Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-13 / 294. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, »58. december 13. Pariii*:i 11 veiám és a tanácsok Új erőkkel frissült tanácsaink elérkeztek hivatásuk legnehe­zebb szakaszához: hozzá kell látniuk a mindennapi munká­hoz. Aprópénzre kell váltani a jelölésükkor, majd a megvá­lasztásukkor kapott bizalmat. Friss, jobb munkára buzdító és hosszú ideig elegendő ele­mózsiával rakták tele majd minden tanácstagunk ta­risznyáját a jelölőgyűléseken. S az eddigi feladatokhoz újak is társulnak majd, hiszen az igé­nyek is fokozatosan növeksze­nek. A tanácstagjelöltek gyűlésén az egyik kaposvári járásbeli község női tanácstagi elölt je a világ legtermészetesebb hang­ján beszélt arról, hogy az idén kiharcolták az ötven gyerme­ket befogadó óvodát, korábban a villanyt, épül a kultűnház is a faluban, meg az orvoslakás. — S jövőre — mondta — arra törekszünk, hogy a bölcsőde is meglegyen, mert az is hozzá­tartozik a szebb élethez. — S az iparkodó asszony nem jö­vendölt megvalósíthatatlant, mert megteremtik a lehetőséget is ebhez: a falu lakói a zse­bükbe nyúlnak és adnak. így van ez sok más helyen is. A falu igényei egyre több helyütt találkoznak a tanács­tagok egyetértésével, a lehető­ségekkel. S az emberek biza­lommal mernek javasolni, mert tudják, látják: a tanács is azon tevékenykedik, hogy nekik is jobban menjen. Ez is mutatja a tanácsok tekintélyének nö­vekedését. Senki ellen nem vé­tünk, ha azt mondjuk: csak, ott nem csinál valamit magának a falu, ahol a tanács rosszul dol­gozik, ahol nem gazdája a köz­ségnek. A lehetőség mindenütt kínálja magát; persze, ered­mény csak ott lesz, ahöl a ta­nács kér, tervez, a lakosság pe­dig áldoz is: pénzt, erőt. Előre­látható: ezentúl' annak a ta­nácselnöknek, titkárnak vagy akár egyszerű tanácstagnak lesz tekintélye, akinek műkö­dése alatt valami újjal gazda­godik a község, aki képes lesz választóinak szívével együtt a választók erszényét is meg­nyitni a köz javára. Most tehát itt az alkalom: aki akar, nép­szerű ember, népszerű vezető lehet Ám ne gondolja senki, hogy ezután már minden magától megy. A népszerűséget csak az >*ű.pró« és nagy tettekkel lehet kivárni. Amennyivel könnyebb, annyival felelősségteljesebb is ma tanácsvezetőnek, tanácstag­nak lenni. A mostani válasz­táskor minden eddiginél na­gyobb bizalom nyilvánult meg a kommunisták, iránt, és ez nemcsak a párt politikájával való határozott egyetértésben jutott kifejezésre, hanem abban is, hogy az emberek minden eddiginél nagyobb arányszám­ban a kommunisták közül je­löltek és választottak tanács­tagot. Ez a bizalom fokozott kö­telességteljesítésre kell , hogy ösztönözze a kommunista ta­nácstagokat. A választók nem csalódhatnak azokban, akikbe bizalmukat helyezték. A nép úgy ismerte meg a kommunis­tákat, akikre minden időben számíthat. A pártba vetett hi­tet, bizalmat rombolná az a kommunista, aki nem venné komolyan tanácstagi megbíza­tását. A párt és a választók is elvár­ják a kommunista tanácstagok­tól: értékeljék nagyra, le­gyenek büszkék arra, hogy kör­zetük. lakó őket tisztelték meg bizalmukkal. A kommunista tanácstagok érezzék a rájuk há­ruló feladatok jelentőségét. Le­gyenek ott minden tanácsülé­sen, s felszólalásukkal, kezde­ményezésükkel, fegyelmezett­ségükkel mutassanak példát pártonkívüli társaiknak. A végrehajtó bizottságok megválasztásával egyidejűleg több helyütt a kommunista ta­nácstagok megalakították párt­csoportjukat. A Kaposvári Vá­rosi Tanács kommunistái első pártcsoport értekezletükön több hónapra szóló tennivalóikban is megegyeztek. A legfontosab­bak közé tartozik a lakásépí­tési, a szabadtéri színpad épí­tési és a sportliget létesítési ak­ció támogatása. E nemes célok megvalósítását a kommunista tanácstagok úgy is segítik hatá­rozattá emelni, hogy a tanács­ülésen együttesen megszavaz­zák az előterjesztést, s igye­keznek ennek helyességéről meggyőzni a pártonkívüli ta­nácstagokat, körzetük lakossá­gát is. A kommunista tanács­tagoknak azonban nemcsak az a feladatuk, hogy az ülésen az előterjesztett javaslat mellett felszólaljanak, szavazzanak, hanem tevékenyen részt kell venniük a határozatok végre­hajtásában is. A pártcsopor­tok nem hozhatnak az egész tanácsülésre kötelező érvényű határozatokat. A tanácsülésen a kommunista tanácstagok is annyi joggal rendelkeznek, I mint akármelyik más tanács­tag. Ebből viszont az a feladat ! következik: azért, hogy a he- i lyesnek látszó elgondolásokat az egész tanácsülés magáévá : tegye, sokat kell fáradozniuk. I Nagyon kell vigyázniuk arra, hogy a pártonkívüli tanácstag társaik következetesen harcos, i bátor, mégis szerény embere­ket lássanak bennük, olyano­kat, akik szívesen vitatkoznak saját javaslataikról, s azokat nem ráerőszakolni akarják a pártonkívüliekre. Különösen I ügyelniük kell erre a községi ! tanácsokban helyet foglaló párttagoknak, akik általában kisebbségben vannak a párton- j kívüliekkel szemben. Ez szük­ségessé teszi, hogy a kommá- j nisták tanácskozzanak egymás- , sál, még inkább a pártonkívü- ! bekkel, hogy meggyőző szavuk, j fáradozásuk eredményeként a tanácsülésen minél helyesebb, ' a népgazdaság és a község jól felfogott érdekét szolgáló hatá­rozatok szülessenek. A tanácsok eredményes mű­ködése sokban függ a kommu­nista tanácstagok munkájától. Ez pedig szinte parancsként ír­ja elő a pártbizottságok és pártszervezetek vezetői számá­ra: minél többet és behatóbban foglalkozzanak, a pártcsopor­tokba tartozó f tanácstagokkal, neveljék és segítsék őket. Ta­nácskozzanak velük arról, hogy milyen álláspontot foglalnak el egyik-másik kérdéssel kap­csolatban a tanácsülésen. El­engedhetetlenül fontos, hogy a pártvezetőség ne csak a tanács­ban vezető tisztséget betöltő párttagok beszámoltatásával törődjék, hanem adjon megbí­zatást az »egyszerű« tanácsta­goknak is, s értékelje munká­jukat. Nagy-nagy felelősség a közért, meggyőzés, kezdemé­nyezés, a hozott határozatok tűzön-vízen való végrehajtása, elvtársi kapcsolat a pártonkí- vüliekkel — ez jelenti a ta­nácsok pártirányítását. VARGA JÓZSEF A 'A^ARTÉLET HÉTKÖZNAPJAI Pártnapi előadókat küld az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága sok községbe. De­cember 15—20-a között előadá­sokon ismertetik a lakosság­gal a nemzetközi helyzet idei mérlegét * * * Megalakították MSZMP-csoport­jukat a Kaposvári Városi Tanács kommunista tagjai. A hetventagú pártcsoport megválasztotta öttagú vezetőségét, s mindjárt megálla­podtak abban is, hogy fél éven be­lül meglátogatják a körzetükbe tartozó családokat, és elbeszélget­nek velük. * * * Megalakult Zselicszentpál MSZMP-szervezete. Kovács Ist­ván elvtárs, aki eddig az erdő- gazdaság pártszervezetéhez tar­tozott, a pártvezetőségtől ka­pott megbízatás alapján már hosszú ideje munkálkodott ezen. Kívüle még két, a falu­ban lakó, de munkahelyük miatt más pártszervezethez tartozó elvtárs tért vissza a községbe. Munkájuk eredmé­nyeként már hét — ezek közül négy volt MDP tag — kérte föl­vételét a pártba. A kaposvári járás minden községében van pártszervezet. Felavatták a nagyrészt tár­sadalmi erőből létesített klub­jukat a somogyszili párttagok. Az avatáskor sok nézője volt a televíziónak. Iskola és M&r évek óta nagy problé­ma foglalkoztatja a kaposfőie- ket. A csaknem kétezer lako­sú községnek nincs fcultúrott- hona, sem megfelelő iskolája. Építem kellene — mondogat­ták —, csakhogy melyiket előbb. S mivel egyszerre nem futotta erejükből, az iskola mellett döntöttek. — Ez még­is csak fontosabb volt — ad­ja tudtunkra M á y e >r György iskolaigazgató. Ugyanis 185 tanulójuk van, ehhez megvan a szükséges ki­lenc tagú tantestület is, csak épületük nincs, ahol taníthas­sanak. A jelenlegi három tan­terem nem elég. Ezért kény te­lenek egiész nap tanítani, ami azt jelenti, hogy egyik héten az alsó négy osztály, a másik héten pedig a felsősök men­nek délután iskolába. Leg­többször este 6 ór£ig tanul­nak. Nagy hátrány ez azért is, mert a tanítási órákat 45 per­cesekre kell leszűkíteniük, másrészt a délutános diákok, aki egész délelőtt kihancúroz- zák magúikat, bizony nem va­lami. frissen érkeznek az isko­lába. Nem felel meg a követel­ményeknek szertáruk sem. — Negyvenkettőben még jó volt — magyarázza az igazgató, akit akkor helyeztek ide —, ■aert akkor még egyetlen szék­kultúrház épül rényben megfértek a különbö­ző kísérteti és szemléltető esz­közök; ma már egy négyszer négy méteres terem is szűk­nek bizonyul. Megmozdult a község népe, élén a helyi tanács dolgozói­val, a szülői munkaközösség­gel, az iskola tantestületével és nem utolsósorban Kol- bert András megyei ta­nácstaggal. Iskola kell és eh­hez pénz. A korábbi évek egy­két százalékos községfejlesz- tésd adója helyett . meet tíz százalékot szednek, ami éven­te 80 ezer forintnak felel meg. Úgy döntöttek, hogy saját erő­ből építik fel az iskolát. Ilyen elhatározással és száz­ezer forinttal a zsebükben nyi­tottak be tavaly a megyei ta­nács tervosztályára: «-Iskolát akarunk építeni«. És megálla­podást kötöttek, mely szerint a község ad 150 ezer forintot, ezenkívül 15—20 ezer forint értékű közmunkával is hozzá­járul, az állam pedig 400 ezer forintos költséggel épít a régi­hez egy három tantermes, fo­lyosóval, nevelő szobával, iro­dahelyiséggel és szertárral el­látott új iskolát, s a ma már meglevő három tanterem egyi­két is átalakítja. Az elmúlt napokban meg is kezdték az alapok leraká­sát. De a község még többet Kaposfőn akar. Ezenkívül teljesen ön­állóan építenek még hozzá egy kilencszer hat méteres tan­termet. A helvi ácsok és kő­művesek díjtalanul elvállalták megépítését. Az erdőbirtokos« ság a faanyagot adja szintén ellenszolgáltatás nélkül. A téglát pedig egy elbontott tűz­oltó-szertár és egy még lebon­tásra váró istálló-rész anyagá­ból fedezik. — Hát így lesz a falunak hét tantermes iskolája a köz-! ség legszebb részén, a Hősök terén — mondja Mayer György, az iskola igazgatója.' ív agy József tanár még hozzáteszi. — Azért a kultúr­otthon megépítése sem marad j el. Azj iskola építése májusra I befejeződik, utána pedig a kul­túrotthon következik, amely körülbelül félmillió forintba fog kerülni. Az összeg egy részét egy középület eladásá­ból fedezik, a többit pedig tervhitelből. Mi pedig még hozzátehet­jük: minden elismerést meg­érdemel a kaposfőiek lelkes munkája, de mennyivel élőbb megvalósíthatnák mindezt, ha mondjuk a 10 százalékos köz- ségfejlesztési adó helyett 15 százalékot szednének. Ugye, nem volna megterhelő? ... Sz. S. A bulgáriai o»»xnépi moxgalom célját a bánátik ötéves terv határidő előtti teljesítése Összefoglaló T. Zsivkov elvtárs beszéde alapján Bulgáriában néhány héttel ezelőtt kezdő- emelése terén nagy Lehetőségeket nyújt dött az a mozgalom, amely a következő jel- eddig szót írta zászlajára: «ötéves terv — három- i négy év alatt!« A mozgalom egyre jobban terjedt a nép körében, olyannyira, hogy a vezetők is tudo­mást szereztek róla. A Bolgár Kommunista Párt azonnal felismerte a mozgalomban rejlő hatalmas erőt, és azonnal a mozgalom élére állt. Todor Zsivkov, a párt központi bizottsá­génak első titkára egyik októberben elmon­dott beszédében a következőket jelentette ki: — A kormány, a minisztériumok, a főható­ságok, az állami és gazdasági vezetőségek, a pártszervek és pártszervezetek közvetlen fel­adata most az, hogy maximális mértékben teremtsék meg és biztosítsák mindazokat az anyagi, technikai, pénzügyi és szervezés-poli­tikai feltételeket, amelyek ennek a mozga­lomnak teljes sikeréhez szükségesek. — A párt tehát élére állt ennek az alulról kezdeményezett, spontán mozgalomnak, hogy rendszert vigyen bele, és igazi össznépi moz­galommá fejlessze. Todor Zsivkov a feltétetek meg teremtése szük­ségességének hangoztatása mellett vázolta az össznépi mozgalom feladatait is, és megVu- tatta ezek teljesítésének módjait is. Hangoz­tatta, hogyha a szükséges feltéteteket meg­teremtik, akkor: —... mindez azt jelenti, hogy nem hosszú időn belül megteremtjük a kommunizmusba való fokozatos átmenet gazdasági és ideológiai feltételét Az össznépi mozgalom vezetői, a bolgár sajtó állandóan napirenden tartja azt a kérdést, hogy mi­lyen eszközökkel tehet megrövidíteni az öt­éves terv előirányzatainak teljesítését. Két­ségtelen, hogy a bolgár dolgozók már eddig is igen nagy sikereket értek ed a munka ter­melékenységének emelésében, de ezek a sike­rek még sokkal nagyobbak lehettek volna, ha mindig és mindenütt rendszeresebb harcot folytatnak a termelékenység emeléséért. — így például az iparban nagyon nehezen terjed el a futószalag-rendszer. Sőt, még az olyan üzemekben, mint például a ruszei -Georgi Dimitrov« gépgyártó üzemben, ahol már bevezették, nem fektetnek elég nagy súlyt a futószalag alkalmazására, noha fel­sőbbrendűsége kétségbevonhatatlan. A bol­gár ipar és építkezés technikai fejlettsége megengedi, hogy a futószalagos rendszert ne csak egyes vállalatoknál, hanem egész ipar­ágakban döntő termelési módszerré fejlesz- szék. Az ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítése szempontjából igen jelentős tartalék az újabb gyárak és egyéb építési objektumok építési határidejének megrövidítése. Ugyan­akkor az építési határidők eltolódása jelentős kárt okoz a népgazdaságnak. A bolgár sajtó megállapította, hogyha a jelenleg építés alatt álló és az év végéig befejezendő 172 építési objektumot a kitűzött határidő előtt csupán két hónappal átadják rendeltetésének, akkor az körülbelül 200 maliié léva terméktöbbtetet jelent a népgazdaság számára. A bolgár közvélemény egyre nagyobb fi­gyelmet szentel ama vállalatok munkájának, amelyek rendszeresen nem teljesítik évi terv- előirányzatukat, és az ipar általános tervtel­jesítése mögé rejtik nem kielégítő munkáju­kat. Csupán ez év első nyolc hónapjában azok az üzemek, amelyek nem teljesítették tervü­ket, 320 millió léva értékű terméktől fosztot­ták meg a népgazdaságot. A bolgár sajtó egy­re élesebb hangon ír az ilyen vállalatokról, és követeli, hogy erélyes intézkedéseket hajtsa­nak végre az ilyen üzemek vezetőivel szem­ben. A termelés fokozása szempontjából a me­zőgazdaság rendelkezik a legnagyobb tartalé­kokkal. Első helyen áll a mér meglévő termelőszövetkezetek egyesítése A párt vezetői minden alkalommal erősen hangsúlyozzák, hogy ez az egyesítés csupán az önkéntesség legszigorúbb megtartásával hajt­ható végre, és nem mulasztják él rámutatni azokra az előnyökre, amelyeket a nagy mező- gazdasági egységek jelentenek. A szövetkezetek egyesítése jelentősen ki fogja bővíteni a termelőszövetkezetek tehető­ségeit. A hatalmas gazdaságok saját eszkö­zeikből végezhetik el azokat az építkezéseket, amelyeket szükségesnek tartanak, jobban ki­használhatják a földet, növelhetik a mezőgaz­dasági termékek mennyiségét, és olcsóbbá te­hetik a termelést. A bolgár dolgozók szerint az elkövetkező 2—3 esztendőben a termelő- szövetkezetek egyesítésének feladata elvégez- hető megfelelő politikai munkával, az önkén­tesség elvének megőrzésével. A mezőgazdaság gépesítésének jelenlegi ál­lása lehetőséget nyújt a növénytermesztés és az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésé­re. A technikai felszerelés azonban nem elég. Még sok helyen nem végzik elég gyorsan a talaj megmunkálását, és fontos agrotechnikai előírásokat elhanyagolnak. Nem használják ka kellő mértékben a helyi vízforrásokat, és ezért az ország egyes területein fellépő idő­szakos szárazságok súlyos károkat okoznak. A fiatal bolgár nehéz-vegyipar ugrássze­rűen fejlődik, de azért jelenleg még nem tud­ja ellátni a mezőgazdaságot kellő mennyisé­gű műtrágyával. Éppen ezért az össznépi mozgalom során különleges gondot fordíta­nak az istállótrág'"! teljes kihasználására. A mezőgazdasági termékek mennyiségének meg nem művelt területek bevonása a termelésbe. Különösen a hegyvidéki és félig hegyvidéki területeken még igen nagyok azok a lehető­ségek, amelyek ezen a téren felhasználhatók. A terasizosítással és az erózió elleni egyéb módszerekkel jelentős területet lehet még be­vonni a mezőgazdasági termelésbe. Az össznépi mozgalom egyes helyeken már konkrét formákat öltött. A plovdivi első já­rás falusi dolgozói vállalták, hogy a harma­dik ötéves terv előirányzatában szereplő ter­mékmennyiséget az állattenyésztés területén 1959 végéig, vagyis a .határidő előtt három évvel, a nővén ytermesztés területén pedig 1960 végéig, vagyis a határidő előtt két évvel elérik. E célok elérése végett a járásiban 50 ezer dekárral növelik az öntözött terület nagyságát, ezenkívül egyéb talajjavító mun­kálatokat is végrehajtanak. Az állattenyész­tés területén gödröket és vermeket ásnak az istállótrágya maradéktalan felhasználására, a legelőket megtisztítják a tüskéktől, cserjék­től. Todor Zsivkov felhívta a figyelmet arra is, hogy az össznépi mozgalom sikere céljából felül kell vizsgálná a termelőszövetkezetek termelési tevékenységéből fakadó eredmények értékelésének jelenlegi módját is. Jelenleg a termelőszövetkezetek eredményes munkájá­nak egyetlen ismérveként kizárólag a munka­napok díjazásának összegét tekintik. Éppen ezért ma már olyan irányzat mutatkozik a termelőszövetkezetek jelentős részében, hogy még a gazdaság termelő tevékenységének, anyagi-termelésd bázisának kárára is takaré­koskodnak a munkanapokkal, csakhogy a dí­jazás összege minél magasabb legyen. Éppen ezért Todor Zsivkov megállapította: —... a termelőszövetkezeti tagság termelé­si tevékenységének eredményed szempontjá­ból nem a munkanapok után járó díjazás ősz­szege az alapvető mérték és összefoglaló ma­tató, hanem a termelőszövetkezet összjöve­delme. Éppen ezért a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a termelőszövetkezeti tagságot egész éven át foglalkoztassák, ugyan­akkor maximális mértékben ki kell használ­ni a meglévő technikát. A spontán kezdődött össznépi mozgalom ma már szervezett moz­galommá fejlődött. A batáridő előtti tervteljesítés feladatai A bolgár dolgozók ismerik a feladatokat, amelyek teljesítése biztosítja a harmadik öt­éves terv határidő előtti teljesítését. Todor Zsivkov ezeket a feladatokat a kö­vetkezőképpen foglalja össze: Az ipar, építés és szállítás területé»: 1. Teljes egészében, mindennap ki kéül használni a már meglévő technikát, és gondos­kodni kell annak állandó tökéletesítéséről; 2. meg kell javítani a termelési és techno­lógiai folyamatok szervezését, és tömegmére­tűvé kell tenni a munka futószalag módsze­rét; 3. takarékoskodni kell a pénzzel, anyaggal és nyersanyaggal, a deficites anyagokat és nyersanyagokat helyettesíteni kell más anya­gokkal; 4. a vállalatokat ritmikusan keű eTkátni anyaggal és nyersanyaggal; 5. az új lehetőségeket gyorsan és gazdasá­gosan kell felhasználni; 6. meg kell javítani a termékek minőségét, és olcsóbbá kell tenni azokat. A mezőgazdaság területén: 1. Uj földek megszerzése, minthogy az elkö­vetkező esztendőkben évente egymillió de­káit kell megművelhetővé tenni; 2. az öntözött terület kibővítése, minthogy évente másfélmillió dekámyi területet keH öntözéses területté változtatni; 3. komplex gépesítés alkalmazása az állat- tenyésztésben és a gabanaterrnelésben; 4. a süótakamiány növelése: 12—15 tonna .ídlotakarmány biztosítása egy tehén, és 2 ton­na silótakarmány biztosítása egy juh szá­mára; 5. az istállótrágya teljes és helyes felhasz­nálása; 6. a mélyszántás fokozott alkalmazása; 7. a rétek és legelők megjavítása; 8. magas terméshozamú magvak alkalma­zása. Az össznépi mozgalom sikeres végrehajtása az egész dolgozó nép ügye, éppen ezért a párt különös figyelmet szentel arra is, hogy kik, illetve melyek azok az akadályok, ame­lyek gátolhatják a mozgalom sikerét. Todor Zsivkov beszédében megállapítja ugyan, hogy az osztályellenség maradványai mindent el fognak követni a mozgalom sikerének meg­akadályozására , az igazi, a fő ellenség azonban mégsem az osztályellenség, hanem: í. a győzelemben való bizalmatlanság, vala­mint a gazdasági feladatok megrövidített ha­táridő alatti teljesítéséért folyó mozgalom jellegének és lényegének meignemértése; 2. a sikereken érzett önmegnyugtatás és ön­elégültség; 3. a munka stílusában és módszerében l&vő hiányosságok. Nem kétséges azonban, hogy a bolgár dol­gozók az össznépi mozgalomnak ezeket az el­lenségeit is legyőzik, és a párt vezetésével si­keresen megvalósítják a kitűzött feladatokat (Fenti anyag csupán kiegészítése a Bolgár Nagykövetségen tartott sajtófogadáson •!- hangzottaknaltj

Next

/
Thumbnails
Contents