Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. december 14. Csontos bácsi mégis a szakmájában dolgozikt — Régóta dolgozom én már ebben a szakmában — só­hajt fel Csontos János, a kapolyi Szabadság Terme­lőszövetkezet sertésgondozója, miközben a vacsorát készíti féltett állatainak. Krumplit tör. — Nem is cserélnék sen­kivel. Ezt csinálom én már hétéves koromtól fogva, ezt szoktam meg, és ezzel is akarok meghalni. Csontos bácsi a somogymeggyesi Jógazda Termelőszö­vetkezetben dolgozott egészen ötvenhatig. Akkor felbom­lott a tsz, ő pedig egyéni gazda lett a visszakapott 15 hold­ján. Nem tetszett neki a gazdálkodás, mert nem igen értett a földhöz, fájlalta a sok szép állat elvesztését, hiszen a ma­gáénak érezte őket. Az idén nyáron jó hírrel állítottak be hozzá a tavaly alakult Béke Tsz tagjai: — Lesz sertésállományunk. Jöjjön, gondozza őket. Belépett, amint ezt annak idején lapunk meg is írta. Már hogyne lépett volna, mikor ilyenről értesült. — És még mindig ott lennék, ha megjöttek volna azok a kocasüldők. De egy sem jött — mérgesedik fel ez a min­dig nyugodt, csendes ember, aki talán nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy úgy szereti az állatokat, mint az embe­reket, hiszen köztük töltött el csaknem fél évszázadot. — Azt kívánta tőlem a vezetőség — panaszolja —, hogy men­jek kapálni. Erre aztán nem voltam hajlandó. Hogyan kép­zelhették, hogy lemondok a szakmámról. Inkább minden­nap átjárok ide, Kapolyra. — Szeret itt lenni? — Én mindenhol szeretek — válaszolja —, ahol sok szép disznó van, mert nekem csak azokba telik örömöm, ötvenhatban például — emlékezik vissza — egy nagyon szép kant vittem fel a mezőgazdasági kiállításra. Ha látták volna azt: olyan menetele volt, mint egy bikának. Vagy az ötvenhármas koplációs időben — így mondja —, ami­kor nem volt mit enni szegényeknek. Kértem az elnököt, hozasson be árpát a mezőről. Azt válaszolta: nem lehet, mert megbüntetik. Én meg fogtam egy talicskát, és sötét­ben, mikor nem látták, haza-hazahoztam annyit, hogy ki­tarthattam őket. Akkor is felneveltem az állományt száz százalékra. Most meg egészen megjött a kedve Csontos bácsinak. Az ötverikét sertéshez újabb húsz anyakocát hozatnak. — No, akkor még a fiam is eljön — lelkesedik —, mert azt mondta, ha lesz munka, csak szóljak neki. Vidám kedvvel töri tovább a krumplit Csontos bácsi, aki idős kora ellenére képes naponta hat kilométert gyalo­golni, hogy hű maradhasson szeretett szakmájához, a ser­tésgondozáshoz. Sas. S. Az év vége: az esedékes adótartozás rendezésének leofőbli ideje f Még két hét, de mikorra r utolszor körbe jár az óramu- ftató, a községi tanácsok adő- f ügyi vezetői lezárják a negye- ? dik negyed s egyben az ötven- f nyolcas évet is. Vajon milyen ^eredménnyel? Erre kértünk Í választ Rábai Istvántól, a megyei tanács pénzügyi osz­tálya helyettes vezetőjétől. — Sokat javult az utóbbi két évben az adómorál. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mány politikájának helyeslése ez a tény. Növekedett a ter­melési kedv, az állam iránti kötelezettségüknek pontosan eleget tevők száma pedig fo­kozatosan emelkedik. Itt kell kezdeni, elsősorban ez a ma­gyarázata annak — hangsú­lyozta Rábai elvtárs —, hogy 1957 minden negyedévében teljesítette adótervét a megye. < ötvennyolc első háromnegyed- f évére is ez a jellemző. — És a negyedik negyed? — A nyolc járás közül négy ütemterven vagy fölötte van. A sort a tabi és a csurgói zár­ja be: 10,6, illetve 12 százalék a lemaradásuk. Ezelőtt két Beleznai Vendel, a nagyatádi földmüvesszövetkezet szesz­főzdéjének vezetője három hónap alatt 40 hektoliter szeszt főzött ki. A karádi fmsz életéből Jól sikerült vásárlási hetet rendeztek a karádi földműves­szövetkezeti boltban. A kellő propagandával előkészített hé­ten több mint 100 000 forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez 'Itermészetesen segítette o szö­vetkezet termel iesítését. * * *. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a vendéglátóipari egysé­gek rendezvényei iránt a kará­csony előtti időszakban. De­cember 6-án például vadasz- vacsorát rendeztek. December 20-án disznótoros vacsorát rendeznek táncestéllyel egybe­kötve. * *.,* r,,, Túlteljesítették a gépi miin­ka szerződési tervet Karódon. Cukorrépa szerződtetést elő­irányzatuknak december 1-ig. 105,5 százalékra tettek eleget. Az összes szerződéses tervük 230 kát. held, melyből mind­össze 4 kát. hold tavaszbük­köny lekötése vár még a szö­vetkezet mezőgazdasági üzem- ágára. * * * A szövetkezet éves részjegy­befizetési terve 12 000 forint, melyből még 2000 forint héttel a Tabi járási Tanács ígéretet tett a kicsit jobb mun­kára, de a szó még nem mu­tatkozott meg számokban. Csurgón, Tabon járási és fa­lusi szinten mindenütt, ahol csak lemaradás van, sarkukra kell állniuk az adóügyi dol­gozóknak. Somogy ötvennyol ■ cas évi adótervének teljesíté­séhez a tanácsok segítő, kiegé­szítő munkájára is szükség Van. Nem kételkedünk ugyan a terv teljesítésében, de... És hogy ez a »de« eltűnjék, ah­hoz ki kell használni az év vé­géig rendelkezésre álló időt. Helyenként hosszabbra nyúlt a választások utáni pi­henő, pedig nagyon szükség van még az érvekre, a ma­gyarázatra. Az adófizetőkkel való beszélgetések elől nem szabad kitérni, sőt keresni kell az ilyen alkalmakat. Az ön­kéntes fizetők gyarapodása könnyíti ugyan az adóügyi dolgozók munkáját, de nem zárja ki a kényszerintézkedés foganatosítását a késlekedők­kel, a mindig mulasztókkal szemben. Ha a jó szándák, megértés hiábavaló, akkor nincs más hátra, még ha nem is tetszik a hátralékosnak — érvényt kell szerezni a tör­vénynek. A becsületes többség heJyesU és várja is ezt. Különben is a községek adó­terv-teljesítésének nemcsak! a faluk látják hasznát. Minden adózó részesül kedvezmény­ben, ha tartozását december 31-ig rendezi. A tanácsok adóügyi vezetői ennek ismer­tetésével igen sokat tehetnek a terv teljesítéséért és saját munkájuk megkönnyítéséért is. Idézzék meg a gazdákat, s a nyitott adókönyv adatait egyeztessék össze a nyugták­kal, magyarázzák meg az em­bereknek, mi miért... A be­idézettek legtöbbje megérti, hogy elsősorban neki jobb, ha nem kamatra megy az általa befizetett pénz egy részé. S előnyösebb, ha'idejében rende­zik az esedékes tartozásokat. Figyelemre méltó eredményeit a somogyi homoktalajok javításában MEGYÉNK FÉLMILLIÓ HOLDNYI SZÁNTÓTERÜLE­TÉBŐL körülbelül 180 ezer hold az úgynevezett somogyi homokháton terül el, amely­nek talaja humuszban szegény, savanyú kémhatású, gyenge termőképességű, nagyobbrészt laza homok. E területen az ér­tékes, fehérjedús takarmány- növények — lucerna, lóhere — talajjavítás nélkül nem te­remnek meg. Ha pedig nincs takarmány, nincs állattenyész­tés, nincs trágya. Ezen első­sorban a belterjesség előfelté­teleinek, a takarmánybázisnak megteremtésével lehet változ­tatni. A somogyi homokháton az évi csapadék 7—800 milliméter körül ingadozik. Elosztása kedvező a növényzet szem­pontjából. A talajvízszint ma­gassága ugyancsak megfelelő, 3,5—4 méter. Tehát jó talajja­vítási módszerrel megszüntet­hetek azok az okok, melyek akadályozzák a • lucerna terme­lését Az egyéb adottságokat figyelembe véve csaknem ugyanolyan értékes termőta­lajt lehet képezni, mint a me­gye más állattartó vidékén, például a Kaposvölgyében. Ezekkel a gondolatokkal kezdte meg kisparcellás kísér­leteit három esztendővel ez- előt Mezősi Béla, a ba- latonboglári Talajjavító Vál­lalat főagronómusa a Lábodi Állami Gazdaságban. Az az­óta folyó kísérletek eredmé­nyei alapján ez év tavaszán már nagyüzemi táblán sikerült megtelepíteni a lucernát a lá­bodi, kutasi, somogytarnócai és a háromfai gazdaságban. Lábodon a 36 holdon telepített lucerna április közepétől — tehát a vetéstől kezdve — jú­nius közepéig csak 26 milli­méter esőt kapott. Ennek elle­nére üde volt, erőteljesen fej­lődött, és június közepén átla­gosan 60 centiméteres magas­ságot ért el. Erről a területről három kaszálásból holdanként mintegy 30 mázsa száraz lu­cernaszénát takarítottak be. E TALAJ JAVÍTÁSI MÓD­SZER LÉNYEGE: mélyforga­Az az adófizető például, aki- ! tással 60—70 centiméter mély­nek ^tízezer forint adója van, 1 ségig megjavított, tápanyagok­kal bőségesen ellátott — tő- zegiHumusz belehelyezásével —, jó vízgazdálkodásíi és jó táp­anyagmegkötő képességű ter­mőréteg kialakítása. Mesze- zéssel megszűnik a talaj sava­ha tiszta lappal kezdi az üj esztendőt 200 forint kedvez­ményben részesül. (Jobb újévi ajándék ez, mint a zálogolási költség.) Ilyen egyeztetési, elszámolá­si napok eredménnyel járnak. Akad olyan adózó és nem is egy. aki látva a főkönyvben a neve után mutatkozó hátralé­kot, már csak azért is kifizeti, hogy ne csúf kod jék ott. Idézés, beszélgetés nélkül talán meg cAsiző iuj, sző tte, A minap hallottam ezt a kifejezést egy parasztnénitől a vo­natban. Egy pillanat­ra behunytam a sze­mem. így csattogott velem jó darabon to­vább a szerelvény. Lehunyt pilláim alatt falum fényverte tájai villantak föl. Anyám hangját hallottam nagyon messziről. — Erzse néném, akkor a szüjő fát ne adja ám másnak! — Jól van, lányom, megkapod, de bordát azt nem tudok adni. Majd másik kép. Apám nyargal be a kapun, s a »hő« után csak úgy odadobja a gyeplőt a lőcsre, és zsörtölődik anyám­mal. — Nem, szó sem lehet róla. Én ma nem viszem el a kendert a tóra, értsd meg. — Jó, hát nem bá­nom. De ha nem vi­szed el, akkor ott rohad a földön. És ezután még egy sereg más érv követ­kezett. Én a szóvál­tás közben csak la­pítottam, és szívbő1 kívántam, hogy apámnak legyen igaza, különben en­gem is elkapnak — áztatni. Nem mon­dom, a dolog addig tetszett, míg az er­dei tóhoz értünk, de a többi már nem. A nyakig érő vízben vonszolhattam a kendert a cövekekig, s ahányszor meg­akadt a lábam, any- nyiszor arcra estem. Mikor már két hé­tig ázott a kender, a családból valaki el­szaladt mintáért, s ha az jónak találta­tott, következett a kiáztatás. Ilyenkor minden parasztudvar tele volt szárításra szétborzolt kenderké­vékkel. Úgy festettek a porták, mintha ott apró katonák sáto­roztak volna. Anyám ki-kiszaladt a kony­hából talpraállítani a szél vagy a barom­fi döntötte kévéket. A családfők meg szidták a kendert, az asszonyt, a földet, ahol az első szád megtermett. A befe­jező aktus pedig így hangzott: »Jövőre pe­dig nem lesz kender, és akkor meg tud fordulni a kocsi az udvarban«. Az édesanyák és az akkori lányok nem szóltak semmit. Tet­ték tovább a dolgu­kat. Kezük alatt csat­togott a tiló, a pad­láson vagy a kamrá­ban gere benézték a kendert, fonták, ás- pálták, vetélték, majd1 gombolyították a fonalat És a fér­fiak? Hiába tiltakoz­tak, őket is elkapták. Apám a rokka orsó­jára pörgetett fonalat vetélte. A nagyapám gombolyított. Sokszor olyan vastag fonálkö- teg került a gombo­lyító két hengerére, hogy negyedik estén sem találta meg a •végét. A vonatkerekek csattogása összeol­vadt a végtelenről jö­vő képzelet idézte szövőszék csattogásá­val. Valamikor téli estéken ilyen fél szo­bát elfoglaló ósdi gép ütemes kit-kat- ■}a ringatott álomba. A kifeszített szürke fonalak közt anyám gyors keze bújtatta a hajót. A sok-sok éj­félbe nyúló este után ünnep volt az a nap, amikor apám szeker­hiányzik. Arra számítanak, eszébe sem jutott volna, hogy hogy ezt is teljesíteni tudják. I elballagjon a tanácsháza felé. Befejezésül Rábai elvtárs frnég közölte, hogy a banktar- ftozás befizetését illetően So- Jmogy első az országban. Hogy \az együttes adó teljesítése * szempontjából milyen helyét foglal el megyénk, azt majd év vége dönti él s az adó­fizető lakosság kötelességérze- te, de nem utolsósorban az don a normál művelésű, tőzeg­humuszos meszelést is. A ja­vítóanyagot, a szervestrágyá­val beoltott tőzeghumuszit és műtrágyákat 20—25 cm mé­lyen alászántották, hogy csök­kenjen vagy megszűnjék a la­za homoktalaj savanyú kém­hatása, elősegítsék a növényi tápanyagok megkötését, a műtrágyák jobb érvényesülé­sét, valamint a talaj jobb víz- gazdálkodását. A KÍSÉRLETEK EREDMÉ­NYEI azt mutatják, hogy ezen . a módon megoldható a somo­gyi homokhát szinte évszáza­dos állattartási problémája és a talajerő utánpótlása is; Ugyanis 4—5 év után, ha a lu­cerna kiszántásra kerül, olyan tömegű táphumusz marad vissza gyökérmaradványok for­májában, hogy az felér két­szeri istállótrágyázással. Igaz, hogy költséges ez a javítási mód, azonban a költségek szá­mításakor figyelembe kell venni, hogy 4—5 évig a lu­cernával elvetett területet mű­velni és trágyázni nem kell; Kiszántás után ennek a föld­nek újabb 4—5 évig nem kell trágya, mivel ezt a. gyökérma­radványok bőségesen pótolják. Ezután pedig okszerű vetésfor­gó alkalmazásával biztosítani lehet továbbra is a talajerő fenntartását. A Mezősi Béla által kidol­gozott javítási mód eredmé­nyei lemérhetek a nyáron be­takarított gabonáknál, vala­mint a kapások — burgonya, kukorica, cukorrépa — termé­seinél is. A Lábodi Állami Gazdaságban 250 holdas nagy­üzemi burgonyatáblákról a kedvezőtlen május ellenére 120 mázsás termést takarítot­tak be holdanként a múlt évi javítatlan táblákon, a nor­mális időjárás mellett elért 50 —60 mázsás holdankénti ter­méssel szemben. Egy 30 hol­das tábla — amelyet tavaly javítottak: őszi keverékkel ve­tettek el. s annak letakarítása után ez év júniusában ültették ki a merkur fajta burgonya vetőgumókat — holdanként 140 mázsás átlagtermést adott. A silókukorica 170 mázsás hol­dankénti átlagterméssel fize­tett. A Kutasi Állami Gazdaság jákói üzemegységében hasonló homoktalaj-javítás után búzá­ból a régebbi hat-hét mázsás ________________ ____ holdankénti terméssel szemben n yú kémhatása, a tőzeg bizto- j 14,05 mázsával, a rozs javítat- sítja a jó víz- és tápanyaggaz-,talajon elért rekordnak dálkodást, a műtrágya pedig a számító 8 mázsájával szemben növényi tápanyagokat. Javítás. 13,5 mázsával hálálta meg a után olyan növényt — elsősor- gondos talajerőpótlást. ke- ban lucernát — kell termelni, j serű csillagfürt az előző évek- amelynek megerősödött gyöke- | ben mázsát adott holdan­adóügyi dolgozók munkája. Év végi eredmények a szakcsoportokban! cével szétüthette a gyerek szemében bo­nyolultnak tűnő al­kotmány összetartó ékeit. Anyám ilyen­kor a többi paraszt- asszony módján so­káig nézte és simo­gatta a vásznat, szá- mitgatott, s gondolát-1 ban már ki is mértei a lepedőnek, törülkö f zönek valót. ? (Tudósítónktól.) Hosszú évtizedekig* A nagyatádi járásban tíz így szőtte falun ezer szakcsoport dolgozott ebben az és tízezer aészony Iá- í évben. A járás szakcsoportjai nyának a stafirung- i 260 kát. hold burgonyát ter­hez való kelmét, fér # meltek közösen, és holdankén- jének, és sokszor még?ti termésátlaguk 120—140 má- a csatakos őszben is t zsa volt. mezítláb járó gyér- ( ^ szakcsoportok mindegyi­mekének a nadrágot, fke tiszta jövedelmének leg- t alább 5 százalékát helyezte I vagy helyezi közös alapba. A t közös alapot gépesítésre, a ! munka megkönnyítésére kí- I vánják felhasználni. Ezért a I lábodiak burgonyaforgatót, a ► nagykorpádiak vetőgépet, a * belegiek burgonyaválogató | rostát, a csökölyiek gépi poro- ;, az ötvöskónyiak pedig 4í< ilyen értelemben J burgonyaszedő gépet és vető- kényes parasztfiata- * gépet vásárolnak. ok magukra sem í Az átlagos eredménynél job- vennék. És erre nincs t bat ért el a nagyatádi fmsz-hez is szükség. Elfogy- f tartozó taranyi burgonyterme- nak azok is, akik f lő szakcsoport. Az egyéb szőtték és azok is, J szerződéses növényeken kívül akik még viselik. \ 10 holdon burgonyát termeltek Gőbölös Sándor Czerján Ferenc szakcsoport­ként — amely már igen jó eredménynek számított —, ja­vított területen 270 mázsával fizetett. A Háromfai Állami Gazda­rei 70 cm-es rétegnél lejjebb haladnak, és áttörik a káros zárórétegeket, utat nyitnak a levegőnek, víznek, a tápanya­gok behatolásának, és ezzel megteremtik az altalajban is ' »ágban a kitűnőnek ismert 22' a hasznos talajmikrobák élet- mázsás kukoricatermés majd- feltételeit. j nem duplájára emelkedett: 40 A lucerna tel építés alá vég- 1 mázsára holdanként. A So­zett mélyíorgatásos, úgyneve­zett komplex talaj javítási mó­don kivül alkalmazták Lábo­Még nem szakadt el minden akkor készí­tett ing, szakasztóru- ha, de a szövőszéke­ket már szú eszi a padláson, a rokkák kerekeit befonta a ook. Asszony szőtte ’őszemből készült antallót csak a fa­liisi öregeken látni. mogytarnócai Állami Gazda­ságban 100 mázsás silókukori­ca termésre még az idősebb dolgozók sem emlékeznek; ; Mezősi Béla módszerével, ja- jvított homoktalajon egy hold- írói 196 mázsát takarítottak be. | E figyelemre méltó eredmé- jnyek hatására talajjavító tár- 5 sulisokat hoztak létre a Haza- ‘ fias Népfront Somogy megyei _ , , , . .Bizottságának kezdeményezé­clnök irányításával. Holdan- ♦ r^re a gazcjak a megye tíz ként 162 mázsa termest. értek ♦ községében, a többi között el. A termésből holdanként 119 {Nagybajomban, ahol hason- mázsa felelt meg továbbterme-1 jdan iaza> savanyú hömokta- lésre, és a szakemberek véle- J igjo]^ termőerejét kívánják ménye szerint a legjobb ősz- | megjavítani ezzel a módszer- tályzatot kapta. A vetőanyag- } rel. A termelőszövetkezetek nak minősített burgonyát 240 $ közül a böhönyei Szabadság forint mázsánkénti áron veti e| már ebben az évben is végzett át a MEZÖMAG Vállalat, »javítást. A jövőben a szövetke- Munkájuk gyümölcseként csu- ♦ zetekben is nagyobb területen pán előlegképpen 12 000 forint:és gonddal végeznek tőzeghu- körül kaptak fejenként a szak- jmuszos meszezést. csoport tagjai, de a tavaszi | nem VOLNA NEHÉZ Ki­szállítások után előrelátható-1SZÁMÍTANI ezek után azt lag ehhez még hozzájön 1 ? sem, hogy mit jelentene a me­2000 forint. Érthető tehát, : ének> de az orezágnak is, ha hogy meg vannak elegedve ni , ,, szakcsoport tagjai az elért |a 18<> holdnyi savan^ eredménnyel, és már több f homoktalajt tőzeghumuszos mint 6000 forintot közös alap- j trágyázással jobban termővé ra is befizettek. Kis közös gaz- \ tennénk. Kenyérgabonából daságukat gépesíteni akarják ♦ vagy kukoricából is olyan ter­a munka megkönnyítése vé- 1, get, ezért már meg is rendel-) tek egy lóvontatású burgonya | ‘ forgató gépet és egy 500 kg-|térülne a talajjavitas költségé. ; méstöbbletet nyernénk, arnely- Enek értékéből csakhamar meg­os mérleget. Káplár József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents