Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

Péntek, 1958. december 12. 2 SOMOGYI NÉPLAP Díszelőadás a magyar párt­ós kormányküldöttség tiszteletére Prága (MTI). A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány szerdán, december 10-én, este a prágai Nemzeti Színházban ünnepi operaelő­adást rendezett a magyar párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. Az ünnepi előadáson részt vettek a magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai dr. Műn ni eh Ferenc minisz­terelnöknek és Marosán György, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével. Az előadáson megjelentek a csehszlovák párt- és kormány képviselői: Antonin No­votny köztársasági elnök, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Viliam Sírok y miniszterelnök, Zdenek Fierlinger, ;• nemzetgyű­lés elnöke, V. Kopecky mi- niszterelnökhelyetteis, K. B a- cilek, a Szlovák Kommunis­ta .Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Hi r i Hend- r y c h, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, Rudolf Ba­rik belügyminiszter, a poli­tikai bizottság tagja, a közpon­ti bizottság titkárai. Az előadá­son jelen voltak a Nemzeti Arcvonal 'pártjainak vezetői, a kormány tagjai. Az ünnepi előadás közönsé­ge tapssal köszöntötte a ma­gyar és csehszlovák párt és kormány megjelent képvise­lőit. A magyar és a csehszlo­vák Himnusz elhangzása után a Nemzeti Színház operaegyüt­tese Zdenek Fibich cseh klastszikus zeneszerző »Saarika« című nemzeti operáját mutat­ta be. Betancourt Venezuelai köztársasági elnöke * New York (TASZSZ). Vene- i zuelában december 7-én köz- jt társasági elnökké Romulo Be­tancourt, a Demokratikus Ak­Jogi vita a „Nyugat44 körül Ellensége volt-e Magyarország Hollandiának a tilágháborúban? Hollandia Legfelső Tanácsa, ciő nevű legnagyobb burzsoá f az ország legmagasabb jogi párt vezetőjét választották t fóruma bonyolult probléma meg. A vasárnapi választások^ ^lött áll. Döntenie kell ab é ban a kérdésben, hogy a azt is mutatják, hogy megnőtt \ holland katonai tengerészet Kommunistáé 1941-ben jogosan foglalta-e le Venezuelai Párt befolyása. Az elnökvá-' lasztáson a kommunista párti 7—8 százalékát kapta meg az összes szavazatoknak. Míg az 1947. évi választásokon a szavazatok 5 százalékát sze­rezte meg. Kekkonen finn köztársasági elnök rádióbeszéde a finn-szovjet viszonyról Helsinki (TASZSZ). Kek­konen finn köztársasági el­nök szerdán este beszédet mondott a finn rádióban. A finn külpolitika és a finn— szovjet viszony kérdéseivel foglalkozott. Beszédében többi között a következőket mondotta: — Finnország külpolitikájá­ban minden más kérdést meg­előz keleti szomszédunkkal, a Szovjetunióval való viszo­nyunk kérdése. Ez a mi leg­főbb külpolitikai problémánk, ettől függ népünk jövője. A tragikus háborúk után meg kellett változtatnunk a Szov­jetunióhoz való viszonyunkat, meg kellett győznünk a Szov­jetuniót a finn nép törekvésé­nek őszinteségéről, hogy tar­tós, baráti kapcsolatokat léte­sítsünk a két ország között, s e kapcsolataink a bizalomra, az. együttműködésre épüljenek. — Külpolitikánknak a jövő­ben sohasem* szabad a Szovjet­unió ellen irányulnia. Az elnök hangsúlyozottan ki­jelentette: — Sehol a világoín semmifé­le kétség nem lehet azt ille­tően, hogy míg én leszek a köztársaság ''élnöKé, élni fógök az elnöknek biztosított alkot­mányos jogokkal, hogy Finn­ország külpolitikai irányvona­la ne változzék. Kekkonen elnök így folytat­ta: — Politikai helyzetünk szi­lárd alapokon nyugszik, s bár­miféle külső beavatkozást, még a legjobb szándékút is, vissza fogjuk utasítani, mert az effé­le beavatkozás kárt okozna ne­künk. Egyetlen ország se szá­mítson Finnország és a Szov­jetunió kapcsolatainak romlá­sára, mert ez nem okozna lé­nyeges kárt a Szovjetuniónak, s egyetlen más ország sem húzna belőle semmiféle hasz­not. A finn—szovjet viszony romlása nem segítene Finnor­szágnak sem, sőt éppen ellen­kezőleg. AZ IRAKI ÖSSZEESKÜVÉSRŐL Bagdad (Reuter). Az iraki sajtó szerdán támadta Reuntree amerikai kül­ügyminiszterhelyettest, és kö-j zóp-keleti útját összefüggésbe hozta az iraki rendszer ellen szőtt összeesküvéssel. A Bilad Az afrikai népek értekezletének szerdai ülése Akkra (TASZSZ). Az afrikai népek akkrai értekezletének szerdai ülésén dr. K i a n o ke­nyai küldött kifejtette, hogy mozgalmának alapelve az erő­szak nélküliség, de mivel a ko- lonializmus maga is erőszakra épül fel, képtelenség volna le­mondani az erőszakos módsze­rekről. Javasolta, hogy állan­dó pánafrikai felszabadítás» titkárságot és pénzügyi alapot létesítsenek a szabadságharc irányítására és összehangolá­sára. Követelte, hogy minden afrikai állam ismerje el az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kormányát. Ernest Ouandi (Käme- run) követelte, vessenek véget? svájci vállalat kilenc és Kamerun mesterséges osztottságának, és népszavazás útján egyesítsék az Anglia és Franciaország által megszállva tartott kameruni gyarmatot. a magyar zászló alatt hajózó »Nyugat« nevű tengeri hajót vagy sem. A »Nyugat« 1911-ben egy svájci cég számára lisztet szállított Ausztráliából Kíná­ba. A »Kortenaer« nevű hol­land romboló nyílt tengeren lefoglalta a hajót, és Batá- viába vitte, mivel Magyaror­szág a világháborúban Német­ország olaalán állt. A hol­land tengerészet később Szu- rabája kikötőjében elsüllyesz­tette a hajót. A háború után jogi vita keletkezett ezzel kapcsolat­ban. Ennek során elutasítot­ták a svájci cég kártérítési követelését. A kártérítési pert most újra felvették, és a fél­millió guldent követel Hol­landiától azzal az indokolás­sal, hogy a »Nyugat« nem volt ellenséges hajónak tekinthető. Mint a cég jogi képviselője kifejtette, Magyarország csak a tengelyhatalmak által ki­fejtett erőszak hatására lé­pett be a háborúba, és Hol­landiának sohasem üzent ha­dat. A »Nyugat« egyébként sem szállított embargo árut, amellyel az ellenségnek se­gítséget nyújthatott volna. Mindebből következik, a sváj­ci cég álláspontja szerint, hogy a hollandok jogtalanul zsákmányolták el a tengeri haját és annak árukészletét. A holland államügyész vi­szont azt állítja, hogy Ma­gyarország oly mértékben vett részt a világháborúban, hogy a formális hadüzenet hiánya ellenére Hollandia el­lenséges államnak minősít­hette. Az érdekes per még folyik. (Frankfurter Rundschau) HÍREK AZ ENSZ BŐI, New York (Reuter—AFP— AP). A közgyűlés 77 szavazat­tal és 1 tartózkodással elfo­gadta azt a határozati javas­latot, amelyet a különleges politikai bizottság terjesztett elő, s amelyben az ENSZ köz­gyűlése felhívja a tagállamo­kat, az ENSZ alapokmányá­nak tiszteletbentartásával fej­lesszék békés és jószomszédi kapcsolataikat. Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és még 34 ország szerdán este határozati javaslatot terjesztett a köz­kérdés vitáiét. A vita követ­kező felszólalója Latif Filali marokkói küldött, sajnálatos­nak minősítette, hogy Fran­ciaország ENSZ-küldöttsége nem vesz részt a vitában. A mar.okkói küldött hangsú­lyozta, hogy Algériában rom I francia belpolitika hírei Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés pártjai folytat­ják parlamenti csoportjaik megalakítását. Az MRP kép­viselőcsoportjának vezetőjévé Bossont választották. Az úgy­nevezett köztársasági centrum, a »disszidens« radikálisok par­lamenti csoportjának André Marie lett az elnöke, a jobb­oldali függetlenek parlamenti lik a helyzet. A franciák — j csoportja elnökének közfelkiál- mondotta — rendszeresítették ; lássál Antoine Pinay pénzügy- a tömegmészárlást, egész fal- í minisztert választották meg. így ír: Rountree-t azért küld- gyűlés elé az úgynevezett ma­tek ki, hogy pontosan megfi­gyelje a belső helyzetet és je­vakat elpusztítottak. A marokkói küldött ezután megállapította, de Gaulle kí­sérlete, hogy az algériaiakból francia polgárok váljanak, anakronizmus. A probléma egyetlen megoldása — mon­lentést tegyen a felszabadult arab államok elleni összeeskü­vés módozatairól. gyár kérdésről. A határozati javaslattal a közgyűlés csü- * dbffá — az algériai héj? képvi- törtökön .foglalkozott. _ ., „V l seiéivel folytatóit, tárgyalások- A közgyűlés politikai bízott- ban van, nem pedig az ered- sága — mint már ismeretes — | ménytelen háború csökönyös szerdán folytatta az algériai , folytatásában. ! Szerdán választotta meg a ' nemzetgyűlés az elnökség tag- j jait. A pártok már eleve el­osztották maguk között az el­nökség különböző tisztségeit. A hat alelnök közül kettő jobb­oldali független, egy-egy de- gaulleisla, MRP,- szocialista és algériai. A három quaestori helyen a degaulleisták, a jobb­oldali függetlenek pártja és az MRP osztozott meg. A nem­D. Melnyikov: Akik a békét veszélyeztetik B erlint a szovjet csapa­tok egyedül szabadítot­lentette, elérkezett annak, hogy a egyezményt aláíró N yugat-Béri,in játszódott le területén a közel­múltban a »háborús pszicho­lógia nyugatnémet mesterei­nek egyik legfelháborítóbb ko­médiája. A műszaki főiskola épületében megrendezték a nyugatnémet parlament két házéinak úgynevezett vándor- ülésszakát, amely a ... Né­met Demokratikus Köztársa­ság helyzetével foglalkozott. Tehát az NDK' központjában egy olyan állam parlamentje foglalkozott a történelem első német munkás-paraszt köztár­saságának belügyeivel, amely az egységes, békeszerető de­mokratikus Németország lét­rehozásáról szóló potsdami egyezménynek a nyugati ha­talmak által történt megsze­gése következtében jött létre. Ez a színjáték oly nyilvánva­lóan provokációs és uszító jellegű volt, hogy még sok reakciós nyugati lap is . két­ségbevonta annak ésszerűsé­gét A Nyugat-Berlinben ren­dezett bonni parlamenti ülés — amely felforgató tevékeny­ségre hívott fel az NDK népi hatalma ellen — világosan megmutatta a Berlinben ki­alakult helyzet paradox jelle­gét és veszélyességét. Már több mint tíz éve — mióta a nyugati hatalmak megszegték a Berlin közös négyhatalmi irányításáról szóló egyezményt — a német főváros nyugati kerületeiben felforgató te­vékenység, kémkedés és uszí­tás folyik az NDK ellen. Ezt még Brandt, Nyugat-Berlin fő­polgármestere is beismerte. Ez év nyarán, az Egyesült Álla­mokban tett látogatása során kijelentette: »A szabad Ber­lininek (így nevezik a bonni propagandisták Berlin nyuga­ti övezetét, ahol az Egyesült Államok, Anglia, Franciaor­szág megszálló hatóságai és a nyugatnémet militaristák az urak), az a hivatása, hogy a legnagyobb mértékben meg­nehezítse és lelassítsa a szov­jet övezet konszolidációs fo­lyamatát.« B1 randt valamivel előbb egy másik beszédében még nyíltabban beismerte: »A szabad Berlinnek a lehetősé­gekhez képest meg kell aka­dályoznia a kommunista ura­lom megszilárdulását Közép- Németországban.« A nyugatnémet militaristák politikai lexikonja Nyugat- Berlint következetesen »front- stadt«-nak, azaz frontvárosnak nevezi. Már több mint 13 év telt el a háború befejezése óta, de az imperialisták még min­dig »frontról« beszélnek, amely ráadásul pontosan Európa szívén húzódik ke­resztül És nemcsak beszél­nek, hanem mindent el is követnek avégböl, hogy ezt a frontot mozgásba hozzák, há­borús hisztériát szítsanak, és agresszív aktivitást fejtsenek ki Európa egyik legveszélye­sebb pontján, a két társadal­mi-gazdasági rendszer hatá­rán. Connant-nak, az Egye­sült Államok volt németorszá­gi főbiztosának nyílt beis­merése szerint az amerikai vezető körök Nyugat-Berlint »éles kopjának« tekintik, mely »egyénesen a szovjet zóna szívébe fúródik«. Connant sza­vai szerint Nyugat-Berlinnek nemcsak az a rendeltetése, hogy »engedékenyebbé tegye« a szocialista államokat, ha­nem végső soron az is, hogy »térdre kényszerítse azokat«. Bonn militarista vezető kö­rei és az amerikai monopóli­umok nem sajnálják a pénzt és a fáradságot nyugat-német­országi felvonulási területük erősítésére. Sok millió ameri­kai dollárt és nyugatnémet márkát fektetnek Nyugat­Berlinbe a militarista szer­vezetek támogatására, a hír­szerző szolgálat kiterjesztése és a felforgató propaganda fo­kozott aktivitása céljából. N yugat-Berlinben jelen­leg 74 különböző mili­tarista szervezet működik az­zal a céllal, hogy háborús hisz­tériát szítson, és bevonja a la­kosságot a katonai előkészü­letekbe. A nyugat-berlini köz- igazgatási apparátusban mint­egy 18 000 régi fasiszta hiva­talnok teljesít szolgálatot. Kü­lönösen jellemző a fasiszták pozícióinak megerősödése a bírósági apparátusban: jelen­leg 23 hitlerista bíró működik Berlin nyugati zónájában. Eh­hez még hozzá kell tenni, hogy a nyugat-berlini rend­őrségnek körülbelül egyhar- mada a hitlerista 'párt aktív tagja volt, vagy SS-alakulatok- ban szolgált. Tehát túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a város életének kulcspozícióit ismét fasiszták tartják ke­zükben. 1945 májusában, amikor a szovjet hadsereg felszabadítot­ta Berlint, és térdre kénysze­rítette a hitlerista Wehr­mach tot, egészen más irányú fejlődéshez jöttek létre az elő­feltételek Németországban és fővárosában, Berlinben. A né­met militarizmus szétzúzása megnyitotta az ország előtt a demokratikus, békés fejlődés perspektíváit. Potsdamban 1945 augusztusában megfogal­mazták azt a programot, amelynek keretében Németor­szág politikai és gazdasági éle­tét demokratikusan kellett volna átszervezni, és az or­szágot békeszerető, demokra­tikus állammá kellett volna átalakítani. ták fel. Az amerikai, angol, majd a francia csapatok csak a háború befejezését követő két hónap múlva érkeztek tegyék, hogy a Német Demok- meg Berlinbe, méghozzá azok- ' ratikus Köztársaságban nor- * nak a szövetségi egyezmények- mális helyzet alakuljon ki nek alapján, amelyeknek az Még a nyugatnémet burzsoá | volt a céljuk, hogy közösen lapok sem tudják tagadni azt; zetgyűiés 14 titkára közül 5 lesz degaulleista, két hely jut az algériai képviselőknek. A pártok egy titkári tisztséget »engedélyeztek« a kommunis­ta pártnak is. A Francia Kommunista Párt politikai irodája nyilatkozatot adott ki a párt pénzügyi hely­zetéről. Ebben rámutat arra, hogy az igazságtalan választási rendszer következtében a kom­munista képviselők száma igen erősen megcsappant, s ez a párt pénzügyi erőforrásaiban is jelentős veszteséget okoz, hi­szen a kommunista képvise­lők parlamenti illetményeiket a pártnak juttatták. Minden hónapban több mint negyven millió frank folyt be így a központi bizottság pénztárába. A párt az új helyzetben ko­moly takarékossági intézkedé­sekhez kénytelen folyamodni. A politikai bizottság felhívás­sal fordul a kommunistákhoz $ és a szimpatizánsokhoz, ke- ♦ ressenek új és jelentős erőfor- az ideje { rásokat, hogy lehetővé tegyék potsdami* & központi bizottságnak, a hatalmak l párt. valamennyi szervezetének lemondjanak a megszállásit és újságjainak igaz harca rendszerről, és ezzel lehetővé J folytatását. A Republique de Lyon, a j Patriote de St-Etienne és az I Allobroges (Grenoble) című de­mokratikus lapok december hajtsák végre az ország de- a tényt, hogy a nyugati hatal- * 15.'é.í’ megszüntették megjele- mokratizálásáról és demiüta- ' mák és a nyugatnémet milita- { lesüket. A három lap igazga­zpcrtplr q nnteHnmi ? t3nacs rizálásáról szóló potsdami kö- j risták megszegték a potsdami telezettségeket. Az imperialis ta hatalmak megszálló csapa­tai azonban egyszerűen csak elfoglalták a város nyugati ré­szében számukra kijelölt öve­zeteket, de távolról sem azok­nak a céloknak eléréséért te­vékenykedtek, melyekért Ber­linbe jöttek, hanem... annak a jogalapnak a széttiprásán ügyködtek, amely a szovjet harcosok véráldozatával fel­szabadított német fővárosban tartózkodásukat igazolta. a UU!Via,lu tanácsa közleményében rá- egyezményt. A Frankfurter \ mutatott a demokratikus saj- Rundschau című lap nyíltan t ™ kijelenti: »El kell ismerni,| hogy a nyugati hatalmak és a nyugatnémetek hosszú éve-\ ken át lebecsülték a potsda- i1 Humanitét. litikai helyzetben, s felhívta a l három megszűnt újság olva- l sóit, válasszák lapjuknak a mi egyezményt...« | Bár a nyugati országok re-» akciós lapjai és hivatalos po-| litikai személyiségei nem tud-J ják tagadni azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak megszeg­ték a potsdami egyezményt, mégsem hajlandók levonni A potsdami egyezményből | ebből a megfelelő következte- rövid idő múlva semmi inás j téseket. Ellenkezőleg, továbbra ; : nem maradt, kivéve azt a ! is ragaszkodnak a potsdami tényt, hogy Nyugat-Berlinben ) egyezmény ama tételeinek, il- j amerikai, angol és francia letve egyetlenegy tételének: csapatok állomásoznak, bár i fenntartásához — amely a je- < a városban való tartózkodásuk lenlegi helyzetben csak a »hi- ] jogalapja (Berlin közös irá- ' degháború« nyitása és a potsdami egyez­ménynek közös teljesítése) semmivé vált. A nyugati hatalmak teljes egészében megszegték a potsdami egyezmény betűit és szellemét, s csupán egyetlen tételhez ragaszkodnak: a négy hatalom csapatainak berlini tartózkodásához. Éppen ezért a különböző rendű-rangú re­akciósokat nagy izgalomba hozta Hruscsov elvtárs figyel­meztetése, amely szerint re­videálni kell a nyugati ha­talmak által élvezett »szövet­ségi« privilégiumokat, hiszen már régen semmissé tették azt a jogalapot, amelynek ér­telmében Berlinben tartóz­kodnak. A német demokraták és a világ haladó közvélemé­nye azonban nagy megelége­déssel fogadta ezt a javaslatot. Amint Hruscsov elvtárs kije­híveinek előnyös —, ahhoz, hogy a hatalmak csapatai Berlinben tartózkod­janak. KJ yugat-Berlinben és Nyu­■ gat-Németországban az események menete olyan for­dulatot vett, amely közvetle­nül fenyegeti az európai népek békéjét és biztonságát. Az NDK kormánya a nyugat­németországi fegyverkezési po­litika veszélyeiről szóló me­morandumában ismételten fel­hívta a közvélemény figyel­mét a helyzet súlyosságára. Az NDK kormánya teljes mérték­ben támogatja Hruscsov elv-1 társnak a német kérdéssel I kapcsolatos javaslatait. A vi- • lóg demokratikus közvélemé- ♦ ny e is ezekben a javas latok- i ban látja azt az utat, amelyen } haladva a német kérdést ki | lehet vezetni a bonni politikai következtében létrejött zsák-1 utcából, és vormalizálni lehet Újra összeült Párizsban a CGT országos szakmaközi bi­zottsága. Leon Mauvais elő­adó jelentésében elemezte a francia munkásság helyzetének alakulását az elmúlt fél esz­tendőben. A fizetések emelését zárolták, a munkaidőt több he­lyütt csökkentették, felütötte fejét a részleges munkanélkü­liség. Leon Mauvais rámuta­tott, hogy csak a munkásegy­ség teheti lehetővé a francia munkásságot fenyegető veszé­lyek leküzdését. Időj árásj elentés Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé eső­vel, a hegyeken havasesővel, megélénkülő délnyugati, nyu­gati szél. A hőmérséklet kis­sé emelkedik. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet plusz 2, plusz 5 fok között. a helyzetet Európa szivében. ♦ Orosházán tartják meg. Orosházán sorsolják a lottót Ezen a héten ismét vidé­ken perdül meg a lottógömb. Az 50. játékhét nyerőszámai­nak sorsolását ma délelőtt

Next

/
Thumbnails
Contents