Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-31 / 26. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Jó ütemben haladnak a szerződéskötések Kányán és Tengődön Bár a szerződéskötések határideje csak febr. 28-án jár le, mégis eddig már mintegy 200 gazda szerződött a földmőves- szövetkezettel a különféle növények termesztésére. Étkezési borsóból 20 hold volt a terv, eddig 25 holdra kötöttek szerződést, lencséből a tervezettnél 14 hcűddal többre, mintegy 24 holdra szerződtek. Majoránnából is teljesítették a kétholdas tervet. Mindössze cukorrépából nem érték el az előirányzatot. Ez évben sok kányái és tengődi gazda termel hibridkukoricát. Eddig csaJk Kánya község kisebbik részét látogatta meg az £msz mezőgazdásza és a tanács gazdasági felügyelője, de már 2u gazda igényelt hibridkukorica vetőmagot. Mind nagyobb lesz a gazdák műtrágyaigénye is. Az elmúlt évben Kánya és Tengőd községben 700 mázsa pétisót és 300 mázsa szuperfoszfátot használtak fel. Az idén mindkét műtrágyaféleségből többre lehet számítani, s még egy vagon kálisót is hozatnak. E két község laikói is kezdik már érteni, hogy a szerződéses termelés és a műtrágya nagyobb arányú felhasználása csak előnyükre válhat. Egységessé, szervezetté kell tenni az egészségügyi felvilágosító nnkét Csütörtökön délután a Közegészségügyi—Járványügyi Állomás helyiségében megbeszélésre gyűltek össze a kórház főorvosai, a megye vezető főorvosai, a TIT, a Vöröskereszt, a KISZ, a Gyógyszertár Vállalat képviselői és a KÖJÁL dolgozód. Az Összejövetel célja az volt, hogy meghatározza az egészségügyi felvilágosi tó munkával kapcsolatos feladatokat. Dr. Métneki János, az Egészségügyi Minisztérium felvilágosító osztályának vezetője ismertette a tennivalókat. — Az Egészségügyi Minisztérium részéről ez az első ilyen jellegű megbeszélés, s egyik célja a tapasztalatszerzés — mondotta. — Az emberek érdeklődése az egészségügy iránt igen nagy, s ezt irányítani kell. Nevelni kell őket, hogy önmagukkal szemben fokozott egészségügyi igényeket támasszanak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy az emberek egészségügyi igénye életszínvonalukkal párhuzamosan emelkedik, s ezért lebecsülik a felvilágosítást. Egységesíteni, szervezetté kell tenni ezt a munkát. A Közegészségügyi —Járványügyi Állomásnak együtt kell dolgoznia a Vöröskereszttel, a TIT-tel, a KISZ-szel és más tömegszervezetekkel. Vonják be e munkába a legjobb orvosokat, létesítsenek előadógárdát. Hasznosítani kell az egészségügyi filmeket nemcsak a filmszínházakban, hanem minden tömegszervezet és intézmény rendezvényein is. A jelenlévők helyesléssel fogadták, hogy végre lesz gazdája és irányítója az egészség- ügyi felvilágosító munkának. Szinte valamennyien felszólaltak, s kérték a minisztériumot, hogy több egészségügyi normálfilmet készíttessen. A felszólalók több, az egészség- ügyi felvilágosító munkát elősegítő plakátot, füzetet, egyéb kiadványt sürgettek. Kifogásolták az egyes napilapokban megjelenő nem elég szakszerű orvosi cikkeket, egyik-másik gyógyszer indokolatlan reklámozását, valamint a rádió nem kellően megalapozott előadásait. Beszámoltak arról is. hogy a véradók kiválogatásával, számuk növelésével is kívánják segíteni az egészség- ügyi felvilágosító munkát. Több megszívlelendő javaslat hangzott el. Néhány közülük: kezdjék az egészség- ügyi felvilágosító munkát már az óvodákban; fordítsanak sokkal nagyobb gondot az ^ iskolások egészségügyi neveié-; sére: orvosok is tanítsanak az* iskolákban; hasznosítsák a 1 magyar—szovjet barátsági hó- í nap rendezvényeit; az oi'vosi; hetet használják fel a felvilá- ♦ gositó munka fokozására; at megye legjobb orvosai készít- % senek fontosabb egészségügyi ♦ kérdésekről rövid írásokat a * megyei sajtó számára. t Munkában a tsz kovácsai Ifjú Kiss Péter és ifjú Halász Gyula, a karádi Bűza- kalász Tsz kovácsai sűrűn emelgetik a kalapácsot. Most épp egy kocsin végeznek ge- neráljavitást. Uj tengelyeket kap. Még két kocsit kell megjavítani, s utána az ekékre, boronákra, vetőgépekre stb. kerül a sor. — Nagyon kell sietnünk a téli nagyjavításokkal — magyarázzák —, mert február derekán már hozzá akarunk látni a 10—12 fűrészes, függőleges gatter elkészítéséhez. Ez a munka bizony sok időt igényel, s akkor már nemigen érünk rá mással foglalkozni. Most még csak villanyfúrójuk, egy köszörűgépük és egy ’ tűz-szító ventillátoruk van, • szintén villanyhajtá- sűak. De már utánanéztek az oxigénpalackoknak, s ha sikerül ezeket beszerezniük, akkor villany- és autogénhegesztésre is berendezkednek, ami szép hasznot hoz majd a közösnek. Szakemberről nem kell gondoskodniuk, mert mindkét kovács mestere ennek a szakmának is. Itt dolgoztatnak a község egyéni gazdái is. Van hatvan mázsányi vasanyaguk, nem kell félni, hogy fennakadás lesz a munkában. Csak egyetlen dolog miatt panaszkodnak. A kora reggeli órákban sokszor le kell állniuk, vagy nem kezdhetnek időben a gyakori áramszünet miatt. De e hiba megszüntetése már nem rájuk, hanem az Áramszolgáltató Vállalat dolgozóira tartozik. c't lepke fel imn adna Zárszámadás áfa 27 család, 55 tag lépett be a kálmáncsai Béke Tsz-be Befejeződ öt t a növényvédelmi tanfolyam Toponáron, a Somogy megyei Növényvédő Állomáson befejeződött az állami gazdaságok. termelőszövetkezetek tíz-tíz. valamint a Növényvédő Állomás harminc dolgozójának háromhetes továbbképző tanfolyama. A hallgatók a gyümölcsfa- védelemről, a burgonyabogár elleni küzdelem eredményes és jól bevált módjairól, a munkavédelmi óvórendszabályokról hallottak előadásokat. Az elméleti oktatást összekötöttük a gyakorlatival: vizsgák előtt például a Bárdibükki Állami Gazdaság gyümölcsösét, faiskoláját látogatták meg a tanfolyamon r' vevők. A gaz, gyom, növényi kártevők érmés-sokkén tő hatását filmekkel is szemléltettük. A vizsgán kitűnt, hogy a hallgatók megértették a növényvédelem fontosságát. Ha <í tudat párosul a háromhetes tanfolyamon szerzett szakismerettel, a jövőben kevesebb vámot szednek majd a növényi kártevők és egyéb betegségek. Fülöp Mihály, a Növényvédő Állomás föagronómusa. A szövetkezetbe újonnan belépők 40 százaléka, köztük például Láz ár né, Tavaszi György, Boros István, Boros László, Papp Lajos is tíz holdas parasztok, s igennel válaszoltak a feltett kérdésre. Mielőtt azonban ide lyukadtak volna ki, sokat vívódtak, ezerszer megforgatták magukban az »így*» vagy »úgy-x-ot. Nem titkolják a »kisparcellákkal«, az »-én lovammal« és a »függetlenséggel« való nehéz szakítás történetét. Nehezükre esett a paraszti mivolt vélt és igen nagy »szabadságának« feladása. Ennek a gondolatnak nemcsak Kálmáncsán, hanem más községben s igen sok rabja van. Azt hiszik, hogy a tsz-ben dolgozó emberek sehova sem mehetnek, közben megfeledkeznek arról, hogy egyetlen termelőszövetkezetben sincs akkora iram, mint amekkorát a nyolc- vagy tízholdas birtokon gazdálkodó diktál családjának, és önmagának sokszor még ünnep- és vasárnap is. Sokakat csak ez tart vissza a szövetkezéstől, a puszta elv, az évtizedek óta benne gyökerező, »így a magam gazdája vagyok« elmélet, amely mögül azonban hiányoznak az érvek. De hát megéri-e ezek miatt késlekedni, halogatni a holnapra azt, amit ma kell megtenni? Tavaszi György (ma. már a Béke Tsz tagja) legtöbbet a lova miatt 1 bánkódott. A Csillag, mi lesz a Csillaggal? Három hónapnál is tovább tartott öntusája. Lelkében, agyában a régi teóriák mellé valamilyen formában és naponta oda- vagódtak a közős gazdálkodás félre nem dobható bizonyítékai. Végül is a Csillag nyakát veregetve így szólt: *►Na, nemsokára /megyünk ám a közösbe«. Nála ez jelentette a döntést. Zákányt József, Csiga János, Csiga Gyula szüleik ellenére léptek be a termelőszövetkezetbe. Fiatalok, nem láttak nagy lehetőséget szüleik földjén- Ennél csatta- nósabb válasz nem kell arra, hogy hol lehet kevesebb munkával is többet előteremteni. Bizonyára nem azért töltötték ki a belépési nyilatkozatot, mert otthon nem dolgozhattak eleget, és nagyon is sok idő jutott pihenésre meg szórakozásra. A belépők másik része, kevés földü vagy teljesen föld nélküli ember. Bérlők, parasztokhoz napszámba járók, akiknek a bérét esetenként hulló almával, avas szalonnával egyenlítették ki. — Tudok olyan emberről — mondja Szabó István tsz- , elnök —, aki sok-sok estén \ dohányt simított egy jómódú kérdés: hol és mikor sebesültél a háznál, s a »szíves« gazda ■nagykegyesen, köszöneté jeléül Minden rosszallás, ma még sokak által nem jó szemmel nézés ellenére is terjed, szélesedik a szövetkezeti mozgalom. Nincs nap, hét, tálán óra sem, melyben a megye valamelyik falujában ne gondol- i nának a szövetkezetre az em- {berek. Ki többet, ki keveseb- I bet, de minden egyénileg gaz- idálkodó rágódik azon, hogyan X lenne jobb holnap. Köznapi Xnyelven szólva: a lecke fel » van adva, s ezt a feladatot meg ; kell oldani. Azonban nem 1 mindegy, hogy mikor. A kér- ídést nem a párt vagy valami♦ lyen állami szerv tette fel, halnem maga a történelem, a XX. | század, a mi korunk, amelyben ♦ élünk. A parasztok közül, akik I felismerték ezt, azok előbb és ; helyesen tudnak válaszolni a l »hogyan lesz jobb holnap«-ra. | Kálmáncsán a zárszámadá- tsig alig hét-nyolc hónapos l múltra visszatekintő Béke Tér♦ melőszövetkezet ez év január ♦ 25-ig :55 taggal gyarapodott* tA földterület 120 holdról majd ; máról holnapra S21 katasztrá- llis holdra emelkedett. A szö- t vetkezet vezetősége kétszer ké- ; szítéit tervet, de nem azért, ; mert az első rossz • volt, hanem ♦ mert a 27 család csatlakozása tígy kívánta. Ez a tény. s erről ; akárki hitetlenkedő meggyő- ? ződhet. | »Hogyan lehet ez? Valamiiféle kényszer csak volt? Bizo- | nyara ráléptek a kálmáncsai ♦ kívülállók lábára, s ezért a ; nagy fejlődés-. Ilyen tamás- % kodó hang — értesülvén a Bé- l ke Tsz gyarapodásáról — nem | is egy ember száján csúszik X ki. Pedig az önkéntesség elvé- t nek megsértéséről szó sincs, ' ~nég csak »tsz-szervezök raja- sem szállta meg Kálmdncsát. Maguk és önként határoztak így o 'rálépők. Nem a kényszerben, hanem a vonzóerőben, a közös ügy biztonságának felismerésében rejlik a »csoda«. MUNKANÉLKÜLI EGY FALAT- KENYÉR MIATT Angliában történt a doncas téri Fori-autógyárban. Donald Farr 22 esztendős munkást azonnali hatállyal elbocsátották, mert tíz perccel a reggeli szünet után beleharapott a magával hozott szendvicsbe. Hétszáz munkás rokonszenv- sztrájkba kezdett. A munkáltatók és a szakszervezeti képviselők két tárgyalása eredménytelenül végződött, Farrt nem vették vissza. Mire szomorúan megjegyezte: »A szendvics jó volt ugyan, csak túl drága!« 11. Az őszinte szó őszinteségre késztet. Viktor hirtelen leküzdhetetlen vágyat érzett, hogy kitárja a szívét ez előtt a lényegében idegen ember előtt, elmondja azt, amit még az anyjának sem mondott volna el, pedig őt tartotta a legjobb, sót egyetlen igazi barátjának. Igen, büntetőtáborban volt, de most nem erről akar beszélni, ami. volt, az elmúlt... Arról a lányról beszélt, és Szevercevet szinte meghökkentette, milyen friss és mély érzés lakozik a fiúban — mintha saját ifjúságának, első szerelmének forró szele legyintette volna meg. A történet rövid volt, nem tolt benne semmi új, és szomorúan végződött. Szerelmét megvallotta a lánynak, de a lány szülei hallani sem akartak a dologról, és a lány nem akar ellenük szegülni. A lány apja fizikatanár, régivágású ember, sohasem engedné meg hogy lánya olyan emberhez menjen, aki csak amnesztia révén szabadult a börtönből. Szakítottak. — Mikor történt ez? — kérdezte az ezredes. — Tegnap. Délben találkoztunk, akkor mondta meg... — De azért együtt töltötték a vasárnapot? — Nem. Már negyed egykor elváltunk. — És te? Hiszen egész estig elvoltál. — Már megint vallat? — Dehogy. Egyszerűen érdekéi. — Azután összevissza bolyongtam az utcán és gondolkoztam. Néha jó, ha az ema lányt is belekeverjék ebbe az ügybe. — És téged? — Nekem már úgyis mindegy. — Butaság. meg a könyöködön? De csak az igazat akarom hallani! — Csütörtökön este késsel megsebesítettek. — Ki? — Nem tudom. Azelőtt nem láttam sosem. — De miért? — Hosszú história. Még a táborban kezdődött. , markába nyomott egy doboz »Kossuth« cigarettát. Az ag- i rárproletárokat az ilyen viszontszoigéMaéAeoMdl a jövőben megvédi a közösség. Nem szaggatják magukat azért, hogy az egykori munkaadók erszénye teljék. Ezután nehéz lesz napszáma* sokat kapni, nagyon megcsappant azoknak a száma, akik eddig kénytelen-kelletlen kapálni, aratni jártak a kevés munkaerővel rendelkező parasztokhoz. Emiatt bánkódik legjobban egy-két kálmáncsai gazda, s nem átallja azt mondani, hogy: »Továbbra is az egyéni gazdálkodásé a jövő, tartsuk erősen a vonalat, akkor a szövetkezetek semmiképpen sem tudnak fölénk kerekedni-«. Ennek az egy-két embernek nagyon fáj a parasztok és a proletárerők tömörülése. A faluban — ők hiába akarják — nincs hitele az ilyen érveknek. Nem az egyéni gazdálkodás konzerválásának módja, hanem a kollektív munkát végzők élete iránt érdeklődnek az emberek. Még az iparosak is. László János, N y ár ádi Sándor, Kelemen Benjámin, Hauptmann János. (kovácsok, kőművesek) Szabó István tsz-elnöktől érdeklődtek, mennyi előleget osztanak havonként. Nem titok, hogy a Béke Tsz-ben akad olyan tag is, aki munkaegység előlegként 1000 forintot kap. — Hát én erre kíváncsi vagyok, ha pénzosztás lesz a szövetkezetben, elmegyek, saját szememmel akarom látni, ki mit visz haza — mondta László János. Gondolkodik 5 is meg a többiek is. Egy közel ezer holdas gazdaságban van tennivalója kovácsnak, kőművesnek. És valahogy úgy van, hogy nincs megállapodott határa — főleg napjainkban — a termelőszövetkezeteknek. Állandóan nőnek és gyarapodnak. A tsz-irodából jövet az elnök csak úgy önmagának számba vette a házalcat. — Ahol ég a lámpa, ott, azokra... Amott a másik házban lakókra is számíthatunk. Lehet, hogy nemsokára póttervet kell készíteni. Tavasszal megkezdődik a tsz-táblák kialakítása. Ha az egyezség létrejön, akkor a Bordás-tanya, jelenleg még a Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat telepe is a szövetkezeté lesz, megveszik nyájastul együtt. Nemsokára igazi nagyüzemi munka kezdődik Kálmáncsán, egy igazán nagyüzemi gazdaság, s a kívülállók meggyőződhetnek arról, hogy azok cselekedtek helyesen, akik a feladott leckére előbb és igennel válaszoltak. Göbőlös Sándor 6. Brajcevnek, amikor este ha-] zaj elé tartva átvágott a rend-j- ***, - .w« a.??““ „yrií; ismét makacsul a fiú. — Ejnye, fiam! — Szevercev egészen közel hajolt hozzá. — Nézd, beszéljünk nyíltan, hiváratlan látvány tárult a sze-i me elé; a reflektorral megvilá'-é gított taxi mellett ott guggolt # az ezredes, és Arkagyev segít-f ségével egy furnérlapon meg-1 szén nem vagyunk gyerekek, próbálta összerakni az autóban f Tegyük fel, elhittem, hogy semmi közöd ehhez az ügyhöz. De azt neked is tudnod kell, hogy egyedül a meggyőber egyedül van. Arra gondol- 2<5djs Tiem sokat ér> ^ a té_ tam, hogy az apjanak a maga nyejc ellentmondanak neki és szempontjából igaza van, hi szén akad elég rendes ember is, akinek tiszta az életrajza. — Szamárság! — jelentette ki Szevercev, és még egyszer elismételte, még nyomatékosabban: — Szamárság! — Nem szamárság, ezredes elvtárs. — Miért nem mondtad el a nyomozónak is azt, amit most ol-w <-*r>'Í+'Ó-J ? — Mert nem akarom, hogy ellened szólnak. Lehet, hogy ezek a tények félreértésen alapulnak, lehet, hogy tragikus tévedések láncolata az egész, de ki fogja ezt elhinni? Még nekem se hinnék eL Értsd meg, ha te nem segítesz, m.i magunk képtelenek vagyunk az igazság nyomára jönni. Elhiszed? — El. —- Au1‘or ió! — az ezredes. — Akkor az els„ talált üvegcserepekből a szél- # védőt. f — Hát ezt minek csinálja — kérdezte Brajcev. — Nyilván nem szórakozás- \ ból. * — Csak nem kételkedik ön, is Kovalenko bűnösségében? \ — Eltalálta. J — És mi lesz a tényekkel? t — adta vissza a kölcsönt Braj-) cev. — A tények arra valók, hogy elemezzük őket, nem pedig arra, hogy az uszályukba'-rüljfiv♦- ,ii> uojuk — f özé/p_ ház — SZÉPSÉGHIBÁKKAL 1956-ban, amikor a Magasépítő Vállalat átadta a Damjanich utca 3/c. számú szép, 12 lakásos bérházat az Ingatlan- kezelő Vállalatnak, elég sok hibát is adott át vele együtt. Ha már annak idején így átvette a házat az IKV, akkor gondoskodnia kellett volna arról, hogy időközben e hibákat megszüntessék, fokozatosan kijavítsák. Azonban többszöri kérés linkre sem történt semmi sem, sőt teljesen feledésbe merült már. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezúton figyelmeztessük az illetékeseket a 12 lakó panaszára. Bármilyen szép is a ház, mégis vannak szépséghibái, s ezek a következők: a pincének nincs fő ajtaja; a pince- és padlásajtókról hiányzik a kilincs; a padlásablak beüvegezet- len; padlás-, mosókonyha- és pincekulcsot is szeretnénk végre kapni; a mosókonyha üstfedőjét elfelejtették elkészíteni; a kapukon a csengőgombot két szál drót helyettesíti; a folyosón a lengőajtóra rossz sarkot szereltek fel, emiatt az ajtó egyik fele a levegőben lóg; a ház tetőzetét meg kellene vizsgálni, mert a víz és a hó a padláson tócsákban áll; a '■épcsőház egyik ablakán beesik az eső, lemosta a vakolatot; . a mi lakásunk mennyezetének körülbelül 30x70 cm-es része le akar szakadni, mert az építéskor törött lemezt helyeztek oda, a cserépkályhák dugóit téglák helyettesítik... Már 1958. december 1-e óta kérjük az IKV-t, hogy a mosókonyha és a kapu üvegezését, valamint a faházak villanykapcsolóinak javítását végeztesse el — mind ez ideig sajnos, hiába. Szántó Gyulánc, Kaposvár. Damjanich u. hs
