Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 46. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. február 24. Mai számunk tartalmából Egy kis pártszervezet nagy gondjai Az anyarozs termeléséről A hazajáró lélek A FEBRUÁRI MEGMOZDULÁS Ebben az esztendőben főleg pedig az el­múlt három hétben biztató fejlődésnek in­dult termelőszövetkezeti mozgalmunk. Feb­ruár első napjától eddig több somogyi pa­rasztcsalád választotta a nagyüzemi gazdál­kodást, mint az egész 1958-as évben. És — a filozófia nyelvén szólva — nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásnak is lehetünk tanúi napjainkban. Amíg tavaly még kicsiny szigetet alkotott egy-egy község­ben működő szövetkezetünk pár száz holdas táblája a kispareellás ezer holdak tengerében, ma mind több helyen ennek ellenkezőjét ta­pasztalhatjuk: egész falvak lépnek rá a bol­dogabb paraszti élet útjára, egész falvak ha­tárából tüntetik el az egyéni gazdák az egy­két holdas kis-, vagy éppen tizenöt-húsz hol­das középparaszti birtoktestek mezsgyecö- vekeit — termelőszövetkezeti községek jönnek létre. Elsőként február 7-én Patosfa, majd há­rom nappal később Kutas, aztán újabb falvak és puszták mezőgazdaságát egyesítette a szövetkezés. Növeli a kivívott sikerek érté­két és jelentőségét az a tény, hogy nagy kö­zös gazdaságok fejlődnek ki, mint például Somogytúrban és Nemesdéden, s több ezer holdas községek hatarát fogja át a szövet­kezeti szektor — így van ez például Balaton- szabadiban, Somogyszilben is. Lássunk né­hány számadatot: Január 1-től február 20-ig 17 termelőszövetkezet, 20 tsz-község alakult megyénkben. Ez idő alatt 3441 család 5302 taggal, 29 268 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. így február 20-án 138 tsz-ünk működött 6518 családdal, 9687 taggal, 75 923 holdnyi összterületen. Az elmúlt pár nap alatt ismét továbbfejlődött tsz-mozgal- munk: Iharosberény, Varászló és Porrog is szövetkezeti községgé alakult. Miben leli magyarázatát a somogyi falvak februári megmozdulása? Abban, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikát folytat, s biztos kézzel vezeti népünket a szocializmus építésének, a nép­jólét növelésének, a béke megvédésének út­ján. Az ellenforradalmi felkelés leverése, a népi rendszer megvédelmezése és megerősíté­se, a dolgozó nép érdekeinek pontos felismeré­se és hű szolgálata — mindez acélossá ková­csolta a munkás-paraszt szövetséget, meghat- ványozta a párt és a dolgozó tömegek közti kölcsönös bizalom erejét. A néppel együtt, a népre támaszkodva valósultak meg pártunk eddigi politikai célkitűzései, a szó és a tett tökéletes egységet alkotott pártunk munkájá­ban — ez az egyik kútforrása annak, hogy népünk, benne dolgozó parasztságunk szilárd hittel bízik pártunk szavában. Amit ígért az MSZMP, azt meg is valósította. ígérte, hogy megvédi a kiosztott földet a grófoktól, bárók­tól — s így is tett. ígérte, hogy megszünteti a kötelező begyűjtési rendszert — ez az ígéret is valósággá vált. ígérte, hogy rávezeti a dol­gozó parasztságot a jobb élet útjára — s a történelem e fogadalom megtartásáról is meggyőződhet. Nincsen szertelen kapkodás, nincsenek cikcakkok az országvezetés tevé­kenységében — ezért épít dolgozó parasztsá­ÍJjahh termelőszövetkezeti Tegnap este avatták terme­lőszövetkezeti községgé Iha- rosberényt. A falu határá­nak nagyobb részén a tavasszal már nagyüzemi mód szerint kezdődik a munka. A földterületet két tsz, a régeid­ben alakult Úttörő és a veze­tőségválasztó közgyűlését ugyancsak tegnap tartó . Zöld­mező Termelőszövetkezet bir­tokolja. Az Úttörő Tsz tagjai­hoz összesen 47 család csat­gunk is a párt, a kormány szavára úgy, mint a kősziklára. A tsz-mozgalom fellendülésében része van annak a helyes és következetes gazdaságpoli­tikának is, amelyet 1956. november 4-e óta folytat a párt és a kormány. Az elmúlt két és negyed év az ellenforradalom után meg­maradt vagy újjáalakult termelőszövetkeze­tek gazdasági és politikai megszilárdulásának időszaka volt. Példamutatóvá vált a mi me­gyénk közös, szövetkezeti gazdaságának döntő többsége is a párt, az állam hathatós, elvi engedmények nélküli segítségével. A tsz-ek a mezőgazdasági termelés mind több területén kiharcolták fölényüket a kisparaszti gazdasá­gokkal szemben. Ilyen előzmények után s alapos, körültekintő, megfontolt, a valóságos helyzetet nem szépítő, hanem hitelesen számbavevő vizsgálódás és tárgyalás után hozta meg határozatát a Központi Bizottság a múlt év decemberében a tsz-mozgalom to­vábbfejlesztéséről. A január végén tartott megyei kommunista aktívaértekezlet is meg­állapította: megvannak Somogybán a tsz- mozgalom gyorsabb ütemű fejlesztésének fel­tételei. A párthatározat, az aktívaülés útmutatása világosságot teremtett a mi megyénkben is, megerősítette kommunistáinkat, s ösztönözte őket arra, hogy élénkebb felvilágosító és át­fogóbb szervező munkával fogjanak hozzá a szövetkezeti eszme terjesztéséhez. Pártunk szervei és szervezetei megértették: ezt a har­cot nekik kell vezetniük. Ez a felismerés tet­te lehetővé, hogy a kommunisták derekas munkája nyomán társadalmi üggyé fejlődött i a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye. Üzemi, vállalati munkások, hivatalok, intézmények dolgozói mentek a falvakba, hogy a párt és tanácsi szervek vezetőivel, munkatársaival együtt felvilágosító szóval se­gítsék a szövetkezés térhódítását. A termelőszövetkezeti tagok, a megyei és járási agitációs csoportok, a helyi kommunis­ták és a falun ólő értelmiségiek az elmúlt hetekben, napokban megannyi parasztos alád-, hoz látogattak el tsz-szervezés céljából. Siker koronázta eddig fáradozásukat. Erről tanúskodik számos tsz-község létreho­zása. Ám más falvakban, ahol nincs megyei, járási brigád, is fejlődik a meglevő tsz. A víz­vári Vörös Csillagba többen kérték felvételü­ket a múlt héten. Köztük van Drávái István 21 holdas középparaszt is, aki az ellenforrada­lom előtt elnöke volt a termelőszövetkezetnek. A somogyszentpáli Béke Tsz-be olyan gazda lépett be, mint Hosszú Mátyás, a falu legte- Néplap szerkesztősége kintélyesebb középparasztja, áld még soha ! beszélünk? községeink IHAROSBERÉNY Porrog lakozott, a Zöldmezőben 126 j Február 19-i keltezéssel le- család fogott össze. |velet kaptunk Porrogról. A A szövetkezetfejlesztési bi- , levél írója Rékási István ka- zottság nemrégiben látott posvári lakos tájékoztatott munkához A felvilágosító szó, j bennünket, kik voltak azok a nagyüzem fölényét bizonyító ' a gazdák, akik a községben annyi tény és érv nem volt'elsőnek a szövetkezeti gazdál- falrahányt borsó, elhatározás-j kodás útjára léptek: Szab- sá érett a tétovázás: Iharosbe- , lies István, a tanács elnök­rény tegnap óta szövetkezeti község. Általa egy szemmel erősebb s hosszabb lett a ter­melőszövetkezeti mozgalom lánca. VARÁSZLÓ 1956 őszéig tsz-község volt Varászló. Az .ellenforradalom nyomósára feloszlott a falu mindkét termelőszövetkezete. A tagság visszatért az egyéni kispareellás gazdálkodáshoz. A nagyüzemi épületek — a 200 férőhelyes istálló, a 300 férőhe­lyes juhhodály, a 40 koca szá­mára készített fialtató meg a ! félezemyi sertés befogadására alkalmas ólak — üresen ma­radtak. A szövetkezés eszméje azon­ban, mint hamu alatt a pa­rázs, ott izzott az emberek szí­vében. Pár hónappal ezelőtt tsz-előkészítő bizottságot ho­zott létre 7 gazda, köztük a 17 holdas Benczik Vince. A múlt kedden aztán megérke­zett á mtegyél, járási agitációs csoport, amely addig Neimes- déden dolgozott eredményesen. Megkezdődött Varászlón is a szervezés. Az előkészítő bízott­helyettese, Horváth János 12, Horváth Ferenc 16, Vármos János v. b.-titkár 10, Kra­nich János 12, Vármos János 14, Bakonyi Ferenc 7, Varga János 4 holdas dolgozó pa­rasztok és még sokan mások. Levelét így fejezte be: »Két­három nap múlva Porrog is ság és a pártaktíváík felvilágo-j szövetkezed község lesz...!« sító szavát megfogadta vasár-! Vallóban így. történt 67 csa- nap estig a kicsiny falu doigo- lódnak 115 tagja, 1479 hold zó parasztsága: 66 család földdel választotta a nagyuze­egyetlen. 640 holdas szövetke-; gazdálkodást egy tsz kere- zet.be tömörült. A tsz alakuló főben. Ma este 6 órai kezdet­ülését ma tartják. |tel tartják Ponrog termeloszö­Az első aláírók között van; vetkezeti községgé való ava- Darab János. Nagy 1st-,tasat­ván, Horváth József, I Sokat segítettek a községben Kopházi István, Ko-Jmegértetni a gazdákkal a vácsFerenc, Kún János1 nagyüzemi gazdálkodás jelen- az előkészítő bizottság tagjai, j tőségét: Radnóti László, a csur- Utánuk csakhamar aláírták a i gói Napsugár Ktsz elnöke, belépési nyilatkozatot a kispa-, Borók Ferencné, járási nép- rasztek ás, — mint pl. Méhes front-titkár, Szablics István József, Horváth I stván, községi párttitkár, Pápai Im- Csentei Imre, Pandurire, Kiss János, Németh Jó- Józsefné és mások, majd ajzsef, Hubai Sándor, a járási közé'pparasztok. A szervezés I tanács dolgozói, valamint Ta­siikerrel járt. s ismét termelő­szövetkezeti községgé alakult Varászló — közölte tegnap szerkesztőségünkkel telefonon Köhler Sándor tanácsel­nök. FAZEKASDENCS — Halló... Itt a Somogyi Kivel sem volt tsz-tag. Amint e példák is mutatják, megnőtt az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt. A szegényparasztok után mind több középparaszt is megmozdul — megértve az idők szavát. A falu közvéleménye mindinkább a szövet­kezés mellé áll. A tsz-községek alakulásának, a meglevő tsz-ek fejlődésének lelkesítő pél­dáját hasznosítsuk további sikerek elérésére, megyénk mezőgazdasága szocialista átszerve­zése ütemének gyorsítására. Hz egész országban fellendülőben van a tsz mozgalom Dogéi Imre földművelésügyi miniszter beszéde u besenyszögi falunapon A termelőszövetkezeti köz­séggé alakult Besenyszögön vasárnap falunapot rendeztek. Az ünnepi díszbe öltöztetett művelődési otthonban mintegy 500 új és régi termelőszövetke­zeti tag vett részt a délelőtti nagygyűlésen, amelyen D ö- g e i Imre földművelésügyi miniszter mondott beszédet. A mezőgazdaság szocialista átalakításáról szólva többek között elmondotta, hogy je­lenleg a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek taglétszáma meghaladja a 228 000-ret, a földterületük pedig a 2 490 000 katasztrális hol­dat, vagyis az ország szán­tóterületének 27 százalékát. Ebben az évben a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tag­létszáma 80 000-rel. földterüle­tük pedig 700 000 kát. holddal növekedett Mindezek világosan bizonyít­ják, hogy az egész országban fellendülőben van a termelő­szövetkezeti mozgalom. Ennek ellenére még vannak, akik így gondolkodnak: igaz, hogy fel­lendülőben van a termelőszö­vetkezeti mozgalom, de azért még jobb lesz várni egy kicsit a belépéssel. Akik így véleked­nek, csalódni fognak, mert ez a lendület nem fog alább­hagyni, sőt erősödni fog. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése objektív szükségszerűség, mely elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. A példák sokasága bizonyítja, hogy az egyéni parasztgazdasá­gok mennyire fékezik a mező- gazdasági termelés fejlődését. Ha az elmúlt évben egész me­zőgazdaságunkban szocialista nagyüzemi termelést folytat­tunk volna, három és félmillió mázsa kenyérgabonával többet termelt volna az ország. A továbbiakban beszélt még a mezőgazdasági termelés eme­lésének fontosságáról, valamint a soron következő tavasza fel­adatokról. Hangsúlyozta, hogy a hároméves terv irányelved­nek megfelelően biztosítani kell 2 789 000 kát. holdon a ke­nyérgabona. 840 000 holdon az évelő, pillangósvirágú takar­mánynövények és mintegy 2 400 000 kát. holdon a kukori­ca termelését. Meggyőző mun­kával el kell érni, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek kukoricát az összes szán­tóterület — beleértve a ház­táji gazdaságokat Is — legalább 23 százalékán termesszenek. Ebben az évben 112 000 kát. hold silókukorica vetését irá­nyoztuk elő. ebből a termelő- szövetkezeteknek hetvenezer holdon kell silókukoricát ter­melniük. A növénytermeléssel párhuzamosan emelni kell az állattenyésztés hozamát, vala­mint biztosítani kell az állatál­lomány számszerű növelését a termelőszövetkezeti gazdasá­giikban, — Kertész Károly, az inkei pártszervezet titkára beszél. — Kérjük, tájékoztasson bennünket Fazekasdencs-pusz- ta helyzetéről. — A Fazekasdencsen lakó gazdák valamennyien a közös gazdálkodás útjára léptek. Sőt, még az Inke II. községrészből is hozzájuk csatlakozott egy család. így összesen 42 család 90 tagja, 400 hold szántó és mintegy 300 hold kaszáló-lege­lővel kezdte meg a közös gaz­dálkodást. — Mi lett a tsz neve, s kik a vezetői? — A napokban megtartott alakuló gyűlésen a tagság a Győzelem nevet választotta. Elnök Csák József, elnök- helyettes Harcz János, nö­vénytermesztési brigádvezető Merencsics Ferenc, ál­lattenyésztési brigádvezető pe­dig Horváth György lett. Választottak háromtagú ellen­őrző bizottságot is... Megtör­tént már a puszta szövetkezeti pusztává való avatása is, s az ünnepség igen jól sikerült. — Kik voltak az első alá­írók? — A puszta tegtekintéilye- sebb gazdái, akiket vezetőjükül is választottak: Csók József 21 holdjával, Horváth György fiával, Lászlóval együtt 15 holddal. Merencsics Ferenc 15 holddal ugyancsak elsőnek ír­ta alá a nyilatkozatot... — Milyen tervei vannak a szövetkezeinek? — Elsősorban a pusztán levő régi, romos, egykori cselédla­kásokat istállóvá átalakítani, hogy az állatokat mielőbb a közös,be vihessék. Fejleszteni kívánják az állatállományt, el­sősorban a juhállományt, de a szarvasmarha- és sertésállo­mányt is. Ez az, amit a jelen pillanatban a szövetkezetről mondani tudunk — fejezte be rövid tájékoztatóját az inkei pártszervezet titkára, — Köszönjük... Jó munkát kívánunk a fazekasdencsi Győ­zelem Tsz tagjainak... Antalmajor A Somogyaszaióhoz tartozó Antalmajor tsz-puszta lett. Az összes 61 család 120 taggal 600 kh földdel a közös gazdálko­dást választotta. Elsőként Aradi Ferenc párttag ír­ta alá a belépési nyilatkozatot. Példáját követte Antal György 10, Takács Ist­ván párttitkár 9, Jagados János 10. Vancsa Fe-, r e n c tanácselnökhelyettes 9.' Keller József 9 holdas dolgozó paraszt és mások.. Az egész puszta az egyesült répáspusztoi Első Ötéves Terv Termelőszövetkezethez csatla­kozott. A napokban megkezdik a leltározást és a közös mun­kát. kács János, az Állami Biztosí­tó munkatársa. G#r menve földterüle­ténél! 72.3 százaléka már a nagyikemi gazdaságokhoz tartozik Győr megyében az előző öt napban 4183 család lépett ter­melőszövetkezetbe, s több mint 62 000 holddal növelte a ■közös gazdálkodás területét. A hétfőn összesített adatok sze­rint Győr megye földterületé­nek 72,3 százalékán már nagy­üzemek gazdálkodnak. A ter­melőszövetkezeti községek szá­ma 152-re emelkedett. A kormányelnök fogadta az új izraeli nagykövetet Dr. Münnich Ferenc, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke hétfőn bemutatkozó látogatáson fo­gadta Yerachmiel Ram Ya- raont, Izrael állam rendkívüli követét és meghatalmazott mi­niszterét. balrtonboglAri jelentés Falusi ifjúsági szövetkeze! alakult (Tudósítónktól.) Balatonbogláron a megyei és járási KJSZ-bizottság kezde­ményezésére, a helyi tanács és a pártszervezet segítségével megalakult a FISZ. Az elnök Holdasi Gyula lett, és eddig 12 fiatal lépett a FISZ- be. Az 1959-es gazdasági évben 8 kh. földre kötöttek borsó­termesztési szerződést. A szán­tást, vetést, a gépi munkákat a Lengyeltóti Gépállomás végzi el, a vetőmagot a földszöv-től kap­ják. A fiataloknak csak a nö­vényápolást és a betakarítást kell saját erejükkel elvégezni. A közeljövőben megkezdik — egyelőre negyven négyszög­ölön — a málna telepítését. Jövőre 4—5 holdon akarnak málnát termelni, mert ez a nyári üdülési idényben igen keresett és jól fizető gyümölcs. Sokat segít az újonnan ala­kult FISZ munkájában a köz­ségi KXSZ-szervezet Ifjú Gár­dája és annak vezetője, L á- z o k János. Szép ez a kezdeményezés, és még szebb a f5 atal oknak az a terve, hogy kellő erősödés után átalakulnak »rendes-« ter­melőszövetkezetté. A nyáron megkezdik az öntözéses szőlőművelést A Balat-onboglári Állami Gazdaságban két évvel ezelőtt láttak hozzá az öntözéses sző­lőművelés feltételeinek meg­teremtéséhez. Erre a célra 3Ö0 kataszteri holdnyi területet je­löltek ki, s a talajelőkészítési munkát is befejezték 44 kát. holdon. Ebből 30 holdat sasz- lával, 10-et Csabagyöngyével, a többit pedig korai csemege­fajtával telepítettek be. Nagy lendülettel folyik az öntözőcsövek lefektetése is. Eddig 100 kát. holdon fejezték be ezt a munkát, és a beton­oszlopokat is leállították. Még ez év nyarán üzembe he­lyezik az öntözőberendezést, megkezdődik az öntözéses sző­lőművelés. A terület többi ré­szének betelepítése tovább fő­ijük. 1961-re már mind a 300 holdon öntözéses módszerrel termelik a szőlőt, ami nagy­ban elősegíti majd a Balato» menti üdülők borai csemege- szőlővel való

Next

/
Thumbnails
Contents