Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-26 / 48. szám
Csütörtök. 1959. február 26. 6 SOníOtí11 MÉPLAf Leng JS ereszrevu A Szovjet Film Ünnepi Hetének műsorából Szergej Csajkin tengerész vidám nótaszóval serénykedik a Kometa hajón, amikor megérkezik Vagyim, a tengerészek klubjának igazgatója és arra kéri, hogy este menjen át a. klubba próbaéneklésre. Szergej izgatottan siet este a klubba, mert azt reméli, hogy ott ' találkozik Lénával, a szép szőke műugrónővel, aki utóm. már évek óta epekedik, de eddig még megszólítani sem merte. A fedélzetmester bíztatására most a lány élé áll, s megkéri, hogy legyen a felesége. Erre Lena, a klub vendégei előtt megszégyeníti a fiút, és faképnél hagyja. Nem sokkal ezután Lena Moszkvába indul a helyi sportküldöttség tagjaként a VI. Világifjúsági Találkozóra. A kulturális küldöttségben ott van Vagyim is, és boldog, hogy a lánynyal együtt utazhat, mert neki is tetszik Lena, aki eddig mindig kitért udvarlása elől. Ezalatt a tengerészek klubjának karnagya arm az elhatározásra jut, hogy Csajkint viszi magával Moszkvába, aki jól fogja képviselni a tengerészeket. Már viszi is az autó a repülőtérre a fiút. Útközben felkéredzke- dik a kocsira egy fiatal nő, karján kisgyermekkel. Leszállásnál az udvarias Csajkin segít útitársnőjének, karjára kapja a kis fiút. Csu- barik, a szemfüles fotoriporter jóvoltából egy hét múlva a mozivásznon, mint gondos apát látja magát viszont. A legkellemetlenebb a dologban, hogy ott ül mellette Lena is, aki felháborodottan hagyja magára a »nős« Csajkint. A fiú ezután mindent megtesz, hogy bebizonyítsa az operatőr fatális tévedését. Lena azonban hallani sem akar róla többé. Kedves bonyodalmak után végül Csu- barin operatőr helyrehozza a hibát, elmondja a lánynak, hogyan készült az a végzetes híradófelvétel Csajkinról,' egyidejűleg leleplezi a széptevő Vlagyimot, akinek valóban van felesége és két szép gyermeke. Lena és Csajkin most már a legnagyobb egyetértésben utazhat haza a V1T befejezése után. (Vörös Csillag Filmszínház február 26-tól március 1-ig.) Százezer forint kárt okozott a nagybajotii fosz-eek a Svasznik-család bűnszövetkezete 1957 őszétől kezdve furcsa híreik keltek szárnyra Nagy- bajomiban. A község lakói egymástól kérdezgették: Miből telik vajon a Svasznik-családnak a flamcolásra, a sok új ruhára? Miből futja a fiúk feleségének nylon garnitúrákra és egyéb drága holmikra, amikor egyikük sem dolgozik?.,; Akiknek a munka nem ízlik te 10 órakor kezdték, és kb. hajnali 3 órakor fejezték be. Egy-fiigy alkalommal négy, de volt, amikor nyolc zsák árut vittek magukkal. A legutolsó alkalommal, 1958 karácsonya előtt még Svasznik Tibor felesége is elkísérte őket, s figyelt, nehogy tetten érjék őket. A lopott áru egyik része a családban maradt, másik részét ismerőseiknek adták át azzal, hogy az ellenforradalom alatt vásárolták, s most eladják, mert pénzre van szükségük. Még a budapesti bizományi áruházba is vittek belőle. Nagybajomban, a Fő utca 93. szám alatt éldegélt »nehéz körülmények-« között idősebb Svasznik Imre a feleségé-j # vei és két fiával, a 26 éves lm- A hiány megtérül . . . révei és a 21 éves Tiborral. Azért nehéz körülmények kö-| Horváth József 1957 zött, mert bár jó szakmája van novembere óta vezetője a — szabó —, dolgozni nem na- nagybajomi fmsz ruházati gyón akaródzott, s erre fiait se' boltjának. A boltot annak buzdította. I rendje és módja szerint leltár Sokat törte fejét az idősebb alapján hiánytalanul átvette. Svasznik, hogyan tehetne szert Mégis 1958 januárjában a lel- könnyen pénzre. 1957 nyarán: tarozáskor 36 000 forint hiány ezzel fordult fiaihoz: »Bstörünjj mutatkozott. — Honnan adó- a földművesszövetkezet ruháza. 1 dik vajon? — törte a fejét td boltjába, s lesz majd pénz .Gölcz János helyettes boltelegendő ...« A két Svasznik- ‘ vezetővel együtt. Először belső gyerek azonban ellenezte a ja-1 lopásra gyanakodtak, majd ar- vaslatot. No, nem azért, mert1 ra gondoltak, hogy talán az át- becsületesoégük tiltakozott,1 vételi leltár volt rossz. Közben nem, erről szó sem volt. Ilyen J 6000 forint árut leírtak, így véleményt hangoztattak: »Nagyon be van laka tolva az ajtó, nehéz lenne kinyitni«. Egyelőre tehát elmaradt a betörés. A a hiány 30 000 forintra csökkent. Hogy a kellemetlenségektől megkíméljék magukat, elhatározták, hogy a 30 000 foTÖBBÉ NEM BALKEZES Letelt Ivan Brovkin katonaideje. Most búcsúznak laktanyájából a leszerelő katonák. De Brovkin nem megy haza, a szűzföldre indul. Otthon a kolhoz ünnepélyessé akarja tenni az »obsitos« katonafiú hazatérését, azonban a készülődés izgalmába, mint villám- csapás, úgy hat a kerületi újságban megjelenő hír: Ivan Brovkin nem marad itthon, mert úgy határozott, hogy leszerelés után a szűrföldekre megy dolgozni. így aztán, amikor az öreg katona leszáll a hajóról, nem várja senki, csak menyasszonya Ljubasa, de ő is titokban. Anyja tartózkodóan fogadja, csak egyedül Polina, a büfésnő lelkesedik Iván tettéért. Úgy határoz, hogy ő is elmegy Brovkinnal, az ő vőlegénye Zahar, aki a haditengerészetnél szolgál, utána megy akár a világ végére is. Ivánt a traktoristákhoz osztják be a Komszomoiszk kolhozban. Megállja a helyét, de sokat szomorkodik Ljubasa távolléte miatt. Egy fénykép otthon nagy bonyodalmat okoz. A mama is, a menyasz- szony is arra következtet belőle, hogy Brovkin az orvosnőnek udvarol, akivel együtt lefényképezték. Iván édesanyja repülőgépre ül, hogy észre térítse fiát a »kicsapongásokban«. Megnyugodva távozik, a szűzföldeken pedig tovább folyik a munka. Közben eljön az első aratás ideje. Megérkezik Zahar, Polina vőlegénye is. akiből időközben a szovhoz étterem igazgatója lett. A szerelmesek egybe kelnek, csak Iván nem találja helyét, párját. Aratás után a kormány kitüntetésben részesíti a szovhozt, Iván is magas kitüntetést kap. Faluja ismét hősét várja. Igen- ám, de a falu apraja-nagyja a folyóparton várja Ivánt, míg Brovkin önmagához híven gépkocsin toppan be a faluba és titokban. A kolhozelnök felháborodottan mondja: — még megérkezni sem tudsz! De a harag nem tart örökké. Az ifjú kitartó ostroma végül is meghallgatásra talál a zord apánál, aki áldását adja a fiatalokra. (Szabad Ifjúság Filmszínház, február 26-tól március 1-ig.) családfő azonban nem adta fel rintot ketten befizetik. így is tervét. S 1957 őszén, amikor na. | tettek. Horváth 20 000, Gölcz gyobbik fia rászánta magát, és pedig 10 000 forintot fizetett További jó munkái! Brüsszelben, a belgák szép fővárosában három hónappal ezelőtt zárta be kapuit a világkiállítás, ahol ötvenhárom nemzet fiai adtak egymásnak találkozót a béke és barátság jegyében. Azóta a résztvevő országok pavilonjait rég lebontották a rendezők, kivéve a sokak által megcsodált szovjet pavilont, amelyet olyan tökéletes-szép építészeti remeknek tartott a belga kormány, hogy megvásárolta a Szovjetuniótól. Három hónap elteltével szombaton került sor a Belkereskedelmi Minisztériumban azoknak a kereskedelmi és vendéglátóipari szakembereknek a kitüntetésére, akik a magyar kereskedelem és vendéglátóipar képviseletében voltak a Brüsszeli Világkiállításon. Szombat óta boldog tulajdonosa Mikus István, a Béke Szálló és Étterem üzletvezetője a Belkereskedelem Kiváló dolgozója címnek, kitüntetésnek. Arcán hiába keresem az elbizakodottság legcsekélyebb jelét is. Derűt és elégedettséget sugároznak csupán vonásai. Szívesen emlékezik vissza a Brüsszelben töltött napúkra, heteikre, ahol a nagyon népszerű magyar étterem felszolgálója volt. Mióta visszajött, több előadást tartott a városban és a környező falvakban Brüsszelről, a világkiállításról. Érdekli ez az embereket. Élménybeszámolóját vetített képekkel egészíti ki. s kíváncsi legyen a talpán, aki ki tudja meríteni kérdéseivel A fiatal hallgató legtöbbje afelől érdeklődik, hogyan szórakoznak a belga fiatalok. Másokat a technika fejlődése, a világkiállítás technikai érdekességei érdeklik. Szerencsére jiazdag élményeket szerzett. | gyünk. Az igazgató készséggel állt rendelkezésünkre, jóllehet ha három hétig ott tartózkodunk Párizsban, sem tudtunk ' volna jegyhez jutni. | — Mi érdekelte leginkább a | világkiállítás nemzetközi köHiszen a világkiállítás ideje 1 zönségét? alatt heti egy szabad napot | — Az igazán monumentális arra használta fel Mikus 1st- szovjet pavilon, s itt is a szput- ván, hogy keresztül-kasul járja I nyik modellje. Ennek volt a a paviloncík rengetegét. | legtöbb látogatója, leginkább — Jó volt magyarnak lenni { ezt iajzották körül a nézők, a kiállításon. Nemcsak azért, j — A magyar pavilon sem mert nagy nemzetek között a ; panaszkodhatott érdeklődők hatodik helyezést értük el, ha- | hiányáról. Meglepetésünkre nem azért is, mert szinte cső- | szolgált a készételek óriási si- dát jelentett különösen a nyu- j kere — hogy visszakanyarod- gati vendégek szemében Ma- j jam a szakmához — mondja gyarország részvétele a kiállí- j mosolyogva Mikus István. — táson. Az ellenforradalmat j Megrendeztünk egy nagyszabá- követő nyugati propaganda \ sú készétel-kóstolót, ahol nemegy lerombolt, koldussá vált . csak készételeinket, hanem Budapestre ment dolgozni, ki sebbik fiával hozzálátott a bűn. cselekmény végrehajtásához. A betörő-banda útnak indul Az egyik sötét szeptemberi éjszakán történt az első betörés, még 1957-ben. A két Svasznik létrát vett magához, s a kertek alatt közelítették meg a ruházati boltot, mely mindösz- sze az ötödik ház volt tőlük. A létrát a bolt melletti alacsony épületnek támasztva felmentek a tetőre, s kibontották a bolt padlását fedő tetőzetet. Az így támadt nyílásán bejutottak a bolt padlására. A padlást és a raktárhelyiséget ösz- szekötő csapóajtó nyitva volt (!), tehát akadálytalanul jutottak a raktárba. A raktárt és az üzlethelyiséget összekötő ajtó zárát könnyűszerrel kinyitották, s máris bent voltak a tett színhelyén. A polcok alól előszedett zsákokba rakták be az öltönyöket, pulóvereket, paplanokat, férfi és női cipőket, fehérneműket és más textilárukat. A vég szöveteikből is levágtak néhány métert. Az első alkalommal öthat zsákot töltöttek meg ... Miután végeztek, mindent eredeti helyére állítottak vissza, s elhagyták az üzletet. A lopott holmit a szabömühedyben rejtették el. összesen hétszer törtek be a földművesszövetkezet ruházati boltjába. A betörést mindig esbe, miután mindketten kölcsönt vettek föl, melyet hosz- szú hónapok során fizetésükből adtak vissza. Elkövetkezett az évvégi vagyonmegállaipító leltár. Ekkor meg 44 000 forint leltárhiány mutatkozott... A Nagybajom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége szerint Horváth József és Gölcz János megbízható, becsületes emberek, akiknek kezéhez egyetlen fillér sem tapadhat. Mindkettőjüknek és más anyagilag felelős vezetőknek is azonban meg kell tanulni, ha olyan hiány mutatkozik, amelynek okát nem tudják, azt ne úgy igyekezzenek rendezni, hogy befizetik. hanem jelentsék az illetékes szerveknek. Ha így jártak volna el, talán előbb véget vethetnek a bűnszövetkezet garázdálkodásának. Rejtekhely a sertéséi alatt Svaszn ikék meghallották a faluban terjengő híreket, azt, hogy mindenki őlket gyanúsítja. Ezért a sertésól alatt mély gödröt ástak, s ide három ládában helyezték el a ruházati boltból ellopott holmit. De minden hiába volt. A rendőrség — melynek szintén feltűnt a dologtalanul élő család költekezése — házkutatást tartott náluk, s megtalálta a lopott árut Magyarországról papolt. Aki pedig bejárta a gazdag magyar pavilont, betért éttermünkbe, ahol frakkos pincéreket és zsakettes üzletvezetőket talált, s a legkultúrál- tabb kiszolgálásban volt része, az nem tudta, higgyen-e a szemének. Gyakran megkér- I dezték: — Uram, önök igazi magyarok, valóban? — Bele kellett nyugodniuk, hogy iga- | zán magyarok vagyunk, és nem igaz, amit korábban hazánkról hallottak. Népszerűségünkre jellemző a következő kis eset. ; Hazafelé jövet, amikor Párizs- I ban töltöttünk pár napot, és valami szórakozási lehetőség után néztünk, beállítottunk a Folie Berge, a világ legnagyobb revűszínházának igazgatójához, hogy nyolc jegyre volna I szükségünk, magyarok vaitalainkat, borainkat is felvo- S nultattuk. Kétszáz frank volt ' a belépődíj, mégis özönlöttek ! a különféle nemzetiségű üz- j letemberek, akik a kóstolót I megrendelésekkel fejezték be. j Meglepő volt a magyar divat- | bemutató sikere is. — Szóval egész életére fe- ’ lejthetetlen élményt jelentett . a világkiállítás? — Igen. Ennyi szépet az ember legfeljebb csak merész álmában lát. Boldog vagyok, hogy én is azok között lehettem, akik elismerést szereztek a magyar kereskedelemnek és vendéglátóiparnak. Jó vol't odakint, de már nagyon vágyódtunk haza, a családi körbe, a megszokott, itthoni hétköznapokba. László Ibolya HOZZÁSZÓLÁS a marcali vendéglátóipar helyzetéhezi A napokban levelet kaptunk Mucsi Jenő századostól, a marcali Helyőrségi Tiszti Klub parancsnokától. Levelének néhány részlete érdekesen szól hozzá a megjelent cikkünkben felvetett problémákhoz. A levélíró véleménye szerint Marcali várossá fejlesztésének megvalósítását elsődlegesen nem a vendéglátóipar fejlesztésében — főleg nem mindenáron való fejlesztésében — látja. Szerinte vendéglátóipari téren elsősorban a meglévő adottságokon belüli fejlődés a fontos. A marcali földművesszövetkezet vendéglőjében napirenden vannak a különböző huligánok, kupecek, csavargók által okozott botrányok. A zenekar vezetőjének borravalóéhsége szinte párját ritkítja, nem is beszélve arról, hogy nemrégen csúnyán összeverekedtek. Amikor a vendég ilyeneket tapasztal, hiába »emelik ki« akármelyik vendéglátóipari egységet, fabatkát sem ér. A tiszti klub és a földszöv közti kapcsolatról levélírónk A vizsgálat kiderítette, hogy a Svasznik-család 100 000 forint kárt okozott a földműves- szövetkezetnek. A bűnjelként lefoglalt holmikból mintegy 88 ezer forint megtérült. Szigorú büntetést! Igaz, a földművesszövetkezetnek okozott kár jó része megtérült. Mégis a négytagú betörő bandát példásan, szigorúan meg kell büntetni! Valamennyien erős, egészséges, munkaképes emberek, s lett volna alkalmuk arra, hogy becsületes életet éljenek. De ök nem ezt választották, és nem is 1957-ben, hanem már régebben megkedték bűnös tevékenységüket. 1955-ben leszereltek és hazaszállítottak egy transzformátort, csaknem 30 ezer forint kárt okozva az Áramszolgáltató Vállalatnak. Az egyik Svasznik-fiú, aki akkor még a Nagybajomi Gépállomáson dolgozott, különböző kisebb-nagyobb szerszámot lopott munkahelyéről. A vádirat elkészült. Idősebb Svasznik Imre, Svasznik Tibor, ifj. Svasznik Imre, Svasznik Tibomé rövidesen híróság előtt felel tetteiért Bűnlajtstromukat tetézi, hogy 1956 őszén, a statárium idején az erdőben talált három puskát és egy géppisztolyt nem szolgátatták be a rendőrségnek, hanem hazavitték, egy ideig lakásukon rejtegették; Állításuk szerint a faalkatrészeket eltüzelték, a többit pedig árokba dobták. Ez azonban nincs bebizonyítva, és így nehezen is hihető eL Olyan büntetést várnak a nagybajomiak az fmsz-t megkárosító, a község életét, nyugalmát felbolygató Svasznik- családra* amely egyszersmin- denkorra elveszd kedvét és mindazoknak a hasonszőrűeknek a kedvét is, akik munka nélkül, a társadalmi tulajdont megkárosítva akarnának élni. / Szalai László BERTÚK LÁSZLÓ I : ♦ elmondja, hogy maga is hely- £ teleníti az épületben lévő üz- | lethelyiség raktár céljára való ♦ felhasználását, és örömmel £ venné, ha Marcaliban is vol- | na megfelelő szálloda. A múlt £ évben több esetben szóba hoz- ta a fóldszöv vezetői előtt, £ hogy átadják a kérdéses rak- £ tárhelyiséget és a vele közös | bejárattal rendelkező konyhát £ és kézi raktárt, ha a földszöv t építtet a tiszti klubnak kony-£ hát és megfelelő mellékhelyi-1 séget. A javaslat elől mereven £ elzárkóztak. Ez csak egy epi-1 zbd a sokból — írja —, mely- ♦ bői megállapítható, hogy a £ földszövnél nem az a lényeg, £ hogy a lehetőségen belül meg- | oldják a problémákat, hanem £ a tiszti klubot, mint »riválist« £ el szeretnék távolítani. Sajnos, a földszöv vezetői — í tisztelet a kivételnek — naív | álmokban ringatják magukat, i de érdemlegesen nem sokat I tesznek a marcali vendéglátó- | ipar helyzetének fellendítésé- £ ért — fejezi be levelét Mucsi £ százados. I Vadludak húznak délre Margit! egünkön vágy-rajok szállnak, idegünk tornyán kondul a féltés. Köd nyalja szőrös csendjét a tájnak, éjjel a réten csahol a tél, és sohse fájt még belém a messze ennyire ősi emberi kínnal, mint amióta tudom, hogy élsz te, s álmodsz is néha az álmaimmal. Szakadék-szemed mélyén kucorgók. Reményem az, hogy sen,ki se ment meg. Itt olyan szépek, s furcsák a dolgok, ereszd le hozzám galamb-szerelmed, és csukd be szemed, hadd legyünk itt e végtelen csendű piros világban magunk egészen — szép szerelemre szinesült szirmok emberré váltan. Utószó: Vadludak húznak délre a ködben messze, de hangjuk visszabukik rám. — Levél fehérük, ugrál kezedben. — Én a helyedben mesimoaatnár.x. i
