Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

1 Péntek, 1959. március 13. SOMOGYI NÉPLAP Kádár János eivtárs Budűpesti Pártbizottság ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) gátol« — hangulat. Magától seram nem meg:/, s a vezetők­nek együtt kell dolgozni a tö­megekkel, bíznunk kell a tö­megekben, törődniük kell az emberek véleményével. Kádár elvtárs beszéde továb­bi részében a Központi Bizott­ság határozatában szereplő gazdasági feladatokról szólt Időazeiű gazdasági feladatainkról — A felszólalások is mutat­ják, hogy a dolgozók reális­nak tartják a feladatokat, bár megoldásuk az erők bizonyos megfeszítését kívánja. A szo­cialista munkaverseny emeli a termelési színvonalat és éppen ezért — amint az előttem szólók is mondták — helyesen, de teljes mértékben élni kell vele. Az új termelőszövetkeze­teket meg kell szilárdítani. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges technikai eszközöket nem a dolgozok életszínvonalá­nak rovására biztosítjuk, ha­nem fordítva: a termelőszövet­kezetek megszilárdításával együtt igyekszünk emelni az életszínvonalat. A népgazdasá­got tehát gyorsabban kell fej­leszteni, az új termelőszövet­kezeteket meg kell szilárdítani, mert ez az alapja a további gyorsabb előrehaladásnak. A pártszervezetek mozgósítsanak, a kommunisták mutassanak példát, adjanak helyes taná­csokat a mu nkaversenyh ez, de azt a szakszervezet szervezze a szakemberek véleménye alap­ján. A pártszervezeteknek nem az a feladatuk, hogy meghatá­rozzak a helyes arányokat, a helyes mutatókat, hanem az, hogy mozgósítsák a dolgozókat a reális, célszerű vállalások teljesítésére. Kádár elvtárs ezután a buda­pesti dolgozók helytállásáról beszélt, majd rámutatott, hogy a szocialista munkaverseny magasztos és hatalmas dolog. Milliók akaratát fogja össze, milliók lendületét fokozza. Nálunk a dolgozókban meg­van az az elhatározás, hogy a szocialista munkaversennyel egészséges alapon elősegítsék a gyorsabb előrehaladást. A dolgozók világosan látják, ha részt vesznek a versenyben, az elszámolásnál is érzik ennek hatását. De az anyagi érdekelt­ségnél is van egy nagyobb ér­dekeltség: a szocializmus ügye, az egész dolgozó nép ügye. — Kedves elvtársak! Azt hi­szem, hogy azok a célok, ame­lyeket a Budapesti Pártbizott­ság Végrehajtó Bizottsága ösz- szeállított, helyesek. Az a vé­leményem, hogy ezeket meg is valósítjuk. Bizonyos vagyok abban, hogy ha egy év múlva megt.artj uk az »elszámoló gyűlést«, akkor sem kell res­telkednünk. (Hosszan tartó, nagy taps.) A Budapesti Pártbizottság ki­bővített ülése Kelen Béla elv­társ zárószava után határbza- i tot fogadott el. Záróhöslemény Hruscsov látogatásáról a Német Demokratikus Köztársaságban Hruscsov elutazott Berlinből és visszaérkezett Moszkvába Berlin (ADN). N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön befejezte a Német Demokratikus Köztár­saságban tett nyolcnapos láto­gatását. A berjini dolgozók ezrei bú­csúztatták Hruscsovot. A fel­díszített utcákon feliratok hir­dették a német és a szovjet nép örök barátságát. Amerre csak elhaladt, mindenütt szí­vélyesen köszöntötték Hrus­csovot. A szovjet vendégeket a re­pülőtérre Walter Ulbricht, Ot­to Grotewohl és a Német De­mokratikus Köztársaság sok más vezető személyisége kí­sérte ki és Otto Grotewohl, az NDK miniszterelnöke búcsúz­tatta. — Az Ön látogatásának je­lentősége — hangsúlyozta Gro- tewohl — messze túllépi a Német Demokratikus Köztár­saság határait. Búcsúzóul azt a biztosítékot adhatjuk, hogy a német munkásosztály nem nyugszik, amíg a béke nem győz egész Németországban. — Az ön látogatását min­denekelőtt ezek a szavak jel­lemzik: »Béke és békeszerző­dés Németországgal«. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy e szavak teljes értelmükben valósággá valjanak. Hruscsov megköszönte a szí­vélyes vendég-barátságot, sok sikert kívánt a Német Demok- ] ratikus Köztársaságnak, » * * Moszkva (TASZSZ). Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról csütörtökön TU—104-es repülőgépen visz- szaérkezett Moszkvába. A vnukovói repülőtéren a szovjet kormányfőt Averkij Arisztov, Nyikolaj Beljaje/, Leonyid Brezsnyev, Jekatyeri- ni Furceva, Alekszej Kiricsen- ko. Frol Kozlov, Anasztasz Mi- kojan, Mihail Szuszlov, Pjotr Poszpelov, Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszij és más sze­mélyiségek fogadták. Nyugati kommentár és lap vélemények a német kérdésről London (MTI). John Earle, a Reuter tudósítója szerint a londoni hivatalos köröket meglepték azok az amerikai sajtómegnyilvánulások, ame­lyek azt mutatják, hogy a washingtoni vezetőket bősz- szántja Macmillan kezdemé-1 nyező magatartása. Macmillan | moszkvai utazása és Hruscsov-j val folytatott tárgyalásai | semmi összefüggésben nem voltak Dulles betegségével — jelentik ki londoni hivatalos körök. Nem lehet szó »sértett büszkeségről« az amerikaiak részéről. Macmillan párizsi lá­togatása a közelgő bonni, il­letve ottawai és washingtoni utazása is azt bizonyítja, hogy Anglia szoros kapcsolatot kí­A nyaszaföldi válság Az afrikai négerek függet­lenséget követelő mozgalma Közép-Afrika után Dól-Afirika térségeit is elérte. A 127 000 négyzetkilométer területű, 1 700 000 lakosú Nyaszaföld, brit védnökség néger lakosai­nak mozgalma céljául tűzte ki, hogy Nyaszaföld az 1953-ban »Rhodesia és Nyaszaföld« né­ven létrehozott államszövet­ségből kilépjen, és a helyi né­ger lakosság részére is demok­ratikus államformát hozzon létre. Nyaszaföld gazdasági jelen­tőségét a brit imperialisták ré­szére többek között az a körül­mény is meghatározza, hogy az ország Afrika legelső és leg­fontosabb teatermelője, s így az európai tőke Nyaszaföldön jelentős teaültetvényeket léte­sített. ván fenntartani szövetségesei­vel. Az angol lapok csaknem ki­vétel nélkül helyeslik és sür­getik a tárgyalásokat. A Scotsman Macmillan és de Gaulle többé-kevésbé eredménytelen párizsi tárgya­lásairól és de Gaulle merev ál­láspontjáról kijelenti: »Nem elég, ha valaki szilárdan ál- lástfoglal Nyugat-Berlin sza-! badsága mellett. A kérdést véglegesen meg kell oldani.1 Két kézzel kell megragadnunk minden alkalmat, amely a ne-| met kérdésben megoldást je- | lent«. A Daily Herald hang­súlyozza: »Őrültség, hogy a Nyugat merev és béna, csupán azért, mert nem tudja elhatá­rozni, merre induljon. Ez a va­ló helyzet Macmillan felada-j ta, hogy rávegye a Nyugatot az őszinte tárgyalásokra«. A' la,p rámutat, hogy a csapatok kölcsönös visszavonulása a j legkézenfekvőbb megoldás a béke megőrzésére. Washington. John Scald, az AP washingtoni tudósítója is arról ír, hogy a csúcsérte­kezlet kérdésében szakadás történt az angol és az amerikai álláspont között Macmillan angol miniszterelnök támogat­ja a csúcsértekezletet, még akkor is, ha a külügyminisz­teri értekezlet sikertelen ma­rad. Eisenhower elnök és ta­nácsadói azonban csak akkor tartják helyesnek a csúcsérte­kezletet, ha a külügyminiszte­rek már bizonyos előrehala­dást értek eL John. M. Hightower kom­mentárjából is az derül ki, hogy az angol vezetők helyes­nek tartanák, ha a közeljövő­ben vagy később a nyugati szövetségesek közvetlen és személyes megbeszéléseket folytatnának Hruscsov szovjet miniszterelnökkel. Hightower megállapítja, hogy valószínűleg a jövő hét elején adják át a Szovjetuniónak az Egyesült Államok, Anglia és Francia- j ország jegyzékeit. E jegyzékek valószínűleg május 11-ére ja-1 vasolják a külügyminiszteri I értekezlet összehívását Gonf ben. Berlin (ADN). Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a Német Demokratikus Köztár­saságban tett látogatásáról zá­róközleményt adtak ki. A köz­lemény ismerteti a szovjet ál­lamférfi látogatásának külön­böző szakaszait, majd nyoma­tékosan megemlíti: Hruscsov beszédeiben, fogadásokon, a nyilvánosság képviselőivel, po­litikusokkal és üzletemberek­kel folytatott tanácskozásain mindig hangsúlyozta az álla­mok közötti gazdasági, politi­kai és kulturális kapcsolatok minden oldalú kiszélesítésének fontosságát, valamint a hagyo­mányos lipcsei vásár egyre nö­vekvő szerepét. A kommüniké kiemeli, hogy Hruscsov a Szovjetunió poli­tikájának megvilágítása során újból megerősítette: a Szov­jetunió a jövőben is mindent el fog követni a háború meg­akadályozásáért. Ezzel kap­csolatban Hruscsov különösen azt hangsúlyozta, hogy a békeszerződés megkötése Németországgal és Nyugat- Berlin megszállási rend­szerének felszámolása a je­lenlegi körülmények kö­zött legfontosabb és ha­laszthatatlan előfeltétele a tartós béke biztosításának Európában. A záróközlemény hangsú­lyozza a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a készségét, hogy semmiféle erőfeszítéstől sem riad vissza a német békeszerződés elérése érdekében. A békeszerződés jelentős lépés lesz a német nép nemzeti feladata megvaló­sításának, Németország béke- szerető és demokratikus ál­lamként való újraegyesítésé­nek útján. A közlemény részletesen foglalkozik azokkal a tárgya­lásokkal, amelyek Berlinben egyrészről Hruscsov és kísére­te, másrészről a Német Demok­ratikus Köztársaság képviselői között — élükön Otto Grote- wohllal és Walter Ulbrichttal — folytak. Ezeken a tárgyalá­sokon — hangzik a közlemény­ben — megvitattak egész sor, mindkét felet érdeklő nemzet­közi kérdést. Az eszmecsere során tel­jes egyetértés mutatkozott meg a nemzetközi helyzet megítélésében, valamint a béke megőrzésével és az európai biztonság szavato­lásával kapcsolatos leg­fontosabb kérdések . meg­oldásának módozataiban. Ezzel kapcsolatban különös jelentőséget tulajdonítottak a Németországgal kötendő béke- szerződés előkészítésének és a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolásának. Mindkét félnek határozottan az a véleménye, hogy ez idő sze­rint különösen időszerűvé vált a Németországgal kötendő bé­keszerződés. A közlemény Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzésére utalva hangsúlyozza: Mind­azok, akiknek érdeke a béke fennmaradása, nem nézhetik egykedvűen ezt a veszélyes fej­leményt. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya egységes abban az elhatá­rozásában, hogy az ösz- szes békeszeretö népekkel együtt megtesz minden szükséges intézkedést an­nak érdekében, hogy meg­akadályozzák a múlt tra­gikus eseményeinek meg­ismétlődését és meghiúsítsa­nak minden kísérletet újabb háborús kalandok kirobbantására. A jelenlegi körülmények mel­lett a békeszerződést mindkét | német állam — a Német De- i mokratikus Köztársaság es a j Német Szövetségi Köztársaság i — aláírhatja es ha német kon- j föderáció jönne létre, akkor a békeszerződést annak nevében , is alá lehet írni. A német bé­keszerződés aláírásával meg­szűnnék Nyugat-Berlin meg­szállási rendszere is. A berlini kérdés legreálisabb megoldása a jelenlegi körülmények kö­zött az lenne, ha Nyugat-Ber­lin szabad város státuszát kap­ná. Ez biztosítaná a berlini helyzet normalizálását. A Szovjetunió kormánya üd­vözli a Német Demokratikus Köztársaság kormányának ar­ra vonatkozó készségét, hogy Nyugat-Berlint, amely a Né­met Demokratikus Köztársa­ság területén fekszik, a né­metországi helyzet enyhítése érdekében demilitarizált sza­bad várossá nyilvánítsák. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya ismételten kifejezi készségét, hogy bizto­sítja a Nyugat-Berlin szabad város akadálytalan összekötte­tését mind keleti, mind nyu­gati irányban. A Szovjetunió kormánya ugyanakkor megerősíti készségét, hogy részt vesz a négy nagyhatalom ga- 1 ranciájában a Nyugat-Ber- ' lin szabad város független- 1 sógének, belügyei tisztelet­ben tartásának biztosítá­sát illetően. I Mindkét kormány egyetért ab- * ban, hogy ezekben a garan­ciákban az Egyesült Nemzetek i Szervezete részt vegyen. | A Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kor- ' mánya határozottan elítéli a nyugati hatalmak és a Német ; Szövetségi Köztársaság állás- ' pontját, amelyek a Németor­szággal való békekötés és Nyu- gat-Berlin megszállási rend­szerének kiküszöbölése ellen lépnek fel. Különösképpen a Német Szövetségi Köztársaság Adenauer kancellár veze­tése alatt álló kormányá­nak politikáját ítélték el, amely legfőbb akadályát je­lenti a békeszerződés megköté­sének Németországban, amely megfosztja Nyugat-Németor- szágot a békés fejlődés lehető­ségétől, és amely egyre inkább a militarizmus és revansszel- lem útjára tér. Ez a politika csak a feszültségek kiszélese­déséihez és konfliktusok kelet­kezéséhez vezethet az államok között, amelyek súlyos követ­kezményeket rejtegetnek a nép>ek szempontjából. Mindkét állam kormánya kijelentette, hogy teljes mér­tékben az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányát terheli a felelősség ez ilyen politika következmé­nyeiét. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kormánya egyértelműen amel­lett foglalt állást, hogy a lehető legrövidebb idő alatt össze kell hívni az ér­dekelt hatalmak kormány­főinek értekezletét a nem­zetközi feszültségek eny­hítésével kapcsolatos kér­dések megoldására és a vi­tás kérdések békés ren­dezésére, és hogy össze kell hívni a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok. Anglia. Franciaország, Lengyelország és Csehszlová­kia külügyminisztereinek ér­tekezletét, amelyen részt ve­gyenek mindkét német ál'am (a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság) képviselői a Németországgal megkötendő békeszerződés előkészítésére és a nyugat-berlini megszállási rendszer minél előbbi felszá­molásának megvitatására. A Német Demdkratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kor­mánya nagy elégtétellel álla­pítja meg, hogy állandóan erősbödik a két ország szívé­lyes és testvéri barátsága. A két kormány megerősí­tette eltökéltségét, hogy a jövőben is erősíti a német nép és a Szovjetunió népei közötti barátságot a kölcsö­nös előnyök és egymás köl­csönös tiszteletben tartásá­nak alapján. A közlemény végül kiemeli, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak nevében átadta Németor­szág Szocialista Egységp>ártja Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának a meghí­vást a közeljövőben a Szovjet­unióban teendő baráti láto­gatásra. Németország Szocia­lista Egységpártjának Központi Bizottsága és a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsa örömmel vette és kö­szönettel elfogadta a meg­hívást. Az NDK párt- és kor­mányküldöttsége 1959 májusá­ban látogat a Szovjetunióba. Nem történt baja az Argentínába utazott magyar filmművész küldöttségnek Buenos-Aires (MTI). Az ar­gentinjai Mar Del Plata fürdő­helyen megrendezendő nem­zetközi filmfesztiválra utazó j külföldi filmművészek autó- ' buszon folytatták útjukat, mert a Buenos-Aaires-i szerel­vény előtt bombarobbanás rongálta meg a pályatestet, j A robbanás néhány perccel I annak a luxus-szerelvénynek I elrobogása előtt történt, ame­lyen több külföldi filmszínész utazott, köztük B ara Mar­git, Dósai István és Kondor István, a magyar művészküldöttség tagjai, to­vábbá a svéd. a csehszlovák, a lengyel, osztrák és a német színészeit csoportja. A vona­tot az élőző állomáson még idejében megállították, s így a szerencsésen megmenekült utasok autóbuszokon foly­tatták az utat. A hatóságok széleskörű vizsgálatot indítot­tak. minden típus Pannónia Berva-moped Panni robogó és varrógép az Ady Endre utca 4. szám alatti műszaki boltban Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat részletre vásárolható

Next

/
Thumbnails
Contents