Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

'it rK riLAG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 295. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. december 14. Mai számunk tartalmából A tanácsi munka eredményei és feladatai Hogyan történhetett? HAJNALODIK MEGALAKULT MEGYÉNK ÚJ TANÁCSA adatokat a nép érdekeinek i népi demokráciánknak, éppen megfelelően, a néppel együtt ezért tudják azt is, hogy mi a megvalósítani. Beszélt a nagy- kötelezettségük a nép állama üzemi mezőgazdaság megte- . iránt. Ma már nem a régi fő- remtéséről, a termelés emelé- 1 jegyző úr citálja őket egyik séről, a megye iparosításáról faluból a másikba, saját taná- és az egyéb megoldásra váró ( csaikban maguk intézik sorsu­' kát, és a tények szerint sok­kal jobban, mint az urak az­előtt. A megyei tanácsban sem problémákról. Délszlávok üdvözlete a zselicszentjakabi apátság fő- Közben egy igen kedves je- | intézői képviselik őket, hanem lenet zajlott le: megyénk négy közülük való délszláv dolgo- délszláv községének képvisele- zók. tében a lakócsai délszláv népi | Elmondotta Geosits István együttes öt tagja jött el és az(- |s> hogy szóba került Tót- Geosits István délszláv peda- újfalu és Szentborbás közsé- gógus tolmácsolásában üdvö- gekbe vezető út megépítése. Az zölte az új tanácsot. | érdekelt községek körülbelül — Lakócsa, Potony, Tótúj- félmillió forintos hozzájárulás­falu és Szentborbás községek sal kívánják ennek megvalósu­lását elősegíteni. Majd a négy délszláv község nevében sok sikert kívánt a megyei tanács­a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt nagy fejlődésen mentek keresztül — kezdte beszédét a délszláv falvak küldöttének ] näk további munkájához, szónoka. Beszélt arról, hogy a tapssal fogadott üd­multban csak elnyomásban j yözlő szavak után Kovács Pali bácsi, az országszerte ismert dudás kíséretében Székely Er­volt részük, s a felszabadulás után a párt nemzetiségi poli- j tikája életkörülményeiket ^b7t, lÍis7K7roli7~vYrovecz nagyban megváltoztatta. — Régen megcsúfolták anyanyel­vűnket, népviseletünket egzo­tikumnak tekintették. Ma már nemzetiségi iskoláink vannak, ahol megfelelő tanerő áll ren­delkezésre. Majd beszélt arról, hogy az 1940-es években pénzt szedtek náluk villamosításra, de a vil­lanyt soha nem vezették be. 1952-ben a népi demokrácia előlegszedés nélkül villamosí­totta a falut, s míg a felsza­badulás előtt 1—2 rádió volt csak, ma már úgyszólván min­den házban rádió szól. Népi együttesük országos hírnévre tett szert, s színházi előadások is eljutnak hozzájuk. A dél­Karolin és Fucskár Ágnes dél­szláv népdalt énekeltek. Közben több üdvözlő táv­iratban köszöntötték Somogy üzemei, falvai az új megyei tanácsot. Felszólalt Dögéi Imre elv­társ is, aki a párt Központi Bizottsága és a kormány üd­vözletét tolmácsolta a Somogy megyei Tanácsnak és kívánt sok sikert a munkájához. Szir­mai Jenő elvtárs felszólalásá­ban a tanács előtt álló felada­tokról szólt, Kerekes András- né pedig a városi tanács üd­vözletét tolmácsolta. Az ünnepi tanácsülés Varga Károly elnök zárszavával ért Tegnap bensőséges ünnep színhelye volt Kaposvárott a megyei tanács díszterme. A november 16-i szavazáson meg­választott Somogy megyei Ta­nács tartotta alakuló ülését. Négy kis úttörő kürtjele pontban 11 órakor hangzott fel az elnökségi asztal mellett, utána a korelnök, ár. Somo­gyi Jenő elfoglalta helyét. A pedagógus énekkar elénekelte a Himnuszt, Ruttkai Ottó, szín­házunk igazgatója a tanácshoz szóló írást olvasott fel, amely után kezdetét vette az alakuló ülés. A korelnök ja­vaslatára megválasztott man­dátumvizsgáló bizottság amíg elkészítette jelentését, a Csíky Gergely Színház művészei — köztük Tarján Tamás — adtak műsort. Nyári Pál, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt a tanácstagok meg­választásának törvényességé­ről, s a hitelesített jegyzőköny­vet átadta a korelnöknek. Ez­után került sor az elnökség megválasztására, amelyben he­lyet foglalt többek között Dö­géi Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, földmű­velésügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője, Szir­mai Jenő, a megyei pártbizott­ság első_ titkára, országgyűlési képviselő, Losonczi Pál, a bar­csi Vörös Csillag Tsz Kossuth- díjas elnöke, a Szocialista Munka Hőse, országgyűlési képviselő, Horváth Sándorné, a megyei nőtanács elnöke. A végrehajtó bizottság megválasztása Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei elnökének javaslatára az ünnepi tanács­ülés elfogadta a megyei tanács 15 tagú végrehajtó bizottságát, amely ezután megtartotta első ülését. Amíg az ünnepi ta­nácsülés szünetelt, műsor szó­rakoztatta a jelenlévőket. A végrehajtó bizottság ala­kuló ülésén egy elnököt, há­rom elnökhelyettest és egy tit­kárt választott. Dr. László Ist­ván lett újból a megyei tanács végrehajtó bizottságának el-^ nöke. Elnökhelyettesek: Sasi ^ János, dr. Németi László és.s Hornyák Mihály. Titkárul pe- í Tízre jár az óra. A fekete dig Kassai Jánost választották gépkocsi végigballag Felsőmo- meg. a csolád utcáján, s elmegy a fel­A végrehajtó bizottság tag- # végig. Dögéi Imre földműye- jai lettek: Bohátka Gyula, Bá-}^sügyi miniszter a v. b.-elnököt lint József, Deák János, Fonai j keresi. — A kultúrotthonban János, Horváth Sándorné, Hor- » van — mondják. Dögéi elvtárs, váth János, Kiss István, Rajta} megyénk országgyűlési képvi- S0ÍCQt az irodában; „„____ Mihály, Szántó József és Szír-} selője szóba elegyedik a ta- a maj0Ti,a _ indítványozza, mai Jenő. Ez alkalommal sor f nácsi dolgozókkal és ügyfe- * * * került a nyolc állandó bízott- r leikkel. Éppen indulna, amint __ Van-e eladó lányuk? __ s ág megalakítására is. A me- f egy fejkendős, öreg paraszt- ezzei a kérdéssel kopog be Mi- egyiket, a másik még jól eszik. zőgazdasági állandó bizottság f asszony is távozni készül a ta- hálypusztán az egyik tsz-csa- — Eladják? elnöke lett Varga Károly, tit- f nácstól. Üljön be az autóba, írásába. Fülöp Istvánná, — Nem. Levágjuk azt is. Bi­kára: Lakatos András. A pénz-^ es legyen szives, mutassa meg, a háziasszony talpraesetten adásra hizlalunk öt süldőt. hol a kulturház szól a - feIeíi; _ Még nincs, de majd Aratáskor jár le a szerződés. ntnez- lesz, kettő is. Arankám most Mi mással fejeződhetne be a Az utcán megpillantják a fa- második osztályos, Mártuska látogatás, mint koccintással, lu vezetőit. Megáll a minisz- pedig négyéves. téri autó, és kiszáll belőle Dö- Az egyik látogató cukorká- mett szépen a közös szőlő, gei elvtárs meg az idős pa- vál kínálja a kislányokat. Nem Több mint négy és fél hektó- rasztnéni... fogadják ^ el. Szemérmesek, mer bor jár Fülöp István 649 A „magyar vita" csak ártott az ENSZ tekintélyének Péter János válássá as ENSZ-közgyűlés „magyar vitájának“ felssólalásaira szláv községek lakói jól tud- , véget, melyet ünnepi ebéd kö- ják, hogy mit köszönhetnek i vetett. Új kezdeményezésen törik a fejüket a toponári kommunisták. A i máshonnan oda küldött kom- lakossággal való jó kapcsolat I munistát teszik felelőssé. A megtartása, az együttműködés körzetben dolgozó elvtársak elmélyítése céljából a falui igyekeznek maguk köré tömő­körzetekre osztják, s az ott fo­lyó politikai, felvilágosító munkáért az ott lakó vagy ríteni s bevonni közös akciók­ba a pártonkívüli tanácstago­kat, népnevelőket. * TSZ-LATOQATÓBAN ügyi állandó bizottság elnöke: Sasvári Ferenc, titkára: Gas- parics Magdolna. A kereske­delmi állandó bizottság elnö­ke: Kovács Ferencné, titkára: Kardos Béla. Gyógy- és üdülő­helyi állandó bizottság elnöke: dr. Somogyi Jenő, titkára: Csó­ka Anna. A művelődésügyi ál­landó bizottság elnöke: Erős Lénárd, titkára: Nánási Imré- i Szita János, a Petőfi Tér­né. Az egészségügyi és szociál- j melőszövetkezet elnöke üdvözli politikai állandó bizottság el- 4 pártunk Központi Bizottságá- nöke: dr. Sivó József, titkára:inak tagját. — Nem találok Horváth Valéria. Az ipari ál- f szavakat a nagy megilletödés- landó bizottság elnöke: Csep-ftöl... Ebbe a mi kis sáros fa- reghy Győző, titkára: Somogyi fiunkba ellátogatott a minisz- József. Az építési és községfej- f tér elvtárs. hogy részt vegyen lesztési állandó bizottság el- f zárszámadó közgyűlésünkön. nöke: Maczkó János, titkára:? Hetzer Mihály tanácselnök Tánczos János. \ mentegetőzik: — Ha tudtuk Persze, éltesanyjuktól mindig munkaegységére. kapnak valami nyalánkságot, ha megjön a boltból. Telik rá. Hogy miből? Az is kiderül. — Mit dolgozik a kedves férje a szövetkezetben? — Fejőcsirás. — Mennyi az évi jövedelme a közösből? — Azt ő tudná megmondani, én nem tartom számon — mondja mosolyogva a csinos, barna fiatalasszony. Péter János ezután vála­szolt Guatemalái képviselőjé­nek. Mindszentyre vonatkozva kijelentette: Ezúttal először hallottam hi­vatalosan arról —• mondotta —, hogy Mindszenty bíborost a budapesti ( amerikai követsé­gen tartják.' Az Egyesült Álla­mok ügyvivője többször foly­tatott megbeszéléseket vezető személyekkel Budapesten, be­leértve természetesen a kül­ügyminisztérium vezető tiszt­viselőit, és az Egyesült Álla­mok tisztviselői sohasem emlí­tették azt, hogy Mindszenty bíboros az ő budapesti követ­ségükön van. Két év alatt egyszer sem. Miután New Yorkba érkezdem, hallottam, hogy az új pápa megválasztá­sa előtt az Egyesült Államok ügyvivője kéréssel fordult a Magyar Külügyminisztérium­hoz, engedélyezzék Mindszenty bíboros számára az ország el­hagyását. Nem adott semmi magyarázatot arról, miért van ott a- bíboros, nem kérdezte, mi vele a magyar hatóságok i&ándéka, nem adott semmi felvilágosítást Mindszenty helyzetéről az amerikai követ­ségen. A guatemalai küldött­nek egyet kell értenie velem, hogy ez nem diplomatáikhoz il­lő viselkedés. Még egy megjegyzés a cu- bai képviselő felszólalásá­ról. Figyelmesen hallgat­tam beszédét. Nem lenne nehéz kritizálnom vagy ne­vetségessé tennem őt je­lenlegi különleges helyze­tében. Nem teszem ezt, mert jól ismerem az em­beri szenvedést, és mé­lyen együttérzek népe szenvedésével. Azt azonban meg kell monda­nom, hogy ha nálunk otthon ilyen volna a helyzet, nem szólnék bele más nemzetek belügyeibe. Azoknak, akik Nagy Imrét védték, csak azt akarom mon­dani, hogy beszédemben én nem tekintettem ezt a kérdést könnyűnek. Az én számomra az egész 'bonyolult ügy nem i cinikus játék, de azokat, akik I önmagukat bírónak nevezték i ki, és ezen a címen védelmé- _ i re kelteik, emlékeztetnem kell,' i hogy nem tévedhetetlenek. Göbbels is nemzeti hős volt Hitler szemében. A továbbiakban Péter János 1 hangsúlyozta, elsősorban az- 1 zal a kérdéssel szeretne fog- 1 lalkozni, hogy Magyarország 1 nem tartotta be a közgyűlés 1 határozatait. Ezeket mondotta: A hidegháborúiban leginkább ' azt hangoztatják velünk szem­ben, hogy semmibe vettük a ' közgyűlés határozatát. Döntő kérdés, hogy egyrészt milyen ' jogi és erkölcsi kötelezettségek . fakadnak a közgyűlési határo- . . zatokból, másrészt hol vannak be es segít dalolni Dogéi elv-f tagállamok engedelmességé­ars . . . , ? nek törvényes határai. Ami­- Ezer bocsánat, miniszterig a kérdést napirendre tűz­uram, ne haragudjon, hogy me- f ték, nemcsak a magyarországi gmL megszólítom. A magam f eseményeket értették félre és fejetol nem mertem volna < az alapokmányt értelmezték , , , megtenni, mert en most látok i helytelenül, hanem a haitáro­.. . eJ-°szor minisztert. Ott a ho-i ^atok lényegét is úgy fogal­Sor ide, sár oda, de Dogéi dalyban meg kezet is fógtunkl mazták meg, hogy figyelmen egymással — Hát ezért van a kívül hagyták az alapokmány bátorságom újra megszólítani. [ Csak azt akarom mondani,! hogy úgy látom, magát is! olyan bölcsőben ringatták, mint! engem — fakadnak fel a sza-] New York (MTI). Az Egye­sült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének plenáris ülése csü­törtökön bárom ülésen, egy délelőtti, egy délutáni és egy éjszakai ülésen foglalkozott az úgynevezett magyarországi hdlyzet tárgyalásával, és a vi­tát a péntek délelőtti ülésen folytatta. A vitára jellemző, hogy azon általában nem vesz­nek részt az ázsiai-afrikai or­szágok, és jellemző az is, hogy az Egyesült Államok delegá­ciója mellett kik intézik a leg­élesebb támadásokat a magyar nép, a magyar nép kormánya, a Magyar Népköztársaság el­len : Franciaország, amely nem vesz részt a párhuzamo­san folyó algériai vitában, a Gsang1 Kaj-sek-féle Kína és Kuba képviselője. A vitában pénteken délben válaszolt a felszólalásokra Péter Já­nos. Előrebocsátotta, hogy ál­talában két megjegyzése lenne: a vita nem vezetett sem­mi jóra, csak nagyon ár­tott az Egyesült Nemzetek Szervezetének, s ez majd meg fog mutatkozni a jö­vőben. Sok delegáció nein volt abban a helyzetben, hogy valódi és önálló vé­leményt mondjon ebben a kérdésben. Nagyon tanulságos — mondot­ta a továbbiakban —, ha ösz- szehasonlítjuk a szónokok lis­táját itt, a közgyűlés plenáris ülésén az úgynevezett ma­gyarországi helyzet vitájában és az algériai vitában. Itt a plenáris ülésen döntő többséggel olyanok szólaltak fel, akik az algé­riai kérdés vitájában nem szólaltak fel, és ez a tény nagyon sokat mond. Péter János beszédében a többi között kijelentette: Elnök úr! Feltételezem, he­lyeselni fogja, ha nem vála­szolok, bár válaszolnom kelle­ne a felszólalásomban érintett kérdéseken túlmenően a vita során felvetődött kérdésekre Válaszomban csak a legfonto­sabb kérdésekre kívánok szo­rítkozni. Igyekszem azt a lehe­tőségekhez képest rövidre fog­ni. Semmi esetre sem foglal­kozom azokkal a minősíthetet­len támadásokkal, amelyeket néhány szónok népem, kormá­nyom és saját személyem el­len intézett. Kioktatott a magyar nép történelméből néhány olyan ország delegátusa, akik az ellenforradalom előtt aligha tudták, hol is van Magyarország. Na­gyon furcsa, hogy minél messzebb van egy ország Magyarországtól, annál na­gyobb szakértő képviselő­je a magyar kérdésnek. Néhány felszólaló kétségbe vonta annak a képnek a hite­lességét, amelyet a közel- és távolabbi múlt magyarországi eseményeiről felrajzoltam. Azt mondottam, akik nem isme­rik Kelet-Európa történelmé­nek! bonyolult hátterét, nem ismerhetik fel azokat a fő irányzatokat, amelyek az 1956 őszi magyarországi esemé­nyekhez vezettek. Teljesen biztos vagyok abban, hogy igazat mondtam erről a fejlő­désről. Nem tételeztem fel elő­re, hogy egyetértenek velem azok, akik nem ismerik a hely­zetet. Nekem vannak tapasz- tala+aim a Horthy-korszak Magyarországának közéleté­ről, a második világháborúról. Nem várom, hogy egyetértse- nek velem mindazok, akik nem ismerik Közép-Európa múlt­ját. Ez nem lehetséges, de nem is szükséges, mivel ez az ügy nem tartozik az ENSZ hatás­körébe. A közgyűlés feladata az, hogy hozzásegítse Magyar- országot ahhoz, hogy ne hasz­nálják fel a hidegháború fő fegyveréül. Gyerünk volt drága, került. — Hízót vágnak? — Tegnap vágtuk Hétezeregy százba — Birkapásztor voltam én abban a régi zsivány világban is. — Milyen a legelő? — Meglehetős. Búcsúzunk, de nem végleg, mert mint Dögéi elvtárs mond­ja: »a közgyűlésen még talál­kozunk«. » * * Száll a dal, húzzák a zené­szek a talpalávalót, összecsen­dülnek a borospoharak. Ez az utolsó »napirendi pont« ma este: vigadás. Tóth bácsi, az öreg birlcás belép a terembe. — Tudjátok-e azt a nótát, hogy »A juhásznak jól megy dol­ga...« — kérdi a körülötte Akad innivaló a háznál, tér- állóktól. De feleletet sem vár­va megereszti hangját. Erősö­dik a nóta. mert beáll a kör­ié íme, egy kis bepillantás egy állatgondozó családjának éle­tébe és padlás szobájába, ahol villanyégő lóg a mennye­zetről lefelé... elvtárs megnézi az . egész ál­latállományt: a szarvasmarhá­kat, a juhokat, majd a serté­seket is. A birkaakolban ki tudna hitelesebb választ adni a kérdésekre, mint Tóth Ká­—■ Harminckétezren felül _ __^_______ ____ ________ __ E zután dr. László István a ? volna, hogy jön Dögéi elvtárs, keresek — feleli Fülöp István, roly bácsi, a 72 esztendős ju- vak a tizenkilences veterán végrehajtó bizottság nevében \nem az utcán fogadtuk volna. — És nem számol el a pénz- hász. Tóth Károly bácsi szívéből éj­megköszönte a bizalmat és is-i— a miniszter elégedett az elő zel a feleségének? — Hány birkájuk van? féltájban. mertette azokat a célkitűzése- £ nem készített fogadtatással, — Dehogynem. — Háromszáz körül — hang- Erre inni kell. Koccintanak. két, amelyeket az alakuló ülé-inem vár ö különleges bánás- — Vásároltak-e valami na- 2ifc az ezúttal nem a legponto- Amint a gondban a munká­sén maga elé tűzött végre-1 módot. Látogatóba jött, ismer- gyobb értékű dolgot mostaná- Sabb felelet (288 a juhok szá- ban, úgy az örömben, nótában hajtó bizottság, erősíteni aikedni e falu dolgos emberei- ban? ma). is osztozik egymással a minisz­nep hatalmat, meg szorosabb A vei, a szövetkezet tagjaival s — Nem. Csak egy motorke- — Mióta űzi ezt a mester- tér és az öreg juhász... kapcsolatot a néppel s a fel - é munkájukkal. Nem is időzik rekpárt vettünk. De az nem séget? ~ Kutas József rendelkezéseit. Még ha a közigyűlés IHertékes lett volna is a kérdés megtár­gyalására, maguk a határoza- Itok túlmentek azon a jogkö­rön, amelyet az alapokmány a 1 közgyűlésre ruházott. Ha új­ból gondosan tanulmáh yózzák ezeket a határozatokat, rá fognak jönni, hogy azok tele vannak elfogult ítélettel, ami nem az alapokmány szellemét, (Folytatás a i. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents