Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1959. február 81. Tervek én készülődés a tavasz* műnkék beindítására a Bárdibükki Állami G azdaságban Bár az időjárási viszonyok nem voltak éppen kedvezőek, mégis 900 ezer forintos nyere­séggel zárta az elmúlt gazdasá­gi évet a 2850 holdas Bárdi- bükki Állami Gazdaság. Ez an­nak közönhető, hogy évről év­re csiszolódnak a tervek, javul a munkaszervezés, a munkafe­gyelem, a gyakorlati tapaszta­latokat a helyi adottságok is­meretében mindjobban kama­toztatják a vezetők. — A kedvező időjárás következtében új gazdasági évünk szebben in­dult a tavalyinál — mondja V é g h Tivadar, a gazdaság íőagronómusa. — Ez lehetővé tette, hogy a tervezett 675 hol­don teljes egészében elvégez­zük az őszi mélyszántást. 548 holdon szerves és eddig 73 hol­don műtrágyázást is végez­tünk. Sikerült befejezni 48 hol­das szőlőnk takarási munkála­tait is. Nagy segítséget jelentett a kedvező időjárás az őszi veté­seknek is. Hiánytalanul keltek és jól megerősödhettek. A 385 hold búza, 78 hold rozs, 185 hold őszi árpa. 117 hold őszi i keverék, 29 hold bíborhere stb. vetésükben ez ideig a fagy sem tett kárt. Nem szenvedett a hi­degtől 250 holdas gyümölcsö­sük sem, sőt az enyhébb napo­kon, a tél folyamán 40 holdon már a metszést is elvégezték. Ezek után azt hihetnénk, hogy Bárdibükkben csak az időjárás dolgozik, pedig nem ígv van. A tavaszi munkák beindulá­sa érdekében jó ütemben haladnak a gépjavító sok is. A nyolc szántótraktorból hatot már megjavítottak. Négy vontató és a hat univerzál- traktor közül ezután mindössze eg-egy kerül javításra A trak­torekék, tárcsák, vetőgépek, műtrágyaszórók, kultivátorok stb 90 százaléka megjavítva várja a tavaszi »hadbavetést« S mert Bárdibükkben is megértették, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nemcsak gyakor­lati tudást, hanem felmérhetet­len elméleti ismereteket is kí­ván, ezért is sokat tettek. A té­len első- és másodéves ezüst-; kalászos tanfolyamon 36 ember tanulja a kertészkedés csínját-' bínját. Tizenhatan traktoros- > gépész tanfolyamot hallgatnak.' A csurgói téli mezőgazdasági I iskolába is küldtek két tanulót a növénytermesztő dolgozók közül. A jászberényi gépesíté­si szakiskolán is van két tanu­lójuk. Most még csak február má­sodik felében vagyunk, de már gondoskodtak a tavaszi mun­kásgárdáról is. Évi átlagos munkaerő szükségletük 403 fő. Eddig 220 állandó dolgozón kí­vül 162 idénymunkást is szer­ződtettek. így készülődnek a tavaszi munkálatokra a Bárdibükki Állami Gazdaságban, s hogy igyekezetük a mind korszerűbb gazdálkodás, •mind nagyobb jövedelem el­érésére irányul, ezt mutatják a tervek is. — Tavaly 30 mázsa 43 kg-os holdanként! kukoricatermé­sünk volt a hencsei üzemegy­ségben — mondja a főagronó- mus. Ez évben azt akarjuk, hogy hibridfajtákból ezt gazda­sági viszonylatban is elérjük. De nemcsak akarják, hanem tesznek is érte. Teljes egészé­ben szervestrágyázott, mély- művelésben részesített földbe vetik a magot 180 holdon. Hol­danként 18 ezer tő díszlik majd a kukoricaföldön, ezen­kívül kelés előtt és 10—15 ern­es nagyságukban vegyszeres gyomirtást is végeznek saját traktoros .permetező gépeikkel. A tavalyi 20 holddal szemben az idén megkétszerezik cukor- répaterületüket is. Holdanként 150 mázsánál nagyobb termést akarnak elérni. A szőlőkben és gyümölcsö­sökben is az okszerű talajmű­velést honosítják meg. Az előb­binél holdanként 300 kg fosz­fort és 200 kg káliumtartalmú műtrágyát szórnak szét. A gyü­mölcsösökben termőfaegysé- genkánt 12 kg orgafeszfátot és 4,5 kg 'kálisót használnak. Itt megjegyzendő, hogy e te­rületen is alkalmazzák majd a vegyszeres gyomirtást. A hároméves forgónak meg­felelően a gyümölcsösök 55 százaléka és a szőlők 58 száza­lék szervestrágyázásban is ré­szesül. Az állattenyésztést illetően a siloes időbeni biztosítása vé­gett három nagy teljes.’'ményű silótöltőt állítanak munkába. Az elmúlt évek hasznos tapasz­talatai alapján a pillangós ta­karmányok: lóhere, füveshere, nyúlszapuka 30 százalékát is silózva tartósítják. Mintegy kétszeresére, 300- ról 600-ra kívánják növelni juhállományukat. A 406 dara­bot kitevő szarvasmarhaá Ho­rn ányukat is 510-re emelik. Nem maradt ki tervükből a 115 holdas halastó sem. Tavaly 362 mázsa volt hal­termésük. idén a tavak mesze- zésável. foszforozásával, vala­mint a szakszerű takarmányo­zás révén el akarják érni a 400 mázsán felüli eredményt. A tavasszal megkezdik egy ötvagonos almatárcló építését. Ezenkívül egv 12 férőhelyes el­lető istálló építésére is sor ke­rül. Villamosítják a cseberki és a somogyszentimrei üzemré­szeket. Néhány terv a sok közül. Rö­vid bepillantás a csaknem 60 km-es területen szétszórt gaz­daság életébe. S ha rendkívüli időjárás vagy természeti ka­tasztrófa nem sújtja a gazda­ságot, akkor az év végén fölébe kerekednek a tavalyi 900 ezer forintos nyereségnek. Szentai Sándor Több mint három és félmilliós nyereséget mutat a Tejipari Vállalat múlt évi mérlege Közgazdaság: hín k :ga Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunióban készülnek a világ legnagyobb — 2 400 000 kilo- wattos — hőerőművének meg­építésére. A világ jelenlegi legnagyobb hőerőműve, az „BÁTOR IFJÚSÁG“ Nem valamilyen halálmegvető bátorságról van szó, ha­nem a Lábodi Falusi Ifjúsági Szövetkezet neve a fenti cím. Persze munkakedven kívül bizonyos bátorság is kellett ah­hoz, hogy 195S. szeptember 29-én 15 kiszes és 5 szervezeten kívüli elhatározza: közösen fogunk dolgozni ezután, többre megyünk így. Mike Györgyit egyhangúlag választottak a FISZ elnökének. Pedagógus, s mindenütt ott van, ahol segítségét, útmutatását kérik a fiatalok, ö vezeti a KISZ színjátszó és tánccsoportjait; a földművesszövetkezet alakuló leanytánc- csoportjának összehozásáért is fáradozott, mái táncolni ta­nítja őket; az úttörők számára is jut ideje: úttöiövezető... Gondolkozott: nem lesz-e ez sok egy kicsit? Ezeken felül most még a FISZ-elnökség is? Aztán határozottan kimondta: »Elvállalóm-«. Tudja, hogy a falu boldogulásához a szövetke­zés, a közös gazdálkodás vezet. Hogy miért dolgoznak, arra ezt mondja: — Hogy megteremtsük községünk szocialista átalakítá­sának alapjait. Elkészült az alakulási jegyzőkönyv, öt hold csillagfürt és két hold cukorrépa vetését, művelését jelölték meg mun­katervükben erre az évre. A község határában kaptak tarta­lékterületet. V é g h I rm a, a tanács dolgozója éppen a végrehajtó bizottság titkárával beszél terveikről: — A szövetkezet jövedelméből berendezzük a nemrégi­ben kapott KISZ-helyiséget; asztalokat, székeket, térítőkét, hamutartókat veszünk. Szóval otthonossá, barátságossá akar­juk varázsolni. Veszünk játékokat is és egy egész röplabda­felszerelést. Az ifjúsági szövetkezet a lábodi földművesszövetkezet keretében és patronálásával működik. S v é g el János, az fmsz agronómusa szerint a két hold cukorrépa négy-négy és fél ezer forintot jelent majd. — Ebből az összegből — mondja —, fedezni tudjuk az összes felmerülő gépi munkákat. A földek őszi mélyszántása megtörtént, a földművesszövetkezet az első évben kölcsönzi a gépi munkát és a vetőmagot. Huber Józsefné, Bal a s- k ó Sándorné, V ermann Á d ám is a földművesszö­vetkezet dolgozói; a fiúk, illetve lányok (asszonyok) kapálási tudományát bizonygatják, ki-ki erősen pártolva saját nemét. — Mert annyi parcellára osztjuk majd a földet, ahányan vagyunk, s ott meglátjuk, hogy kinek lesz igaza. B a l a skó Sándorné megalakulásuk után körülbelül tíz nappal már csatlakozott a fiatalokhoz (könnyen tehette, még ő is az); Huber Józsefné pedig néhány hete állt közéjük. — Majdnem hét és fél éve dolgozom a földmüvesszö- vetkezetnél — mondja magyarázatként. Aztán hozzáteszi az előbbiekre célozva: — Egyelni azonban jobban tudunk, mint a fiúk. — Majd igyekszünk ám mi isi —. Vermann Ádám elis­meri a lányok eme fölényét, de fogadkozik a többiek nevé­ben, hogy azért nem lesz olyan könnyű lepipálni a fiúkat. ÍV irányi) Egyesült Államokban lévő, 1 600 000 kilowattos. A legkö­zelebbi kilenc—tíz évben épí­tésre tervbe vett nyolcvanöt hőerőműnek körülbelül a fele 500 000—2 400 000 kilowattos lesz. Ezek adják majd az egész új áramfejlesztő kapa­citás mintegy öthatodát. Tokio (TASZSZ). Statisztikai adatok szerint Japán lakossá­gának havi állagkeresete 5400 jen, míg az országosan számí­tott létminimum havi 20 000— 25 000 jen. Az országban jelen­leg mintegy kétmillió család tengődik a legnagyobb nyo­morban. A teljesen vagy rész­ben munkanélküliek száma meghaladja a tízmilliót. Az ÉM Tejipari Igazgató­sága a közelmúltban helyszíni vizsgálat alapján vette szem­ügyre a Kaposvári Tejipari Vállalat 1958. évi mérlegét, an­nak valódiságát, a leltárfelvé­tel helyességét. A vizsgálat megállapította, hogy a mérleg jó, az abban foglaltak fedik a vállalat elmúlt évi munkájá­nak eredményeit. Felvásárlás a termelés alapja A tavalyi esztendő felvásár­lás szempontjából igen sikeres. (Csaknem 30 ezer hektoliterrel j több tejet gyűjtöttek be, mint i az elmúlt esztendőben. Különö­sen az állami gazdaságok mu- I tatnak fejlődést, több mint (tízezer hektoliterrel több te­jet adtak át feldolgozásra, jmint annakelőtte. Az év folya­mán csaknem egy szinten állt a begyűjtött mennyiség, mely hozzásegítette a vállalatot a fo­lyamatos termeléshez. A mi­nőség javulásának eredménye­ként pedig az exportminőséf'ű tejtermékek előállítása vált lehetségessé. A jó minőséget a minél kisebb savfok jelzi. 1957- ben a tej 77,2 százaléka, 1958- ban 91,3 százaléka nem érte el a még megengedett 8 savfokot. j Csökkent az egy hektoliterre jutó felvásárlási költség. A tervhez mérten 3,20 forinttal, az előző évhez képest 5,44 forinttal hektoliterenként. Ezt a fuvarköltségek csökkenté­sével, a bekötőfuvarok át­szervezésével és a csarnoki se­gédanyagok megtakarításával érték el. A felvásárlás, mely a tejipar nyersanyagának be­szerzését jelenti, az egyenletes mennyiségi és minőségi javu­lással biztos alapját képezte a vállalat termelésének. j Sokféle összetevő A Kaposvári Tejipari Vál­lalat 1958-ban 129,6 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Az alaprentabilitás szerinti mennyiséget 0,3 százalék he­lyett 4,7 százalékra teljesítet­ték, ez pedig 3 millió 600 ezer forintos többletnyereséget adott. Különösen kiváló ered­ményt értek el az export-vaj és a kazein előállításában. Ex­port-vaj előállítási tervüket 181,2 százalékos eredménnyel teljesítették túl. Hozzásegített a sikerhez a már említett jó alapanyag, de nem kevésbé a dolgozók lelkiismeretes mun­kája és az üzemi munkások csoportos bérezése, valamint a műszakiak premizálása, me­lyek legfőbb tényezőjeként a minőség emelkedését szabták meg. Kazeint a Zalka Máté utcai telep állított elő. Az el­avult berendezés ellenére 234 százalékra teljesítették ter­vüket. A csurgói telep 1958- ban jobbára roquefortot és Lajta sajtokat gyártott, mind­kettőt export minőségben. Ál­talában jellemző a vállalat munkájára a termelt áruk minőségi megoszlásának táb­lázata. E szerint a leminősítés alá eső másodosztályú árut az előirányzatnál kevesebbet termeltek: export-vaj 3,7 5,7 1,7 belföldi sajt 2,5 6,7 0,5 savkazein 15,5 10,5 7,5 (A számok százalékban ér­tendők. A első oszlop 1957. évi termelést, második 1958. be­tervezett, harmadik teljesített százalékot mutatja.) Természetes, hogy az ál­talános jó minőség hozzájárult a vállalat kitűnő árbevételéhez. Társvállalat! tej és tejter­mékek feldolgozása is folyt a múlt évben, de a nyereséges­séghez az ipari költségszint csökkenése sem utolsósorban járult. A tervezett 96.7 szá­zalék helyett (1957-ben 96,3 százalék volt) 95,3 százalékra szorították le az ipari költség­szintet. A számtalan eredmény lát­tán felmerül a gondolat, hogy milyen eszközökkel érték el a kétségtelenül szép munkasike­reket. Melyek voltak azok a belső rendszabályok, de eze­ken kívül azok a mozgalmak, amelyek révén előbbre jutott a Tejipari Vállalat? Takarékosság, újítósok. társadalmi tulajdon védelme A vállalat vezetősége fon­tolóra vette a munkás-paraszt kormány takarékossági felhí­vását, s az üzemek munkáját ennek szemmel tartásával ve­zette. A folyadék, zsír megta­karítása az 1958-as évben 248 ezer forint többletet eredmé­nyezett. S bár a költségszint csökkenést nagymértékben a tervtúlteljesítés hozta magá­val, s egyéb költségekben (fu­var, utazás, telefon stb.) is értek el megtakarítást, akár­csak a karbantartási anyagok és a göngyöleg felhasználás csökkentésével. Fellendült az újítómozgalom is a tejiparban. Míg 1957-ben csak 27, 1958- ban 65 újítást adtak, be, . és ami igen fontos, az újítók több mint fele munkásokból került ki! A sok hasznos újí­tás közül különösen kiemelke­dik a csurgói vályú rendszerű kazeinszárító beállítása. A társadalmi tulajdon vé­delmének érdekében is sokat tettek. Szabályozták az anyag- és állóeszköz-kimutatást, vál­lalati ellenőrt állítottak be, tavaly júniusban célvizsgála­tot tartottak a bizonylati rend- : szer ellenőrzésére. 1958-ban ál- I talános felügyelővizsgálatot is I tartottak a Tejipari Vállalat­nál. A számtalan intézkedés , és vizsgálat célja az volt, hogy eleve lehetetlenné tegyék | a társadalmi tulajdon meg- j károsítását. így sikerült lelep- ! lezni a göngyöleg-nyilvántartás 1 vezetőjének visszaélését is.‘ A Kaposvári Tejipari Vál­lalat számviteli kollektívájá­nak jó munkájaként kész a múlt évi mérleg, felülvizsgála­ta megtörtént, s rövidesen jó­vá is hagyják. A kiváló ered­mények láttán jogosan követ­keztethetnek a dolgozók nye­reségrészesedésre, s nem is | fognak csalódni. Óvatos szá- | mítások szerint körülbelül 2— 3 hét bérének megfelelő nye­reségrészesedést fognak osz­tani a vállalatnál, amikor er­re sor kerülhet. Fehér Kálmán Naponta alakulnak új termelőszövetkezetek Szlovákiában Csehszlovákiában szüntele­nül terebélyesedik a szövetke­zeti mozgalom. Napról napra nő azoknak a kis és középpa- raszíoknak a száma, akik vagy a már meglévő, vagy pedig az újonnan alakított szövetkezet­be lépnek be. Szlovákiában alig akad olyan nap, hogy ne alakulna új termelőszövetke­zet. Az SZKP’ XXI. kongresszu­sának időszaka alatt, vagyis ja­nuár 27-től február 10-ig 17 új termelőszövetkezet alakult. Négy Nyitna, hat Besztercebá­nya, egy Zsolna, hat pedig Eperjes területén. A már meg­lévő és újonnan alakított ter­melőszövetkezetek földterülete több mint 14 ezer hektárral nőt. Jelenleg összesen 2430 ter­melőszövetkezet működik Szlo­vákiában, úgyhogy a szocialista szektor a mezőgazdasági terü­let 67,3 százalékát műveli meg. Igen intenzív a termelőszö­vetkezeti agitációs munka első­sorban Eperjes területén. En- nek köszönhető, hogy azokban a községekben, ahol eddig még nem volt szövetkezet, rövid idő alatt 1223 kis- és középparaszt írta alá a belépési nyilatkoza­tot. _________ ___________ M egkezdték a mütrágyasztirást A tavaszias idő nem érte felkészületlenül a Balaton- nagybereki Állami Gazdaságot. Február 20-án, pénteken reg­gel nyolc műtrágyaszóró gég vonult ki a földekre és meg­kezdte a munkát. Az évi 220 vagon műtrágya­szükségletnek több mint fe­lét szórják most ki: 6000 ka­taszteri holdon tavasziak alá szuperfoszfátot és kálisót, 4000 kataszteri holdnyi vetést pedig pétisóval fejtrágyáznak. Nem írnék róla, ha leg­utóbbi cselekedete nem tar­taná rettegésben a falut. Nem emlegetném bűneit, ha nem tetézné újabbakkal. De félek — a falu lakóival egyet­értésben —, hogy még súlyos következményei lehetnek szenvedélyének, s akkor meg­bánjuk, hogy enyhén ítélkez­tünk fölötte. Harmincöt év körüli em­ber, Szűcs Ferencnek hívják, és az ősszel szabadult "9 bör­tönből. Hatósági közeg el­len elkövetelj erőszak miatt került oda. Kisebb bűnei — amiket nem börtönnel mér­nek — köztudomásúak Baté- ban. Részegeskedik. És ilyen­kor közveszélyes. Az elnök mondja róla, akit ugyanúgy legazem bérezett, mint máso­kat, akikkel dolga akadt. Egyszer már meg akarta ver­ni a tanulmányi felügyelőt az iskolában. Otthon üldözi, üti- veri a családot, asszonyát foj­togatja. Iszik és oly mérték­telenül, hogy ►►szórakozásá­nak« dicstelen befejezéseként mindenkor két-három ember dobja ki a kocsmából. Ezenkívül közveszélyes munkakerülő — ugyancsak az elnök mondja, aki jól ismeri családjának sanyarú hely­zetét. Három hold földjét a felesége adja ki feles műve­Közveszélyes ember lésre, s amikor betakarítják a termést, egy hét alatt el­folyik. A tanács még min­den évben adott anyagi tá­mogatást a családnak. De a gyerekeknek juttatott szeré­té tcsomagokat is eladta az apa. És zsebéből sohasem hiányzik a kés, melynek pen­géje rettegésben tartja az embereket. El lehet képzelni, hogy ilyen körülmények között mi­lyen nevelésben részesülnek a gyerekek, s hogyan hat rájuk az apából minduntalan előtörő "őstermészet«. A leg­utóbbi baj éppen a • gyere­kek miatt állít elő. Szűcs Ferenc két fia és egy lánv»a jár iskolába. A nagyobbik fiú, János évek t>ta negyedik osztályos, a ki­sebbik megelőzte: Ferenc ötödikes. Rossz tanulók. So­kat mulasztanak, s a peda­gógusok úgyszólván mindent megpróbáltak velük. Január­ban szóba került — éppen családi viszonyaik miatt — a gyerekek intézeti elhelyezése. Végül úgy döntött a gyám­ügyi osztály, hogy egyelőre csak megfigyelés alatt tart­ják a két fiút. Félévkor a kislány tűrhe­tő eredményt ért el, a két fiú pedig két-három tárgyból is megbukott. És apjuk részeg­ségében ezért támadt a pe­dagógusokra. Tanítás alatt csapta fel az iskola ajtaját: — Gyerünk ide — intett durván a tanítónőnek; arro­gáns, utcai hangon próbálta felelősségre vonni és meg­fenyegette. A fiatal tanítónő kérte, hogy menjen pana­szával az igazgatóhoz. Rátá- madt, és szidalmazta az igaz­gatót is, anélkül, hogy ö szóhoz juthatott volna. Vé­gül is úgy kellett lakásába menekülnie a támadó elől, a zárt ajtók mögé. Szűcs ekkor átkozódva rohant vissza az iskolába: — Majd én ellátom a ma­guk baját — ordítozta, s a ta­nítónő kétségbeesve az ut­cára menekült Azt már nem is kell elmondani, hogyan hatott e nem éppen épületes jelenet az iskola tanulóira. Féltek ők is, hazaengedték mindannyiukat. S akik lát­ták az esetet, üzentek az el­nökért. Sandi István iskolaigazgató feleségét az utcán támadta meg Szűcs, s két férfi csak nagy erőfeszítéssel tudta le­fogni, eltoloncolni a része­get, hogy megmentse a ta­nítónőt. Szűcsöt ugyan haza­kísérték, de aztán újra a kocsmában kötött ki, míg végül onnét is öntudatlan ál­lapotban került az utcára. Miért mondtam, hogy túl­ságosan elnézők vagyunk Szűccsel szemben. Mert azt mondják a faluban, még nem töltötte le régebbi büntetését, s hogy vissza ne kerüljön a rács mögé, ezért csak rend­őri felügyelet alá helyezték a fenti eset miatt. De a falu lakói, kivált a pedagógusok ma és minden­nap rettegnek a »megtorlás­tól«. Zárt ajtók mögött ül­nek, s a tanítónő három napig ki sem mert utazni Ka­posvárról. Ilyen cselekedet után érthető... Alaposabban meg kell vizsgálni Szűcs Ferenc ügyét. S ott helyben, Baléban leg­alább azzal igyekezzenek megelőzni durva cselekede­teit, hogy ne adjanak neki italt még akkor sem, ha jó­zan állapotban van. És a szi­gorú büntetés kiszabása után talán nem ártana elvo­nókúrára küldeni a javítha­tatlannak látszó, részegségé­ben nagyon is közveszélyes embert... Jávori Bála

Next

/
Thumbnails
Contents