Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. december 7. r()ujzafött a légi ducik Már öreg este volt, mikor valami mégis hiányzott, a ré- Tóth Imrén é, aki Zom- benyitottunk RingliÁdám- gi társak, a közösség, az bárói (Tolna megye) jött ide h o z, a tabi Űj Élet Termelő- együttlpt. Egyszer <már meg- dolgozni férjével és kislányászöv’etkezet elnökéhez, iróasz- próbáltam az egyéni életet, val, lakást szeretne, tala mellett ült, s a világért utána szövetkezeti tag lettem — Megoldjuk — ígéri az sem vette volna le tekintetét és újra egyéni gazda. Mérlegelni tudom, hogy bár sokat szereztem, de nem többet, mint a szövetkezetben tudtam volna, s mennyivel nagyobb elnök, de úgy, hogy ez már annyit jelent, mintha megvalósult volna. Egy férfi kevesli az idei részesedést. — Ne csodálkozz ezen — vág vissza —, az előző évi vezetés sok mindent elrontott, pedig — sóhajt fel — volt itt ágy, csak nem tudtak betett már korábban kiszemelt valami jelentéktelen tárgyról. Gondolkodott. — Voltam én már elnök — kezdte. 1952-ben Petőfi néven fáradsággal, mint ott. alakítottunk termelőszövetke- Megtörli homlokát: zetet 25 családdal. Még a ne- — Vártam, hogy hívjanak, vét is én adtam. A megala- Hívtak és visszajöttem, kulás után, túl jutva a kezde- s nem is üres kézzel. Két feküdni, ti nehézségeken egy-egy kicsi- lovat, egy új kocsit, egy va- S máris sorolja a jövő évi vei mindig több lett a vágyó- donatúj kapálóekét és más terveket. A hét bikát, a tíz nunk és könnyebb az életünk, felszerelést hozott magával, üszőt, a harminc sertést — Építettünk egy halastót, egy ami összesen 24 000 forintnak ehhez vesznek még hatot —, borjúistállót, belevettük ma- felel meg. gunkat a jószágtartásba Egy- Most már ismét itt van, szóval gazdálkodtunk. Társa- köztük van. — Lesz, ami lesz, im is mind kisparasztok vol- én többet az életben nem méták, megértettük egymást. gyek ki innen — mondja. Ne- Lassan szaporodott a csa- héz körülmények között vet- ládolc száma. Az ötvenhat kő- te át másfél hónappal ezelőtt dolgozik az egyénieknek is, rüli években már 786 hold a termelőszövetkezet vezeté- megkeresi az abrakot. A nö- földön dolgoztak, 104 taggal, sét. Gép kellett volna, de vénytermelésben a szerződé- és nemegyszer osztottak 40 nem volt. A gépállomáson azt ses magokra helyezik a fő forinton felül részesedést. mondták neki, hogy két nap- súlyt. Tíz-tíz hold naprafor- De vége lett. Felfelé ívelő pal előbb jelentsék be igény- gát, szójababot, sárgaborsót és útjukat aláaknázta az ellen- lésüket: hat nappal előtte szóltak, s mégsem kaptak. Visszaüzenték, hogy »lerobbant« a lánctalpas. — Pedig — teszi hozzá — nem kellett félniük attól, hogy nem kapják mind leszerződik hizlalásra, mert nem fajállatok, és nem érdemes továbbtenyésztésüktizenöt hold baltacímet stb. fognak termelni. 365 hold az összterületük, s ebből 135 holdon szerződéses növényeket termelnek, ami jobban kifizetődik. — Nehezen indultunk — válaszol újra az előbbi férfi panaszára. — De merem állítani, hogy jövőre ötven forinton felül osztunk. Bízik a szövetkezet jövőjében a gazdálkodáshoz jól értő, ötven esztendős elnök. Azt is tudja, hogy mellette áll, megérti és támogatja a tagság. — Ha ma kevesen vagyunk is azért megtesszük a magunkét. Nemsokára meg úgyis többen leszünk. Az elmúlt hetekben nem volt időm az »enyéimmel« beszélgetni. Most már szűnik a kinti munka, ráérek majd házról házra járni. Tudom ám, kihez kell re áldozni. Helyettük majd új inennem, meg a népnevelő tenyészállományt állítanak be. Darálójuk, minthogy sokat tehetségemet sem veszítettem el — mondja búcsúzóul, és hozzáteszi: — Mire újra eljönnek,már az lesz a táblán, hogy »Petőfi Termelőszövetkezet«, mert visszavesszük a régi nevünket... Szentai Sándor forradalom. A szövetkezet helyi ellenségei felbomlasztották a közös gazdaságot. — Kár volt — sóhajt fel az elnök, s egy más világ jut az eszembe, ami azután követke- meg a munkadíjat, mert idő- zett. — Szerettem a termelő- szövetkezetben dolgozni — tekint vissza még —, s nem is egyszer hangoztattam a zűrzavar után: emberek, álljunk vissza. De hát — és nagy szünetet hagyva azokra gondol, akik ebben lehetett. Igaz, a szövetkezet Űj Élet néven újjáalakult 10—12 taggal, de ő akkor már elkedvetlenedve a sok hiábavaló próbálkozástól és az egyes emberek ellenségeskedéseitől, csak megmaradt egyéninek, öt hold juttatott és nyolc közben kiadta a bank a fedezeti igazolást. Csak később bocsátottak rendelkezésükre szállítógépeket is. Éjjel kellett hordaniuk a répaszeletet, hogy ki ne késsenek az időből. Az elnök gátolták — nem is köztük volt. Személyes példamutatásával serkentette a tagokat. Kukoricaszárat vágtak, és silóztak, hogy legyen mit enni jószágaiknak, ha eljön a tél. Mindenütt ott volt, segített, lelkesített, és nem is maradt egyedül. Olyan társakra talált, akiknek egy a céljuk: kijavítani a múlt és hold bérelt földön gazdálko- jelen hibáit és építeni a jövőt. dott. S megmutatta, hogy egyedül is tud létezni. Másfél év alatt 10 sertést, két fejőstehenet és két üszőt mondhatott mayáénak, mint szorgalma és szakértelme eredményét. — Nem panaszkodom, jól ment —> magyarázza. — De Most sincs már egyedül, gyakran nyikkan az iroda ajtaja, egymásután jönnek a tagok. — Talán gyűlés lesz? — Nem — válaszolja —, csak hát össze-összejövünk, s ilyenkor közösen beszéljük meg a tennivalókat. Jó, ha tudják a gazdák A fejőstehenek téli takarmányozásáról Beköszöntött az az időszak, amikor át kell térni a téli takarmányozásra. A fejőstehenek téli eleségének elmaradhatatlan része a szálastr.karmány. Ennek hiányában könnyen emésztési zavarok állnak elő. A jó gazda számításokat végez, megállapítja, hogy állatainak mennyi takarmányra van szüksége az év során. Ennek megfelelően állítja össze vetéstervét is. Egy tehénnek rendszerint 8—10 kg a napi széna adagja, de a szálas- és egyéb takarmányok napi adagjának nagyságát részben az szabja meg, hogy mekkora a készlet. Úgy kell a készlettel gazdálkodni, hogy a tél minden napjára jusson egyenlő nagyságú szálasadag. A napi adag felső határának megállapításakor pedig arra is kell gondolni, hogy a gyomor szálasokon kívül még egyéb takarmányt is befogadhasson, amennyi a kellő tápanyagot biztosítja. Különösen vemhes teheneknél tartsunk mértéket a szálastakarmányok etetésében, nehogy a túletetés gátolja a magzat nyugodt fejlődését. j Nagyon kívánatos, hogy idejében lekaszált, gyorsan megszárított és jól betakarított szénát etessünk. Ez fontos elsősorban MIÉRT „szagos44 az étkezési burgonya? Napjainkban gyakori jelenség, hogy üzemi munkásétkeztető helyeken, vendéglőkben, magánháztartásokban a burgonyából készített ételeket a fogyasztók azok megkóstolása után félretolják. Azt mondják: “büdös«, élvezhetetlen. Ennek következményeként a városi, illetve a burgonyából nem önellátó embernek gondot okoz a burgonyavásárlás. Helyesebben a szagmentes burgonya vásárlása. Az alábbiakban arra szeretnénk válaszolni, hogy miért «-büdös«, miért szagos a burgonya. Néhány éve Somogy megyében is megjelent a burgonya ellensége, a burgonyabogár. Államunk felismerve a nagy veszélyt, hatalmas anyagi áldozattal magára vállalta a vé- dékezés költségeit addig, amíg | a burgonyatermelők még nem ismerték, s nem sajátították el a bogár elleni védekezés helyes módjait. 1957- ben a védekezés még ingyenes volt. A védekezést a me- j gyei növényvédő állomás vé-1 gezte. Szagos burgonya akkor nem is volt, 1958-ban államunk a burgonyabogár elleni védekezést a tsz-ek kivételével — a termelők kötelességévé tette, s biztosította az elegendő, hatásos védekezőszert. A helyes védekezőszerek neve: Hungária Matador, Nikéről, DDT-poro- zószer, DDT 50 százalékos permetezőszer é6 Holló 10 permetezőszer. Az ezekkel végzett védekező munka ‘ nyomán a burgonya szagmentes, élvezhető. Számos egyéni termelő sokfajta védekezőszert használt a burgonyabogár irtásához, így pl. az Agritox- néven ismert HCH-vegyszert is. Ahol ezzel a szerrel permeteztek, ott szagos, büdös, élvezhetetlen a burgonya. A termelők ezeke',. a szereket szerződéses növéseik porozására kapták valamelyik termeltető vállalattól, ■> ződést a toponári növényvédő vagy a földművesszövetkeze-! állomássá!, melynek szakemtekben a boltvezetők a helyes védekezőszer helyett adták el. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, szakcsoportok földjein, ahol a növényvédő állomás illetve az állami gazdaságok motoros gépeivel és helyes védekezőszerrel történt a védekezés, ott a burgonya szagmentes. Ezekről a helyekről tehát nyugodtan lehet vásárolni burgonyát. Mi a teendő a jövőben? Minden termelő használjon helyes védekezöszert, s vásárlás előtt kérje ki a gazdasági felügyelő, agronómus szakvéleményét. A burgonya- termelő vidékeken lakó gazdák mór* r*- VHclcr>nolr c'/p-pazért, mert a jói betakarított széna sok A- és D-vitamint tartalmaz, ami az állatok részére nélkülözhetetlen. Ha kevés a széna, akkor a szálas szükséglet nagyobb része szalmafélékkel is kiegészíthető, de ilyenkor természetesen a kellő tápláló hatás elérése több abrakot igényel, ami a takarmányozást megdrágítja. A fejőstehenek a szálastakarmányokon kívül hálás fogyasztói a gyökérgumós és egyéb nedvdús takarmányoknak is. Ezek a takarmányok növelik a tejhozamot. Burgonyából naponta és egyedenként 15 kg-ot nyersen, és párolva 20—25 kg-ot is etethetünk, takarmányrépából pedig 25—30 kg-ot. Cukorrépából 10-15 k-os a napi adag. A kétféle répát azonban - ha mód és lehetőség van rá keverve etessük. Etethető a tehenekkel tarlórépa és karórépa is. Arra vigyázzunk, hogy e két ré- paféleség adagja ne legyen nagyobb 10-15 kg-nál, mert a tej és tejtermékek ízét rontjuk a nagyobb adagokkal. Nagyon ízletes a takarmánytök, melyet lehet tisztán is, silózva is (pl. kukoricaszárral keverve) etetni. Különösen indokolt jól erjesztett zöldtakarmányt etetni a tehenekkel. A fejőstehén szívesen fogyaszt mindenféle silótakarmányt, ha a konzerválás (tartósítás) sikerült, s így a silótakarmány nem vajsavas, ecetsavas, penészes, vagy rothadt. Ebből 20—30 kg-os napi adagot számítsunk. Jó minőségű széna, gyök-gumósok és szilázs etetésével pótabrak nélkül elérhető a napi 8—10 liter tej termelése. Ennél magasabb tejhozamhoz szükséges a fe béréi a tel folyamán minden _ _ t , k üzsÁoet fí>lkprí*cn«k « K/ak- sabb tejboíamhoz szükséges a íe- ^ozseget reuceresneK, es szak- jösteíiénnek pótabrakot is adni. mai felvilágosítást adnak. Lehetőség szerint a pótabrak-adaA gazdáknak is érdeke a sót úgy állítsuk össze, hogy a helves védekezés KiizefféK/- 1 “P*nyagh‘ányt ne egy-két, ha- , Veaei£ezfs; ,f-OZe* , | nem minél több abrakféle keveaégugyileg is indokolt a szak- • rék-íyel fedezzük. A keverékeket szerűség, mert a helytelen | ugyanis nagyobb étvággyal főszerek felhasználása miatt; sy»szija az állat és így tőkéie- , j tesebb az emésztés is. A potaba DUigonya, j rakot úgy adagoljuk, hogy az alaptakarmányon megtermelt tejen felül minden liter tejre nemcsak büdös de az élő szervezetre káros is. A jövő esztendőben a szagos, élvezhetetlen burgonya nem talál gazdára, a termelőnek érdeke a jó védekezőszerrel történő porozás azért is, mert minden visszaélés rendeletbe ütközik. Fülöp Mihály, a növényvédő állomás főagronómusa. 35-40 dkg kevert abrakot adjunk, Nagyon jó és kívánatos, hogy a termelés alapján vezessük be az egyedi takarmányozást, ami azt jelenti, hogy annak a tehénnek adjuk a legtöbb pótabrakot, amely a legtöbb tejet termeli. Ezzel olcsóbbá tehetjük a takarmányozást, azoknak az állatoknak nem adunk, melyek nem érik el a megfelelő termelési szintet. D. I. Textil szaküzlet Kaszab Lajos, a csokonyavisontal ktsz homokszentgyörgyi cipészrészlegének dolgozója munka közben. Karácsonyi vásár a nagyatádi boltokban egyáltalán nincs, motorokban válogatni lehet. 43 fajta, 70 különböző nagyságú és minőségű rádió várja, hogy szórakozást vigyen a vásárlók otthonába. 20 kerékpár, választékos zománcedény-készlet van raktáron. 3 fajta, 4 mázsa szaloncukor vár eladásra. A szaküzlet havi forgalma közel 400 000 forintos, csak az a baj, hogy kicsi a bolt. Remélik, hogy á jövő évben korszerűsítik. 2 400 000 forint értékű árukészletben válogathat a nagyatádi földművesszövetkezet textilszaküzletének vásárló közönsége a karácsony előtti időszakban. Naponta 400—500 vásárló fordul meg az üzletben. A vásárlók részben nagyatádiak, de nagyon sok vevő jár ide a környékről is. Nem is lehet ezen csodálkozni, hisz az árukészlet minden igényt kielégít. Hogy csak néhány adatot mondjunk: 250 öltöny, 100 fajta férfi ruhaszövet, 400 fajta női ruhaanyag, 300 féle női készruha, 1500 pár cipő, csizma, és gazdag választékú kötött áru van a nagyatádi boltban. Október és november hónapban 2 300 000 forintos forgalmat bonyolított le a szaküzlet. E két hónap közül is a jobb az előbbi volt, amikor 1 200 000 forint értékű áru talált gazdára. Ekkora forgalmat még soha nem ért el a nagyatádi ruházati szaküzlet. Nem is meglepő a nagyatádi textilbolt jó munkája, hisz dolgozói — llics József boltvezető, Sárái Béla, Vidák Imre, Frányó Lajosné és Dobás Rózsi eladók és mások — munkaversenyben vannak, udvariasak, és valameny- nyien elnyerték a kiváló dolgozó címet. Említésre méltó, hogy az üzlet legtöbb dolgozója hosszú idő óta ott van az áruházban, és leltárhiányuk még nem volt. | Vas- műszaki szaküzlet Itt 1 250 000 forint értékű áru vár gazdára. Soha nem volt ennek a boltnak ekkora árukészlete. Mivel a szaküzletben élelmiszert is árusítanak, átlag 2000 ember fordul meg itt naponta. Hiánycikk | Játék- és sportszer szaküzlet | Nagyatádon a játék szaküzlet egyike a legszebbeknek. A bolt belseje állandó kiállítás, az oda belépő nem is tudja, mit csodáljon meg legelőször. Meggyőződtek a nagyatádiak a játék szaküzlet gazdag árukészletéről, a november 21— 22—23-án megrendezett kuli* túrcikk-kdállításon is, ahol a legszebb rész talán a játékkiállítás volt. Több mint 60 ezer forint értékű játékárut, kozmetikai cikket, órát és ékszert adtak el e három nap alatt. A kiállítást Kocsis Vilmos boltvezető rendezte. A bolt példaképe lehet az ilyen jellegű üzletnek. 300 000 forint értékű játék« áru, kozmetikai cikk, óra- és ékszeráru vár eladásra. Ä boltvezető azt reméli, hogy a decemberi forgalom meghaladja majd a 200 000 forintot; Lehet válogatni a bolt árukészletében, mert a legdrágább villanyvonattól, babáktól, mackóktól kezdve a legkisebb, olcsón kapható játékokig nagy választék van a nagyatádi fmsz játék szaküzletében. A három szaküzlet a karácsonyi vásárt december 7-én, vasárnap rendezi. D. Z. Ismeri és segíti őket Xerefere a szabadi utcán. Gyurákovies János részletes felvilágosítást ad a Tengődi | Állami Gazdaság ; munkájáról. A terméseredmények, az őszi szántás-vetés, az állathizlalás és tenyésztés meg a téli ! szakoktatás megszer- j vezése, a gazdálkodás ! várható éwégi mérlege és egyéb fontos dolgok számadatait fejből sorolja. Ebben nincs is semmi különös, hiszen az igazgatónak ismernie kell a rábízott gazdaság életműködését. • — Hát a Kossuthban mi újság? — hangzik kérdésünk. 1 — Elvetették az őszieket, végeztek a mélyszántással... — mondja ugyanazzal a tájékozottsággal, 1 mintha a szövetkezetnek is ő volna a vezetője. És ez nagyon jól van így... — Lássuk az előzményeket! A tavasszal alakult meg Tengődön a Kossuth Termelőszövetkezet 8 családdal, csaknem 200 hold földön. Nem sokkal később értekezlet volt a megyénél. Gyuráko- vics elvtárs feszengve hallgatta az előadó szavait: «...Ott van .például a tengődi eset. Áz új tsz-ből kilépett két család. Az a veszély fenyeget, hogy elfogy a tagság, és megszűnik a szövetkezet. Az állami gazdaság vezetői a megalakításkor segítettek, de a megszilárdításra nem fordítanak kellő gondot — És ml történt ezután? — Elhárítottuk az elszéledé® veszélyét. Vettünk fel öt családot — mondja Gyu- rákovics elvtárs. — Baj volt a vezetéssel: Sutyor Lajost, a bérfelelősömet bíztam meg a szövetkezet patronálásával. Társadalmi munkában látja el a tsz irányításával kapcsolatos teendőket. Sörös Géza, Für György, s a tagság egésze mellé állt, és közösen valósítják meg a helyes elképzeléseket. — Mik ezek az életrevaló kezdeményezések? — Tíz anyakocát vesznek. Van már tíz hasas üszőjük, s a jövőben meghizlaljók a tenyésztésre nem való borjakat, malacokat. Ezek árából meg a tejpénzből legalább havi háromszáz forintot fizetnek ki egy-egy tagnak előlegként. Ha sikerül az év, bőven lesz abrakja a tsz-nek: hetven hold őszi árpát vetett. Nem akármilyen a gabonájuk, mert tisztított vetőmagot adtunk nekik hivatalos áron. A talajelőkészítésben sincs hiba. Sutyor elvtárs keresztülvitte, hogy a Kossuth az állami gazdasággal tartsa a lépést a nagy adagú műtrágyázásban is. Rövid, de meggyőző ez a beszélgetés. A Tengődi Állami Gazdaság — és annak igazgatója — ismeri a helybeli termelőszövetkezet belső életét, és segít neki a kezdő év nehéz- . sógének legyűrésé- ben. «. *
