Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

! *$. ■V fILÄG PROLETÁRJÁN EGYESÜLJETEK! ' Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 298. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. december 18. Mai számunk tartalmából Nincs okunk az elbizakodottságra Tollal, ceruzával a késben Corneille: Cid Megnyílt a partizán-kiállítás a partizánoknak. A szovjet partizánok viszont több eset­Kedden délután 5 árakor nyílt meg a Szakszervezeti Székházban az MHS rendezé­sében a “-Partizánok a szabad­ságért-“ című vándonlkiállítás. Márton János elvtárs be­vezető szavaiban utalt a ma­gyar partizánok — kommunis­ták és antifasiszták — harcai­ra a ma és a holnap szocialis­ta valóságának megteremté­séért. A kiállítás megnyitóján nagy számmal vettek részt so­mogyi veteránok, a munkás^ mozgalom régi katonái. Legutóbb a kiállítás második részének anyagáról közöltünk ismertetést. Most néhány szó­val bemutatjuk a harmadik részt, mely Magyarország fel- szabadulásának történetét be­széli el képekben. 1944 augusztusában meg­nyílt az út a szovjet hadsereg előtt — miután leküzdötte Ro­mániában a német fasiszta csapatokat — hazánk felé. _ A Magyarország felszabadítására -irányuló hadműveleteket a 4., 2., 3. ukrán front hajtotta vég­re. A hadműveletek első sza­kaszában a szovjet hadsereg elfoglalta Kolozsvárt, és fel­szabadította Debrecent. A hadműveletek második szaka­széban az eredmények lehe­tővé tettek, hogy a fő csa­pást erőinek zömével Budapest irányába mérje, megteremtet­ték a várost bekerítő gyűrűt. 1945. február 13-ára felszaiba­ben segítették az éhező kato­nákat, A német fasiszta had­sereg ellen harcoló partizánok zömét olyan katonák tették ki, akik fogságba kerülve megis­merkedtek a kommunisták ta­nításaival, és. rádöbbentek a fasizmus, a Horthy-rendszer néppusztító voltára. Az első magyar partizáncsoport 1942 nyarán szerepelt a szovjet ha- dijelemtésekben. 1943 közepé­től kezdve sorozatosan alakul­tak magyar par-tizánegységek, melyek ott voltak a déli par­tizán hadműveleti csoport va­lamennyi jelentősebb vállalko­zásán, a súlyos védelmi har­cokban is. 1944-ben magyar földön kezdték meg a csopor­tok a partizántevékenységet. A harcok vezetője mindenütt a kommunisták pártja volt. Annak ellenére, hogy a ma­gyar partizánmozgaiom nem voll nagy, mégis jelentős népi segítségre támaszkodott. Az ország sok vidékén és Buda­pest környékén is szép ered- I menyeket ért el. Több ezer azoknak a száma, akik életük kockáztatásával harcoltak né­pünk szabadságáért. Eredményesen zárták az éret Az öreglaki kertészeti terme­lőszövetkezet magas termelési eredményt ért el. Tagjai je­lentős pénzösszeghez jutottak Asszonyfalálkozó a Barcsi Fűrészüzemben A járási nőtanács a napok­ban rendezte meg a fűrész­üzem munkásasszonyainak és a községekből érkezett negy­ven parasztasszonynak a ta­lálkozóját. A nőtanács célja az volt, hogy megismertesse az üzemben, gyárban dolgozó asszonyok életét és munkáját a falusiakkal, s közelebb hoz­za az iparban dolgozókat a föld munkásaihoz. Kilenc óra körül gyűltek egybe a vendégek a járási pártbizottság helyiségében, in­nen indultunk az üzembe. Vé­gignéztük a munkafolyamato­kat, és meglátogattuk az üzem bölcsődéjét. A találkozó alkalmával dr. Tarr József járásibírő tartott előadást a nők mai és felsza­badulás előtti helyzetének kü­lönbségéről. Pandur Ferenc elvtárs, a fűrészüzem szak- szervezeti bizottságának elnö­ke hozzászólásában elmondta, hogy rendeletek, kedvezmé­nyek segítik, könnyítik ma a nők életét. Szabó elvtárs, az üzem igazgatója az elmúlt vi­lág politikájáról beszélt, ar­ról, hogyan igyekeztek egy­mással szembeállítani a mun­kást a paraszttal, hogy a kor hazugságairól, embertelensé­géről eltereljék a figyelmet. Beszélt a nagyüzemben dol­gozó asszonyok jobb, köny- nyebb életéről, a szövetkezés biztosítottai lehetőségekről, s arról, hogy az üzem asszo­nyai — csakúgy, mint a fér­fiak — megállják helyüket. Ebéd közben a falusi asz- szonyok arról tárgyaltak, hogy tavaszkor ők hívják vendé­gül az üzem asszonyait. Meleg kézszorításokkal vég­ződött a találkozó. S azzal a jó érzéssel: többet tudunk egymásról, közelebb kerül­tünk egymáshoz megint. Horváth Jánosné, a Barcsi járási Nő­tanács elnöke. dúlt az ország fővárosa. 1944. december 28-án a Debrecen­ben összehívott ideiglenes or­szággyűlés hadat üzent Né- me/tonszágnak. A hadművele­tek harmadik szakaszának eredményéként 1945. április 4-én a hitleri és horthysta fa­siszta csapatok végleg kitaka­rodtak Magyarország felületé­ről. Magyar partizánok is részt vettek a második világhábo­rúban. Vannak adatok arra, hogy voltak olyan magyar ka­tonák is, akik lőszert juttattak a zárszámadás alkalmával. így például Tomity János több mint 26 ezer forintot ka­pott, de hasonlóan szép össze­get vitt haza a tsz többi 15 tagja is. A termelőszövetke­zetnek nagy tekintélye van a községben. A napokban 10 új tag kérte felvételét a kerté­szeti szövetkezetbe, amely fő­ként primőrtermeléssel foglal­kozik. Terményei nemcsak a városba, hanem a balatoni üdülőhelyekre is eljutottak, mégpedig igen tetemes meny- nyiségben (a tsz áruértékesítési tervét 226 százalékra teljesítet­te). c/l J>a Uq áti-p ii i cta ia U taiiácataqfii Babastonszentgyörgytől alig katona volt: amit vállalt, vagy tárnak, egykori cselédtársai- három-négy kilométerre terül amit rábíztak, pontosan végre- nak. él Battyán-puszta. Valamikor hajtotta. Nem volt a balatonszent­földesurak henyéltek a puszta Ez a pontosság jellemző tu- györgyi tanácsnak olyan ülé- fényűzően berendezett kas- lajdonságává vált leszerelése se vagy rendezvénye, amelyen télyában. A cselédeknek csu- után. S talán elsősorban ezért ne jelent volna meg, ha hív- pán annyi joguk volt, hogy jelölték a Battyán-pusztaiaik tők. dolgozhattak kora reggeltől tanácstagnak 1954-ben a ba- A pusztaiak kérését mindig késő estig, inuk szakadtáig. latonszentgyörgyi tanácsba hűen tolmácsolta a tanács A Kinics-család is ezen a (a puszta oda tartozik). vezetőinek. Most is tele van pusztán ette hosszú esztendő- Azóta négy esztendő telt kéréssel A pusztán van ugyan kön át a cselédek fekete el, és újabb tanácsválasztás ^koíűj ^ csak az alsóí,f, osz. kenyerét. Itt érte őket a fel- zajlott le. A Battyán-pusztaiak folyosók számára. A nagyob- szabadulás, itt kaptak föl- ismét Kinics Józsefet jelölték ^ak gyalog járnak be Ba­det. Kinics József mar a nép tanácstagnak, s a november Jatonszentgyörgyre IMegol— hadseregébe vonult be kato- 16-i választáskor körzetének dóst is javasolt Kinics József, nának. Becsülettel szolgált, valamennyi választója reá A kastélyban, helyet foglaló Leszerelésekor őrmesteri rend- szavazott. Hogy miért? Azért, nádfeldolgozó gazdaságot át fokozatot jegyeztek be a kis mert Kinics József tudta és lehetne költöztetni a jelen- kék könyvébe, Fegyelmezett tudja, mivel tartozik válasz- iegi iskolába, az iskola meg beköltözne a kastélyba. Ott elférne a felső tagozat is. A felsőbb osztályosok számára tanár is kellene, de bizonyára kaphatnának azt is. Akad más elvégezni való is. A tanács korábban el­kezdte a pusztai temető beke- ríttetését, de a műnkét abba­hagytak. Fejezzék végre be! A pusztán átvezető vörsi utat a nyáron útgyaluval rendbehozatták, de az egyen- getést még mindig nem vé­gezték éL Ezt is ideje volna befejezni. Kinics József ismeri vá­lasztói problémáit. Az eltelt évek, a tanácsban eddig ki­fejtett munkája azt mutatja: jól cselekedtek a Battyán- pusztaiak, amikor, másodszor Kinics József (középen) László István községi párttitkárral is őt választották meg ta­ts Kertész Lajossal, a járási pártbizottság aktivistájával nácstagjukka. beszélget a puszta helyzetéről. (Szalai) A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek közös nyilatkozata A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására 1958. december 10-től 17-ig Csehszlovákiában tartózkodott a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Magyar Népköztár­saság forradalmi munkás-pa­raszt kormányának küldöttsé­ge, dr. Mvnnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és Marosán György, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter veze­tésével. A magyar küldöttség meglá­togatta Prágát, Ostravát, Ziar Nad Hronomot és Pozsonyt, valamint néhány csehországi és szlovákiai ipari üzemet és mezőgazdasági termelőszövet­kezetet. A küldöttség tagjai beszélgettek a csehszlovák dolgozókkal, megismerkedtek életükkel és munkájukkal, va­lamint a szocializmus épí­tésében, a kultúra fejlesztésé­ben és az életszínvonal eme­lésében elért kiváló eredmé­nyeikkel. A magyar küldöttség meg­győződött arról, hogy Cseh­szlovákia városainak és fal­vainak dolgozói lelkes munká­val megválósít ják a Cseh­szlovák Kommunista Párt XI. kongresszusának a szocializ­mus Csehszlovákiában való felépítéséről hozott történelmi fontosságú határozatait A magyar dolgozók szívből kí­vánnak teljes sikert Csehszlo­vákia népeinek e jelentős fel­adat megvalósításához. A látogatás alkalmával a két ország párt- és kormány- küldöttségei őszinte, baráti eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi munkásmozgalom legfon­tosabb kérdéseiről, a szocialis­ta tábor országainak együtt­működéséről, valamint a két álfliam baráti kapcsolatainak továbbfej 1 esztéséről. A tárgyalásokon részt vettek magyar részről: Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke; Marosán György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, államminiszter; Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter; Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Dr. Sík Endre külügymi­niszter; Pries zol József, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára; Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Csehszlovák részről: Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlo­vák Köztársaság elnöke; Viliam Siroky, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök; Rudolf Barák, $. Cseh­szlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter; Jiri Hendrich, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a CSKP Központi Bizottságának titkára; Vaclav David, a CSKP Központi Bizottságának tagja, külügyminisztea;. f. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségei megtárgyalták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit és megelége­déssel állapították meg, hogy a szocialista tábor országai marxista—leninista pártjaik vezetésevei és a Szovjetunió értékes és önzetlen segítségé“ vei — újabb nagy sikereket értek el a proletárintemacio- nalizmus alapján, kölcsönös kapcsolataik megszilárdításá­ban és fejlesztésében, vala­mint a szocializmus építésében. A két küldöttség nagyra ér­tékeli egységének és erejé­nek további növekedését, mint a szocialista tábor valameny- nyi országa biztonságának, függetlenségének, gazdasági fejlődésének és a világbéke megőrzésének legfontosabb zá­logát. A két küldöttség annál ha­tározottabban ítéli el az im­perialistáknak, különösen az amerikai imperialistáknak a Magyar Népköztársaság ellen az ENSZ-ben is folytatott tá­madásait és provokációit, mint nyílt beavatkozási kísérleteket a szocialista országok egyiké­nek belügyeibe. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy teljesen azonos módon értékelik a nem­zetközi helyzetet. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a szocia­lista tábor fölénye jellemzi. A béke és a szocializmus erőinek különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élése és együttműkö­dése elveire támaszkodó poli­tikája mind hatékonyabb tá­mogatásra talál a világ dolgo­zó tömegei körében és gyengí­ti a háború híveinek hadállá­sait. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül, hogy az impe­rialista világ, elsősorban az Amerikai t Egyesült Államok imperialisrái, változatlanul a nemzetközi feszültség növelé­sére és újabb háborús tűzfész­kek létrehozására törekszenek. Ezért lázasan fegyverkeznek, rakétakilövö támaszpontokat építenek idegen államok terü­letén és mindeddig követke­zetesen elutasították a Szov­jetuniónak és a többi szocia­lista országnak a leszerelésre és a béke megszilárdítására vonatkozó valamennyi konst­ruktív javaslatát. Az imperia­lista erők politkáját nyilván­valóan az a szándék vezérli, hogy megfordítsák a törvény- szerű történelmi fejlődést. Eb­ben a helyzetben a béke erői­nek ébersége egy pillanatra sem lankadhat el. A két baráti ország küldött­ségei teljes mértékben támo­gatják a Szovjetuniónak a nukleáris fegyverekkel folyta­tott kísérletek általános és vég­leges megszüntetésére vonat­kozó javaslatait. Elítélik azok­nak a kormányoknak a maga­tartását, amelyeknek képvise­lői az Egyesült Nemzetek Szervezete XIII. közgyűlésén megakadályozták a Szovjet­unió leszerelési javaslatainak elfogadását, jóllehet azok meg­valósulása kétségtelenül elő­segítené a leszerelés problé­máinak fokozatos megoldását és ezzel a nemzetközi feszült­ség enyhülését A két ország képviselői meg­állapítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia álláspontja követ­keztében a nukleáris fegyve­rekkel folytatott kísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi konferencián mindeddig nem érték el a kívánt eredmé­nyeket. A két ország kormá­nyai üdvözlik a Szovjetunió kormányának legújabb kezde­ményezését, hogy mielőbb megegyezés jöjjön létre. A Szovjetunió 1958. december 5-én közzétett nyilatkozatában javasolta, hogy írjanak alá egyezményt a nukleáris fegy­verekkel folytatott kísérletek egyszer s mindenkori megszün­tetéséről azzal a kiegészítés­sel, hogy egyidejűleg állapod­janak meg a kísérleti robban­tások megtiltására vonatkozó egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében is. A két ország kormánya tel­jes mértékben azonosítja ma­gát a szovjet kormány 1958. december 8-i, a váratlan tá­madások elhárításával kapcso­latos intézkedésekről szóló nyi­latkozatával és kifejezi azt a meggyőződését, hogy a javas­latok részletes megtárgyalása és azok mielőbbi megvalósítá­sa hozzájárulna a veszély megszü ntetéséhez. A két küldöttség aggoda­lommal állapítja meg, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságban az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségesei­nek segítségével újjáéled az agresszív, német militarizmus, és atom-, valamint rakéta­fegyverekkel látják el a nyu­gatnémet hadsereget. A bonni kormány, kihasz­nálva NATO-beli helyzetét és szerepét, arra törekszik, hogy a régi német imperializmus szellemében megvalósítsa saját terveit. E célok* eléréséért a Német Szövetségi Köztársaság kormánya saját területén szer­vezi és támogatja a legkülön­bözőbb fasiszta, revansvágyó és katonai szérvezeteket, va­lamint a saját és külföldi kém­szervezetek tevékenységét. A nyugatnémet militaristák és revansista körök szóvivői­nek ilyen nyilatkozatai joggal váltják ki Európa és az egész világ békeszerető népeinek fel­háborodását. Ezek a körök nem titkolják , a Német De­mokratikus Köztársasággal szembeni ellenséges terveiket, nem ismerik el az Odera— Neisse békehatárt, sőt igényt tartanak Csehszlovákia határ­menti területeire is. A nyugat­német imperialisták cáfolha­tatlan aktív szerepe az 1956. évi magyarországi ellenforra­dalomban arról is tanúskodik, hogy a német militarizmus Magyarországon is szeretné visszaszerezni politikai és gaz­dasági befolyását. A nyugati nagyhatalmak, a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együttműködve, a potsdami egyezmény megsze­gésével Nyugat-Berlinben kémközpontokat létesített a Német Demokratikus Köztár­saság és a szocialista tábor többi országa ellen. A potsda­mi egyezmény és az erre tá­maszkodó többi négyhatalmi megállapodás megsértésével a nyugati hatalmak elvesztették a jogukat, hogy erre az egyez­ményre hivatkozva indokolják megszálló egységeiknek továb­bi tartózkodását Nyugat-Ber­linben. A két fél mindenben támo­gatja a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy Nyugat-Ber- lint nyilvánítsák demilitari­(Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
Thumbnails
Contents