Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

▼asámap, 1959. március 29. 2 SOMOGYI NÉPLAP AZ ELSŐ JELEK F ebruár 28-án készítették el első kéthavi állományjelentésüket az üzemek és a vállalatok. A termelői árrendezés után ez az első olyan adat, amelyből következtetni lehet arra, hogyan dolgoztak vállalataink az első negyedévben. A jelek kedvezőnek bizonyulnak. Alig akad egy-két olyan üzem, ahol a tervezetthez viszo­nyítva romlott volna a költségszint. Egyik­másik üzemnél, így a Somogy Megyei Faipa­ri Vállalatnál a tervezett 89,3 százalékról 78,2 százalékra, a Nyomdaipari Vállalatnál 81,2 százalékról 71,9 százalékra csökkent a költség­szint, Nincs szándékunkban senkit megsérteni, de itt-ott szinte már hihetetlennek látszik a feltűnően jó eredmény, és a szemlélőnek az a gondolata támad, vajon a jó munka, a terme­lékenység okozta-e, vagy csupán abból ered, hogy az átárazásnál rossz index-számokat al­kalmaztak a vállalatok. Csupán a Moziüze­mi Vállalatnál, a Mértékutáni Szabóságnál és a Patyolatnál rosszabbodott a költségszint. Ha a jó munkának tulajdonítható a kedve­ző eredménysorozat, akkor vállalataink he­lyes úton haladnak. Ha az indexek rossz al­kalmazásából adódik, akkor sürgősen, főként termelékenyebb munkával kell helyrehozni a hibát. A teendő tehát ez: az üzemi tanács és a vállalat vezetősége üljön össze, és termelé­si értekezleteken vizsgálja meg: vajon terme­lékenyebb munka vagy rossz adminisztráció van-e az eredmények mögött. • Azoknál a vállalatoknál, ahol az állomány­jelentés kedvezőtlen képet mutat, a munka alapvető megjavításáról kell tanácskozni a legrövidebb időn belül. A Moziüzemi Vállalat nagyobb célszerűséggel, élőbb propagandával, jobb szervezéssel teheti eredményesebbé mun­káját A propaganda ne csupán brosúrákra épüljön. A vállalat vezetői keressék meg an­nak lehetőségét, hogyan teremthetnének még közvetlenebb kapcsolatot a közönséggel (kö­zönségszervezés a nagyobb vállalatoknál stb.). A Mértékutáni Szabóság is megtalálhatja a módot arra, hogy jelenlegi veszteségét csök­kentse, sőt felszámolja. A piac, a kereskede­lem állandóan vajúdó, mindig újat kereső vi­lág, ahol a piackutatás alapján kialakított árutermelés vezethet sikerre. A termelői ár­rendszer ma már országszerte egyforma ára­kat biztosít nagy és kis vállalatnak egyaránt. A nagyobb vállalatok természetüknél fogva olcsóbban tudnak termelni. Ezért a kisebb vállalatoknak is meg kell találniuk a terme­lésben legcélravezetőbb módot, hogy a piacon el ne maradjanak. Ha a jelenlegi konfekció nem kifizetődő a Mértékutáni Szabóságnak és kevésbé talál vevőre, a profil megváltoztatá­sától sem szabad visszariadni. Hiszen a rész­leg fennmaradása vagy megszüntetése a tét. Helyesen cselekedett tehát a Finommechani­kai Vállalat, amikor a már kevésbé keresett cikkek helyett most újat, mást gyárt. Még mindig rossz a készletgazdálkodás az üzemekben. A bank türelmi ideje — amelyet korábban az elfekvő készletek felszámolására kértek tőle az üzemek — nem tarthat örök­ké. Furcsa, hogy a Ruhaüzem ahelyett, hogy csökkentené, még mindig 600 000 foritnyi el­fekvő készlettel rendelkezik, a Finommecha­nikai Vállalat 400 ezer forint értékűvel. El­gondolkoztató tények. E készleteket minden­képpen fel kell számolni. Jó lenne, ha a me­gyei tanács ipari osztálya az ígért leltárjegy­zékkel minél előbb segítené a fölösleges kész­letek értékesítését. A negyedév végén összeülő termelési ta­nácskozásoknak, üzemi tanácsi értekez­leteknek lesz bőven miről tárgyalni, dönteni, intézkedni. Azonkívül, hogy napirenden tart­ják a takarékossági mozgalmat, a második ne­gyedévi termelést az első negyedév hibáinak kijavításával kell megindítaniuk. Ha alapos lesz a munka, lelkiismeretes a szándék, akkor a harmadik pártkongresszusra már számotte­vő sikerekről számolhatunk be. A feltételek megvannak ehhez. Téli szünet után a gyékényest kavicsbányában Lesz anyag, lesz villany is a Csurgói Faipari Vállalatnál A3d csak véletlenül jut el er­re a vidékre, nem is sejti, hogy milyen kincseket adott eddig és fog még adni a Gyékényes és Zákány között lévő terület. Az ÉM Kavicsbánya Vállalat közvetlenül a vasút mellett he­lyezkedik el. Azon a részen, ahol a kitermelés megtörtént, vagy már csendes víztükör van, vagy visszatérítették a földet, hogy újból termővé le­gyen. Tudvalevő, hogy a vasbeton egyik legfontosabb alapanyaga a betonkavics. Az ország négy. úgynevezett rajonra van fel- * osztva e téren, | zetók, műhelyvezetők és mun­kavezetők végzik. Nagy gondot fordítanak a szakképzésre. A múlt esztendőben tizenhárom személy tette le a fűtővizsgát. Tizemketten pedig vontatóveze­tői tanfolyamot végeztek. Fontos feladata a Kavicsbá­nya Vállalatnak, hogy az idei évben csökkentse . önköltségét,. A terv szerint a jelenleg üzemben lévő gőzkotró gépet a viszony­lag sokkal mozgékonyabb dömperekkel cserélik ki. Egy hónap óta már teljes üzemmel dolgozik a kavicsbá­nya, egymásután futnak ki a gyékéhyesi állomásra a kiváló betonkaviccsal telt vasúti va­gonok. A téli karbantartás jól sikerült, remélhetőleg ebben az évben jól teljesíti tervét a bá­nya. Hubay Sándor Csurgó. Nem tartozik a nagyüzemek közé ez a vállalat, bár jelentő­sége nem kicsiny. Mindössze három olyan üzem van az egész országban, mint a csur­gói: az egész Dunántúlt, a Duna-Tisza közét ellátja ko­porsókkal, még Budapestre is szállítanak. A főprofil ez, de nem az egyedülálló. HoS a rönk? Az ERDÉRT-en keresztül 3 ezer köbméter román rönkfára kötöttek tavaly szerződést, de csak 1,1 ezer köbmétert kap­tak meg, csupán ennyit tud­tak deszkának felfűrészelni. Várták, hátha jön a többi is, az embereket nem merték szélnek ereszteni. Minden két­ségen kívül a nagykereskedel­mi vállalat felelőtlensége az oka, hogy évi tervüket csak 97 százalékra tudták teljesíte­ni. Különben, ha megérkezik a rönk, 105 százalékos lett vol­na a tervteljesítés. Most már késő a bánat, az idei évben talán minden job­ban sikerül. Panasz a minőségre A panaszt a Kaposvári Fa­ipari Vállalat nyújtotta be a nem megfelelő minőségű bú­torlapok miatt. Jogos volt. A lapokat kicserélték az olcsó nyárfa helyett sokkal drágább okúméra. Hogy mi az oka a rósz minőségnek? A Szegedi Lemezművek által készített alapanyag volt rossz, a taka­rólap. Érthető, hogy Csurgó­nak ilyent szállítottak, mi­vel maguk is gyártanak bú­torlapot. Persze az ilyen eljá­rás jogossága erősen vitatható. A jövő negyedévben mór nem fog előfordulni minőségi panasz, ígérik, s Importanyag­ból készült takarólapot kap a csurgói üzem. Ha mégis lesz kifogás, rajtuk szárad. áll a munka, ha elromlik a sa­ját áramfejlesztő, másrészt nem tudják bekapcsolni a dol­gozók egészséges munkakörül­ményét biztosító porelszívó berendezéseket. A jelenlegi 40 kilowattos trafó kicserélését egy nagyobbra, tavaly július óta ígérgeti a DÁV. A leg­újabb ígéret úgy szól, hogy április közepén elvégzik a munkát. Ugyan lenne okunk kétel­kedni az új terminusban is az eddigi tapasztalatok alapján, mégsem tesszük: a DÁV hely­re fogja hozni eddigi hibáját. Tisztaság és takarékosság Mindkettő éltetője egy üzemnek, és Csurgón egyikkel sincs baj. Itt a tavasz, rende­zik az udvart, ahol lehet par­kosítanak, rózsafákat ültetnek. A takarékosságra pedig az jel­lemző, hogy soha olyan fada­rab nem kerül tüzelésre, me­lyet még fel lehet másra is használni. Tavaly 3 ezer négy­zetméter parkettát gyártottak hulladékfából egy újítás alap­ján, pedig még gépük sem volt hozzá. A megtakarítás 240 ezer forintot hozott a népgazdaság­nak. A pártkongresszus tisztele­tére tett takarékossági felaján­lásban az önköltség 2 százalé­kos, az anyagfelhasználás 1,5 százalékos csökkentése szere­pel. Lesz anyag, lesz villany is a Csurgói Faipari Vállalatnál. A második negyedév talán min­den elmulasztottat bepótol. A távolabbi lehetőségek megérik a jó munkát. Ha bebizonyoso­dik, hogy a magyar bútorle­mez jobb és olcsóbb a külföl­dinél, nagy fejlődésnek indul­hat az üzem. LEHET-E EMELETRE ÉPÍTENI KAPOSVÁROTT Varosszépífő ötletek - Magánosok jelentkeznek — Kevés a nagy ház A pártihatározat után meg­indult nagyarányú lakásépít­kezés során ki kell használni minden korszerű eszközt, gé­pet, építészeti lehetőséget a la­kásépítés meggyorsítására. A párt felhívta — elsősorban a városok figyelmét — az eme­letre építés gazdaságosságára is. Eddig Kaposvárott — ahogy Nagyvári János, a városi tanács műszaki osztályának fő- mámöike mondja — keveset foglalkoztak ki­Példátlan halogatás jellemzi a DÁV .megígért se­gítségét; Az üzemnek feltétle­nül szüksége van egy transz­formátorra, mert egy részt le­ft gyékényesi kavicsbánya az ország közel egyharmad részét látja el a legjobb szemszerkezetű foeíonka- viccsal. Nem iszapos, és kitűnő a ho- ♦ xnok, valamint a kavics keve-t rési aránya. ♦ Az év első napjaiban téli t karbantartást tartottak az; üzemben. Ez alatt az idő alatt ♦ sem állt meg teljesen a munka, t Mohait, az Ütigödor Mélyítő és Szögelszó­ró Vállalat személy­zetisét kiemelték. Utódjának, Precsmegi kartársnak a bemu­tatkozását már na­gyon várták vala­mennyi alárendelt külszíni fejtést végeztek. Ez; SZervnél, így a jó abból állt, hogy a két és fél, ♦ munkájáért élüzem három méter vastag földréteg- t cimmel eddíg ^ fci tői megszabadították, az alatta J nem tüntetett űitalan húzódó kavicsréteget, hogy a J utak Javításán fára- karbantartási idő befejeztével ♦ dozó Atosztályon is. elegendő hely legyen a bányá- » mre megelőzte jöttét. szásra. Ez alatt megjavították | s amikor a fáradha- a vasúti sínek egyes részeit, ki- i tatlan Vlccmesélgeté- javították a gépeket, hogy ajsefc j^zben kimerül- tavaszi munka meggyorsuljon.*^ q kerüu szóba_ A föld lehordása után az : _ Nem túri a fegyel. úgynevezett száraz kavics ki- imezetlenséget, szigo- termelése folytatódik, melyet f rlí> nehezen barátko- 1952 óta exkavátorral végez- i zik _ mondották róla neik. Amikor a száraz- réteget 1 csendes rettegéssel. eltávolították, utána serleges* végre egy napon kotróval a nedves kavicsot sze- i beállított. Illetve porn­óik fel. A serleges kotró ezt t tosabban: betántor- azon nyomban vagonba rakja.; gott az Alosztály te- Egyéb gépeik is könnyebbé te-j jephelyére Mert szik a bányászást: öt kisvas-'. ugyan ki tehet arról úti vontató szállítja a földet hogy a Főosztály a rakott vagonokat MÁV-tól j székhelye és az Al- bérelt_ mozdony viszi a vasúti • osztály telephelye kö- ^llomásra. ; zötti út a boráról ne­Múlt évi tervét mindössze | vezetés Kőrösdombon 92 százalékra teljesítette a f 1^af. keresztül? S , . I kit lehetne azért el­banya, ez 290 ezer kobme- í ítélni, Precsme_ tér sóder kitermelését je- j gi kartárs személyi lentette. * használatú gépkocsija . , ,, I épp e kis falu köze­A lemaradás okai közt szere-: pén mondta fel a pel igen sók üzemhiba es az, | S20lfftWatot s míg hogy evek óta nincs elegenao; javitás torío(t Q ^ vagon a rakodásokhoz. ♦ , , #, a .j . . , onA , ... ♦ kerreZ fáradozott Az idea tervben 320 ezer köb- ♦ _ , . , , méter kitermelése a cél. 19ö9-tazon’ hoOV nemt helV- ben jobbak a technikai adott-: ismeretre tegyen ságok, és jó a bánya szakmun­kásellátottsága is, mely a ter-j melékenység egyik alapját ké-j pezi. Jelenleg 137 fő dolgozik J a bányában. A munka közvet-j len irányítását az üzemvezetőn] kívül a bányamesterek, műve-* szert._ Az első, akivel az A losztályon összeta­lálkozott, Bergolász volt, az Alosztály ve­zetője. — Hallja! — szólítja meg őt Precs­megi —, maga isme­rős nekem. Vagy az Utigödör Mélyítő, vagy pedig a Szögel­szóró Csoport vezető­je, nemde? Vezessen a főnökéhez! — Bo­csánat, szólt amaz —, én volnék az Alosz­tály vezetője, Bergo- lácz. — így hát- együtt mentek tovább és nemsokára Bergo- lácz összehívta az Al­osztály dolgozóit, hogy Precsmegi kar­társ bemutatkozhas­son nekik. összegyűltek a kul­túrteremnek kineve­zett bérelszámolóban, és hallgatták öt va­lamennyien néma áhítattal. — Nem vagyok a szónak az embere, de azért tanulhatnak tő­lem... — Hangjából megnema.lkuvás, el­lentmondást nem tű­rés, megcáfolhatatlan tudás, szájából pedig kisüsti pálinka és kő­rösdombi rizling illa­ta áradt. — Nem tűröm a barátkozást, a haveri szellemet, ezt jól je­gyezzék meg! — fe­jezte be néhány sza­vas bemutatkozást Precsmegi, és helyet foglalt. Miután má­sodszori kísérletre is a földre ült, segítet­tek neki széke elfog­lalásában. A bemu­ezeknek a lehetőségeiknek használásával. Bár, mint em­líti, tudomás’uk van egy koráb­bi honvédségi próbálkozásról, j A Honvédelmi Minisztérium kutatta a Városban, hói épít­hetne lakásokat emeletre. így került tüzetesebb vizsgálat alá például a Május 1 utca 12-es számú (volt MÉSZÖV) épület, alapos műszaki vizsgálat I azonban kimutatta, hogy erre : az ■ épületre nem gazdaságos í emeletet húzni, mert az aitako- | ri áraik alapján 60 000 forintba t került volna egy ráépített eme- t leti lakás, ezzel szemben 50 000 ♦ forintból már épültek csökkent — Gyerekek, játsz-1 értékű ú j lakások is. szunk egy kis társas-t Az emeletre építést főként a játékot — mondta a i külön lépcsőház drágította vol- köréje gyűlteknek,ína meg. Az emeleten nyeri Pénzezziink Feldn- ♦ egy-két lakással semmiképpen l2 egy ké\foriTst,U*™ lett volna arányban a letakarom, tegyetek i tepcsőház költsége. Minden mellé ti is ecmet ? t emeletre építésnél ugyanis azt ha eltaláljátok^hogy ♦ vizsgálják meg elsősorban, va- fej vagy írás, akkorion kell-e külön lépcsonáz, a tietek. — Bergoláczi'™®' a meglévő meghosszab­tathozás névnapi ün­nepséggel folytató­dott, mivelhogy Precsmegi kartárs és az Alosztály néhány dolgozója is a szép- hangzásii Alfonz ke­resztnevet viselte. Precsmegi iszogatni kezdett, közben be­szélgetett szomszédjá­val, Attól kérdezte meg jó hangosan: — Mondja, ki az a ko­pasz alak ott az asz­tal végén, aki folyton idebámul és zavar a nézésével? — A meg­kérdezeti csendes kétségbeeséssel sut­togta: — De Precsme­gi kartárs, hiszen az Bergolácz, az alosz­tályvezető... Véget ért a névna­pi ünnepség is, Precs­megi nyugovóra tért a szállodában. Más­nap ismét csak az Al­osztály dolgozóit tisz­telte meg jelenlété­vel, s ha. lehet még részegebben, mint előző nap. Egyre csak bolyongott egyik iro­dából a rruisilcba. Nyilván keresett va­lakit. Saját kérésére gépkocsival kivitték a déli vonathoz, s fel­tették arra. Az Űttalan Utak Javításán Fáradozó Alosztály valamennyi dolgozója megköny- nyebbült sóhajjal lé­legzett fel, de ez még el sem szállt, Precs­megi ismét feltűnt, Leszállt valamiért, le­maradt a vonatról és visszajött. kényszeredetten bele- ♦ Vitásával is elérhető a cél, ment a játékba, * Svábbá az, hogy milyen a te- Precsmegi feldobta aI tószerkezet; a beépített geren- pénzt, majd anélkül,l^ bolygatása nem röviditi-e hogy megmutatta vol-i™er azc>k élettartamát, es a na, fej vagy írás, lfödsnl- amelyre az emeletet zsebre tette mindkét J ®Plteni. »’-árják, bírja-e a pénzdarabot mondva:: negyzetmeterenkanti 250 kilo- — Nyertem... jó vicc,l^ammas terhelést. Nem uml- mi? - Aztán nemso-; ,s® szempon t az sem, hogy mi- kára eltúlzott az Al- V^. állapotban van, mekkora osztályról, víaan csőr-!3 üzemelt ház pincéje Több- getve a két darab l ™ na^ épületek, bérházak, kétforintost. * l kaszárnyák alkalmasak arra, : hogy még egy vagy több eme- Most már végleg i letet elbír janak, legtöbbször elment az eredmé-1 ezeknél találhatóik az említett nyes, jól végzett mun- J gazdaságossági feltételek is. ka tudatával... | Ezek után megállapítható, Magával vitte Ber-^ogy Kaposvár aligha dicse- * kedhet az err,életre építés tag Tkisüsti ét kőrntdlm’-’ lehetőságeived. A házak zöme hí mnst rtuíT koih.l'i kicsi, egy-két lakásos családi S otthonnak készült, és szó sem metlenne vált illatat \lehet bennük semmiféle eme­ts. mjárta mely nyo-. [etre épitési próbálkozásról. Ha a ... gv° maga. ez általában így van is, után. Mar most rét-: tégnék az Űttalan í, • utak Javításán Fára- j nibo volna egyszerűen dozó Alosztály doigo-t belenyugodni zói: mi lesz, ha ismét % jön, — Ha jön, jöjjön, | és Pestnek, meg csupán né- egye fene — mond- ♦ hány nagyobb városnak hagy­ni az emeletre építést. A tüze­tesebb körültekintés nálunk is eredménnyel járhat. Ahogy a város kiterített térképére ha- För^rtd.„íjolumk. kibontakoznak a leg­......." j szembetűnőbb lehetőségek. Kí­s zékhelyen történjék | vánkozik egy, sőt több emelet és ne Kőrösdombon,, j is a vasútállomással szemben . : levő földművesszövetkezeti (Szalai) ♦ áruházra és italboltra. Ezt | nemcsak a gazdaságos lakás- ...................................... nyerés, hanem a város koa’sze i ák —, csak a gépko­csi ne romolna el is­mét, vagy ha elrom­lik is, az még indu­láskor, rűsítése, csinosítása is megkö­vetelné. Úgy tudjuk, hogy az ellenforradalom odázta el a MÉSZÖV korábbi hasonló ter­vét, amely egy szövetkezeti ház építését tűzte célul, és használta volna az emeletre építés lehetőségeit- Hasonlóan lakást nyernénk és a várost csinosíthatnánk azzal, ha az Ady Endre utcában levő RÖ- VIKÖT-raktánra emeletet épí­tenénk. Ekkor összhangba ke­rülne ez a földszintes épület az emeletes Széchenyi téri sarok- házzal. A legtöbb esélye a gyors magvalósításra talán a Kos­suth Lajos utca 11—13-as szá­mú háznak és környékének van. A 13-as számú ház tűzfal­lal néz a most épülő SZOT- széfcházra. Ez méltatlan aihhcz a környezethez, amely a SZOT-szélcház körül az építke­zés befejezése után kialakul. Megszüntetésére az emelet­építkezés kínálkozna. Eszerint emeletet kapna a 13-as számú ház, amelyet egybekapcsolná­nak az említett tűzfal elé épí­tendő szintén több emeletes- házzal!, A térre kanyarodó L alakú sarökiház így már tetsze­tős .hátteret biztosítana a SZOT-széikház környékének. Nagyvári főmérnök sprint magánosok is jelentkeztek emeletre építési gondolattal. A református templommal szem­ben le-vő Kossuth Lajos utca 34-es számú sarokház és a Be­loiannisz utca 16-os számú ház lakói szívesen vennék, ha há­zukra valaki emeletet épülne. Ezzel a lehetőséggel természe­tesen nem élhet a tanács, hi­szen nem állami tulajdonról van szó, de magános vállalko­zóknak igen megérné, egyrészt, mert így jóval ol­csóbban jutnának hozzá a He- lekihez-«, mintha 50—60 ezer fo­rintért vásárolnák, másrészt a város szívéiben tudnának csalá­di otthont építeni. Nincs eldorádója az emelet­re építésnek Kaposvárott. An­nál inkább ki kellene használ­ni azt a kevés lehetőséget, amely kínálkozik. Nem veszte­ne a város, ha a tanács bizott­ságot létesítene, amely meg­vizsgálná a szóban forgó épü­leteik emeletre építésének mű­szaki feltételeit, gazdaságossá­gát stb. És ha úgy találják, hogy az elképzeléseik megvaló­síthatók, akkor ez a gazdaságos lakásnyerés és városszépítés kerüljön be a legközelebbi la- káépítési tervbe. Szegedi Nándor Könyvtárhálózat a Szovjetunióban A Szovjetunióban jelenleg 400 öOO könyvtár működik, amelyek 1,5 milliárd könyvvel rendelkeznek. Moszkvában jelenleg mintegy 1000 népkönyvtárt találhatunk, össze­hasonlításképpen megemlíthetjük, hogy a forradalom előtt a páros­ban összesen 33 könyvtár volt, A világ egyik legnagyobb könyvtára a moszkvai »Lenin« könyvtár. ILörryvp öle?, inak hossza 250 kilo­méter. Itt 1G0 nyelven találhatók könyvek, folyóiratok és

Next

/
Thumbnails
Contents