Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-03 / 285. szám
riLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XV. évfolyam, 285. szám. Ara 50 FILLÉR Szerda, 1958. december 3. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A Mai számunk tartalmából Határozott léptekkel előre! TUDOMÁNY—TECHNIKA Jó munkát, buzsákiak! Hogyan találná a hó a somogyi mezőket? — erre ad választ a megyei főagronómus Máról holnapra beköszönthet a tél. S ha fehérbe öltözne a mező, vajon mit takarna el a hó, mi maradna kint a somogyi határban. Kérjük a legilletékesebbet, Molnár Imre megyei főagronómust, hogy válaszoljon erre a kérdésre. — Burgonyát, kukoricát, répát biztosam nem. Csúfságnak itt-ott kukoricaszárt találni még a mezon. Tavaly ilyenkor Büssűben például egész erdő volt belőle. Az idén javult a helyzet. A fonyódi járásban, a kaposvári járás egy részében szinte nem is látni lábon álló szárat. A tanácsok, gazdasági felügyelők szava sokat ért, de elsősorban a gazdákat dicséri a megtisztított mező. Mindenképpen he-, lyes, ha megszabadul tőle a föld. Az idejében levágott kukoricaszárat nem utasítja vissza a tehén és simább az eke útja. Mert jó föld kell a tavasziak alá is. És sok gazda — főleg az elmúlt években — a lábon álló szár miatt hanyagolta el az őszi mélyszántást. Ez év őszén más a kép akár az őszi mélyszántást, akár a szárvégást illetően. Eddig is 40 000 holddal többet mélyszántottak, mint 57 hasonló időszakában — mondja a főagronómus. — A tsz-ek, de az egyéni gazdák is tapasztalták, igenis haszonnal jár, ha ősszel kellően előkészítik a talajt. Különösen, ha még istállótrágyát is forgathat a földbe az eke. Nemcsak az a baj, ha a szántatlan földre hull a hó, az is hiba, ha a «-talajerő-visszapótlást« nem a magok alatt, hanem az udvarokban érleli az idő. Ez az év a végét járja. Az ősszel beérő növények prizmában, padláson, góréban várják további sorsukat. Most már inkább a tavaszról esik több szó. Aki valamit eddig elmulasztott, ezután már nemigen javíthat a hibán, a tél odakoppanthat az ujjára. — Sokan még korainak tartják, de már készülődni kell a tavaszra, ötven vagon műtrágya érkezett, jó ha van mihez nyúlni. Ezt a rakományt a szerződéses növények termelői kapják. De jut mindenkinek — teszi hozzá Molnár Imre főagronómus —, nem lesz hiány belőle. Az sem árt, ha a földdel bánók most, mikor kiszorultak a mezőről, számba veszik a táblákat, kisparcellákat, hova mi kellene. Sok meszezésre szoruló föld van Somogybán és egyáltalán nem késő, sose késő, de jobb előbb talajjavításra szerződni. Nem igaz, hogy csak kétezer hold — eddig ekkora területre kötöttek talajjavításra szerződést — táperőben szegény föld van a megyében. Űj családok a marcali járás tsz-eiben (Tudósítónktól.) Az elmúlt hónapok választási előkészületei ha némiképp elvonták is az erőket a tsz-szervezéstől, az ez irányú munka mégsem állt meg. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem zárkóztak el az új belépőktől, több családdal gyarapodtak augusztus elseje óta. Nemesdéden 35, Szenyé- ren 6, az augusztusban alakult vései tsz-ekbe csak a legutóbbi hetekben újabb öt családot vettek fel. A böhönyei Szabadság üzemegységeként Nagybalog-pusztán 19 család szövetkezett. A pusztakovácsi Di- mitrovban tizenhárommal növekedett a családok száma. Ehhez járul még a Gyóta- pusztán alakult üzemegység tagsága. Egyébként — miután az elmúlt héten egyesült a 'kürtöspusztai Latinka Tszszel — a járás legnagyobb termelőszövetkezetévé lett. Területének nagyságára jellemző, hogy birtoka vasúttól vasúiig terjed. (Egyik határa a Somogyszob—Balatonszent- györgy, a másik a Kaposvár— Fonyód vonalat érinti.) 11300forint a tenyészbikák átvételi alapára A földművelésügyi miniszter, az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben, rendeletileg szabályozta a tenyészbikák árát. Az 1959. január 1-én hatályba lépő rendelet előírásai szerint a felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészbikák alapára darabonként 11 300 forint. Ez az ár 84 küllemi pontszámot, 3500 kiló anyai tejtermelést, ebben 132 kiló tej- zsírtermelést elért tenyészbikára vonatkozik. A tenyésztőket az előbbiekben megállapított alapáron felül bizonyos feltételhez kötve árkiegészítések illetik meg. & silókukorica négyzetes vetésének eliiyeiről 42 somogyi szakember vett részt a karcagi tapasztalatcserén Tapasztalatcsere volt a napokban a karcagi Hunyadi Tsz-ben. Az egynapos találkozón Tolna, Békés, Nógrád, Hajdú és Somogy megyéből mintegy 300 tsz-elnök, agronó- mu®, járási, megyei mezőgazdasági apparátusban dolgozó szakember vett részt. Megtekintették a kétezer holdas tsz állatállományát, érdeklődtek a ’ szarvasmarhatenyésztés ottani módszereiről, j Somogyból 42 fő utazott el Karcagra. A tapasztalatcserén Gajdi Imre megyei főállatte- : nyésztő is részt vett. ő mond- J ta el, mit láttak, hallottak Karcagon. Czakó József tudományos kutató az új módszer szerint vetett és betakarított silókukoKözség fejlesztésből könyvtárfejlesztés (Tudósítónktól.) A falusi könyvtárak művelődéspolitikai feladataikat csak korszerű keretek között, megfelelő anyagi segítséggel láthatják el eredményesen. Államunk jelentős összeget fordít a könyvtári hálózat továbbfejlesztésére. Könyvtáraink életét azonban szorosabban össze kell kapcsolnunk a társadalom életével. Ezért a közművelődési könyvtárak fejlesztéséiben nagyobb szerepet kell vállalniuk a tömeg- szervezetekneik, de mindenekelőtt a tanácsoknak. A tanácsok sokat tehetnek könyvtáraik fejlesztéséért. A községfejlesztési alapból már eddig is juttattak kisebb-na- gyobb összeget könyvvásárlásra, egy-két helyen ez még az állami támogatás összegét is meghaladta. Lábodon, Görgetegen, Taranyban ezer-ezer forintot, Belegen, Szabáson és Kisbajomban ötsziáz-ötszáz forintot fordítottak a könyvtár fejlesztésére. Rinyabesenyőn 800 forint értékű könyvszek- rénnyeöj Rinyaszentkirályon 400 forintos könyvespolccal gyarapította a tanács a falu könyvtárát. Csökölyben megfelelő berendezéssel felszerelt olvasószobát létesítettek. Akadnak azonban olyan tanácsok is, amelyek nem értékelik megfelelően a könyvtárak munkáját. Bolháson a könyvtár nyirkos pincében kapott helyet. Nagyatád, Kutas, Ssge.sd, Somogyszob, Háromfa, Mike egy fillért sem adtak a könyvtár céljaira! Talán ezekben a községekben nem szeretnek olvasni az emberiek? Vajon nem került volna a községfejlesztési alapból pár száz forint a könyvtár fejlesztésiére? De igen, jutna mindenütt, ha a községeik vezetői nagyobb becsben tartanák a népkönyvtárat, egyik igen fontos köz- művelődési intézményünket! Most folyik as 1959. évi községfejlesztési tervek összeállítása, jóváhagyása. Helyes len- ' ne, ha minden faluiban gondol- | mának a népkönyvtárak fej- . lesztésére oly módon, hogy a j jövő évben, ha nem is nagy ! összeggel, de hozzájárulnának könyvtáraink fejlesztéséhez, a könyvállomány gyarapításához. Dorcsi Sándor ricáról tartott előadást. A négyzetesen vetett silókukorica gazdagabb termést hoz, tápértéke jobb, vetése, betakarítása pedig géppel végezhető. Az így termesztett takarmány minősége vetekszik az árpáéval. Hét-nyolc mázsa hús előállításához szükséges takarmányt terem a négyzetesen vetett silókukorica egy-egy holdja, nem beszélve a művelésnél mutatkozó könnyebbségekről. Kevesebb időt igényel a munka. S ha ilyen takarmányt eszik a tehén, egy liter tej 96 fillérbe, míg ha mást adunk a jászolba, 1,36 forintba kerül. A karcagi tapasztalatcsere Somogy állattenyésztése szempontjából egy újabb állomás. Tenyészállatok neveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány előállítása nem figyelmen kívül hagyandó valami. A Hunyadi Tsz-ben elmondottak és látottak támpontul szolgálnak. Á tsz- elnökök, agronómusok a siló- kukorica termesztésének köny- nyű és nagyon kifizető módszerét ismerhették meg. Á pusztakovácsi Dimitrov Tsz * jövőre már 50 katasztrális holdon termel négyzetesen vetett silókukoricát. A ráksi Uj Élet, a répáspusztai Első Ötéves Terv és a többi tsz is átveszi ezt a módszert. A tapasztalatcserén részt vett 42 somogyi szakember — nem kell sok idő — szétosztja a Karcagról hozott tapasztalatot, s az közkinccsé válva jövőre már kamatozik is megyénkben. Párttítkárok látogatása a Balafonújhelyi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) Á siófoki pártiskola hallgatói vasárnap délelőtt meglátogatták a Balatonújhelyi Állami Gazdaságot, hogy a gyakorlatban is megismerkedjenek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel. Marczi Ferenc üzemegységvezető kalauzolta a vendégeket a gazdaságban. Molnár János brigádvezető a süldőket, Czetli József brigádvezelő a teheneket mutatta meg a minden iránt érdeklődő községi, üzemi párttátkároknak. A látogatók megtekintették a gazdaság állatállományát, tej- : házát, ehetőjét, kertészetét, I gombatenyészetét. Marczi elv- ! társ elmondotta az érdeklődőknek, hogy a 2700 holdon gazdálkodó gazdaságnak Jutón is van üzemegysége. A két üzemegységnek 25 pár lo- jva, 150 tehene, 180 süldője, 60 | anyakocája, 170 hízója van. 1 Mivel a Balaton közel van, nyáron káposztával, paprikával és paradicsommal látják el az üdülőket. A látogatóknak legjobban a gombatenyészet tetszett. Kaufmann Lajos párttitkár elmondta, hogy idén kezdték el a gombatenyésztést, és igen kifizetődő. Naponta 30 kiló gombát szállítanak Pestre, Kaposvárra, Füredre. Minthogy a pártiskola hallgatói között agronómustól állami gazdasági vezetőig minden megtalálható, így a szakértő szemével a hibákat is észrevették és szóvá is tették azonnal. A fő kifogás az volt, hogy nincs kellő rend a gazdaságban, az ehetőben és istállóban, a disznóól tetején beesik az eső, a trágyát napok óta nem hordták el az istállók mellől, az önitatók nem mind működnek a tehénistállóban. A gazdaság tehenei, kukoricája, silója, gombatenyészete azonban kivívta a párt- iskola hallgatóinak elismerését.Jól terveznek és iól dolgoznak a kapolfi termelőszövetkezetben Dobi István üdvözlő távirata a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökéhez Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Dimitr Ganev elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének üdvözlő táviratot küldött, amelyben jókívánságait fejezte ki a Bolgár Nép- köztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Rendezték a kenyérsütés díját és a lisztcserét Az élelmezésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozta a házikészítésű kenyér sütési díját, a liszt—kenyér cserélés arányát. Eszerint ha lisztet kenyérre cserélnek át, a cse| A kapolyi Szabadság Termelőszövetkezetet is szétrombolta az ellenforradalom vi- I hara. Hatévi kemény és szorgalmas munkájuk gyümölcseit a történelem néhány gyászos órájában utolsóig széthordták■ Kiürítették az istállókat, ólakat, magtárt. Semmi sem maradt, csak az üresen kongó I épületek. | De a vihar elült. Megfékezte az emberi akarat, az élniaka- | rás vágya. A szövetkezet, ■ melynek nem szűnt meg a jog- | folytonossága, a régi nevén és 1 a régi emberek egy részével újjáalakult. Igaz, nehezen gyógyultak a sebek, nehéz volt elindulni a fejlődés útján, de a pusztítás mértékéhez viszonyítva mégis gyorsan ment. Mint akit halálos betegség után megmentenek az. életnek, olyan kimondhatatlanul nagy erőfeszítéssel dolgoztak. Két év telt csak el azóta. Kétszer helyezték mérlegre szorgalmuk eredményeit. Az idén 39,73 forint értékű részesedés jut minden munkaegységre. — Lassan az üres ólak és istállók is benépesednek — mondja Marosi János elnök. das területei tesznek öntözhe- tővé. Építenek egy ötvagonos kukoricagórét is. Terveznek és dolgoznak a kapolyi termelőszövetkezetben, s mert jól terveznek és jól dolgoznak, jól is élnek._____ rélőnek minden átadott egy kilogramm búza- vagy rozslisztért 1,36 kilogramm kenyeret kell kiadni és sütési díj címén kenyérkilogrammonként 1,40 forintot kell felszámítani. Jubiláltak a héthelyi tűzoltók Bensőséges ünnepség színhelye volt vasárnap délután a kéthelyi művelődési ház: a helyi önkéntes tűzoltó egyesület ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A kaposvári katonazenekar pattogó ütemére egyre többen gyülekeztek az ünnepségre, amelyet az általános iskola tanulóinak műsora nyitott meg. Majd Németh József, a marcali tűzrendészed alosztály előadója üdvözölte a megjelenteket. Utána Gyutai Istvánné, a községi tanács vb. titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben ismertette a tűzoltó testület történetét. Az ünnepségen felszólalt Nagy Imre veterán ön................................................ k éntés tűzoltó is, aki testületének hősies múltjáról beszélt. Végül Várszegi Gyula alezredes, a megyei tűzrendészeti osztály parancsnoka jutalmakat, kitüntetéseket és előléptetéseket adományozott a helyi tűzoltóknak. Az ünnepség utolsó mozzanataként a községi tanács vb. nevében csapatzászlót nyújtottak át a tűzoltó testületnek, amelyet Mika Lajos hadnagy, tűzoltóparancsnok köszönt meg, majd pedig a helyi tömegszervezetek képviselői kötötték rá szalagjaikat. Az ünnepséget zeneműsor, majd táncmulatság követte. MM 48 szarvasmarhájuk, 52 sertésük és 7 lovuk van. De már leadtak 44 hízómarhát. Terveikben szerepel 20 anyakoca beállítása. Szarvasmarha te- nyészállományukat 18-ról 25-re emelik. Idei jövedelmük nagy része a kertészetből fakad. Bóka Károly kertész, aki negyven éve mestere a szakmának, a 15 kataszteri holdas területről az idén 210 000 forintos bevételt mutatott fel a tavalyi 161 ezer forinttal szemben. Mindössze 500 négyszögöl paprika terméséért 27 000 forintot kaptak az Országos Üdülőellátó Vállalattól (ugyanis a kertészet minden termékét neki szállítják). De máshonnan is jött haszon: a mezők is kitettek magukért. Kukorica átlag- ! termésük meghaladta a hol- dankénti 30 mázsát. Tízholdas burgonyatáblájuk 1350 mázsát adott. — Igaz, hogy 35 mázsa műtrágyát szórtunk rá — világosít fel Kajái Ferenc agro- nómus. Általános terveikkel kapcsolatban elmondták, hogy jövőre csatornázás folytán 60 holdat fognak vízteleníteni, 20 holdat permetező öntözés alá fognak, s egy tízholdas tavat létesítenek, mellyel újabb 70—80 holCsabai Jánosné, a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója gumiujjas dörzsgépén tisztítja a levágott baromfit. (Amíg a baromfi eljut odáig,,, e. képriport a 6. oldaloaj
