Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

I Hogyan fejlődött várossá DCapőwár ? A régebbi időkben még 'kezdetleges közlekedés állandó fejlődést mutat. Az ember egyre nagyobb területet hódít el az erdőtől. Az áruter­melés kialakulásának, fejlődé­sének ‘következtében írtványte- lepülések keletkeznek, erdőir­tásra kerül sor, az ember álla­tot legeltet, földet művel. A földművelés és a nagyobb ará­nyú népesedés egyre több te­rületet követel az erdőtől. Az erdő lassan visszahúzódik, fái pedig elvándorolnak a házakba, építőanyagul szolgálnak, vagy szerszámok készítéséhez kelle­nek. Ez nagyobb méretekben főleg a kapitalizmus kialaku­lásával egyidejűleg jelentke­zett Az árutermelés fokozódá­sa viszont szükségessé tette a közlekedés fejlesztését, a meg­felelő cserekereskedelem ki­alakításét. A közlekedés fejlő­dését azonban még mindig gá­tolják a mocsaras, vizenyős te­rületek, valamint a kőhiány. Ez utóbbi abból adódik, hogy So­mogy megye területét utoljára a Pannon-tenger borította, ezért annak üledékeit találjuk a felszínen. Ezeket az üledéke­ket (pannon agyag, pannon ho­mok stb.) csak közvetve hasz­náltatták fel útburkoláshoz, házépítéshez. A felszínem ta­láltató lösz a jégkorszakban keletkezett. Az elhagyott fo­lyómedrekbe! fújta ki a szél a felszínen sok helyen találtat* homokot. fcTő tehát nem volt, illetve **■ azt, messze vidékről (Mánia) feeHett volna szállíta­ni, de megfelelő közlekedési eszközök és utak hiányában er­re csak később és igen ritkán került sor. Ennek ismeretében érthető, hogy miért vert falúak és döngölt falúak a régi kapos­vári házak. A kő nagyon mé­lyen. helyenként még ezer mé­ternél is mélyebben helyezke­dik el. De az i® érthető, hogy miért fedték náddal a házak tetejét. Mert a Kapeevöägye n. mocsaras, nádasokkal körülvett terület. Éz a két tényező is gátolta a közlekedés fejlődését, gátolta Kaposvár fejlődését is. A i említett tényekből ért­hété, hogy máért nincs Somogynak vásárral rendelke­ző települése a középkorban. Ekkor még a somogyiak Nagy­kanizsára, Veszprémbe, Pécsre jártak, mert jobban megköze­líthették, és e városoknak na­gyobb volt a vonzó hatásuk. De fejlettebb volt környezetük és közlekedési úthálózatuk is. A megyének még nincs központja vagy vonzó hatású települése. Bár nincs építő kő, noha mo­csarasak. vizenyősek a völgyek, mégjs megindul a közlekedési hálózat építése. Az erdőt egyre jobban irt­ják, a földművelés számára mind nagyobb területre volt szükség; az árutermeléssel dif­ferenciálódott termelés pedig egyre jobban igényli a csereke­reskedelmet. Tehát a közleke­dési hálózatnak egyre jobban rögződnie kellett. Az útvonalak követik a folyóvölgyeket. a dombhátakat főleg kelet—nyu­gati és kisebb mértékben észak —déli irányban. Vagyis nagy­jából a felszíni viszonyok ala­kulásától függtek. A gyalog- utakból kocsiutak, posta- és kereskedőntak alakultak ki. Ha kezünkbe vészünk egy Somogy megye természeti vi­szonyait ábrázoló térképet, és megfigyeljük rajt a felszíni vi­szonyokat, feltűnik a völgyek észak—déli iránya, amelyek nagyjából a zselici vízválasz­tóig nyúlnak le. Ezeket a' völ­gyeket keresztezi a Kapós nyu­gat—kelet irányú völgye. Azt j is megfigyelhetjük, hogy a me- j gye -mértani közepén Kaposvár ■ fekszik, egyben az észak—déli j irányú völgyek és a Kapós völ-1 gyének középpontjában terül el. A folyóvölgyeken keresztül jól megközelíthető. Ezért je­lentett a régebbi időikben is A TECHNIKA AZ ORVOSTUDOMÁNY SZOLQÁLATÁBAN Agyműtét proton sugaruk kai Svéd sebészek újfajta »atornkéssel« sikeresen elvégez­ték a világ első agyműtétjét, amelynél nem kellett felnyitni a koponyát, nem folyt vér, és — ami a legfontosabb — a be­teg semmit sem érzett Egy 55 éves férfi depresszióban szen­vedett, s ezért agyszövetének egy részét protonsugarakkal megsemmisítették. A beteg a műtét után két nappal egész­ségesen hagyta el a klinikát. Az eddigi agyműtétek többhetes előkészítést követeltek, utána pedig hetekig, sőt hónapokig tartó lábadozás vált szükségessé. Az »atomoperációt- az upsalai Atom vegyészeti Intézet agy sebészeinek és atomtudósainak egy csoportja hajtotta végre olyan módszerrel, amelyet első ízben 1953-ban a Cali­fornia! Berkeley-egyetemen alkalmaztak sikerrel — egereken. A svéd tudósok Svédben) Nobel-díjas atomkutató vezetésével rengeteg állatkísérletet végeztek, mielőtt emberen alkalmaz­ták volna a vértelen műtétet. Az operációt alapos röntgen- vizsgálat előzte meg. A műtét alatt a beteg — a sugárveszély miatt — egyedül volt a teremben, az orvosok kintről, távol­balátó készülékeken figyelték. A 22 cm. hosszú pro ton.sogar két órán keresztül, 18 különböző irányból érte a beteg agy- részt. A sugarak teljesen megsemmisítették a 3 mm vastag, 10x6 mm nagyságú beteg agy részt. A műtétet a lundi egye­temen műk-ödő Lars Lekse.ll professzor irányította. Szerinte az atommag pozitív egységei, azaz a protonsugsrak új kor­szakot nyitottak az agysebészetben, és egyes elmebetegsége­ket, Parkinson-kórt és krónikus fejfájásokat is lehet velük gyógyítani. Miniatűr adóállomás a gyomorban A gyomorbajosnak a jövőben a vizsgálathoz nem kell gumicsövet lenyelnie, hanem csak egy piciny műanyagtokot. A tok mindössze 11 milliméter hosszú, átmérője 6 milliméter, tehát alig nagyobb egy közönséges pirulánál- A tokban ap­rócska szárazelem van és egy miniatűr adóállomás. Az elem energiája elegendő ahhoz, hogy az adó három napon át jel­zéseket közvetíthessen a gyomorban lévő nyomás, sav,tarta­lom stb. adataira vonatkozólag. Ha behatóbban akarják vizs- gaími a gyomor egyik pontját, mágnes segítségével megaka- dáüyoehatjék a tokot a helyváltoztatásban. Az új módszerrel az eddiginél pontosabb, teljesebb és megbízhatóbb vizsgálati eredmények biztosíthatók. hadászatilag fontos területet. Természetesen nem volt olyan fontos hadászati szempontból, mint 'Például Nagykanizsa, de mindenesetre fontosabb, mint közvetlen környezete, mert a Kapós völgyében messze be­hatolhattak Somogy területére. Ezért épült a Kapos mocsaras, mgoványos völgyében téglavár. Ezek a tényezők ugyan hatot­tak a későbben kialakult város akkori fejlődésére, de a város fejlődését csak ezekkel a tényezőkkel magyarázni nem lehet. ló aposvár környékén, aho­va az ember elég régen települt, a dombhátakon lévő lösz jó termőtalajt szolgáltatott a földművelés számára, a völ­gyek pedig az állattenyésztést mozdították elő. Mindez az árutermelés fejlődésére hatott. Ebből a- árucsereforgalom nö­vekedésére következtethetünk, ami végső fokon a fejlődéshez vezetett. Ezért azok a települé­sek, amelyek kezdetben jelen tősebbeík voltak Kaposvárnál, háttérbe szorultak, mert ha jó termőtalajuk volt is, de nem volt meg a völgyek ilyen jelen­tős keresztezése, vagy ha meg­volt a völgyek ehhez hason­ló kereszteződése, nem rendel­keztek jó termőtalajjal. így ezek a települések a verseny­ben alul maradtak. Érthető tehát, hogy a völgy- alakulások sajátos vonásai, a kialakuló árutermelés és ennek következményei Kaposvár mai helyen voltak a legszerencsé­sebb összhangban, s elősegítet­ték a város fejlődését. Ezután már egyre fokozot­tabb jelentőségű lesz Kaposvár közvetlen környékének köz­pontja. Azonban továbbra is érvényesül Pécs. Nagykanizsa, Veszprém vonzó hatása, de egyre inkább a megye szélén. Ebben az időben még Kaposvár nem központja a megyének (XVI. század), de mindjobban válik az árutermeléssel előál­lott differenciáltabb termelés által keletkezett szükségletek kielégítésére szolgáló vásár­hellyé. És ahogyan a termelés differenciája, a népesség szá­ma növekszik, úgy növekszik a csereforgalom is a piacokon, így lesz egype nagyobb jelentő­ségű központjává ennek a táj­nak Kaposvár. Ezért épülnek a vár mellé az utcák, terjeszke­dik a település. A z árutermelés fejlődése, * az egyre nagyobb arányú közlekedés az utak fejlesztését tette szükségessé, s ez nagy­mértékben előmozdította a vá­ros fejlődését. Az utak karban­tartására nézve már 1720. má­jus 7-én kelt statútumával in­tézkedett a vármegye... 1767- ben az utak mentén útmutató­kat állítottak fel. 1773-ban a helytartó tanács mérnöki hiva­talt állított fel Kaposvárott; hatásköre Somogy, Zala és Veszprém megyékre terjedt ki. Az 1780—90-es években meg­indultak a felmérési munkála­tok. A császár rendeletére 1785-ben pedig minden falu vagy város végén névmutató táblákat kellett felállítani. Közben Kaposvár Somogy központja lett. 1715-ben már itt tartották a megye közgyűlé­sét. Azonban a megye tényle­ges székhelyévé csak 1753-ban vált. I 836-ban fejezték be a •*- Kapos vízének 1799-ben elkezdett szabályozását. Azon­ban még az 1868-as adatok alapján is mocsaras ez* a terü­let. A Kapos »bővizű folyócs­ka, de esése igen csekély, gyakran kiönt, mellékét posvá- nyosítva. Folyása csatornázva van«. Ez a tény azonban már nem akadályozhatta a további fejlődést. — Folytatjuk — i,aná.\ SOMOGY MEGYE 1919. évi eseménynaptára Március 3. A Kaposvári Cukorgyárat Vámosi István és Gur Aurél vezetésével a helybeli szo­ciáldemokrata szakszervezet »őrizet alá« vette. Március 4. A Népszava e napi szá­ma és a Somogyi Hírlap március 6-i száma arról irt, a földreformot úgy kell megoldani, hogy a többter­melés biztosítva legyen. A többtermelés pedig csak szö­vetkezeti formában érhető el. # * * Gróf Zichy Béla lengyeltó­ti 10 000 kát. holdas uradal­mát és Freund Ferenc és ne­je tulajdonában levő 1750 kát. holdas pusztaberényi uradalmát átvette a cseléd­ség. Március 5. A Magyar Kegyes Tanító­rend mernyei, szentmiklósi és vadéi gazdaságait a mer­nyei népgyűlés határozatai alapján a cselédség termelő- szövetkezetté alakította át. * * * A Somogyi Hírlap már­cius 6-i híradása szerint gróf Sommsich László hetesi birtokát elfoglalta a cseléd­ség. Máréius 6. A Somogyi Hírlap már­cius 7-i számából: Március 6-án az uradalmak egész sora került a cselédség bir­tokába. így gróf Jankovich- Bésán Endre 12 500 kát. hol­das öreglaki, vityai, kölkedi, csisztai uradalmai. Termelő- szövetkezet alakult Törti Gyula kisasszondi bérletén, a Ring-féle kaposszéplaki birtokon, gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi bir­tokán, a csomapusztai bér­gazdaságban, Inám-pusztán és Svastics Nándor szent- gáloskéri gazdaságában. Március 7. A simongáti uradalomban tartott gyűlésen, amelyen a nagyatádi és kaposvári munkástanácsok kiküldöttei is részt vettek, az uradalmi cselédek kimondták a 12.000 holdas uradalom birtokba­vételét. * « * A kaposvári Munkástanács és a szociáldemokrata párt új elvi álláspontját közli a Somogyi Hírlap március 7-i számét, amely szerint nincs kifogásuk az ellen, ha a kisgazdák és mezőgaz­dasági munkások nem ter­melőszövet kezetet akarnak létrehozni, hanetn a kiosz­tott földön akarják életüket végigkínlódni. Március 6—8. A Vörös Újság e napi szá­ma az elismerés hangján ír a somogyi földfoglalókról. Március 8. A cukorgyár új neve: Szo- c iáldemokrata T erme lószö­vetkezetek Cukorgyára. Március 9. * A Somogyi Hírlap közölte gróf Széchenyi Andor Pál marcali uradalmának bir­tokbavételét. Napokkal a birtokbavétel után a, marca­li, szentgyörgyi, szöcsényi, csákányi, kelevízi mezőgaz­dasági munkások földet ha­sítottak ki az uradalomból. * * * A Somogyi Hírlap közölte a szociáldemokrata párt kiáltványát a piunkasosztály és a dolgozó parasztság szö­vetségéről. »A munkásoknak és a kisgazdáknak az akara­tát a poklokon keresztül is meg akarjuk valósítani«. ___________________________^ Busz, amely nem ráz A londoni autóbuszok már nem rontják a levegőt A fekete füstfelhők, amelye­ket időnként a diesel-motorok kilövellnek, nemcsak bűzükkel rontják a levegőt, hanem mér­ges szénmonoxidot is tartalmaz­nak. A londoni autóbusz diesel­motorjainál most újabb eljá­rást alkalmaznak, hogy lehetet­lenné tegyék a levegő szennye­ződését. Az eljárás lényege, hogy az üzemanyag-adagolást valamivel a motorteljesítmény szempontjából legelőnyösebb mennyiség alatt tartják. Ezáltal a gép teljesítménye 5—10 száza­lékkal csökken, viszont a ki- puffogó gáz alig kétharmad ez­relék szénmonoxidot tartalmaz csak. ISKOLA A ,VILÁG' TETEJÉN A Tangla-hegységekben, a »világ tetején« megnyílt az első iskola. Csinghai tarto­mány déli részén, a Csing- háj—Tibet országút mellett, építették fel. Nyolcvanegy új ruhába öltözött tibeti gyermek vett részt a meg­nyitó ünnepségen. Az ünnepségen a gyerme­kek daloltak és táncoltak a népi kommuna megalakításá­nak tiszteletére. Szüleik, a pásztorok, most' léptek be a népi kommunába, ők pedig birtokukba vették az első iskolát. Tangla terület kommunis­ta pártbizottságának titkára az ünnepségen elmondta, hogy a népi kommuna meg­alakításával a pásztorok fo­kozatosan felhagynak eddigi nomád életmódúkkal és le­telepednek. Így valamennyi gyermek számára megnyílik a tanulás lehetősége. SÍVERSENYEK HOMOKON Az egyik floridai bánya közelében néhány esztendő folyamán a széntermelésnél felszínre hozott homokból jó­kora domb képződött. Hét hektárnyi területen több millió tonna homokot hal­moztak fel. A homokdomb magassága meghaladja a 100 métert. Nemrég síversenyeket ren­deztek ezen a helyen, s be­bizonyosodott, hogy a léc ugyanolyan jól csúszik a homokon, mint a havon. A versenyen az Egyesült Álla­mok legjobb versenyzői vet­tek részt. Lvov utcáin megtette próba- útját egy autóbusz, amelynek karosszériája és tengelyei kö­zött nem rugók, hanem kau- csukkal borított pneumatikus kapronballonok találhatók. Ezek a légpárnák felfogják a lökéseket és rázkódásokat, s ez­által az utazást kellemesebbé te­szik. A lvovl autóbuszgyár ter­vezői kiszámították, hogy a pneumatikus függesztéssel nö­vekszik a gumik és a karosszé­ria élettartama és csökken ax autóbusz súlya. A parittyától az automata fegyverig ni. A XV. század végén feltalál­ták a kanóc megfogására szol­gáló szerkezetet, amely most már a billentyű elhúzása után maga gyújtotta meg a tölte­tet, a célzás sokkal pontosabb lett. A kb. 20 kilogramm sú­lyú fegyvert csak úgy lehe­tett kézben tartani, ha a cső végét egy előzőleg földbe le­szúrt villára fektették. Egy lö­vés leadására mintegy negyed­órára volt szükség. A muslzéta csak 200 méter távolságra hor­dott, ; azonban a hatásos lőtá- volsága legfeljebb 70 méter volt. Ezzel szemben az íjász egy perc alatt 10—12 nyilat is ki tudott lőni, amelyek a cél­ba biztosabban beletaláltak, és átütő erejük is sokkal nagyobb volt. Ebben az időben készí­tették az első mozsárágyúkat. Egy mozsárágyú előállítása 442 tehén árába került. A magyar tüzérség első fénykorát I. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején érte el. A kuruc hadseregben is alkalmaztak már tarackot, mozsarat és úgynevezett, seregb untokat, a géppuskák kezdetleges ősét. Egy-egy lö- vegtá’pra húsz vagy több pus­kacsövet szereltek fel, amelye­ket povrnés után sütettek el. A ' - evi.r'-éíq ffV«7í$ i 30 éves háború (1613—1648) idején következett be. A módosított muskéta sú­lya mindössze 5—6 kg között ■ mozgott, s így a cső feltámasz­tására szolgáló villaállvány is elhagyható lett. A muskéta megtöltéséhez csak két perc kellett, viszont a hatásos lő- távolság 160—170 m-re növe­kedett. A XVII. század közepén két olyan találmány született meg, amely a fegyverek fejlődésére és ezzel a harcászat átalakítá­sára korszakalkotó jelentőség­gel bírt: a kávás zárszerkezet és a szurony. Ebben a fegy­verben egyesült a távolról ha­tó lőfegyver és a közelharc eszköze, a lándzsa. A kovás závárzatú puska több mint 200 esztendeig volt használat­ban igen csekély módosítások­kal. A XVII. században al­kalmazni kezdték a tölténnyel való töltést, vagyis amikor a lőpor előre kimérve és az ólomgolyó egy papírhüvelybe volt csomagolva. A töltény pa- píríedelét foggal kellett le­tépni a lövésznek, ezért csak jó fogú katonákat alkalmaztak puskásoknak. A begyakorlott katona már percenként 1 lö­vést is le tudott adni. A nagy szórás miatt a katonák tÖO \ pppvn-Kh tpynlcórr»*p általában nerji lőttek, csak a kiváló lövészek lőttek 150 mé­terre. Az egykorú kísérletek azt mutatták, hogy 1,8 m ma­gas és 3,6 m széles falra 75 méterről leadott lövésekből csak 75 százalék volt a talá­lat. A XVII—XVIII. század­ban külön ágyúgyárak léte­sültek. Megoldották a csőnek függőleges és vízszintes irány­ban való elmozdítását, vagyis az irányzást. Általában a XVII. században már minden ezer katonára 3—6 ágyú ju­tott. Egy XVII. századbeli krónikás feljegyezte, hogy 1634-ben Regensburg ostromá­nál egy tüzért felakasztottak, mert 24 lövés közül 250 méter­ről egy tornyot egyszer sem tudott eltalálni. A XIX. szá­zadban általánossá vált a huzagolt cső. A csappantyúi a XIX. század elején találták fel, és használata az 1830-as évektől kezdve általános lett. Az új találmány minimálisra csökkentette az el nem sülő­sek számát (ugyanig míg a kovás závárzatú fegyvereknél 100 lövésből az el nem sült töltények száma elérte a 20— 25 darabot, a csappantyús zá­várzatú fegyvereknél ez 7—8 töltényre csökkent. IFolylatiukS T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents