Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

* KriM. i°Kt» 13. SOMOGYI NÉPLAP A Németországgal kötendő békeszerződés szovjet tervezete Mikojan sajtóértekezlete San Franciscóban (Folytatás az 1. oldalról.) ségüket, hogy mindkét ál­lamnak minden eszközzel se­gítséget nyújtanak e cél el­éréséhez a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság köze­ledése és megegyezése alap­ján ■<. A ‘Í3. cikkely értelmében az NDK és az NSZK »ün­nepélyesen kötelezi ma» gát, hogy sohasem folya­modik erőszakhoz, s nem fenyegetőzik erőszak al­kalmazásával Németor­szág újraegyesítésének el­érése végett, és békés esz­közökkel old meg minden vitás kérdést, amely kap­csolataikban keletkezhet-«. A 25. cilkikély kimondja: »Németország egységének helyreállításáig és az egységes német állam kialakításáig Nyugat-Berlin demffitarizált szabad város, amelynek saját külön státusa van«. A 26. cikkely szerint »Né­metországnak nemzeti fegyve­res erői, katonái légierőd és haditengerészeti erői lesznek, amelyekre az ország védelmé­nek biztosítása végett szüksé­ge van«. I A 28. cikkely szerint Né­metország nem tarthat birto­kában, nem gyárthat, nem sze­rezhet be és nem próbálhat ki: a) semmiféle nukleáris fegy­vert és egyéb tömegpusztító eszközt, beleértve a biológiai és vegyi harceszközöket; b) semmiféle rakétát és irá­nyítható lövedéket, sem pedig ezeknek fellövésére vagy irá­nyítására szolgáló felszerelést; c) elsősorban bombázásra tervezett, tehát bombák és lö­vedékek tárolására szolgáló felszereléssel ellátott repülő­gépeket; d) tengeralattjárókat. A 30. cikkely szerint a Né­metország területén tar­tózkodó valamennyi kül­földi alakulatot a szerző­dés életbelépése után legkevesebb egy év alatt (vagy az éredekelt felek ál­tal egyezményesen meg­állapított más határidőn belül) ki kell vonni az or­szágból, s a szerződés hatálybalépése után hat hónappal egyhar- maddal kell csökkenteni a Németországban állomásozó idegen csapatok létszámát. Ez­zel egyidejűleg fel kell szá­molni a Németország terüle­tén lévő valamennyi külföldi katonai támaszpontot. A jövő­ben Németország nem enged­heti meg, hogy területén bár­milyen külföldi fegyveres erő vagy támaszpont legyen. A tervezet 32. cikkelye sze­rint »Németországot egyálta­lán nem korlátozzák békés gazdaságának fejlesztésében, amelynek a német nép jólété­nek növelésére kell irányul­nia, Németországot sem a kül­kereskedelemben, sem a tengeri hajózásban, sem a világpiaco­kon való szereplésben nem korlátozzák«. A 41. cikkely szerint a jóvá­tétel kérdését teljesen meg­oldottnak tekintik, s a szövet­séges és társult hatalmak le­mondanak minden ezzel kap­csolatos további igényükről. A »záró rendelkezésekben« többek között az áll, hogy a békeszerződés életbelépésétől kezdve felmentik Németorszá­got minden olyan kötelezett­ség alól, amely az NDK és az NSZK kormánya által a bé­keszerződés előtt kötött nem­zetközi szerződésekből folyik, és ellentmond a békeszerző­dés rendelkezésednek (43. cik­kely). A 46. cikkely szerint bár­mely állam csatlakozhat a bé­keszerződéshez, amely hadiál­lapotban volt Németországgal, de a szerződés aláírásakof nem szerepelt a szerződő felek kö­zött. Németországra vonatkozó szovjet jegyzék első külföldi visszhangjai New York. Hightower, az Associated Press hírügynökség diplomáciai szemleírója tudósí­tásában beszámol a német bé­keszerződés kérdésében az Egyesült Államokhoz intézett szovjet jegyzék első félhivata­los washingtoni visszhangjáról. Az Egyesült Államok hiva­talos személyiségei megígérték — írja —, hogy gondosan ta­nulmányozzák a Szovjetunió­nak azt a javaslatát, hogy ren­dezzenek kelet—nyugati talál­kozót Németország kérdésében. Párizs. A MÓridé" közli ’ a szovjet kormány javaslatát, hogy hívjanak össze értekez­letet a német békeszerződés megkötésével összefüggő kér­dések megvitatására. Ezzel kapcsolatban a lap hangsú­lyozza: »A szovjet főváros nyu­gati köreiben úgy vélekednek, hogy a szovjet vezetők olyan légkör megteremtésére töre­kednek, amely kedvező a Nyu­gattal való komoly tárgyalások megindítására«. * * * * Berlin (TASZSZ). Mint az ÁDN hírügynökség jelenti, a nagy-berlini magisztrátus szombaton rendkívüli ülésen foglalkozott a szovjet kor­mánynak a berlini kérdésre vonatkozó jegyzékével, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormányának válaszjegy- eékével és emlékiratával. Á magisztrátus nyilatkoza­tot fogadott el, amely felszólítja Berlin mindkét részének lakosságát, fog­jon össze Adenauer és Brandt veszélyes milita­rista politikája eilen, fékezze meg a reakciós erőket, amelyek meg- mérgezik) Nyugat-Német- ország és Nyugat-Berlin politikai életét. A magisztrátus biztosította á Német' Demokratikus Köz­társaság kormányát, hogy tel­jes mértékben támogatja azo­kat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormányhoz eljutta­tott válaszjegyzéke tartalmaz. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nyugat-berlini megszál­lási rendszer megszüntetése minden németnek, minden bé­keszerető embernek és elsősor­ban a német főváros lakosai­nak érdeke. A magisztrátus véleménye szerint az NDK kor­mánya nagy engedményt tett, amikor hozzájárult, hogy az NDK területén demilitarizált szabad várost létesítsenek. * « * Berlin (ADN). A Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa szombaton rend­kívüli ülésen elvi egyetértését nyilvánította a német béke- szerződés szovjet tervezetével. Elfogadta továbbá a békeérte­kezlet összehívására vonatko- aé javaslatot is. A Miniszter­tanács felhívással fordult a két német állam lakosságához, hogy foglaljon állást a szovjet tervezettel kapcsolatban. Fel­hívással fordult a bonni kor­mányhoz is, hogy még a béke­értekezlet előtt tartsanak elő­zetes megbeszéléseket a béke- szerződés tervezetéről. A többi érdekelt állam kormányához azzal a kéréssel fordult a Mi­nisztertanács, járuljanak hoz­zá a békeszerződés mielőbbi megkötéséhez. * * * London. Á szovjet jegyzék nagy visszhangot keltett az angol sajtóban. A lapok egy­öntetűen rámutatnak a moszk­vai kezdeményezés nagy je­lentőségére. Egyes hírmagya­rázók megállapítják, hogy a szovjet kormány már hosszú ideje kezében tart­ja a diplomáciai kezde­ményezést, és a nemzetkö­zi feszültség enyhítésére törekszik. A nagy példányszámú News of World ezt a tényt kiemelve felszólítja a nyugati kormá­nyokat, hogy kövessék a Szov­jetunió példáját, és a német kérdés rendezésére dolgozza­nak ki olyan ésszerű javasla­tokat, amelyek »megnyugtat­ják nemcsak a Szovjetuniót, hanem az angol nép legalább 99 százalékát is«. A Sunday Dispatch hasábjain. Lord Boothby konzervatív párti képviselő rámutat, hogy véleménye szerint Németor­szág egyesítésének feltétele­ként semlegesíteni kell az or­szágot. Korlátozni fegyverke­zését, megtiltani számára az atomfegyvert és elfogadtatni az Odera—Neisse határvona­lat. Egyes angol lapok viszont azt kifogásolják, hogy a Szov­jetunió a Kínai Népköztársa­ság meghívását is javasolja, továbbá, hogy a békeszerző­désről tárgyaló értekezlet szín­helyéül Varsót vagy Prágát ajánlja. * * » Párizs. Maurice Couve de Murville francia külügyminisz­ter szombaton este a rádiónak és a televíziónak adott inter­jújában kijelentette, hogy még korai lenne kommentálni a német békeszerződésről szóló szovjet javaslatot. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország és szövet­ségesei »hajlandók a Szovjet­unióval Németország egyesíté­séről és végső fokon a német békeszerződésről tárgyalni, ha a tárgyalásokat nem kötik elő­zetes feltételhez«. A világ minden Iájáról Amerikai közéleti személyi­ségek Kína elismerését sür­getik. Amerikai közéleti sze­mélyiségek 42 tagú csoportja felhívást juttatott el az ame­rikai kongresszushoz, amely­ben sürgeti a hidegháború be­fejezését, az Egyesült Államok külpolitikájának felülvizsgálá­sét és a Kínad Népköztársaság elismerését. A felhívás egy- egy példányát eljuttatták Eisenhowerhez és Dulleshez is, Fidel Castro televíziós in­terjút adott amerikai riporte­reknek, akik azt filmre vet­ték. Az interjúban kijelentet­te, hogy katonái »a törvény emberei«, Kubában demokrá­cia van és az is marad. Is­mételten hangsúlyozta, hogy Kuba ideiglenes kormányát a közvélemény és nem az erő­szak irányítja. Castro kijelen­tette, hogy Trujillet, a Domi­nikai Köztársaság elnökét minden demokratikus kor­mány ellenségének tartja. »Dominika népének példa kel­lett. Mi ezt a példát megmu­tattuk nekik« — hangoztatta Castro. * » « Havannától b’ivan mérföld- nyire nyugatra fekvő San Cristobal külvárosaiban egy tömegsírt találtak és benne 160 Batista-ellenes fogoly meg­csonkított holttestét. A tudósí­tó beszámol arról is, hogy La Cabana erődjében hétfőn újabb per indul, amelyben az első vádlott Cantillo tábornok, Santiago de Cuba volt város- parancsnoka. A kubai elnöki hivatal közlése szerint a Ba- tista-rendszer 76 volt funk­cionáriusa a havannai dél­amerikai követségeken kere­sett menedéket. Thedieck, a bonni kormány össznémetügyi államtitkára a rádióban kijelentette: a nyu­gatnémet kormány nem isméri el és a jövőben sem fogja elismerni a Német Demokrati­kus Köztársaságot és minden rendelkezésre álló »békés« esz­közzel az NDK »rezsimjének« eltávolítására fog törekedni. A bonni kormány nem haj­landó tárgyalni a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta az államtitkár. A bonni államtitkár elmefuttatá­sai ismét bebizonyították, a nyugatnémet kormánykörök nem kívánják a német kér­dés bélkés és demokratikus megoldását, az európai fe­szültség enyhülését, San Francisco (AP). A. I. Mi- kojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese szombaton Chicagóból repülőgépen San Franciscoba érkezett. Mikojan néhány órával ké­sőbb megjelent a San Fran­cisco-! sajtóklubban. A foga­dáson a klubnak körülbelül hatszáz tagja vett részt. Miko­jan a hozzáintézett kérdésekre részletesen válaszolt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit nyújthat a kommu­nizmus az amerikai munkás­nak, ezeket mondotta: — Ha most erre a kérdésre közvetlen választ adnék, »kom­munista propagandával« és az Egyesült Államok belügyeibe való beavatkozással vádolhat­nának meg. Közvetve azon­ban válaszolhatok. A Szovjetunióban a ter­melés ugyanolyan fej­lettségi színvonala mellett, mint az Egyesült Álla­mokban, a munkások még egyszer olyan jól élnek, mint az amerikai munká­sok. Az ezután feltett néhány kérdés a Kínai Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti viszonyra vonatkozott. Mikojan válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniót és Kínát a leg- szívélyesebb viszony fűzi egy­máshoz. Kína virágzik, és ro­hamosan fejlődik. A Szovjet­unió a teljes egyenjogúság alapján baráti támogatásban részesíti kínát. — Úgy vélem — fűzte hozzá Mikojan —, Amerika helyesen járna el, ha Kínát nyitott szem­mel, nem pedig olyan A kubai kommunisták első nagygyűlése Távozik Kubából az Egyesült Államok jelenlegi nagykövete Havanna (MTI). Fidel Cast­ro szombaton Havannában egy sajtóértekezleten kijelentette, ha a győzelmes felkelés rész­vevői be akarnak lépni az új kubai hadseregbe, szívesen lát­ják őket. Újságírók kérdésére vála­szolva elmondotta, hogy Errol Flynn amerikai filmszínész haditudósítói minőségében tartózkodott a cselekmények színhelyén. Megjegyezte, hogy azokat az amerikaiakat, akik a felkelők oldalán harcoltak, kitüntetik. Fidel Castro kifejtette, hogy felszámolják »az amerikai irá­nyítás alatt álló játékkaszinó­kat«, de a külföldi tőkebefek­tetőknek a volt Batista-kor- mánnyal kötött megállapodá­sait továbbra is tiszteletben tartják, »ha azok megfelelnek a törvényeknek«. A kubai kommunisták a fel­kelés győzelme óta szombaton este tartották első nagygyűlé­süket Havannában. » * ♦ Washington. Eisenhower el­nök szombaton elfogadta Earl T. Smithnek, az Egye­sült Államok kubai nagyköve­tének lemondását — közölte James Hagerthy, a Fehér Ház sajtószóvivője. Mint ismeretes, a kubai felkelők azzal vádol­ták Smith nagykövetet, hogy reakciós kubai csoportokkal tartott fenn kapcsolatot, és működésével' igyekezett meg­akadályozni a felkelők moz­galmának sikerét. Äz idén 95 millió rubel értékű gépeket kapunk a Szovjetuniótól Moszkva (MTI). A Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság között 1957 decemberé­ben létrejött egyezmény ke­retében a Szovjetunió nagy ér­tékű gépekkel, gépi felszerelés­sel, gyárberendezéssel segíti a magyar ipar sokoldalú fej­lesztését, a legfontosabb ipar­ágak termelésének növelését. A hitelegyezmény keretében az idén mintegy 95 millió rubel értékű gépi berendezést szállítanak a szovjet külkeres­kedelmi szervek a magyar iparnak. Mintegy 16 iparág dolgozói kapnak ebben az év­ben új szovjet gépeket. lémét heves hóviharok dúlnak Nyugat-Európában FRANCIAORSZÁG nagy részét vastag hótakaró borítja. Párizsban a reggeli órákban több helyen volt fenn­akadás a közlekedésben. A Szajna és a Marne folyó to­vább árad. NYUGAT-NÉMETORSZÁG északi és nyugati vidékein a hóesés és a hófúvások ko­moly fennakadást okoztak a közúti és vasúti forgalomban. A vonatok csak nagy késéssel közlekednek. A vidéki utak nagy része járhatatlan és a hóekék is elakadtak. HOLLANDIÁBAN a tengerpart mentén heves vihar tombol és a révkalauzok valamennyi holland kikötőben beszüntették a munkát. Idő j árásj elentés Várható időjárás ma estig: felhős, párás, helyenként kö­dös idő, több helyen havazás. Mérsékelt szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let minusz 2—plusz 1 fok kö­zött. szemüvegen keresztül szem­lélné, amely eltorzítja a valóságot. A kínai népi kommunák megszervezéséről hozzáintézett kérdésben Mikojan így nyilat­kozott: »Bármilyen furcsán hangzik is, a kommunák meg­szervezése aggodalmat kelt Nyugaton, Kínában viszont ezt lelkesen támogatja az egész nép. A kommunák megszerve­zésére vonatkozó kinai intéz­kedés végrehajtása bizonyítja, hogy a szocialista országok nem másolják a Szovjetuniót«. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kulturális cserére vonatkozó kérdésre válaszul Mikojan közölte: »A kultúr-csereegyezmény örven­detes fejlemény a két ország közötti kapcsolatokban. Az ebben az egyezményben fog­laltak — mondta Mikojan — megvalósulnak, és jó dolog, hogy az amerikaiak már nem félnek többé a szovjet táncos­nőktől, s nem követelik tőlük, hogy bélyegzőpárnákra nyom­kodják ujjúkat ujjlenyomatok végett«. Mikojan arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a meg­egyezéses megállapodás mi­lyen kérdésben a legfontosabb az Egyesült Államokkal való viszony megjavítása szempont­jából, ezt válaszolta: »Minde­nekelőtt a béke kérdésében. Szükséges, hogy ne élez­zék ki a viszonyt, továbbá, hogy vessenek véget a hi­degháborúnak, és mint egyenlő az egyenlővel, tárgyaljanak anélkül, hogy diktátumhoz folyamodná­nak. Akkor közös nevező­re jutunk a vitás kérdé­sek megoldásában«. Olyan konkrét kérdésként, amelyben a megállapodás kü­lönösen nagy jelentőségű len­ne, Mikojan a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésé­nek problémáját említette. Má­sodik fontos problémaként a váratlan támadás kiküszöbö­lésére vonatkozó intézkedések kérdésére utalt. Az Egyesült Államok képviselői — mondta — akadályokat gördítenek a két probléma megoldása elé. Mikojan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönösen előnyös kereskedelem kibőví­tése előmozdítja a nemzetközi helyzet megjavulását és a két ország közötti kapcsolatok el­mélyülését. Mikojan példaként utalt azokra a nevetséges mes­terséges korlátozásokra, ame­lyek az Egyesült Államokban a Szovjetunióval való kereske­delem tekintetében érvényben vannak. Mikojannak azt a kijelenté­sét, hogy a szovjet nép baráti kapcsolatokat óhajt az Egye­sült Államokkal az egyenlőség és a békés verseny alapján, az egész teremben visszhangzó* hosszan tartó tapssal fogadták. * * * Washington. James Hager­thy, a Fehér Ház sajtószóvivő­je szombaton kijelentette, le­hetséges, hogy január 20-a előtt sor kerül Mikojan és Eisenhower találkozására. A találkozás végleges időpontját hétfőn közlik. Üjabb angol és amerikai vélemények a szovjet világűr-rakétáról New York (TASZSZ). A St. ■ Luisban megjelenő Post Dis­patch közölte Phillips nyugal- ! mázott dandárparancsnoknak, a lap katonai szemleírójának cikkét. A cikkíró kifejti, hogy a szovjet világűr-rakéta si­kere nyomán kétségkívül olyan igények mutatkoznak majd, hogy az Egyesült Államok is csináljon valami hasonlót. Vi­szont — folytatja Phillips — az Egyesült Államoknak hiányoznak azok a ra­kétái, amelyek segítségé­vel elhagyhatná vagy leg­alább utolérhetné a Szov­jetuniót. Ezért várható, hogy több lesz a kudarc, mint a siker. Sőt, a sikerek is sokkal cse­kélyebbek lesznek, mint Oroszország első sikerei. A szemleíró megállapítja: Az Egyesült Államok erőfeszíté- ] sei továbbra is a szovjet ered­ményekre való reagálás jelle­gét mutatják majd. Gyakorla­tilag az oroszok fogják meg­határozni az Egyesült Álla­mok programját«. * * * London (MTI). A New Statesman írja: Kinek a képzeletét nem tüzeli fel a szovjet űrrakéta? A tudomá­nyos regény többé nem re­gény. A világűr-utazás a Marsra vagy a Vénuszra könnyen lehetségessé válhat a legközelebbi 25 évben. Egy ilyen fantasztikus kaland csil­lagászati előnyei felmérhetet- lenek lesznek. Valódi fontos­sága azonban az, hogy új lehetőségeket nyit meg az emberiség számára. A Szovjetunióban az ifjabb nemzedék a határtalan új vi­lágok kikémlelése lehetőségei­nek izgalmait élvezi. Hasonló izgalmat éreztek Európában négy és fél évszázaddal ez­előtt, amikor felfedezték Ame­rikát. Az oroszok kétségkívül tisztában vannak azzal, mi­lyen óriási propagandisztikus és katonai értéke van an­nak, hogy műszaki területen megelőzték az Egyesült Ál­lamokat, és pontosan célba találhatnak interkontinentális rakétáikkal. Washington (MTI). Az ame­rikai képviselöház űrhajózási bizottsága közzétette jelenté­sét, melyből kitűnik, hogy »pártatlan becslés szerint« legalább öt évre vlfc szük­ség ahhoz, hogy az Egyesült Államok utolérje a Szovjet­uniót az űrhajózás technikájá­ban. A bizottság javasolta, hogy vizsgálják felül az amerikai tudományos oktatási rend­szert, mert a jelenleginél sók­kal nagyobb szerepet keli juttatni a természettudomA­nyrtkrLak

Next

/
Thumbnails
Contents