Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-10 / 291. szám
riLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 2(J1. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1958. december 10. Mai számunk tartalmából Az egyik siránkozik, a másik vadászni jár Tudomány—technika Kirándulás a történelembe Kaposvolgye termelőasöretkeseti kiállítások Az oszlopán! Győzelem Tsz fejlődésének ismertetése A Kaposvölgye termelőszövetkezeteiben a járási pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront «s a TIT megyei agronómia! szakosztályának szervezésében kiállításokat rendeznek. Táblák, grafikonok szemléltetik az illető tsz fejlődésének főbb állomásait, s bemutatják az idei év egyes termel vényeit. A tájékozódni akaró képet kaphat a szövetkezetekről, alakulásuktól a mai napig. Az első ilyen kiállítást tegnap nyitották meg az osztopá- ni Győzelem Tsz-ben. A szövetkezet kultúrháza zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A szomszédos somogyjádi Augusztus 20 tagjai közül jóné- hányan, egyéni parasztok is, eddei és osztopáni gazdálkodók, járási és megyei mező- gazdasági szakemberek vettek részt a megnyitón. A falakra kifüggesztett táblákról pillanatok alatt leolvashatta bárki, hogy például 1955-ben hány mázsás volt a búzaátlag, vagy közvetlenül ötvenhat után hány család tartotta a frontot a szövetkezetben. Érdemes kiragadni néhány adatot. A tsz szarvasmarhaállománya a következőképpen alakult: 1954-ben 24, 1955-ben 45, 1956- ban 87, 1957-ben 34, 1958-ban pedig 65. A tej mennyisége 1954-ben felül volt a tízezer literen. Két évre rá megháromszorozódott. (Az 1956-os évet szemléltető kannára 37 202 van írva.) ötvennyolcban 46 ezer liternél is többet fejtek. Két évvel ezelőtt a Győzelem összvagyona 3 259 512 forintot tett ki. ötvenhét végén majd 300 ezer forinttal volt könnyebb a serpenyő, ma viszont már megközelíti a három és félmilliót. Miután a megnyitóra egybegyűltek jó párszor végighordozták tekintetüket a grafikonokon, képeken, Kiss József elnök vezetésével megtekintették a termelőszövetkezet állat- állományát. Nem egy alkalommal hangzott fel elismerő szó, s kicsit irigykedő kijelentés. Állatokért ebben az évben kereken 800 ezer forintot vágott zsebre a szövetkezet. A gazdaemberek szemét gyönyörködtető tehenek, sertések — a hideg ellenére is — sokáig ott tartották az érdeklődőket az istállók és az ólak körül. A szemle után Kulin Sándor, a Keszthelyi Mezőgazda- sági Akadémia professzora tartott diafilmvetítéssel egybekötött előadást. ! Zala, Veszprém és fél Somogy ! megye tsz-eiben, állami gazda- I ságaiban szerzett tapasztalatai alapján mondott beszámolója nagy érdeklődést váltott 1 ki. i Előadása első részében a rétek, legelők fontosságával, az egyes gazdaságokban a kapásnövények, a pillangós növények, az őszi-tavaszi gabonafélék területének nagy-nagy aránytalanságával foglalkozott, s indokolta az ilyen állapot tarthatatlanságát. — Előfordult, hogy az említett megyék egyes termelő- 1 szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban például az összte- ' rület 49 százalékát bevetették őszi kalászosokkal, másutt meg a kapásnövényekre jutott 39 százalék, pillangóst meg semmit sem vetettek. Vagy: van állat, de nincs takarmány — esetleg fordítva. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a kettős termelés és másodvetés fontosságát — mondotta a továbbiakban Kulin professzor. — E módszerrel biztosíthatjuk az állattenyésztéshez és tartáshoz szükséges takarmány egy részét és még csak külön föld sem kell hozzá. Ezután az előveteményekről, a szerves- és műtrágya-használatról beszélt, majd az ésszerű takarmány- gazdálkodásról szólt. — Nem mindegy az, mekkora területről és milyen takarmányt állítunk elő. De azt is szem előtt kell tartani, hogy hoz-e annyit a konyhára az állat, mint a beléje etetett takarmány értéke. Egy 2500 literes tehénnek a fehérjeszükséglete — ha lucernát eszik — 0,8 katasztrális holdon terem meg. A keményítőérték pedig két holdon. Ha silót adunk neki, keményítő szempontjából 0,7, fehérjéből .4,6 katasztrális hold siló termésére van szükség. Egyoldalú etetésnél tehát ráfizet a gazda. Meg kell találni a helyes arányt, csak így térül meg a takarmány. Van rá példa, hogy a szarvasmarhák értéküknél jóval többet fogyasztottak. Takarmányozásnál még azt is tudni kell, hogy melyik állattal mit etessünk, mit kapjon a hizlalásra fogott tinó, mit a fejőstehén, s ha egyáltalán szükséges, melyiktől fogjuk vissza a takarmányt vagy az abrakot — mondotta befejezésül. A professzor előadását több hozzászólás követte. Utolsónak Kiss József, a Győzelem Tsz elnöke emelkedett szólásra. — Ha csak 80 százalékát valósítjuk meg az itt elhangzott javaslatoknak, s ha a tsz tagjai még többet törődnek az állattenyésztéssel, mint az egyik legjobban jövedelmező üzemággal, akkor ez a ma megnyitott kiállítás nem lesz hiábavaló. Gőbölös Sándor TSZ-EINK ÉLETÉBŐL Televízió a kercseligeti Búzakalászban A kercseligeti Búzakalász Termelőszövetkezet a napokban tartotta meg zárszámadó közgyűlését Gazdag eredményekről adhatott számot Kovács János, a szövetkezet elnöke. Elégedetten hallották újólag a tagok a beszámolóból — amit már korábban is tudtak —, hogy hatvan forint értékű részesedés jut minden munkaegységre.' Annak még Teicsárda nyílik az Ady Endre utcában Rövidesen új üzletet nyit a Kaposvári Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat az Ady Endre utca 11. szám alatt. Az üzletet tejboltnak, illetőleg tejcsárdának rendezik be. A 40—50 ezer forintos beruházással készülő tejcsárdát fővárosi színvonalúnak tervezik, amely a higiénia minden követelményének megfelel. Az üzletben két bárpult magasságú, hosszú asztal szolgál a reggeliző, uzsonnázó fogyasztók •kényelmére. Mindenfajta lék- sütemény, tej, kávé, kakaó — ez utóbbiak télen frissen forralt, meleg állapotban — kaphatók. Az üzletben presszógép is lesz, tehát feketét is mérnek. A tejcsárda napi 12 órán át tart nyitva, reggel 6-tól este 6.-ig. Legkésőbb január 1-ével nyílik meg Kaposvár e modem tejcsárdája. jobban örültek, hogy az osztalék nagyobb részét — mintegy hetven százalékát — készpénzben kapják kézhez. — Érdemes volt benevezni a versenybe. A kaposvári járás szövetkezetei közül mi szereztük meg az elsőséget — mondta az elnök. Aztán adatokat sorolt fel: — 100 hold szántóra 39 szarvasmarha jut nálunk. A szántó minden 100 holdja után eladtunk 126 mázsa hízómarhát és 47 mázsa hízott sertést. 320 holdnyi föüriünkből 56 holdon termeltünk pillangós növényt. Terv Termelőszövetkezet igyekszik kihasználni a város közelségét: a kertészetében termelt árukat Kaposvárott értékesíti. öthoWas öntözéses kertészetében ebben az évben több mint 25 mázsa paradicsomot, 140 mázsa zöldpaprikát, fejes káposztát, karfiolt és más zöldségfélét termelt több mint 300 mázsa mennyiségben. Ennek fele szerződéses volt, a másik felét pedig a kaposvári piacon értékesítette. A tsz dinnyetermelése is nagymértékben segítette a város ellátását Több mint 1500 Háromezer forint pénzjutalmat kapott a verseny győztese, a Búzaka'ász Tsz. A pénzhez tettek a magukéból, és vásároltak egy televíziós készüléket, amellyel a zárszámadás napján, üzemen kívül ugyan, de megismerkedtek a tagok. — Rövidesen beszereltetjük a televíziót a nagyterembe. Tsz- tagok és egyéniek is gyönyörködhetnek majd az adásban. — A terem kulcsát átadjuk a fiataloknak is — jelentette ki a közgyűlésen a hallgatóság nagy helyeslése közepette a termelőszövetkezet elnöke. került Répásról Kaposvárra, és szerződéses kötelezettségüket is teljesítették. Csak dinnyéből majd 100 ezer forint bevételre tett szert a közös gazdaság. A termelőszövetkezet öntözéses kertészetét a jövő évben korszerűsíti. Ugyanis eddig alulról történő öntözéses gazdálkodás folyt, ami nem nagyon vált be, ezért felületi öntözésre alakítják át, hogy ezzel is könnyebbé és olcsóbbá tegyék a kertészeti termékek előállítását. Több mini 300 mázsa kertészeti terméket adott el a rópáspusztai Első Ötéves Terv A répáspusztai Első ötéves mázsa görög- és sárgadinnye Párt- és kormánykBIdSttság utazott Csehszlovákiába A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására kedden este Prágába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány küldöttsége. A delegációt dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, államminiszter vezeti. A küldöttség tagjai: Biszkn Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Sík Endre külügyminiszter, Pries zol József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint Gábor József, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki útközben csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttséggel utazott Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Lehetőség van nagyobb összegű beruházásokra az 1959. évben Az Országos Tervhivatalban kedden délután tájékoztatták a sajtót az 1959. évi népgazdasági tervről. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke elöljáróban elmondotta, hogy az idei terv teljesítése a legtöbb területen kielégítő. Az előirányzottnál kedvezőbb lesz az eredmény az ipar termelési, beruházási, termelékenységi, önköltségi céljainak teljesítésében és kedvezőbbnek ígérkezik a devizahelyzet is. Az állami beruházások összege az évközi felemelés következtében a tervezett 9,5 milliárd helyett előreláthatólag 11,1 milliárdra alakul. Az idei jó tervteljesítés eredményeként a hároméves terv előirányzatainak az 1959. évre szóló tervszámait fel lehetett emelni. A jövő évi terv tehát, az eredeti elképzeléshez képest, bizonyos óvatos optimizmusra ad okot, de természetesen nem szabad túlzásba esnünk a várakozást illetően. A következő év terve legszembetűnőbben abban különbözik az ideitől, hogy a beruházási összegek felemelésével hatékonyabban szolgálja jövőnk megalapozását, mint az idei. Másik döntő jellemvonása, hogy túlnyomórészben magyar erőforrásokra épül. A terv teljes mértékben biztosítja a fizetési mérleg egyensúlyát. Reális számítások alapján az életszínvonal emelését is sikerült úgy előirányozni, hogy előreláthatóan pár tized százalékkal meghaladja majd a hároméves operatív terv 1959-re jutó tervszámait. A hároméves tervben előírt fejlődés gyorsítása a jövő évi javaslatban leginkább az állami beruházások felemelésében jut kifejezésre A tervezett állami beruházások összege 13100 millió forint. Ez az előirányzat az idei várható teljesítésnél lényegesen több, a hároméves terv 1959. évi előirányzatánál pedig 2200 millió forinttal magasabb. Ha ehhez hozzászámítjuk a termelőszövetkezeti és a kisipari beruházásokat, a beruházási ösz- szeg eléri a 14,7 milliárd forintot. Ilyen magas beruházási szintet 5—6 éve nem ért el a népgazdaság. A terv a reálbéreknek 2,8, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének pedig mintegy 4 százalékos növekedését irányozza elő. A terv fő előirányzatai részleteiben a következők: A szocialista ipar a javaslat szerint 87,7 milliárd forint értéket termel 1959-ben, ami az idei" várható termelésnél 4,7 százalékkal több. A szocialista ipar 4,7 százalékos növekedésén belül a minisztériumi ipar termelése kereken hat százalékkal lesz nagyobb. A mezőgazdasági előirányzatok az idei várható eredményekhez képest 5,2 százalékkal magasabbak. A vetésterület szerkezete az idén kialakulthoz képest csak kisebb mértékben változik. A kenyérgabona vetésterülete az 1958. évi elmaradás miatt átmenetileg emelkedik. Jelentékenyen — hetven százaléktól — több lesz a fővetésű silókukorica területe. A cukorrépa területe lényegében az ideinek felel meg. A belterjes gazdálkodás fejlesztését célozza a zöldségfélék vetésterületének emelése. 168 900 holdról 210 000 holdra, a szőlőterületek rekonstrukciója során 10 000 hold új szőlő telepítése és az üzemi gyümölcsösök területeinek növelése 9500 holddal. A mezőgazdaság fejlesztését, a szocialista átszervezés anyagi előfeltételeit, jelentős eszközök biztosítják. Az állami erőforrásokul eredő beruházás összege a termelőszövetkezeteknek engedélyezett hosszúlejáratú hitelekkel együtt eléri a kétmilliárd forintot. A hosszúlejáratú hitel az ez évinek körülbelül kétszerese lesz. Műtrágyát az ideinél 60 ezer tonnával többet, mintegy 576 700 tonnát kap a mezőgazdaság. Az egy hold szántó, kert és szőlőterületre jutó mennyiség az idei 50,5 kilo- grammal szemben 57,5 kilogramm lesz, ami eléri a hároméves tervben 1960-ra előirányzott színvonalat. A tervezett termelés alapján a felvásárlás 8,7 százalékkal lesz több. A tervezett külkereskedelmi áruforgalom, az idei várhatóhoz viszonyítva 13,6 százalékkal emelkedik, ezen belül a kivitel 10,2, a behozatal 17,7 százalékkal növekszik. Az előirányzott külkereskedelmi áruforgalmi terv a népgazdasági terv céljaival összhangban áll. A nemzeti jövedelem az előző évi várható színvonalhoz képest körülbelül 6,6 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem színvonala 1,4 milliárd forinttal, 1,3 százaléktól magasabb a hároméves tervben 1959. évre előirányzottnál. De nemcsak a nemzeti jövedelem növekedése kedvezőbb, hanem felhasználási arányaiban is változás várható. A lakosság fogyasztási alapja 1959- ben az előző évhez képest 6,3 százalékkal emelkedik. A belkereskedelem tervezett forgalma 6,4 százalékos emelkedést mutat. Növekszik az iparcikkek részesedési aránya, az élelmiszerforgalomban emelkedik a magasabb tápértékű élelmicikkek mennyisége. A ruházati cikkek forgalma az 1958. évi várható teljesítéshez képest 7,8 százalékkal lesz nagyobb és javulást irányoz elő a terv a minőség, valamint a választék tekintetében is. Csokoládéfélékből 16,6, tojásból 10,6, tejből 8,9, sörből 3,4, borból 6,5, almából 32,4, déli- gyümölcsből, gyarmatáruból 27, gazdacsizmából 17,4, 250 köbcentis motorkerékpárból 4,5, mopedből 52,2, televízióból 132, padlókefélőgépből 27,1, hűtőszekrényből 140, tetőcserépből 11,8, hálószobabútorból 40, kombináltszekrényből 62,4, konyhabútorból 28,6 százalékkal kap többet a kereskedelmi hálózat az 1958. évinél. Ilyen jelentős javulás ellenére is marad néhány árucikk, amelyből 1959-ben sem lehet az igényeket teljes mértékben kielégíteni, így például lakástextil, fenyőfűrészáru és bútor. A tervezett vásárlóerő összhangban áll az árualappal, de az árualapok összetétele nem mindenben felel meg majd á fogyasztók igényéinél!. A kereskedelem vezetőinek igen fontos feladata lesz a rendelkezésre álló árualapok olyan elosztása, hogy a hiánycikkek köre minimálisra csökkenjen. Az ipar feladata viszont az, hogy azokat a cikkeket gyártsa, amelyre a keres- . kedelemnek. a lakosság igényeinek kielégítésére szüksége van. A terv biztosítja a hároméves terv-előirányzat l^kás- és iskolaépítési céljainak végrehajtását. Állami erőből körülbelül 13 350 lakás, az OTP öröklakásépítő akcióban pedig 1700 lakás építését irányozza elő a terv. A magánlakásépítési segítésére az OTP-n keresztül mintegy 620 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt juttat az állam a bérből és fizetésből élőknek. Ez 12 000—13 000 állami támogatásos családi ház építését teszi lehetővé A parasztság lakásépítéseivel számolva további mintegy 12 000—13 000 családi ház saját erőből épül, az ehhez szükséges építőanyagot biztosítja a terv. Ily módon 1959-ben állami és magánerőből ösz- szesen körülbelül 37 000— 38 000 lakás építése várható. Állami erőből előreláthatólag 1085 általános iskolai osztályterem kerül befejezésre: Ezenkívül társadalmi és egyéb erőforrásokból (községfejlesztési alap) további 200— 300 általános iskolai tanteremre lehet számítani, tehát összesen 1200—1300 tanterem a szaporodás ezen a téren. Az egészségügyi, szociáliskulturális ellátás javulását mintegy 500 új kórházi ágy és az orvosi körzetek számának 44-el való növelése mutatja. A terv szerint a szocialista szektor keresőinek száma 84 ezer fővel növekszik. A legjelentősebb növekedés az állami iparban következik be. Itt körülbelül 23 000 fő lesz az új dolgozók száma. Az állami építőiparban 15—17 500, az állami kereskedelemben 12 000, a közszolgálatban 15 000 fő növekedésre számít a terv. Tájékoztatását azzal fejezte be, hogy a népgazdaságunk további erősödését szolgáló 1959. évi terv valóra váltásában a párt és a kormány számít a munkásság, a műszaki értelmiség és az egész dolgozó magyar nép odaadó támogatására.
