Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. február 4­Tanácskozik az SZKP XXL kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ipari termelékenység tervbe vett növelésének felét gépesí­téssel és automatizálással va­lósítjuk meg. Egyes termelési ágakban valóságos műszaki forradalom megy végbe — hangsúlyozta. Kozlov egyebek között be­szélt arról, hogy jelentős si­kerek születtek az elektroni­kus számítóberendezések meg­szerkesztésében. A szovjet mérnökök és tudósok által alkotott számítógépek meg tudják oldani a rakéták ter­PERVUHIN: vezésével összefüggő feladato­kat — jelentette ki. Az új technika meghonosí­tását célzó program sikeres végrehajtásának egyik döntő feltétele a munkások szakkép­zettségének növelése. Az iparban jelenleg több mint hétmillió főé és kö­zépiskolai képzettségű szakember dolgozik. Kozlov kiemelte, hogy az el­ért sikerek a szovjet nép ki­meríthetetlen erejét tanúsít­ják. További eredményeinek biztosítéka is e sikerekben rej­lik. FdlbessülheteUen jelentősége van a MI. kongresszusnak A kongresszus kedd dél­előtti ülésén a következő fel­szólaló Mihail Pervuhin, az SZKP Központi Bizottság El­nökségének póttagja volt. Hangsúlyozta, hogy a XXI. kongresszus felbecsülhetetlen jelentőségű mind a szovjet or­szág, mind az egész nemzet­közi élet szempontjából. Azok az intézkedések, amelyeket a párt az utóbbi években az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése, a kolhozrendszer erősítése, a helyi és köztársa­sági szervek jogkörének kibő­vítéséhez végrehajtott, a többi intézkedéssel együtt hozzájá­rultak a gazdasági sikerek el­éréséhez, az egész szovjet nép aktivitásának fokozásához. Ugyanakkor — folytatta Pervuíiin —, amikor a párt és a nép fontos intézkedések megvalósításáért harcolt, Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, V. JELJUTYIN: Bulganyin és Sepilov pártelle­nes csoportja a frakciós harc útjára lépve megpróbálta gá­tolni a XX. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását. Keserűen kell megállapíta­nom — mondotta Pervuhin —, hogy a párt szempontjából oly felelősségteljes időben nem tudtam felismerni e csoport pártellenes szándékait. Ki kell jelentenem ezt a kongresszus, pártunk legfelső szerve előtt. Elítéltem és elítélem a párt­ellenes csoport szakadár tevé­kenységét. Erről már beszél­tem a Központi Bizottság jú­niusi teljes ülésén és azokon a párttaggyűléseken, amelyeken e kérdésben felszólaltam. Pervuhin kijelentette, hogy teljesen egyetért azzal az ér­tékeléssel, amelyet Hruscsov a kongresszuson és a Központi Bizottság decemberi teljes ülé­sén mondott beszámolóiban a pártellenes csoport tevékeny­ségéről adott. Pervuhin ezután megmagya­rázta a kongresszusnak, ho­gyan tért hibás útra. Kijelen­tette, hogy bár annak idején kétségeit hangoztatta az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezésével kapcsolatban, és támogatta a Hruscsov elle­ni támadásokat, de nem értett egyet a pártellenes csoportnak azzal a javaslatával, hogy váltsák le a Központi Bizott­ság vezetőségét. Pervuhin elmondotta, hogy egyetértett a Központi Bi­zottsággal abban, hogy szük­séges a szűz- és parlagföldek hasznosítása, egyetértett a nemzetközi élet olyan kérdésé­ben, mint a Jugoszláviához való viszony. Amióta nagyköveti minőség­ben dolgozom az NDK-ban, mind jobban látom — mon­dotta —, milyen kárt okozott a Szovjetunió politikájának a pártellenes frakciós csoport. Pervuhin beszéde további részében ismét hangsúlyozta: az egész párttal és a szovjet néppel egyetemben abszolút helyesnek tartja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a párt Központi Bizottsága az utóbbi években foganatosított. Köszönetét mondott a Köz­ponti Bizottságnak azért, hogy lehetővé tette számára a párt­tal szemben elkövetett bűné­nek jóvátételét, és kijelentet­te, hogy igyekszik rászolgálni a bizalomra. — ígérem, hogy mindig szem előtt tartom a párt ügyét, harcolni fogok a párt fő irányvonalának meg­valósításáért, a béke ügyéért, a kommunizmusért — mondot­ta. sággal felemeli hazánkat a kommunizmus pályájára. Kuusinen hangsúlyozta, mennyire fontosak a Hruscsov beszámolójában foglalt elmé­leti tételek. Pártunknak már régen szüksége van új prog­ramra, amelynek tervezetét az SZKP következő kongresszu­sára el kell készíteni —* mon­dotta. — Reális az a feladat, mivel ma minden alapunk meg­van rá, hogy a programot a hétéves és a távlati ter­vekre építsük. Ha Hruscsov beszámolóját vesszük az SZKP programjá­nak alapjául, úgy a pártnak jó programja lesz — jelentet­te ki. Kuusinen elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulga­nyin és Sepilov pártellenes csoportját. E csoport minden­napi gyakorlati tevékenysége lényegében a marxizmus—le- ninizmus revíziója volt — mondotta. — E megrögzött bü­rokraták mindentől idegenked­tek, ami új. Érezték: nem ma­radhatnak meg vezető beosz­tásukban, ha a párt és a nép nekigyűrkőzik az új feladatok­1GOR KURCSATOV: nak. Meggyőződésem, hogy kongresszusunkon egyetlen ember sincs, aki el ne ítélné a pártellenes csoport tagjait — jelentette ki Otto Kuusinen a küldöttek tapsa közepette. ,A szónok a továbbiakban hangsúlyozta a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének és az erők összefogásának fon­tosságát, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban. Maga a XXI. kongresz- szus ékesszólóan bizonyítja ezen erők összeforrottságát. Kifejeződött ez a földkerekség minden kontinenséről itt levő testvérpártok képviselőinek felszólalásaiban. Turzsunbaj Uldzsabajev, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy azok a ragyogó sikerek, amelyekkel a szovjet nép a XXI. kong­resszushoz érkezett, s az az egy­öntetűség, amellyel a szovjet emberek a hétéves terv ellen­őrző számait jóváhagyták, ke­mény ítéletet jelentenek Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin, Sepilov pártellenes csoportja felett. — Ez a cso­port — mutatott rá Uldzsaba­jev — elszakadt a párttól, nem ] bízott a nép alkotó erejében. | A szónok kijelentette, hogy e csoport tagjainak magyaráza­tai senkit sem tudnak kielégí­teni. Véleménye szerint a I frakciós csoport tagjait aligha ! lenne célszerű továbbra is | meghagyni a párt Központi Bizottságában. Uldzsabajev ezután Szovjet- Tadzsikisztán fejlődését, ered­ményeit ismertette. Megje­gyezte, hogy az elkövetkező hétéves időszakban Tádzsikisz­tán gazdasági élete az eddigi­nél is gyorsabb ütemben fej­lődik. A termelés Növekedése ebben az időszakban 80 száza­lékot tesz ki. Az ipari válla­latok elhelyezését feltüntető térképen új vegyipari és elekt­rotechnikai üzemek, új köz­szükségleti cikkeket gyártó vállalatok jelennek meg. A következő _felszólaló_ Ivan Cyadik, a sztálinói gazdasági kerület (Ukrajna) népgazdasá­gi tanácsának elnöke volt. A sztálinói kerület iparának pél­dájával illusztrálta az ipari és építőipari igazgatás átszerve­zésére hozott pártintézkedések helyességét. A szovjet kormány arra törekszik, hogy megállítsa a termonukleáris fegyverkezési versenyt Bt*1 'tthatatlan lehetőségek vannak a Szovjet­unióban a tudósok alliotómunkójáhoB A következő felszólaló Vja- cseszláv Jeljutyin, a Szovjet­unió felsőoktatási minisztere volt. Kijelentette, hogy a szov­jet főiskolák professzorai, elő­adói és hallgatói hatalmas lel­kesedéssel fogadták a hétéves tervet, a kommunizmus építé­sének a kongresszuson meg­vitatásra kerülő programját. Jeljutyin beszélt arról, hogy a Szovjetunió előtt álló fel­adatok megoldásában milyen kiemelkedő szerepe lesz a jól képzett kádereknek. A Kom­munista Párt mindig nagy fi­gyelmet fordított a káderek ki­képzésére, és ezen a téren nagy sikereket ért el. A Szov­jetunióban a munkások és pa­rasztok soraiból új értelmiség született. A miniszter beszélt a ká­derképzés más országokhoz vir szonyítva egyre növekvő ará­nyairól. A szovjet főiskolák 1940- ben harmincezer, 1958- ban pedig 94 ezer mérnö­köt képeztek ki. Az Egyesült Államokban 1957- ben mindössze 31 ezer mérnök- hallgató végzett, Angliában pedig 1964-ben 43 ezer mérnö­köt szándékoznak kiképezni. A Szovjetunióban viszont 1964-ben százezer fölé emelkedik az akkor végző mérnökhallgatók száma. Jeljutyin felszólalásában érintette a tudományos kuta­tás és a főiskolák munkájának OTTÖ KUUSINEN: további fejlesztését. Beszélt azokról a beláthatatlan lehető­ségekről, amelyeket a Szovjet­unióban a tudósok alkotómun­kájához teremtettek, beszélt a tudomány és a népgazdaság mind szorosabb kapcsolatáról. A szovjet felsőoktatási mi­niszter hangsúlyozta, hogy a kommunizmus építése szem­pontjából óriási jelentőségű az ifjúság kommunista szellemű nevelése. Az oktatás és a tér- | melő munka összekapcsolásá­ról szóló párt- és kormányha­tározatok végrehajtása elő fog­ja mozdítani ezt. A hétéves terv — mondot­ta Jeljutyin — feladatként jelöli meg 2 300 000 szak­ember kiképzését. Ezt a feladatot túlteljesítjük. A főiskolák dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy kivegyék részüket a kommu­nizmus építéséből. A Tunéziai Kommunista Párt küldöttének felszólalása Ezt követően Mohamed Fn- naffa, a Tunéziai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára üdvözölte a kongresszust. A Szovjetunió hétéves nép­gazdaságfejlesztési terve nagy­szerű terv — mondotta En- nafía —, ragyogó igazolása a marxizmus—leninizmus élet­erőtől duzzadó tanításának. Az önök sikerei — folytatta — lel­kesítenek bennünket, és új erőt kölcsönöznek nekünk. Az önök sikerein\k hatására a je­lenlegi- nemzetközi helyzet a békéért küzdő országok javára változik meg. Tunézia népe — folytatta Ennaffa —, amely a gyarmati elnyomás minden fajtáját és formáját átszenvedte, a füg­getlenségi harcban aratott si­kerei ellenére tudja, hogy ez a harc még nem ért véget. Tu­nézia határainak tőszomszéd­ságában tovább folyik a test­véri algériai nép függetlenségi háborúja. Tunézia nem érheti el cél- j jait, nem veheti ki részét a • rendkívül fontos algériai prob- ! léma megoldásából — mondot- j ta Ennaffa —, amíg Tunézia I külpolitikája nyugati irányza- 1 tú. Ilyen körülmények között mind nyilvánvalóbb, hogy meg kell szilárdítani a kapcsolatot Tunézia és a Szovjetunió kö- j zott. Azoknak, akik a szocializ- I mus iránti ragaszkodásunk miatt elítélnek bennünket, ! kommunistákat, üzenjük: mu­tassanak csak egy kapitalista országot, amely úgy segítene az arab országoknak függet­lenségük kivívásában, mint a Szovjetunió. A hétéves terv és a távlati tervek politikai vonatkozásban sok lépcsős rakétának számítanak A kedd délelőtti ülés máso­dik felében Szabir Kamalov (Üzbegisztán) elnökölt. A szü­net után elsőnek Otto Kuusi- nennek, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksége tagjának adták meg a szót. Kongresszusunk — mondot­ta Kuusinen — a kommunista építésnek olyan programját fogadja el, amely nagyszerű tettekre mozgósítja az egész szovjet népet. A hétéves terv és az azt követő távlati terv történelmi feladatot állít elénk: kivívni a szocialista termelési rendszer teljes gaz­dasági győzelmét a kapitalista tendszer fölött. Ma különösen szembetűnő — mondta —, mennyire tart­hatatlanok azok az állítások, hogy a mai kapitalizmus vál­ságmentes szakaszba lépett. A kapitalista országokban egyre gyakrabban üti fel fejét a vál­ság, s ma már nem váltakozik a termelés általános fellendü­lésével. A szocializmus fokozódó gazdasági hatalma többek között erősiti azoknak a jó­zanul gondolkodó kapita­lista személyiségeknek az álláspontját is, akik lát­ják, mennyire végzetesek az imperialisták háborús előkészületei. Sikereink elősegítik azt is, hogy egyes szocialisták szemé­ről lehulljon az antikornmu- nizmus hályoga, s biztosak va­gyunk benne — hangsúlyozta Kuusinen —, hogy megtalál­juk velük a közös nyelvet, de csak a becsületes szocialisták­kal, s nem az olyanokkal, mint Spaak, aki az imperializmus mellé állt — tette hozzá. A népgazdaság fejlesztésének hétéves terve hosszabb idő­szakra szabja meg a feladato­kat — folytatta Kuusinen. — A hétéves terv és a távlati ter­vek politikai vonatkozásban sok lépcsős rakétának számíta­nak. Ez a rakéta teljes bizton­A délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Igor Kurcsatov aka­démikus, a híres fizikus volt. Mint ahogy Hruscsov be­számolójában megállapította — mondotta Kurcsatov —, tu­dósaink a szabályozható ter­monukleáris reakciók elsajátí­tásán munkálkodnak majd, hogy ezzel határtalan energia- forrás birtokába jussanak. Megállapította, hogy e fel­adat nem napjaink problémá­ja, hiszen a Szovjetuniónak hosszú esztendőkre megvannak a szükséges tüzelőanyag-for­rásai. E feladat célja az em­beriség jövőjéről, a kommu­nista társadalomról való gon­doskodás. A termonukleáris reakciót az emberiség már megvalósította — jelentette ki Kurcsatov aka­démikus, de egyelőre még csak termonukleáris bombák rob­bantásával. A szovjet kormány arra törekszik, hogy megállítsa ezt a termonukleáris fegyver­kezési versenyt. A tudós emlékeztette a kül­dötteket a szovjet kormány­nak a nukleáris fegyver meg­tiltását célzó javaslataira. Ä Szovjetunió egyoldalúan meg­szüntette e kísérleteket abban a remén}'ben, hogy a nyugati hatalmak követik példáját — mondta Kurcsatov. — A nyu­gati hatalmak azonban a ter­monukleáris fegyverrel új kí­sérlet sorozatba kezdtek. A szovjet kormány 1958 őszén arra kényszerült, hogy bizton­sága érdekében folytassa a ter­monukleáris fegyverkísérlete­ket. E kísérletek eredménye­képpen a szovjet hadsereg még megbízhatóbb, még tökélete­sebb és olcsóbb termonukleá­ris fegyverfajtákkal rendelke­zik — jelentette ki Kurcsatov akadémikus. Kurcsatov akadémikus fel­szólalásában főként a szabá­lyozható termonukleáris reak­ció problémájával foglalkozott, amelyen szovjet tudósok dol­goznak. Kurcsatov rámutatott, milyen nagy a jelentősége, hogy az utóbbi időben ezen a kutatási területen bővült a tu­dományos kapcsolat a Szovjet­unió és más országok fiziku­sai között, s kifejezte azt az óhaját, hogy tovább kellene bővíteni a nemzetközi tudomá­nyos cserét. A Szovjetunióban berende­zések készültek a termonuk­leáris reakció tanulmányozá­sára. E berendezések rnind- egvike rendkívül bonyolult műszaki komplexum, amelynek értéke több tízmillió rubel. A kutatások — mint Kurcsatov megjegyezte — sikeresen foly­nak e berendezések segítségé­vel. A kísérletek sajátos techni­kai vonatkozásait érintve, Kurcsatov közölte, hogy a ter­monukleáris reakcióknál le­zajló folyamatok tovaterjedé­sét korlátozó falakként bonyo­lult elektromágneses tereket szándékoznak felhasználni. Nem tudom megjósolni — mondotta befejezésül Kurcsa­tov — a tanulmányozás alatt álló probléma megoldásának időpdhtját, de kijelenthetem, hogy a szovjet tudósok min­den tőlük telhetőt elkövetnek megoldására. Kedden az SZKP XXI. kongresszusának délutáni ülé­se Kirill Mazurov ^Belorusszia) elnökletével nyílt meg. Az el­nök először Anasztasz Sznyecs- kusznak. Litvánia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Litvániában a szovjet hatalom éveiben nagy haladás 1 történt az iparosításban és a mezőgazdaságban. Még na- ! gyobb munka vár ránk a jö­vőben. Erről tanúskodik yz a I több mint 12 milliárd rubel. I amelyet Litvánia népgazdasá- I gában beruháznak. A köztár- 1 saságban sok új üzem, gyár, villamoserőmű és gázvezeték épül — mondotta többek kö­zött. I A szdcializmus ellenségei | sokat rágalmazták a fiatal bal- I ti szovjet köztársaságokat — folytatta Sznyecskusz. — A XX. pártkongresszus után az i imperialista ügynökök meg­próbálták saját céljaikra ki­használni azokat az intézkedé­seket, amelyeket a párt a sze­mélyi kultusz és következmé­nyeinek megszüntetésére ho­zott, igyekeztek aláásni a bi­zalmat a szocialista rendszer iránt, megbontani a népek ba­rátságát. De ez nem sikerült nekik. A szovjet rendszer leg­jobb propagandistája maga az élet és a szovjet valóság. Lit­vánia dolgozói boldogok, hogy a szovjet népek meghitt csa­ládjában a kommunista társa­dalom építésének korszakában élnek. Zsuma Durdi Karajev, Türk- ménia Kommunista Pártjának első titkára bejelentette, hogy elkészült a világ legnagyobb csatornájának, a több mint 400 kilométer hosszú Kara- kum-csatornának első szaka­sza/ IOSZ1F KUZMIN: Hét év alatt termeljük meg, amihez évtizedekre, sőt évszázadokra voll szükség Joszij Kuzmin, az Állami nyos gazdaságkutató intézete- Tervbizottság elnöke, a Szev- két kell létesíteni, jetunió Minisztertanácsának ; Kuzmin bírálta Pervuhin elnökhelyettese elmondotta, a felszólalását. Pervuhin való­szovjet nép joggal büszke rá, : jában egy szót sem szólt saját hogy elsőnek lépett a kornmu- , pártellenes tevékenységéről — nista társadalom építésének út- i mondotta. — Nyilván arra szá­jára. A hétéves terv ellenőrző ! mított, hogy közreműködése a számait taglalva egyebek kö- ‘ pártellenes csoportban és e zott megállapította, hogy míg | csoport leleplezésénél tanúsi- a Szovjetunió területén a kő- ] tott tétlensége észrevétlen ma­olajtermelés több mint száz ; rad. Kuzmin tényeket sorolt év alatt érte el a 113 mii lló fel, amelyek bizonyították, tonnát a hétéves terv idősza- ! hogy Pervuhin támogatta a kában’127 millió tonnával nö- pártellenes csoport álláspont vekszik. ! Hét év alatt termeljük meg, amihez évtizedekre, sőt év­századokra volt szükség — mondotta —, s éppen ez kü­lönbözteti meg leginkább a hétéves tervet az előző ter­vektől. Majd arról beszélt, hogy a szovjet tervek több fejlődési szakaszon mentek át. A hétéves terv jellegzetes­sége — folytatta Kuzmin —. hogy közvetlenül a gyárakban kezdték kidolgozni, s a munka az egyes népgazdasági taná­csokban folytatódott. A hét­éves terv összeállításában te­vékenyen közreműködtek a tu­dósok, a közgazdászok, az ipa­ri és mezőgazdasági szakembe­rek. A kohászati tervek ki­dolgozásában például több mint ezer szakember vett részt. Joggal állapíthatjuk me_g — mondotta Kuzmin —, hogy a hétéves terv országunk gaz­dasági építésének olyan prog­ramja, amelyet valóban az egész párt és az egész magáénak vall. Kuzmin a szovjet gazdaság- tudomány feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy tudomá­ját, s hogy magatartása nega­tív volt a Központi Bizottság­nak az ipar és az építés igaz­gatásának átszervezésére ki­dolgozott javaslatával szem­ben. Ezután Alekszandr Nyesz- mejanov akadémikus szólalt fel. Röviden áttekintette azo­kat a problémákat, amelyek megoldása a szovjet tudósokra vár. A kongresszus délutáni ülé­sén felszólalt még Szűrén Tov- maszjan, az Örmény Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára és Jevgenyi- ja Andrejeva, Tambov terület (OSZSZSZK) egy kolhozának elnöke is. Utána India, Ausztrália, Gö­rögország és Mexikó kommu­nista pártjainak képviselői üd­vözölték a kongresszust. Befejezésül a kongresszus megválasztotta a bizottságot, amely előkészíti a határozati nép | javaslatot Hruscsovnak »A Szovjetunió népgazdasága fej­lesztésének 1959—1965. évi el­lenőrző számaidról tartott be­számolója alaaiáa.

Next

/
Thumbnails
Contents