Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-03 / 2. szám

. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953. január 3. IE «léklapot adott ki az MSZ6T- \ Magyar—Szovjet Baráti rsaság híven az előző évek v( jgyományaihoz, ismét em- j jklapot bocsátott ki. Az eml­éklap elején felirat: »Békénk, (szocialista. fejlődésünk záloga magyar—szovjet barátság«, emléklap az egyre erősödő j,,t tgyar—szovjet barátságot jelképezi. Első oldalán a földgötnb egy része, rajta a Kreml tornya látható, fölötte a csillagos ég­bolt a harmadik műholddal. Hátlapján számok, adatok: az üső, a második és a harmadik műhold fellövésének ideje, sú­lya, a »Lenin« atom-jégtörőhajó vízrebocsátásának napja és más fontos dátumok, melyek a szocialista tudománynak az emberi haladás ügyéért vívott diadalát jelzik. Az emléklapot 2 forintos áron terjesztik az MSZBT ak­tivistái. Somogybán 60 ezer forintnyi emléklapot hoznak forgalomba. Ebből Kaposvá­rott 20 ezer forint értékű ke­rül elosztásra. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 500 forint, a Vasipari Ktsz-ben 200 forint értékű emléklap fo­gyott el napok aílatt, de a töb­bi üzemben és a községekben is örömmel vették az aktivis­táiktól a kis emléklapokat. A hatvanezer forint egyhar- mada a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei szerveze­tének rendelkezésére áll. Az összeg egy részét a baráti kö­rök munkájának megkönnyí­tésére használják fel, a többin pedig néhány jól dolgozó MSZBT-aktivistát küldenek a Szovjetunióba, hogy közelebb­ről megismerkedhessenek szov­jet barátaink életéveL — Gyermekkarnevált ren­dezett a barcsi nőtanács va­sárnap délután az általános is­kola felsőtagozatú növendékei részére. A gyermekeket teá­val, keksszel vendégelték meg. AZ ÜZEMI TANÁCSOK MUNKÁTÁRÓL Még egy éve sincs, hogy gépállomásainkon, állami és erdőgazdaságainkban megala­kultak az üzemi tanácsok. Rö­vid működésük óta nagyobb vagy kisebb eredményt mond­hatnak magukénak aszerint, hogy hol mennyi volt a prob­léma, s az adott körülmények között mennyit tehettek vagy mennyi tennivaló akadt az üzem és az ott dolgozók ér­dekében. Meglátták-e a fel­adatokat, foglalkoztak-e a hozzájuk forduló munkások ügyes-bajos dolgaival Ez a döntő. A Memyei Gépállomáson például György Ignác üzemi bizottsági elnök szerint nem voltak különös ügyek. Se jót, se rosszat nem lehet mondani az üzemi tanács munkájáról. Az előző elnök, Hám János intézte a legszükségesebbet. Ö csak augusztusban vette át ezt a tisztséget. Az első ülést december 24-én tartották, itt már foglalkoztak az évi nyereségrészesedés el­osztásával. Javaslatok is hang­zottak el. De e tevékenységen kívül nemcsak a mernyed, ha­nem minden üzemi tanácsnak van másba is beleszólása. Ju­talmakra, célprémiumokra, szo­ciális beruházásra fordított összegek megállapítása, az igazgatói alap kulturális ré­szének hovafordítása stb. A bérezési normák, terme­lési tervek elkészítésekor is hallassák szavukat az üzemi tanácsok. A munkásod újítási javaslatait, az üzem fejleszté­sére vonatkozó jó elgondolá­saikat hasznosítsák a gazda­ság vagy gépállomás érdeké­ben. Az üzemi bizottságok, tanácsok tagjai ott forgolód­nak a fizikai munkások kö­zött, jobbára maguk is fizi­kai munkát végző dolgozók. Ne engedjék el fülük mellett a hasznos javaslatokat, ha­nem továbbítsák azokat a megfelelő helyre. A gazdaság vezetői és a pártszervezet az üzemi tanácsok segítségével könnyebben vihetik előbbre a közösség ügyét, akár éves, akár kampányfeladatok el­végzéséről van szó. A nagyatádi erdőgazdaság­ban, a Bárdibükki Állami Gazdaságban, a Darányi Gép­állomáson az üzemi tanácsok érdemben foglalkoztak a fen­ti feladatokkal. Sok helyen meg az üzemi bizottságok mit sem törődtek azzal, hogy el­lenőrizni lehetne az üzem­anyag, nyersanyag felhaszná­lását. Nem a gazdaság szakmai irányítói s a pártszervezet fölé emelkedve kelll gyakorolni a jogokat, hanem velük együtt, a közös megbeszéléseken szü­letett határozatok szellemé­ben. Könnyebb lesz az új év terveinek valóra váltása, s kevesebb az elégedetlenkedő erpber, ha az üzemi tanácsok feladataikat ismerve és min­denütt valóban segítő és cse­lekvő szándékkal látnak mun­kához. Budapestre készül a kutasi népi együttes A kutasi népi együttes nemcsak megyénkben ismert, hírük Budapestre is eljutott. A MEDOSZ központjának meg­hívására január 7-én Buda­pesten, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban mutatják be műsorukat: a kutasi szü­reti népi játékot. Az együttes 52 tagja veze­tőjük, Fekete Kamilné irá­nyításával szorgalmasan gya­korol. Fiatalok — iskolások és kiszisták —, öregek készülőd­nek izgatottan a budapesti szereplésre, közöttük Szél Já­nos és felesége, Lukács József pedagógusok és az együttes legöregebb tagjai: Balogh Sándor és felesége. Az együttes a MEDOSZ köz­pontból magnetofont kapott ajándékba, ezzel még ered­ményesebben folytathatják népdalgyűjtő munkájukat. Az állam és a termelők kosos érdekeit szolgálja a felvásárlási operatív bizottság A felvásárlási operatív bi­zottság 1957. október 1-én ala­kult meg megyénkben az Ál­latforgalmi Vállalat, a nép­front, a pártbizottság, a Nem­zeti Bank — összesen 17 szerv — megyei vezetőiből. Mit és hogyan dolgozik ez a bizott­ság? — Erről érdeklődtünk S k i b a Miklóstól,. az Élelmezésügyi Minisztérium Somogy megyei Felvásárlási Kirendeltsége vezetőjétől. Az operatív bizottság feladata a mezőgazdasági termékeket felvásárló szervek munkájának összehangolása. E bizottság ál­talában havonta ülésezik. 1958 eredményei o . / . , j * 1959 távlatai a ozovj etunio oaII Ilyenkor beszélik meg az idő­szerű feladatokat. Például de­cemberben 1958—59-es évi szerződéskötésekről tanácskoz­tak. Megállapították, hogy a zöldségtermelés 50—100 négy­szögöles területekre aprózódott el. Ennek megváltoztatása cél­jából a termés nagy részét a jövőben a szakcsoportoknál és termelői társulásoknál kíván­ják biztosítani. Az operatív bizottság a jövőt illetően javasolta az Élelme­zésügyi Minisztériumnak: a zöldség árát már előre állapít­sák meg, hogy a szerződéskö­tés időszakában tudathassák a gazdákkal. A termelőknek így nem kell szembenézniük a piac áringadozásaival. Helyes volna, ha a bornál is megvaló- .sítanák ugyanezt. A visszaélések megakadályozásáért Beköszöntött az új eszten­dő, amelyben a szovjet nép hozzáfog a kommunista tár­sadalom gyors ütemű építésé­hez. A Szovjetunió azért lép­het a fenti új, s fejlődése szempontjából a legfonto­sabb szakaszba, mert ezt a szovjet emberek eddigi — s különösen 1958. évi — mun­kasikerei lehetővé tették. Hasonlítsuk össze most 1958 eredményeit és 1959 távlatait. Nemzeti jövedelem 1958- ban a szovjet mun­kások és alkalmazottak szá­ma mintegy másfélmillióval emelkedett. Ugyanakkor nőtt a munka termelékenysége is. Ily módon az ország nemzeti jövedelme egy év alatt 3 szá­zalékkal lett magasabb. Ar­ról, hogy mit jelentenek ezek a százalékok a termelés mai színvonalán, a következő adatokból meggyőződhetünk: 1958-ban csupán a Szovjet­unió nemzeti jövedelmének emelkedése túlszárnyal­ta az 1930. évi jövedelem ősz- szegét. Anyagi jólét A szovjet nép anyagi jólé­te 1958-ban tovább emelke­dett. A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján a mun­kások és az alkalmazottak reálbére — a nyugdíjak, a se­gélyek, az ingyenes oktaták és egészségügyi ellátás figye­lembevételével — ebben az évben 1940-hez viszonyítva csaknem 2-szeresére, a kol- hozparasztók reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) több mint 2-szeresére emelke­dett. 1959- ben az anyagi terme­lésben dolgozó munkások és alkalmazottak száma tovább növekszik. A műszaki hala­dás és a jobb munkaszervezés következtében fokozódik a munka termelékenysége, ja­vul a lakosság ellátása. A hétéves terv ellenőrző szá­njai célul tűzik ki, hogy a la­kosság szükségleteinek kielé­gítését szolgáló fogyasztási alap hét év alatt 60—63 szá­zalékkal emelkedjék. A hét­éves terv során a munkások és az alkalmazottak reálbére átlag 40 százalékkal, a kol­hozparasztok reáljövedelme szintén hasonló mértékben növekszik. Rövidebb munkanapok 1958-ban számos iparág­ban, de elsősorban a szén-, a vegyi-, az olaj- és a gáz­iparban, a vaskohászatban és a gépgyártásban áttértek a íhét, illetőleg a hat órás mun­kanapra. 1959-ben ez az átté­rés tovább folytatódik annak érdekében, hogy 1960-<ban valamennyi munkaterületen bevezessék a hét órás munka­napot. Egyes iparágakban pe­dig a munkások és az alkal­mazottak napi hat órát dol­goznak majd. Lakásépítkezés 1958-ban minden erőt ama fontos feladat megoldására összpontosítottak, amely a kö­vetkező 10—12 évben a lakás­hiány felszámolását tűzi ki célul. Elegendő megemlíteni, hogy 1958-ban a városi lakos­ság számára több mint 62 millió négyzetméternyi terü­leten építettek lakóházakat. Az 1959—1965. évi időközben a városokban és a munkáste­lepeken 650—660 millió négy­zetméternyi lakóterületet épí­tenek be. A falvakban pedig mintegy 7 millió házat húz­nak fel. Ez azt jelenti, hogy évente átlag több mint 3 mil­lió úgynevezett lakásegységet építenek a szovjet városokban és falvakban. Szociális—kulturális költségek A szovjet nép jólétének nö­vekedését szemléltetően mu­tatja, mennyit költ a szovjet állam szociális—kulturális cé­lokra. 1958-ban a Szovjetunió állami költségvetése 1212,8 milliard rubelt fordított erre a célra, míg 1959-ben ez a Feladataik közé tartozik a felvásárlási szervek szigorúbb , , „ ...... , , , a ellenőrzése is, hogy né történ­s zam mar 232 milliard rube. - T fessék megtorlatlan visszaélés re emelkedik. A 19.2 milliárd ^ a hivatalos árak betartását és ‘ a minőségi és mennyiségi fel­rubeles növekedés hatást gyakorol a reálbérére. kedvező dolgozók Yásárlóképesség A lakosság vásárlókápessé- ge — az anyagi jólét fokmé­rője. íme, néhány példa: 1958-ban az állami és a szö­vetkezeti kiskereskedelem áruforgalma — összehasonil- _tó árakon számolva — 2,7­szer szárnyalta túl az 1940. évi színvonalat, és naponta átlagban 2 milliárd rubelt tett ki. Ebbe nem számítottuk be­le a kolhozpiacok forgal­mát, amely az utóbbi időben — a kötelező beszolgáltatás megszüntetésével — nagy­mértékben emelkedett. A fenti kiskereskedelmi áru­forgalom — ugyancsak ösz- szehasonlító árakon szá­molva — az 1959—1965. évek­ben 57—62 százalékkal nö­vekszik, vagyis tükrözi a köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak és a lakosság jövedelmé­nek további 'emelkedését. Ha hasonló szempontok szerint vizsgáljuk a kapita­lista világot, egészen más i árak kifizetését illetően. — Ezen a téren, sajnos, nehéz a • dolgunk — mondta Skiba elv­társ. — Előfordul, hogy a gaz­i da első osztályú marhát ad le, de a felvásárló csak másod. • osztályúnak minősíti. Ilyenkor 1 ahelyett, hogy hozzánk fordul- 1 nának jogos panaszukkal, in- 1 kább ígérnek a felvásárlónak 1 egy-két százast. Ez esetben jó­szágukat, mely valóban első 1 osztályú, természetesen eűső 1 osztályúnak minősítik. A gaz­da így 500 forinttal több pénz- 1 hez jut ugyan, de meglkáraso- 1 dik azzal, amit a felvásárló- 1 nak ad. Mindezt néhány soros 1 panaszbeadvánnyal elkerül- ’ hetmék. ,Több lesz a naposcsibe. — Az utóbbi években az asszonyok annyira megkedvel­ték a naposcsibét, hogy már­ciustól május végéig csak 60 százalékban tudtuk kielégíteni .az igényeket, bár a megyében egymilliót keltettünk. Az a ter­vünk, hogy a keltető állomá- J sok kapacitásának növelésével J 1960-ra kétmillióra emeljük az említett hónapokban a kelte­OQYES KEZŰ GYERMEKEK Jobbára általános iskolás fiúk és lányok jelentkeztek a balatonboglári művelődési ott­hon képzőművészeti szakköré­be. A gimnazistákat három­négy ügyes kezű fiatal kép­viseli, ebe felnőtteket is talá­lunk a foglalkozásokon. Barátságos, fűtött szobában, hetenként egyszer gyűlnek össze két-három órára, s igen nagy buzgalommal gyakorol­ják a rajzot. A kör szeptem­berben alakult, s egy évig ceruza- és szénrajzokat ké­szítenek Bagó Bertalan rajz­tanár, a szakkör vezetőjének irányításával. Amikor fényképezőgépünk munka közben megörökítette a csoport néhány tagját, ép­pen egy súlyzóról készítettek rövidülési tanulmányt. Ügye­sebbnél ügyesebb rajzokat lát­tunk. Batizfalvy Orsolya he­tedikes kislány tanulmánya vonta leginkább magára o figyelmet a fény—árnyék ha­tás szép visszaadásával. A rajzon kívül mással Í3 foglalkoznak a szakkör tagjai. Különösen nagy az érdeklődés a művészettörténeti beszélge­tések iránt. A szakkörvezetó reprodukciókat mutat be, és megismerteti őket a modem festők alkotásaival is. Úgy hírlik, hogy a kör te­hetséges gyermektagjai közül többen is szeretnének be­iratkozni a képzőművészeti gimnáziumba. képet kapunk. Vegyük ipái dául az Egyesült Államokat, é ,, ... 1958 első felében az Egye- } tett szamat sült Államokban a megélhe­tési minimum hivatalos in­dexe — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — 3,3 százalékkal növekedett. Az árak és az adók emelkedése, valamint a munkanélküliség fokozódása csökkentette a munkások reálbérét, a dolgo­zó parasztság jövedelmét. Ily módon az Egyesült Államok kiskereskedelmi áruforgalma 1958 első félévében valamemy- nyi árucikkben kisebb volt, mint az élőm év első hat hó­napjában. Ehhez nem szüksé­ges kommentár. — Ezután is egyetlen célt követünk: a lehetőségekhez képest megakadályozunk min­dennemű visszaélést a felvá­sárlók és a gazdák részéről, valamint olyan javaslatokat terjesztünk az- Élelmezésügyi Minisztérium elé, amelyek hi­vatottak elősegíteni a gazdák nagyobb termelési kedvét — fejezte be a felvilágosítást Skiba Miklós, a felvásárlási kirendeltség vezetője. — Társadalmi munkával j hozták rendbe kultúrtermüket ia Nagyatádi Mezőgazdasági A szovjet nép a feladatok fKtsz tagjai. A kőműves, asz- megoldásának biztos hitével f talos, festő, és bádogos részleg lép a történelmi hétéves terv Jdoi zól több mint kétezerfo_ első esztendea-ebe. Ez az ev a f kapitalista világgal folytatott értékű társadalmi munkát verseny döntő szakasza lesz. 'végeztek. Fehérkúti András és Batizfalvy Orsolya. Zics Imre rajzán Bagó Bertalan, a szakkör vezetője kor* rigai. Két kislány rajza tőle .Uj.i; . szaros Ua Emília

Next

/
Thumbnails
Contents