Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-17 / 14. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. Január 1?. A BAROMFITENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Sajnos, de tény, hogy megyénkben nagyon elmaradott állapotban van a baromfitenyésztés. Mind mennyiségi, mind minőségi téren nemcsak egyes országok, hanem hazánk más területeivel szemben is — mint például az Alföld — igen le vagyunk maradva. Hogy miként tudunk és akarunk e sajnálatos helyzeten változtatni, erről érdeklődünk a megyei tanács és a MÉSZÖV illetékes vezetőitől. — Ahhoz, hogy a baromfitenyésztést fejleszthessük, elsősorban keltetőállomásaink kapacitását kell növelni. Vagyis mielőbb el kell érnünk, hogy a naposcsibe keresletet ki tudjuk elégíteni. A Földművelés- ügyi Minisztériumtól ígéretet kaptunk, hogy egy húsz gépes modern keltetőállomást állíthatunk fel Kaposvárott a régi helyébe. És a fonyódit is még ez évben két új géppel bővítjük. A keltetőállomások nagy előnyt jelentenek a házi keltetéssel szemben. Ez abban nyilvánul meg, hogy csak teljesen fajtiszta állatok tojásait használjuk fel: Erre a célra a megyei tanács Gálosfán mintegy 8—10 ezres tyúkfarmot fog létesíteni, s ezek tojásaival látjuk majd el a megye összes keltetőállomását Itt kizárólag angol hempsír fajtát tenyésztünk, mely nagyon jó tojáshozamú és erős fejlődőképessé- gű. Répáspuszta, Ráksi, Ná- gocs és Somcgyjád termelőszövetkezeteiben már ezt a fajtát tenyésztik. — Termelőszövetkezeteink végre kezdenek ráébredni, hogy a baromfitenyésztés nem ráfizetődő foglalkozás, szaktudással, megfelelő hozzáértéssel és kis befektetéssel egyetlen ember nagy hasznot hajthat a közösnek. Az idei évre eddig húszezer darab naposcsibét igényeltek. De vannak tsz-ek, mint például az oszto- páni Győzelem és a répáspusztai Első ötéves Terv, ahol ötszázas, illetve nyolcszázas kacsaállományt állítanak be kísérletképpen. E két tsz példáját más halastóval rendelkező gazdaságok is követhetnék. — Figyelemre méltó az is, hogy Böhönyén 25 asszony megalakította az első baromfi- tenyésztő szakcsoportot ötezer szerződéses naposcsibét fognak felnevelni 10 hetes (rántani- való) korig. Minden száz darab naposcsibe után 25 kg-ot kell leadni a szövetkezetnek, melyet előre megállapított áron fizetnek ki. A kezdeményezett követően Balatonszent- györgyön is alakulóban van a baromfitenyésztő szakcsoport — Állami gazdaságainkra e téren viszont nem sok jót mondhatunk. Mindössze Lábo- don és az alsóbogátiak csom- bárdi üzemegységében foglalkoznak baromfitenyésztéssel, holott Béndeken, Marcaliban, Iharosberényben stb. is megvannak az ólak, de nem használják. — Most az a tervünk, hogy a jövőben felvilágosító munkával minél jobban kiszélesítsük a baromfitenyésztést. A következő években el akarjuk érni, hogy csak fajtiszta baromfiakat tenyésszünk a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, az egyéni gazdaságokban és a szakcsoportokban egyaránt — fejezték be felvilágosításukat a megyei tanács és a MÉSZÖV illetékes vezetői. Veszélyben a tervteljesítés MEGGONDOLATLANUL f Már nemegyszer foglalkoztunk a Szíjgyártó Kisipari Termelő Szövetkezettel, melynek kiváló minőségű futball- labdái az elmúlt években eljutottak a világ legkülönbözőbb országaiba. Büszkék voltunk erre a ktsz-re, hiszen még a tavalyi utolsó évnegyedben is 2776 exportlabdát készítettek, azonkívül, hogy elvégezték belföldi, helyi rendeléseiket is; 40 pár lószerszámot, 50 kötőféket, 50 kantárt gyártottal?:. Az új év első negyedében veszélybe jutott a tervteljesítés. Legalább háromezer futballt tudnának készíteni, ahelyett csak ezerre van kilátás, 150 pár lószerszám helyett 20 egyesre, 1300 röp- és meccslabda helyett 500-ra. Készítenek majd 100 nyaklót, 100 pár izzasztót és 40 kantárt is. Mi az oka a megtorpanásnak? Az anyaghiány. A bőrgyárak még az exportra szánt mennyiséget sem voltak képeSggizzt mit, liőL n&n o ölt.. ■ ... Figyelj ide, kisbabám, mes ét mondok neked ... — S mintha a díszes horvát népviseletbe öltöztetett baba tágrra- nyüt szemmel ügyelné mesét mondó kis gazdájának, Ro- molicz Magduska lakácsai kislánynak a szavait. sek leszállítani. A szíjgyártó j szövetkezetnek ipari tanú- ( lókkal együtt 42 dolgozója van, J a számítás szerint viszont ezzel a létszámmal a rendelke-j zésre álló anyagmennyiséget 4 öf hét alatt fel lehet dől- ( gozni. Mi lesz a hátralevő idő-) ben? Erre a kérdésre még 1 nem tudnak válaszolni a ktsz! vezetői sem. A jövő héten i utaznak Budapestre tárgyalni, ( s attól várják az anyagellátás^ jobbrafordulását, a tervteljesí- ( tés lehetőségének biztosítását. 1 Egyelőre bizony veszélyben j a tervteljesítés, de remélhe- < tőleg rövidesen azt jelenthetjük, hogy minden rendben van ( a Kaposvári Szíjgyártó Kis-i ipari Termelő Szövetkezetben. EMLÉKSERLEG kiváló somogyi ktsz-eknek A Maroali Vegyesipari Ktsz és a Kaposvári Szabóipari Ktsz tizenegy, illetve tízéves fennállásukat ünnepelték az elmúlt évben. Fejlődésükre f jellemző, hogy a marcali ve-f gyesipari 1947-ben 25 taggal? alakult, és 270 ezer forint? munkát végzett, tavaly 67 * dolgozót foglalkoztatott, csaknem 3 millió forintos forgalom mellett. A kaposvári szabóságnál hasonló fejlődés tapasztalható. 1948-ban 16 alapító tag 600 ezer forintos forgalmat bonyolított le, 1958- bam 57 dolgozó 7 millió forintot forgalmazott. A két kiváló somogyi kisipari termelőszövetkezet elnyerte az OKISZ elismerését. A budapesti Pesti Barnabás utcai székházban Erdős József, az OKISZ elnöke em-í lékserleget adott át L a zn i-r esek Imrének, a KISZÖV # elnökének. A két serleg to-1 vábbadására a jövő héten f Marcaliban és Kaposvárott f kerül sor ünnepélyes keretek f között. ? dönte- adott- a pe- műveManapság mindenütt építünk. Lakást a lak ás tál annak, bölcsődét a gyermeknek, üzemet a dolgozóknak, gépeknek és otthont a kultúránál?. Az építés láza felemelő, megacélozza az izmokat. És most mégis rombolni akarunk? Nem a szó szoros értelmében, nem megépített falakat romba ni, csak elvenni egy ságot, egy lehetőséget remváros lakóitól. A lődés lehetőségét... A közelmúltban, úgy határozott a városi tanács népművelési állandó bizottsága, hogy megszüntetik a szent- jakabi kultúrotthont. Legalábbis ilyen javaslatot terjesztenek a v. b. elé. Miért? A kultúrotthon nem működik évek óta. A fiatalság nem kultúrigényes (!). Az üzemi munkások az üzemi kultúrcsoportokban működnek. (Bár működnének!) Cigányok járnak oda és nem kultúréhes emberek. Törnek, zúznak, kártyáznak, bort visznek oda; a felszerelés már az ördögé. Két napig ég a villany anélkül, hogy észrevenné valaki. A kultúrotthon igazgató nem megfelelő. Gyengekezű. Elvben szép, de gyakorlatilag nem lehet fenntartani a kultúrotthont. Ezek lennének az érvek. De milyen hamis, milyen suta érvek! önkéntelenül is arra gondol az ember: valami más érdek vagy a köny- nyebb megoldás lehetősége vezérelte a felszólalókat. Vitatkoztak-e azon, hogy miért nem volt ott élet hosz- szú évekig? Megállapították-e, hogy a felsőbb szervek hibájából? Mert a negyvenháromezer lakosú városnak nem jutott státusz egyetlenegy vezetőre, aki megszervezte volna a kultúrmunkát. Aligha vitatkoztak ezen. Most van végre népművelési felügyelő a városban. Most akarjuk szétrobbantani a művelődési otthont? Nem egyszerűbb lenne igazgató cserével új életet kezdeni? Ilyen érvek alapján megszüntethetnénk az ÉDOSZ-L a Munkásotthont, s akkor egyetlen kultúrház sem lenne a város szélein, hisz a don- neriból is orvosi rendelőt kreáltunk. Három javaslat hangzott el, Legyen az épületből iskola, óvoda vagy a Megyei Könyvtár fiókja és könyvraktára (!). Igaz, mindháromra szükség van. De művelődési otthonra is! Könyvtár? Fedezzük vele a raktárt, ami miatt lehúzzuk a redőnyt egy művelődési otthon előtt? Öt-hatszáz ember lakik Szentjakabon. Szétszórtan? Éppen azért kell a közös otthon. Szükségességét aligha vitathatja valaki. Mert senki sem hiszi el, hogy a város határából bejárnak sakkozni, rádiót, előadást hallgatni, táncolni, kézimunkázni az emberek. Mozi van ott. Es még ki merjük ejteni a szánkon, hogy helyezzék át a kocsmába? Nem, aki ilyen megoldásra áhítozik, az nem jóakarónk, az. sorvasztani akarja eredményeinket! Ismernék csak a falusi embert. Látnák erőfeszítéseit! Távol a várostól istállókat, pajtákat alakítanak át. Az összefogás erejével, munkával, lelkesedéssel építik a kultúra otthonát szerte az országban. És nemde ez a célkitűzés pártunk művelődéspolitikájában Is? Miért büntessük hát az embert, a szentjakabi népet saját bűnünkért, az eddigi kiáltó szervezetlenségért? Inkább azon törné fejét az állandó bizottság: hogyan javíthatná meg a város, elsősorban a peremrészek kulturális életét. Mert ez a feladata! Reméljük, nem kétséges, hogy a végrehajtó bizottság visszautasítja az effajta meggondolatlan javaslatot.., Tavaly közepes méztermés volt A Földművelésügyi Minisztérium Méhészeti Osztályán most összegezték az elmúlt év eredményeit. A méhészet országos felügyelője , elmondotta, hogy az 1957. évi egészen gyenge méztermés, a méhcsaládok legyengülése után az 195.8-as esztendő jó közepes méztermést hozott. Voltak szép számmal olyan méhészek, akik háromszor is pergettek, s egy-egv családtól 30 —35 kiló akácmézet szűrtek. A felvásárló szövetkezeti szervek az idén kereken 500 va- gonnyi mézet vettek át exportra. Ez a mennyiség minden eddigi ere<iményt felülmúl. Egy hét alatt « 400 gyermekhalál A múlt héten mintegy 400 gyermek halt meg Fortalezá- ban, a brazíliai Ceara állam fővárosában — jelenti a brazil távirati iroda. Ismeretes, hogy a tartós szárazság miatt ebben az államban éhínség pusztít. GAZDAGODIK a falu Csaknem 2200 holdon termelnek silókukoricát megyénk tsz-ei Az állattenyésztés minőségi megjavítását célzó terveíklke! egyuttl a takarmén yféleségek termelésének növeléséit is elhatározták termelőszövetkezeteink. Míg az elmúlt esztendőben a szántóterületnek csupán 2 százalékán termeltek fő- és másodvetésű silókukoricát, idén szántójuk több mint 7 százalékán vetnek silókukoricát. Ez azt jelenti, hogy majdnem 2200 kataszteri holdról több mint 200 ezer mázsa kitűnő zöldtakarmányt takaríthatnak be. Több olyan termelőszövetkezet van a megyében, mint például a ráksi Uj Élet, a répáspusztai Első ötéves Terv, amely szántóterülete mintegy 9 %-án termel silókukoricát Levágták a disznót Megbízott a disznó, az idő is kedvező, tehát Bausz Béla görgetegi gazda levágta kétmázsás hízóját. Felesége, leánya, az egész ház népe sürög- forog, hogy minél hamarabb elvégezzék a nehéz munkát, s asztalhoz ülhessenek a finom disznótor mellé. Révész Imre több képét vásárolta meg a szovjet állam A századforduló és a XX. század első évtizedeinek kiváló magyar festője, Révész Imre műveit jól ismerik a Szovjetunióban. A kiváló magyar művész idős korában Kárpátalján élő leányához költözött, s 86 éves volt, amikor 1945-ben a kárpát-ukrajnai Vinogradov (Nagyszöllős) közelében meghalt. Itt is temették el. A Révész-család a közelmúltban Révész Imre több képét vásárolta meg a művész leányától. E festményeket Ungvárott kiállításon mutatták be, a közelmúltban pedig a leningrádi Ermitázsba szállították a szükséges restaurálási munkák elvégzésére. Révész Imre képei előreláthatólag a Szovjetunió különböző múzeumaiba kerülnek. Képző- és IparmiívésznőK alkotásainak kiállítása A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Műcsarnok a nemzetközi nőnap alkalmából kiállítást rendez a magyar képzőművésznők és iparművésznők alkotásaiból. A kiállítást március 7-én nyitják meg az Ernst Múzeumban. A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Műcsarnok felhívással fordul a képző- és iparművésznőkhöz, hogy műveikkel vegyenek részt a kiállításon. A műveket február 12-én és 13-án reggel fél kilenc órától délután négy óráig lehet átadni az Ernst Múzeumban. Nem egy-egy gazda háza tájára, istállójába kukkantottunk be, összeszámolni, hogy hány rádióval, motorral, mosógéppel, lóval, tehénnel van több, mint évekkel ezelőtt vagy akár csak tavaly, hanem a községi tanácsok aktáiban, terveiben kerestük és találtuk meg a bizonyítékokat: állami hozzájárulással vagy anélkül, a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával vagy a tanács megtalkarított költségvetéséből és bevételeiből: gazdagodik a falu. | TOPONÄR A falu legjelentősebb beruházása ebben az évben a községfejlesztésből és állami' hozzájárulásból épülő óvoda. A tavasszal megkezdődő építkezés mintegy 50 000 forintba kerül, száz gyermeknek biztosít otthont, s mellette szolgálati lakás épül. Ugyancsak 50 ezer forintot fordít a tanács a k özségfejleszrtési alapból járdák építésére. Köztelek karbantartására 8000 forint jut, 15 000 forintos befektetéssel a művelődési otthonban új mozigépház épül. Január első napjaiban 1000 forint értékű könyvet vásárolt a tanács a népkönyvtár számára. I CSOMBÁRDON | IIIIIIIIHIIIIIIIillllllllllllllllllHIIHIIIIIIl körülbelül 170 000 forint készpénz szükséges az idén felépülő tanácsház és művelődési otthon költségeihez. A régi — jelenleg már erősen megrongálódott — művelődési otthon bontásából — amit a község lakói társadalmi munkával végeznek el —, téglát és faanyagot nyernek. Ugyancsak társadalmi összefogással készül el az új épület összes alap- és kőművesmunkálata. A falu vezetői már a tavaly összegyűlt községfejlesztési hozzájárulást is tartalékolták, meghagyták erre az évre, hogy kellő anyagi fedezet álljon rendelkezésre, és zavartalanul épülhessen fel a nélkülözhetetlen művelődési otthon. BODROGON .illlllllliillllllilllllllllllillilllllllllllllln. is «■spórolt"« tavaly a községfejlesztési alappal a községi tanács, semmiféle jelentősebb létesítmény építésébe nem fogtak, nem fektették be a falu lakói által összeadott forintokat. Az idén megszavazott 10 százalékos, meg a múlt évről áthozott községfejlesztési hozzájárulásból — köl<sson es állami segítség nélkül — a falu egytantermes iskolájához még egy vagy két tantermet építenek. Véglegesen a következő tanácsülés fog dönteni, szem előtt tartva a község anyagi erejét és az iskola bővítésének feltétlen szükségességét. Bodrogon tavaly szavazott meg először a falu lakossága községfejlesztési hozzájárulásit. Ha ők is — hasonlóan más községekhez — miár az előző éveikben is áldoznak falujuk fejlesztésére, s nem várták volna csak úgy ölükbe hullani a segítséget, az eredményeket, akkor ők is több mindenre mondhatnák: ez a mi munkánk gyümölcse, nekünk, a mi forintjainkból épült. ZÁKÁNYBAN | Jlllllllllllllllllllllllllllllilllllillllllllllll 1956 őszén kezdték meg az anyag helyszínre szállítását a művelődési otthon felépítéséhez. A színháztermet, férfi és női öltözőket, a könyvtárhelyiséget és olvasószobát magába foglaló szép nagy épület teljes elkészítése — a 250 000 forintnyi társadalmi munkát is beleszámítva — a tervek szerint körübeiül 800—900 000 forintot igényel A kőművesmunkálatok 1957 tavaszán kezdődtek meg, sa megyei tanács 50 000 forintos támogatásán kívüli teljesen önerőből építi a falu. Méltatlankodnak is a község lakói, hogy sokára készül már el, addig három kilométert kell gyalogolniuk egy-egy' mozielőadásra vagy valamilyen mulatságra stb. Tavaly azonban csal? nyolc százalékos községfejlesztési hozzájárulást szavazott meg a község. A türelmetlenek és mások számára is álljon itt a községi tanács tájékoztatója, mely szerint a nyárra elkészül a nagyterem a színpaddal; az ajtók, ablakok készítésén is dolgoznak már a mesteremberek, s a tavasszal nfegkezdődik az épület vakolása is. Év végére pedig teljes egészében, összes helyiségeivel és berendezésével átadási» kerül as épület
