Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

Yasámap, 1959. Január 4 4 SOMOGYI NÉPLAP Mikojan elindult az Egyesült Államokba Moszkva (TASZSZ). Anasz- tasz Ivanovics Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese j követ vendégeként ehölti sza­badságának egy részét. Koppenhága. Szombaton szombaton repülőgépen az délben egy TU—104-es szov- Egyesült Államokba indult,, jet repüOőgépen Koppenhágá- ahol Menysikov szovjet nagy-1 ba érkezett Mikojan. a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A re pülőtéren Hansen dán mi­niszterelnök fogadta. Mikojan szombaton este utazik tovább repülőgéppel New York-ba. A szovjet rakéta a Nap körül fog keringeni és az első mesterséges bolygóvá válik Moszkva (TASZSZ). Szom­baton magyar idő szerint 11 órakor a szovjet űrrakéta 209 000 kilométerre volt a Földtől és folytatta útját a Hóid felé. Ebben az időben a rakéta Déí-Amerika felett haladt A röppályáról szóló adatok feldolgozásakor bebizonyoso­dott. hogy a rakéta a Hold közelében fog elhaladni és az első mesterséges bolygóvá, a Nap mesterséges útitársává vállik. A rakéta minimális tá­volsága a Hold felületétől 6— 8 ezer kilométer lesz, amikor elhalad mellette. A rakéta tudományos mű­szerei jól működnek. A vevő­állomások fennakadás nélkül rögzítik a tudományos adato­kat. Az első mérések adatai szerint a rakéta felületi hő­mérséklete plusz 15—20 C. Világ visszhangok a szovjet rulieiaról PÁRIZS űrhajókhoz képest az ameri­(Reuter — AP). Jacques kai rakéták tetszetős női kar- Bergeal, a France Soir tudó- j órára emlékeztetnek, ame mánvos szemleírója kijelentet- csinos ugyan, de minduntalan te, hogy a Szovjetunió két nagy technikai győzelmet ara­tott január 2-án. Az egyik győzelem Bergeal szerint ab­ban áll, hogy a szovjet tu­dósok rendkívül sebességű ra­kétát tudtak konstruálni, amely képes legyőzni a Föld vonzóerejét. Második győ­zelmüket pedig azzal érték el, hogy pontosan célba tudták venni a Holdat, ami »roppant nehéz feladat«. Bergeal hozzá­tette, hogy az amerikaiakkal szemben kivívott szovjet fö­lény űrhajózási és katonai szempontból egyaránt fontos. A francia tudós megállapí­totta, hogy a Szovjetunió mondhatja magáénak a világ legerősebb rakéta-hajtóművét, amelynek kapacitása két és félszer nagyobb, mint az ame­rikai Atlas rakéta három haj­tóműve együttvéve. * * * KOPPENHÁGA (MTI). Asger Lund- bak dán csillagász és űrhajó­zási szakér-tő szombaton kije­lentette, az a legmeglepőbb, hogy a rakéta kezdő sebessége másodpercenként 11,2 kilomé­ter volt, bár 10,9 kilométer is elég lett volna. Lundbak kije­lentette. hogy már csak azért is biztosra vehető a kísérlet sikere. Hozzátette, hogy az október 11-én és december 6-án kilőtt és csődöt mondott amerikai he"drákóiak mind­össze 10,5 kilométeres másod­percenkénti sebességet tudtak elérni. * « * KAIRO A kairói lapok szenzációs tálalásban közölték a szovjet űrrakéta hírét. Az As Saab egész oldalas cikkében közli: »Oroszország holdrakétát lőtt ki!« Az A1 Gumhiruja így ír: »Az orosz rakéta a Hold felé repül«. megáll« LONDON »Minél közelebb jár a Hold­hoz a szovjet rakéta a 380 000 kilométeres »mennyei ország­úton«, annál hangosabban zúg Oroszország dicsőítése Euró­pában« — írja az AP londoni tudósítója. * * * PEKING Pekingben futótűzként ter­jedt el szombaton hajnalban a szovjet űrrakéta sikeres fellö­vésének híre. Peking utcáin hangszórós gépkocsik vitték szét az örömhírt. Kuo Mo-zso, a Kínai Tudo­mányos Akadémia elnöke ki­jelentté az újságíróknak, hogy a szovjet rakéta a leg­szebb újévi ajándék, s hangos üdvlövés a grandiózus szovjet hétéves terv tiszteletére. El­múlt az az idő, amikor az em­ber a röghöz volt kötve — folytatta Kuo Mo-zso —, s elérkezett az űrhajózás és a természet leigázásának nagy korszaka. Mindez a végtelen­ségig kiszélesíti az emberi tu­dás lehetőségeit. Ez az ese­mény esetleg arra készteti a hidegháború bajnokait, hogy lemondjanak, eszelős terveik­ről NÜRNBERG Dr. Hermann Oberth német rakéta-szakértő különös elis­meréssel emlékezett meg a szovjet kutatók rendkívül fi- melr.ek. nőm távirányító berendezései- 1 neki! ről. Azt mondta: »A szovjet1 val«. Eisenhower elnök «serenesekívánata Washington (Reuter). Eisen­hower elnök üdvözlő üzenetet küldött szombaton a Szovjet­uniónak az űrrakéta sikeres fel övé»s alkalmával. Hagerly, a Fehér Ház saj­tótitkára újságírókkal közölte, hogy Eisenhower elnök üze­netében megállapította: »Az űrrakéta fellövése nagy lépés afelé, hogy az ember eljusson a világűr végtelen birodalmá­ba. A tudósok és mérnökök, akik F feladatot megvalósí­tották, teljes elismerést érde- s szerencsét kívánunk e nagy siker alkalmá­Magyar tudós nyilatkozata a szovjet rakétáról A Magyar Távirati Iroda munkatársa kikérte a magyar űrhajózási bizottság titkárá­nak a véleményét az első szovjet holdrakétával kapcso­latosan. Almár Iván, a bizottság tit­kára a következőket mondot­ta: — A Szovjet Tudományos Akadémia matematikai inté­zete nagy elektronikus számí­tógépe segítségével már 1955- ben befejezte a Hold megkö­zelítésére alkalmas összes pá­lyák részletes elemzését, s amikor tavaly ősszel a Szov­jetunióban jártam, értesültem arról, hogy megkezdődtek a holdrakéták megfigyelésének előkészületei is. A szovjet asztronautikusokat akkoriban kizárólag a holdutazás prob­lémái foglalkoztatták már és sokat vártak az első. sikeres kísérlettől. A január 2-án fel- bocsátott holdrakéta gazdag tudományos felszerelése bizto­síték arra. hogy e remények most beteljesüljenek. Különö­sen jelentősnek tartom azokat a vizsgálatokat, amelyek a Hold mágneses terére és a ra­dioaktivitásra vonatkoznak, mivel hasonló kutatásokról mindezideig szó sem lehetett. A bolygóközi anyag, a meteo­rok és a kozmikus sugárzás elemzése viszont a további bolygóközi utazások szempont­jából fontos, mivel eldönthe­tik, hogy mekkora a veszély, amely a világűrbe merészke­dő embert fenyegeti. Az az egészen újszerű kísérlet vi­szont, amely nátriumgáz kibo­csátása után mesterséges csó­vát hozott létre az űrhajó mö­gött, kettős célt szolgált: egy­részt megkönnyíti a holdraké­ta optikai nyomonkövetését, másrészt a nátriumíelhő szét­szóródása tájékoztatást ad a bolygóközi tér fizikai viszo­nyairól. — Senki sem kételkedhet abban, hogy 1959 a sikeres holdrakéta-kísérletek éve lesz. Nemzetközi A kubai kérdés NYUGATI LAPOK A BERLINI KÉRDÉSRŐL London (AP). A Daily Ex­press szombati számában azt írja, hogy Angliának »nem kellene belebonyolódnia« Nyu- gat-Berlin védelmébe. »A né­meteknek van pénzük és van erejük. Berlin az ő felelőssé­gük. Anglia már viselt hábo­rút, amely Németország ketté­osztására vezetett, és bizonyá­ra nem akar újabb háborút viselni az ország egyesítésé­ért. Ilyen őrült kalandba Ang­liát csak az erőszakos ellen­séges érzés viheti. A nép és a politika céljának azonban az országok közti el­lenségeskedés kibékítésének kell lennie, nem pedig az el­lenségeskedés állandósításá­nak«. . * * * New York (MTI). A New York Times a szovjet jegy­zékre adott nyugati választ kommentálva ezeket írja: »A érd és az, vajon a válaszjegy- kek elég messzire men- k-e. Bizonyára ebben az k-,. ben nem ez a nyugatiak utolsó szava, és újabb nyilat- ban kozatok fognak elhangzani, 1 hogy pótolják, ami hiányzik ! belőlük, nevezetesen a konkrét : ellenjavaslatokat. Már eddig is ! sok javaslat hangzott el, kü­lönösen Anglia és Nyugat-Né- metország részéről, beleértve egy demilitarizált övezet meg­teremtését Kelet-Németország­és a csapatok létszamá­nak csökkentését mindkét ol­dalon«. Willy Biandt nyugat­berlini polgármester az esseni Neue Rhein-Zeitungban cik­ket írt arról, hogy a berlini válságot alkalomnak kell te­kinteni a biztonsági kérdések­ül folytatandó türelmes kelet­nyugati tárgyalásokra. De Giulle szeretné, ha a szocialisták részt vennének az új kormányban Korunk egyáltalán nem sze gény eseményekben. Ciprustól Berlinig. Közel-Kelettől a Pá rizsből elindult európai valuta- viharig, a nukleáris kísérletek eltiltásának kérdésével foglal­kozó genfi értekezletektől Tajvanig olyan drámai gyorsa­sággal peregtek az elmúlt esz­tendő eseményei, hogy a kró­nikás, amikor számba vette 1958 nemzetközi kérdéseit szinte beleveszett az esemé­nyek útvesztőibe. 1959 indulása méltó az elő­ző évhez. A szilveszteri vidám éjszaka hangulata még mint könnyű fátyol kísérte az em bereket, amikor az új év első napján máris berobbant az'el­ső jelentős esemény híre. A kubai polgárháború döntő for­dulathoz érkezett. Fidel Castro felkelőinek feltartóz­tathatatlan előnyomulása, el söprő erejű katonai sikerei után Batista, az Egyesült Álla mok által támogatott diktátor elmenekült. Két esztendővel ezelőtt tá madt fel a harc a véreskezű, dolláron hizlalt diktátor és cukor- és dohánymonopóliu­mok uralma ellen. Nyolcvan­két felkelő szinte puszta kéz zel indult el érvényt szerezni a nép követelésének. A mozga­lom egyre szélesebb méreteket öltött, a nagy politikai pártok szövetségre léptek Castroval és megalakították a kubai fel szabadulás tanácsát. 1958 vé­gére Kuba hat tartományából három már kezükre került, el­foglalták Santa Clara és Ja- guajay városát, és megalkuvás nélkül folytatták a küzdelmet a forradalom teljes győzel­méig. A szegények védőügyvédje Ki is tulajdonkeppen Fidel Castro? Fidel Castro, a kubai felke­lők 32 éves vezetője 1927. augusztus 13-án született. Még a középiskoláit végezte, ami­kor tanulmányát megszakítva már részt vett a Dofninicai Köztársaság diktatúrája elleni sikertelen felkelésben. Később a havanai egyete­men megszerezte a jogi dokto­rátust, és ügyvéd lett Hava- nában. Hamarosan ismeretessé vált, mint azoknak a szegé­nyeknek a védőügyvédje, akik nem tudták megfizetni az ügy­védi tiszteletdíjat. Batista tá­bornok 1952. évi hatalomra ju­tását követően Fidel Castro .fiatal okból csoportot szerve­zett, és 1953. július 26-án megtámadta a Santiago de Cuba-i Moncada kaszárnyát. Azt remélte, hogy a kezdemé­nyezést általános felkelés kö­veti Oriento tartományban. El­gondolása nem sikerült, a fel­kelők legnagyobb része elesett, a többiek fogságba kerültek. Fidel Castrot Raul nevű fi­vérével együtt 15 évi börtönre ítélték, de 1955-ben az általá­nos politikai amnesztia vissza­adta szabadságukat. Fidel Castro száműzetését New Yorkban és Mexikóban töltöt­te, ahol szervezte a kubai száműzötteket. Tevékenysége miatt Mexikóban egyhónapi börtönre ítélték. ben összevonják a polgárhábo­rú, a gerilla hegyi és őserdei harcmodor elemeit. Castro mindenkor az első vonalban harcol embereivel. A nép támogatása A legnagyobb segítség azon­ban, aminek Fidel Castro si­kereit köszönhette: a nép tá­mogatása volt. Az ország 6 milliónyi lakossága megelé­gelte a diktátor hétéves zsar­noki uralmát, és ha az Egye­sült Államok, sőt újabban Anglia is, nem szállít fegyve­reket és repülőgépeket Batis- tának, már korábban elérte volna sorsa. A kormánycsapa­tok tagjai közül egyre többen álltak át a felkelőkhöz, akik a felszabadított területeken meg­kezdték a földosztást, az ültet­vényesek által sanyargatott, kihasznált népet hozzájuttatva végre jogaihoz. Batista menekülése csak pontot tett a véreskezű kalan­dor dicstelen bukására, ami lényegében már korábban be­következett, hiszen népszerűt­lensége miatt már nem mert fellépni a legutolsó választá­son, és utódjául a számára és az amerikaiak számára meg­bízható Rivero Augero, volt földművelésügyi minisztert je­löltette. Augero azonban, aki­nek február 24-én kellett vol­na átvennie a hatalmat, együtt menekült Batistával. A gyarmatosítók szerepe Mint a Távol- vagy a Közép- Keleten, Kubában is az Egye­sült Államok gyarmatosító po­litikája húzódik meg a háttér­ben. Az amerikai pénzzel és fegyverrel a nép nyakán tar­tott batisták. a felkelők sike­reinek döntő szakaszában szin­te nyílt beavatkozásuk a kubai polgárháborúba, amikor ame­rikai pilóták által vezetett re­pülőgépeken szállítottak Do­minikából katonaságot Kubá­ba, a Nicaraguából az Egye­sült Államók jóváhagyásával küldött tankok: mind leleplez­ték az amerikai - gyarmatosítók már-már szinte nem is rejtett mesterkedéseit. A kubai cukor az amerikai monopóliumok számára fontos piacot jelent. Elvesztése azt jelentené, hogy egy újabb terület csúszik ki kezük közül, és az Egyesült Államok támogatását élvező diktatúrák száma háromra — Paraguay, Nicaragua és a, Do­minikai Köztársaság — csök­kenne a kontinensen. Ahova Balisla meneküli A Dominikai Köztársaságra, ahova Batista menekült, az Egyesült Államok 1916-ban tet­te rá kezét. Az országot az »amerikai polgárok biztonsá­gának védelmében« megszáll­ták, s 1924-ig maradtak ott. Gondoskodtak azonban arról, hogy befolyásuk továbbra is fennmaradjon. Választásuk Trujillóra esett, aki valóságos rémuralmat teremtett. Fékte­len fasiszta diktatúrájának 1931-ben tízezer mezőgazdasá­gi munkás esett áldozatul. Po­litikai ellenfeleit kazánba do­batta, és elevenen égette el. Kolombus kedvenc szigetén politikai gyilkosságok soroza­tával tartja fenn uralmát, és mindenre elszánt kiszolgálója az USA-nak. Batista méltóbb helyre nem menekülhetett vol­na, bár újabb hírek szerint csak átmeneti hely számára Jacksenville, Dominika főváro­sa, Spanyolországban akar le­telepedni, ahol már hatalmas földbirtokot vásárolt. w A kubai helyzet a legújabb események fényé­nél úgy látszik: végső kifejlő­déséhez közeledik. De már a jelenlegi stádiumában is a gyarmatosító politikának, az amerikai pénzen a népek aka­rata ellenére, a nép nyakán tartott diktátoroknak alkonyát jelenti. A kubai felkelők győ­zelme bizonyára kihatással lesz a még fennálló dél-ameri­kai diktatúrák sorsára is, és sietteti a huszadik század eme szégyenfoltjainak letörlését. Bizonyos, hogy az elkövetke­ző napokban az amerikai im­perializmus mindent elkövet ennek megakadályozására, ha a nyílt beavatkozástól, az ál­arc teljes levetésétől óvakodik is. A történelem törvényszerű­ségeinek, a haladásnak azon­ban sem dollárral, sem harc­kocsikkal nem lehet útját áll­ni : feltartóztathatatlanul vé­get vet a gyarmati rendszer­nek és a népekre rákényszerí- tett diktatúráknak egyaránt. Új korszak előtt a Kubai Köztársaság Párizs (MTI). De Gaulle tá­bornok pénteken délután 25 perces megbeszélést folytatott államminiszterével, Guy Mol- let-ve 1, a szocialista párt fő­titkárával. De Gaulle a pén­tek esti párizsi lapok szerint ki akarja erőszakolni a szocia­listák részvételét az Ötödik Köztársaság első kormányá­ban. A tábornok és környe­zete ugyanis attól tart, hogy ba a szocialisták korábbi ígé­reteiknek megfelelően »konst­ruktív ellenzéket« alkotnának, hovatovább az igazi ellenzék soraihoz csatlakoznának. A szocialisták megnyerése annyival is fontosabb de Gaulie-nak, mivel Guy Mollet magatartása befolyással lehet a kereszténydemokrata MRP- re is. Simonnet, az MRP fő­titkára a párt hetilapjában, a Forves Nouvelles-ben a kor­mány új intézkedéseiről kere­ken megírta: »Ez nem a mi politikánk«. Szabadságharcosok a dzsungelben 1956. december 2-án 82 tár­sával partraszállt Oriente tar­tomány déli partján. A kor­mány szárazföldi, légi és ten­geri egységei támadták őket — csak 12-en maradtak életben. Castro az életbenmaradottak- ka] a Sierra Maestra dzsun­gelbe vetette magát. Csoportja tevékenységének a »Július 21-i mozgalom« nevet adta. Néhány hónap múlva már több ezer kubai tömörült Fidel Castro köré, de fegyvereik nem voltak. Akkoriban bukott meg azonban Jimenez diktatúrája Venezuelában, és állítólag ve­nezuelai forradalmi erők jut­tattak fegyvereket és más se­gítséget Castroéknak. Fidel Castronak ma a leg­korszerűbb fegyverekkel ellá­tott kipróbált gerillaharcosai vannak, akik tevékenységük­Havana (MTI). Fidel Castro csapatai pénteken reggel gép­kocsikon elérték Havanát, Ku­ba fővárosát. Kuba wa­shingtoni követsége közölte, hogy dr. Manuel Urruita el­nökletével Kuba szigetén megalakul az ideiglenes kor­mány. A város utcáin viszonylagos nyugalom honol, miután Fi­del Castro fegyveresei eré­lyes fellépéssel véget vetet­tek a Batista diktátor távozása után kezdődött rendzavarások­nak, fosztogatásoknak. Az a katonai junta, amely a bukott diktátor távozása után Eulogio Cantillo tá­bornok vezetésével átvet­te a hatalmat, pénteken feloszlott és hatáskörét Ramon Barquin ezredes gyakorolja. Az ezredes, aki Batista el­len szőtt fegyveres összeeskü­vés miatt két esztendeig bör­tönben volt és csütörtökön szabadult ki, most a fegyve­res erők vezérkarának fő­nöke lett. Barquin ezredes kiszabadu­lása után azonnal kapcsolatot keresett Fidel Castroval, és kérte, hogy Urruita kijelölt el­nökkel együtt azonnal jöjjön a sziget fővárosába. A washingtoni Fehér Ház­ban a kubai eseményekkel kapcsolatban közölték, hogy amerikai hajóegységek ké­szen állnak az Egyesült Államok Kubában tar­tózkodó állampolgárainak elszállítására, ha ezek életét veszély fenyegetné. Fidel Castro Santiago Cubában, a kormány ideig­lenes fővárosában rádióbeszé­det mondott. Kijelentette: »A hatalom nem érdekel, és nem akarom a hatalmat kezembe keríteni. Szabadságot akarunk biztosítani a népnek« — mon­dotta, majd hozzátette, a nép jól fel van fegyverezve, és ennek alapján nem szabad el­veszíteni a hitet a győzelem­ben. Raul Castro, a felkelés ve­zetőjének fivére hír szerint egy hadoszlop élén Havana felé tart, hogy átvegye a vá­ros katonai főhadiszállásának ellenőrzését. Fidel Castro ka­tonái péntek délelőtt Havaná- ban állásokba vonultak a Ti- empo című lap épületével szemben, ahol a »tigriseiének« nevezett Batista testőrség tag­jai befészkelték magukat. Dél­előtt másfélórás harc folyt köztük, majd a lövöldözés dél­után újra kezdődött. Meg nem erősített hírek szerint a tűzharc során negyven-ötven személy meghalt és több szá­zan megsebesültek. New York (Reuter). A ku­bai felkelők szóvivője New York-ban kijelentette, hogy az Egyesült Államokban élő több mint 75 000 kubai közül a többség politikai menekült, ezeknek is több mint fele te­vékeny tagja a felkelők emig­ráns szervezeteinek., A szó­vivő szerint mintegy húszez­ren szándékoznak visszatérni Kubába, s az új kormány eset­leg légi úton ingyenesen gon­doskodik hazaszállításukról. Az ENSZ latin-amerikai kül­döttségei körében általános örömmel fogadták Batista de bukásának hírét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents