Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

A w fY i'j,. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, fcGVLbL'lJEIEKI XVI. évfolyam, 9. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. január 11. Mai számunk tartalmából Nemzetközi szemle AZ ÖREGEK Egy ritka somogyi könyv Csahncm hatssás családi hás épült kölcsönből tavaly Milyenek az idei kilátások? A felszabadulás előtt is le­hetett ugyan pénzt felvenni a bankból, csak hát nem min­denkinek. Ilyen lakásépítési akció viszont, amilyet az Or­szágos Takarékpénztár foly­tat, még sohasem volt hazánk­ban . A dolgozó nép állama megyénkben is lehetővé tette a kisembereknek, hogy saját családi tűzhelyet építhessenek, hogy megtakarított pénzükből állami segítséggel, hosszú ha­táridővel és minimális kamat­tal minél hamarabb tető alá kerüljön házuk. Az elmúlt évben az OTP megyei fiókja nem keve­sebb mint tizenhétmillió forint kölcsönt folyósított az építkezőknek. Ez pe- 1 dig azt jelenti, hogy 1958- ban 572 családi ház épült Somogybán ilyen alapon. Hogy mennyire szívesen ve­szik a dolgozók az állam mesz- szemenő segítségét, s hogy kik használják fél leginkább a rendelkezésre álló összeget, azt a következő adatok példáz­zák: Tavaly 425 ház kölcsön fo­lyósítását engedélyezte az OTP. A négy és félszáz enge­délyből 72 ipari alkalmazottra, munkásra, 82 postai és közle­kedési, 53 állami gazdasági és gépállomási dolgozóra, 16 ter­melőszövetkezeti tagra, 48 egyéb városi és 154 falusi dol­gozóra jutott. Világosan meg­mutatkozik tehát, hogy mind városban, mind falun sokan él­tek az állami támogatással. Igen sóikat jelentett az épít­kező lakosság számára az OTP és a TÜZÉP jó kapcsolata. A takarékpénztár állan­dóan tájékoztatja a TÜZÉP-et az építési köl- r csőn igényről és az épít­tetők anyagszükségletéről, ami megkönnyítette az anyag szétküldését a já­rási telepekre. Volt ugyan évköziben néha hiány némely építőanyagban, de tartós fennakadás sohasem volt. Különösképpen az OTP segítségével történő építkezé­seknél, mivel ezek előnyt él­veznek. De előnyt jelent a munka folyamán a járasd ta­nácsoknál dolgozó építési tech­nikusok menetközben való el­lenőrzése, helyszíni segítség- nyújtása. Ez volt tavaly. És mi lesz 1959-ben? Ebben az évben még ma­gasabb keretösszeg áll rendelkezésre, mint 1958- ban. Előreláthatóan ismét túl fogja haladni az ötszázat az OTP- ikölcsönből épüllő házak száma. Hetenkint általában 8—10 ké­relem fut be a megyei fiókhoz, jelenleg mintegy száz azok száma, akik kölcsönt igényel­nek, engedélyezésre várnak. Mindazok számára lehetőség nvílik felhasználni e kölcsönt, akik a törvényes előírásokat megtartják, s kérvényük jó. Ez utóbbi különösen azért fon­tos, mivel igen sok kérelem azért húzódik át egyik évről a másikra, mert a benyúj­tott adatok nem eléggé pontosak, helytállóak. A kérelmeket jobb minél hamarabb beküldeni. Még év A magyar kormány válaszjegyzéke az NDK kormányához A Magyar Népköztársaság kormánya 1959. január 9-én jegyzékben válaszolt a Német elején döntse el ki-ki, hop- > Demokratikus Köztársaság igénybe ákarja-e venni az ál- j kormányának múlt év novem- lami támogatást. A most igé- bér 10-i jegyzékére, valamint nyelt kölcsönök engedélyezése j »A béke veszélyeztetése a körülbelül egy hónap alatt nyugatnémet politika által« megtörténik, és semmi akadá­lya nem lesz annak, hogy már a tavasszal megkezdjék a csa­ládi ház építkezését, s még ebben az évben be is fejezzék azt. Az OTP-nek egyetlen kí­vánalma van csak: a kitűzött határidők pontos megtartása, így tudja csupán biztosítani, hogy minden jogos igénylő hozzájusson az OTP családi- ház-építési kölcsönhöz. Ha ván pénz otthon (vagy éppenséggel a takarékban), van OTP-kölosön is. Akkor pedig lehet építkezni, hiszen című emlékiratára. A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke teljes támogatásáról biz­tosítja a Német Demok­ratikus Köztársaságot a német imperializmus ellen, béke biztosításáért és Németország békés, de­mokratikus alapokon tör­ténő újraegyesítéséért folytatott küzdelmében. A jegyzék kifejezésre jut­építőanyag van elegendő és tatja azt a meggyőződését, áraikban sem történt számot­tevő változás. Százezer tonnával több műtrágya Mihalik Lajos, a Mű­trágya és Növényvédőszer Ér­tékesítő Szövetkezeti Vállalat igazgatója tájékoztatta az MTI nél hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsola­tok és a szocialista országok közötti együttműködés további megszilárdulása folytán a német imperialisták agresszív tervei meghiúsulnak, és a szocialista tábor, valamint a A növényvédőszer'kből ; világ békeszerető erőinek a egész éven át zavartalan lesz nemzetközi feszültség csök- az ellátás. Réagálic a múlt évi- kentésére és a béke biztosítá­munkatársát a mezőgazdaság 1959. évi műtrágyaellátásáról: 1959-ben százezer tonnával több műtrágya áll majd ren­delkezésre. A nitrogén mű­trágyákból mintegy 50 000, szuperfoszfátból csaiknem 40 ezer, kálisóból pedig megköze­lítően tízezer tonnával na­gyobbak az idei készletek. A több mint félmillió tonnányi műtrágyából elsősorban a szo­cialista nagyüzemek igényeit elégítik ki. A vállalat felhívja a terme­lőszövetkezetek figyelmét, hogy saját érdekükben hasz­nos lenne, ha az igényléseket, a megyei MÜNÖSZER vállala­tokhoz már a legközelebbi na­pokban eljuttatnák. Az első félévi keretnek mintegy 60—65 százaléka ugyanis megérkezett már a megyékbe, tehát a szál­lításnak akadálya sehdl sem lehet. Messzemenően gondos­kodnak az egyszerűbb szövet­kezetek — szakcsoportok, tár­sulások stb. — műtrágyaigé­nyeinek kielégítéséről is. A juttatás sorrendjében megelő­zik az egyénileg gazdálkodó­kat. Az egyéni termelők közül azok részesülnek előnyben, akik állami vállalatokkal, il­letve a földművesszövetkeze­tekkel valamilyen növényre termelési szerződést kötöttek. számottevően nagyobb mennyiségben kerül majd az üzletekbe. Az eddig hiánycik­ként szereplő szőlőkötöző anyagokból — raffiáfoól is — elegendő készletekkel rendel­kezik a vállalat. Ellátási za­varókra sehol sem kell szá­mítani. Az új telepítésekét eb­ből a szempontból is számítás­ba vették. Tovább bbvíiik a mező* gazdasági szakiskolákat A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezete elnöksége és a Földmű­velésügyi Minisztérium azon fáradozik, hogy elősegítse a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó paraszt- fiatalok tevékenységét. A fa­lusi fiatalok többsége nem ismeri a nagyüzemi gazdaság előnyeit. Most télen és a jövő ősszel mintegy kétszáz egy­es kétéves tanfolyamot szer­veztek, illetve szerveznek. A tani olyamok, működéséhez szükséges feltételekről a me­gyei tanácsok gondoskodnak. A szakmai továbbképzést egyes községekben az ezüst- kalászos tanfolyamok kereté­ben oldják meg. sara irányuló törekvései ered­ményre vezetnek. ! Szuttai Béláné, a MÁV Nevelőintézet nevelője Vilcsek Ani- |kónak, az első osztály legjobb tanulójának felkészülését el­ä lenörzi. (»Háromszázhatvan kislány otthonában« című képes- riportunk a 3. oldalon.) Äz albán dolgozók nemzeti ünnepe Tirana (TASZSZ). Január 11. az albán dolgozók nemzeti ünnepe. Tizenhárom évvel ez­előtt ezen a napon nyilvánítot­ták Albániát népi köztársaság­nak. Az albán nép súlyos öröksé­get vett át a korábbi gyűlölt rewjszertől. Ipar szinte egyál­talán nem létezett, s a mező­gazdasági termelésben a leg- kezdetlegesebb munkamódsze­reket alkalmazták. Á lakosság 80 százaléka sem írni, sem ol­vasni nem tudott. Albánia rövid idő alatt ag­rár-ipari ország lett. A köztár­saságban sok korszerű gyár és üzem épült. Az albán ipar ta­valy tizenhétszer többet ter­melt, mint a háború előtt. A művelésre alkalmas földterü­let négyötöd része már szocia­lista szektorba tartozik. A szántóföldeken traktorokkal, kombájnokkal és más korsze-' rü mezőgazdasági gépekkel dolgoznak. Az albán nép új, szocialista kultúrát teremt magánalc. Családi ünnep Cikkeket olvastunk, rádió­riportok hangzottak el nem is olyan régen a város tő- szomszédságában élő embe­rekről, a zselici népről. Ha valaki Szennára gondolt, népművészetéről, hagyomá­nyairól beszélt. A rosszindu­latúnk pedig megbélyegzés­ként a »sötét zselici falu« névvel illették. Volt ebben valami igazság. Csak az té­vedett, aki az embert, az egyént hibáztatta, s nem a Vadé-pusztai fiatalok Gárdonyi Géza: A bor c. színművének munka közben. egyik szereplője (1. kép.) Készül a színpad az általános iskola tantermében. (2. kép.) társadalmat, a régit, melynek az is sok volt, amit tudott, érzett, és gondolatban, vagy egymás között titokban ki­fejezett a zselici paraszt. Mert sötét volt Szennán, va­lóban sötét. De nem az em­berek szivében. S gondolko­zásában is csak annyira, amennyire elzárták Jóié a jót, a kultúrát, a felemelke­dés lehetőségét. A maradiság vészmadarát jobbára kiölte már szívükből az új életforma. S ami tíz­egynéhány esztendő alatt változást idézett elő gondol­kodásukban, az az emberré válás következménye... Ha valaki ott járt volna 1958 tavaszán, ha valaki lát­hatta, érthette volna az er­jedést, a vágyat és elhatáro­zást, mely hosszú évek után szárnyakat adott a szennai embereknek, most jobban értené a családi ünnep, a fa­lu ünnepének nagyszerűségét. Mert sokan vagyunk, akik reggel félálomban a rádió gombjához nyúlunk, akik mosógépet használunk ott­hon és villanyvasalót. Ne­künk ez természetes, kicsi­ségnek tűnik, nem is pró­báljuk felfogni értékét. De a szennai ember most jutott el idáig, most jelzik fény­pamacsok a távolról érkező­nek, hogy falu van itt, s emberek élnek a zselici dom­bok között. A múlt év ele­jén még folyt harc a faluban. Igaz, né hányán voltak csak olyanok, akik visszahúzó erő­ként álltak szemben a villa­mosítás gondolatával, ök sem azért, mert nekik nem kell a villany; talán mert nem hit­tek benne, vagy sokallták a kiadásokat. De ahogy lenni szokott, itt is többen voltak a bízók. Már mindenki tud­ja, hogy a húzódozók nélkül is kigyúl a fény, s akkor a kevesek hirtelen fordulat­tal túlszárnyaltak mindenkit az áldozathozásban, a mun­kában. A falu eggyé for­rott. tangó József tanács­elnök, Szabó Sándor titkár, Bendi Géza, ia falu párttit­kára a szervezésben, lelke­sítésben, irányításban és az emberek a társadalmi mun­kában alkottak nagyot. Gondoljuk csak el: 200 000 forint a falu lakóitól, s a pénzben talán ki sem fejez­hető társadalmi munka! Szin­te nem volt kivétel, mégis Zóka Peti Mihály, Miszlang János, Nyári György, Zóka Gy. Sándor, Fekete Pál, Tóth Kiss Ferenc nevét emlegetik, s azt a hihetetlen akarást, amely ez időben felhalmozó­dott Szenna lakóiban. Fair­tásról volt szó, oszlopállítás­ról, fuvarról, vagy gyalog­munkáról? Mindegy. Mene­tek szívesen, örömmel, és munkájukkal, két kezükkel csalogattak fényt a faluba. Ünnepelni jött össze csü­törtökön a család, a falu közössége. Minden tanács­tag külön meghívta válasz­tóit, s eljöttek a járási ve­zetők, a szomszéd falvak képviselői is. Pohárköszöntők, rövid beszédek hangzottak el az ünnepi vacsora közben. Szenna a 62. község a ka­posvári járásban, mely vil­lanyt kapott, s ez egyúttal kultúrát is jelent. Örömün­nep volt ez a nap, sok-sok ember egységes akaratának, munkájának, új rendünk adományának ünneplése. (Jávori)

Next

/
Thumbnails
Contents