Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd,. 1959. február 24, A sajtó szorgalmas terjesztője Merényi Lajos, a nagybajomi postahi­vatal dolgosója 18 éve járja a falut. JÓ, HA TUDJÁK A QAZDÁK Az anyarozs termeléséről A tavalyi tervteljesítésről és a tsx-mosgalom segítéséről tárgyalt a Kaposvári FJK választmányának ülése (Tudósítónktól.) A múlt hét egyik napján ülést tartott a Föddtművesszö- vetfcezetök Kaposvári J árási Központjának választmánya. Az ülés a földművesszövetke­zetek múlt évű tervbeljesítésé- vel foglalkozott, azonkívül az­zal, amit a íöldművesszövetke- zeteknek tenniük kell a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sáért. A beszámolót Polgár Gyula, az FJK elnöke tartot­ta, Beszámolt először a múlt évi tervteljesítésekről Ennek főbb számai a következők: A kiskereskedelem a 153 millió forintos tervvel szem­ben 150 milliós forgalmat bo­nyolított le. A lemaradás az el­ső és a negyedik negyedévben következett be. Az előadó a kiskereskedelemben mutatko­zó lemaradás okát a kaposvári szövetkezeti áruház korszerűt­lenségében látta. A vendéglátóipar 32 millió helyett 1 millióval többet forgalmazott, különösen a saját készítésű áruk for­galma növekedett az el­múlt évben. A «piaci kiskereskedelem 107 százalékra teljesítette tervét. A felvásárlás teljesítése csak 96,7 százalékos, ám az 1957-es évihez viszonyítva nagy a fej­lődés a felvásárlásban is. A mezőgazdasági üzemágak dol­gozói igyekeztek megoldani feladataikat A legfontosabb ipari növényből, a cukorrépából december 31-ig 96,6 százalékos terv­teljesítést értek el. Február 26-ra, a végső határ­időre előreláthatólag meglesz a 100 százalék. A beszámoló a továbbiakban megemlítette, hogy a részjegy- alap növelési tervet az fmsz-ek 75 százalékra teljesítették. Az éves jövedelmezőségi tervet — az előzetes számítások szerint — végrehajtották. A múlt év tavaszán megindított mozga- lom eredményeképpen a járás földművesszövetkezetei 3 790 000 forintot takarítot­tak meg. A takarékszövetkezetek tovább [ fejlődtek; az elmúlt évben újabb 3 takarékszövetkezet alakult, amelyeknél az összfoe- tét 1 108 000 forint Javulás tapasztalható a va­gyonvédelemben. Nagyobb hi­ány az elmúlt évben nem volt a járás fmsz-eiben. Néhány esetben fordult elő 1—2000 fo­rintos áruhiány, ezeket azon­ban a vagyonkezelők befizet­ték, a szövetkezeteket tehát károsodás nem érte. Ezután Polgár elvtárs a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséről beszélt Ismertette a járásban fo­lyó tsz-szervezési munkát, és ezzel kapcsolatban megálla­pította: »Nem tettünk meg mindent a termelőszövetkezeti mozgalomért, s itt az ideje, hogy ezt a mulasztást helyre­hozzuk«. A fő hibát abban lát­ta Polgár elvíárs, hogy egyet­len szakcsoport sem alakult át termelőszövetkezetté. Megálla­pította, hogy az fimsz-ek veze­tői félnek ennek a kérdésnek napirendre tűzésétől, nem ha­tározottak. Ezután felsorolta a jelenlévő választmányi tagok­nak — akik dolgozó parasztok vagy tsz-tagok. és a meghívott igazgatósági elnököknek — azokat a feladatokat, amelye­ket meg kell okjani a falu szo­cialista átépítése érdekében. — A jövőben a beszéd helyett a tettek következzenek — mon­dotta az előadó. Nincs fontosabb feladat az fmsz-ek előtt, mint a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése. A választmányi tagoknak, a földön űvesszö vetkezeti veze­tőknek és hozzátartozóiknak példát kell mutatniuk az OFT határozata értelmében a közös gazdálkodás útja választásá­ban. A földművesszövetkeze­tek anyagilag és erkölcsileg egyaránt kötelesek segíteni az új és a régi «termelőszövetkeze­teket Foglalkozott ezután az egy­szerű szövetkezeti forrnák fej­lesztésének elvi kérdéseivel is. Leszögezte, hogy ahol megvan a lehetőség tsz alakítására, ott nem szabad szakcsoportot létre­hozni. Külön felhívta a figyelmet a speciális, a zöldség- és gyü­mölcstermelő szakcsoportok 0>aldóohek a televízióban Az amerikai televízió közönsége szereti az úgynevezetteélö« műsorokat, nemcsak közvetlenségük miatt, hanem azért is, mert egy-egy baklövés, vagy rosszul sikerült jelenet a sze­replőknek rendkívül kínos ugyan, de a közönséget nagysze­rűen szórakoztatja. Vannak műsorok, főleg reklámjelenetek, amelyeket minden előzetes próba nélkül lát a közönség. Ilyen­kor fordulnak elő a legmulatságosabb baklövések: Egy alkalommal a műsor főszereplője valami orvosságot akart hirdetni és miközben dicsérte annak felülmúlhatatlan előnyeit, a palack dugója kipattant és a folyadékkal össze­vissza fröcskölte a szereplőket. Egy másik alkalommal Gá­bor Zsazsa szerepelt a műsoron, a férfiszereplő pedig bo­rotválkozás közben egy borotvapengét hirdetett: »Meg fog­ja vágni magát« — kiáltott fel Zsazsa, abban a hiszemben, hogy a mikrofon zárva van. De nyitva volt, és az egész or­szág hallotta. Tekintve, hogy a hirdető éppen arra volt büsz­ke, hogy ezzel a pengével senki sem vághatja meg magát, Zsazsa megjegyzése roppant kínos volt. A műsor rendezője dühösen megszólalt: »Nem fogja megvágni magát — azzal a pengével nem is lehet vágni« — tette hozzá zavarában. Egy vígjáték szünetében a zenész egyszer felborította a tortát, amit a következő szünetben hirdetni akartak. A tej­színhab szétmázolódott rajta, s a rendező kétségbeesetted rohant a szomszédos drogériába, ahol borotvaszappant vé sórolt és azzal vonta be a süteményt. Olyan élethű volt feogy azóta a hirdetők rendszeresítették ezt a szokást szervezésére, és más szövetke­zeti formák, mint például a vízgazdálkodási társulás, taka­rékszövetkezet, hegyközség, tejszövetkezet stb. létrehozásá­ra. Megállapította Polgár elv- társ: az is hiba volt az elmúlt évbein, hogy a szakcsoportok munkájából hiányzott a poli­tikai tartalom. Több esetben spekulációs céllal álszövetkeze­tek jötték létre. Az FJK elnöke beszélt a fa­lusi ifjúsági szövetkezetek szervezéséről is. Ezután meghatározta azokat a fel­adatokat. amelyeket az idén a földművesszövetke­zeteknek a jó gazdasági működés, a tervek teljesí­tése és á szocialista építés érdekében el kell vé­gezniük. A választmányi tagok és a meghívottak közül többen hoz­zászóltak a beszámolóhoz. így például Pelőcz Sándor «mezőcsokonyai dolgozó paraszt, Táborosí István, az igali fmsz elnöke. Städler Jó­zsef kadarkútf választmányi tag, Csernics István, a kadarkúti fmsz igazgatósági elnöke és Szántó János, a választmány elnöke, a répás­pusztai Első ötéves Terv Tsz párttitkára. Eredményes volt ez az ülés, mert a választmány tagjai meg­ismerkedtek azokkal az út­mutatásokkal, melyeket a párt és a kormány határo­zatai alapján az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács nemrégiben hozott. Ennek lényege: a földműves- szövetkeaetekmefc mindent el kell követniük eddigi funkcióik maradéktalan ellátása mellett, hogy a tehető legtöbb segítsé­get adják a szocialista mező- gazdaság megteremtéséhez. Az utóbbi időben mind több és több gazda számításba vet­te, hogy gyógynövények ter­melésével is foglalkozik, mivel jövedelmezőbb, mint sok más növény, amit eddig termelt. 1 Megyénkben az anyarozs, men­ta, majoránna és digitális gyógynövények termelése fo­lyik. Ezeken kívül igen kis mértékben termelnek görög- lepkeszeget. macskagyökeret, sáfrányos szeklicét, gyapjas gyűszűvirágot, édesköményt, fehérmályvát, festő mályvaró­zsát, körömvirágot, és metel- maskagot. A gyógynövényeket a HERBARIA Vállalat részére a helyi földművesszövetkezetek termeltetik szerződéses ala­pon. A menta, majoránna, digitá­lis «termeltetési előirányzatált teljesítették az fmsz-ek, ellen­ben az anyarozs 800 holdjának szerződtetésében lemaradtunk. Ebbe nem nyugodhatunk bele, mert e gyógynövényből nagy a hazai szükséglet-, de nagy a külföldi kerestet is. A szerződéseket február 28-ig tehet megkötni a helyi földmű­vesszövetkezeteknél . Az anyarozs a gyógyszeripar egyik legfontosabb nyersanya­ga és keresett exportcikk. Vérzést csillapító, magas vér­nyomást csökkentő, valamint fejfájás elleni gyógyszereket készítenek belőle. Ismerünk vadon termő és mesterséges úton termelt anyarozsot. A va­dontermő anyarozs kevés, a szükséglet kielégítését nem fedezi, más hatóanyagot is tartalmaz, mint a mestersége­sen termelt anyarozs, ezért a kettőt sohasem szabad össze­keverni. Az anyarozs termelése nagy jövedelmet biztosít. Az elmúlt évben az amúgy is szélsőséges időjárás mellett igen sok gaz­da 400 négyszögöles területen 30—60 kg anyarozsot is ter­melt szakszerű fertőzéssel. En­nek alapján a vállalat 2550— 5100 forintot fizetett ki a ter­melőnek az- anyarozsért. Ezen­kívül megmaradt a gazdának az e területen termelt rozs is, melyet szintén hasznosítani tu­dott. Megyénk egyes területem az elmúlt évi rendkívüli időjárás következtében nem sikerült a kívánt mértékben az anyarozs termelése. A legtöbb esetben a szakszerű fertőzés sem volt biztosítva, a kiadott tájékoztatásokat, útmutatáso­kat nem tartották meg min­den esetben a gazdák. Most már minden földművesszövet­kezetben van agronómus, ter- melésii felelős, akik már ez év­ben minden segítséget megad­nak, hogy sikerre vigyék az anyarozs termelését. Az anyarozs élősködő gom fertőző anyagot, amelyet in­gyen kapnak a termelők, vala­mint a fertőzésihez szükséges eszközöket is. .Amikor a rozskalászok zö­me félig kibújt a hasból, el kell végezni a fertőzést, mert ellen­kezőleg eredménytelen a mun­ka. Minden körülmények kö­zött virágzás előtt egy-két nappal be kell fejezni a fertő­zést. E munkát korán reggel vagy késő este harmatban leg­helyesebb elvégezni, vagy ép­pen nedves időben, gyengén szitáló esőben, mert ilyenkor kapjuk a legjobb eredményt Minél több rozskalász van be­oltva, annál több anyarozs fej­lődik ki, így nagyobb termés várható. A fertőzéshez kútvi- zet kell használni, eső vagy folyóvíz nem megfelelő. Az oltóanyag oldatának el­készítéséhez, a fertőzés elvég­zéséhez szakemberek adnak útmutatást. De itt is szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a fertőzést végzők munka köz­ben a szemüket, szájukat ne dörzsöljék, étkezés előtt pedig minden esetben mossanak ke­zet. A megmaradt fertőző anyagot pedig az üvegbe te­gyék vissza, vagy ássák el, mert ha az állat megeszi, megbetegszik tőle. A fertőzés után kb. 10—14 nap múlva a rozskalászokon mézharmatcseppek jelennek meg, amelyeket a rovarok is szívesen látogatnak. Az anya­rozs a rozs érése előtt 14—16 nappal már szedhető. A sze­dést az aratásig folyamatosan végezzük. A jól kifejlett sze­meket célszerű esetleg hama­rább is leszedni, tekintettel arra, hogy igen könnyen pe­reg, és a földről felszedni igen nehéz lenne. A kalászban ma­radt apró szemeket csak a cséplés után tehet a rozs kö­zül kiválogatni. A nyers anyarozs hamar bemelegszik, panészedik, doho- sodik, hatóanyaga csökken, ezért a szárítást a leszedés után azonnal meg kell kez­deni. Legjobb ponyvára 2—3 ujjnyi vastagon kiterítve, na­pon szárítani. Nedves idő ese­tén pormentes padláson, szel- lős helyen, vékonyan kiterítve végezzük el a szárítást. Ami« kor pattanva törik az anya­rozs, akkor jó a száradás és beadásra megfelelő. A be­adásig száraz helyen kell tartani. Az anyarozs szedése és álta­lában a vele foglalkozás után szintén kezet kell mosni, mert mérges anyagot tartalmaz, s mérgező hatásánál fogva nem ehető. A gyerme­kekre vigyázni kell, nehogy megegyék, mert halálos mér­gezést okozhat. Az anyarozsot szereti a baromfi és a sertés is, és ha több szemet fo­gyaszt, megbetegszik, sőt el is pusztulhat. Tehát az anya­rozsot a szedéstől a leadásig olyan helyen kell tartani, szá­rítani és tárolni, hogy se gye­rek; se állat ne férhessen hoz­zá. Az a jövedelem, amely az anyarozs után, elérhető, meg­fizeti a fáradságot. Minden át­adott kg után 85, vagyis má­zsánként 8500 forintot ad a vállalat Az átadásra kerülő anyarozs nedvességtartalma 8 százaléknál nem lehet több. Egészségesnek, penésztől és dohtól mentesnek kell . len­nie, és idegen anyagból 2 szá­zaléknál többet nem tartal­mazhat. Ha ezek a követelmé­nyek nincsenek meg, akkor a minőség nem megfelelő, ennél­fogva nem kerülhet átvételre. Az anyarozs-termést decem­ber 15-ig kell leadni. Ha a kijelölt átvevőhely a termelő lakhelyétől számít­va 10 km-nél nagyobb távol­ságra van, a 10 km-en felüli távolság után a hivatalos ten­gelyfuvardíjat a vállalat meg­téríti. Tekintettel a nagyobb meny- nyiségű anyarozs-szükségletre, kívánatos minél több anya­rozsot termelni. Az elmúlt esztendő gyengébb anyarozs­termés i eredménye ne csüg- gesszen el egyetlen gazdát sem, mert ha minden szük­séges tennivalót elvégez, a szakmai utasításokat megtart­ja, nem marad el a t »rmelés sikere. Szabó Zoltán, a MÉSZÖV főagronómusa.. 1 MUNKA KÖZBEN A MAGYAR FÖLD KÜLDÖTTE Alekszavdr Kuznyecev a érkezett 3—i kiló , vetőmagi ba" Mesterség« fertőzés útjání Szovjet Hadsereg soraiban 1200 mázsára szaporodott feli rozs kalászaiba juttatjuk ab harcolt Magyarország felsza- Vlagyimir Uszenko kraszno-i badMlásáért. Odahaza kolhoz- dóri agronómus nemrégibenI agronómus volt, s így a har- Moszkvába utazott, hogy be- cofc közepette is megfigyelt számoljon a magyar-bükköny egy-egy érdekesebb magyar meghonosodásáról. A repülő­növényfajtát. Az ő nevéhez fű- gépen sokat gondolkodott, ződxk a magyarbükköny »ui- hogyan ismertesse meg a lágjáró útja« is. _ moszkvai elvtársakkal a ma­Kuznyecov a háború befe- gyar-bükköny jó tulajdonsá- jezése után fekete bükköny- gait. Jegyzetfüzetébe a kő- magvakat vitt magával Krasz- vetkezőket írta: »A magyar- nodárba. ősszel a kísérleti bükköny vetésterületének nö- parcellán elvetette azokat, vetése nem csökkenti más Sokan azt tartották, hogy növények vetésterületét. Ha a »vendégnövény« itt nem ősszel elvetjük, május első honosodik meg. Amikor felében már beérik. Ugyan- azonban a földekről leolvadt ezen a földön tehát kuko- a hó, mindenki meggyőződbe- ricát is termeszthetünk. így tett arról, hogy a magyar a kolhozok csak jól járnak, földek »küldötte«, a magyar- mert évente két takarmány­bükköny jól érzi magát a növényt takarítanak be. A krcsznodari földben. tapasztalat azt bizonyítja, A kísérleti telepen május hogy a magyar-bükköny fel- 9-én arattak. Az egykori »két- javítja a talajt«, kedők« zavartan nézegették a termést, morzsolgatták majd Miközben az agronómus el- szótlanul távoztak. gondolkozva készítette jegy­zi un„jt zeteit, a mellette ülő utas A magyar-bukkony elfog- }elfigyelt az uszenko akta_ Jalta helyet a Szovjetunióban táskájából kilógó bükköny- termő többi növény sorában, szárra. A krusznodári határvidék 22 fajtanemesítő kísérleti tels­Varsányi Mihályt, a csurgói járás Magyar-Szovjet Baráti Társasá­gának elnökét szorgos munkában találtuk. Villanyszerelő, rádió- szerész, 6 javítja a környék »beteg« rádióit, hangszóróit és elektromos gépeket. Elmondta, hogy a járásban eredményesen lyik a magyar-szovjet barátsági hónap. Sokan vettek részt az — néni megnyitón, s bíznak abban - mondotta -. hogy a többi ren- f dezvényt — {Urnánkét, diákhét, élménybeszámoló stb. — is igen so­kan látogatják majd. rsasá- f 6-mü- j n "fo- j z On- f — Miféle csokrot viszi Moszkvába? — kérdezte az < pén termesztik már ezt a nő- utas. vényt. Az őszi búzával ke­vert őszi bükköny zöldtöme­gének termése gyakran el- ’ érte a hektáronkénti 400 mázsát is. A Magyarországról A. Lazebnyikov J — Varázsfüvet — válaszol-\ ta az agronómus kissé titok-{ zatos hangon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents