Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. január 9. Kényszerű beismerés, ellenérvek keresése Irta: J. Pokatajev, a közgazdaságtudományok kandidátusa A nyugati sajtót vizsgálva megállapíthat­juk, hogy a szovjet hétéves terv ellen irá­nyuló reakciós támadás »első fordulója« be­fejeződött. Ha mérleget akarunk készíteni a hétéves terv nyugati visszhangjáról, elsősor­ban a kapitalista rendszer sorsa feletti nyug­talanság érzését kell kiemelni. A burzsoá saj­tó szinte egyöntetűen riadót fújt, amelyben hangoztatja: a kapitalista rendszer egymás után veszíti el pozícióit a szocializmussal folytatott versenyben. A burzsoá kommentá­rokat mindenekelőtt az nyugtalanítja, hogy a szovjet népgazdaság eddigi sikerei és a jövő távlatai ország-világ előtt bebizonyítják az új gazdasági rend előnyeit. A „megrázó hatás“ okai A sajtómegfigyelők — ki nyíltan, ki kön- törfalazva — beismerik, hogy az ellenőrző számok komoly kárt okoztak a burzsoá gaz­dasági rendinek. Ezt a következő képpel ábrá­zolhatjuk: a szovjet terv fénycsóvája minden­ki számára láthatóvá tette azt az óriási szakadékot, amely a kapitalista gazdasági válság és a szovjet népgazdaság viharos fej­lődése között tátong. »A moszkvai hírek meg­rázó hatásának okait abban kereshetjük — írta az Economist című angol hetilap a tézi­sek nyilvánosságra hozatalakor —, hogy hét évre előre mutatja meg a fejlődés útját, s mindezt akkor, amikor az Egyesült Államok alig-alig kecmergett ki a mélyreható krí­zisből«. A lap az Egyesült Államokra hivat­kozik, pedig a többi kapitalista ország hely­zete sem jobb. Hivatalos adatok szerint Ang­liában és Észaik-Irországban pl. októberben 552 000 munkanélkülit számláltak, amely a második világháború befejezése óta a legma­gasabb szám Nagy-Britianniában. S Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország? Ezekben az országokban talán nincsenek gazdasági nehézségek? De bizony vannak. A termelés és a piac közötti ellenté­tek, a kihasználatlan termelési kapacitások, a munkanélküliek hada, a pénzügyi nehézsé­gek — mind-mind a kapitalista termelési mód alapvető hibáit tükrözik. A burzsoá megfigye­lők e döntő hiányosságokat látva úgy igye­keznek csökkenteni a kontrasztokat, hogy árnyékot vetnek a szovjet népgazdaság fej­lődésének távlataira. Nagyon jellemző e tekintetben a New York Times egyik cikkírójának próbálkozása, hogy »felfedje a hétéves terv gyengéit«. »A következő években — írja a lap — a Szovjet­unió munkaerőtartalékát alkotó új káderek száma jelentősen csökkenni fog, hiszen a második világháború idején a születések ará­nya szintén mérséklődött. Felvetődik a kér­dés, lesz-e a Szovjetuniónak elegendő ereje a tervek megvalósítására?« Mit válaszolhatunk a hasonló »kétségek­re«? Elsősorban azt, hogy a hétéves terv nem találgatásokra vagy jóslatokra épült, hanem tudományosan megalapozott előirány­zatokra. A tudomány pedig azt igazolja, hogy a munkások és az alkalmazottak számának 21 százalékos emelkedése teljes egészében fe­dezi a népgazdaság szükségleteit, ameüyben a munka termelékenysége — a főbb ágazatok­ban — 45—65 százalékkal növekszik. A Wall Street Journal eléggé üres szer­kesztőségi cikkében kiemeli, hogy a Szovjet­uniónak óriási gazdasági problémával kell szembenéznie. Ez pedig a krónikus és a gaz­dasági erőt gyengítő inflációban jelentkezik. Infláció az áruforgalom szakadatlan növeke­dése és az árak, állandó csökkenésének vi­szonyai között! Ez olyan képtelen elgondo­lás, amely csak a »-krónikusan elgyengült gondolkodás« talaján születhet meg. A fentiek mellett a burzsoá lapokban kénytelen-kelletlen beismeréseket is olvas­hatunk. »A szovjet gazdaság, amelyet látszólag sem válság, sem hanyatlás nem fenyeget, 1946-tól kezelve évről évre többet termel, s nincs okunk feltételezni, hogy ez a szakadatlan előrehaladás most megáll« — állapította meg a New York Times. Az MSZB-hónap előkészületei Befejezés előtt a tankönyvesére a marcali járás KISZ-szervezeteiben A marcali járásban a fia­talok tömegesen adják vissza a tag,könyvet« — kapott szárnyra a hír. Egy pillanatra meghökkentünk. Hát akadhat olyan fiatal, aki nem büszke arra, hogy zsebében hordhatja a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség új tagkönyvét? Ennek a könyvecskének a borító­vászna piros, mint a hősi ha­lált halt KIMSZ-fiatalok vére, melyeket a mi ügyünkért hul­lattak a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben, a Horthy-fasizmus idején a tüntetéseken, börtönökben, a kegyetlen elnyomók elleni harcban. A KISZ a harcos elődöktől tanul áldozatkészsé­get, szabadságszeretetet, nép iránti hűséget és odaadást, s az a fiatal, aki tagja a KIMSZ utódjának, emelt fejjel gon­dolhat az ifjúsági mozgalom múltjára és jelenére. »Ezt az ügyet azonnal meg kell vizsgálnunk«' — döntöt­tünk, s pillanatokon belül indulásra készen álltunk. A járási KISZ-bizottságon lázas munka közben fogadtak bennünket. Az asz­talon KISZ-tagkönyvek töme­ge, éppen akkor állították ki az utolsó példányokat. Kovács László járási KISZ-titkár és Mergancz Sándor, a KISZ-bi- zottság munkatársa azonnal rendelkezésünkre állt, hogy tisztázzuk, mi az igazság a szárnyra kapott hírből. — Nem tudom, kitől, hon­nan ered ez a híresztelés, de annyit mondhatok, hogy alap­talan kacsa — mondja Ko­vács elvtárs nyugodtan. — Akadt olyan, aki vissza­adta a tagkönyvet? mondottaknak — veszi át szót újból Kovács elvtárs —, hadd említsem meg, hogy ed­dig 680 fiatal kapta meg tag­könyvét. A marcali járási KISZ-bi- zottsácg a tagkönyvek kiosztá­sában első a megyében. Ja­nuár 5-ig 32 alapszervezetben osztották ki a tagkönyveket ünnepélyes keretek között. Nagyszakácsiban a fiatalok tea-esttel kötötték egybe a tagkönyvkáosztó gyűlést. Ja­nuár 10-ig a járás minden KISZ-szervezetében meg­kapják a fiatalok az új tag- könyvet: A járási KISZ-bi­zottság munkatársai igen jól megszervezték a tagkönyvcse- re utolsó mozzanatát, a tag­könyv kiosztást: az ütem sok­kal gyorsabb, mint a többi já­rásban. Több gondot a tagnyilvántartásra! A választások idején is élen­járt a marcali járási KISZ- bi zottság. Bátran kezdemé­nyeztek, választási kisgyűlése- ket tartottak a fiataloknak. Ez helyes volt. Közben azon­ban egy kis energiát a tag­nyilvántartás rendezésére is tartalékolniuk kellett volna. Sajnos, ebben lemaradtak, nem rendezték időben a tag- nyilvántartó könyveket, ezért fordulhatott elő, hogy 187 KISZ-taggal kevesebb mutat­kozott. Többségében olyan fiatalokról van szó, akik be­vonultak, más járásban dol­goznak, férjhea mentek, el­költöztek stb. A KlSZ-bizoitt- ságoknak a jövőben sokkal nagyobb gonddal, rendszere­sebben kell ellenőriznie a köz­a ségi szervezetek nyilvántartá­sát, s akkor nem érheti őket hasonló meglepetés. A KISZ-bizottság munka­társad maguk is tudják, mi­ből adódik a hiba: a községi szervezetek nem jelentik pon­tosan a létszámváltozást. S mivel az okot ismerik, nyil­vánvaló, hogy megtalálják a módját annak is, miként hoz­hatják rendbe a nyilvántar­tást. Az oktatás nem állhat meg Még egyet a marcali járási KISZ-bizottság munkájáról. A választások után a tagkönyv- csere kötötte le figyelmüket Azonban még akkor sem sza­bad az oktatásról megfeled­kezniük, ha nehezen birkóz­nak meg az egyéb feladatok­kal. De nemcsak a marcali já­rásban hanyagolják el az okta­tást a KISZ-bizottságok, ha­nem a többiben is. Éppen ezért szükséges felhívni a fi­gyelmet arra, hogy egy perc­re se feledkezzenek meg a vezetők a tagok világnézeti neveléséről. Tegyenek meg mindent azért, hogy egyetlen foglalkozás se maradjon el. A marcali járási KISZ-bi- zottság a jól dolgozók közé tartozik. Egyesiek azonban igyekeznek a hangyányi hibá­kat elefánttá felfújni, hogy ártsanak a Kommunista If­júsági Szövetségnek. Mester­kedésük azonban hiábavaló, mert a tények bizonyítják: a I marcali járás fiataljai büsz­kén hordják zsebükben a vér­piros igazolványt és semmi kincsért sem válnának meg tőle. L. G. A közelgő magyar—szovjet barátság hónapja ünnepségei­nek előkészületei megyénkben is megkezdődtek. Február 16^án este Kaposvá­rott, a Csíky Gergely Színház­ban nyitják meg ünnepélyesen a barátság hónapját. Hídvé­gi István, az MSZBT orszá­gos központjának külügyi osz­tályvezetője mond ünnepi 'be­szédet. A színház művészei, az üzemek kultúrcsopontjai válto­zatos műsort adnak az ünnepi megnyitón. A központi ünnepséggel meg­kezdődik az egész megyére ki­terjedő egyhónapos ünnepség- sorozat. Szovjet és orosz zene­szerzők műveiből hangverse­nyeket rendeznek, a KISZ me­gyei bizottsága elülteti a ba­rátság fáját. A magyar—szov­jet diákok hete is gazdag prog­ramot ígér: a tahi és siófoki járás nagy iskoláiban komszo- molistákkal .találkoznak a diá­kok, és szovjet film vetítések lesznek. A kaposvári Kilián György Ifjúsági Házban ma­gyar és szovjet diákok levele­zéséből kiállítást rendeznek. A szovjet film ünnepi hetén a megye tíz helységében dísz­előadást, 100 községben ünne­pi megnyitót, a többi helyen pedig megemlékezést tartanák a Hazafias Népfronttal, a TIT- tel és a nőtanáccsal közösen. A szovjet mezőgazdasági hét keretében gazdag kiállításokra kerül sor: 18 községben mu­tatják be a szovjet mezőgazda­ság nagyszerű eredményeit. Március 10—17-e között, a szovjet könyv ünnepi hetén Kaposvárott megnyitó ünnep­ség lesz, az Ifjúsági Ház klub­termében pedig könyvkiállitás nyílik. — Igen. Pusztakovácsiban Atucsák Sándor, Golobics Je­nő és Geszti .Tibor, Gadány- ban Hajdú József nem vette át tagkönyvét, összesen négy emberről van szó. Tehát a »tömegesen adják vissza a tag,könyvet« kitételt azt hi­szem, máris megcáfoltuk — mosolyog Mergancz elvtárs. Ezeknél a fiataloknál is holmi személyi ellentét merült fel, sértődés, emiatt nem kíván­nak szervezetünkben marad­ni. — Hogy még nagyobb nyo- matékot adjunk az eddig el­Több mint másfél millió forint korszerű öntözéses kertészetre A Balatonújhelyi Állami Gazdaság kertészetében eddig 100 kataszteri holdon folyt úgy­nevezett csörgedező, barázdás öntözés. Minthogy a balaton- menti üdülők nagy részének el­látása friss zöldségfélékkel er­re a gazdaságra hárul, a veze­tőség ezért elhatározta az ön­tözéses terület növelését, vala­mint a meglevő korszerűsíté­sét. Több mint másfél millió fo­az esztendőben 250 kataszteri holdnyi területen teszik lehető­vé a szabályos öntözéses zöld­ség vetésforgó beállítását a leg­újabb permetező öntöző beren­dezések felszerelésiével. A korszerű öntözés 20—25 százalékkal növeli a termésho­zamokat, ami azt jelenti, hogy az öntözéses terület növelésé­vel együtt az eddigi 80 vagon zöldségáru helyett 150—160 va­gonnal szállíthat a gazdaság. Valószínűleg e? év májusáig elkészülnek a munkálatokkal, Va^zíll] Ardamatskii fordította; Lajo$ Géza — Aztán az állomásra ment. Egy órát időzött a restiben, szerényen megreggelizett, maid visszautazott a városba, s be­ült a mozi délelőtti előadásá­ra. Már másodszor nézte meg ugyanazt a filmet. — Jó. Mikor beszélt utoljára a hadiflotta parancsnokságá­val? — Fél órája. A tengeralatt­járó továbbra is semleges vi­zeken cirkál. Néha feljön a víz alól. — Csak pihenjen, úgyis lesz még kellemetlenségben része — jegyezte meg Asztangov ez­redes, s ismét Korolenkóhoz fordult. — No, mi van? Isme­rős a bomba? — Egyáltalán nem, ezredes elctárs. — A mérnök arcát pír öntötte el, mint a kisdiákét, mikor nem tudja a leckét fel­mondani. — Ha kezemben vol­na. .. — Annak is eljön az ideje. Az ezredes elhallgatott. Lát­szólag nagyon lekötötték gon­dolatai. Korolenko még üldögélt egy darabig, majd észrevétlenül távozott. Potapov maradt csak ott Asztangovnál. Az őrnagy tü­relmetlenül nézegette óráját, hisz már csak két és fél óra volt Okajemov és Akszencsuk találkozásáig, és még semmi­lyen parancs nincs, hol és mi­kor fogják el a diverzánst. ö törte meg elsőnek a csendet: — Ezredes elvtárs, mikor... — Csak a legutolsó pillanat­ban fogjuk el Okajemovot... Azt a parancsot kaptuk a tá­bornoktól, hogy minél több bizonyítékot szerezzünk a kém ellen. Ebben az ügyben a leg­kisebb bizonyítéknak is nagy jelentősége lehel — az ezredes figyelmesen nézte Potapovot. — Okajemov az időzített bom­bát egy óra harminckor adja át Akszencsuknak. Világos, hogy úgy állította be, pontosan akkor robbanjon, amikor Ak­szencsuk még az intézetben van, hisz annyi szüksége sincs rá Okajemovnak, mint a . ta­valyi hóra. — S ha a kávéházban fog­nánk el Okajemovot? — Reggel állította be a bom­bát, tehát a kávéházban nem bajlódik vele. Lehet, hogy nem teljesítené azt a parancsot, hogy tegye ártalmatlanná. — Ezt majd elvégzi Koro­lenko. — Nem sok ideje lesz rá, s lehet, valami újrendszerü ma­sina. — A mérnöknek még annyi ideje se lesz akkor, amikor Akszencsuk elviszi a bombát az intézetbe. — Épp ez az, Potapov. Fel­tétlenül időt kell nyernünk, hogy a bombát veszélytelenít- sük... — Van egy ötletem — kezd­te gyorsan Potapov. — Ak­szencsuk elmegy a kávéházba egy óra harminckor. Okajemov zsebében már ott a beállított időzített bomba. Mondjuk két óra negyvenkor kell robban­nia, vagyis akkor, A7e­szencsuk megérkezik Volszlúj- hoz. Ennél rövidebb határ.dő kizárt dolog. Az ezredes helybenhagyólag bólogatott. — Úgy van ... Akszencsuk a kávéházba érve közli Okaje- movval a kellemetlen hirt, hogy Volszkij csak háromne­gyed kettőkor fogadja. Okaje­mov már nem állíthat a bom­bán, így értékes perceket nye­rünk. Még ha meg is haladná a bomba Korolenko erejét, ak­kor is van elegendő időnk ar­ra, hogy veszélytelen helyre vigyük. Asztangov némán ült egy darabig, aztán felállt az asz­taltól, s Potapovhoz ment. — Helyesnek tartom a ter­vét. Hívja fel Akszencsukot. 2. Okajemov nyugodt volt. Va­kon bízott a sikerben. Jól is­merte ezt az érzést, amely a cselekvés perceiben elfogta. Lelke teljesen megnyugodott. Mintha akaratán kívül telje­sedne az előre kidolgozott terv minden részlete. Csak ült a kávéház teraszán, s bámulta, mi történik az ut­cán. Két iskolás lány elméláz­va nyalta a fagylaltot, táská­jukat az asztalhoz támasztot­ták. Galambok sétálgattak dölyfösen a homokkal felszórt sétányon. A kávéház előtti pá­don egy öregember szundikált, az újság kiesett kezéből, szal­makalapja nevetségesen a fe- jebúbjára csúszott... Hogy mi lesz itt, amikor az intézet a levegőbe repül: a ga­lambok elreppennek, a szun­dikáló öreg leesik a pádról... 37. Okajemov kajánul elmosolyo­dott. Ebben a percben meg­pillantotta a feléje tartó Ak­szencsukot. Az köszönés nél­kül mellé ült. — Baj van — súgta —, Vol­szkij megváltoztatta a fogadás idejét. Okajemov elfehéredett, ar­cát eltorzította a düh. — Mii?! — Megváltoztatta és kész. A titkára telefonált. Azonnal mennem kell, háromnegyed kettőre vár. Okajemov gyorsan kiszámí­totta az időt, s rögtön meg­nyugodott. — Tehát háromnegyed ket­tőkor ... — Okajemov elhall­gatott, s azon törte a fejét, mint közölje Akszencsukkal anélkül, hogy gyanúját felkel­tené, minél tovább tartózkod­jék az intézetben. — Idefigyel­jen, kedves barátom. Nagyon nyugodtan kell Volszkijjal be­szélnie, különben még kiszi­matolja szándékunkat. Először ecsetelje, milyen szenvedése­ken ment át, míg munkát ta­lált. Ne sajnálja kiszínezni a dolgot. Aztán... Aztán kérje ki tanácsát... Különben úgy számítottam, hogy két óra negyvenöt perckor hagyja el az intézetet. Világos? — Világos! — Tudja, hol van a taxiállo­más a péküzletnél? — Tudom. — Ott várom a kocsiban Nem izgul? — Csöppet sem. Magara is csodálkozom ezen. — Maga igazi férfi. Most | és jövőre már teljes üzemben pedig... — Okajemov lapos % folyhat az öntözéses kertgaz- tárgyat húzott elő zsebéből, | dálkodás. amely hasonlított a vízfestékes | ---------- — — d obozhoz. — Ez ottmarad, j Vagy dobja a szeméttartóba, | A |___i ÉT' v agy hagyja a ruhatárban . .. | /» I I *- ■ — Értem. i — No, sok sikert, barátom! ♦ Akszencsuk átment a túlol-1 dalra, s elnyelte őt a be járat. | Fábián Zoltán: Korolenko mérnök már váj ti rá az előcsarnokban. JIME, EUROPA — Adja ide azonnal' — £ mondta s elvéve az időzített: két szimbollkus alakja van: bombát, felnyitotta, es nagy'- l János & Mozart. Azt jei- ton keresztül tanulmányozta az képezik; hogy Európa jelentö_ időzítő szerkezetet. i ségét a világban a népi for­Ugy... úgy ö $ radalmiság és a kultúra hu­Kémiai c - ■ • t mariizmusának szintézise al­Nem uj dolog .. Holazos^e- ; a. E szintézist keresi Fá- koto cső? Ja, ott erdekes... , ^ a mai Európában. . Okajemov hívta a P*”'‘ Könyvének az a tanulsága, cert, fizetett, s lassan a taxt- ez ma csak a szocializ. allomashoz ment. Potapov ; mus társadalmi alapján jöhet szomszéd ház kapualjabol ’i-;létre A kötetet érdekes no­,e'. , .... ... . ♦ vellák egészítik ki, melyek a Okajemov beult az egyik ta-. «.„körivel idézik KÖNYVE! Fábián Zoltán útinaplójának vérbeli író eszközeivel idézik . * a nyugat-európai országok éle­xiba a sofőr mellé. — Messze megyünk? Kevés •• a benzinem. . Okajemov káromkodva ki-1 Domány Irnre: maszott a kocsiból, s odament ♦ a következőhöz. | SEMMELWEIS KÜZDELMES — Van benzine elegendő? A j ÉLETE A TUDOMÁNYOS Nyugati úton kell végigm.en-1IGAZSAG SZOLGÄLATÄ- nünk! } BAN — Tele a tank! — válaszolta | vidáman a sofőr. — Akár at Semmelweisről úgyszólván világ végére is elviszlek, ülj t nincs magyar nyelven írott csak be. £ összefoglaló tudományos élet­Amint a taxi elindult, egy ♦ rajz. A hiteles forrásmunkák Pobeda gurult elő az egyik | & önálló kutatások alapján ház udvarából. Potapov be- í , ,, ugrott a kocsiba. 1 meSirt munka arról győz meg, — Gyorsan kövesse azt a £ hogy a szerző megoldotta e taxit! | célkitűzést. Világos meglátás­Még két gépkocsi jött elő a | saj foglalkozik Semmelweis házakból, s felzárkózott Pota-; éJ - j é szerepével pov Pobedája mögött. j személyevei es szerepever, A taxi már az országúton z megragadja azt a maga korá­járt, amikor Okajemov észre- i ban végzetes emberi és tudo­rette, hogy követik. Először t mányos tragédiát, amit abban nem is akart hinni a szemé- ♦ , , , , J a korban csaknem valamennyi nek. — Adj gázt godtan. mondta nyu- * r§azan nagyszerű Folytatjuk ‘ véíiigszenvedett. tudóstársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents