Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
Vasäm&p, 1958. deeember T. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kaposvár—Moszkva Beszélgetés egy utazó főmérnökkel a KGST ülése után Nemrég ért véget a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának moszkvai pamut-fonóipari ülése. A KGST tanácskozásainak az a célja, hogy a szocialista tábor országai kicseréljék gazdasági tapasztalataikat, és összehangolják együttműködésüket. — A KGST legutóbbi ülésszakán, november 18-tól 25-ig a pamutfonóipar továbbfejlesztéséről, a kutatások eredményeiről, a termelékenység fokozásáról volt szó — mondja Csepregi Győző, a kaposvári Textilművek Kos- suth-díjas főmérnöke, aki abban a kitüntetésben részesült, hogy a magyar küldöttségben vezetőhelyettesként kapott helyet. Beszélgetésünkkor még szinte látni rajta az »út porát«, érezni a moszkvai utcák levegőjét.: ? — Milyen volt a KGST ülésének munkastílusa? — Az ülést a Szovjetunió rendezte. Az egyetlen programpontot^ a pamutfonóipar helyzetét elemeztük mélyrehatóan. Az ülésszak alig több mint egy hetében öt napon át különböző küldöttségek tudományos előadásait hallgattuk meg. Az előadásokat nagyszerű tudományos viták követték. Nem dicsekvés akar lenni, de á magyar küldöttség javaslataival, elgondolásaival igen szépén szerepelt. Különösen küldöttségünk fiataljai. Annak is köszönhető ez, hogy minden fontosabb tudományos kérdést először csoportunkban is megvitattunk, és egységes álláspontot foglaltunk el. — Ön mennyire kapcsolódott bele a napirend tárgyalásába? — Előadást nem tartottam, hanem hosszabb lélegzetű hozzászólásom hangzott el, persze magyarul, amit az egyik, valamikor Moszkvában tanult kollégám tolmácsolt oroszul. Az ülés nyelve egyébként a német és az orosz volt. . — A vita után meglátogattunk néhány Moszkva környéki üzemet, pamutfonót, kord- ,cérnát előállító, gyárat. Példás rendet láttunk mindenütt. Feltűnt az egyes folyamatok nagyfokú automatizálása, a munka megkönnyítése. — Mi a véleménye az ülésről? — Rendkívül hasznosnak tartom. Kicseréltünk, átadtunk egymásnak olyan tapasztalatokat, amelyeket az egyik nemzet már kikísérletezett, és a másik átvehette anélkül, hogy a kísérletezést végigcsinálná. Az ülést valóban a kölcsönös segítségnyújtás jellemezte minden szocialista ország részéről. Különösen elmondható ez a Szovjetunióról, amely önzetlenül adott át olyan tapasztalatokat is, amelyek éppen kutatás alatt voltak. A kapitalista államok ilyesmit hasonló stádiumban hét lakattal őriznek. Egyébként, ha a Szovjetunió megvalósítja a pamutfonóiparban kialakított terveit, maga mögött hagyja a kapitalista országokat. Nagyszerű szakember gárdája van. Csupa professzor és kandidátus. Hatvan-hetven éves tudósok serege, akik egészen aprónak tűnő kérdésekkel is igen mélyrehatóan foglalkoznak anélkül, hogy elvesznének a részletekben. — Először vett részt a KGST ülésén? — Másodszor — hangzik a válasz. — Két éve utaztam először a KGST tanácskozására. — Milyennek tűnik Moszkva most, két év után? — Fejlődés, fejlődés, megint csak fejlődés! Annyira rohamos ez, hogy igen rövid idő után is szembe tűnik. Automatizálás, szakadatlan építkezés, egyre feljebb emelkedő életszínvonal jellemzi a szovjet életet. A moszkvai üzletek tömve vannak áruval és vásárlóval. Az emberek igen jól, divatosan öltözködnek. Egyszóval jól élnek. Búcsúzóul még ennyit mond Csepregi elvtárs: — Hamarosan valószínű megint utazom, ezúttal irány Közép-Kelet, Pakisztán. Szegedi Nándor Udvariassági verseny a kereskedelemben A kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete a párt megalakulása negyvenedik évfordulójának tiszteletére udvariassági versenyt indított a kereskedelmi dolgozók között. Az udvariassági versenybe a Népbolt Vállalat dolgozói is bekapcsolódtak. Elhatározták — noha ez a verseny alapos és céltudatos munkát kíván meg a boltok valamennyi eladójától —, hogy az udvariasság terén is szép eredményt érnek el. A szakszervezeti verseny- bizottság részletes tervet dolgozott ki annak elősegítésére, hogy a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezetének felhívásában közzétett versenypontokat — hibátlan bolti és belső rend, jó és ízléses csomagolás, előzékeny kiszolgálás, udvarias köszönés, pontos számolás és mérés, az áruválaszték bősége,, szép és ötletes kirakat — mindenképpen teljesíthessék. A népbolt szakszervezeti bizottsága a legutóbbi taggyűlésen a versenyt kiszélesítette. A szak- szervezet vezetősége további Túlteljesítette tervét a Tejipari Vállalat Még jóval a választások előtt munkaverseny indult a Tejipari Vállalatnál. A termelési terv 110, az export-terv 130 százalékos teljesítését vállalták. Arra is törekedtek, hogy legalább 95—96 százalékos arányban I. osztályú export-vajat készítsenek. A verseny kiterjedt a fontos alapanyagra, a kazeinra és a felvásárlásra is. A verseny eredményeit tíznaponként értékelték. A legutóbbi eredmények azt mutatják, hogy vállalásaikat minden téren túlteljesítették. Az export-tervet 155 százalékra, a minőségi tervet 97 százalékra teljesítették, a kazein 95 százalékos minőségi terve 0,5 százalékkal szépült. Az eredményekben nagy része volt a KISZ-fiataloknak, akik az idősebb munkásokkal együtt szív- vel-lélekkel láttak hozzá a vállalások teljesítéséhez. Valamennyien tudták, hogy a terv túlteljesítésével az üzemi nyereséget is, tehát az évvégi részesedést is növelik. segítséget nyújt a verseny sikeres lebonyolításához a boltegységekben is. Remélik a népbolt dolgozói, hogy amint az év első felének eredményei alapján elnyerték a »-Kiváló vállalat« címet, úgy az udvariassági versenyben sem maradnak le. Befejezték éves tervüket a Barcsi Fűrészüzem és a Finommechanikai Vállalat A napokban fejezte be glo- ( bális éves tervét a Barcsi Fűrészüzem. Az aránylag nagy tervszámmal dolgozó, és több üzemrészét tekintve korszerűtlen gyárban arra törekedtek a munkások, hogy előrelátóan megelőzzék az évvégi — igen sok hátránnyal és, kellemetlen- séggél járó — kapkodást. Az év hátralévő részében a terven felül. vállalt kötelezettségeket is teljesíteni akarják. Hasonló eredményről, .számolhat be a Kaposvári Finommechanikai Vállalat is. Az üzem az elmúlt év nehézségeinek örökségét az idén leküzdötte, és igen szép termelési eredményeket ért el. Ahogy tervezték, áz év vége előtt több mint fél hónappal befejezték éves tervüket. A következő hetekben felkészülnek a jövő esztendőre, elvégzik a lelJó ütőn halad ja Kaposvári Erdőgazdaság szakszervezete r i Két évvel ezelőtt a ME- DOSZ megyei elnöksége szak- szervezetünket Somogy megye legro6Szabbjai közé sorolta. Partszervezetünk felfigyelt erre a jelenségre. Tavaly november 11-i taggyűlésünkön napirendre került a szakszervezet vizsgálata. Behatóan elemeztük a munka fogyatékosságainak okait, feladatokat szabtunk, a legjobb pártmunkásokat meghatározott tennivalóval a szakszervezetbe küldtük dolgozni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szak- szervezetünk taglétszáma azóta ötszázról ezerre szaporodott. Nehéz küzdelmek közepette erősödött meg. Visszaverte ez ellenforradalom után még jó ideig ható demagóg nézeteket, azt, hogy a szak- szervezetnek nincs más dolga, mint bizonyos érdekvédelmi feladatokat lásson el. A helytelen munkaszervezés, a mesterségesen szított ellentétek, a pénzügyi és tervlazaság, a fetározást, és megkötik a hátra-$ lelőtlen anyag- és értékkezelésen kívül ez a szemlélet is lévő szállítási szerződéseket. cÁz ííjzáqlré jegyzetei Jú( j okozta a i ezelőtti gazdaság egy évvel SÖSPEREC Már többször hallottam, hát kikívánkozik toliamból. Valójában nem nagy dolog, hiszen csupán a kifliről van szó meg a perecről. Pontosabban a sósperecről és a köményes kifliről. Mert jó, jó, ami sütőipari vállalatunk éppen elég kiflit csinál, és jól is — mondják a panaszkodók —, de a sokezer kifli közül egyetlenegynek a tetejére sem hintenek sót vagy néhány szem köméfiyt. Pedig ez nem mai találmány. Hagyománya van, és akadnak emberek, akik a sósperecet, meg a köményes kiflit az egyik legíz- letesebb reggeli falat-nalj;.tartják, es sokért; nem adniuk, fia jóízűen beleharaphatnának. Nem nagy ügy ez, persze, hogy nem. Mint ahogy az sem lenne valami nagy megerőltetés, ha a sütőipari vállalat \ ként elkapkodott kazánjavítás következményeit a 48-as Ifjúság útja nagy bérházának 36 lakója. Az 1KV elmulasztotta a kazánok nyári generálozását. Ehelyett egy szerelőt küldött szeptember végén, akire ezenkívül vagy húsz központi fűtés rendbetétele várt. Mit is csinálhatott mást, mint pepecselt mondják —, és eltávozott. Amikor aztán engedetlenked- ni kezdett a kazán, jött egy kisiparos, aki megint csak másfélmillió forintos veszteségét. Szakszervezetünk vezetősége és aktívahálózata ma főként a termelésben részt vevő vagy a termelést közvetlenül irányító személyekből tevődik össze. így beosztásuknál fogva Is állandóan részt vesznek a termelőmunka szervezésében, felelősek a gazdaságos terve- — ahogy ) zésért. A szakszervezeti bizottság a pártszervezet javaslatára életrehívott termelési- es bérbizottságban ágazatonként foglalkozott az idő- és nemigen tehetett mást a nagy t teljesítménybér megfelelő és javítást igénylő kazánnal, mint pepecselt rajta, a lényeg alig változott. Pedig a -lényeg-' sajnos, most is ott lát igazságos kialakításával. Vizsgálta a védőruhák, munkaeszközök elosztását, ötleteket adott a jövedelmező gazdálkofeató„a ,k.azá#firtzban temérdek *óashoz. A mai gazdasági veze- híz ^^pn A fűtő és csa- j Wshez hozzátartozik, hogy a l^ádja reggelenként iW^itert \ dolgozók elmondhatják prob- mer ki a kazán előtti térség- \ imáikat, azok meghallgatta- | bői. A kazán folyik, ereszt, \ra’ s }'a l®het; orvoslásra is I rosszul zár, ellenhuzatot kap v falainak. ; a tűz, és igy nem csoda, ha a Súlyosan érezteti hatását eregy reggel sóspereccel meg i legfelső emeleten fázósan i ^gazdaságunkban az köményes kiflivel örvendez- ' húzzák össze magukon a ka- f tetné meg a vásárlókat. j bátot a lakók. Mi lesz, ha 4 jegy napon a több ezer literi VÍZBEN fűtés? A karbantartások egyik változata a fűtőberendezések üzemképessé tétele nyáron. Nyáron bizony, mert általában akkor nincs szükség a központi fűtésre. Igen szomorú következményekkel jár, ha a fűtőberendezések karbantartási idejét összecserélik, mert fűteni is meg kazánt javítani is télen nagyon bajos dolog. Saját lakásában tapasztalhatta az elkésett és főV amely a rossz kazánban, f erdei szakmunkáshiány ■f ''tőberendezésben melegszik, t í-f. , ... . , ,, , ... Nincß megfelelő számú és kiömlik? Az Ingatlankezelő ♦6zakkép2ettségű törzs-munkásVallalatnak kellene választ j gárdánk. Pár évvel ezelőtt adni erre, mint a legúleteke- i ,gyekeztün.k a már akkor je_ •aveduli men- ientkező hiányt leküzdeni, sebbnek, amely egyedüli meg mondhatója, miért hanyagolták el a nyáron a bérház fűtőberendezésének általános megjavítását. RÁDIÓ csak, Pillanaffelvéle I. A Nap vörös fillére belepottyan a tál- parti hegyek perselyébe. A Balaton vizén sirályok ringa- nak bánatosan, vakító fehéren. Este van. A kopasz fák szégyenlősen gunnyasz- tanak a parkban. A szél — bátortalan udvarló — hiába cirógatja a csupasz ágakat, a fák szabadkozva ingatják törzsüket, riszálják -magukat, mint azok a ha- lásznadrágos lányok, akik nem is olyan régen még itt bújtak meg lombjaik alatt a nap izzó katlana elől. A bokrok fázósan összebújnak, s hallgatják a parti kövekhez verődő Balaton plattyogását. Hullámocskák szaladnak a túlpartról, mint holmi küldöncök, hogy csobogva tudassák az innenső parttal — hajó közeledik. Duda hasítja a csendet, mint éles kés a foszlós kenyeret. A ködön át két izzó szem, a hajó lámpái tűnnek fel. Kiköt az úszó ház. melynek kéménye olyan barátságosan füstölög, mint otthon a falumban nád fedeles házunk kéménye. öten szállnak ki: öreg nénike, a fején kosár, borostás állá férfi, demizson a kezében, két esőkabátos munkás és egy ki- pingált hölgy lákkbő- rönddel. Szétszóródnak a parton, utolsó pillantást vetnek a vízre, hajóra, aztán eltűnnek a távolban. Az elárusító bódékat ködbe bugyolálja az est. Csend. Nyugalom. Elhagyottság. Nemsokára itt a tél. 2. Négyen ülnek az asztalnál. Négyen, férfiak. Kártyáznak. Senki sem szól egy szót sem, csak az asztalra vágott lapok csattanása tölti be a szobát. Vége a játszmának. Bajuszos paraszt bácsi szólal meg elsőnek: — Rágyújthatnánk. — Rá — hagyja helyben az inditványt a hórihorgas, szemüveget viselő tanító. — Abbizony — kontráz a nagy orrú, vörös képű kőműves. — Ugy’a — egyezik bele a rágyújtásba a negyedik kártyás is. Már füstölög is a cigaretta. Nagyokat szippantanak, s kéjesen fújják a bodor felhőket. — Emlékszel, István — elmélkedik a bajuszos —, amikor még dóznibul szívtuk? Úgy sodortuk a cigarettát. A kőműves mosolyogva legyint: — Hol van az már, Lajos! Ma csak a trafikból él a parasztember is, megy, aztán kér Kossuthot vagy Munkást, Tervet. Ki az a bolond, aki oda áll sodorni? A tanító megköszönni a torkát, ezzel jelezve, hogy mondani akar ő is valamit. — Érzik, mennyit változott jelentésben ez a kifejezés: kérek egy Munkást? Valamikor egyetlen darabot adtak. Ha csomaggal szándékozott venni valaki, akkor úgy kért: Egy csomag Munkást kérek. Mindenki bólogat. — Ugyan ki az, aki ne emlékezne arra, amikor ötösével vettük a cigarettát, — Ni csak, mennyi rádiót visznek javítani! Kicsit is, nagyot is — hallani gyakran. Az a kérdés, rendben van-e ez igy. és nem kellene-e szól- i ni a gyárnak, csináljon valaÍ mivel jobb készülékeket. Valóban szinte tömve van ta RÁVEL elromlott rádiók- kai. A szakemberek vélemé- , nye az — és a statisztika is ezt mutatja —, hogy aránylag az idén sem hibásodik meg semmivel sem több rádió, mint tavaly vagy azelőtt. Mégis miért sok a rossz rádió? A magyarázat egyszerű: az idén a részletakció folytán jóval több rádiót vásárolt a lakosság, mint bármelyik évben azelőtt. És az csak természetes, hogy több rádióból több a meghibásodó is. Ha mégis szólnánk a gyárnak, ezt inkább azért tennénk: találjon valamilyen módot arra, hogy az igen érzékeny, kényes készülékeket ne oly körülményesen juttasa el vidékre. Ez már nem is annyira idei probléma, hiszen tavaly meg azelőtt is több raktáron, központi elosztón men- rádiók, mire eljutok mert többre nem telt\\e^ a. , . ,- fejezi be a tanító. ttak “zlet*e: * érvényes , A cigaretták csőn- J “íaíab“n növeli a { kig égtek. A kőmű- J meghibásodás eselyeit. El le-1 hetne ezt kerülni, hiszen elég ( gondott okoz az a javítás is,! amely nem a gyár hanyagsá-1 gából vagy a konstrukció gyengeségéből fakadsz. N., vés felveszi a kártyát, kever, aztán oszt. Újra csend van, csak a lapok csatta nása hallik. I. szakmunkásképző tanfolyamot , szerveztünk, ám a kiképzett .erdei szakmunkásoknak csak mintegy 20 százaléka dolgozik nálunk. Világosan áll előttünk a feladat: az erdei szakmunkásképzést azokkal a jó szak- i emberekkel kell megoldani, lakik szívükön viselik a szocialista erdőgazdálkodás to- i vábbfejlődésének ügyét. A szakszervezeti bizottságinak neveléssel kell elérnie, (hogy a dolgozók megértsék és (értelmét lássák a szakmunkás képesítés megszerzésének. Az idei nyáron szervezett tanfolyamokon beigazolódott, hogy dolgozóink szívesen tanulnak, mert utána teljesítményük •sokkal jobb lett, lényegesen 1 többet keresnek. Szakszerve- 1 zeti bizottságunk jelentős •részt vállalt magára a munkafegyelem megszilárdításá- •ból. Szívós felvilágosító munkára volt szükség, hogy a jogost a jogtalantól elválassza. Elévülhetetlen érdeme a szakszervezetnek, hogy annak idején Antal elvtárssal az élen egyetlenegy sztrájkfelhívásnak sem engedett, s erdő- gazdaságunkban egy percig sem állt a munka. A szak- szervezeti bizottság izmosodó pártszervezetünk irányításával hamar talpraállt, segítette a gyors kibontakozást. Javaslatokat dolgozott ki a bérrendezésre. A dolgozók általános megelégedésére visszatértünk a sokat szidott időbérről a darab-, illetve teljesítménybérre azokon a munkaterületeken, ahol arra lehetőség volt. Rendezte a dolgozók illetmény-járandóságait (föld, tűzifa, fejadag stb.). Orvosoltuk az alacsony keresetű dolgozók panaszait, ezzel egyidejűleg a traktorosok és vontatósok stb. bére is rendeződött. Munkánk fő részét a dolgozókról való gondoskodás alkotja. A szociális jnttatások között kiemelkedő helyet foglalnak el a társadalombiztosítási szolgáltatások. A két legutolsó gazdasági évben 690 ezer forint családi pótlékot, 400 ezer forint táppénzt vettek fel dolgozóink. 40 nyugdíjasunk 120 ezer forint nyugdíjat kapott. A szakszervezeti bizottság javaslatára 403 dolgozónknak két év alatt betegségi, szülési, házassági és tanulmányi segély címén 154 ezer forintot fizettünk ki. Egy-egy naptári évben . az erdészek munkaruhájára, csizmákra, motorfűrészkezelők, iparosok, rakodómunkások védőruhájára 340 ezer forintot fordítottunk. Ezenkívül egyéni védőeszközökre (gumicsizma, védőszemüveg, tenyérvédő, bőrkötény és overál) több mint 50 ezer forintot, melegítő italra égy fakitermelési idényben tízezer forintot költünk. Két év alatt 26 gyereket küldtünk el üdültetésre Kőszegre és az ország más helyeire. Balatoni kirándulásban részesítettünk 1420 dolgozót, tizenketten gyógyüdülésben vettek részt, 16 dolgozónk kapott beutalást az ország legszebb üdülőibe. Az elmúlt két év alatt több mint egymillió forintos költséggel 16 új lakást építettünk, félmillió forinttal pedig 19 lakást újítottunk fel. Létesítettünk nyolc kutat az erdőkben, ahol nem volt megfelelő ivóvíz. A szakszervezet fontos feladata a 2500 kötetes könyvtár új könyvekkel való gyarapítása, mert a régiek közül már sokat kiolvastak. A ropolyi erdőrengeteg közepén levő kardosfai erdészetünket elláttuk moziberendezéssel és agregá- torral. Ma már a legújabb magyar és külföldi filmeket is játsszák Kardosfán. Bálint Tibor, Kovács Elemér ésMózs József elvtársak még a környékbeli tanyavilágba is elmennek filmeket vetíteni. Ezen a vidéken sok olyan ember is megismerte a filmet, aki még Kaposvárott sem járt. Szakszervezeti bizottságunk 6okat törődik a kulturális élet kibontakoztatásával. Kultúr- csoportunk működik a lipótfai és nagybajomi erdészetünkben. Évente kb. 16 ezer forintot költünk sport- és testnevelési célokra. Dolgozóink azonban sajnos, nem élnek a kínálkozó lehetőségekkel. Pang' az agyaggalamb-sport. Ma már szinte hallani sem lehet a kardosfai erdészet szenttamási kerületének futballcsapatáról vagy a lipótfai erdészet egykor híres női röplabda-csapatáról. Mindent összevetve: szak- szervezeti bizottságunkban bíznak a dolgozók, mert nehéz munkával igazolta: az eredményes gazdálkodásért harcol, s ezzel a dolgozók érdekeit védi, a munkáshatalmat erősíti. Nem kis része van neki is az 1957—58. gazdasági évben elért több mint egymillió forintos nyereségben. Egy mondattal lehet kifejezni a jövő út- j át: csak így tovább! Geleta Ferenc párttitkár.
