Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. március 10. Havi 1700 forintos fizetés nem Tolt elég, lopott hozzá 130 ezret Most 24 esztendő* Gelencsér Józsefné, korábban Pörzse Fe- rencné, született Homyák Rózsa, a Marcali Mezőgazdasági Épület, Szerszám készítő és javító Kisipari Termelőszövetkezet volt főkönyvelője. Mint minden fiatal nő, ő is szeretett csinosan és elegánsan öltözni. A nők nagy része ezt úgy oldja meg, hogy takarékoskodik, beosztja pénzét. Gelencsémé másképpen tette. Havi 1700 forintos keresetét, később első férjének, Pörzse Ferencnek fizetését teljesen magára költötte. De ez sem bizonyult elegendőnek. S hogy kiadásait fedezni tudja, hozzányúlt a ktsz pénzéhez. Három év alatt 129400 forintos hiány 1956 őszén magánál hordta a ktsz csekiktömbjét. A banktól felvett 2500 forintból 1000 forintot magának tartott meg. Hónap végén hamisításokkal tüntette el a sikkasztás nyomait. Sikerült Vérszemet kapott, s ezután rendszeresen lopkodta a pénzt 500 forinttól 2—3000 forintig terjedő összegben. Egyszer előfordult, hogy 5000 forintot kellett volna befizetnie a bankba. A .pénzt magánál tartatta, s egy korábban befizetett hasonló összegről szóló értesítő szelvénnyel úgy tüntette fél, mintha a pénzt be-' fizette volna. Hogy sikkasztásait leplezze, különböző mesterkedéseket követett el. Számlákat hamisított 57 esetben, új számlákat készítet, s azokon már a helyes ösz. szeget tüntette fel így összesen — a szakértői vélemény szerint — 1956 őszétől 1958 novemberéig 129 400 forinttal károsította meg a ktsz-t 25000 forint értékű ruhanemű Gelencsér Józsefné úgy érezte, ég a lába alatt a talaj. Ezért 1958. novemberében felmondott a szövetkezetnél. Utódjának jegyzőkönyvileg át-, adta az ügyeket. Csak később, távozása után derült ki, hogy valami hiba van az elszámolásban. Az új főkönyvelő először 11 000 forint, majd a revizori vizsgálat 28 000 forint sikkasztást mutatott ki. A tételes szakértői vélemény pedig fényt derített az egész sikkasztásra. Miért kellett a pénz Gelen- csémének? Hiszen az ő keresete sem volt megvetendő és honvéd tiszt férje is jól keresett. Budapesti lakásán 19 000, a marcali szőlőhegyben lévő lakásán pedig újabb 6000 forint értékű ruhaneműt foglaltak le. Többek között 15 darab pulóvert, kardigánt, 20 pár különböző cipőt, 25 különböző szabó által készített ruhát, nylon és habselyem női fehérnemű garnitúrákat, stb. Ezenkívül német gyártmányú konyhabútort, melynek értéke 3950 forint, valamint új hálószoba bútort, amely 10 000 forintnál is többe került Bűnhődjenek mások is Gelencsér Józsefné elfeledkeHa jó, aett arról, hogy honnan indult el és mit köszönhetett a szövetkezetnek. Apja két holdas parasztember, s ő csak nyolc elemit végezhetett. A ktsz küldte el négyhónapos könyvelői tanfolyamra. Utána segédkönyvelő, majd 1954-től főkönyvelő lett. Rútúl visszaélt a bizalommal, s még leleplezése után sem mutatott megbánást. Olyan vallomást tett. hogy a sikkasztást nem egyedül követte el, hanem mások közreműködésével. Ezt nyilván azzal a szándékkal tette, hogy ha ő bűnhődik, bűnhődjék más is. Azt vallotta, hogy Vass Béla, a ktsz elnöke is tudott a sikkasztásról. 45 000 forint erejéig 6 is részesült az elsikkasztott pénzből. Szerinte tudott a sikkasztásról Stróhmajer Sándor műszaki vezető is. aki 30 000 forintot kapott. A rendőrség azonban megállapította, hogy erre nincsenek adatok, s ezért — bár előzőleg megindította az eljárást mindkét személy ellen — később megszüntették. Gelencsémé első férjét is belekeverte volna sikkasztásába. Azt akarta elhitetni, hogy Pörzse Ferenc a honvédségtől 1956. októberében 20—30 ezer forintot sikkasztott el, melyet ő tett vissza a ktsz-től elsikkasztott pénzből Nem feladatom, nem is értek hozzá A rendőrség társadalmi tulajdonvédelmi osztálya befejezte a nyomozást az ügyben, s Gelencsérné rövidesen bíróság előtt felel a 129 400 forint élsikkasztásáért. Az ügy ezzel tehát lezárult. Nem árt azonban, ha a ktsz vezetősége, ellenőrző bizottsága, s a KISZÖV is levonja a tanulságokat. Vass Béla ktsz-elnök, amikor megkérdezték tőle, hogyan gyakorolta az ellenőrzést, így válaszolt: »Megkérdeztem a főkönyvelőtől, rendben van-e minden, s ő azt felelte, igen ... Nekem az ellenőrzés különben sem feladatom, s nem is értek hozzá... A ktsz alapszabálya értelmében az elnök és a főkönyvelő egyénileg is felelős a ktsz vagyonáért Hogy ilyen ellenőrzéssel nem lehet megvédeni a ktsz vagyonát, ahhoz nem fér kétség. Vagy talán Vass Béla éppen a maga dolgai miatt nem merte ellenőrizni a főkönyvelőt? Vass ugyanis minden engedély nélkül a ktsz dolgozóival végeztette lakásbővítését, s a munkabérrel, 14 000 forinttal adós maradt a ktsz-nek. Vajon nyújt-e erre módot az alapszabály? A leleplezett sikkasztó, Gelencsér Józsefné elmondotta, hogy 1956 óta senki sem ellenőrizte. Még az átadási jegyzőkönyvet is felületesen vették feL A 129 400 forintért hibásnak tartjuk a ktsz vezetőségét, de hibásnak tartjuk az ellenőrző bizottságot is, mélynek feladata, hogy ellenőrzést gyakoroljon a ktsz munkája felett. Az ellenőrző bizottságnak az alapszabály értelmében joga van szakértőt is igénybe venni. Hibáztatjuk az alapos ellenőrzés elmulasztásáért a KISZÖV-öt is. Hiszen Gelencsér Józsefné ellen 1955-ben 300 forint el- sikkasztása miatt fegyelmi eljárás indult Akkor csak megrovást kapott. S ha a KISZÖV úgy látta, hogy helyén maradhat, akkor miért nem ellenőrizték fokozottabban, miért nem előzték meg az újabb sikkasztásokat? Ismernünk kell a közmondást: alkalom szüli a tolvajt. Gélencsérnének 1955-ben nem származott semmi baja a 300 forint eLsikkasztásából. így tehát nagyabb bátorsággal folytathatta csalásait, sikkasztásait. Tanuljon az ügyből valamennyi ktsz és a KISZÖV is. Szalai László MÁRCIUS 10-TŐL ÁPRILIS 10-IG: Fásít ást hónap Ma kezdődik az immár hagyományossá vált fásítási hónap, az erdők és fák ünnepe. A fásítási hónap idején szerte az országban a facsemeték millióit és a suhángok tízezreit ültetik el szorgos kezek a homok-pusztákon, a csupasz legelőkön, a földkopárokon, az utak szélein, a csatornák, vízfolyások partjain, hogy az erdősítésekkel, fásításokkal szebbé, egészségesebbé formálódjék közvetlen környezetünk és hogy fában mind kevesebbet szűkölködjünk. Miént is rendezünk' évről évre fásítási hónapot? Mi a fásítási hónap jelentősége? Hazánkban a fásítási hónap szükségességét elsősorban az a körülmény indokolja, hogy fában szegény ország vagyunk, faanyagszükségletünfcnek mintegy felét tudjuk csak erdeink- ből fedezni. Az elkövetkező években még sok csemetét és suhángot kell elültetnünk, hogy hazai forrásból fedezhessük bányáink, faiparunk, papír- és farostlemezgyártásunk egyre növekvő faanyag igényét. A jelenlegi fainségfoől egyedüli kivezető út tehát, a minél nagyobb arányú fásítás. Még Somogy megyében is — noha a megye 20 százalékos erdősültségével hazánk erdőben leggazdagabb területei közé tartozik — igen sok lehetőség kínálkozik a fásításra. A fásítás népgazdasági jelentőségének ismeretében a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ez év januárjában igen fontos határozatot hozott az eröőnkívüli fásítások kiszélesítéséről. Elrendelte a járási és községi fásítási bizottságok megalakítását, a fásítással hasznosítható területek összeírását, a megve 15 éves távlati fásítási tervének kidolgozását, mélynek megvalósítása során hozávetőlegesem mintegy tízezer hektárnyi területet fogunk fásítani 1975-ig. Ez a feladat csakis széleskörű társadalmi összefogás útján valósulhat meg. A megye egész lakosságának közös érdeke és egyben kötelessége is, hogy a 15 éves fásítási terv végrehajtásában messzemenően közreműködjék. Természetesen a fásítási munka nagyobbik részét fiatalságunknak kell vállalnia, hiszen a most folyó fásítások gyümölcsét elsősorban a ma fiatalsága fogja élvezni. A fásítási hónap nagy jelentősége az, hogy az erdő és a fák szerete.tére nevel. Igen kedvező alkalom arra, hogy megtanítsuk becs »ni és szeretni a fát. Azért is van erre nagy szükség, mert az elmúlt években végzett fásítások elég jelentős része elpusztult részben állati károsítás, részben pedig az emberi hanyagság és felelőtlenség következtében. Erről tanúskodnak az utak és utcák szélein megfricskázott. lefcérgelt és derékba tördelt suhángok, melyeket éppen emiatt évről évre pótolni vagyunk kénytelenek. Súlyos kár ez a népgazdaság számára. Nem véletlen, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya kötelezővé tette az általános- és középiskolákban, hogy az ifjúmiért nem csinálják? ságot az erdő és a fák fokozottabb megbecsülésére és szerete- tére neveljék. A KISZ is igen fontos feladatának tekinti ezt és a tanulóifjúságnak a fásítási munkába való fokozottabb bekapcsolásával egyre egészségesebb irányba terek a községi és ■'árosi fiatalság gondolkodását, magatartását a fásítás ügye iránt. Ezt a célt szolgálják a fásítási hónap keretében a községekben tartandó ismeretterjesztő előadások, fásítási bemutatók, mélyeket a KISZ és a Hazafias népfront helyi szervei közösen rendeznek az erdészeti szakemberek közreműködésé- véL Igen értékes a KISZ kezdeményezése, hogy a fiatalság ne csak az ültetési munkáknál működjön közre, hanem vállalja az elültetett fék további ápolását és védelmét is, mert a földbe ültetett íácska csakis úgy terebélyesedik sudár fává, ha a későbbiek során szeretettel viselik gondját, akár csak a gyermekeknek. Tavasszal sok millió csemete és suháng vár elültetésre megyénkben. A kaposvári Táncsics Gimnázium diákjai vállalták, hogy Taszáron 10 hektáron elvégzik a tavaszi fásítást. I Követésre méltó példa ez. | Kapcsolódjék be az ültetési munkába a tömegszenvezetek és az iskolák vezetésével minél több úttörő és KISZ-fiatal, hogy mielőbb földbe kerüljön a jövő erdeje, hogy az idei tavaszi fásításokkal is közelebb jussunk basánk jobb faanyag ellátásához. Szerezzen az idei fásítási hónap minél több igaz barátot az erdőnek, mind a fiatalabbak. mind az idősebbek körében, Marton Tibor endőmérnök. Túlméretezett, vagy kicsi az igényekhez mérten a siófoki kenyérgyár? Nem könnyű pontos választ adni erre. De ha mégis megpróbálnánk, akkor csak úgy reális a válasz, ha elismerjük, hogy a siófoki kenyérgyár is — mint annyi minden a Balaton parton — szezonális jellegű üzem. Ezt igazolja a termelése is, amely most, a téli hónapokban alig-alig éri el a 30—40 mázsát naponként. Az üdülési idényben pedig a napi 150 mázsa termelési kapacitás kihasználásával is előreláthatólag nehéz lesz zökkenőmentesen ellátni a Balaton partot Lelléig. Ebből a termelési ingadozásból adódik az a szakmunkáshiány, amellyel a siófoki kenyérgyár már most, az indulása után is küzd. A legnagyobb gondot az okozza, hogyan tartsák meg a kenyérgyár szakmunkásgárdáját télen, amikor csökken a termelés, és csökkenteni kell a nyári szakmunkás létszámot is. A pékek azzal érvelnek — érthetően —, hogy nemcsak nyáron, hanem télen is állandó munkát szeretnének kapni a gyárban. Ha ezt biztosítják számukra, úgy egycsapásra megoldódna jfeem szakmunkásgondja. A megoldás gondolata foglalkoztatta kezdettől az üzem vezetőit, a megyei tanács ipari osztályát, de az Élelmezésügyi Minisztériumot is. A legcélravezetőbbnek valami mellékprofil kialakítása látszana. A minisztériummal együtt többen a tésztagyártásra gondoltak. Ezt a rokon munkát könnyen végezhetné a kenyérgyár. A sütőiparban feleslegessé váló szakmunkásokat foglalkoztathatnák a következő szezonig a tésztagyártásban. Ez olyan mellékfoglalkozás lenne, amely az üzem nyereségét is növelhetné. A kezdeményezés szerintünk is helyes. Más, okosabb és főként hamarabb megvalósítható ötletet aligha lehetne egyhamarjában találni. Az a kérdés csupán, hogy miért várat magára még mindig a megvalósítás. Igaz, hogy van még néhány hét az üdülési idény beálltáig, ez azonban nem nyugtatja meg az üzem vezetőit és dolgozóit. A szakmunkásokat már most fel kellene venniük, hogy elkerüljék a tavaszi kapkodást. A gyors és határozott cselekvés, a szükséges szakmunkásgárda megteremtése feltétele ugyanis ar.nak, hogy az üdülők ■Hatásában idén először bekapcsolódó siófoki kenyérgyár a várakozásnak megfelelően dolgozzék. Négy nagy kertészeti bemutató Budapesten Szeptemberben Budapesten kertészeti konferencián vesznek részt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államainak,. valamint Kínának, Koreának és Mongóliának kiváló kertészeti szakemberei. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén ez alkalommal négy nagy bemutatót készítenek elő. Az egyik pavilon csak kertészeti dokumentáció céljait szolgálja. Ezer négyzetméteres szabad területen nyári virágokból rendeznek különleges bemutatót. Egy másik nagy parcellán szabadföldi zöldségtermesztési és fajtabemutatót rendeznek. Külön területen szemlélhetik meg az érdeklődök a hazánkban honos gyógy- és Uló-otejnő- vónyeket i í 5 e EGÉSZSÉGTAN ÓRÁN A Kercseligeti Általános Iskola Vili. osztályában épp egészségtan óra volt, amikor benyitottunk. Ott találtuk. Schuller Zoltán igazgatót is, aki a tanulók felkészülését ellenőrizte. Straus Sándor az emberi test felépítéséről beszél a szemléltető eszközök ei^tt. 4Pódosi Hona a nagyvérkört rajzolja a táblára. Bőszénfón a minőségi ló- és juhtenyésztésért dolgoznak A múltban egy-egy ország, így hazánk lótenyésztésének mértékét is a hadsereg szükséglete szabta meg. Ma már más a helyzet Mind a hadi- technika, mind az agrotechnika fejlődése lehetővé tette, hogy ezt a számot fokozatosan a minimálisra csökkentsük. De azért kis létszámú lóállomány- ra a jövőben is szükség lesz. MunkalovaJkat kell tartanunk — így szinte parancsoló feladatunk, hogy figyelmünket a minőségi lóállomány beállítására. valamint olcsóbb tartására irányítsuk. Hogy ért hogyan igyekszünk megvalósítani, erről érdeklődtünk Jármy Tibortól, az Állattenyésztési Kutató Intézet bőszénfai lótenyésztő telepe vezetőjétől. — Gazdaságunk — mondotta — jellegénél fogva valóban ló- tenyésztéssel foglalkozik Van ugyanis 48 darab mezőhegyesi jellegű lovunk és 120 csikónk. A munkalovak száma mindösz- sze 10 darab. Célunk: a keresztezések folytán a tömeges, minden mezőgazdasági munkára alkalmas, megbízható munkalovak tenyésztése, a melegvérű fajtán belüliek jó tulajdonságait egyetlen egyedbe tömörítése. A már kiten yésztésböl származó csikó utódokat, melyek to- vább-tenyésztésre alkalmasak, választott korban a Földművelésügyi Minisztériumnak adják át, amely az ország lóállományának minőségi javítására használja. A kísérletek ma még csak kezdeti stádiumban vannak, de az eredmény márts biztató. — Ami a takarmányozást illeti — folytatta —, 'kísérletképpen az egy, és a kétéves csikók egy részével csak kizárólag silót és abrakot etetünk. Más szálastakarmányt nem kapnak. Ezzel ei akarjuk érni, hogy olcsóbb legyen az etetés, másrészt ez által kevésbé tesz- szük ki lótartásunkat az időjárás viszontagságainak. A kísérletek eredményét majd csak az ősszél összegezik. — De van egy másik jellege is gazdaságunknak, a kísérleti juhtenyésztés — magyarázza —, mellyel ötvenhat óta foglalkozunk. Miivel ez az állattenyésztési ágazat a szövet- és szőrmeipar egyik legfontosabb alapanyagát szolgáltatja, így ér. demes törekednünk a minőségi tenyésztésre. — Jelenlegi állományunk 430 darab fésűs anya, 61 darab növendék kos és ezek szaporulata, 148 darab növendék jerke. Ezen kívül 70 darab anyából, 29 növendék jerkéből és 33 darab növendék kosból álló francia import-nyájunk is van, A juhtenyésztés terén tervünk a középnagytestű, nagy nyirő- súlyú, finom gyapjúval rendelkező, jól tejelő egyedek előállítása. Ennék érdekében a fésűs anyákat kaukázusi kosokkal, a cigája fajtát pedig francia kosokkal keresztezik, mély utóbbiból származó egyedek máris kedvező eredményt mutatnak — fejezte be felvilágosítását Jármy Tibor telepvez^ tő.
