Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-24 / 303. szám

I

*

\

Í

)

1

I

Kaposvár elektromos energiaellátása ma és holnap

Háziállataink eredete

Az elektromos energia mindennapi életünk, munkánk, szórakozásunk legelemibb 'él- tételévé vált a legutolsó 50 évben. Elég, ha arra gondolunk, hogy ennek segítségével világítunk, elektromos energia hajtja gépeinket az üzemekben; a rádió, a televízió, a mosógép, és ki tudná még felsorolni, hány és hány fajta berendezés mind elektromos energiával működik. Világviszonylatban is igen nagy nehézségek adódnak abból, hogy a szinte napról napra növekedő fogyasztást hogyan lehessen zavartalanul elláitni, vagyis hogyan tudja követni a fogyasztás növekedését a hálózat fejlődése. Hazánkban különösen nagy feladat előtt álltak az áramszolgáltató művek a második világháború után, mert a régi rendszer igen keveset törődött a berendezések korszerűsítésével, talán még kevesebbet a falu villamosításával. Ha hozzávesszük az ötvenes években megindult nagyarányú iparosítási programot, annak energiafeütéte- leá/t, érthetővé válik, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az áramszolgáltató szerveknek a zavartalan energiaellátás biztosítására. És ha e téren voltaik vagy vannak ás hiányosságok, annak nem elsősorban e szervek munkájában, hanem a növekedés gyermekbetegségeiben kell keressük az okot.

Ilyen gondolatokkal fordultam Perneczky Géza főmérnökhöz. hogy felvilágosítást kérjek bate megyénk, szűkeb*) értelemben ' városunk energiaellátásával kapcsolatban. Sok mindent megmagyaráz számunkra már önmagában az a tény is, hogy

a városunk áramellátását

biztosító hálózati rendszer 1906-ban épült, és azóta lényeges fejlesztésről nem Miét beszélni. Az energia- igények időközben sokszorosra növekedtek, de a hálózat fejtesetése ezzel nem tartóét lépést.

A vékony 'keresztmetszetű városi légvezetékek nem bírták a teshélést, aminek gyakran, főleg a csúcsfogyasztás] időkben feseülteégcsöikkenés a k-oveíkeeraónye. Ilyenkor égnek vöröß fénnyel villanykörtéink, működnek rosszabbul háztartási gépeink motorjai.

A másik sokszor felmerült hiányosság: az áramszünet.

Ennek a gyakorlatiban kétféle megnyilvánulBsá formáját

szoktuk észlelni: a tervszerű megelőző karbantartási munkák ée átépítések okozta

áramszünetek és a be nem tervezett üzemzavarok okozta

áramkiesések. Mindkét formát jól ismerjük a gyakorlatból, de keveset tudunk ezek okáról, elhárítási módjáról. Természetes, hogy

ilyen régi hálózat fenntartása, üzemének biztosítása csak akkor lehetséges, ha a vezetékeket, transzformátor-állomásokat rendszeresen karbantartják,

az üzem közben fellépő hibákat a lehető leggyorsabban megjavítják, mert csak ezzel válik lehetővé az üzemek hétköznapi zavartalan áramellátása. Igaz. a háztartások elsősorban vasárnapi áramellátása gyakran szenved csorbát a javítási munkák következtében, de érthető, hogy mindnyájunk érdekében, elsősorban az üzemek, az ipar igényeit kell kielégíteni. Mindezeken kívül, ha lassan is, de megindult a városi vezetékek átépítése, a régi légvezetékek föld alatti kábelekre történő kicserélése, ezek a munkák bizony megint a vasárnapi áramszolgáltatás terhére történnek.

Nyári, viharos időben igen gyakran tapasztaltuk azokat a bizonyos 30 perces áramszüneteket. Ezeket nem javítási és átépítési munkák okozzák, hanem valamilyen üzemzavar közbejötté.

Ma még, sajnos, az a helyzet, hogy körülbelül ennyi időt vesz igénybe, amíg az egyik — a várost ellátó — távvezetéket meghibásodása esetén kiiktatják, és átkapcsolnak a másikra. Két vezeték látja el városunkat, a m ázás zás zvári és az 1953-ban kiépített szigetvári vonal. Normál körülmények között ezek együttes üzeme biztosítja a város és az üzemek (fonoda) ellátását. Ha egyikük meghibásodik, akkor a fennmaradó vezetéknek kell ellátnia önállóan mindkét .feladatot, ámi bizony sokszor nehézséggel jár, feszültségkiesések. sőt üzemek leállítása, azoknak munkából való kiesése a következmény.

Ez a helyzet tehát ma, ilyen nehézségekkel kell megküzdeniük az áramszolgáltató szerveknek, hogy biztosíthassák számunkra az áramot. És mit hoz a jövő? Van-e remény arra, hogy a jövőben zavartalanabból juthassunk hozzá az elektromos energiához?

Van, méghozzá igen alaposan megalapozott reményünk van erre,

Városunk határában épül az egységes 120 ezer voltos magyar energiahálózatnak egyik alallomása. amely biztosítja a városnak akár öt helyről történő áramellátását.

Egyik vonal kiesése akkor már nem fog harminc perces áramszünetet okozni, mert az átkapcsolás szinte észrevétlenül, pillanatok alatt történik, Ezzel az aiáUomással városunkat egy 35 000 voltos vezeték kapcsolja majd össze, mely egyike lesz a két megye területét behálózó mellékvonalaknak. Lényegesen meg fog javulni tehát a vidék áramellátása is, ennek az állomásnak az üzembeheiyezésével.

A belváros vezetékeinek átépítését 1960-ban. tehát két éven belül kezdik meg

és az azt követő években fejezik be. Igaz, nem gyors munka mindennek - az átépítése, de igen nagy lemaradást kell pótolni, és a munkálatok befejeztével hosszú évekre előrelátóan megoldódik városunk, de egész megyénk áramellátása.

Ami pedig a legközelebbi jövőt illeti, örömmel jelenthetem, hogy a karácsonyi ünnepek alatt semmiféle "beütemezett- áramszünet nem lesz — fejezte be nyilatkozatát Per- neczky főmérnök elvtárs.

Jakó András,

TIT szaktitkár.

Harc a textilrostok elektromos töltésével

Ismeretes, hogy a textilrostok villamos töltése csökkenti a szálak tartósságát. A rostok, akkor telítődnek elektromossággal, amikor erősen dörzsölődnek a gép- alkatrészekhez.

A leningrádi textilipari tőiskola tudományos munkatársai különleges berendezést készítettek, amely- lyel fokozzák a rostok elektromos vezetőképességét, és meggyorsítják a rostokban keletkező töltés földelését. Javasolták azt is, hogy a textilgépek egyes alkatré- szeit szigetelő anyagokból készítsék. Kimutatták, hogy radioaktív sugárzás hatásáfa az anyagokban erősen csökken az elektromos töltés mennyisége.

Napjainkban, amikor az állattenyésztési feladatok meghatározott állattípusok kialakítását, és jobb minőségű állati termékek olcsóbb előállítását követelik meg, nemigen gondolunk arra, hogy jelenlegi gazdasági állataink eredete a történelem melyik korszakába vezethető vissza, milyen ősöktől származnak, és a föld melyik részén indu't meg a legkezdetlegesebb állattenyésztés.

Háziállataink őseinek az őslénytani és az anatómiai ösz- szehasonilítások adatai alapján a vadállatok tehetők. Az ember az állatok megszelídítését kezdetben ösztönszerű'eg tette. A vadászaton eleitett anyának szopós kicsinyeit szánalomból vagy szórakozásból hazavitte és megszelídítette. Példa erre, hogy aránylag nemrégen Guyana néhány félvad törzse tyúkot tartott, azonban se húsát. se tojását nem használta fel táplálkozásra.

A vadállatok megszelídítése után az ember látta, hogy néhány állat tartása hasznot biztosít számára, ezért továbbtenyésztette őket, s ezzel már át is tért a SAelídítésről a háziasításra. Ezután az ember az állatokat kizárólag gazdasági célból domesztikálta (háziasí- totta).

A származás tanulmányozására gazdag bizonyító anyagot szolgáltatnak az ősember lakóhelyén végzett ásatások. A bai'langök falaira rótt ábrázolások az állatok elfogásáról és használatbavételéről adnak képet.

Némelyik vad- és háziállat- fajta között megfigyelhető hasonlóság szintén bizonyíték arra, hogy a háziállatok

a vadállatoktól származnak.

Pl. az északi eszkimókutyák nemcsak alak és szín tekintetében egyeznek meg az Északisarkvidék farkasaival, hanem testnagyságban is azonosak. A przsevaljszkij vadló is nagyon emlékeztet Ázsia sztyeppéinek kistestű lovaira. Továbbá a vadliba és a vadkacsa'is nagyon hasonlít a házilúdhoz és a házi kacsához, csak az előbbiek kisebb testűek. A származás bizonyítására felhozhatjuk még a vad- és háziállatfajták keresztezését és szaporodásuk kérdését is. Ha ezt isTUDJA-E.

... A tiszta jég sokkal átlátszóbb a tiszta víznél.

... A légy egy másodperc alatt 330-szor lebbenti meg szárnyát, a lepke mindössze kétszer.

... A vulkán kráteréből ki- ömlő láva hőmérséklete eléri az 1000 fokot.

... A halak rövid ideig hátrafelé is tudnak úszni.

...18S2. december 16-án, 76 éve született Kodály Zoltán zeneszerző.

... A pekingi állatkert nemrégiben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

... Moszkvában naponta 11 millió köbméter gáz fogy. A szovjet főváros gázvezetékeinek hossza, eléri az 5000 kilométert.

... Statisztikai adatok szerint 1957-ben az olaszországi dohányzók 52 309 798 kilogramm dohányt fogyasztottak.

... A nagy kínai fal több mint 4000 kilométer hosszú. A falat i. e. 4. században kezdték építeni, és a XIV. században fejezték be.

... 1832. december 17-én, 126 éve1 indította meg Kossuth Lajos az Országgyűlési Tudósít ásókat.

... A földre hullott meteorkövek nem tartalmaznak egyetlen új, ismeretlen elemet sem.

Minél nagyobb magasságmerjük, nem nehéz meghatározni, hogy melyik vadállathoz áll közelebb egyik vagy másik háziállat. Pl. a háziszarvasmarha és a zebu keresztezéséből származó utódok is szaporíthatok, a. yakkal való keresztezésből eredő him utódok azonban terméketlenek. A vak tehát nem lehet őse a házi- szarvasmarhának, de a zebu meg a szarvasmarha nyilyán- valóan közös vágj' egymáshoz közelálló őstől származik. A vadjuknak a házi juh val való keresztezéséből termékeny utódok jönnek a világra, éppúgy a przseva'szkij-lónak és a házilónak a pároztatása is eredményes.

Természetes, ha az említett módszerek mindegyikét külön- külön alkalmazzuk, akkor nem tisztázhatjuk teljesen a háziállatok származását. De ha valamennyit együtt használjuk, akkor az egyik következtetés kiegészíti a másikat.

Végül annak igazolására, hogy a háziállatok a vadállatok ivadékai, és hogy szelídíté- sük mikor történhetett meg, bizonyságot szolgáltat az ál Tatok elvadulási képessége is, azaz a háziállatok ú'ra vaddá alakulása, ami Amerika némely területén lovakkal, szarvasmarhákkal és sertésekkel előfordul.

A legrégibb segítőtárs; a kutya

Az ember az állatok domesz- tikálását a régi kőkorszak végén, mintegy 30—40 ezer évvel ezelőtt a kutyával kezdte, amikor az ember főleg vadászattal foglalkozott, s a vadászatnál volt szüksége segítőtársra. Az új-kőkorszakban, amikor az emberiség egy fokot lépett a kultúra lépcsőjén, tökéletesebb eszközöket kezdtek használni, megjelentek a fából készült kunyhók, fazekas edények, hálók stb., létrejött a kezdetleges fö’dművelés, s felmerült a háziállatok tartásának lehetősége. Ezután következett be a legtöbb gazdasági állatfajta domesztikálása. Természetes, hogy ez a munka hosszú időt vett igénybe, és nem fejlődött egyenletesen a földgömb minden részén. Egyiptomban, Asszíriában és Babilóniában pl. a fö’dművelés és a szarvasmarhatenvészíés már mintegy 6000 évvel ezelőtt

HOGY.ban képződik a hófelhő, annál egyszerűbb szerkezetűek a hópehely kristály ok.

... A mennydörgés csupán 25 kilométernyire hallatszik el.

... Az asszírok kutyákat is felhasználták a háborúban.

... A villám ugyanarra a helyre többször is becsaphat.

... A legrégibb térképet i. e. 2000 körül készítették agyagtáblára.

... A legnagyobb egyiptomi piramis kb. 2 300 000 kőből áll.

... A világ legmagasabb hegysége a Hawaii-szigeteken lévő Muana Kea vulkán. A lába 5500 méter mélységben a víz alatt van, csúcsa pedig 4300 méternyire a tenger színe felett.

... 1848. december 23-án, 110 éve kezdte meg Bem tábornok háromhónapos győzelmes erdélyi hadjáratát.

... A villám elektromos feszültsége átlag 100 millió volt.

... A világ leghasznosabb növénye a bambusz. Stel, lakás, fegyver, bútor, kosár, vízvezeték, papír, kőtél, dísztárgyak és sok egyéb készíthető belőle.

... A burmai Szue-Moktone pagoda 1091-ben arany- és ezüsttéglákból épült. A 16 méter magas pagodát 1905-ben lerombolták, majd újjáépítették —• de agyagtéglából.

elég magas fokon állt, Európában ez idő tájt az ember még vándorló életmódot folytatott, vadászattal foglalkozott.

A domesztikáció legnagyobb központjai: Közép- és Délkelet- Ázsia, Észak-Afrika és Európa. Itt háziasítottak a szarvasmarha, ló, juh. kecske stb. gazdasági állatfajtát. Amerikában csak néhány állatfajtát do- mesztikáltak (pulykát, lámát).

Most nézzük meg röviden jelentősebb háziállataink do- mesztikálási történetét.

A háziasítás rövid története

A szarvasmarha domesztiká- lási időpontjára nézve biztos adatunk nincs, de annyi kétségtelen. hogy a szarvasmarha 10 ezer évvel ezelőtt már há- ziállatt volt. Eredetét illetően több állatfaj jöhet szóba, mint az őstulok, a zebu és abanteng.

Az őstulok

a szeliditését megelőző időszakban Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában volt nagyon elterjedve. Évezredek óta vadászták, ennek következtében száma fokozatosan csökkent. Az utolsó tehenet állítólag Lengyelországban, a jaktorow- kai erdőben 1627-ben ejtette el egy vadorzó.

A zebu

vagy púpos tulok igen közeli rokona a szarvasmarhának. Napjainkban is előfordul Ázsia déli és Afrika keleti vidékein. Az afrikai zebut szan- gatulok neve alatt is emlegetik. Kevés, de zsíros tejet ad, húsa nem valami ízletes. Jó igavonó, ügetésben is jó szolgálatot tesz.

A banteng

vadon és megszelídítve él Hátsó-Indiánban és a Szunda- szigeteken. Balimarha névvel Is illetik. A szelídített állatok jóízű húst szolgáltatnak, jól felhasználhatók gyons közlekedés lebonyolítására.

A háziló ősének a tudósok Mongóliában ma is vadon élő

przsevalszkij-lovat

és a trapánt teszik. A ló domesztikálása lényegesen később következett be, mint a többi gazdaságii állaté. Úgy látszik, hogy a különböző országokban más-más vadlófajtá- kat domesztikáltak, és ez okozza a lófajták sokféleségét, valamint a megváltozott környezeti viszonyok. A házilovat kb. 4 ezer évvel Asszíriában már ismerték.

A házisertés ősiének tanulmányozása során az a közfelfogás alakúit ki, hogy a házi- sertés két nagy, talán három fajta megszelídítéséből származott; mint; az

európai vadsertés, az indokínai vadsertés

és talán még a Földközi-tenger vidéki ásatag sertés.

Az európai vadsertés származékainak tekinthetjük a kis- és nagyfülű európai parlagi fajtákat, a lapály sertéseket, a nagyfülű angol és lengve! sertéseket.

Az indokínai sertés utódai élnek Kelet-Ázsiában, Elő- és

Hátsó-Indiában, a Szunda- és

a Japán-szigeteken.

A Földközi-tenger vidéki ásatag sertésre mint harmadik ősre vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Ide számítják a balkáni népek és a délszlávok parlagi sertéseit.

A sertés háziasításának egyik központja valószínűleg a Balti- vagy Keleti-tenger partvidéke, a másik Délkelet- Ázsia, a harmadik talán az Alpok déli lejtője lehetett.

A juhok eredetére vonatkozóan a természetbúvárok véleménye az, hogy az

európai mufflontól

származik a Dél-Európában élő juhok nagy csoportja. (Ma már csak Szardíniában fordul elő, közeli rokonai pedig Ciprus szigetén.) Közép-Ázsia vadjuhától, az

árkaitól

a hosszú, zsíros farkú juhokat származtatják. PL karakul, merinó.

A tyúk ősének a

bankivá tyúkot vaior a dzsungel tyúkot

tekintjük. Még ma is vadon él Indiában, Burmában és a Maláj-szigetcsoportokon. A saelí- dítés helye India volt, innét került aztán Észak-Ázsiába, Európába, Japánba, Észak- Amerikába és Afrikába. A szelídités megközelítő idejére vonatkozóan annyit tudunk, hogy a kínai források szerint i. e. 1400 évvel vitték Kínába, A ludak megszelídítésének .(helye és ideje Európában ismeretlen. Ősnek a szürke vadlúd van elfogadva.

A házikacsák őse a

tökésréee vagy vadkacsa.

A mosuszkacsa az egyedüli fajta, amely nem a tőkésrécéből, hanem az észak-amerikai vad masuszrécétől származik.

Gazdasági állataink domesz- ttkációjának rövid ismertetésébe! látjuk azt, hogy egyes állataink jelenlegi testalkata és hasznosítása müven hosszú idő és fáradságos munka következménye. Az a munka, amelyet napjainkban valamelyik kiváló fajta létrehozására fordítanak, lényegesen kevesebb annál, mint amit az ember a régi .időkben az állatok háziasítására fordított, mert akkor még tudással és technikával nem rendelkezett. A kitartó munkának meglett az eredménye. A háziállat enge- I délmes szervezete olyan irányban alakult át, amilyen irányban az ember szükséglete ■kívánta. így pl. a sertések szaporák és hízékonyak lettek, a lovak erősek és kitartók, a juhok gyapja hosszú és sűrű, a szarvasmarha hasznosítása az igényeknek megfelelően alakult; igavonás után hús- és tejszükségüetüink ellátását biztosítja.

A jövőre vonatkozóan az állatokkal és az állati termékek előállításával kapcsolatban a minőség javítását állítjuk előtérbe. Jobb apa- és anyaállatokkal, kellő takarmányalap biztosításával, annak szakszerű felhasználásával és megfelelő állatgondozással feladatainkat és célkitűzéseinket valóra válthatjuk.

Bemáth Erzsébet szalktitkár.

Ásványkincsek a tenger mélyén

Dr. Hugh Odishaw, az Egyesült Államok nemzetközi geofizikai országos bizottságának igazgatója a közelmúltban Washingtonban kijelentette, hogy becslése szerint egy évszázadon belül az óceánok a szárazföldek komoly versenytársaivá válnak energiaforrások szempontjából.

Odishaw elmondotta, hogy a

tudósok érdekes felfedezéseket tettek például a csendes-óceáni tengerfenék vizsgálatánál.

Megállapították, hogy a Csendes-óceán délkeleti részében sok millió négyzetmérföld- nyi területen a tenger fenekén mangánérc, vas, kobalt és réz található, négyzetmérföldenként kb. 500 000 dollár értékben.