Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

Péntek, 1959. január 30. 6 SOMOGYI NÉPLAP Ahol a szép fonott keitibútor, a halas- és pékkosár készül Távol megyeszékhelytől, lakott helyektől van a Kaposvári Kefeanyag Ki­készítő Vállalat szentbor- bási fűztelepe. A múlt év Komlóra, Szigetvárra is szállítottak. A dolgozók közül töb­ben, mint például Horváth Gabriella, Nagy Jenő — A füzvesszőt hántolja Dudás Katalin és Fülöp Mária. áprilisában indult meg a munka a honvédségtől át­adott épületekben. Azóta szinte hónapról hónapra növekszik a telep termelé­se. Április és szeptember között 23 000 forint, szep­tember és december kö­zött 49 000 forint, 1959. ja­nuár első dekádjában pe­dig 14 ezer forint értékű árut készített az itt dolgo­zó 23 ember Horváth Gab­riella telepvezető és Ba­lázs József műszaki vezető irányításával. Halaskosarat, pékkosa­rat, virágállványt és kerti­bútort készítenek itt. A fonott kertibútorból Ka­posváron kívül Pécsre, aki a fehéráru készítésé­ben végez kiváló munkát —, Járfás József, Gelencsér Ferenc Kaposvárról járnak ide dolgozni, s csak heten­ként egyszer mennek ha­za. A vállalat vezetői igye­keznek, hogy minél kelle­mesebbé tegyék a dolgozók Dégei Vendel és Filip József halaskosár készítése közben. szabad idejét. Nemsokára rádiót, pingpongasztalt, dominót, könyveket kap­nak, s színpadot is létesí­tenek. A Kefeanyag Kiké­szítő Vállalat legalább százra akarja növelni a fűztelep dolgozóinak lét­számát. Ha ez megtörté­nik, akkor teljesítik a ré­gi kívánságot: üzemi kony­hát létesítenek. Szükséges­sé vált, hogy a Baranya megyei Autóközlekedési Vállalat a buszjáratot ki­terjessze a telepig, s na­ponta kétszer: reggel és este a telepig kellene köz­lekednie a busznak, hogy megkönnyítsék a dolgozók munkába és hazajárását. ; j Jártás József kertibülort ké­szít. Munkában a hasító- és gyalugép. Kezelői: Pavlckovics nos és Bárdai János. Já­Fmsz kultúrcsoportok a Tanácsköztársaság megünnepléséért (Tudósítónktól.) Megyeszerte készülődnek a föl'dm ü vessző ve tkeze t i kultúr­csoportok a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünnep­lésére. Az ünnepségeket az Or­szágos Földművesszövetkezeti Kulturális Seregszemle kere­tében rendezik meg. Mintegy 30—35 községben tartanak megemlékezést teljes estét be­töltő műsorral. Az ünnepi be­széden kívül olyan jelenetek­kel, szavalatokkal, ének- és zeneszámokkal kívánják szí­nessé, tartalmassá tenni az ünnepi esteket, amelyek a Tanácsköztársaságra emlékez­tetnek. A tervek szerint Lengyeltó­tiban földművesszövetkezeti dalos-találkozó lesz, s az ün­nepségen a fonyódi, a balaton­iellei, a somogyjádi földműves- szövetkezeti kórus, a lengyel­tóti tanácsi kórus, a balaton- boglári színjátszó és a buzsáki föidművesszövetkezeti tánccso­port is közreműködik. Igáiban nagyobb szabású irodalmi es­tet rendez az fmsz. Az esten a földművesszövetkezeti férfikó­rus és színjátszó csoport is ad műsort. Művelődési otthoni avattak Pogányszentpéteren Megvalósult a falu lakóinak régi álma: művelődési házat kapott Pogány szén tpéter. Az avatási ünnepségre és az utá­na következő társas vacsorára körülbelül 260-an gyűltek ösz- sze. Már este 6 órakor zsúfolá­sig megtelt a terem, pedig a megnyitó ünnepély háromne­gyed 7-kor kezdődött Novák Sándor, a közsé­gi tanács v. b.-elnöke beszédé­ben megköszönte pártunk és az állami szervek segítségét, majd a község dolgozói és kü­lön a fiatalok jó munkáját, támogatását. Egyben felava­tottnak nyilvánította a műve­lődési otthont; mely a »Béke« nevet kapta. Ezután a helyi tömegszervezetek képviselői, az úttörők, a KISZ és a nőta­nács nevében köszöntötték az új otthont, majd az úttörők és a KISZ-szervezet műsora kö­vetkezett. Sok tapsot kaptak valamennyien, különösen a KISZ népi tánccsoportja. A műsor után az est fény­pontjára, az ötfogásos vacsorá­ra került sor. Hat pincér sür- gött-torgott a kitűnően elké­szített ételekkel, a színpadon pedig a helyi hattagú népi ze­nekar muzsikált Beák Fe­renc vezetésével. A vacsora után, 9 óra körül megkezdődött a mulatság és a Elmélyültebb szakmai tudás, hozzáértőbb vezetés A Belkereskedelmi Minisz­térium Vendéglátóipari Fő- igazgatóságán elhatározták, hogy a szakmai továbbképzést a jövőben kiszélesítik, és az oktatásba bevonják azokat az új vezetőket is, akik az ellen- forradalom után kerültek egy- egy vállalat élére. tárjc. A táncolok tarka forga­tagát csak az éjféli tombola nyereményeinek sorsolása sza­kította félbe, amikor is há­rom gyönyörű ráchal talált gazdára. Az egyik szerencsés nyertes Baksi János, a ze­nekar bőgőse volt, a másik (még szerencsésebb) K o d e 1 a Jenő, a község tűzoltópa­rancsnoka, aki két jegyével a másik két halat nyerte el. A sorsolás után folytatódott a mulatság másnap délelőtt fél 10 óráig. A zenészeik ugyan­csak derekasan működtek, még az idősebb korosztálybe­liek is fiatalos lendülettel rop­ták a pattogó csárdást. »Ilyen rendezvény még sohasem volt a faluban« — mondogatták a hazafelé ballagok. Reméljük, hogy az új műve­lődési otthon még nagyon sok és szép estét, kellemes szóra­kozást szerez a falu lakóinak. Novák Ferenc, levelező. JÓ TRÉFA, JÓ MULATSÁG? Délfelé már megolvad az éjszaka esett hó, lucskosak, csúszósak a Noszlopy Gás­pár utca nagy macskakö­vei. Nehéz, 'gumikerekű ko­csit vonszolnak az enyhe emelkedőn az eléggé apró termetű lovak. Ketten ül­nek a bakon, a harmadik — rakodómunkás lehet — leszállt beszélgetni valaki­vel. Amikor elbúcsúzik, a kocsi már továbbhaladt, ő meggyorsítja lépteit, hogy utolérje. A kocsis hátra­néz, a lovak közé csap, azok csúszva-bukdácsolva nekiiramodnak. Szaladni kezd a fiatalember is, hogy elérje a kocsit és felkapasz- kodhassék. Kurjongatni kezd, a kocsis a lovakat biztatja ostora gyorsabb ügetésre ösztönző nyelvén. A lovak pedig erőlködnek, csúsznak, bukdácsolnak, szaladnak . .. Az arra járók meg — ki mosolyogva, ki hangos nevetéssel — figyelik kíváncsian, hogy ki lesz a versenyfutás győztese. Érthető, hiszen olyan jó tréfa, olyan jó mulatság volt, ugye, kedves járóke­lők! BESZÉLŐ SZÁMOK A nagyatádi járási művelő­dési ház naplója alapján ké­szült múlt évi statisztika szá­raz számokból áll ugyan, mégis hű tükörképe a műve­lődési otthon munkájának. Tavaly négy nyelvtanfo­lyam indult 72 résztvevővel. A 16 tagú foto szakkör 150 képből álló fényképkiállítását csaknem kétezren tekintették meg. A szakkör a termelő- szövetkezetek eredményeit tablókon propagálta. Kézi­munka szakkör, zene és szín­játszó szakkör is működik, összesen 44 taggal. Gépíró szakkörükben 15 felnőtt vesz részt. A zeneiskolának 35 ta­nulója van. 22 tagú szalon­zenekarunk november 6-án, Szabad Ifjúság Filmszínház jan. 29—febr. 1-ig AZ OQYETLEN KAPUS Az iskola »Névtelen-« jég­korong-csapata mérkőzik a prágai jégkorong-csapattal, és fölényesen ' győz. Ezután a csehszlovák válogatott csa­pattal való mérkőzés követke­zik, ez is a kisdiákok fényes győzelmével végződik. Győze­lem, győzelem mindenütt! — Pepik Sláma, folytasd! — hallatszik a tanítónő hangja. A kis Pepik csak nehezen tér magához álmodozásából. Per­sze, a sok -győzelem csak az ő fejecskéjében született. Arról természetesen fogalma sincs, előtte mit feleltek. Egyes! Az osztály szenvedélyes jégkorongozóinak sportrajon­gását nem csökkenti, hogy egymásután viszik haza az egyeseket.' Fontos az, hogy ed­zőjük, Sacha bácsi ne tudja meg. mert akkor lesz ám ne- mula.Ss! Lett is. A szülők el­tiltják gyermekeiket a jég­korongozástól, mintha össze­beszéltek volna. A továbbiakban az derül ki, hogyan győzött mégis a »Név­telenek-« jégkorong-csapata egy visszavágó mérkőzésen, amikor már nemcsak a sport­ban. hanem a tanulásban is élre került Pepikék osztálya. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepélyén szerepelt először a nyilvános­ság előtt. Az elmúlt évben 35 isme­retterjesztő előadás hangzott el: politikai, zenei, irodalmi, mezőgazdasági, természettu­dományi stb. témakörben. 25 alkalommal került sor szín­házi előadásra a művelődési ház színpadán. 12-szer a ka­posvári Csíky Gergely Szín­ház. adott műsort, melyet 4500-an tekintettek meg; 13 alkalommal pedig budapesti és vidéki együttesek szóra­koztatták a nagyatádi szín­házkedvelő közönséget, ösz- szesen 9500-an tekintették meg a színházi előadásokat. A mozi is nagy forgalomnak örvendett: 100 900 látogatója volt. Ez azt jelenti, hogy Nagyatád lakói tavaly átla­gosan 11,2-szer voltak mozi­ban. öt ízben rendeztünk ki­állítást. Sok látogatót vonzott a foto-, a lakberendezési és az »Ellenforradalmi esemé­nyek képekben« című kiállí­tás. Műsoros rendezvényt IS esetben tartottunk. Társal­gónkat naponta 40-50-en lá­togatta,k. A 42 táncmulatsá­gon több mint tízezer tánc­kedvelő szórakozott. összegezve: a művelődési ház többé-kevésbé betöltötte szerepét: tanított, nevelt és szórakoztatott, összes látoga­tóinak száma 147 334 volt 1958-ban. Gáspár István levelező. ÉRDEKESSÉGEK A zsúfolt orvosi várószobában miről is beszélgetnének másról az emberek, mint betegségükről, bajaikról. Némelyik olyan szakértelemmel tart előadást beteg­ségéről, hogy leköti vele sok betegtársa figyelmét. Szinte áhí­tattal figyelik az előadót. De ma egy másik fajta előadásban ré­szesültünk. A betegek létszá­ma nem volt nagy, de a kicsi várószobá­ban a 12—14 ember már zsúfoltságot oko­zott Szóval, mikor ilyen szépen együtt vol­tunk, akkor toppant be Ö. Középkorú, szo­lidan öltözött nő. Ki­hívóan nézett körül, hogy ülőhelyet biz­tosíthasson magának. Az egyik fiatalember nyomban felállt, és udvariasan átengedte helyét. A nő elhelyez­kedett, és a kebléből harsonaszóként ki­bocsátott hatalmas sóhaj megteremtette a kellő hatást. Min­denkinek a figyelmét magára vonta. — Milyen sok be­teg van mostanában —- szólt oda szom­szédjához, de min- I denkinek szánva ész­revételét. — És mi­lyen sok a fiatal be­teg. — Aztán ismét egy megrendítő só­haj. — Így van ez, ké­rem — hangzik to­vább gondolatainak szavakba formált ára­— Mindenki csodát vár — beszél tovább. — Hát nem látják, hogy azok a csapá­sok, melyeket a meg­váltó rájuk mér, mind figyelmeztetés a megtérésre? De az emberek bűnösek és hitetlenek. Mert ha — Igen — válaszol a férfi most már gú­nyosan —, meggyó­gyultak örökre. Mert nem volt munka, nem volt kenyér, és nem volt SZTK. Szerette őket a jó isten, és hogy magához szó­líthassa, éhen hálatta őket... ö szinte belesápad ekkora hitetlenség hallatán, és zsebken­dőjét szeméhez nyomva kenetteljesen ) szól: é — Magát nem is gyógyítja meg a jó t isten soha, mert ilyen) hitetlen. t Furcsaságok A VILÁG LEGKISEBB NAPILAPJA A 25x18 centiméter nagy­ságú, Rómában megjelenő Gazetta del Libro című na­pilap joggal tart igényt »a világ legkisebb méretű új­ságja« elnevezésre. Kiállítá­sában teljesen megfelel az olasz sajtó egyéb termékei­nek: címlapján vezércikk ol­vasható, a lap harmadik ol­dalán pedig »Elzeviro« cím­mel irodalmi rovat. A lap bőven ad hírt Olaszország és Európa művészi és irodalmi életéről. data. — Nagyon hi­tetlenek ma az. em­berek, elfordultak is­tentől, és nem veszik •észre a csapást, me­lyet reájuk mér. Az orvosra váró betegek arcán átfui a mosoly, és el-el- fordulva keresik zsebkendőjüket, hogy eltakarják árulkodó nevetésüket. De a két néni, akik a beszélő mellett ül­nek. komolyan fi­gyelnek és bólingat- riák mintegy bizta­tásként a beszélő fe­lé. Tehát van hallgató­ság, lehet folytatni az apostolkodást hitük volna, a meg­váltó meggyógyítaná a betegeket. — Jaj, ez a világ nagyon bűnös — fejezi be egy újabb sóhaj kí­séretében. Az egyik férfi már nem tudta megállni beleszólás nélkül, és csendesen megkér­dezte: % — Hát a régi vi­lágban nem voltak betegek? — De igen — vá­laszolt fürgén, csak­hogy sakkal keveseb­ben, mert volt hitük, és meggyógyultak minden orvosi segít­ség nélkül. A férfi mosolyogva t PÁRIZS IVÓVIZET KERES válaszolt. f — Nézze, én nem f is vagyok beteg, f anyámnak ■ viszekJ gyógyszert. De hat magának ilyen biz-f tos gyógymódja van, * miért jött az orvos­hoz? Az eddig elrejtett mosolygást jóízű, hangos kacagás vál­totta fel. Ö a sértődöttség mozdulatával emel­te magasra fejét, és szerencse, hogy nézé­séhez, mellyel ben­nünket végigmért, í nem járult isteni cső- J da, mert mi akkori most halottak vol- J nánk. J Fejős Józsefnél Franciaország fővárosának sürgős szüksége van ivóvíz- . re. Már régen foglalkoztak a tervvel, hogy Párizs számá­ra a Loire-völgy felső részé­ről hoznak vizet. Ez ellen vi­szont az ottani lakosság til­takozott erélyesen. A Hivata­los Közlöny most közzétette a kormány rendeletét, amely szerint »Párizs vízellátását a Loire-völgy felső részéről kell biztosítani, és a szüksé­ges területeket ki kell sajátí­tani.« Az ellenzők még min­dig nem adták fel a vizükért folytatott harcot. Maine-et- Loire megye, ugyanis Fran­ciaország zöldségkamrája. A kertészek attól tartanak, hogy ha a Loire vizét más­felé vezetik, tönkremennek a veteményeskertek, BESZÉLŐ KUTYA A Lidova Demokracie cí­mű prágai lap közölte, hogy egy prágai vendéglős farkas-, kutyája beszélni tud, leg­alábbis néhány szót érthető­en elvakkant. A nőstényku­tya, ha játszani akar, közli, hogy »van labdája«, ha éhes, »cukrot« kér, máskor pedig azt mondja, »micsoda szégyen«. Gustav Túrna, a beszélő kutya tulajdonosa elmondotta, hogy a farkas­kutya egy napon »megszó­lalt«, és azt vakkantotta, hogy »nekem van«. Túrna ekkor hozzálátott az állat idomításához, és ez a jelek alapján sikerült is. A kutya a vendéglő törzsvendégeit időnként barátságos »jóna- pottal« köszönti. JEAN GABIN VISSZAVONUL A MAGÁNÉLETBE Jean Gabin, a francia film egyik legnépszerűbb művésze 54 éves korában elhatározta, hogy végleg visszavonul a magánélet­be. Jean Gabin sohasem hódolt a sztárok rekláméhségének, akik gyakran hangoztattak ilyesmit anélkül, hogy egy percig is ko­molyan gondolták volna. Maurice Chevalier például vagy egy tu­catszor jelentette már be, hogy felhagy művészetének gyakorlá­sával, de most, 70 éves korában még változatlanul dolgozik és ki­jelentette, hogy két év múlva a Comedie Francaise-ben Moliere »Úrhatnám polgár«-ját óhajtja elj-'zani. Gabin viszont már évek óta készíti elő visszavonulását. Film­jeinek tiszteletdíját tehenek vá­sárlásába fekteti, mert egyetlen öröme az a kis gazdaság, ame­lyet Bonnefois környékén vásá­rolt. Itt óhajtja leélni életét és felnevelni három fiát. Gabin tu­lajdonképpen sohasem vonzódott a színészi pályához, csak apja rábeszélésére választotta ezt a hivatást. Mint mondotta, »kizá­rólag falun érzem magam iga­zán embernek«. ÖRÖKBÉRLETEK Lüneburg nyugat-német­országi városban pénzhiány miatt már negyedik eszten­deje nem tudják befejezni az új stadion építését. A városi hatóságok ahhoz a megoldás­hoz folyamodtak, hogy az épülő stadion ülőhelyeire tíz-, ötven- és százéves bér­leteket bocsátottak ki. Sok vásárló jelentkezett, többsé­gük azonban nem sportked­velő, hanem üzér, aki arra számít, hogy a jövőben ma­gas felárral értékesíti majd »örökbérietét«, A RENDŐRSÉG »SEGÍTETT« Az újzélandi M. Helberg, aki a birt játékokon a há- rommérföldes futásban baj­nokságot szerzett, kijelen­tette, hogy gyorsaságát és állóképességét akkor szerez­te, amikor munkanélküli volt, és csavargó életmódot kellett folytatnia. »Mindig futnom kellett a rendőrök elől, s ez az állandó ké­szenlét nagyszerű - ’zcsrend- szernek bizonyult«.

Next

/
Thumbnails
Contents