Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
Vasárnap, 1959. február 1. 4 SOMOGYI NÉPLAP Tanácskozik az SZKP XXI. kongresszusa üz SZKP kongresszusának szombat délelőtti illése Hz SZKP XXI. kongresszusának szombat délutáni ülése Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén elnöklő Leonyid Jefremov (Gorkij város) elsőnek J. D. Musztafa- jevnek, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Musztafajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok meglékkal növekszik. 1965-ben Azerbajdzsán 22 millió tonna kőolajat ad majd a népgazdaságnak. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekeznek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerült nekik. Szomszédaink oldására. A hétéves terv vé- biztosak lehetnek benne, hogy gére a köztársaság teljes ter- a legjobb szándékkal viselte- melése hozzávetőleg 93 száza- I lünk irántuk. KIRICSENKO: A kommunizmus az emberiség tavasza A második felszólaló Alek- szej Kiricsenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségének tagja volt. A XXI. kongresszus — mondotta — az a határmezsgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s megkezdődik az átmenet a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésében. Az utóbbi öt esztendőben és különösen az SZKP XX. kongresszusa óta a Szovjetunió olyan magaslatra jutott, ahonnan feltárulnak a hétéves országfejlesztési terv széles és nagyszerű távlatai. ' Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov. Bul- ganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Központi Bizottság elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanításból, az ország életének követelményeiből fakad. Közismert — mondotta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervativizmus mocsarába süppedninizmus klasszikusaiból vett idézetekkel operáltak, s elszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsúlyozta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport szétzúzása pártunk nagy , győzelme a lenini vonal érvényesítéséért vívott harcban, Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek a fontosságát, jelentőségét, amelyeket a Szovjetunióban a Központi Bizottság kezdeményezésére az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezésére hajt végre, valamint azoknak a központi bizottsági határozatoknak jelentőségét, amelyek a szovjet mezőgazdaság rohamos fejlesztését tűzték ki célul. A XX. pártkongresszus — mondotta Kiricsenko — új szakaszt nyitott meg az ország pártszervezeteinek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcsolata. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. kongresz- szust megelőző időszakhoz kévé telüket a kommunista pártba. Kiváló munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek jelentkeznek felvételre. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és növelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy nemcsak Moszkvában, Lenin- grádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem a vidéken is. A kommunizmus eszméi igazságukkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki Kiricsenko, s utalt a kapitalizMoszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának szombat délutáni ülésén Nuritgyin Uhitgyinov elnökölt. Elsőnek Pjotr Poszpelov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság Elnökségének póttagja emelkedett szólásra. Paszpelov felszólalása Felszólalásában hangoztatta, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt három év úgy kerül be a kommunizmus történetébe, mint annak egyik legdicsőségesebb fejezete. Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov párttól, kanéptömegektől elszakadt párt- mus ideológusaira, akik jobb pjlenes csoportja megkísérel- ügyhöz méltó buzgalommal te revízió alá venni a lenini próbálják leplezni a kapitaliz- , fő irányvonalat, igyekezett bizalmatlanságot támasztani XX. kongresszus határozatainak nagy jelentőségű politikai és gazdasági intézkedéseivel szemben. Pártunk a pártellenes csoport elsöprése után újabb dicső győzelmeket aratott. A hétéves terv — folytatta Poszpelov — nyíltan, egyenesen és bátran békés A. I. MIKOJAN: tek, csupán a marxizmus—le- i pest sokkal többen kérik felmus fekélyeit, valamiféle jóté- j konysági intézménynek tüntetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus »evolúciójáról«, a »kapitalizmus szocializmusba való átnövéséről« szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyainak is ki a kapitalizmus ideológusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozgalom, növekszenek a testvéri kommunista és munkáspártok, s a tőkés országokban sokasodnak a forradalmi ifjúság sorai. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szerteáradnak minden országban. A következő felszólaló Di- lem.z*k — mondotta Mikojan. mitrij Baraskin, a minszki mai^ kijelentette, hogy a XX. autógyár olvasztára volt, I kongresszus óta jelentős bel- majd Vlagyimir Ilarscsikov, '■ külpolitikai sikerek szület- az SZKP Központi Bizottsá-itek- A szovjet demokrácia na- gáhan az Oroszországi Föde- Py°t lépett előre — mondotta ráció mezőgazdasági ügyeivel ; Mikojan. A Szovjetunióban foglalkozó osztály vezetője az politikai okok miatt már nem OSZSZSZK mezőgazdaságé» j «Uralmiaznak; megtorlp in tóikénak fejlesztésével foglalkozott. versenyre hívja ki pitalista rendszert, mindenekelőtt a kapitalista világ vezető országát — az Egyesült Államokat. Nem kő ánhat háborút olyan ország, amely 15 millió új lakás építését és a lakosság megadóztatásának teljes megszüntetését tervezi. A háborúra készülő német fasizmus ezt a jelszót hangoztatta: »Agyúkat vaj helyett!« A Szovjetunió viszont a hús, a vaj és a tej termelésében igyekszik utolérni az Egyesült Államokat. Az imperialisták mindennél jobban félnek a válságot és hanyatlást nem ismerő szovjet gazdaság fejlesztésének gyors ütemétől — állapította meg Poszpelov. A hétéves terv — a Szovjetunióban a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének terve — a legjobb agitáció a marxizmus, a szocializmus mellett. Poszpelov, miután megemlékezett a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erőinek növekvő egységéről, hangsúlyozta, hogy a jugoszláv revizionisták, a marxizmus e renegátjai megkísérelték prog- I ramjukat szembeállítani az ‘ 1957. novemberi moszkvai tanácskozás nyilatkozatával. Úgy gondolták, hogy ebből politikai tőkét kovácsolnak, és érdemeket szereznek óceántúli gazdáiknál. De a marxista— leninista pártok megsemmisítőén visszavágtak. A továbbiakban Poszpelov aláhúzta, mennyire veszélyes N y u ga t - N érne t ország atomfelfegyverzése. A délutáni ülés második felszólalója Nyikolaj Onyiscsen- kov, a »Krasznoje Szormovo« (Gorkij) nagy szovjet gyár olvasztára volt. Készek vagyunk kereskedelmi egyezményeket kötni az Egyesült Államokkal A délutáni ülésen felszólalt Anasztasz Milcojan, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja. — A Hruscsov kongresszusi beszámolójában felsorolt számok és tények a következő hétéves időszak kommunista építésének nagyszerűségét jel A kubai küldött felszólalása A kongresszus küldöttei meleg fogadtatásban részesítették Sivere Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt Országos Bizottságának képviselőjét. A kubai nép — mondotta — mélységes rokcmszenwel és őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit. AVERKIJ ARISZTOV: nek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve sikeres teljesítését kíván- zá — egybeesett a kubai nép- j juk — mondotta végezetül. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömet hozott a 3 szovjet szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapitalista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozFeltétlenül megelőzzük Amerikát Következőnek Averkij Arisz- toy, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja szólalt fel. A hétéves terv életereje és realitása abból fakad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép, és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag tapasztalatai. Hétéves tervünk megkezdésekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedésének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1913-tól 1965-ig terjedő időszakot alapul véve fejlődésünk üteme hozzávetőleg 13-szor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államokban. Ebbe aztán belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutat- ] ják — folytatta Arisztov hogy a szocialista tábor bármelyik országénál. A i Befejezésül hangsúlyozta, Szovjetunió a 16 legfontosabb ho§y a hétéves terv túlteljesí- ásványi kincs közül 13-ban az ' tésének sorsa az üzemekben, első helyet foglalja el a vilá- ' gyárakban, bányákban dől el. gon. j Oda összpontosítsák tehát Józanul számot vetünk az- Pártszervezeteink erőfeszítéseíí két. A hogy a Szovjetunió ma az atomenergia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági ágban is meg kell szereznünk, mint a gépgyártás Ezek után fabatkát sem ér- j mondotta, nek azok a legendák, amelyek I Ezután Arisztov arról be- szerint a Szovjetunióban ias- ^,éu> hogy a tudományokat és sül a fejlődés üteme! rendszer ereje évről évre szakadatlanul növekszik, s hogy a szocialista rendszernek milyen nagy a fölénye a kapitalista rendszer fölött. zal — folytatta —, hogy az Egyesült Államok nagy eredményeket ért el a tudományban, a technikában és a gazdaság néhány területén. De feltétlenül megelőzzük Amerikát, s akkor majd a kapitalista országok dolgozóiban az utolsó kételyek is elosztanak afelől, melyik rendszer a tökéletesebb: a szocialista vagy a kapitalista. továbbiakban rámutatott, Ásványi kincsekben — mutatott rá Arisztov — gazdaa tudományos kutató intézeteket közelebb kell vinni a ftabbak vagyunk a kapitalista termeléshez. Ezután Szubir Kamalov, Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszélt. Szovjet Üzbegisztán sikerei — mondotta — közismerteik. A múlt évben a világ 75 országából 629 küldöttség látogatott a köztársaságba. A Szovjetunió ellenséged kisebbíteni szeretnék ezeket az eredményeket, de bármit mondjanak is, az üzbég nép a boldogság, a kommunizmus útján halad. Üzbegisztán kommunistáinak és minden dolgozójának eltökélt szándéka, teljesíti a hétéves tervet — fejezte be felszólalását Kamalov. A délelőtti ülés végén 500 úttörő vonult be a kongresz- szus üléstermébe. Virágcsokrokat adtak át a kongresszusi elnökség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő-nyakkendőt kötöttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldőt*'-' viharom :apssal válaszoltak. désekét az állampolgárokkal szemben. Az új szocialista rendszer fejlődésének egész menete bebizonyította, hogy a proletárdiktatúrában a legfontosabb: a proletárdiktatúra szervező funkciója, az egész nép erejének a szocializmus és a kommunizmus építésére való összpontosítása. Erőszakra csupán a fejlődés bizonyos szakaszaiban van szükség. A hétéves terv — folytatta Mi ke ja n — fokozza a Szovjetunió vonzóerejét, s közvetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak élete rs. E terv végrehajtása nyomán a tőkés országéit dolgozói még keményebben harcolnak majd jogaikért, s a töltések kénytelenek lesznek engedményeket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kapcsolatairól van szó, tőből elmetszik az állítólagos szovjet beavatkozásról, »Moszkva kezéről« stb. szóló rágalmakat ! Ez a rágalom arra kell a töltéseknek, hogy gyengítsék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. Mikojan felhívta a küldöttek figyelmét, hogy ma, amikor még inkább a szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok, nemcsak létjogosultságot nyert a XX. pártkongresszus ama tétele, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hanem e tételt mindazok az erők elfogadták, amelyek síkraszállnak az új háború ellen. A szocializmus felbecsülhetetlen hozzájárulása az emberiség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámolójának az a következtetése — folytatta Mikojan —, hogy) még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus, megteremtődik az a reális lehetőség, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom életéből. A párt által elítélt pártellenes csoportról szólva Mikojan rámutatott, hogy ez a csoport leleplezése óta egyetlen emberrel sem gyarapodott. Ezen a kongresszuson csupán azért beszélünk róla, hogy bebizonyítsuk a csoporthoz tartozó személyek álláspontjának teljes helytelenségét, s pártunk lenini Központi Bizottsága politikájának helyességét. Az Egyesült Államokban tett látogatásom idején — folytatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között. Ezt a kérdést nyilvánvalóan nem jó- akaratú célzattal vetették fel Megnyilatkozott benne az a kívánság, hogy kifürkésszék, nincs-e valami repedés orszá iáink kapcsolataiban, és ezt a Jugoszláviában folytatott kí- naellenes propaganda alapján tették. Megmondottam nekik, hogy ez csupán álom. A Kínai Kommunista Pártnak Mao Ce-lung eivtárs által aláírt, a koneresszu- sunkhoz intézett üzenete, valamint Csou En-laj elvtársnak kongresszusi beszéde úiabb bizonyítéka a mcgrendíthetetlen szovjet —kínai barátságnak. Mikojan hangsúlyozta: véleménye szeriijt az .Egyesült Államokban sok mindent eltorzítva látnak a Szovjetunió életéből, de hozzáfűzte: találkozásaink után levonhattuk azt a következtetést, hogy az amerikai nép és az üzleti körök képviselői torkig vannak a »hidegháborúval«. Az amerikaiak belátják, milyen szörnyű lehet az a háború. amelyet korszerű fegyverekkel vívnak. E háborúban nemcsak a »business« lesz lehetetlen, hanem végérvényesen elveszíthetnek mindent, mert a korszerű háború mérhetetlen veszteséget okozna az amerikai népnek. Nem akarunk az Egyesült Államoktól fegyvert vásárolni, fegyverünk nekünk is van bőven, s ezek minősége kitűnő. Mi a békés fogyasztás céljaira szolgáld árukról beszélünk — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan képtelenségnek nevezte Dillon amerikai kereskedelmi miniszternek azt az állítását, hogy »nem megbízható« a Szovjetunióval folytatott kereskedelem. Ez az állítás már csak azért is képtelenség, mert a Szovjetunió Angliával, Franciaországgal és más országokkal is kereskedik. A Szovjetuniónak a tőkés országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalma 1950-tól 1953-ig háromszorosára növekedett. Készek vagyunk három-, öt-, sót hétéves kereskedelmi egyezményt is kötni az Egyesült Államokkal, ha az amerikai kormány is így akarja — mondotta Mikojan. Egyes nyugati személyiségek — folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely saját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vásárolni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél fejlettebb egy ország, annál jobban fokozhatja külkereskedelmét. A hétéves terv azzal a lehetőséggel számol — hangsúlyozta —, hogy kétszeresére növelhetjük a Szovjetunió külkereskedelmét. Azzal is ijesztegetnek — folytatta Mikojan —, hogy ha a Szovjetunió gazdasága igen fejletté válik, mi majd nagyon olcsón dobjuk az árut a világpiacra. Mi sohasem foglalkoztunk dömpinggel és ezt a jövőben sem tesszük — hangsúlyozta Mikojan. Mi az iparilag gyengén fejlett országokkal fogjuk fejleszteni a kereskedelmet — mondotta a továbbiakban Mikojan —, és úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezteti a kapitalista országokat. Igaz, ez arra kényszeríti majd a kapitalista államokat, hogy ugyanolyan igazságos feltételek mellett kereskedjenek a gyengén fejlett országokkal, mint a Szovjetunió. Alekszandr Tvardooszkij, az ismert költő az irodalomnak a társadalmi életben betöltött szerepéről és rendeltetéséről beszélt. Társadalmunk fő ereje és szervezője — a kommunista párt — felhívja az írókat, hogy alkotásaikban ábrázolják az eleven életet, az élet jelenségeinek minden igazságát és törvényszerűségét. Tvardovszkij hangsúlyozta, nagyobb igényeket kell támasztani az irodalmi alkotások eszmei és művészeti színvonalával szemben, majd befejezésül hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a nagyszerű beteljesedések most következő évei meghozzák a szovjet irodalom új fellendülését. A délutáni ülésen a testvéri kommunista pártok képviselői közül üdvözlő beszédet mondott: Maa; Re imáim, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Johann Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, Harry Polliit, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának elnöke, Knut Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke, Emil Löviéin, a Norvég Kommunista Párt elnöke és Kendzi Mijamoto, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Az SZKP XXI. kongresszusa február 2-án, hétfőn folytatja munkáját
