Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

SOMOGYI NÉPLAP

5

Redd, 1969. február 3.

JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK

Miért és hogyan állítják elő a hibridkukoricát?

A városi tanács nagytermében nemrégiben mintegy száz delgozó paraszt részvételével gazdagyűlést tartottunk.

Ismertettük a hibridkukoricával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, amelyekről érdemes szólni a sajtó nyilvánossága előtt is.

Helytelenül cselekszik az a termelő, aki a tavaly beszerzett hibridkukorica terméséből akar idén újból vetőmagot felhasználni. A hibridkukorica második évi utántermése ugyanis vetőmagnak nem Alkalmas, elveszti heterózis hatását, és termése erősen csökken. Ezért hibridkukorica-vetőmagot évenként újból kell igényelni.

Saját magát csapja be a gazda, ha azért nem veszi igénybe a hibridkukoricavetőmag csereakciót, mert sokallja érte a kétszeres mennyiségű szokványkukoricát.

Ezzel egy kát. holdnyi vetésterület esetén 15—18 kg szemes- kukorica ellenében 4—5 mázsa (májusi morzsolt) terméstöbb- letről mond le.

Mi a hibridkukorica, és miért kell szorgalmazni a kukorica termesztésének fellendítését?

Hazánkban a kukorica az a növény, amely — ha silózásra termesztett kukoricát és a zöldtakarmánynak vetett csa- lamádét is hozzászámítjuk —a legnagyobb vetésterületet foglalja ei. Éppen ezért népgazdasági szempontból sem közömbös az egységnyi területre eső kukorica termés mennyiségének alakulása. Hazánkat megelőzve egyes külföldi államokban már évtizedekkel korábban megkezdték a hibrid- kukoricák előállítását és széleskörű termesztését Vajon miért?

A növénytermesztés a hibridkukorica bevezetésén kívül nem ismer olyan eljárást, amely a termést 20—30 százalékkal növelné.

Méltán nevezhetjük a heterózis hatáson alapuló hibridkukorica nemesítést korszakunk egyik legnagyobb mezőgazdasági felfedezésének.

A hibridkukorica előállítása tudományos módszereken alapszik. Már évszázadok óta megfigyelték az emberek, hogy a két különböző növényegyed keresztezéséből származó új növény rendszerint erőteljeseb * 14

ben fejlődik, mint szülőnövényei. Ezt a jelenséget heterózis hatásnak nevezzük.

Mint minden növényben, így a kukoricában is vegyesen fordulnak elő az előnyös és hátrányos tulajdonságok. Ezeket a különböző tulajdonságokat szétválaszthatjuk, ha beltenyészetbe fogjuk a kukoricát. Beltenyészetbe fogni a kukoricát annyit jelent, hogy a növény címerporát ráhintjük az ugyanazon a kukoricaszáron levő csőképződmény selymes hajzatára. De ugyanakkor a csőképződményt a ráporozás előtt is, a ráporozás után is celofánzacskóval lekötjük, hogy másik kukoricatő hímpora ne juthasson hozzá. Ezt a munkát esetlég hosszú éveken át megismételjük, és így egyazon kukoricafajtán belül különböző tulajdonságot mutató törzseket nyerünk, amelyeket beltenyésztett törzseknek nevezünk. Ezek más-más tulajdonságúak, egyik korán érő, a másik jobban termékenyülő, a harmadik alacsonyabb vagy erősebb szárú stb. Ha ezeket a jó tulajdonságokat mutató törzseket más, ugyancsak jó tulajdonságokat hordozó törzsekkel keresztezzük, egyszeres vagy kétszeres beltenyésztésű hibridet kapunk, aszerint, hogy hányszor végezzük a keresztezést. Ezek a hibridek már bőtermők, jobban teremnek, mint a beltenyésztett szülőnövények eredeti fajtái. Tehát a jó tulajdonságok felhalmozódását eredményezi a heterózis hatás.

A gyakorlatban legjobban a kétszeres keresztezésű belte- nyésztéses hibrid vált be. Ilyen a martonvásári 5-ös. Nem beltenyésztett fajták keresztezéséből is lehet hibridet előállítani, de ezek termőképessége nem éri el a beltenyésztéses hibridekét.

Láthatjuk tehát, hogy a hibridkukorica nemesítéséhez és előállításához sok fáradság, nagy szaktudás és sok anyagi áldozat kell. Magyarországon már a harmincas évek elején nagy növénynemesítőnk,

Fleischmann Rudolf kezdte el a heterózis kukorica kísérleteket, de az akkori rendszerben próbálkozása nem talált megértésre és kellő támogatásra.

Népi demokratikus kormányzatunk megfelelő

anyagi támogatással segíti

az évtizedes mulasztások pótlását.

Hazai kutatóink munkája révén, és a baráti államok e téren elért sikereinek felhasználásával az idén megyénkben a kukorica vetésterület felén hibridet vethetünk. Ez az arány évről évre növekszik.

A hibridkukorica-vetőmag előállítása teljesen megbízhatóan, állami kézben van. A bel tenyésztett törzsek előállítása izolált környezetben folyik. A keresztezés erre a célra beállított szocialista mező- gazdasági nagyüzemeinkben, a legjobb feltételek között az Országos Vetőmagfelügyelőség ellenőrzésével történik.

A kiváló tisztaságú, nagy csíraképességű, szárított, osztályozott és csávázott hibridkukorica-vetőmag forgalomba- hozatalát biztosítják az ország területén felépített hibridkukorica-gyárak. Milyen munka folyik ezekben?

A csöves termést beszállítják a hibridkukorica-üzembe. Az előkészítés során a kukorica a tárolókból szállítószalagon a válogatóba' kerül. Itt kézimunkával a külsőre és formára nem megfelelő csöveket kiválogatják és eltávolítják. A megfelelő csövek a szárítóba jutnak, ahol megfelelő hőmérsékleten a csöves kukoricát 13 —14 százalékos víztartalomig megszárítják. Utána a morzsoló-, majd az előtisztító gépre kerül a mag. Előtisztítás után a szemeket kalibráló (osztályozó) gépeken engedik keresztül, ahol a szemek vastagságuk és hosszúságuk szerint osztályoznának. Az így nyert osztályozott szemeket külön gép súlyuk szerint szétválasztja, illetve átdolgozza, és kiválasztja belőlük a munka közben megsérült, beteg szemeket. Ezután következik a csávázás, amely a csírázó növényt megvédi a talajlakó baktériumok káros hatásától. Végül a hibridkukorica-vetőmagot megfelelő zsákokba helyezik és ólomzárolják.

Láthatjuk tehát, hogy a vetésre alkalmas hibridkukoricát, sok fáradsággal és költséggel állítja elő az állam.

Minden termelőnek jól felfogott érdeke. hogy igénybe vegye a biztosan több termést adó hibridkukorica-vetőmagot,

amelyet a helyi tanács mező- gazdasági szervénél lehet igényelni.

Somogyi János,

a városi tanács osztály- vezetője.

Somogyi puszták 1959-ben

Szépült, javult as

ff A VALAKI EGYSZER-*■* rászánná magát, hogy megírja az Ötvöskónyi melletti PetenyepiLszta krónikáját, nagyon nehezen találna adatokat a múltról, az idősek se szolgálnának értékes visszaemlékezésekkel, mivel igen-igen megcsappant a régiek száma, kicserélődtek volt a cselédházak lakói az utolsó évtizedben. Ami kevés megmaradt, az is hézagos: Petenyepuszta a C s e r- n e l-féle birtokhoz tartozott a húszas években, csak 1933-ban került egy bizonyos N ov á k földbirtokos kezére, aki oly rossz gazda volt, hogy egy hold földön 6 mázsa búzát (ma

14 mázsa a termés), 8 mázsa rozsot (ma 12 mázsa a termés) termelt. A cselédházak elhanyagoltak voltak, közös konyhán főztek a családok, sőt az se ment ritkaság számba, hogy egy szobában két család lakott. A lakások berendezése szegényes volt, nemigen tellett ruházkodásra, kukoricakenyeret ettek a cselédek, pedig látástól vakulásig dolgoztak.

A felszabadulás után gyorsan peregtek az események Pete- nyepusztán is. Sokan jutottak házhelyhez, földhöz. 49 őszén megalakult az állami gazdaság. Az emberek ezután már nem mentek el a városba, az erdőre dolgozni, hanem helybenA a mezőgazdaságbatj. helyezkedtek el.

Ha olyan valaki vetődik el Petenyére, aki nyolc-tíz éve nem járt erre, meglepetten nézi a puszta megváltozott arcát. Új épületek nőttek ki a semmiből, a cselédházak is egyre szépülnek, négy dohánypajtát, hídmérleget, disznóólakat és egy 8# férőhelyes istállót kapott Petenyepuszta, amióta a Nagybaráti Állami Gazdasághoz tartozik. A cselédházak is alapos változáson mentek at. Száműzte a gazdaság a múlt sötét emlékét, a közös konyhákat, leválasztották a lakásokat. Tavaly új ajtóval cserélték ki a régieket, stuka- túroztak, most pedig a konyhákat téglázzák.

GENKI SE TAGADJA a ^ pusztaiak közül, hogy nagyot fordult a világ sora Pe- tenyen is. Hogy mi az, ami a legjobban megváltozott? Az emberek életkörülménye. Az a mondás járja: »Aki becsülettel dolgozik, mindent elérhet, mindent megvehet magának«. Hogy ennek milyen nagy az igazsága, bizonyítja az, hogy volt cselédek házat vásároltak: K el e ez József Belegen, H e n c s e i István ötvös- kónyiban. Hosszú Gergely Kaposvárott. Valamikor csak egy rádió volt a pusztán, az is Novait földbirtokos úr szobájában szólt, ma az itt lakó 15 család közül csak kettőnek nincs rádiókészüléke. Újságot sem olvastak régen az emberek, ma minden család járat néhányat.

— Hét újságot olvasunk a fiúmmal — mondja Molnár József, a gazdaság kőmüveéletük

se. — Ha véletlenül egy este nem tudom vacsora előtt elolvasni valamelyiket, még a falat sem esik jól.

Valaha elmaradott, mindentől elzárt emberek voltak a pusztaiak. A gyerekek ma bizony megmosolyogják az időseket, amikor azokról a régi időkről mesélnek, hisz ők azt látják: a G y e n i c s Ica Kaposvárra jár gyors- és gépiró iskolába, a hatodikos Deák Pista, meg a többi gyerek is egymásután falja a könyveket, melyeket a népkönyvtárból hoznak, a gazdaság vontatóval viszi be a dolgozókat és családjukat Nagybarátiba mozit, színházat nézni, sőt Budapestre, a mezőgazdasági kiállításra is el-elmentek. S nemcsak az iskolások tanulnak már esténként, hanem az idősebbek is. T ub oly József, H e n c s e i József, Deák György, Mester János ezüstkalászos tanfolyamra jár. Hogy a téli esték unalmát messze űzzék, elhatározták a fiatalok, hogy a dohánysimítás befejezése »tán színdarabot tanulnak.

D A RKIT KÉRDEZ AZ EMBER, hasónló választ kap arra a kérdésre: Nem vágyik-e a tarosba? H e n c s e i Imréné szíves szóval tessékel a lakásába, s büszkén mutatja a berendezést, a frissen festett falat.

— Hát volt régen egy cselédnek ilyen lakása? Rossz nyavalyát! Most mindenünk megvan. Miért kívánkoznánk el

Gyorsan és körültekintsen

MSZBT alakult Baiatonbogláron

(Tudósítónktól.)

Január 30-án sokan jelentek meg a pártszékházban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alakuló ülésén. Kongó Károly községi párttitkár megnyitója után Pommer Gottfridné MSZMP csúcstitkár ismertette a társaság célkitűzéseit. Hangoztatta, hogy a társaság tagjainak feladata a magyar— szovjet barátság elmélyítése, a kulturális és egyéb kapcsolatok ápolása, a szovjet nép életének, munkájának ismertetése.

Tervbe vették, hogy a közel- jövet-en előadássorozatban ismertetik a Szovjetunió hatalmas eredményeit. A barátsági hónap keretében február 18-án nagygyűlést tartanak Balaton- bogláron, ahol Gajdos László, a Fonyódi járási Pártbizottság titkárhelyettese mond beszédet.

A gyűlés résztvevői megválasztották az elnökséget, tagjai: Horváth Lajos, Győré János, Kocsis Ferenc, Kongó Károly. Bárdosi Károly, Greimin- ger Ferencné, Heiszner Kálmán. Pethő Géza és Epres Ferenc.

Befejezésül Kongó Károly párttitkár megemlítette: eddig mintegy kétszázan jelentkeztek, hogy részt kívánnak venni a társaság munkájában. A földművesszövetkezetnél és az állami gazdaságban 50—50 fő jeléntkezett a Magyar— Szovjet Baráti Társaságban végzendő munkára.

Az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatából jelentős feladatok hárulnak a földművesszövetkezetekre is. A siker egyik biztosítéka a tennivalók gyors és körültekintő számbavétele. Ennek megértését tapasztalhatjuk megyénk földművesszövetkezeti szerveinél.

Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács január derekán tárgyalta meg a mezőgazdasági párthatározat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A megyei kommunista aktívaülés is hangsúlyozta a földművesszövetkezetek szerepét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A MÉSZÖV igazgatósága késedelem nélkül megvitatta a tennivalókat, és két nappal a megyei aktívaértekezlet után tanácskozott a MÉSZÖV választmánya, s részletes, pontos intézkedési tervet emelt határozattá.

A MÉSZÖV választmánya, a somogyi földművesszövetkezeti mozgalom legfőbb megyei szerve kinyilvánította, hogy teljesen egyetért a Központi Bizottság decemberi határozatával, és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből adódó feladatait a legjobb tudása szerint igyekszik megoldani. A beszámoló hangsúlyozta: — eddig helytelenül értelmeztük, eltúloztuk a fokozatosság szerepét. A párt- határozat lehetővé teszi, hogy világosan lássuk végzett munkánk fogyatékosságait, eredményeit. Az elvi kérdések tisztázottak, s ezekhez kell szabnunk a jövőben tevékenységünk gyakorlatát,

Kommunista önbírálat és bírálat jellemezte a beszámolót. Mérlegre tette és különválasztotta az egyes emberek tudatosan elkövetett hibáit és a jóhiszemű tévedéseket. A fő figyelmet a tennivalókra irányította: a földművesszövetkezetek adjanak meg minden megadható segítséget a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom erősítéséhez, fejlesztéséhez. A MÉSZÖV választmánya a KB határozatának útmutatása alapján elvetette a korábbi rosszul értelmezett gyakorlatot: ezután nemcsak a szövetkezetek egyszerűbb formáinak, hanem a legmagasabb típusú szövetkezet, a tsz létrehozásának, működésének támogatását is szívügyének tekinti a földművesszövetkezet. Tisztázódtak az aggályok — nem volt minden rossz, amit az fmsz-ek az egyszerű szövetkezési formák elterjesztéséért tettek. Egyértelműen kirajzolódtak a feladatok, hogyan kell a társulásokkal, szakcsoportokkal, szakszövetkezetekkel foglalkozniuk.

Késedelem nélkül vette számba tehát a somogyi fmsz-mozgalom a mezőgazdasági párthatározatból fakadó tennivalókat. Ez reményt ad arra, hogy ugyanilyen gyorsan hozzá is fog feladatai megoldásához.

Az előadóktól és egymástól is tanulnak-NINCS OLYAN TELI SZEKÉR, amelyre még ne férne-«

— tartja a közmondás. így van ez az ismeretek terén is. Tsz-elnökeink, akik közül sokan már hosszú évek óta szocialista nagyüzemet vezetnek, kétségtelenül nagy gyakorlatra tettek szert. Elméleti képzettségüket — ha figyelembe vesszük a tudomány és technika újabb és újabb vívmányait, a termelési újításokat

— szinte állandóan fel kell frissíteni. Az elméleti oktatás és a más szövetkezetek megismerése főleg -fiatalabb«« elnökeinkre fér rá. Az út, amely felé ész, értelem és történelem halad, a nagyüzemi gazdálkodás. Ez a vezetőktől nagy hozzáértést igényel.

E dolgokat mérlegelve határozta el a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, hogy

háromhetes tsz-elnöki tanfolyamot szervez. A január 17-én 58 fővel megindult tanfolyam már a vége felé közeledik. Érdemes bepillantani munkájába.

AZ EDDIGI ELŐADÁSOKON szó volt már az agrár- politikai tézisekről, a tsz-ek időszerű problémáiról, szervezési kérdésekről, a szövetkezetek erdőgazdálkodásáról, a talaj művelésről, trágyázásról, a növénytermesztésről, a növényvédelemről, a különböző fajtájú és korú állatok takarmányozásáról stb. A délelőtti előadásokat a délutáni foglalkozásokon vitákkal zárták. De az eszmecsere este sem szűnt meg. Hol az egyik, hol a másik elnök mondta el problémáit, s ilyenkor mindig akadt, aki megadta rá a választ. -Te ezen ütközöl

innen? A férjemmel megkeressük haionta a 2500—2600 forintot, s hol vannak még a juttatások. Bizony másképp élnek a hajdani cselédek és gyermekeik Petenyepusztán. Volt olyan valamikor is, hogy a cselédasszony karórát hordjon? Hogy a gyermekeknek hármasával vegyék szüleik a könyveket? Nem. Most meg tudjuk tenni.

Hosszú J úlia 49 óta dolgozik a pusztán, mint csoport- vezető. Ö is megerősíti Hen- cséné szavát.

— Nem kívánkozunk el innen, hisz megtaláljuk számításunkat. Nem mondom, amíg nem hozták rendbe a lakásokat, morogtunk, most azonban már ezzel sincs baj. Emlékszem, fxogyan jártak a múltban a gyerekek iskolába, hány ruhájuk volt a pusztai lányoknak. Ma Pesten is megállnánk a helyünket. Nekem például négy pár cipőm, tizenhárom ruhám, bőrkabátom, esőkabátom, kosztüm kabátom és ki tudja mind felsorolni, mennyi ruhaneműm van. Tavalyelőtt még nyaralni is voltam Bala- tonfüreden. Remélem, idén is sikerül elmennem valahova.

H o r v át József fogatos, fiatalember még, a 30. évét tapossa. Húsz éve él itt Petenyepusztán. ö is csak csodálkozva ingatja a fejét, amikor megkérdezzük, nem vágyik-e el innen.

— Hát hova mennék? Nem tudok én a városban megélni, még nekimennék a kirakatnak — teszi hozzá mosolyogva. — Mindenem megvan itt, most vettem 1200 forintért egy sez lont, a szerződéses hízómér 2775 forintot fizetett az Álla1 forgalmi Vállalat.

TVEHA ELŐFORDUL,

* * hogy valaki szerencsét próbál, elmegy más vállalathoz (mint például Gulyás László, Takács János), de egy hét se telik bele, már vissza is szerződtek a gazda- Sághoz. Aki ehhez a vidékhez f szokott, nehezen marad meg j máshol. |

Sorolni lehetne még a pél- j dákat arra, hogyan élnek az | emberek itt. Deák Istvánt brigádvezetö elmondta, hogy az j ifjú házas Horváth Lajosi most csináltatott 9000 forin- i tért szobabútort, hogy S z á n-\ t ó É v a éjjel fél egyig olvas | mindennap, hogy H e n c s e Is t v á n e k 2300 forintért vet- . lek konyhabútort Apró adatok ♦ ezek, melyekből kialakul a ♦ puszta mai szebb és jobb élete. ♦ Ma éppúgy hozzátartozik Pe-; tenyepusztához az új, olvasó, t tanuló, művelődő és jobban élőt ember képe, mint a nemrég | épüli dohánypajták, ólak, is-1 tállók. |

Persze, ahogy rózsa sincsen * tövis nélkül, Petenyepusztán is ♦ akad gond, baj. Az ötvöskó-1 nyiból vezető utat tavaly sem I hozatta rendbe a tanács, pe- ♦ dig az idősek szerint még a » múltban is mindig megjavít-1 tatta a község közmunkával. | A TANACS TEHAT SOK-t ™ KAL .JOBBAN szívént kell viselje a pusztán lakók életét. Az idei tervben már > szerepel az út rendbetétele, > most már csak az szükséges, l ne feledkezzenek meg erről.; Tavalyelőtt még a pusztán is» "oltak mozielöadások, a MO-1 TÉP azonban abbahagyta ezt« i jó szokást, pedig milyen jó | ’íme, ha helyben nézhetnének« ilmet a pusztai fiatalok!

Lajos Géza l

meg? Nekem is volt már ilyen gondom, és így oldottam meg .. .«< Segítik, támogatják egymást mindenben. De kérdezzünk meg néhány hallgatót, mit is jelentett számára a tanfolyam, mi újat mondanak az eddigi előadások.

Kiinger Sándor, a potonyi Petőfi Tsz néhány hónapja megválasztott elnöke így nyilatkozik:

— Főleg a szervezésről szóló előadást hallgattam nagy figyelemmel. Be kell szervezni a szegényparasztokat tsz- einkbe, hogy ezáltal könnyebb megélhetést biztosítsunk számukra.

Kovács József már négy év óta elnöke a böhönyei Szabadságnak.

— Jónak találom az útmenti fásítást — mondja —, és

még valamit, amiben itt a tanfolyamon erősítettek meg. Tavaly megkezdtük 60 holdas területünkön a gyümölcsfa-telepítést, s itt {utói is meggyőztek, jó, ha karácsonyfának való fenyőket ültetünk közéjük.

Pajzs János, a csökölyi Munkásőrség Tsz elnöke most végzi levelező úton a mező- gazdasági technikumot, de azért szívesen jött a tanfolyamra.

— Engem a talajjavítás érdekel legjobban. Az idén ugyanis a tíz hold lucernavetésünk alá Egerszegi-féle altalajjavítást végzünk, s folyamatosan az egész szán i óterületünket meszezéssel akarjuk megjavítani.

Érdekli az itatásos borjúnevelés is. Mindenre kap magyarázatot, felvilágosítást.

Huszár József, a somogy- sziii Petőfi Tsz kilencéves tapasztalattal rendelkező elnöke is sokat tanul a tanfolyamon. Egyrészt felújítja a már elfeledteket, másrészt megismeri a silókukoricatermesztés új módszerét.

Eddig a silógödör mellett silóztattam — mondja. — Most az esti vitákon meggyőztek az elvtársak, hogy

sokkal előnyösebb, ha a mezőn aprítják föl a silóba való takarmányt, és úgy viszik a gödörhöz a kocsik. Ezután ezt'a módszert használom.

E NÉHÁNY PÉLDÁBÓL

IS érzékelhetjük, hasznos a tanfolyam a kezdő és a több tapasztalattal rendelkező elnököknek egyaránt. De valóságos eredményeit majd csak az elkövetkező zárszámadások alkalmával tudjuk lemérni. Reméljük, kedvező tapasztalatokat ad az a mérlegelés is. Szentai Sándar