Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
A w fY i'j,. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, fcGVLbL'lJEIEKI XVI. évfolyam, 9. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. január 11. Mai számunk tartalmából Nemzetközi szemle AZ ÖREGEK Egy ritka somogyi könyv Csahncm hatssás családi hás épült kölcsönből tavaly Milyenek az idei kilátások? A felszabadulás előtt is lehetett ugyan pénzt felvenni a bankból, csak hát nem mindenkinek. Ilyen lakásépítési akció viszont, amilyet az Országos Takarékpénztár folytat, még sohasem volt hazánkban . A dolgozó nép állama megyénkben is lehetővé tette a kisembereknek, hogy saját családi tűzhelyet építhessenek, hogy megtakarított pénzükből állami segítséggel, hosszú határidővel és minimális kamattal minél hamarabb tető alá kerüljön házuk. Az elmúlt évben az OTP megyei fiókja nem kevesebb mint tizenhétmillió forint kölcsönt folyósított az építkezőknek. Ez pe- 1 dig azt jelenti, hogy 1958- ban 572 családi ház épült Somogybán ilyen alapon. Hogy mennyire szívesen veszik a dolgozók az állam mesz- szemenő segítségét, s hogy kik használják fél leginkább a rendelkezésre álló összeget, azt a következő adatok példázzák: Tavaly 425 ház kölcsön folyósítását engedélyezte az OTP. A négy és félszáz engedélyből 72 ipari alkalmazottra, munkásra, 82 postai és közlekedési, 53 állami gazdasági és gépállomási dolgozóra, 16 termelőszövetkezeti tagra, 48 egyéb városi és 154 falusi dolgozóra jutott. Világosan megmutatkozik tehát, hogy mind városban, mind falun sokan éltek az állami támogatással. Igen sóikat jelentett az építkező lakosság számára az OTP és a TÜZÉP jó kapcsolata. A takarékpénztár állandóan tájékoztatja a TÜZÉP-et az építési köl- r csőn igényről és az építtetők anyagszükségletéről, ami megkönnyítette az anyag szétküldését a járási telepekre. Volt ugyan évköziben néha hiány némely építőanyagban, de tartós fennakadás sohasem volt. Különösképpen az OTP segítségével történő építkezéseknél, mivel ezek előnyt élveznek. De előnyt jelent a munka folyamán a járasd tanácsoknál dolgozó építési technikusok menetközben való ellenőrzése, helyszíni segítség- nyújtása. Ez volt tavaly. És mi lesz 1959-ben? Ebben az évben még magasabb keretösszeg áll rendelkezésre, mint 1958- ban. Előreláthatóan ismét túl fogja haladni az ötszázat az OTP- ikölcsönből épüllő házak száma. Hetenkint általában 8—10 kérelem fut be a megyei fiókhoz, jelenleg mintegy száz azok száma, akik kölcsönt igényelnek, engedélyezésre várnak. Mindazok számára lehetőség nvílik felhasználni e kölcsönt, akik a törvényes előírásokat megtartják, s kérvényük jó. Ez utóbbi különösen azért fontos, mivel igen sok kérelem azért húzódik át egyik évről a másikra, mert a benyújtott adatok nem eléggé pontosak, helytállóak. A kérelmeket jobb minél hamarabb beküldeni. Még év A magyar kormány válaszjegyzéke az NDK kormányához A Magyar Népköztársaság kormánya 1959. január 9-én jegyzékben válaszolt a Német elején döntse el ki-ki, hop- > Demokratikus Köztársaság igénybe ákarja-e venni az ál- j kormányának múlt év novem- lami támogatást. A most igé- bér 10-i jegyzékére, valamint nyelt kölcsönök engedélyezése j »A béke veszélyeztetése a körülbelül egy hónap alatt nyugatnémet politika által« megtörténik, és semmi akadálya nem lesz annak, hogy már a tavasszal megkezdjék a családi ház építkezését, s még ebben az évben be is fejezzék azt. Az OTP-nek egyetlen kívánalma van csak: a kitűzött határidők pontos megtartása, így tudja csupán biztosítani, hogy minden jogos igénylő hozzájusson az OTP családi- ház-építési kölcsönhöz. Ha ván pénz otthon (vagy éppenséggel a takarékban), van OTP-kölosön is. Akkor pedig lehet építkezni, hiszen című emlékiratára. A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke teljes támogatásáról biztosítja a Német Demokratikus Köztársaságot a német imperializmus ellen, béke biztosításáért és Németország békés, demokratikus alapokon történő újraegyesítéséért folytatott küzdelmében. A jegyzék kifejezésre jutépítőanyag van elegendő és tatja azt a meggyőződését, áraikban sem történt számottevő változás. Százezer tonnával több műtrágya Mihalik Lajos, a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat igazgatója tájékoztatta az MTI nél hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok és a szocialista országok közötti együttműködés további megszilárdulása folytán a német imperialisták agresszív tervei meghiúsulnak, és a szocialista tábor, valamint a A növényvédőszer'kből ; világ békeszerető erőinek a egész éven át zavartalan lesz nemzetközi feszültség csök- az ellátás. Réagálic a múlt évi- kentésére és a béke biztosítámunkatársát a mezőgazdaság 1959. évi műtrágyaellátásáról: 1959-ben százezer tonnával több műtrágya áll majd rendelkezésre. A nitrogén műtrágyákból mintegy 50 000, szuperfoszfátból csaiknem 40 ezer, kálisóból pedig megközelítően tízezer tonnával nagyobbak az idei készletek. A több mint félmillió tonnányi műtrágyából elsősorban a szocialista nagyüzemek igényeit elégítik ki. A vállalat felhívja a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy saját érdekükben hasznos lenne, ha az igényléseket, a megyei MÜNÖSZER vállalatokhoz már a legközelebbi napokban eljuttatnák. Az első félévi keretnek mintegy 60—65 százaléka ugyanis megérkezett már a megyékbe, tehát a szállításnak akadálya sehdl sem lehet. Messzemenően gondoskodnak az egyszerűbb szövetkezetek — szakcsoportok, társulások stb. — műtrágyaigényeinek kielégítéséről is. A juttatás sorrendjében megelőzik az egyénileg gazdálkodókat. Az egyéni termelők közül azok részesülnek előnyben, akik állami vállalatokkal, illetve a földművesszövetkezetekkel valamilyen növényre termelési szerződést kötöttek. számottevően nagyobb mennyiségben kerül majd az üzletekbe. Az eddig hiánycikként szereplő szőlőkötöző anyagokból — raffiáfoól is — elegendő készletekkel rendelkezik a vállalat. Ellátási zavarókra sehol sem kell számítani. Az új telepítésekét ebből a szempontból is számításba vették. Tovább bbvíiik a mező* gazdasági szakiskolákat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium azon fáradozik, hogy elősegítse a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó paraszt- fiatalok tevékenységét. A falusi fiatalok többsége nem ismeri a nagyüzemi gazdaság előnyeit. Most télen és a jövő ősszel mintegy kétszáz egyes kétéves tanfolyamot szerveztek, illetve szerveznek. A tani olyamok, működéséhez szükséges feltételekről a megyei tanácsok gondoskodnak. A szakmai továbbképzést egyes községekben az ezüst- kalászos tanfolyamok keretében oldják meg. sara irányuló törekvései eredményre vezetnek. ! Szuttai Béláné, a MÁV Nevelőintézet nevelője Vilcsek Ani- |kónak, az első osztály legjobb tanulójának felkészülését elä lenörzi. (»Háromszázhatvan kislány otthonában« című képes- riportunk a 3. oldalon.) Äz albán dolgozók nemzeti ünnepe Tirana (TASZSZ). Január 11. az albán dolgozók nemzeti ünnepe. Tizenhárom évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánították Albániát népi köztársaságnak. Az albán nép súlyos örökséget vett át a korábbi gyűlölt rewjszertől. Ipar szinte egyáltalán nem létezett, s a mezőgazdasági termelésben a leg- kezdetlegesebb munkamódszereket alkalmazták. Á lakosság 80 százaléka sem írni, sem olvasni nem tudott. Albánia rövid idő alatt agrár-ipari ország lett. A köztársaságban sok korszerű gyár és üzem épült. Az albán ipar tavaly tizenhétszer többet termelt, mint a háború előtt. A művelésre alkalmas földterület négyötöd része már szocialista szektorba tartozik. A szántóföldeken traktorokkal, kombájnokkal és más korsze-' rü mezőgazdasági gépekkel dolgoznak. Az albán nép új, szocialista kultúrát teremt magánalc. Családi ünnep Cikkeket olvastunk, rádióriportok hangzottak el nem is olyan régen a város tő- szomszédságában élő emberekről, a zselici népről. Ha valaki Szennára gondolt, népművészetéről, hagyományairól beszélt. A rosszindulatúnk pedig megbélyegzésként a »sötét zselici falu« névvel illették. Volt ebben valami igazság. Csak az tévedett, aki az embert, az egyént hibáztatta, s nem a Vadé-pusztai fiatalok Gárdonyi Géza: A bor c. színművének munka közben. egyik szereplője (1. kép.) Készül a színpad az általános iskola tantermében. (2. kép.) társadalmat, a régit, melynek az is sok volt, amit tudott, érzett, és gondolatban, vagy egymás között titokban kifejezett a zselici paraszt. Mert sötét volt Szennán, valóban sötét. De nem az emberek szivében. S gondolkozásában is csak annyira, amennyire elzárták Jóié a jót, a kultúrát, a felemelkedés lehetőségét. A maradiság vészmadarát jobbára kiölte már szívükből az új életforma. S ami tízegynéhány esztendő alatt változást idézett elő gondolkodásukban, az az emberré válás következménye... Ha valaki ott járt volna 1958 tavaszán, ha valaki láthatta, érthette volna az erjedést, a vágyat és elhatározást, mely hosszú évek után szárnyakat adott a szennai embereknek, most jobban értené a családi ünnep, a falu ünnepének nagyszerűségét. Mert sokan vagyunk, akik reggel félálomban a rádió gombjához nyúlunk, akik mosógépet használunk otthon és villanyvasalót. Nekünk ez természetes, kicsiségnek tűnik, nem is próbáljuk felfogni értékét. De a szennai ember most jutott el idáig, most jelzik fénypamacsok a távolról érkezőnek, hogy falu van itt, s emberek élnek a zselici dombok között. A múlt év elején még folyt harc a faluban. Igaz, né hányán voltak csak olyanok, akik visszahúzó erőként álltak szemben a villamosítás gondolatával, ök sem azért, mert nekik nem kell a villany; talán mert nem hittek benne, vagy sokallták a kiadásokat. De ahogy lenni szokott, itt is többen voltak a bízók. Már mindenki tudja, hogy a húzódozók nélkül is kigyúl a fény, s akkor a kevesek hirtelen fordulattal túlszárnyaltak mindenkit az áldozathozásban, a munkában. A falu eggyé forrott. tangó József tanácselnök, Szabó Sándor titkár, Bendi Géza, ia falu párttitkára a szervezésben, lelkesítésben, irányításban és az emberek a társadalmi munkában alkottak nagyot. Gondoljuk csak el: 200 000 forint a falu lakóitól, s a pénzben talán ki sem fejezhető társadalmi munka! Szinte nem volt kivétel, mégis Zóka Peti Mihály, Miszlang János, Nyári György, Zóka Gy. Sándor, Fekete Pál, Tóth Kiss Ferenc nevét emlegetik, s azt a hihetetlen akarást, amely ez időben felhalmozódott Szenna lakóiban. Fairtásról volt szó, oszlopállításról, fuvarról, vagy gyalogmunkáról? Mindegy. Menetek szívesen, örömmel, és munkájukkal, két kezükkel csalogattak fényt a faluba. Ünnepelni jött össze csütörtökön a család, a falu közössége. Minden tanácstag külön meghívta választóit, s eljöttek a járási vezetők, a szomszéd falvak képviselői is. Pohárköszöntők, rövid beszédek hangzottak el az ünnepi vacsora közben. Szenna a 62. község a kaposvári járásban, mely villanyt kapott, s ez egyúttal kultúrát is jelent. Örömünnep volt ez a nap, sok-sok ember egységes akaratának, munkájának, új rendünk adományának ünneplése. (Jávori)
