Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
Ui % Zr MLÄG proletárjai, EG YES ÜLJETEK I Somogyi Néplap •ÍVEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 27. szám. Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 1. Mai számunk tartalmából KormánYMrozat a termetöszfcefkezefek gazdasági megerősítéséről és a termelő- szeveikeieti mozi alum fej cdéstiöi Tanácskozik az SZKP XXL kongresszusa A raiezog’azclaság' szocialista átszervezése eg’ész társadalaaiEiak alapvető érdeke Mint már hírül adtuk, a megyei pártbizottság szerdán a Vörös Csillag Filmszínházban aktívaértekezletet tartott, melyen a Központi Bizottságnak a párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a tsz-mozgalom továbbfejlesztéséről szóló közelmúltban hozott határozatát vitatták meg Szirmai Jenő elvtárs beszámolója alapján a somogyi kommunisták. Alant közöljük a beszámoló szövegét. Szirmai elvtárs beszéde Tisztelt Pártaktíva! Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága 1958 decemberében megtárgyalta a párt agrárpolitikájának néhány kérdését, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, s háromnapos alapos, elemző vita után állást foglalt és határozatot hozott a párt agrárpolitikájának helyes rendelkezünk, és most már értelmezése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatosan. E kérdés megvizsgálását az tette szükségessé, hogy a hatalom megszilárdult, az ipar fejlesztésében jelentős eredményt értünk el, agrárpolitikánkról kétéves tapasztalattal le lehet vonni a szükséges következtetéseket. Mindezek lehetővé és szükségessé tették, hogy a szocializmus építését meggyorsítsuk. Ennek pedig egyik előfeltétele, hogy a mezőgazdaságban is gyorsabban jussunk előre. Helyes a párt politikája Szükségessé vált e kérdés • nyúló intézkedése, hogy meg- megvizsgálása azért is, mert a teremtse a dolgozó tömegekkel, .párt agrárpolitikáját egyesek így a parasztsággal szemben helytelenül értelmezték és al- is a bizalmat, kalmazták, eltértek ettől hol | ^ termelőszövetkezeti mozjobbra, hol balra. Úgy tettek, gajommaj kapcsolatos kérdé- mint a virágos mezőn az em- | seket tehát nem az akkori berek: mindenki arról szaki- j intézőbizottság — mint némelyek állítják —, hanem a történelmi helyzet vette le átmenetileg a napirendről. tott, ami neki tetszett. Ez akadályozta a szövetkezeti mozgalom előrehaladását is. A Központi Bizottság megállapította, hogy helyes volt a pártnak az 1956. november negyediké után folytatott politikája, ezen belül helyes volt agrárpolitikája is. A tények azt bizonyítják, hogy Meg kellett fizetni annak a vezetésnek a hibáiért, amely elhamarkodott ár- és egyéb helytelen politikai intézkedésekkel megrendítette a parasztságnak a párt és a kormány iránti bizalmát. Ebben az időben az volt az egyetlen a Központi Bizottság és a Po- , helyes maxista álláspont, amelitikai Bizottság helyesen értékelte az akkori helyzetet, és határozatai is helyesek voltak. A fő kérdés ebben az időben a hatalom megszilárdítása volt. Ennek kellett minden mást alárendelni. Helyesnek lyen pártunk ideiglenes intézőbizottsága, majd később a Központi Bizottság állt. Ezt minden elvtársnak világosan kell látnia, hogy ennek alapján ítélhesse meg a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében bizonyult a pártnak arra irá- i hozott intézkedéseket. Megszilárdult a munkás-paraszt szövetség alakult meg. Saját bőrünkön is éreztük, mit jelent ennek az eltúlzása. Most bátran megállapíthatjuk, hogy a Somogy megyei pártbizottság jól látta ezeket a jelenségeket, nelyes határozatot hozott, megfelelő módszereket alkalmazott. Mi volt a hiba lényege? Az, hogy egyesek eltúlozták a termelési biztonságot, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítottak az egyszerűbb formáknak, és nem látták az erőviszonyokat. Most a Központi Bizottság határozata kimondja, hogy csak olyan alacsony típusú, egyszerű szövetkezeti formákat kell támogatni, amelyek a mezőgazdaság szektorainak fejlettebb típusa irányában hatnak, közös tevékenységet folytatnak, és megtartják a I társulásokra, szakcsoportokra | hozott szabályzatot. A Központi Bizottság határozata leszögezte, hogy a fő út a mezőgazdasági termelőszövetkezetek útja. A másik hiba az volt, hogy egyesek eltúlozták a paraszti jövedelmet, s nem értették meg, hogy a párt akarata, a párt és a forradalmi munkásparaszt kormány gazdasági és politikai intézkedései következtében él jobban a parasztság, mint az ellenforradalom előtt. Némelyek arról beszélnek, hogy a paraszt így soha nem fog bemenni a szövetkezetbe, a parasztság túlzott megadóztatását, ennek következtében elszegényedését akarják. Arra gondoltak, hogy így majd bemegy a paraszt a szövetkezetbe. Nálunk is voltak ilyen nézetek egészen addig, amíg a megyei vezetők ki nem mentek falura a járási vezetőkkel együtt, és meg nem győződtek e nézet helytelen és tarthatatlan voltáról. Mert mit láthattunk? Azt, hogy a parasztságnak legfeljebb mintegy 15—20 százaléka tesz szert magas jövedelemre. Ebből körülbelül 5—10 százaléka kiugró jövedelem, de a parasztság egészének nem túlzott a jövedelme; sőt a pusztán lakó embereknek és a termelőszövetkezetből kilépett egyes szegényparasztoknak rosszabb a helyzetük, mint amikor termelőszövetkezetben voltak. Felvetődik a kérdés: hez, az árutermelés fejlesztéséhez. A Központi Bizottság javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy fizessék a földjáradékot. Állást foglalt elvileg abban a kérdésben, hogy a termelőszövetkezetek széjjelszórt parcelláit elsősorban önkéntes földcsere, kisebb községek termelőszövetkezeti községgé való fejlesztése révén nagyüzemi táblákba kell ösz- szevonni. Részleges tagosítást akkor lehet végrehajtani, ha a dűlőben lévő földeknek legalább 51 százaléka a termelőszövetkezet kezén van, vagy tartaléktőidként szerepel A 4000 kh- nál kisebb községekben, ha a földterület 70 százaléka, ennél nagyobbnál pedig ha 80 százaléka a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vagy állami gazdaságok kezelésében van, általános tagosítást is végre lehet hajtani. Az anyagi eszközök elosztásánál a szocialista községek előnyt élveznek Az ellenforradalmi események után arra kellett törekedni, hogy megszilárdítsuk a meglazult munkás-paraszt szövetséget, a parasztság a munkásosztálynak a szövetségesévé váljék, és ne a burzsoáziának. E célból különböző intézkedéseket foganatosított a párt és a kormány. Megszüntette a túlzott kötöttségeket, eltörölte a begyűjtési rendszert stb. Ezek az intézkedések — amint azóta bebizonyosodott — helyesek voltak, mert a munkásparaszt szövetség megszilárdításához vezettek. Figyelembe kell venni, hogy a munkás-paraszt szövetség tartalma, közvetlen célkitűzése és szélessége is az adott körülményeknek megfelelően változik. A fasizmus idején pl. kiterjedt a kulákokra is. Az ellenforradalmi időszakban és közvetlen utána a fő feladat a polgári demokrácia vívmányainak és a szocialista vívmányoknak a megvédése volt. A munkás-paraszt szövetség tartalma most a falu szocialista átépítésére irányul. A munkásosztálynak segítenie kell a dolgozó parasztokat, hogy mielőbb megtalálják a helyes utat, a nagyüzemi gazdálkodás útját. Ez az alapja és eszköze e szövetség további szilárdításának. Sok szó esett az önkéntességről. A sajtó is, mi is lépten- nyomon hangoztattuk, nehogy megsértsük az önkéntesség elvét. Ez helyes, de ennek hangoztatása túlságosan is előtérbe került, ez ártott a szövetkezeti mozgalomnak. A párt álláspontja világos: nem teszünk adminisztratív intézkedéseket. De egyedül a parasztságra bízni, hogy mikor akarja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját választani, nem lehet. A paraszt az év tíz hónapjában dolgozik, s ekkor a munkásosztályhoz húz, de amikor terményeit betakarítja és értékesíti, akkor a burzsoáziához áll közelebb. A munkásosztály vezetésének érvényesülnie kell itt is. Vezesse bátran a munkásosztály a parasztságot, és ebben támaszkodjék a termelőszövetkezeti parasztokra, ők most a legbiztosabb szövetségesei. A termelőszövetkezeti tagok bátran megmondhatják véleményüket, és sokat segíthetnek is ezzel az egyéni parasztoknak. Ne féljenek, ha kell, többször, akár tízszer is elmenni hozzájuk, mert ez egyáltalán nem jelent velük szemben kényszert. Ugyancsak világosan meg kell mondani, hogy a törvények megtartása, az adó, a tsz-adósság, a föld vételárának, megkövetelése nem kényszer, ezeket teljesíteni minden parasztnak törvényes kötelezettsége. milyen legyen falun a szocialista átalakítás üteme? Miben mutatkoztak eltérések a párt agrárpolitikájától Az ütemet nem az óhajok, hanem a reális tények alapján kell megállapítani. Figyelembe kell venni, hogy most már harmadszor fogunk hozzá ehhez a munkához, hogy a cikk-cakkok nagyon sokat ártottak. A Központi Bizottság véleménye szerint meg kell gyorsítani az ütemet, és elő kell készíteni az ugrásszerű fejlődést. A Központi Bizottság nem tűzte későn napirendre a termelőszövetkezetek fejlesztését, mert előbb meg kell teremteni ennek politikai és gazdasági feltételeit. Először eí kell végezni a mélyreható elemzést, hogy helyes álláspontot lehessen elfoglalni a további feladatokat illetően. A Központi Bizottság határozata értelmében társadalmunk átalakítása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével válik teljessé. Csak ezzel szüntethetjük meg népgazdaságunk egész területén az embernek ember által való kizsákmányolását. Csak ezzel foszthatjuk meg mindenütt gazdasági alapjuktól azokat az erőket, amelyek a kapitalizmus visszaállítására törekednek, csak ezzel vesz- szük elejét újabb ilyen erők keletkezésének. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát egész társadalmunk alapvető érdeke. Ebből a ".unkából minden kommunistának, minden haladó dolgozó embernek ki kell vennie a részét. A mezőgazdaság szocialista átalakítását a mezőgazdasági A Központi Bizottság megállapítja, hogy a mezőgazdasági építésnek fő útja a gépállomások erősítése és az állami gazdaságok fokozott és gyorsabb gépesítése. Azonban lehetővé kell tenni a termelőszövetkezeteknek, hogy univerzális traktort, egyes esetekben szántótraktort is vásárolhassanak. A határozat utal arra: a termelőszövetkezeteknek meg kell engedni, hogy az öregek, kétlaki munkások földjeit átvegyék, s ezekért a kialakult haszonbért fizessék. Nagy kedvezményt jelent, hogy a termelőszövetkezetek termékük egy részét saját maguk dolgozzák fel létesítendő üzemükben. Termelvényeikre pedig szerződést köthetnek üzemekkel, kórházakkal stb., és ez beleszámít áruértékesi- tési tervükbe. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az átszervezés egyes megyékben, a megyén belül pedig a járásokban más és más időpontban valósul meg. Ahol gyorsabb a fej* lődés, oda kell összpontosítani elsősorban a beruházásokat. s előnyben kell részesíteni e területeket a tenyészállat-ellátásban is. Kötelezi a megyei szerveket, hogy az anyagi eszközök elosztásánál a szocialista községeket helyezzék előtérbe. Elsősorban ezeken a helyeken kell kultúrházakat, fürdőket építeni, villamosítani, lakásépítési kölcsönöket biztosítani. A Központi Bizottság kötelezi a minisztériumokat és az élet különböző helyén dolgozó kommunistákat, hogy minden erejükkel támogassák a falu szocialista átalakítását. Gazdaságilag megszilárdultak a termelőszövetkezetek A párt agrárpolitikájának ! terebélyesedett a közös szövethelyes alkalmazása, pártunk kezeti birtok. A múlt eszten- Központi Bizottsága és a for- ' dobén 1087 családdal szaporo- radalmi munkás-paraszt kor- dott tsz-eink családjainak mány helyes politikai irányvo- száma. A tabi járás 288, a barnáiénak eredményeképpen nö- esi járás-202 új belépő család- vekedett a megye dolgozóinak dal érte él a legjobb ered- bizalma a munkásosztály, a ményt. A gazdasági év végén párt- és állami szervek iránt. 1119 tsz készített zárszámadást, Sokat javult a tanács és a ; közülük 19 zárt hiánnyal. Egy- népfront kapcsolata, s jobban ' egy tag átlagosan 251 munkahozzájárultak a párt politiká- | egységet teljesített, szemben jának végrehajtásához. Mik az 1957. évi 232-vel. Tavaly az bizonyítják ezt? Először is a aszályos év ellenére 37,36 fo- választáskor elért sikereink. Láthattuk, hogy a parasztság ünneplőben ment szavazni. A szövetkezeti agitátor, a rint értékű jövedelmet osztottak munkaegységenként. Egy- egy tsz-tag átlagos jövedelme 7850 forint volt. Ebben termétermeles egyidejű állandó fo- , funkcionárius manapság álta- j szetesen nem szerepel a háztóban szívesen látott vendég aj táji gazdálkodásból származó jövedelem. A szövetkezetek tagjai jövedelmük 63 százalékát pénzben, 37 százalékát természetben kapták. 29 termelőszövetkezet fizetett földjáradékot, 192 000 forint összegben. A 3004-es kormányhatározat által biztosított kedvezmények 5 140 000 forinttal gazdagították a szövetkezetek jövedelmét. Egy tagra elosztva ez 1292 forint, a tsz-tagok jövedelmének 16 százaléka! kozásával kell végrehajtani. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a szövetkezetek gyorsabb fejlődése 1959-ben már lehetséges, és bár az ugrásszerű fejlődésnek még nincsenek meg a feltételei, de meg kell gyorsítani a termelő- szövetkezetek fejlődését, és elő kel készülni az ugrásszerű fejlődésre. Az egész munkát úgy kell végrehajtani, hogy mélyítsük parasztságunknak a párt politikája iránti bizalmát, és széleskörű felvilágosító munkával segítsünk abban, hogy a parasztság mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A harcot a pártnak kell vezetni A mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott harcot minden szinten a pártnak kell vezetni, irányítani. Ez a . harc az egész párt ügye. Ebben Elsősorban abban, hogy egyes . a harcban fö helyet jogial ei a | falusi pártszervezet. elvtársak eltúloztak bizonyos jelenségeket, és ezekből helytelen következtetésekre jutottak. Az egyik ilyen hiba az volt, hogy eltúlozták az alacsonyabb típusú szövetkezeti formák jelentőségét s indokolatlanul magas kedvezményeket kívántak biztosítani ezeknek. Nem vették észre, hogy több társulás, szakcsoport spekulációs célból zeteket, és elsősorban politikai, szakmai segítséget nyújtsanak nekik. A Központi Bizottság határozata alapján hazánkban a mezőgazdaság szocialista átalakításának fő eszköze a mező- gazdasági termelőszövetkezet. A falusi pártszervezeteknek, tanácsoknak szövetkezetfejlesztési bizottságokat kell lét- rehozniok, s ezekbe be kell vonni egyénileg dolgozó pa- t Ezért ezeknek nagyobb segít- rasztokat, pedagógusokat, kis- ‘ séget kell nyújtani. Fölkérte iparosokat stb. | a munkás-paraszt kormányt, A Központi Bizottság köte- hogy dogozza ki az új 3004-est, lezővé teszi, hogy az állami mely eddiginél is jelentősebb gazdaságok, ipari üzemek pat- segítséget ad termelőszövetke- ronáljanak termelőszövetke- zetek álló alapjainak növeléséfaltisi házakban. Ez is mutatja, hogy megváltozott a helyzet, hogy valóban erősödött a falu lakosságának bizalma mind a helyi, mind a megyei szervek iránt. A megyénkben dolgozó elv- társak jó munkájukkal és a 3004-es segítségével elérték, hogy megjavult a tsz-ek vezetése, gazdaságilag megerősödtek szövetkezeteink, és jelentős részük vonzóvá vált az egyénileg dolgozó parasztok számára. Nagyon sokat dolgoztak ezen falusi párt-, állami és tömegszervezeti vezetőink és tagjaink. A szívvel, lelkesedéssel végzett munka jelentős fejlődést eredményezett, s akik részt vettek ebben, dicséretet érdemelnek. Mit mutat a tsz-mozgalom mérlege? A Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának Az évvégi zárszámadáskor több mint 186 millió forintra rúgott a megye termelőszövetkezeteinek a vagyona. Az össz- vagyonból egy kát. hold szántóra 6200, egy tagra 47 000 forint jut. Egy év alatt 2109 darabbal nőtt a szövetkezetek szarvas1959. január 31-1 jelentése sze- marhaállománya, de ha figyerint megyénkben 122 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 3 tszcs működik. A mezőgazdasági tsz-ek összterülete 46 655 kh., ebből szántó: 34 494 kh. Egy év alatt 75 százalékkal, több mint 19 ezer holddal gyarapodott a szövetkezetek • földterülete. A legjobb eredményt a tabi járás érte el. Itt 3428 holddal lembe vesszük, hogy 71 százalékkal növekedett földterületük, akkor ezt az arányt nem tartjuk kielégítőnek. 89 százalékos növekedés volt a sertéstenyésztésben, de ha azt vesz- szük, hogy a tsz-tagok háztáji kezelésében 1330, a tsz-ek közös kezelésében pdig csak 1057 darab anyakoca van, mindjárt látjuk, van még tennivaló. A számokat vizsgálva kitűnik, (Folytatás « X oldaitmj
