Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
HLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 15. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. január 18. Mai számunk tartalmából Mit jelent a villamosáram tarifarendezése Az Országos Nyugdíjintézet tájékoztatója Gábor Andor írásaiból A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1958-ban A jelentés többek között így hangzik: A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozó 1958. évi népgazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg az állami ipar termelésének az 1957. évi színvonalát 7 százalékkal meghaladó növelését írta elő. A külkereskedelemben á terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével és a behozatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruházások összegének 3 százalékos, a kiskereskedelmi eladásnak 7,5 százalékos növelését írta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett megvalósítani, hogy emellett az 1957-ben nagymértékben megnövekedett reálbérek és reáljövedelmek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a tervidőszak végére előírt 6 százalékos reálbéremelkedés elérhető legyen. 1958-ban a népgazdasági tervben előírt ezen főbb feladatok megvalósultak, sőt a legtöbb területen a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az állami ipar a teljes termelési tervét 4 százalékkal túlteljesítette, a külkereskedelmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a tervben előírt mértéket. A beruházásokra fordított összeg — a beruházási keretek évközbe- ni felemelése folytán — 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit a terv előírt. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirányzott mértéket. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére — az előzetes számítások szerint — az 1957. évi szinten mozgott, mivel azonban a foglalkoztatottság nőtt és a béreken felül 900 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, a munkás és alkalmazott családok reáljövedelme több volt, mint 1957-ben. 1958-ban a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: IPAR 1958-ban az egész ipar termelése 12 százalékkal, ezen belül a szocialista iparé 11 százalékkal, az állami iparé 12 százalékkal volt több, mint 1957-ben. Az ipari termelés szerkezeti átalakulása 1958-ban megkezdődött. 1958-ban £jz alapanyag- és energiatermelő ágazatok 18 százalékkal, a gépipar 17 százalékkal, a könnyűipar 10 százalékkal, az élelmiszeripar 4 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az alapanyaggyártó ágazatokon belül a bányászat termelése 19 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A széntermelés (24 millió tonna) 14 százalékkal, a kőolaj- termelés (829 000 tonna) 23 százalékkal nőtt. A villamosszán, millió tonna vülamoseneirgia, máUiáid kw kőolaj, ezer tonna bauxit, ezer tonna acél, ezer tonna hengerelt acél. ezer tonna alumínium, ezer tonna autóbusz, darab tehergépkocsi, darab csúcseszterga, darab motorkerékpár, ezer darab televíziós készülék, ezer drb. lsénsav, ezer tonna nitrogénműtrágya, ezer tonna tégla, millió darab cement, ezer tonna pamutszövet millió négyzet- méter gyapjúszövet, millió négyzet- méter kötöttáru, tonna bőrcipő, millió pár vaj, ezer tonna hús. ezer tonna sör, ezer hektoliter cigaretta, milliárd darab Az elért jelentős eredmények mellett az ipar munkája nem mindenben volt kielégítő. Egyes cikkekből, választékokból, méretekből a tervet a szükségesnél nagyobb mértékben túlteljesítették. Ugyanakkor néhány cikkből egyes időszakokban hiány mutatkozott. energiatermelés 19 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A kohászat és a vegyipar termelése 18—18 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül elsősorban a gyógyszeripar, a szénfeldolgozóipar és a műtrágya- gyártás termelése emelkedett. Az építőanyagok termelése 14 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A híradástechnikai ipar 29 százalékkal, a műszeripar 18 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A könnyűipar termelésének 10 százalékos növekedése mellett a textilipar 9 százalékkal, a ruházati ipar 12 százalékkal termelt többet, mint 1957- ben. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1958-ban a következőképpen alakult: 1958. évi termelés: az 1955. évi °/o-ban 109 119 52 85 100 122 107 105 101 113 337 106 254 118 111 94 98 136 • 123 149 122 130 111 NegnYÍli esz atomkSáliitcs A Hazafias Népfront Somogy megyei és Kaposvár városi Búkéba zottsága január 16-án a népfront helyiségében az atom- és hid rögén fegyverek felhasználása elleni tiltakozásul békegyűlést tartott, melyen Jakó András, a TIT szaktitkára tartott előadást. A békegyűléssel egy időben került sor az Országos Béketanács atomháború ellenes vándorkiállításának megnyitására. Az igen szép kivitelű kiállítási tablók nagy érdeklődésre tarthatnak számot a ' város békeszerető lakosságában, mivel mindhárom része sok-sok adattal és megrázó módon bizonyítja, milyen hatalmas veszély fenyegeti az emberiséget, ha a nyugati imperialisták tovább folytatják esztelen mesterkedéseiket, s nem térnek rá a szovjet példa nyomán az atomenergia békés felhasználására. A Hazafias Népfront kiállítása 25-ig tart nyitva Kaposvárott. Ezt követően anyagát Balatonbogtáron mutatják be. Kaposvárott is megjelenik a félkész konfekció Hírt adtunk arról, hogy a közeljövőben félkész öltönyöket árusító üzlet nyílik a Május 1 utca 21. szám alatt. A meginduláskor 250 öltöny áll második próbára elkészítve a vásárlók rendelkezésiére. Anyagúik fésüsgyapjú-szövet, zöld. kék. esztemházi (hiánycikk volt eddig), valamint barnás színekben, általában 1500 forintért. Lasz sötétkék kord öltöny is, valamivel drágább áron. Külön lehet majd vásárolni zakókat is. A zakók jórészt egysoros, egy- vagy kétgombos modern szabással készülnek, és a kényesebb ízléseket is kielégítik. Külön készítenek extra méretű ruhákat is, kövér vagy nyúlánk termetre. Ugyanebben a boltban lehet majd kapni kész női ruhákat is 20—30 féle választékban. Ezeket is az alakhoz idomítják kívánság szerint. A kaiposvári kereskedelem újabb és igen hasznosnak ígérkező üzletfajtája február 1-én nyílik meg. Menny. az 1957. évi %-ban 24.2 114 6.5 119 829 123 1053 115 1627 113 1076 121 39.5 152 1414 144 3383 123 1858 98 55.8 159 37.0 583 130 114 1 üo 192 1416 102 1302 132 218 105 25.2 108 6867 108 15.2 118 16.9 139 157 108 3067 112 15.0 98 Az ipar legtöbb területén voltak eredmények a műszaki fejlesztésben, de az egyik legfontosabb műszaki fejlesztési feladatot, a dieselesítési programot nem hajtották végre maradéktalanul. BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTKEZÉSEK 1958-ban a termelési és a külkereskedelmi terv túlteljesítése lehetővé tette már az év folyamán a beruházási keretek felemelését. Ennek folytán 1958-ban az előzetes számítások szerint 8—10 százalékkal volt több a beruházásokra fordított összeg, mint 1957-ben. Az év folyamán több beruházást helyeztek üzembe, mint 1957-ben. A szénbányászatban öt új aknát és két új külszíni fejtést helyeztek üzembe. Megkezdte a termelését a Tisza- palkonyai Erőmű két újabb 50 megawattos teljesítőképességű gépegysége. 1958 közepén a gépi hibák kijavítása után véglegesen üzembehelyezték a Borsodi Vegyikombinátot, amely az év végén már az ország összes nitrogénműtrágyatermelésének több mint a felét adta. Megkezdte termelését a Dunai Vasmű kokszolóművének vegyi üzeme. Sztá- linvárosban egy fésűsfonodát helyeztek üzembe. A magyar viscosagyár új perionüzemmel bővült. Előzetes adatok szerint az év folyamán mintegy 35 000 lakás épült. Az új lakások több mint a fele két- és többszobás. A beruházások és az építkezések terén még sok a hiányosság. Az építkezések a műszakilag indokolt időnél jóval hosszabb ideig tartottak. Az építőipar erői még mindig szétforgácsoltak: az év folyamán több építkezést kezdtek meg, mint amennyit befejez- : tek. Az építőipari vállalatok sok esetben nem tettek eleget az építmények átadására vo- j natkozó szerződéses kötelezettségeiknek. A beruházások 1 még mindig nem voltak kellően előkészítve és többe kerültek, mint amennyit e költségvetések eredetileg előirányoztak. MEZÖGAZDASAG A növénytermelés eredményei 1958-ban a késői kitava- ! szodás és annak következtében, hogy egyes időszakokban kevés volt a csapadék, a legtöbb növénynél lényegesen alatta maradtak a kiemelkedően jó 1957. év terméseredményeinek és egyes növények terméshozama nem érte el a tervezettet. A felszabadulás utáni évek átlagát azonban a legtöbb növény terméshozama meghaladta: A vetésterület szerkezete — a terveknek megfelelően — az 1957—1958. gazdasági évben kedvezően változott: a kenyér- j gabona vetésterület terhére I megnőtt ’áz ipari növények, [ az évelő pillangósok és az ab- raktaHarniányok vetésterülete. A szőlő- és bortermés meny- nyiségében és minőségében is kiemelkedő volt. A szőlő össztermése és termésátlaga 20 év óta a legmagasabb volt, a sokévi átlagnak csaknem kétszerese termett holdanként. Gyümölcsfélékből — a sárgabarack kivételével — több termett, mint 1957-ben. A növénytermelési eredményekhez nagymértékben hozzájárult az, hogy 1953-ban 4,6 millió mázsa műtrágyát használt fel a mezőgazdaság, 30 százalékkal többet, mint 1957- ben. Az állatállomány 1958. év folyamán növekedett és az állati termékek termelése is meghaladta az 1957. évi szintet. A szarvasmarhaállomány 1958 őszén meghaladta a 2 milliót. A tehenek száma 906 000 volt. Jelentős mértékben növekedett a tehenenkénti tejtermelés is. A hizlalási tevékenység kiszélesedése nyomán a vágómarhák minősége jobb és átlagsúlyuk lényegesen nagyobb volt, mint a korábbi években. A sertésállomány 1958 októberében 7,5 millió volt, kereken 680 ezerrel volt több, mint 1957 októberében. A sertésállomány csak 1955 hasonló időszakában volt nagyobb. Az állami gazdaságok és vállalatok 1958. év végén az ország szántóterületének 13 százalékán gazdálkodtak. Az előző évhez viszonyítva a kenyérgabona vetésterületét csökkentették, a főbb ipari növényeként növelték. Megváltozott a takarmánytermelés ösz- szetétele is. A lucerna és vöröshere vetésterületét 58 000 kát. holddal növelték. Ugyanakkor 25 000 kát. holddal kevesebb kukoricát vetettek, mint 1957-ben. A kalászosok termésátlagai nem érték el az 1957. évi magas szintet, de az egyéni gazdaságok ez évi termésátlagának másfélszeresét tették ki. A szálastakarmányok termésátlaga továbbra is alacsony volt. Az állami gazdaságok szarvasmarhaállományukat ez évben valamivel csökkentették. Az állami gazdaságok és hizlaldák sertésállománya 1958. év folyamán lényegében nem változott. A hizlaldák fé- röhelytkihasználása (60 százalék körül) nem volt kielégítő. A juhállomány közel 100 000 ! darabbal növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam meghaladta az évi 3300 litert, ami 250 literrel több, mint az 1957. évi. Az állami gazdaságok 1958-ban 1300 tonnával több vágómarhát és mintegy harminc millió literrel több tejet adtak át a lakosság ellátására, mint 1957-ben. Az állami gazdaságok még mindig magas önköltséggel termelnek és a gazdálkodás eredményei 1958- ban kedvezőtlenebbek voltak, mint 1957-ben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma 13 százalékkal, területük I 16 százalékkal emelkedett az : év folyamán. Az év végén 3560 ' mezőgazdasági termelőszövet- ; kezetben és termelőszövetkezeti csoportban több mint 146 ezer család, illetve 175 ezer tag, az ország szántóterületének 13,5 százalékán folytatott közös gazdálkodást. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek kalászosokból lényegesen jobb, rizsből, burgonyából, fontosabb ipari növényekből és zöldségfélékből jobb holdankénti terméseredményeket értek el, mint az egyéni gazdaságok. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös állattenyésztése lényegesen fejlődött: egy év alatt a közös állatállomány több mint 40 százalékkal növekedett. Lényegesen több szarvasmarhát és sertést hizlaltak meg, mint 1957-ben. A tejhozam 16 százalékkal volt nagyobb 1958-ban, mint az előző évben és jóval meghaladta az egyéni gazdaságok teheneinek átlagos tej hozamát. A gépállomások 1953-ban 9,6 millió normálhold gépi munkát végeztek, közel 500 000 normálholddal többet, mint az előző évben. Az állami erdőgazdaságok 1958-ban 2,7 millió köbméter fát termeltek ki, 13 százalékkal többet, mint amennyit a terv előírt és 108 000 köbméterrel többet, mint 1957-ben. Erdősítést több mint 50 000 kát. holdon végeztek, 11 százalékkal nagyobb területen, mint az elmúlt évben. A mezőgazdasági termények, az állatok és az állati termékek állami felvásárlásának terjedelme együttesen mintegy 9 százalékkal haladta meg az 1957-ben felvásárolt mennyiséget. BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom 55,4 milliárd forint volt, 5 százalékkal nagyobb, mint az 1957. évi, de 2,5 százalékkal kisebb, mint amennyit a terv előírt. A kereskedelmi készletek értéke az év végén meghaladta a 17 milliárd forintot. Az élelmiszerek közül húsból kb. 6 százalékkal, baromfiból kb. 75 százalékkal, tojásból, tejből és vajból kb. 8—10 százalékkal, sajtból kb. 22 százalékkal adtak el többet a boltokban, mint 1957-ben. A szeszesitalok kiskereskedelmi forgalma csökkent, a boré és a likőré mintegy 8 százalékkal, a rum és pálinka- féléké pedig kb. 22—28 százalékkal. A söreladás 1958- ban meghaladta a 300 millió litert és 13 százalékkal több volt, mint 1957-ben. A ruházati cikkek csökkent forgalma mellett az áruellátás általában jobb volt, mint az előző években. A vegyesiparcikkek közül főleg a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekből nőtt nagy mértékben az eladás, köztük olyanokból is, amelyekből a korábbi években még hiány volt. Mosógépből például majdnem 110 000 darabot vásárolt a lakosság, ami jaz 1957. évi vásárlásnak több ! mint kétszerese. Porszívógép- I bői körülbelül 30 százalékkal, j bútorból mintegy 25 százalékkal többet, televíziós ké- i szülékből mintegy kétszer any- nyit vásárolt a lakosság, mint 1957- ben. Jelentősen nőtt az építőanyagok forgalma is, de több cikkben még mindig hiány volt. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet várható további növkedésére utal az, hogy a lakosság takarékbetétállománya egy év alatt egy milliárd forinttal növekedett. 1958. évben a budapesti piacokra kevesebb árut hoztak fel a termelők, mint 1957-ben. Baromfiból kb. 24 százalékkal, zöldségfélékből kb. 19 százalékkal volt kevesebb a felhozott mennyiség, mint az előző évben. A gyümölcsfélék felhozatala kb. 10—14 százalékkal nagyobb volt. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél jóval kedvezőbben alakult: a kivitel 40 százalékkal volt több, a behozatal 10 százalékkal volt kevesebb, mint az 1957. évi. Ezzel a külkereskedelem a kiviteli tervet 12 százalékkal, a behozatali tervet két százalékkal teljesítette túl. Ennek következtében a kiviteli "többlet nagyobb volt, mint a tervezett, ami lehetővé tette a külföldi tartozások csökkentését. 1958-ban már nem volt szükség a fogyasztási cikkeknek olyan mértékű importjára, mint 1957-ben. A kizárólag külföldről beszerezhető és a hazai termelés választékát bővítő fogyasztási cikkek importja tavalyhoz képest nőtt. 1958- ban többek között személygépkocsikból megkétszereződött a behozatal. Narancsból, és banánból mintegy kétszer annyi, datolyából és borsból pedig több, mint két és félszer annyi volt a behozatal, mint az előző évben. NÉPMOZGALOM, EGÉSZSÉGÜGY ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A népesség száma az év végén megközelítette a 9,9 milliót. A természetes szaporodás 1958-ban kb. azonos volt az 1957. évivel. 1958-ban kevesebb gyermek született ugyan, mint a korábbi éveiben, de a halandóság kisebb volt. Az év folyamán a fertőző megbetegedések száma általában csokiként. 1958-ban az egészségügyi hálózat 700 új kórházi ággyal bővült. Növekedett a társadalombiztosításba bevontak száma is. Az egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma az 1958—1959. oktatási év elején 31 600 volt Az ipari-kereskedelmi és mezőgazdasági tanulók száma az 1958—1959. tanévben több mint százezer, csaknem háromnegyed részük az ipari szakmunkás utánpótlást biztosítja. Az elmúlt év folyamán mintegy 15 000 mű jelent meg, 23 százalékkal több, mint 1957-ben. A kinyomtatott művek példányszáma 49 millió, 14 százalékkal magasabb, mint az 1957. évi. Az elmúlt év folyamán a rádióelőfizetők száma mintegy 200 000-rel nőtt. Ez évben helyezték üzembe a Szabadság-hegyi televíziós adót. A televízió előfizetőinek száma meghaladta a 16 000-et. Budapest, 1959. január 17. Központi Statisztikai Hivatal.
