Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1959. február 31. Az országgyűlés pénteki ülése zók osztatlan megelégedéssel fogadtak. Javasolta a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekre vonatkozó nyugdíj ren­delkezések egyes pontjainak Gém Ferenc: módosítását. Hangoztatta az új munkatörvénykönyv kidol­gozásának fontosságát, majd a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Hz fmtz-ek kereskedelmi forgatna iala árszínvonalának emelkedéséi mutatja Gém Ferenc képviselő el­mondotta, hogy 1958-ban to­vább bővült a kereskedelem hálózata, emelkedett munkájá­nak színvonala. Javult a la­kosság áruellátása, bőséges volt mind az iparcikk-, mind az élelmiszerellátás. A hálózat bővülése azonban nem tartott lépést az áruforgalom emel­kedésével. Sok még a javítani­való a kereskedelmi munka kultúrájában is, főképpen a vidéki földművesszövetkezetek­ben. Gém Ferenc a továbbiakban rámutatott, hogy a földműves- szövetkezetek tavaly már a teljes kereskedelmi forgalom 30 százalékát bonyolították le. A falusi lakosság életszínvo­nalának emelkedésére jellem­ző, hogy a szövetkezetek 1958-ban 590 hűtőszekrényt, 46 000 rádiót és mintegy 400 millió forint értékű könyvet adtak el. A képviselő hangoztatta, hogy bevált a mezőgazdasági termékek felvásárlásának új rendszere Javítják a lakosság ellátását, növelik a termelési kedvet. A zöldségellátás je­lenti a legnagyobb problémát, mert a zöldségtermelő terület egy évben több mint húsz százalékkal csökkent. Éppen ezért szükséges, hogy egy-két éven beiül megteremtsük a nagyüzemi zöldségtermelés alapját, a gépesítést Hasonló problémáit vannak a| gyümölcstermesztésben is. A gyümölcsfelvásárlási rend­szer —’ és sok esetben a mód­szer — nem segíti ed kellően a jó minőségű termelést. A képviselő végül a kül­kereskedelem munkájával fog­lalkozott, majd a költségvetést általánosságban és részletei­ben elfogadta. Dr. Bárczi Gusztáv képvise­lő az 1959. évi költségvetés egészségügyi és szociális ré­szével foglalkozott. Elmondot­ta, hogy államunk erre a két területre több mint 11 milliárd forintot fordít, ami a költség- vetésnek 25 százaléka. Or­szágszerte bővül az egészség- ügyi intézmények hálózata. A kórházi és klinikai ágyak szánna az év végére 69 000 lesz. A továbbiakban a képvise­lő szóvá tette, nem lenne-e helyes tápuskórház-tervet csi­náltatni, ami jól bevált a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. Megemlítette, hogy szociális kiadásokra a költségvetés csak­nem 8 milliárd forintot irá­nyoz elő. Részletesen elemezte a szocialista és a kapitalista államok szociálpolitikája kö­zötti alapvető különbséget A költségvetést elfogadta, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Dezséry László, a Veszprém megyei képviselő- csoport nevében szólt a mű­velődésügyi tárca költségveté­séhez. Felszólalásában az is­kolai oktató-nevelő munkával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium költség­vetésében ötszázmillió fo­rinttal több jut kulturális cé­lokra, mint az elmúlt évben. A tanteremépítés üteme há­romszor akkora, mint előtt volt. Fontos feladatnak meg, hogy az ifjúság elvégezze az általános nyolc osztályát. Szólt a 1956 jelölte zöme iskola szak­tanárképzés eredményeiről, a tankönyvellátás kérdéseiről. A költségvetés 30 000 pedagógus továbbképzését hiztosítja. Az iskolák munkájának javítása érdekében csökkenteni kelle­ne a pedagógusok sokirányú megterhelését A családi nevelés kérdései­ről szólva rámutatott a szülői értekezletek jelentőségére. Az erkölcsi neveléssel kapcsolat­ban hangoztatta, hogy ennek a világnézeti nevelésen kell alapulnia. Nagy jelentősége van e tekintetben az ifjúság társadalmi élete megszervezé­sének. A művelődésügyi tárca költségvetését a maga és a Veszprém megyei képviselők nevében elfogadásra ajánlotta. Ezután Mesterházy Lajos képviselő hozzászólása követ­kezett. Gondoskodni kell arról — mondotta —, hogy ha áldo­zatokat hozunk művelődés- ügyünk fejlesztéséért, akkor valóban értékekkel gyarapod­jék kulturális életünk. Mesterházy Lajos ezután mai irodalmunk néhány kér­désével foglalkozott, majd felszólalása végén rámutatott: az új, szocialista ember for­málása nemcsak az írók, pe­dagógusok feladata, örök ►-mellékfoglalkozása-« ez min­denkinek, a gyárigazgatónak és a termelőszövetkezet szer­vezőjének egyaránt. A költ­ségvetést elfogadta. A délutáni ülésen A.ntos István pénzügyminiszter vála­szolt a felszólalásokra. — A vitában felszólalt kép­viselőtársaink az előterjesztett ikölíiségvetésirc'H általában jó véleményt yiondtak, helyesel­ték a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala eme­lésére irányuló terveket és elő­irányzatokat. — A vitában elhangzottak észrevételek, kritikai megjegy­zések is. Ezeknek tanulságait a kormány hasznosítja. Egyes képviselők különböző beruhá­zásokra pótlólag kértek ősz- szegeket. Mivel a termelőszö­vetkezeti mozgalom erőteljes fellendülése, termelőszövetke­zeti községek gazdasági erő­sítése előreláthatólag leköti a rendelkezésre álló tartaléko­kat, ezért a kormány nem javasolja a költségvetés elő­irányzatainak módosítását. Ugyanakkor megígérjük, hogy az indokolt és jogos igénye­ket gondosan megvizsgáljuk és a lehetőségeinkhez mérten ki­elégítjük. Az elnök indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy az 1959. évi állami költségvetést általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadja. Ugyancsak egyhangú­lag elfogadták az idei állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot. Ezután dr. Szénást Géza, a népköztársaság legfőbb ügyé­sze mondta el beszámolóját. A népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója Bevezetőben megállapította, hogy azok a politikai és gaz­dasági eredmények, amelyeket dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével el­ért, alapvető feltételeket je­lentettek a törvényesség to­vábbi megszilárdításának. Az általános politikai és gazdasá­gi sikerek kedvező hatása mellett a bűnüldöző szervek tervszerű és sokoldalú intéz­kedései is hozzájárultak a személy- és vagyonbiztonság­hoz. Ügyészségeinkhez tavaly 29,3 százalékkal kevesebb fel­jelentés érkezett, mint 1957- ben. A számos bűncselekmény viszonylatában a vádemelések száma 1957-hez viszonyítva je­lentősen csökkent. A közbiztonság megszilár­dulásában — folytatta — nagy része volt a bűnül­döző szervek: a rendőrség, az ügyészség, és a bíróság egyre javuló munkájának. A bűncselekmények nyo­mozásánál fokozottan ér­vényesült a jogi kulturált­ság. A bűnüldöző szervek ered­ményesen dolgoztak a bűn- cselekmények megelőzéséért, visszaszorításáért. Ezt mutat­ja, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek miatt tavaly 41,8 százalékra emelkedett a vádemelés ará­nya az. 1957-es 36,1 százalék­kal szemben, Másszóval olyan visszaéléseket is lelep­leztünk, amelyek korábban büntetlenül maradtak. Számos ilyen ügy szálai még közvet­lenül az ellenforradalom utáni időszakra nyúltak vissza. Va­lamennyi bűncselekmény ka­tegóriában elsősorban a leg­súlyosabb, a nagy károkat okozó bűncselekményeket igye­keztek leleplezni, s a bűntet­tesek üldözése a szokásos bű­nözők, a huligánok és az olyan ceklasszált, ellenséges elemek ellen irányult, akik nem tudtak beletörődni buká­Tsz-elnök lett a Balatonnagybereki Állami Gazdaság legjobb üzemegységvezetője A Balatonnagybereki Állami Gazdaság vezetőinek, szakem­berednek nagy része van ab­ban, hogy Somogytúr, Somogy- babod dolgozó parasztsága a szövetkezeti gazdálkodás út­jára lépett. A felvilágosító munkán kí­vül arra is gondol a gazdaság vezetősége, hogy ezek a nagy szövetkezetek eredményesen tudjanak majd gazdálkodni. Ezért legutóbb egyik legjobb szakemberüket, Eszter Ká­rolyt, az Imre-majorű üzem­egység vezetőjét adták át So- *o*yt.úr termelőszövetkezeti tofcaségnek. A tagság örömmel fogadta a több mint tízeszten­dős állami gazdasági gyakor­lattal rendelkező szakembert, s nyomban meg is választotta tsz-elnöknek. Eszter Károly, aki a három­ezer holdas üzemegységben ki­tűnő gyakorlati érzékkel és szervezőkészséggel végezte munkáját, nagy hasznára válik majd a somogytúriaknak. A község határában most a táj- jellegmek megfelelő állatte­nyésztés és növénytermesztés kialakításához fog hozzá a szö­vetkezet legjobb gazdái segít­ségével sukba és a politikai támadás­ról a gazdasági kártevésre tér­tek át. Fokozottan leleplezték az árdrágító visszaéléseket, üzérkedéseket, valamint a köz­élet tisztaságát károsan befo­lyásoló korrupciós eseteket. Ügyészségeink tavaly kétszer- annyi esetben emeltek vádat árdrágító visszaélés miatt, mint 1956-ban az ellenforrada- .lam előtt, s ezt mindaddig folytatjuk, amíg csirájában el nem fojtjuk a gazdasági ren­dünket sértő üzérkedők tevé­kenységét — mondotta, majd a fiatalkorú bűnözés elleni harcról beszélt. — A hatóságok, a társadal­mi szervek és az egész társa­dalom mindinkább fokozódó gondoskodásának eredménye­ként lényegében megszűnt an­nak az ideológiai és erkölcsi megrázkódtatásnak a hatása, amelyet az ellenforradalom je­lentett az ifjúság számára. A fiatalkorú bűnösök szá­ma az elmúlt évben to­vább csökkent. Az illeté­kes hatóságok a társadalmi szervek segítségével fel­kutatják azokat a gyerme­keket és fiatalkorúakat, akiket környezetükben er­kölcsi züllés, bűnözés ve­szélye fenyeget. Az ecdigi eredmények is ak­kor lesznek igazán tartósak, ha tovább erősödik a társa­dalmi összefogás és a fiatalko­rúak bűnözésének megakadá­lyozása már nemcsak rendőri, ügyészi és bírói feladat lesz, hanem mindinkább a társada­lom feladata — mondotta. A bűnüldöző szervek tekin­télyének növekedéséről, a munkájuk iránt megnyilvánuló bizalom fokozódásáról beszélt ezután. Különösen jelentős rendőrségünk tekintélyének nagyfokú növekedése. Az ügyészi felügyelet szilár­dan őrködik azon, hogy szigo­rúan megtartsák a büntető el­járás alá vontak személyes sza­badságát korlátozó törvényes rendelkezéseket, de ez a szán­dék megvan a rendőrség ve­zetőiben is. Előzetes letartóz­tatásokat mindenütt csak meg­fontolt és alapos ügyészi vizs­gálat, jóváhagyás után fogana­tosítanak. Az előzetes letartóz­tatottak száma az elmúlt év­ben fokozatosan csőiéként. A továbbiakban hangsú­lyozta: igen' fontos, hogy a bünte­tőeljárások idejét megrö­vidítsék. — Azokban az eredmények­ben, amelyeket a bűnüldöző szervek a bűnözés leleplezése, visszaszorítása, a tettesek fe- lelősségrevonása terén elértek, döntő szerepe volt az MSZMP Központi Bizottságá­nak, amely több alkalommal megtárgyalta a bűnüldöző szer­vek munkájának elvi kérdéseit. A társadalmi tulajdon vé­É V E T ORTE X T A karaván halad... // delmével kapcsolatban beszélt a károk megtérítéséről is. Fo­kozott felelősség hárul a gaz­dasági vezetőkre. Sok helyen még nem tesz­nek meg mindent a társai dalmi tulajdon védelmére és nem alkalmazzák kellő eréjjel a kártérítés behaj­tására irányuló intézkedé­seket. — Fontosnak tar­tom megjegyezni — mon­dotta, hogy az ügyészség az ellen a mulasztást elkö­vető gazdasági vezető vagy jogász ellen fog perrel fel­lépni, akinek nemtörődöm­sége miatt meghiúsul az állami követelés behajtása. Jelentősek azok az intézke­dések is, melyeket bűnüldöző szerveink a társadalmi tulaj­don védelme terén a bűnözés megelőzésére tettek — mon­dotta, majd beszélt a népi el­lenőrzési bizottságok hasznos, eredményes munkájáról, a gazdásági vezetők és a fel­ügyeleti szervek felelősségét hangsúlyozta. Az eddiginél nagyobb segít­séget várunk a tömegszerve­zetektől, főleg a szakszerveze­tektől — folytatta. — A tár­sadalmi tulajdon tiszteletben tartására vonatkozó nevelő­munkában még távolról sem használtuk ki azokat a lehe­tőségeket, amelyek a társadal­mi bíróságok eredményes mű­ködésében rejlenek. Ezután népi demokráciánk büntető politikájáról szólva a többi között megállapította: Büntetőpolitikánk követke­zetes alkalmazása a legfonto­sabb biztosítéka annak, hogy a bűnüldözésben az osztálypo­litika torzulásoktól mentesen, revizionista vagy szektás el­hajlások nélkül mindenben érvényesüljön. Ellenségeinkre, a társadal­mi életünket zavaró huli­gánokra és súlyos bűn- cselekményeket elkövetők­re szigorúan lesújtunk, ugyanakkor a megtéved- teknek lehetőséget adunk arra, hogy megbélyegzés nélkül, bűnüket megbánva, hasznára váljanak a tár­sadalomnak. Az ellenforradalom főkolom­posaira, eszmei irányítóira és vezetőire, a terroristákra a törvény teljes szigorával súj­tottunk le. Az ellenük lefoly­tatott bűnvádi eljárásokon a bűncselekmények sértettjeinek és a tanúk vallomásainak alap­ján, a beszerzett okiratok és egyéb dokumentációs anyagok alapos megvizsgálásával — olykor a köteles mértéken fe­lül is — bizonyít:', zt nyertek a terhűkre rótt ellenforradalmi // Egyre távolodván 1918. október 30-tól, a köztársaság kikiáltásától, s egyre közeledve 1919. március 21-hez, a Tanácsköztársasághoz, mindinkább széthúzódik a monar­chia megdöntését még igenlő tábor. A forradalom vagy inkább a forradalmi követelések következetes véghezvite­léért harcoló élgárda mellett kialakul egy »társutas« ré­teg, a helyezkedök csoportja, akik különféle eszközökkel és módszerekkel — sok esetben a megtévesztés fegyveré­vel — harcolnak önös szándékaik megvalósításáért vagy »csalhatatlan« téveszméik elterjesztéséért. 1919 február­jában még csak a vita éles visszavágásával lehetett har­colni az ilyen »eszmék« és terjesztőik ellen, de előreveti már árnyékát a proletárdiktatúra úgy is, mint a kincs­tári szocializmus vallóinak megsemmisítője. Mert ahhoz, hogy az új rendszer szilárd alapokra épülhessen, a pro­letariátus világnézetét kell egységessé, marxistává tenni. Ezért harcol a Somogyi Hírlap 1919. február 18-i számá­nak cikkírója is egy bizonyos Győry százados ellen, aki az ellen-újságban, a Somogyvármegyében »Proletártest­véreinkhez« címen mint szocialista!?) fordul a munkások­hoz. Cikkére nem is késett a Somogyi Hírlap több mint vita-válasza, mely többek között így szól: »A cikkíró százados olybá tűnik fel, mint az üzletet hajszoló zsidó felebarát, aki a katolikus templomban akarva árusítani szent olvasóit, »katoljkus testvéreim« megszólításokkal csepegtette ajkáról portékája dicsérete mellett a szent vallási igéket. Mi jogon beszél a cikkíró százados »proletártestvérhez«'?... ... Ez a hang alkalmas lehetett valamikor a mann- schafttal való »érintkezésre«, de nem alkalmas a még az elnyomói boldogulásáért is életmegvetéssel küzdő öntu­datos munkásokkal való vitára. Hogy a cikkíró százados és hasongondolkodású társai el akarnak »helyezkedni« a köztársaságban, azt tudjuk, látjuk, érezzük. Ök mindig el akarnak »helyezkedni«, akármily hitvallással. Nos, most el is fognak helyezkedni, a mi izmaink és agyunk munkájának segítségével. Majd mi helyezzük bele az egyenlőség és testvériség állapotába is, majd mi szaba­dítjuk meg az iga alól is őket, azokat, akik eddig hallani sem akartak egyenlőségről, testvériségről és arról, hogy levegyék az igát — mások nyakáról. S ha kell, igenis, terrorral is megtesszük ezt, az ő érdekükben, az egész dolgozó emberiség érdekében, s még attól sem riadunk vissza, hogy le-ellenforradalmazzuk azt, aki — ellenforra­dalmán s eltűrjük a terror jajkiáltását azoktól, kiknek az addig egyetlen fegyverük volt S a karaván halad, ha a cikkíró százados szaval is ellene!« cselekmények. A politikai éS gazdasági konszolidáció hatá­saként a politikai bűncselek­mények elkövetése igen erősen csökkent. A büntetőpolitika elveit azonban mindkét irány­ban érvényesítjük. Bár 1958- ban a politikai bűncselekmé­nyek miatt kevesebb személyt kellett felelősségre vonni, és nyolc százalékkal több esetben alkalmaztak figyelmeztetéssel párosult eljárásmegszüntetést, bűnüldöző szerveink figyelmét nem kerülték el azok az el­lenséges megnyilvánulások, amelyekkel egyesek az ellen- forradalom leverése óta kísér­leteztek. A cselekmények felderíté­se és a legszigorúbb fele­lősségre vonás változatla­nul fő feladata a bűnüldö­zésnek. A kisebb súlyú, nem politikai bűncselekményeket elkövető megtévedt dolgozók nevelésére felhasznált jogi eszközök vál­tozatosak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetésüket letöltött emberek számára lehetővé kell tenni, hogy bebizonyíthas­sák: a büntetés végrehajtása megváltoztatta őket és a tár­sadalom hasznos tagjai akar­nak lenni. A jogszabály alkotás ered­ményeiről és azok hatásáról beszélt ezután. Igazságügyi szerveink az új jogszabályok mellett olyan jogelveket alakí­tottak ki, amelyek segítették a törvényesség megszilárdítá­sát, a söronlévő gazdasági és társadalmi célok elérésére. A fontos és bizalmas munkakö­rök betöltésével kapcsolatban kiadott törvényerejű rendelet végrehajtása például kiválóan alkalmas volt arra, hogy el- távolitsuk az állami és gazda­sági vezetésből a bűnöző, kor­rupt, az osztályidegen, az el­lenséges elemeket. Az alkal­mazottak felvételére, kineve­zésére, áthelyezésére és elő­léptetésére jogosult vezetők a legéberebben- őrködjenek azon, hogy ilyen munkakörbe meg­bízhatatlan elemek ne kerülje­nek, másrészt figyeljenek arra is, hogy ne forduljanak elő túlzások a törvényerejű ren­delet végrehajtásakor. Az ügyészi szerveknek a pa­naszok kivizsgálásával kap­csolatos munkáját ismertette azután. A panasz intézés ta­pasztalatai is azt mutat­ják, hogy a törvényesség lényegesen javul. A pana­szok száma negyedévről negyedévre csökken. A legnagyobb számban válto­zatlanul ' lakásügyi panaszok érkeznek. A panaszosok az ügyészséget lassan harmad­vagy negyedfokú lakásügyi fó­rumokká »léptetik elő«, és ez egyáltalán nem kívánatos ál­lapot. Természetes, hogy a la­kásügy-intézést a jövőben is figyelemmel kísérjük, és ha törvénysértéseket észlelünk, nem marad el a fegyelmi, in­dokolt esetben pedig a büntető úton történő felelősségrevonás sem. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy bár a panaszok jelen­tős része magánszemélyektől ered, az ügyészség panaszinté­ző tevékenysége közérdekű. Beszélt az állami fegyelem­ről, az alsófokú államigazga­tási szervek felelősségéről. Megállapította, hogy az álla­mi fegyelem megszilárdulása terén a megyei és a városi ta­nácsoknál észlelhető a legna­gyobb fejlődés, nem annyira általános a fejlődés a járási tanácsoknál és a községeknél. Dr. Szénási Géza végül meg­említette, hogy a legfőbb ügyészség által a minisztériu­mokban tartott törvényességi vizsgálatok tapasztalata sze­rint általános jelenség, hogy a minisztériumok által az állami vállalatok felett gyakorolt fő- felügyelet egyes vonatkozások­ban nem kielégítő. Törvényes rendelkezés írja elő, hogy minden állami szervnél éven­te legalább egyszer dokumen­tációs vizsgálatot kell tartani, ezt a törvényes rendelkezést a minisztériumok nem tartják be következetesen. A minisz­tériumi vizsgálatok fogyaté­kossága az is, hogy a doku­mentációs revíziók során fel­tárt hiányosságokat nem kö­vetik olyan intézkedések, ame­lyek azok kiküszöbölésére irá­nyulnak. Befejezésül kérte, hogy az országgyűlés fogadja el beszá­molóját. Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját vita nél­kül, egyhangúlag tudomásul vette. Az ülést Rónai Sándor, as országgyűlés elnöke zárta be.

Next

/
Thumbnails
Contents