Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1959. január 24. Fejlődnek as egyszerű szövetkezetek a nagyatádi járásban A műit év végén 38 alacso­nyabb fokú szövetkezet volt a nagyatádi járás földművesszö­vetkezeteinek kebelében. Ezek: 8 méhész szakcsoport, 2 burgonyatermelő társulás, 10 burgonyatermelő szakcsoport, 1—1 gyümölcstermelő társulás és szakcsoport, 3 falusi ifjú­sági szövetkezet, 5 talajjavító társulás 1—1 vízgazdálkodási társulás és hegyközség, 3 tej- szövetkezet, 2 takarékszövet­kezet és 1 géphasználati társu­lás. Az egyszerű szövetke­zetek 1390 családot tömörítet­tek soraikban. Ha figyelembe vesszük, hogy 1957-ben az alacsonyabb fokú szövetkeze­tek száma csak 22 volt a nagyatádi járásban 688 csa­láddal, akkor igen jelentősnek számíthatjuk a múlt évi fej­lesztés eredményét. Figyelem­re méltó a szövetkezetek kö­zös alapjának alakulása is. 1957 decemberében a közös alap nem érte még el a 12 000 forintot, ugyanakkor ma csak­nem 60 000 forint a szövetke­zetek közös alapja. A járás egyszerű szövetke­zeteinek száma ismét nőtt egy- gyeL Január első hetében a nagyatádi földművesszövetke­zethez tartozó Döbrög-pusztán szakcsoport alakult. Kilenc család fogott itt össze szőlő és gyümölcs termelésére. A szakcsoportnak 9 kh. földje van. A döbrögiek olyan terü­leten fognak szőlőt és gyümöl­csöst telepíteni — kellő elő­készítés után —, ahol már évek óta nem folyik mező- gazdasági termelés. Másutt is folyamatban van a szervezés. A csökölyi fmsz nő- bizottsága baromfitenyésztő szakcsoportot hoz létre. Kis-* bajomban. Szabáson és Kún- telepen tejszövetkezet van ala­kulóban. A gazdák érdeklődé^ sét figyelembe véve úgy szá­mítanak az FJK-nál, hogy eb­ben az évben mintegy 50 egy­szerű szövetkezet működik majd a járásban. Az fmsz-ek vezetői és dol­gozói azon fáradoznak, hogy a közös munkát megízlelő szak-* csoport tagok tovább lépjenek-: már meglévő tsz-ekbe állja­nak, vagy új termelőszövet­kezetéket alakítsanak. Miké­ben például létrejött a tsz-elő- kószítő bizottság. A növény- termelő szakcsoport tagjai kö­zül már 4 dolgozó paraszt alá­írta a belépési nyilatkozatot Foglalkoznak új termelőszö­vetkezetek alakításának gon­dolatával a belegi és somogy- szobi szakcsoport tagok is. Az egyszerű szövetkezeti formák tehát kezdik betölteni a foko­zatosság elvéből fakadó hiva­tásukat. Az FJK-nak megfelelő a kapcsolata a tanácsi szervek­kel. A járási tanács tsz-politi- kai csoportja összesítette a tsz-ek múlt évi gazdasági eredményeit. A kimutatás­ból — amelyet fmsz-ek is megkapnak és felvilágosító munkájuk során felhasznál­hatnak — megtudható, hogy milyen jövedelemhez jutott egy-egy tsz-család az elmúlt évben. Nemcsak erről, hanem a községben működő tsz egész gazdálkodásáról is szó esik a földművesszövetkezeti fóru­mokon. Az igazgatóságok pél dául januári ülésükön iculön tárgysorozatként beszélik meg mik a tennivalóik a tsz-moz- galom népszerűsítésében, fej­lesztésében. Sok sikert ígér tehát az a munka, amelyet a nagyatádi járásban a földművesszövet­kezetek végeznek a mezőgaz­daság szocialista átszervezése érdekében. Az a fontos, hogy az eredményeket fokozzák, és lássák továbbra is a célt, amelyért kötelessége küzdeni a mozgalom valamennyi dol­gozójának, iW' D. Z. A lókpuszfai Általános Iskolában Emlékezetből kissé nehezen megy a rajzolás és a festés Kószej Máriánál, de igyekszik, hogy óra végére elkészüljön feladatával. Az állatvilággal is meg kell ismerkedni. Nagy érdeklődéssel hallgatja Fricsovszky tanár bácsi magyarázatát Szira János, Bor­bély István, Orbán Ferenc és Dobos László. Egy béhebixottaóg életéből (Tudósítónktól.) Kedden délelőtt tartotta ez évi első ülését a Nagyatádi já­rási Békebizottság. Az illé­sen részt vett Nagy Lajos- né, a Megyei Békebizottság titkára és Balogh Béla el­nök is. Dr. Magyar Vince, a békebizottság járási elnöke el­mondta, hogy a bizottságot új tagokkal kell bővíteni. Utána Balogh Lajos járási tit­kár számolt be az eddigi mun­káról, majd ismertette az első negyedévi terv-javaslatot. Eszerint a békebizottság min­den negyedévben egy alka­lommal teljes ülést tart, ér­tékeli az elvégzett munkát, és megszabja a következő ne­gyedév feladatait Az első negyedévben Nagy­atádon, Kutason. Lábodon és Csökölyben kerül sor beszá­molókra. A bizottság rendezé­sében február 22-én »Árnyak Európa felett-« címmel békeki­állítás nyílik a művelődési házban. A nagyatádi üzemek és a járás falvai leveleket és képeslapokat küldenek a gen­fi atomkonferencia résztvevői­hez, követelve az atomfegyve­rek gyártásának megtiltását. A tervek szerint Nagyatádon a jelenlegi helyéről a községi parkba telepítik át a bolgár hősök síremlékét, és körülötte április 4-re béke-kertet létesí­tenek. A kertben Bulgáriából kapott vrágokat, rózsatöveket ültetnek el. Végül Balogh Béla tartott élménybeszámolót né­metországi útjáról. — Uj óvoda építését terve­zik Balatonkilitin. Az iskola melléképületeinek lebontásá­ból származó mintegy 100 000 forint értékű anyag felhaszná­lásához a község 170 000 fo­rinttal járul hozzá a község­fejlesztési alapból. ROMANIA NAQY ÜNNEPE S záz évvel ezelőtt, 1859. január 24-én alakult meg a román nemzeti állam, a román fejedelemségek, Havasalföld és Moldova egyesülésével. A fejedelemségek egyesítése a román nép évszázados törekvéseinek és har­cainak beteljesülését jelenti. Ez volt a feudális rend fel­számolásának legfontosabb feltétele, útja egy szélesebb bel­ső piac kialakításának, a termelési erők fejlesztésének, s alapja a nemzeti függetlenségért folyó harc egységesítésé­nek. Ezelőtt száz esztendővel, január 21-e és 24-e között a bukaresti Mitropolia-domb környékén a környékbeli pa­rasztok, kisiparosok stb. tízezrei gyűltek össze, és azt kö­vetelték az országgyűléstől, hogy vegyék figyelembe a nép óhaját. Erről a napról N. T. Orasanu költő emlékirataiban így emlékezik: »A nép már nem az emberek gyülekezete volt, hanem olyan élő tenger, amelynek hullámai lassan megmozdultak és azzal fenyegettek, hogy bezúdulnak az országgyűlés kapuin és ablakain át a termekbe, hogy saját jogaikat és igazukat támogassák«. , A román fejedelemségek egyesülését tehát a nép vívta ki, a nép tömegeinek harcaival valósult meg az az egység, amelyre a modern Romániának a további fej­lődéshez szüksége volt. Tizennyolc évvel később, 1877-ben, Oroszország segítségével Románia kivívta a politikai füg­getlenségét is: sikerült leráznia a török birodalom igáját. A nagybirtokosság és burzsoázia ekkor hozta létre azt a »monstrum koalíciót«, amelynek az volt a célja, hogy korlátozza, kisebbítse az egyesülés demokratikus és haza­fias tartalmát. A belső reakció mind élesebben fordult szembe a reformokkal, Cuza fejedelmet detronizálták és a Hohenzollern-dinasztiát hozták az ország élére. így rövid időre a román nép történelmének hősi napjai, győzelmei után Románia a burzsoázia, a nagybirtokosság, a külföldi tőke igájába került. Románia történelmében azonban igen nagy és haladó jellegű szerepe volt az egyesülésnek. Ez alapozta meg az ország gazdasági fejlődését, könnyítette meg az új társa­dalmi erők kibontakozását, a munkásosztály megerősödé­sét, mely nem szűnt meg folytatni a függetlenségért, a sza­badságért hirdetett harcot. Azok a nagy törekvések, amelyeket a tömegek 1859. ja­nuár 24-én kiharcoltak, csak 1944. augusztus 23-án való­sulhattak meg a román nép felszabadításával, a népi de­mokratikus állam megszületésével. A román nép, történel­mében először vívta ki igazi nemzeti függetlenségét, s űzte el az ország éléről a kizsákmányoló osztályokat. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság Minisztertanácsának ha­tározatára a román fejedelemségek egyesülésének 100. év­fordulóját különleges keretek között ünnepli meg a román nép, mely büszkén tekint haladó hagyományaira, szeretet­tel emlékezik meg 1859. január 24-ről. Közös erőcel többet lehet tenni Gyékényesen működött — s nem kis taglétszámmal — fennállása idején DlSZ-szer- vezet is. Megszűnése után el­telt egy év,- amíg a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség helyi szervezete megalakult. A szervezet tizenöt tagja, más helyiség híján a tanács egyik szobájában tartotta ösz- szejöveteleit, s nyomban mun­kába kezdtek: teaestet ren­deztek a nőtanáccsal közösen, a farsangra pedig már színda­rabot tanultak. A múlt év szeptemberében téli munka­5. Utolsónak Brajcev tett je­lentést. Isméi tette a károsult mérnökkel folytatott beszélge­tését, s főleg a sporthorgász- találkozót emelte ki. Szevercev ezredes röviden összefoglalta a jelentéseket, majd megbízta Brajcevet, hogy vegye kézbe a további nyomo­zás irányítását. Nyomban meg­jelölte a legfontosabb tenni­valókat: először is ki kell hallgatni az EZS-22-0H rend­számú taxi sofőrjét, és meg kell állapítani, hol volt a ko­csija éjjel tizenkettő és haj­nali négy között. Másodszor: át kell nézni a Moszkvai Sporthorgász Szövetség tag­jainak névsorát, utána kell nézni, hogyan szervezték meg az isztrai horgásztalálkozót, és meg kell állapítani, van-e va­lami valószínűsége annak, hogy a szakosztály valame­lyik tagjának köze van az ese­ményekhez. Harmadszor: meg kell várni a daktiloszkópiai vizsgálat eredményét, és szük­ség esetén új feltevést kell ki­dolgozni. Ezzel véget ért az értekezlet. Egy órával később Brajcev befordult a Cskalov utca egyik kis kertes húzó nk ka­puján. A virágágyak mögött meghúzódó földszintes villa bejárata fölött ez a felirat áll: Moszkvai Sporthorgász Szö­vetség. Brajcev megkérte a tisztviselőnőt, mutassa meg a mostani horgásztalálkozó rész­vevőinek kartonjait. Alig rakta szét maga előtt a kártyákat, telefonhoz hívat­ták. Szevercev ezredes volt a telefonnál. — Azonnal jöjjön vissza — mondta. — Újabb felfedezést tettünk. Brajcev sietve összerakta a kartonokat, azt mondta, hama­rosan visszatér, aztán taxiba vágta magát, és rohant a Pet- rovkára. Az ezredes éppen telefo­nált. Intett Brajcevnek, hogy üljön le, és nyomban átnyúj­tott neki két fényképet, amely ott feküdt az asztalán. Az el­sőről egy tizenkilenc éves for­ma, nyílt tekintetű, meglehető­sen jóképű fiú rézett rá. A másik ugyancsak őt ábrázolta profilból. A fényképek alatt öt-öt ujjlenyomat. Egy harma­dik lapon külön három ujj — a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj — lenyomatá­nak nagyított fényképe, s mellette o szélvédő üvegdarab­ján talált három ujjlenyomat reprodukciója. Brajcev majd­nem felkiáltott meglepetésé­ben: hajszálpontosan egyeztek. — Az utóbbi időben veszett szerencséje van magának, Brajcev — mondta az ezre­des, mikor visszatette a kagy­lót a helyére. — Szinte tálcán kapja a megoldást. Most már nincs más hátra, mint csele­kedni. Brajcev nyomban felállt. — Maradjon — állította meg Szevercev. — Már érte küld­tem az anyagnak. Mindjárt itt lesz. Hogy is hívják? Kova­lenko, nem? A vékony dosszié szerint Viktor Kovalenko 1935-ben született Moszkvában. Jó ta­nuló t;olt, Komszomol-tag. Az­tán meghalt az apja. Anyja dolgozott. Esténként m»q mo­sott a szomszédoknak. A gye­rek magára maradt. Mire az anyja észbekapott, már kése volt: az utca befolyása kert kedett felül. Viktor barát mind idősebbek voltak nála egyiknek sem volt állan foglalkozása. A gyerek az ú kólát mind jobbam, elhanyc golta, s egy este bejelenteti hogy nem tanul tovább. HU ba beszélt, hiába sírt az any ja. Beállt* esztergályos tan’ló nak a szerszámgépgyárba, de mind több igazolatlan mulasz­tása volt, s egy szép napon elbocsátották. Másik gyárba szegődött el, aztán segédmun­kásnak egy nyomdába, majd valamilyen szövetkezetbe. Egy­szer a barátaival — mind ré­szegek voltak — el akarták szedni egy asszonytól az órá­ját. A társaságot elfogták. Út­közben szökni próbált, de utolérték. Megütötte a rendőrt. Az ügy a kerületi népbirósi elé került, ötévi javító-nevelő munkára ítélték. A táborban hamar észhez tért, és nagyon megbánta, amit tett. Kifogás­talanul dolgozott. Másfél év múlva elengedték a hátrale­vő büntetését. Visszatért Moszkvába. Ugyanott lakik, ahol azelőtt. — Világos? — kérdezte az ezredes, gondosan összekötve ismét a dossziét. Brajcev a házfelügyelőtő megtudakolta, hol laknak Ko valenkóék, és az ingatag, szú ette falépcsőn felment az első emeletre. Mint a régi moszk vai házak legtöbbjében, itt nagy társbérleti lalzások vol tak. Brajcev csak hosszas bo lyongás után akadt rá Kova lenkóék ajtajára, de az ajtó zárva találta. Bekopogtatott a szomszédba óz ajtó nyomban kinyílt, és 'ÓV fiatal lány kukkantott k íjta. Épp az imént moshatta eg a haját, és most azza glalatoskodott, hogy becsa- urja. — Kit keres? — kérdezte egyik kezével egy félig fel­csavart fürtöt szorítva a fe­jéhez. — Folytatjuk. — tervet dolgoztak ki. Elhatároz­ták, hogy a páithelyiság és a KISZ sportszoba épületének környékét meg.isztítják a romtól, szeméttől (egy vasár­nap reggel és délelőtt össze is jöttek valamennyien, és teljesítették vállalásukat). Tervbe vették továbbá közö­sen a sportkörrel szüreti mu­latság és felvonulás szervezé­sét. Megünnepelték szeptem­ber 29-én a néphadsereg nap­ját, november 7-re a nőtanács- csal együtt Gergely Sándor: Vitézek és hősök c. drámájával készültek fel. E hónap köze­pén kezdték meg a KISZ po­litikai kör oktatását is a szer-1 vezet pedagógus vezetőinek előadásaival. A tíz e'őadásból álló oktatás március végén fejeződik be. Dolgoznak és nem is keve­set a gyékény esi fiatalok. He­lyiségük azonban még ma sincs (a sportszobán kívül, ahol pingpongozhatnak ugyan,1 de összejöveteleiket nem tart­hatják itt székek és egyéb be­rendezés hiányában), mert az ellenforradalom után J eszek Józsefné beköltözött a volt DlSZ-helyiségbe. és nem hajlandó átadni a fia’aloknak, noha a közc"gi tanács megfe­lelő lakást biztosítana neki. I Jól do'gozik a nőtanács is. Főzőtanfolyamot rendeztek időseknek és fiataloknak, ki- sz“s",tr“i'f és szervezeten kí- vüh'-iknek. * A nőtanács és a KlSZ-szer- vezet összefogása. eevbehan- golt munkája jó példa arra, hogv egy faluban sokkal töb­bet és nagvobb dogokat lehet '"nni közös erővel. Sok helyütt tapasztalható, hogy a község KlSZ-szerveze- te, sportköre és — ha vannak — tűzoltói egymástól teljesen elkülönülve, egyenként ké­szülődnek egy-egy bál, ün­nepség megrendezésére, külön színjátszó csoportjuk van stb. Ez utóbbi még nem volna nagy baj, hiszen nagyobb lé­lekszámú falukban két, eset­leg több színjátszó gárda is működhet, a hiba azonban az — mint Gyékényesen is —, hogy a külön-külön működő KISZ-szervezet, sportkör, tűz­oltók szétforgácsolják a fiata­lok erejét, idejét és munkáját Az egyik nap KlSZ-oiktatás, a másikon edzés, a harmadikon a tűzoltó-dalárda próbája, színdarab-tanulás a KISZ-ben, másnap a sportkörben. És így tovább, a hét minden estéjén van valami elfoglaltság, s je­lentős részben ugyanazoknak az embereknek, mert a sport­kör legnagyobb része KISZ- tag, ugyancsak KISZ-tag a tűzoltó testület valamennyi fiatal tagja is. A községi ta­nács és egyéb szervek juttatá­sainál aztán néha-néha fel- parázs'lik a vita: »Ez nem a tiétek, csak a miénk«. Mint a KISZ és a nőtanács jó együttműködése bizonyítja, közös erővel, a falu szerveze­teinek összehangolt munkájá­val többet lehet tenni a falu életének kulturális és egyéb területen való előmozdításáért, mint külön, vagy éppen egy­más ellenére dolgozva. V. P. Az atomfeayver-kísérletek betiltásáért A Somogy megyei Nőta­nács csatlakozik a Hazafias Népfront Megyei Békebizott­sága által kezdeményezett aláírásgyűjtési akcióhoz, mely az atomfegyver-kísérle­tek örök időkre való betiltá­sát követeli. Felhívja összes szerveit, városi, ja rí-* el­nökségeit, a községi nótaná­osok vezetőségét, hogy min­denütt segítsék a békebizott­ság e kezdeményezését, és sa*át aláírásukkal is tegye­nek hitet a béke, az atom­fegyver-kísérletek betiltása, az atomenergia békés cé­lokra való felhasználása mel­lett. MEGXEI NÖTANÄCÄ

Next

/
Thumbnails
Contents