Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
8WMOGYI NÉPLAP 7 Szerda, 1959. január 28. És az aláírások egyre gyűlnek... ; Népművelők továbbképzése A megyei békebizottságnak az a felhívása, amely az atomfegyver-kísérletek elleni tiltakozásra hívta fel megyénk lakóit, bejárta egész Somogyot. A legkisebb falvakban, pusztákon is olvasták, s mindenütt helyesléssel fogadták. A járásokban útrakeltek az aláírásgyűjtő albumok, s már eddig is százak és ezrek jegyezték be nevüket. A barcsi járásban Kálmáncsáró.1 Homok- szentgyörgyre került az album. Utján mi is elkísértük, hogy megtudjuk, kik és miért támogatják aláírásukkal is a béke ügyét. Vöröskeresztes tábla van annak a háznak a falán, ahova először bemegyünk. D r. Halden Jenő körzeti orvos lakik itt. A szentgyörgyiek orvosa alacsony, őszes, idősebb ember. Az ö és a felesége neve néhány percen belül az albumba kerül. Mit mond az az orvos, aki 1923 óta dolgozik ezen a pályán, küzd sok ezer ember életéért, egészségéért, hogy miért harcol aláírásával is a békéért. — Hatvanhat esztendős vagyok, családunk nincs. Az élettől már nem sokat várhalok. De átszenvedtem két világháborút, s nem akarok egy harmadikat is megérni... öt évig voltam fronton, láttam embereket meghalni, kínlódni, s nem akarok ilyent újból átszenvedni... Az én koromban már nem készít az ember hosszú évekre szóló terveket. Egy ideig még dolgozom, aztán nyugdíjba megyek. Hol lakunk majd, nem tudom. Lehet, hogy itt maradok a faluban, lehet, hogy máshová költözünk... De bárhol leszünk is, szeretném a hátralevő időt feleségemmel együtt nyugodt, békés körülmények között eltölteni... * * * Csinos, karcsú, barna lány. A földművesszövetkezet alkalmazottja öt esztendeje, mióta leérettségizett. Kérdezgetjük, mivel tölti szabad idejét. — A KISZ-szervezet helyettes titkára vagyok. Negyvenkét leány, fiú tartozik hozzánk. Most farsangi bálra készülünk, később színdarabot tanulunk. !— *aját tervei? — Szüleimmel élek együtt. Édesapám is a földművesszövetkezet dolgozója. 23 éves vagyok, eddig még nemigen gondoltam arra, hogy változtassak helyzetemen, hogy férjhez menjek... De talán ebben az évben erre is sor kerül... Az ő neve is csakhamar a barna fedelű albumba kerül a többi név után. Úgy érezzük, nemcsak a saját, hanem a többi szentgyörgyi fiatal nevében is beírta békeakaratát. Hiszen valamennyiük tervezgeti, építgeti jövőjét, ehhez pedig béke kell... Ezt követeli a többi fiatal nevében is: Rab Rózsa. * * * Hangja átforrósodik az anyai szeretettől és büszkeségtől G e l encsér Imrénének, amint a nagyobbik gyermekét, a 11 éves Jolánkát bemutatja. Koromfekete hajú, kreol bőrű, mandulaszemű, értelmes arcú, igen bájos gyermek Jolánka. De a 3 éves szőke Imikére is épp ilyen büszke. ,— Férjem Kaposvárott, a Bőripari Ktsz-ben dolgozik. 1700 forintot is megkeres havonta. Én a gyermekeket nevelem, ellátom a háztartást, a gazdaságot. Rendesen megélünk. Kislányom jól tanul. Nagyon jó lenne, ha az általános elvégzése után továbbtanulhatna. Szeretnénk, ha gimnáziumba, majd egyetemre járna. Ha ez nem sikerül, akkor szakmát adunk a kezébe ... S a fehér papírlapon az anya által odaírt betűk ezért olyan határozottak, szinte kiáltják: — Békét követelek gyermekeim, minden gyermek számára... * * * Szaporán csattog az olló, szorgos munkában találjuk Törők Jenő fodrászmestert, amint kis műhelyébe nyitunk. Egy pillanatra abbahagyja a munkát, beírja nevét az albumba, majd folytatja dolgát, s közben beszélgetünk. «-r Ilyenkor télen nem sok a munkám. A gazdák többsége otthon borotválkozik, nyiratkozásra télidőben ritkán kerül sor. Csupán ebből bizony nemigen élnék meg. Van három hold földem, s a borbélymesterség mellett azon gazdálkodom. De ha nem növekszik a forgalom, feladom az ipart, s a tavasszal motoros tűzifafürészelö gépet vásárolok. Ha nem is megy jól az üzlet, Török Jenő kisiparos azért nincs elkeseredve. Tervezget, gondolkodik, hogyan tudná jövőjét jobbá tenni. Nem csupán a maga, hanem három gyermeke érdekében is teszi ezt. Helyettük is békét követel a fehér lapra írt név... a marcali járásban A kulturális forradalom minél eredményesebb megvalósításában jelentős feladat hárul a falvak népművelésének közvetlen irányítóira, az ezzel megbízott pedagógusokra. Az MSZMP művelődéspolitikájának alapelvei ugyanis új tennivalók elé állítják őket. A megnövekedett követelményeknek azonban csak akkor felelhetnek meg, ha állandóan képszik magukat. A marcali járás művelődésügyi felügyelősége továbbképzési tervet dolgozott ki a járás művelődési otthonainak igazgatói és és a községek népművelési ügyvezetői részére. A továbbképzés négy »tárgyból« áll: művelődéspolitika, színjátszó-rendezés, kórusvezetés és néptánc-néprajz. Ebben a tanévben ötször jönnek össze a népművelők, s egy-egy alkalommal mind a négy részből előadást és gyakorlati útmutatásokat kapnak. Az első foglalkozást január 29-én tartják a járási művelődési házban. Ekkor a kultúrpolitikai rész egyik legfontosabb anyaga, a műsorengedélyek kiadásával foglalkozó 3/1958. sz. tvr. ismertetésére és az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázására kerül sor. — Nagyatádon gazdagyűléseken beszélik meg a téli gyümölcsfaápolási és a tavaszi permetezési munkálatokat. A megbeszéléseken szakelőadásokat is hallanak a gazdák. A TAGKÖNYV CSERE UTÁN Befejeződött a tagköny vesére a megye KISZ-szervezeleiben. Már tavaly novemberben megindultak az előkészítő munkák: minden szervezetben rendezték a tagnyilvántartást, beszélgettek a fiatalokkal az •jj tagkönyvről, a szervezethez tartozásról. A tagkönyvcsere előtt 416 KISZ-szervezet volt a megyében, most pedig 424 működik. Ez az emelkedés azt mutatja, hogy a fiatalos dicséretre méltó politikai munxát végeztek a tagkönyvcsere időszakában. Nemcsak az új szervezetek alakítása, hanem a tagfelvétel is ezt bizonyítja A nagyatádi járásban 121, Kaposvárott 61 fiatal lépett be a KlSZ-be ez idő alatt. A megyében összesen 300-zai növekedett a kiszesek száma Uj .szervezet alakult Pogányszent- osíeren; Kaposvárott megalakult a KISZÖV KlSZ-szerve- zete. Annál inkább emeli e tény a nagyatádi járás és a Kaposvár városi KISZ-"zott- ság munkájának jelentőségét, r-'rt tó^b helyen csupán egyszerű adminisztrációs munkának vették a tagköny ve serét, nem törekedtek a taglétszám növelésére, új szervezetek alakítására. . A megye 424 szervezetében 10 499 tagkönyvet osztottak ki a járási KlSZ-bizottságoií. A KISZ-szervezetek többsége jó munkát végzett, igazán emlékezetessé tette a tagkönyvki- osztó gyűlést. Sok helyen ;ász- lóavatással (Kaposvári Ruha- üzem). névadó ünnepéllyel (Gyékényes területi KISZ- szervezet), vagy pedig fogadalomtétellel kötötték egybe a tagkönyvkiosztást. Hogy ünnepi eseménynek számított a községekben, az üzemekben, a hivatalokban a tagkönyvkiosz- tás. bizonyítja a taggyűléseken megjelent vendégek. s tolók, árami szervek vezetői, 19-es veteránok, úttörők stb. nagy száma is. A tagkönyvcsere felhívta néhány dologra a KlSZ-cizott- ság figyelmét. Ezsik közül talán a legfontosabb, hogy bár huszonhat év a korhatár, mégis fiatal megyénk KlSZ-tagsága, többségében 18 éves, sőt ennél fiatalabb. Nagyrészt az az oka ennek, hogy falun azok a fiúik és lányok, akik összeházasodnak, kilépnek a szervezetből. Sokkal többet kell a KlSZ-titká- roknak azokkal a 18 éven felüli fiatalokkal foglalkozni, akik még nem tagjai a szervezetnek vagy tagjai, de ki akarnak :ép- ni. Győzzék meg őket a belépésre. illetve a bentmaradásra, hiszen az ő tapasztalataikra, megfon tol tságuikra nagy szüksége van a szervezetnek. A tagkönyvet minden KISZ- tag megkapta. Most az a feladat áll a fiatalok előtt, hogy a fogadalomhoz híven munkához lássanak, bekapcsolódjanak a meginduló termelési versenyekbe, szíwel-léle'ikel tevékenykedjenek az önkéntes ifjúsági segítő brigádokban, esti tanfolyamokon képezzék magukat, készüljenek a Latinka Sándor kultúrversenyre, a Tanácsköztársaság megalakulása 40. és a KISZ megalakulása második évfordulójának megünneplésére. A nobízottságok munkájából (Tudósítónktól.) A földmű vessző vetkezeti nőbizottságok a fonyódi és a marcali járásban összefogva a községi nőtanácsokkal, igyekeznek megoldani a téli tervben meghatározott feladataikat. E munka eredményei már számos községben mutatkoznak. Kéthelyen például varró- és hímző-tanfolyamot szervezett a nőbizottság. Nagyszakácsiban szabó-varró, és bahakészíA marcali szövetkezet földművesáruházában S az aláírások egryre gyűlnek ... Faluról falura, házról házra vándorolnak az albumok, s lapjaik megtelnek nevekkel. Apák, anyák, gyermekek, egyedül élő házaspárok, magányos emberek, ezrek és ezrek írják bele nevüket. A betelt albumok néhány hét múlva eljutnak a Béke-Világtanács- hoz, elvive az itt élő emberek ^ üzenetét, vágyát, követelését: f Somogy népe békét akar. SZALAI LÁSZLÓ Ö | tő-tanfolyamot szerveztek. Ne- mesviden kézimunka-tanfolyam működik. Tapsonyban 1 kézimunka- és hímző-tanfolya- ! mon vesznek részt a nőbizott- ' ság tagjai. Nemesdéden ugyan- , csak kézimunkázni jönnek ösz- sze az asszonyok, lányok. Bőhönyén a KISZ-szel kö- | zösen ismeretterjesztő előadásokat. szervez a nőbizottság. Most szervezik a Csendes Donról szóló könyvismertetést. A böhönyei nőbizottságból alakult baromfitenyésztő szakcsoport tagjai részére ismeretterjesztő előadást tartott az agro- nómus. további előadásokat a Baromfifeldolgozó Vállalat szakembere fog tartani a községben. A tapsonyiak mosógépet vásároltak, és jelenleg egy- egy házcsoportnál mutatják be használatát. Lengyeltótiban jól sikerült 5ZLÖ | különösen hetipiaci napokon nagy a forgalom. Ilyenkor a környék lakói is nagy számban keresik fel .a korszerű, minden igényt kielégítő, szép áruházat. Képünk a kötött-szövött osztályt mutatja be munka közben. könyvankétot rendezett a nőbizottság. 150-en vettek részt az anikéton. 1800 forint értékű könyvet adtak el. A faluban szabó-varró-, és főzőtanfolyam is működik, öreglakon, Bala- tonbogláron varrótanfolyamon, Somogyvámoson pedig kézimunka- és főzőtanfolyamon vesznek részt az asszonyok. A baromfitenyésztésről Ba- latonszentgyörgyön, a zöldség- termesztésről pedig Somogyba- bodon tartott előadást az ag- ronómus. Az előadásokat a nőbizottságok szervezték. Az érdeklődők száma mindkét helyen meghaladta a 200-at. A fonyódi járásban több fmsz-nél, így Lengyeltótiban, Balatonfenyvesen és a bala- tonlellei fmsz-hez tartozó Hátrány községben divatbemutatót rendeztek a1 nőbizottság tagjai. . . Sajtóankét a megyei tanácson A Somogyi Néplap szerkesztő bizottsága hétfőn délután mintegy nyolcvan érdeklődő részvételével sajtóankétot rendezett a megyei tanács nagytermében. Dr. László Istvánnak, a végrehajtó bizottság elnökének megnyitó szavai után az osztályvezetők, előadók és munkatársak köréből számos észrevétel, megjegyzés, bírálat és javaslat hangzott el a lap munkáját illetően. A felszólalók hangsúlyozták az újság óriási szerepét a közvélemény irányításában, s kérték, hogy még fokozottabban igyekezzék kielégíteni az olvasók különböző rétegeinek igényeit A mintegy kétórás vita után Kisdeák József felelős szerkesztő, a szerkesztő bizottság vezetője adott választ a felmerült kérdésékre. 8. — Igen, igen ■— válaszolta szórakozottan Brajcev. Pár perc múlva ismét csengett a telefon. A technikai osztályról jelentették, hogy az üvegdarabon talált ujjnyomok ismételt megvizsgálása igazolta az előzőt: mindhárom Viktor Kovalenkóé. A kabát uj- ján talált vérnyom vegyi elemzése azt mutatta, hogy a kettes vércsoportba tartozik, ugyanabba, amelybe a Losze- vék lakásának parkettjén talált vérnyomok. Ezek a hírek cseppet sem voltak alkalmasak arra, hogy jókedvre hangolják az embert. Brajcev úgy vélte, a legokosabb lesz, ha mindenről tájékoztatja az ezredest. Felhívta a nyaralót, és röviden jelentette, mi történt. Szevercev szó nélkül végighallgatta, majd közölte vele, hogy azonnal indul vissza Moszkvába. Brajcev rég látta ilyen ingerültnek az ezredest. — A nyomozót három dolognak kell érdekelni: a té- Ssekr.zk, azután a tényeknek és harmadszor is a tényeknek — mondta mindig jobban megnyomva a szót. — Tehát először: az ujjlenyomatok. Másodszor: a vérnyom a kabáton. Végül: a kétféle vérfolt vércsoport szerinti egyezése. Nem túl sok ahhoz, hogy puszta véletlen lehessen? És mi a véleménye minderről magának Kovalenkónak? Ezt, sajnos, még mindig nem tudjuk. Miért nem hallgatták ki még mindig? Erre feleljen, százados! Brajcev mereven nézte a cipője orrát. Érezte: a dolog kellemetlen fordulatot vesz. — Két órát adok magának arra, hogy tisztázza Kovalenko ügyét. Tizennyolc órakor személyesen tegyen jelentést. Ha nem tud zöldágra vergődni, másnak adom át a nyomozás irányítását. Az ezredes, felállt, jelezve, hogy a beszélgetést a maga ré- részől befejezte. A nyomozó, akit Kovalen- kóék lakására kiküldött, telefonon jelentette, hogy Viktor reggel nyolckor elment hazulról, és még nem jött vissza. Hogy hova ment, azt vagy nem tudják, vagy nem akarják megmondani. Brajcev utasította emberét, hogy várja meg, ha reggelig kell is várnia. De a nyomozó egy óra múlva befutott Kovalenkóval együtt. Brajcevet meghökkentette a fiú komor, elszánt tekintete. — Mit akarnak tőlem? — kérdezte mogorván a küszöbről. — Foglaljon helyet — mutatott a székre Brajcev. — Köszönöm, inkább állok. — Üljön le, ha mondont! Kovalenko leült, s kezét a térdére ejtette. Nagy, erős, munkához szokott keze volt. — Neve? Születési helye? Éve? — tette fel Brajcev a szokásos kérdéseket. Kovalenko felugrott. — Mi ez, kihallgatás? — Leülni! — intett Brajcev. Pár pillanatig egyikük sem szólt. — Azt kérdem, hogy ez kihallgatás-e — ismételte Kovalenko. — Dehogy. Két jó barát beszélgetése. — Szóval maga volt az a bizonyos habarovszki jó barát, aki tegnap keresett? — Kovalenko szeme még jobban ösz- szeszűkült. — Elég ócska trükk. Azt hittem, jobb módszereik vannak. — Felelien a kérdésekre! — mondta élesen Brajcev. — Tulajdonképpen miért volnék köteles felelni? — Nyilván azért, mert egy nyomozóval áll szemben. — Brajcev alig tudta visszatartani a dühét. — Nem tudja, hol van? — De tudom. — Brajcev észrevette, hogy a fiú összeszorította a fogát, és az arcán megrándult az ín. — Szóval vádlott vagyok. És mivel vádolnak? Azzal, hogy annak idején elítéltek és le voltam csukva? ... Egész életemben lépten-nyomon az orrom alá fogják dörgölni? De hiszen kiengedtek! . .. Miért engedtek ki? Hallja, miért engedtek ki?! — kiáltotta megcsukló hangon. — Ne hisztériázzon! — kiáltott rá Brajcev. — Ne féljen, volt már dolgunk egy-két ilyen színésszel! Ismét szünet következett. — Mit akar tőlem? — kérdezte tompán Kovalenko. — Folytatjuk — , Furcsa reklám Bizonyára emlékszünk még arra az időre, amikor idegeket tépően harsogott utcákon, tereken, mulatókban egyaránt az összeomlás dala: ’’Csak egy nap a v:fá.g, csak egyetlenegy csók az életünk, — ki tudja, mi vár ránk, ki tudja, holnap mire ébredünk”. Akkor háború volt. Nyilas pribékek és fejvesztetten menekülő náci katonák rohangász- tak mindenfelé. Fegyverek dörögtek, édesanyák és testvérek ontották könnyeiket szeretteikért. Emberek borultak egymás nyakába, akik valaha tán gyűlölték egymást. Fiatal, ártatlan leánykák áruTák Csákia kat, becsületüket, mert mindent fe- ledtetően zúgta a dal: „Csak egy nap a világ, csak egyetlenegy csók az életünk...” Azt hittük immár tizen- négv év múltán, hogy ennek a felmérhetetlenül nagy erkölcsi bomlást előidéző hangulatnak örökre vége. Valóban így is van. A jelenkorban már nem a pillanatok olcsó örömeinek élnek az emberek. Nem pazarolnak, nem fecsérelnek könnyelműen, mert hisz »holnap is nap lesz«. Terveznek, remélnek, s szinte borúlátó is alig akad közöttük. Rendszerünk, államunk is minden intézkedésével, rendeletével arra törekszik, hogy ez valóban így legyen. De nem ezt teszi az Állami Biztosító Vállalat barcsi fiókja. Kirakatában szemléltetően elhelyezett tábla hirdeti: »Születünk és meghalunk - » Ez a természet rendje. J Tegnap még dolgozott, { Ma beállt már a halál... « J ♦ S a ve;rsike után prózai szö-j vég: »Még nem' mindenki* tudja, hogy már 10 forjnt ha-* vi díjért temetkezési segély-J biztosítást köthet«. Az utóbbi idézet ellen nincs * is kifogásunk, de az előző,» úgy érezzük — szerényen; szólva —, egy kicsit romboló- | lag hat az emberek hangula-j tára. Mi is jónak és hasznos- ♦ nak tartjuk a temetkezési se- * gélybiztosítás kötését, hisz ♦ emberek vagyunk, kik hala- $ los ágyunkon is szeretteinkért { aggódunk, s ez legalább anya- ♦ gilag enyhít a hátramaradót- ♦ takon. De — könyörgünk — í mindenki, aki született, tisztában van azzal, hogy egyszer meg kell halnia. Nem okvetlenül fontos ilyen formában reklámozni még a temetkezési segélybiztosítást sem.
