Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1959. február 26. Ki mivel segíti a tsz* eket? Interjú vállalatok, gazdasági szervek vezetőivel Napjainkban megyénkben is gyors egymást! tanban alakul­nák termelőszövetkezeti köz­ségek, új tsz-ek. s óráról órá­ra gyarapszik a már régebben nagyüzemi gazdálkodás útjára lépők tábora. A megalakulás után legfontosabb feladat: az alapok lerakásában segíteni az új termelőszövetkezeteknek, biztosítani a jó kezdéshez szükséges feltételeket. Ez kö­zös gond, közös probléma, kö­zös felelősség ebben az ország­ban. Telefonon megkérdeztünk több vállalatot”. gazdasági szervet: ki mivel segíti a termelőszövetkezeteket. Az alábbiakban közöljük a kér­désre kapott válaszokat. Műtrágya — terven felül Klausz Róbert a Mű- trágya és Növényvédőszer Ér­tékesítő Vállalat Somogy me­gyei kirendeltségének vezető­je: — Idejében gondoskodtunk arról, hogy az újonnan alakuló termelőszövetkezeteik, termelő­szövetkezeti községek is kap­janak műtrágyát A nemrég alakult iharosi Uj Erő Tsz pél­dául 385 mázsa nitrogén, 338 mázsa foszfor, & 251 mázsa kálium tartalmú műtrágyát igényelt és kapott A legutób­bi operatív bizottsági ülés ha­tározata értelmében a vállalat 400 vagon műtrágyát rendelt terven felül. Vetőmag a tavaszra Szerényi János, az Ál­lami Gazdaságok Somogy Me­gyei Igazgatósága tervosztá­lyának vezetője: — Állami gazdaságaink többek között ta­vaszi árpából 12, zabból 9, ku­koricából 60, burgonyából 210 vagon vetőmagot adnak a ter­melőszövetkezeteknek, továb­bá 100 kocát és 40 elöhasú üszőt. Ez csak terv, amit min­denképpen — sőt ennél többet is — biztosítunk. A gépállomások tárházában nem levő speciális gépekkel is segítjük a tsz-eket. Igazgatók, főagronómusok, állattenyész­tők, könyvelők állandó kap­csolatot tartanak a termelőszö­vetkezetekkel. s tervkészítés és egyéb más szakmai problémák megoldásában támogatják azo­kat Ha a szükség úgy kíván­ja, rövidebb-hoszabb időre még szakembert is kölcsönzőnk. A tervkészítés segítése Fábri István, a Gépál­lomások Megyei Igazgatóságá­nak osztályvezetője: — A gépállomások is törődnek az új tsz-ekkel. tsz-községekkel. Nemcsak létrehozásukban se­gítenek, hanem azért is fára­Biztosítva van megyénk burgonycfellátása A tervek szerint öburgonyá- ból ebben az évben 700—800 vagonnyit vásárolnak fel a földművesszövetkezetek. Ez a mennyiség biztosítja megyénk ellátását, sőt még Budapestre és más ipari megyékbe is ke­rül majd a Somogyból felvásá­rolt burgonyából. A MÉX bur­gonya-osztályának jelenlegi munkája arra irányul, hogy a megye ellátását e fontos ter­ményből biztosítani tudja. Er­re minden feltétel adva van. Csíráztatáshoz szükséges gön­gyöleggel már most rendelke­zik a MÉK. Eddig 72 065 da­rab rekesz érkezett meg a termelőkhöz. A burgonya-osztály egyik legfontosabb feladata. hogy megyénk újonnan alakult ter­melőszövetkezeteit is meg­győzze a burgonyatermelés fontosságáról. E szakosztály dolgozói személyesen felkere­sik a régi és új tsz-eket, meg­beszélik velük a vetésterüle­tek nagyságát, és szakmai tá­mogatást adnak a burgonya­termeléshez. Ugyancsak a burgonya-osz­tály foglalkozik a megye dug- hagyma-ellátásával is. Az el­múlt években Somogybán nem fennie 1 tek elegendő hagymát. Most jobb a szervezés, 350 má­zsa dughagyma vár eladásra a MÉK szaküzleteiben és a föld­művesszövetkezeti boltokban. doznak, hogy, az életnehívott termelőszövetkezetek mielőbb erős, önálló gazdasággá válja­nak. A gazdasági tervek ké­szítésében a gépállomások fő­mezőgazdászai is részt vesznék. S hogy a számvitel hibamentes legyen, könyvelőink hetente legalább egyszer bekopogtat­nak a tsz-ek irodáiba. A szerződéses termeltetésről Stágli József, a Mag­termeltető és Vetőmagellátó Vállalat Somogy megyei ki- rendeltségének főagronómusa: — Tavaszi bükkönyből 184, ve­tőburgonyából 200, borsóból 67, kukoricából 28, fehérheré­ből 15 kát. holdra elegendő ve­tőmagot biztosítunk terven fe­lül. A szerződéses növények 80 százalékáról a tsz-ek kezében van a papír. Minden vetőmag­igényt ki tud elégíteni a válla­lat, ha a termelőszövetkezetek idejében beküldik fedezeti iga­zolással a megrendelést. A későn kapott vetőmag ké­sőbben kerül a földbe, a mu­lasztás miatt nagy termésvesz­teség érheti a szövetkezetét A megrendelés összegyűjtése és továbbítása nem várhat Jó lenne, ha a járási főagronómu- sok valamiképpen szakítaná­nak időt erre. Nagyszerű forradalmas* és pedagógus Krupszkaja születésének 90. évfordulójára Krupszkaja forradalmi tevékenysége a múlt évszázad elején kezdődött. A 20 esztendős leány akkor ismerkedett meg Marx tanításai­val, s elhatározta, hogy egész életét a nép szolgálatának szenteli. "A marxizmus — írta később — kimondhatatlan boldogságot hozott számomra: tudtam, merre kell haladnom, bíz­tam az ügy végső győzelmében, amelynek éle­temet szenteltem«. Krupszkaja 1891-ben került közvetlen kap­csolatba a munkásokkal. A marxizmus esz­méit terjeszti közöttük. Tanít a munkások vasárnap esti iskoláján. »-Az iskolában eltöl­tött 5 év — emlékezik vissza — eleven vér­keringést vitt marxista tudásomba, és örökké összekapcsolt a munkásosztállyal-«. 1894-ben egy marxista körben megismerke­dett V. I. Leninnel. Ettől kezdve Krupszkaja Lenin élettársa, hű barátja és kitartó mun­katársa lett. Krupszkaja különösen nagy érdemeket szer­zett a közoktatás fejlesztésében. Már a forra­dalom előtt leleplezte a burzsoá iskola kép­mutató jellegét, új típusú közoktatásról álmo­dozott, s bízott abban,, hogy a győztes prole­tariátus létrehozza azt az iskolát, amelv az élet igazi gazdájává, a kommunista társada­lom aktív építőivé neveli a dolgozók gyer­mekeit. Krupszkaja a szibériai száműzetésben írt művében megrajzolta az új típusú iskola kör­vonalait. »A szocialista társadalomban az is­kola természetesen nem hasonlít majd a je­lenlegi iskolákhoz — írta. — A jövőben a tanulók több ismeretet szereznek, s hozzá­szoknak a termelőmunkához. Az új típusú is­kola nemcsak tanítja majd a gyermekeket, hanem egyaránt fejleszti szellemi és testi ere­jüket is, hasznos, energikus állampolgárokat nevel belőlük«. Krupszkaja »Közoktatás és demokrácia« cí­mű könyve nagy szerepet játszott a marxis­ta— leninista pedagógiai tudomány tovább­fejlesztésében. Krupszkaja nagy munkát végzett a »Harci szövetség a munkásosztály felszabadításába« elnevezésű Lenin-szervezetben, s ezért 1896- ban Leninnel együtt Szibériába száműzték. Az emigráció éveiben az Iszkra szerkesztőségi titkára, majd pedig a párt központi bizottsá­ga külföldi részlegének titkára volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után teljes erővel hozzálátott az elmélet és a gyakorlat egységének elvén alapuló oktatá­si rendszer kialakításához. »Olyan embereket kell nevelnünk — írja —, akik politechnikai látókörrel rendelkeznek, s a munkát és a ta­nulást egységbe tudják forrasztani«. Krupszkaja kiemelkedő szerepet töltött be az iskolánkívüli nevelés és a kulturális fel- világosító munka megszervezésében is. Na­gyon sokat tett a felnőtt lakosság közoktatása és kulturális fejlődése érdekében. Vezetése alatt kezdődött meg a kommunizmus eszmé­jének széleskörű terjesztése a szakszervezet­ben, a Komszomolban és a többi társadalmi szervezetben. A politikai felvilágosító munkát pártmunkának tartotta, s véleménye szerint ez teljes egészében hozzátartozott a párt harcá­hoz a szovjet rendszer megszilárdításáért és a szocialista társadalmi rend diadaláért. A kulturális felvilágosító intézmények fel­adata — írta 1920-ban —, hogy biztosítsák “a dolgozó tömegek eleven, tevékeny és ön­tudatos részvételét a nagy alkotó munkában, az új, szocialista munkásélet építésében«. Krupszkaja pedagógusokat, tudósokat, író­kat és társadalmi személyiségeket mozgósított az írástudatlanság felszámolására. Még tovább sorolhatnánk Krupszkaja pámt- és állami tevékenységének részleteit. Ott volt a lenini Komszomol bölcsőjénél, a pionír­szervezet létrehozásánál, harcolt a nők tár­sadalmi jogainak kivívásáért, a XV. kongresz- szustól kezdve tagja volt a párt központi bi­zottságának. Pedagógiai tudományos munkás­ságával elnyerte a Tudományok Doktora cí­met, majd a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Megalakult a Szövetkezeti üzemszervezési Iroda A földművesszövetkezetek mind szélesebbkörű tevékeny­sége igen sok tudományos módszerességű vizsgálatot igénylő probléma megoldását kívánja. Ezért a SZŐ VOSZ a szövetség keretében Szövetke­zeti Üzemszervezési Iroda né­ven tudományos intézményt hozott léire. Az új szerv feladata, hogy vizsgálja a szövetkezeti szer­veik ügyvitelét, szervezetét, gazdasági munkáját. Az iroda a közeljövőben létrehozza az ország első, több ezer kötetes szövetkezeti szakkönyvtárát. £0 ÉVE TÖRTÉM T... „Legyen a kultúra, a sport is a mienk“ Miközben az egyre erősödő munkásosztály már a ha­talom átvételére készült, miközben egyre határozottabb léptekkel haladtak a proletariátus eddig elnyomott erői az úri renddel, az elnyomással való leszámolás útján, arra is jutott idő, hogy a munkások művelődéséről, szó­rakozásáról, testedzéséről is gondoskodjanak. Hittel hir­dették mindenütt a kommunisták, hogy a munkásosztály­nak ki kell harcolnia a művelődéshez szükséges feltété-, leket, meg kell teremtenie a sportolási lehetőségeket. »Legyen a kultúra, a sport is a mienk« — hangzott el a jelszó. A Munkás-Otthonban szervezni kezdték a munkásdalárdát, amelybe az üzemekből egyre többen és (fi többen jelentkeztek. Február 21-én megalakult a Mun­kás Testedző. A Somogyvármegye így kommentálta az eseményt: Tegnap tartotta alakuló közgyűlését a Kapos­vári Munkás Testedző a Munkás-Otthonban Kádár Ká­roly elnöklésével. Beszédében ismertette a sport rend­kívüli fontosságát. A megalakult sportegyesületnek, mely a sport minden ágával foglalkozni kíván, Kapos­vár szervezett munkássága lehet csak tagja... Elhatá­rozta a taggyűlés, hogy egy modem, nagyszabású sport­telep létesítésére széleskörű akciót indít, és a tornászást, birkózást és a mezei futást már a napokban megkezdi«. Ossiopán község terve «I ■ i ■ ■ ii A Szonja lakásának figyelé­se körül elkövetett hibáért vá­ratlanul egész sor meglepő si­ker kárpótolta a nyomozókat. Az írásszakértő megállapí­totta, hogy a Szonjáéknál ta­lált táviratszöveget bizonyos Fjodor Jevgenyevics Volkov írta, születési éve 1933, egyévi börtönre ítélték az Európa Étteremben ittas állapotban rendezett botrány miatt, de az ítéletet egyévi próbaidőre felfüggesztették. Volkov, Volk... ö lenne a másnap nyitáskor együtt el­mennek az üzletbe. — Az enyém! — kapott a kabát után nyomban a mór- nők. — Nézze csak meg, az egyik ujjábán, azt hiszem a balban, elszakadt a bélés! Valóban, a bal ujjábán a bélés varrása egy helyütt fel­feslett. A becsüs felírta egy papírra a nevet és a címet, amit előtte váló nap a beadó személyi iga­zolványából írt ki. Egészen új, Jamcov egyik régi iskolatársa, akivel egyébként régóta meg­beadta Volcov kabátját a bi­zományiba. Készpénzben négy­száz rubelt kapott érte. Nyom­ban felment Volkovhoz, és át­adta a különbözeiét. Volkov, amikor megtudta, hová került a kabát, előbb halálosan el­sápadt, majd rátámadt . Jam- covra; hogy mert ilyet tenni az ő tudta nélkül. Szevercev a hivatalába visz- szatérve felhívta a taxiga­rázst, és sürgősen bekérette a Dmitrovkán megtámadott so­szakadt a barátságuk, időnként fórt. Negyedóra múlva jelent­felnézett hozzá. Egyik reggel kezett. Az öt fénykép közül, tanítás előtt ismét beugrott egy melyet az ezredes eléje tett, pillanatra, és arra kérte, kői- nyomban kiválasztott egyet. csönözzön neki százötven ru­belt. »Holnap visszaadom« — fogadkozott. Jamcovnak nem volt felesleges pénze, és az el­seje még messze volt, nem akart adni. Annál kevésbé, mert tudta, hogy Volkov ilyen szempontból cseppet sem meg­bízható. De a másik könyör­ismeretlen név volt: Szergej »Farkas«?* Furcsa. Hihetet- Jamcov, a moszkvai repülőgép- gött, hogy jövendő boldogsága, len, hogy egy ilyen zöldfülű ipari főiskola negyedéves hall- az élete függ ettől a százötven újonc egy egész banda feje le- gatója. gyen... , a főiskola tanulmányi osz­A fényképről ellenszenves tályán és a Komszomol-irodán jampec képe tekintett rá, a Szevercev egészen kimerítő felső ajka felett vékony ba- felvilágosítást kapott Jamcov- juszkával. ról: tudományos ösztöndíja Előtte való nap az ^ egyik van, a tudományos diákegye- bizományi felvevőhely reá, sülét tagja, az évfolyam amelynek vezetője szintén Komszomol-titkára. Jamcovot felhívatták a ta­nulmányi osztályra, s egyedül hagyták Szevercevvel. Az Jtez- redes minden bevezetés nélkül megkérdezte tőle, hogy került hozzá a felöltő. A történet a következőkép­pen hangzott: Fegya Volkov, megkapta a mérnök lakásáról ellopott ruhaneműek jegyzé­két, telefonáltak, hogy behoz­tak egy gyanúsnak tűnő kabá­tot. Szevercev azonnal felhívta a munkahelyén a mérnököt, és megállapodott vele, hogy * Volk = farkas (oroszul). rubeltől, és csak egy napra kell... Zálog fejében otthagy­ta a kabátját: »vadonatúj, nincs szívem eladni«. A más­napból azonban harmadnap lett, majd elmúlt egy hét, ket­tő —, de Volkov nem jelent­kezett. A napokban véletlenül egymásba ütköztek az utcán, Jamcov tapintatosan célzott az adósságra, de a másik csak le­gyintett: no hiszen, jobbat nem tudsz az eszembe juttatni? Majd a másvilágon elszámo­lunk. .. Jamcov azonban ra- gaszliodott ez evilági elszámo­láshoz, dühbe jött, és másnap — Ez az, Ivan Iljics. Sovány, sápadt... A fényképet megmutatták Nyina Kornyejevának, Bagrov elhagyott barátnőjének is. Most már nem volt kétség: Fegya Volkov is tagja, de le­het, hogy a vezetője ennek a frakascsordának. Szevercev megkapta az ügyész hozzájárulását, és Grinjuk meg Karpatov kísére­tében elindult Volkovék laká­sára, hogy letartóztassa a fiút. Fegya Volkovot nem találták odahaza. Amikor az anyja megtudta, hogy le akarják tar­tóztatni, szívrohamot kapott. Az idősebb Volkov próbálta megnyugtatni a feleségét, hogy bizony a valami kínos félre­értés, és mérges pillantást lö­vellve a rendőrökre, félréért- hetetlenül célzott valamilyen egykori évfolyamtársára, aki kétségkívül meg fogja torolni ezt az önkényeskedést. — Folytatjuk —. A községi tanács, a Hazafias Népfront és a többi tömeg­szervezet vezetői tanácskoztak a falu továbbfejlesztésével kapcsolatos elgondolásokról. A jelenlegi állapot és az adott­ságok figyelembevételével mérlegelték, hogy milyen fel­adatokat kellene megoldaniuk a község szépítése, kulturális, szociális előbbrevitele érdeké­ben. 1959-ben a következőkre ke­rül sor: a Vöröshadsereg utcát mintegy 480 méteren leköve­zik. Ez a szakasz eddig az év legnagyobb részében járhatat­lan volt. Most eltűnik ez az örökös akadály, s a lakosság 2000 hold termését a jövőben nem kínlódva hordja be. Ugyanis ekkora területről a betakarodás ezen az útszaka­szon történt. A község járdáinak hossza három és fél kilométer. Ennek szilárd burkolattal való átépí­tését tavaly megkezdték. Az idén 600 méterrel toldják meg a múlt évben kijavítottat Az óvoda számára új foglalkozta­tó terem épül, s teljesen befe­jeződik a község villamosítá­sa. 800 méterrel bővül a háló­zat. A kultúrotthon környé­kén parkosítanak, az utak mel­lé fáikat ültetnek. A politechnikai oktatás si­kere érdekében a kultúrotthon mögötti 600 négyszögöl telken gyakorlókertet létesítenek. Gyümölcsöst, szőlőt telepíte­nek ide, s itt mutatják be a különböző oltási. szemzési műveleteket, valamint a gyü­mölcsfák kezelésének módjait A legelőkön karbantartják a vízlevezető árkokat. Ez év őszén tíz hold legelő kap is- tállótrágyót, ugyanekkora te­rületen végeznek vegyszeres gyomirtást A könyvtár állo­mányának bővítésére évenként 1000, a sportkör támogatására pedig 4000 forintét biztosíta­nak. A község távlati tervében fő dologként a centrum 'kialakítá­sa szerepel. Céljuk a falu észa­ki irányban való fejlesztése. A szocialista jellegű mezőgazda­ság követeli így. A központ magvát az új tanácsház és kul- túrház képezi majd. Az épít­kezésihez szükséges anyag je­lentős részét helyi anyagból biztosítják, ötvenezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a falu a távlati tervek megvalósításához. Az 1960—61-es évek községfejlesz­tési alapját — mintegy 150 000 forintot — is erre a célra for­dítják. Ezek a célkitűzések reálisak, megvalósításukhoz azonban az egész falu összefogására szük­ség van. öl- és félmillió forint tiszta nyereség a Mezőhéki Ál ami Gazdaságban A Munka Vörös Zászló Ér- meg az azt megelőző esztendő demrendjével kitüntetett Me­zőhéki Állami Gazdaságban a múlt évi mérleg alapján öt és félmillió forint tiszta nye­reséget értek el, amely há­rommillió forinttal haladja tiszta bevételét A nyereség nagyobb részét beruházásokra fordítják, húsz százalékát pe­dig nyereségrészesedésként a dolgozók között osztják ki. Van elegendő vas-műszaki áru a földművesszövetkezeti boltokban (Tudósítónktól.) A korábbi években nem volt elég moáógép, porszivógép, rá­dióból nem volt gazdag válasz­ték. a motorokért sorba kellett állni, villanyvasalóbál és főző­lapokból sem tudták az igénye­ket kielégíteni a földművesszö­vetkezeti boltok. A magyar ipar fejlődése le­hetővé tette, hogy mindezek a cikkek, amelyek az elmúlt év­ben hiánycikként szerepeltek, elegendő tnsnn’d-Vrben állja­nak a vásárlók rendelkezésé­re. A földművesszövetkezeti iparcikk szaküzletek ma már nemcsak ki tudják elégíteni az igényeket, hanem van állan­dóan raktáron is az egy-két év­vel ezelőtt még hiánycikként nyilvántartott iparcikkekből. Különösen gazdag a válasz­ték a marcali, a kaposvári, s a tahi, nagybajom, csurgói, ba- latonboglári és nagyatádi vas- szajküzl-etekben. Például rádió­ból, kerékpárokból és moto­rokból még soha nem volt ilyen választék, mint jelenle«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents