Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 18. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP választ varunk ? A Somogyi Néplap hasábjain jó néhány bírálat látott napvilágot az elmúlt évben. A szocialista sajtónak a többi között az is feladata, hogy idejében figyelmeztessen a hibákra. A megbírált szervek, intézmények, vállalatok többsége fel is figyelt jelzéseinkre. Es azonkívül, hogy kijavították a hibákat) közölték velünk és olvasóinkkal, hogy a bírálat után megváltoztatták helytelen munkastílusukat, elmondták, hogyan javították ki a hibákat, vagy azt, hogy nem értettek egyet a bírálattal. Még ma sem kaptunk azonban választ a Somogy megyei Bánya- és Építő- anyagipari Egyesüléstől arra, hogy mit tettek a Gilice utca 6. szám alatti tőzegtelepen a társadalmi tulajdon védelméért; mi lett a sorsa a szerte heverő gumikocsifonak; kaptak-e gumicsizmát a munkások; megjavult-e a dolgozók es az üzemi bizottság kapcsolata. Pedig még március 7-én felvetettük mindezt a «Gilice utca 6« című riportunkban. Ugyancsak a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés tartozik a válasszal: vajon intézkedett-e a téglagyárakban engedélyezett törzs-órabér túllépése ellen, vagy talán még ma is károsodnak a dolgozók amiatt, hogy túlórákat nem túlórapótlékkal, hanem csak teljesítménybérben számolják el? «Ki a fuvaros?-« — ezt kérdeztük március 14-én a Közlekedésügyi és a Földművelésügyi Minisztériumtól a gépállomásoknak adott fuvaroz tatási engedély ügyében. Mivel választ nem kaptunk, ma sem tudjuk, vajon minden szerv vagy csak a TEFU, a kihasználatlanul üzemelő állami fuvarozó vállalat jogo- sult-e a fuvarok elvállalására. Válasz hiányában nem tudjuk, megszüntette-e a Patyolat munkájának «szépséghibáit?« vagy még ma is összekeverik, elvesztik a ruhákat. ahogy ezt annak idején a «Rend szépséghibákkal« című cikkünkben megírtuk. Jó lett volna hallani a Vendéglátóipari Vállalattól. hogy «Első és második nap« című bírálatunk után kedvesebben fogadják-e az új dolgozókat. Ugyanis a Finommechanikai Vállalat műszaki vezetői mindjárt az első napokban megismertetik-e munkakörükkel a belépő mun- ; kásokat | «Egy hét a Textilművek- t ben« | című cikksorozatunkban kifo-1 gásoltuk az üzem vezetőjének; MÉGIS HALADUNK! Idén másfél millió forinttal több jut a nagyatádi járásban községfejlesztésre, mint tavaly Sokat emlegetjük mostanában, hogy túlságosan ütemes az élet, az ember nehezen tud lépést tartani a társadalmi fejlődés elzárkózását, egyik-másik mű-; vezető durva magatartását.; Változtattak-e ezen? A párt- » és szakszervezettől is szívesen t vettük volna, ha közük, mit* tettek a hibák kijavításáért f Társadalmunkban jog, megbecsülés jár minden dolgozónak. Ezért marasztaltuk el a tapolcai és a zalaegerszegi járásbíróság egy hagyatéki perben hozott ítéletét, amelyben igazságtalanul követelt Hobok Ferenc olajmunkástól 'kártérítést. De válasz hiányában nem tudjuk, hogy jú-| nius 8-a óta a cikk címében ' említett «Második per« való- “ ban elmaradt-e? Ugyancsak a ; munkások érdekében szóltunk * jövő mosolyog «Tornyok alatt« című írásunk-1 cuclisan. ban. (Tudósítónktól.) A Nagyatádi járási Tanács V. B. Ipari-műszaki Osztályán a községek jelentései alap- a ♦ ján elkészült a statisztika az , „i. i 11958-as évi kozsegfejlesztesi val, a vonathoz szokott lelek. . terwk teljesítéséről. Kérdé- meg bicegve követi az ur- \sünkTe< hogy mennyi5en tel_ raketat... 1 jesítették a járás falvai a Pedig vannak mar f - ;múlt évi községfejlesztési térkőit emberek akik a közös Jafloto elvtárs> ^ ipari teherviseles és munka g- * osztály munkatársa válaszolt: osztás elvet a gyakorlatban * _ ^ elmúlt évben is vallják. Vannak mar cső- :3200 000 forintot irányoztunk dalelkek, akik itt ^aírna__’ telő községfejlesztésre. Ebből sétálnak közöttünk, éppen | az összegből egymillió-kétszáz- csak példaképül kell állítani | ezer forint volt a lakosság őket. Hát én állítok két pel- ; hozzájárulása készpénzben. A daképet. íme... | tervezett 400 ezer forint érA vasárnapi korzón két |tókű társadalmi munkát el- egyén gyerekkocsit tol. Az egyik sportkocsit, a n mélykocsit. Mindkettőben a masnisan,-• ; végezték. A helyi anyagok előmasik ; irányzott 232 ezer forint érté- j kű felhasználásával azonban ♦ csak 167 ezer forintot A két egyén beszélget. — Tudod, el kell cserélnünk a lakást. Kinőttük. A Sürgettük a babócsai munkásszállás megépítését. Máshonnan tudjuk, hogy a ba-1 gyerek már nem fér el ben- bócsai ola.jmunkásoik az idén ; ne... munkásszállást kapnak. Jó lett; —. Csakhogy nagyobb lavolna, ha az olajipari központ* kassal több a dolog1 — veti cikkünkre válaszolva közli,» oda a másik. vajon továbbra is csak «ván-1 dorcsoportnak« tekinti az olaj- ; kutatókat, vagy a jövőben bí-1 rálát nélkül is megteremti a f szükséges munkafeltételeket i Nem tudjuk, szándékozik-e * valamit tenni a városi tanácsi a fodrászüzletekben egyre el-| viselhetetlenebbé váló zsúfolt-1 ság megszüntetésére. No vem- ♦ bér 29-én megírtuk, hogy »szá- ‘ telje| sítettek. ; — Melyek a főbb létesít| mények? 5 — Mikét 300 000 forintos I hozzájárulással viüamosítotI ták. A járásban 10 550 négyzetméter betonjárda készült el 317 000 forint értékben. 26,5 - Nem baj! Az üzem aa .kilométernyi utat javítottak kölcsön porszívót. Minden J™*. Tl.^í_gy Jl0,0?0 Á°T szerdán hazahozom, és elintézem a takarítást. í rintot fordítottak. Főként tár- | sadalmi munkával 21 kilomé- - Mi a mosógépet vesszük hosszúságban vízlevezető ki. Nem is járunk a Patyo- késztettek. Nyolc híd latba, én végzem a nagymo- fe ^^sa 15 eze[ °T ’ «rintba került. Három iskolai molni kell vele«. Mikor, ho-j gyan, és várható-e egyáltalán j megoldás? örültek volna a 48-as ifjúsági utca bérházának lakói. ha az Ingatlankezelő Vállalat illetékesei válaszolnak sást. — Te? — Miért ne? Ha te takarítasz, én miért ne moshatnék? Udvariasan megkerülöm őket. Szépen, tempósan tolják a két kocsit. Teljes odaadással és szülői büszkeséggel. Hát igen, varrnak már haladó apádé! Szabó Ibolya I tanterem (Nagykorpádon ket- ;tó, Segesden egy) létesítésére ; 106 000 forintot költöttek. Há- ♦ rom nevelői szolgálati lakás ; épült a múlt évben. Egész- Iségügyi célokat szolgáló építkezésekre 58 ezer forintot ad- ; tak. Tíz kilométer hosszú villanyhálózattal is gazdagodott a járás, erre 245 000 forintot fordítottak. Ezenkívül jelentős összeget költöttek a legelők jaaz újságíró jegyzetére, hogy * ...........,., n,ft.tTTT.____. vitására, mezei kutak építésém iért mulasztották el a kazánok generálozását, mikor várható a hiba megszüntetése. Nem bírálatként hangzott el, mégis szerettük volna, ha az Élelmezésügyi Minisztérium hozzászól »Kell-e Kaposvárnak kenyérgyár?« c. cikkünkhöz. Hiszen tőle függ, mikor tud, és egyáltalán tud-e a városnak az újfajta gyári gépsorból adni, * * * íme, a nyitott kérdések. Nem firtatjuk, hogy vajon fe- ledékenység, vagy nemtörődömség, közömbösség fogta-e vissza a válaszleveleket. Szeretnénk azonban, ha a jövőben az érdekeltek megtisztelnék olvasóinkat és önmagukat is, s hozzászólnának az őket érintő kérdésekhez, válaszolnak a bírálatra. Szigorú, de igazságos ítélet Valerij Szerint, a moszkvai Állami Egyetem negyedéves fizikaszakos hallgatóját saját szerkesztésű hordozható televíziós adó-vevőkészülékével együtt eltávolították a vizsgáról. V. Szorin könyv-formájú, félvezetőkkel működő televíziós készülékét arra használta, hogy összeköttetésbe lépett az egyetem bibliográfiai központjával. Vizsga- kérdését továbbította az elektronikus bibliográfiai keresőre és készülékének képernyőjén megjelent a vizsgakérdést kimerítően tárgyaló karton. V. Szarint megfosztották a vizsga letételének jogától. JÓ SZÓRAKOZÁST! *— ezzel a gondolattal álltam meg a Dózsa-jégpálya szélén. Fiúk, lányok, kicsik, nagyok tarka sokaságban keringtek körbe-körbe. A muzsika dallama egybeolvadt a fiatalok vidám zsibongásával. Gyenesei István 11 éves kisfiú a pálya szélére siklott, s tekintetével húgait kereste. A két kislány, Márta és Anikó, hamarosan feltűnt, de nicsak, valami baj történt. Anikó pityeregve mondta, a sok mozgástól kifulladva: — Leesett a korcsolyám! — Sebaj! — felelte bátyja és pillanatok alatt már együtt csúsztak tovább mind a hárman. Igaz, Anikó még egy kicsit bukdácsolt — most volt először jégen —, de testvérei nagy buzgalommal foglalkoztak vele, s minden bizonnyal hamarosan úgy tud, mint ők. Nem Anikó az egyedüli, aki így csetlett-botlott a pályán: sokan most csatolták fel először a »korit«, s kissé ijedten, izgatottan tipegtek, csúsztak, estek a jégen. A pálya közepén állt Kovács Gyurika: félig a korcsolya élén, félig a talpán, kifordított lábbal, s elbiggyedt szájjal figyelte a körülötte tovasikló fiatalokat. — Minduntalan elesem — panaszkodott —, sehogy sem akar menni, s eddig még nem sikerült társat szereznem, aki segítene. Horváth E ditke és Á r v olt Évi alig látszottak Lx a földből; összekapaszkodva hol itt, hol ott bukkantak fel, s ha estek, együtt pottyantak a földre is. Az ide-oda botladozó gyerekek közt suhantak tova a felnőttek és a nagydiákok. Biztosan mozogtak, hiszen legtöbben már sok-sok éves korcsolyázó múltra tekinthetnek vissza. Nádas Tibor technikus már nyolc éve hódolója e sportnak, s ma már magabiztos mozgással, gyönyörűen végzi a nehéz kadettugrást is. A pálya szélén három nagylány állt: Lőcsei Viktória, Kovács Anni és Vörös Éva. Kettőjük lábán volt korcsolya, a harmadikén nem. Izgatottan beszélgettek. Mikor megszólítottam őket, rögtön elmondták panaszukat. — Mi hárman osztálytársak, de főleg barátnők vagyunk — mondták —, mindig együtt szoktunk menni mindenhova, s most el vagyunk keseredve, mert Évának nincs korcsolyája, és nagyon hiányzik közülünk. Éppen azt tárgyaljuk, honnan lehetne szerezni egy párat; egyébként nagyon jól éreznénk magunkat, csak jöhetne Éva is. — Újra elmerültek a nagy kérdés tárgyalásában. Ez igen, ez barátság! Reméljük, sikerül! — A pálya egyik legügyesebb párja — szólalt meg mellettem valaki. — Borsos Ilonka, Ka- p olka Péter — mutatkoztak be. Ilonka hatodikos, Péter most érettségizik. Kedvenc téli szórakozásuk a »korizás«, és mindig együtt gyakorolnak, tanulnak. — Csak egy a baj — mondta Ilonka —, túlságosan sokan vagyunk, vagy mondhatnám úgy is, kicsi a pálya, és nehezen tudunk mozogni. — Mit tanulnak mostanában? — Együttesen jelenleg a figurákat csiszoljuk — felelte Péter —, én külön a piruettet gyakorolom. Azután bemutatták tudásukat: gyönyörű mérleg előre- hátra, ágyú és holdkörözés. Nagyon szép, amit e két fiatal produkál; valóban sajnálatos, hogy nincs kellő lehetőségük a fejlődésre. Pedig a pályakeze- lö, Varga János mindent megtesz azért, hogy minél jobban érezzék magukat a fiatalok, s csak az időjáráson áll, hogy javuljon a jég minősége. Végignéztem a pályán, az egésznapi munka vagy tanulás után felszabadult jókedvvel kavarogtak, keringtek a fiatalok. Jól érezték magukat, _ re, kulturális és sportcélokra. — Mennyi pénzt fordítanak idén a községek fejlesztésére? — A lakosság hozzájárulása készpénzben 1 460 700 forint, a társadalmi munkák értéke 641 000 forint lesz. A fel- használásra kerülő helyi anyagok (tégla, épületfák stb.) 746 600 forintot jelentenek. A tervezett összeg — a vállalati hozzájárulással együtt — ösz- szesen 4 844 740 forint, másfélmillió forinttal több, mint tavaly. . — Mik lesznek az új év főbb létesítményei? — 400 000 forintos helyi községfejlesztési hozzájárulással bekapcsolják a villanyhálózatba Taranyt. Három községben, összesen mintegy négy kilométer hosszú szakaszon bővítik a közvilágítást. Az erre fordítandó összeg meghaladja a 200 000 forintot. Telefont kap a Kutashoz tartozó Cser-puszta. Körülbelül 24 300 négyzetméter betonjárda épi- tését vették tervbe 759 500 forintos költséggel. A járás minden községében lesz betonjárda-építés. 83 km hosszú dűlőút javítására 258 000 forint jut, 36 híd javítására, árkok metszésére, mezei kutak létesítésére és a legelők javítására 120 ezer forintot szánnak a járás községei. — Uj, 30 férőhelyes óvodát építenek Segesden 120 ezer forintos költséggel. Ezzel a lakosság régi kívánságát teljesítik. Számottevő összegek szerepelnek még a községek fejlesztési terveiben az iskolák tatarozására, felszerelésük fejlesztésére, valamint a művelődési otthonok felújítására, újak létesítésére. Lábodon 1 489 000 forintos költséggel modern, f 400 személyes, nagy előadóteremmel rendelkező művelődési otthon építését kezdik meg. Háromfán 200 000 forintos költséggel új orvosi lakást és rendelőt építenek. 455 600 forintot fordítanak egészségügyi célokat szolgáló épületek karbantartására, felújítására. Könyvtárfejlesztésre és a művelődési otthonok felszerelésére, valamint sportcélokra idén több jut, mint az elmúlt esztendőben. — Szívesen ajánlotta-e fel a lakosság a községfejlesztési hozzájárulásokat? — Ebben az esztendőben jóval magasabb a községfejlesztési hozzájárulás összege, mint a múlt évek bármelyikében. A lakosság szívesen szavazta meg a hozzájárulási összegeket. Csak egy-két példát említek: Segesden tavaly az általános jövedelemadó 3 százaléka volt a hozzájárulás. Az idén — látva, hogy a fejlesztési összeg a községben marad — tíz százalékot szavaztak meg. ötvöskónyiban a tavalyi 2,5 százalékkal szemben az idén szintén tíz százalék a hozzájárulás összege. Legmagasabb a hozzájárulás Taranyban, Nagyatádon (12 százalék). Járási átlagban az általános jövedelemadó 9,5 százaléka, vagyis egy főre általában 190 forint hozzájárulás jut. cajij niuaeLúdtsi ház amely ritkán nyit ajtót a kultúrának Bartol Antal tanító vezet végig a kultúra gyékényes! birodalmán. A kép itt belül lehangoló, jóllehet kívülről szemlélve a szép épületet, örül az ember. Ám belépve a lesötétített, szellőzetlen nagyterembe, a lomtárhoz hasonlatos kis öltözőbe — amely a négy asztallap nagyságú színpad mögött szerénykedik —, lehangolódik a látogató. Az elhanyagoltság arról vall, amiről később az igazgató is. A művelődési ház ritkán nyit ajtót a művelődésnek, időnként megismétlődő mozielőadásaival szórakoztat csupán. Igaz, mióta a tágas nagytermen és az öltözőn kívüli még egy helyiséget a tanács a szövetkezeti kocsmának adta át — mely egy fedél alatt van a kul- túrházzal — nem lehet kívánni, hogy a nehezen fűthető nagyteremben akár előadásokra, akár klubszórakozásra kerítsenek sort. A határozattal elvett szoba — amely megfelel egy kisebbfajta teremnek — pedig jól szolgálhatná a kultúrházat. így, hogy a szövetkezet birtokolja — nem sok haszonnal, mert az italbolt fogyasztói alig járnak ide —, egyik fél sem veszi hasznát. A kul- túrház rádióját kölcsonvették a KISZ-fiatalok, akik a községi pártszervezet házában kaptak állandó helyet. Itt módjukban van nemcsak rendezett körülmények között folyó szervezeti életre, hanem szórakozásra is. A KISZ-fiatalok tehát jó helyzetben vannak. Nem így a kívül álló fiatalok. Ök nem tudnak máshoz kezdeni szabad idejükkel, mint a kultúrházzal társbérlősködő italboltban eltölteni. Noha, mint Bartol Antal újra meg újra hangoztatja: :— Nem használja a szövetkezet az elvett helyiséget, viszont a döntés alapján az övé, és mi elesünk egy klubhelyiségtől, ahol szórakozhatnának, művelődhetnének az emberek. Ezt erősítgeti az italbolt vezetője is, aki azon kesereg, hogy kicsi a forgalma a jó bortermés miatt Ezek után az a kérdés, szabad-e kihasználatlanul hever- tetni azt a szobát, melyet a kultúrház szeretne klubhelyiségnek berendezni? Igazán nagy szüksége volna rá, mert tanfolyamaival, összejöveteleivel nem kényszerülne helyiséget koldulni hol az iskolától, hol pedig más intézménytől. Tervszerű, minden tömegszervezet munkáját összefogó népművelésre most nincs lehetőség. Pedig ideje lenne módját adni ennek, mert nem elég, ha egy kultúrház csak mozielőadások alkalmával nyitja ki ajtaját a közönség előtt, vagy olyankor, amikor hivatásos vagy öntevékeny együttesek egy-egy színdarab előadására látogatnak el Gyékényesre. Szó van arról, hogy a tanács községfejlesztési alapból tataroztatja a művelődési házat, megnagyobbítják a színpadot, megjavítják a rongált tetőzetet. Ez rendben is van. Szüksége van a szép kultúr- háznak arra, hogy kívül-belül rendbehozzák. De ugyanakkor szüksége van arra is, hogy visszakerüljön birtokába az elvett helyiség is, hogy mód nyíljék szakköri életre, klubszórakozásra, előadásokra, tanfolyamokra. Hogy ezek ne másutt bonyolódjanak, hanem itt, a kultúrházban, ahol helyük van! R üilágzekór d Egy copfos kislányra és egy jól szórakoztak, és mindnyájan bíztak abban, hogy hidegebbre fordul az idő, s még jobb jégen, hosszabb ideig űzhetik kedvenc téli sportjukat: a korcsolyázást. Vörös Márta szőke fiúra lettem figyelmes. Feltűntek kidolgozott, szép mozdulataikkal, figuráikkal, látszott, hogy már régóta kor- 's''1 váznak, és sokat nyakorol- .uk együtt. Az angolok i.em szívesen veszekszenek, inkább fogadásokat kötnek, azt is legtöbbször a kocsmában. E régi hagyományon alapul az ismert Guiness sörgyár reklám manővere. Lord Iveagh, az üzem igazgatója a legkülönbözőbb szakértőkkel 280 oldalas könyvet állíttatott össze, amelynek legújabb kiadása most jelent meg. A könyv valamennyi, a természetben, a civilizációban, a politikában és művészetben, a gazdasági életben, a tudományban, a sportban és technikában elért rekordot tartalmazza. Természetesen minden kocsmában rendelkezésre áll és adatai számos fogadást döntenek el. Valóban rengeteg meglepő adatot tartalmaz. Hol található például a világ legokosabb madara? A dél-angliai Staines- ben van egy hullámpapagáj, amely 14 gyermekdalt énekel és 300 szót tud kimondani. Hol van a legtöbb fürdőszoba? Uj-Zé- landban. Valamennyi lakás 91,5 százaléka fürdőszobás. Hol fizetik a legtöbb adót Nagy-Bri- tanniábam. Kinek van a leghosszabb bajusza? Din indiai lakosnak — hossza 2,30 méter. A megszakítás nélküli beszéd világrekordját ír férfi tartja 133 órai beszéddel. A könyv adatai szerint a legtöbb házasságot Magyarországon kötik (ezer lakos közül évenként 10,5), a legkevesebbet Mozambiqueben (ezer lakos közül évenként 1,1). Egyénileg a legtöbb házasságot Williams iowai (Egyesült Államok) lakos kötötte: 16-szor nősült, négyszer vette el ugyanazt az asz- szonyt! Nina Avery, Los Angeles-i asz- szony viseli a legtöbbször elvált büszke címét: 16-szor váltogatott férjet. Milyen szép ezek után a világ leghosszabb házasságáról hallani! Ezzel Sir Temulji Nariman (India) dicsekedhet. A házasság 87 éve tart, az esküvőt ugyanis akkor ünnepelték, amikor a két fél mindössze ötéves volt. A bigámia rekordot 1922 óta Theresa Vaughan tartja, aki már 24 éves korára 61 házasságot kötött. A legtöbb nőtől viszont Holmes chicagói lakos szabadult meg, aki négy év alatt 150 nőt gyilkolt meg és ezzel minden idők leg- nagyobbszabású tö- meggyilkosává vált. A sörivás világrekordját a Guinnes sörgyár legnagyobb sajnálatára azonban nem angol vagy ír, hanem francia ember tartja, aki alig egy óra alatt közel 14 liter sört ivott. Az oxfordi egyetemen viszont egy ausztráliai diák 12 másodperc alatt két litert ivott
