Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Kedd, 1959. március 3. A második is sikerült••• Á román gázvezeték építőinek központjában Mint ismeretes ez év decem­ber 19-én összekötötték és 25-én átadták a rendeltetésé­nek a román—magyar gáz­vezetéket A határtól a tisza- palkonyai erőműn át a diós­győri Lenin Kohászati Műve­kig visz ez a gázvezeték, ame­lyet a Siófokon székelő Kő- olajvezeték Vállalat dolgozói raktak a föld mélyébe, mint­egy 172 kilométer hosszú sza­kaszon. A Kőolajvezeték Vál­lalat ezzel megépítette az or­szágban a budafai után a má­sodik leghosszabb, vezetéket. Dohány Imrével, a vállalat igazgatójával a mintegy 15 hó­napig tartó munkáról beszél­getünk. — Mi építjük az ország va­lamennyi kőolaj és gázvezeté­két — mutat ra a piros zász­lócskával megjelölt nagy fali­térképre, amelyen Somogy csücskében, pontosabban Ba- bocsan is »lengedez-« már egy ilyen kis piros zászlócska. Mi­előtt ez szóba kerülne meg­kérdem: — Milyen erők vettek részt a román gázvezeték építésé­ben? A vállalat 200 dolgozója illesztette egymáshoz a határ­tól Diósgyőrig húzódó 318 mil­liméter átmérőjű vezetéket. — Mi a véleménye most a munkáról? — Hogy aránylag rövid idő alatt sikerült ezt a fontos ve­zetéket jól kiépítenünk, az a nagyarányú gépesítésnek tu­lajdonítható elsősorban. Több olyan nagyteljesítményű gé­pen kívül, mint a szovjet árok- vágó — igyekeztünk a kézi munkákat különböző újítások­kal gépesíteni. így átlagosan 700 métert haladtunk előre naponként. De ha már a siker­ről beszélek, szólnom kell mun­kásainkról, akik mindvégig bátran kitartottak és helytáll­tak. —- Hogyan irányították Sió­fokról az Aiföldön végzett munkát? — Siófokon történik a távol eső munkahelyek dolgozóinak bérszámfejtése és szakmai irá­nyítása. A távolság bizony megnehezíti a vezetést Ezért ahány községbe csak megjelen­tünk — mert a vezeték már odáig ért —, rögtön érint­kezésbe léptünk a falvak ve­zetőivel, mindenekelőtt a ta­náccsal és a pártszervezetek­kel. Tőlük kértünk segítséget, elsősorban a munkások szociá­lis ellátottságához. — Mi a véleménye erről a segítségről? — Valamenyien elégedettek vagyunk azzal a segítőkész­séggel, amellyel az érintett fal­vak támogatták munkánkat. Szállást adtak, és megtalálták az étkeztetés, dolgozóink mű­velődésének lehetőségét is. A nyírbátori és a többi földmű­vesszövetkezet hozzánk alkal­mazkodva tartották nyitva boltjaikat. Az élelmezésben főként a termelőszövetkezetek segítették sokat. Persze, Sió­fokról hetenként mindig meg­megfordult valaki a vezeték építésénél, és nemcsak szakmai irányítást, hanem ssokszor csa­ládi üzeneteket is közvetített, hiszen törzsgárdánk jó része Siófokon telepedett le. Vagy bányász házépítkezés révén ju­tottak lakáshoz, vagy mint a legutóbb is, vállalati szolgálati lakásban rendezték be csinos otthonaikat. — Mi lesz a legiközelebbi ve- zetéképífckezési program? — Sztáliraváros és Budapest között építünk , vezetéket. Re­ménykedem, hogy a romániai­hoz hasonló eredménnyel vé­gezzük ezt a munkát is. — Mit jelent a Babócsa ne­véhez tűzött zászlócska a falu- térképen? — Hát bizony eddig még nem valami sokat. Mindössze egy jelentéktelenebb, rövid kis Vezetéket építettünk. A mi fel­adatunk Babócsán az, hogy a kutátást támogassuk teljes erő­vel, kiépítsük a telefon- és vízvezetékhálózatot. Ezt is tesszük. Hogy aztán merre építjük majd a fő gázvezeté­ket Babócsáról, erre még nem tudunk válaszolna. Minden­esetre mi is örülnénk, ha a so­mogyi földbe rakhatnánk ezt a gázvezetéket, a somogyiak is segítenének nekünk, és Kapos­vár, meg a most már két­ségtelenül egyre inkább ipa­rosodó megye élvezhetné a gáz áldásait. — Úgy véljük, ez az óha­junk közös. Szegedi Nándor Uj belépőkkel erősödött a nagyatádi Szorgalom Tsz Az év elején a nagyatádi Szorgalom Tsz-ben mindössze 9 család dolgozott mintegy 90 kh. földön. Igaz, hogy a kicsi községben nem tudtak olyan nagy eredményt elérni, mint a nagyobb szövetkezeti gazdasá­gokban, azért az egy munka­egység értéke mégis .meghalad­ta a negyven forintot. Termés- eredményeik jóval fölötte vol­taik az egyéniekének. Az atádi parasztok felügyel­teik a Szorgalom eredményeire és az elnökváltozás után új családok kérték felvételüket a szövetkezetbe. Februárban 26 családdal erősödött a tsz, jelen­leg tehát 35 család 350 kh. föld­del rendelkezik. Az új belépőik között találjuk Czeider Jó-^ zsef 13, Németh István“ 13, és Horváth János 8 holdas újkúti parasztokat Igaz, hogy Nagyatádon még nem fo-, lyik különösebb szervezés, de a hírek eljutnak minden ház­hoz. Kapósok az újságok, haji-, gatják a rádiót a parasztembe­rek. Egyre több dolgozó pa­raszt szimpatizál már a szövet-i kezés gondolatával. A belépést latolgatják Decsi Józsefé« Miókovics Mihály Ady Endre utcai dolgozó parasztok is. A simongáti gazdák szintén mozgolódnak. Pálma jorban megalakult az előkészítő bi­zottság. Látogatás Kunffy Lajosnál Molierre azt tartotta:»Az író addig él, amíg ír*. Kunffy Lajos festőművész, az ecset szerelmese is ezt tartja a fes­tőkről és ezt magáról. Termékenységét nem vesztette el, alkotó erejét nem gyengíti a gyorsan rohanó idő. 91 éves, mégis fiatalos frisseséggel dolgozik, alkot. Legutóbb a Tanácsköztársaság kikiáltását festette meg. A képet azóta elküldte Budapestre pályázatra. Ha nem fest, emlékeit ren­dezgeti, azokat veti papírra, A vendégeket mindig szívesen látja, s készségesen kalauzolja végig állandó képkiállításán. Egymillió hétusáaeser naposcsibét keltetnek megyénk keltető állomásai (Tudósítónktól.) Megyénk baromfikeltető ál­lomásai megkezdték munkáju­kat. A kaposvári kéltetőállo- méson indult meg először az üzemeltetés, már január 29-én kibújtak a tojásból az első kis­csirkék, amelyekből 7700 dara­bot adott el a MÉK. Aztán a többi állomás is megkezdte a munkát, amely folyamatosan, augusztus 26-ig tart Ez idő alatt egymillió kétszázezer na­poscsibét keltetnek. Az állami gazdaságok közvetlenül a MÉK-nek jelenthetik be igé­nyüket, a termelőszövetkezetek szükségletét a megyei tanács mezőgazdasági osztályán ke­resztül elégítik ki. Az előző éveikkel ellentétben az idén a keltető állomás közvetlenül egyénieknek nem ad ki napos­csibét, minden szükségletet a földművesszövetkezetnél kell bejelenteni és az fmsz össze­sítve igényli a kellő mennyisé­get a MEK-től. Minden kedden Nagyatádon, szerdán Fonyódon, csütörtökön Kaposvárott, pénteken pedig Siófokon van naposcsibe ki­adás. Az igénylések összeírása^ most van folyamatban. A ka-" posvári fmsz eddig 15 ezer csi­bét igényelt, Memye 9 ezer, Gölle 8 ezer. Siófok 3 ezer, ^ Csurgó 1700 darabot. Lengyel-^ tóti szerződéses baromiiszállí-' tásra 3 ezer, Kaposfő 6750 da-, rabot, s a többi szövetkezet is* hasonlóképpen rendelte meg a' MÉK-nél szükségletét. A MÉK a naposcsibe elhe­lyezést igyekszik összekapcsol­ni a baromfinevelési szerződé­sek kötésével. A tervek szerint' Somogy ebben az évben 10 va­gon baromfit szállít, ami 400 ezer csibének felei meg. A szerződéses baromfi részben . exportra, részben -pedig belfal- di fogyasztásra kerül. A leg-t több szerződést idáig a nagy-? szakácsi, bedegkéri, lengyeltóti és alsóbogát! földművesszövet-, kezetek kötötték. Exportra gyártás, műszaki fejlesztés, takarékosság A pártkongresszus tiszteletére fokozza termelését a Kábelgyár A Kábel- és Sodronykötél- ra is. Külön műszaki dolgozót kívül az anyaggazdálkodásban Lazarij Berman zongora-estje elé... Mint ismeretes, a magyar—' szovjet barátsági hónap alkal- ' mából számos kiválóság láto­gatott el hazánkba. Tudósok,' előadóművészek, színészek,' szovjet emberek, akiket nem1, felajánlásához. A kábelgyáriak vállalták, hogy a bel- és külföldön egy­aránt igen keresett fémtömlő­ből annyit gyártanak, hogy a hazai igények kielégítése ■«^mellett egymillió forint érték­ében teljesítik túl export ter- J veiket. Elhatározták, úgy ké- t szí tik elő a vaskábeldob gyár­tását, hogy a sorozatgyártás április 30-ig meginduljon. Ez­zel egyidőben úgy szervezik meg a járműveknél alkalma­zott és nópgazdaságüag igen fontos bovden szál készítését, hogy a kaposvári telep tel­jesen »készre« gyárthassa. Legkésőbb július 30-ra megin- volt nehéz barátsággal szí-Jdítják a tömlőzést és helyszí­nükbe zárni azoknak, akikkel inén készítik az alkatrészeket magyarországi tartózkodásuk Amellett, hogy évi műszaki ideje alatt találkoztak, i fejlesztési tervüket maradék­Már-már lemondón oZms-^T1. végrehajtják, arra is gattuk a magyar-szovjet ba-f ge.ret<;t tetek’ ,ho^ a te’eP rátsági hónap híreit, amelyek)™*6?**! colgoz°í reszere ha- arról számoltak be, hogy műszaki előadásokat va látogatnak el a kulturálist^nak- a^elyekr^ a legjobb küldöttség tagjai. Pár nappaltmunkásokat is meghiv­ezelőtt azonban megjelentek^:* muszakl szmv0!?aI eme’ az utcán a plakátok, amelyek eredményesebb tér­mindén eddigi bosszankodó-{™.elest !?gltl J510 hogy sunkat örömmé oldták. Csü-i]xmius 3°-*S bevezetik a tele- törtökön városunkban ad kon-1 pe,n a gjaftas előkészítést. Ez- certet Lazarij Berman, a ki-t2® egyidőben megindítják az tűnő zongoraművész anyagismereti tanfolyamot. A A fiatal, de annál több si emelésével kér tulajdonosának, Lazarij 5f.,tomlo.uzam epeinek terme- Bermannak látogatása komoly eseménynek ígérkezik. Már íekkal ao.ve ik: , csak azért is, mert zenerajon- \, f t dolgozok vállalásukban goink egészen kivételes pia- Jkltertek az anyagtakarekossag- nistával ismerkedhetnek meg, az ifjú Bermanban. Még nö-$ vendék volt, amikor első díjatj nyert a Szovjetunió zenei ver- i senyén. Ezt követően a Berlin-f ben rendezett Nemzetközi If- * júsági versenyen nyert díjat, { később Brüsszelben, az Erzsé­bet királynő nemzetközi ver­senyen szerepelt szép sikerrel. 1956-ban részt vett a Buda­pesten rendezett nemzetközi Liszt-versenyen is. Lazarij Bermant, mint ki- vá’ó Liszt-játékost tartja szá­nun a zenei közvélemény. gyár kaposvári telepének dől- jelöltek ki a hulladékanyag gozói a legutóbbi igen hasz- gazdálkodás irányítására. Az- nosnak bizonyult termelési ér- zal,í hogy a házigyártásnál ke- tekezleten csatlakoztak a köz- letkező hulladékot a kábeldob ponti anyagyár 1959. évi párt- készítéséhez felhasználják, kongresszus tiszteletére tett minden gyártmánynál 20 fo­rintot takarítanak meg. A hul­ladékot fajták szerint tárolják és ezzel lehetővé teszik, hog£ az értékesítésre kerülő hulla- dékanyagért magasabb ösz- szeget kapjanak az eddigiek­nél. Nem hagyták figyelmen az elfekvő készleteket sem, amelyből ebben az évben mint­egy 150 000 forintnyit értékes! tenek. A termelési értekezleten a pártkongresszus tiszteletére' tett felajánlásban teret adtak az újítómozgalomnak is. A ki-1 vitelezések meggyorsítására^ havi 200 órát biztosítanak. A felajánlás szerint idén két' százalékkal csökkentik a se- lejtet. »Ez a legkedvesebb képem« - mondja az ősz művész Honfi István­nak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya helyettes vezető­jének. A CSURGÓI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET ÉLETÉBŐL Ilékenységét mintegy öt száza­Elkészül-e a vasbolt? A mesebeli lucaszék, nem ké­szült olyan nehezen, mint ahogy a csurgói földművesszö­vetkezet vasboltja. Még 1956- ban kezdték meg a bolt építé­sét. Az ellenforradalom meg­akadályozta annak befejezését és 1957-ben a beruházási kere­tek csökkentése csak az állag­megóvást tette lehetővé. 1958- ban aztán engedélyt kapott az fmsz a bolt építésének befeje­zésére, ami a helyi ktsz-re várt. Az építkezés mégsem fejeződ hetett be a múlt évben. Most azonban már elérkezett a befe­jezés ideje, az uIkűsó simításo­kat végzik a vasboltan és, az március 1-e előtt minden bi­zonnyal mag is nyílik. Korsze­rű, szép vasboltot kap tehát Csurgó és környéke. Az építke­zés és berendezés 300 000 fo­rintba került. Az új szaküzlet­ben 1 300 000 forint értékű áru­készletet helyeznek el. Lehet tehát majd válogatni rádiókból, ‘:í CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ _______KAPOSVÁR-SO vjOGY megye________ M a, kedd délatén 3 órakor ifjúsági előadás Március 4-én, szerda este 7 órakor Március 5-én, csütörtökön este 7 órakor K4LLAI ISTVÁN: K ÖTÉL TÁNC Jegyek elővételben válthatók a színházi jegyirodában. Május 1 u. 23. Telefon: llr-03. motorokból és mindennemű vas-műszaki cikkből az új vas­boltban. Raktárai építenek A múlt óv őszén kezdték meg a csurgói fmsz irodájának udvarián a félvásárlási raktár építését is, 200 000 forintos be­ruházással. A raktár mintegy 15—20 vagon áru befogadására lesz alkalmas. Az építés nagy­jából befejeződött, csak az épü­let vakolási munkálatai van­nak vissza. Csodálkozunk azon, hogy a helyi ktsz mégis csak június 1-re akarja átadni az épületet. Nagy veszteséget je­lent ez a c'ungói fmsz-nek, amely jelenleg és már hosszú idő óta korszerűtlen, szűk lyu­kakban kénytelen a felvásár­lást lebonyolítani. Az a kéré­sünk tehát a ktsz vezetőihez, hogy értsék meg az építkezés fontosságát, hisz a parasztság terményednek átvételéről és ezen keresztül a lakosság ellá­tásáról van szó. A kultúráltabb kereskedelemért Szépek azok a tervek, ame­lyeket a csurgói fmsz vezető­sége felsőbb szervek javaslatá­ra magáévá tett Kulturáltab­bá, szebbé, városias jellegűvé tenni a csurgói szaküzleteket — ez a cél. Ennek érdekében határozta tehát el a földmű­vesszövetkezet önkiválasztó ci­pőbolt létrehozását. Bútor-szakíizletet. is létesíte­nek Csurgón. A kultúrcikk szaküzletet új helyre költözte­tik és korszerű berendezéssel látják el. Az élelmiszerboltot gyorskiszolgáló bolttá szerve­zik át. Tudvalévő, hogy Csurgó ösz- szes szaküzlete a község köz­pontjában van. Ebben az évben a szaküzletek pvortálját korsze­rűsítik és egyidejűleg fénycső­világítást és neon-cégtáblá­kat kapnak a szövetkezeti egy­ségek. Félmilliós nyereségre számítanak Még nem készült el ugyan a csurgói fmsz-nél az 1958. évi mérleg, azonban az fmsz veze­tői már látják, hogy nem kell majd szégyenkezni a ' tavalyi eredmények miatt Több mint félmillió forint összegű nyere­ségre számítanak. Ez az ered­mény sokkal nagyabb is lehet­ne, ha a szövetkezet vezetésé­ben az elmúlt év folyamán nem lett volna annyi változás. Három ügyvezető következett egymásután s ez a gyakori ve­zetőcsere rányomta bélyegét az fmsz munkájára. Az arány-1 lag kielégítő eredmény különö­sen a kiskereskedelmi üzemág jó munkájának tulajdonítható.' Mégis meglesz a bemuta ó' A csurgói fmsz színjátszói jelenleg jubilálnak. Egy évej kezdték el a Nazim HJkmet: Legenda a szerelemről című darabjának próbáit Azóta úgyszólván az egész szereplő­gárda töhhször kicserélődött Az a mag azonban, amelyik elejétől fogva fáradozik a da­rab bemutatásáért — Varga Imre FJK-főagranómus, a da­rab rendezője. Kovács Sán­dor vendéglővezető Nagy Imréné a maradéklbolt ve­zetője — végül is eljuttatta odáig a darabot, hogy az ké­szen van a bemutatóra, amely­re egy hónap múlva kerül sor. Az előkészületek arra enged­nek következtetni, hogy a Na­zim Hikmet darab bemutatója nagyfontosságú kulturális ese­mény lesz majd Csurgón, — hisz a bemutató iránt nemcsak a csurgóiak, hanem Budapiest- ről a Népművészeti Intézet, a Művelődésügyi Minisztérium és a' SZŐ VOSZ illetékesei is érdeklődnek. Reméljük, ha késve is, de a darab sok si­kert hoz majd a csurgói frnsz-i színjátszóknak. Máris meghív­ták őket vendégszereplésre a nagyatádi és a marcali művelő­dési házba. A kapwsvári kászis- ták is látni akarják e haladó szellemű török író daire'- Kilián György If- nagytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents