Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-20 / 300. szám
^ ivJ'V>Vv t ___* f lLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGY! •1 BIZOTTSÁGA ÉS A ME' 3YEI TANÁCS LAP0A XV. évfolyam, 300. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. december ,---------------------------------------------------------------------------------------------------Mai számunk tartalmából Puszfaszemesí este Több tudásra vágyó sántosi gazdák Heti rádióműsor Megalakult a Magyar Honvédelmi Sportszövetség városi elnöksége Szabó István altábornagy beszél a 23-i nagyahiíta ülésen Megkezdődött az országos kukoricatermesztési tanácskozás Pénteken délelőtt vállalati igazgatók, fegyveres testülethez tartozó tisztek, különböző helyütt dolgozó elvtársak, az MHS istápolói töltötték meg a városi pártbizottság egyik szobáját. Fehér József elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg az ülést, majd Márton János elvtárs, a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei elnöke vázolta az értekezlet célját:, itt a legfőbb ideje, hogy a városban határozott utakon elinduljon a honvédelmi sportszövetség. Ismertette, hogy a szövetségnek csak öt alapszervezete működik a városban, ezzel pedig egyáltalán nem elégedhetünk meg. El kell kezdeni a munkát, hogy a város minden jelentősebb üzemében, hivatalában és intézményében alakuljon MHS alapszervezet, amely a párt- és KlSZ-szerve- zetek segítségével a hazaszeretet és honvédelem magasztos gondolatát lesz hivatva elmélyíteni fiatalj ainkban, de az idősebbekben is. Szükséges, hogy a fiatalok százai kapcsolódjanak be a honvédelmi sportszövetség munkájába. Tanulást és hasznos szórakozást nyújt nekik a szövetség. Várják a fiatalokat a repülő, rádió, modellező szakkörök, a sportlövészet és különböző versenyek. Márton elvtárs hangsúlyozta: a honvédelmi sportszövetség csak úgy válhat tömegmozgalommá, ha az üzemek, vállalatok vezetői, a szakszervezetek támogatják a honvédelemre nevelésnek ezt az igen fontos iskoláját, és áldoznak is az anyagi eszközök gyarapítására. Várják a honvédelmi sportszövetségbe a középiskolás diákok tömegeit is, hiszen a szövetség munkája kapcsolódik a politechnikai oktatáshoz« — Számítunk a középiskolák tanárainak, a KISZ-szervezetek és bizottságok tevékeny segítségére — mondotta a többi között az MHS megyei elnöke. Ezt követően a pártbizottság ajánlása alapján a következő elvtársakból megalakult a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség városi elnöksége: Elnök: Gellért Imre. Tagok: Borok Gyuláné, Fekécs Lajos, Hegedűs Antal, Horváth László, Mészáros Ferenc, Mu- ráth József, Ostoros István, Somogyi János, Somogyi István, Vörös József. Az elnökség tagjai felosztották maguk között a város üzemeit, intézményeit, amelyeket felkeresnek és a helybeli szervezetek segítésével hozzálátnak az MHS szervezéséhez. Minden bizonnyal jelentős buzdítást ad a szervező munkához o december 23-i nagy- aktíva-ülés, melynek előadója Szabó István altábornagy, az MHS országos elnöke lesz. A városi bizottság ezúton is meghívja az érdeklődőket. i Pénteken reggel Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kétnapos országos kukoricatermesztési tanácskozás kezdődött. A tanácskozáson, amelyet a Fölműve- lésügyi Minisztérium a Magyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével rendezett meg, mintegy 600 élenjáró kukoricatermesztő: a párt és tanácsi szervek küldöttei, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői és tagjai, egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint tudományos kutatók, nemesítők vesznek reszt. Kukoricanemesítő és termesztő küldöttség érkezett a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köztársaságiból, Lengyel- országból, Csehszlovákiából, Romániából és Bulgáriából. A szovjet küldöttséget A. Sev- c s e n k ó, a hazánkban jól ismert szovjet siilókukarica- szakértő vezeti. A tanácskozást Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg. — Véleményünk szerint — mondotta — a magyar kukoricatermesztés növelésének legbiztosabb, leggyorsabb útja a beltenyésztéses hibridkukorica-vetőmag használata és az ezzel összefüggésben jelentkező 'korszerű termesztési módszereknek az eddiginél lényegesen nagyobb területen való alkalmazása, A kukorica- termesztés fejlesztése terén hároméves tervünknek ez a legfontosabb célkitűzése. A terv szerint 1959-ben 2 350 000 holdon kell kukoricát termeszteni. Mi azt javasoljuk, hogy ezt a feladatot 50—100 000 holddal teljesítsük túl. A hibridkukorica-vetőmag korszerű elkészítéséhez a kormány minden követelménynek megfelelő vetőmagelőkészítő üzemek létesítését biztosította, a következő években a szükségletnek megfelelően további veitőmagelőkészitő üzemeket érit. Évről évre nagy értékű beltenyésztésű hibridkukoricavetőmagot bocsátunk a termelők rendelkezésére. — Alapvető célunk az állattenyésztés fejlesztésével ösz- szefüggő szilárd takaxmánybá- zis biztosítása. Főleg az ez évi szovjet módszerrel végzett silókukorica termesztési kísérletek eredménye alapján a silókukorica vetésterületét a hároméves terv végére a jelenleginek ötszörösére emeljük. 1959-ben 100 000 holdon kívánjuk alkalmazni a négyzetes fészkes művelési módszert, s ettől 250 mázsás holdanként! átlagtermést várunk. A legjobb állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben már az idén 350—100 mázsás silókukorica-itermést értek el. — Jó eredményeket csak akkor várhatunk, ha a kukoricatermesztés fejlesztésének ügye a mezőgazdaságban tömegmozgalommá válik. A megnyitó után A kukoricatermesztés fejlesztésének feladatai címmel M a g y a r i András, földművelésügyi miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást. M egkezdSdtek a KISZ-iagkSnyvkiGsztd gyűlesek 15 ezer forinttal kell növelni részjegyalapját ebben az évben a zákánya fmsz-nék. Eddig mindössze 8867 forint folyt be erre a célra. A szövetkezet vezetői igyekeznek teljesíteni a tervet. Van követendő példa e téren. Horváth József, a szeszfőzde vezetője egyedül 40 új tagot szervezett be az fmsz-be. Srancz József .pedig, volt olyan nap, amikor 8 dolgozó parasztot győzött meg a földművesszövetkezeti tagság előnyeiről. Szerdán a marcali járás több községében megkezdődtek az ünnepi KISZ-tagkönyvkiosztó gyűlések. Ünneplőbe öltözött ipari tanulók siettek iskolájukba, hogy átvegyék Mészáros Zoltántól, a KISZ járási bizottságának tagjától a vérszínkötésű tagsági igazolványt. A kürtöspusztai szervezetben is a járási bizottság munkatársa adta át a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez tartozás jelképét a fiataloknak, miután fogadalmat tettek. A kelevízi KlSZ-taggyűlésen jelen voltak a község vezetői,1 sőt néhány szülő is eljött, hogy tanúja legyen e szép alkalomnak. A fiatalok itt is fogadalmat tettek, majd egyenként az elnöki asztalhoz járultak, és Gonda Barnabástól, a járási bizottság küldöttjétől egy-egy meleg kézszorítás, jókívánság kíséretében átvették a tagsági igazolványt. Vásárolnak a tsz-tagok a zárszámadás után ( Tudósítónktól.) Befejezéshez közelednek a termelőszövetkezetek zárszámadásai. A pénzrészesedés felvétele után a termelőszövetkezeti tagok mind gyakrabban betérnek a boltokba. A földművesszövetkezetek ebből az alkalomból vásárokat rendeznek, és előzetes megrendelések szerint beszerzik a kívánt árukat, hogy a tsz-tagok lakhelyükön hozzájuthassanak a különféle cikkekhez. A szuloki bolt is választékos, szép áruval várta a tsz-tago- ] kát. Kiss József, a Béke Termelőszövetkezet elnöke és még másik két tsz-tag például 3400 forintos rádiót vásárolt a helyi boltban. Mások textilárukat, készruhákat és egyéb cikkeket vettek a zárszámadás után. Jutott rá a mintegy száz- forintos részesedésből. A kastélyosdombói Népakarat Tsz tagjai az fmsz boltjában megrendezett vásár alkalmából, előzetes megrendelés alapján 7 mosógépet vásároltak, egyenként 1800 forintos árban. Megnyílt Kaposváron a politikai akadémia Tegnap este a kisiparos székház nagytermében • megnyílt az MSZMP városi bizottságának politikai akadémiája. Az első előadást Az MSZMP tapasztalatai a revi- zionizmus elleni harcban Kiisdeák József elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja tartotta. Évtizedek óta a pult mögött Huszonkét évvel ezelőtt került a vi- sontai Hangya mestergerendás, korszerűtlen, szűk boltjába vezetőnek Szűcs Jenő, a földművesszövetkezet jelenlegi iparcikk-szak üzletének vezetője. A Hangya irányítói nem fordítottak1 gondot a bolt fejlesztésére, mégis azt követelték a boltvezetőtől, hogy nagy eredményeket érjen eL Szűcs Jenő már abban az időben belopta magát vásárlói szívébe: gyakran látogatták a lelkiismeretes boltvezetőt, és támogatták munkájában. A bolt igazi fejlődése abban az időben kezdődött, amikor a földművesszövetkezet megalakult, és átvette a bolttal együtt annak vezetőjét is. 1947 óta dolgozik szövetkezeti boltvezetőként Szűcs Jenő a visontai boltban, és nagy része volt a földművesszövetkezet megalakításában is. Tisztán látta a jövőt, és tudta, hogy a fejlődés útja a földművesszövet- kezet. 1951-ben korszerűsítették nagyobb összegű beruházással a bdlthelyiséget. Míg 1949-ben 7,0 000 forint értékű áru volt a raktárkészlet, ma 1 200 000 forint értékű iparcikkben, vasműszaki árukban és textilárukban válogathat a környék parasztsága. Szűcs Jenőt — aki mindenkihez udvarias, tanácsokat ad a vásárlásnál — szeretik vevői. 1936 óta dolgozik tehát Csokonyavi- sonta áruellátásáért Szűcs Jenő boltvezető, de se a Hangya idejében, se pedig azóta, hogy a földművesszövetkezet dolgozója, soha egy fillér hiánya nem volt. Sajnos, a megyében kevés boltvezető mondhatja el ezt magáról. Szűcs Jenő a közügyekből is tevékenyen kiveszi részét. 1950 óta tagja a községi tanácsnak, s a Hazafias Népfront helyi bizottságában is vállalt tisztséget. A szövetkezetben végzett jó munkája elismeréseképpen 1954-ben kiváló dolgozó, később pedig a szakma kiváló dolgozója címet nyerte el. A kapott terveket kevés kivétellel teljesíteni tudta. Jelenleg a bolt másik két dolgozójával, Takács Erzsébettel és Csőiig Saroltával havi 400 ezer forintos forgalmat bonyolít le. Gondot fordít Szűcs Jenő utánpótlás nevelésére is. Mióta a szövetkezetben dolgozik, négy tanulóból nevelt becsületes, jó kereskedőt. Azt kívánjuk Szűsc Jenőnek, hogy munkáját továbbra is erőben, egészségben végezze a földművesszövetkezet feladatainak megvalósítása a falu minél jobb áruellátása érdekében« D. Z. Hz SZHP Központi Bizottsága plénumának csütörtöki illése Moszkva (TASZSZ). Csütörtökön az SZKP Központi Bizottsága plénumának részvevői folytatták a vitát N y i k i t a Hruscsov beszámolója felett. A csütörtök délelőtti és délutáni ülésen 21-en szólaltak fel. Konsztantyin Piszin, az altáji határterületi pártbizottsága titkára a szűzföldek megművelésének nagy gazdasági előnyeiről beszélt. Az al- táji kolhozok öt év alatt 167 millió rubel tiszta jövedelemhez jutottak, s a szovhozok alaptőkéje eléri a 479 millió rubelt. Az Altáj vidéke ebben az időszakban egymilliárd 149 millió púd igen olcsó gabonát adott az országinak. Vlagyimir Szemi- csasztnij, a Komszomol Központi Bizottságának titkára arról beszélt, miként vette ki részét a szovjet ifjúság a mezőgazdaság fellendítéséből. Az állattenyésztő telepeken jelenleg 1 300 000 fiatal dolgozik: háromszor annyi, mint 1953- ban. A fiatalok az idén versenyeztek, hogy több mint ötmilnitofcták és aláásták a Központi Bizottság elnökségének munkáját. Bulganyin visszaemlékezett arra az elkeseredett harcra, amelyet a pártellenes csoport tagjai vívtak az ipar és az építkezés irányításának átszervezése, a szövetséges köztársaságok és a helyi párt- és szovjet szervek jogainak kiterjesztése ellen. Azt mondotta, a valóság bebizonyította ellenséges állításaik képtelenségét, a Központi Bizottság intézkedéseinek életrevalóságát és időszerűségét. Bulganyin Molotovot olyan embernek nevezte, aki elszakadt az élettől és a néptől, nem ismeri az ipart és a mezőgazdaságot. Kaganovi- c s o t fecsegőnek, aki azzal foglalkozott, hogy hosszú és zavaros beszédeivel akadályozza a munkát, Malenkov- r ó 1 pedig kijelentette, hogy intrikus és mindenre kapható. Amikor 1957-ben erősen kibontakozott Malenkov, Kaganovics, Molqtorv és Sepilov páPteltemes tevékenysége — mondotta a továbbiakban Bulganyin —, s csatlakoztam hozzájuk, támogattam őket, szövetségesükké váltam. Minthogy akkor a minisztertanács elnöke voltam, nemcsak cinkosuk, hanem névleges vezetőjük is lettem. A pártellenes csoport az én irodámban gyűlt össze, ott tárgyalta meg pártellenes, frak- ciós munkáját. A pártellenes csoport vétkes tevékenységiének és abban az én részvételemnek szigorú és elvi értékelése feltárta előttem és segített megértenem a csoportosulás minden ártalmát, segített meglátnom annak a pártellenes mocsárnak a romlottságát, amelybe kerültem. — Ma — mondotta Bulganyin — igyekszem becsülettel teljesíteni azokat a feladataimat, amelyekkel a Központi Bizottság megbízott a népgazdasági tanácsban dolgozva. Látom pártom és központi bizottsága politikájának, a nép- gazdaSiág vezetésében kifejtett gyakorlati munkájának egész zsenialitását és bölcsességét. lió hektárnyi földön nagy ku- ft koricatermést takaríthassanak y be. Az ifjak és a lányok csu-.x pán ebben az évben 300 000j~ hektáron létesítettek szőlős-^ és gyümölcsöskerteket, erdő-5> sávokat 1954—1957 között kö-S rülbelül félmillió középiskolát* végzett fiatal vállalt munkát aeí kolhozokban. — Mindaz, amit a beszá- « mólóban Hruscsov a párt- ff ellenes csoportról mondott, S s mindaz, amit a felszóla- S ló elvtársak elmondottak, G teljes mértékben megfelel o a valóságnak X — jelenítette ki a plémimong Nyikoláj Bulganyin, ag sztavropold határterület nép-* gazdasági tanácsának elnöke.# Elmondotta, hogy a pártellenes G csoport tagjai állandó ellen- ü állást fejtettek ki a XX. kong-S resszuson meghirdetett és az« életben oly sikeresen megváló-® sült irányvonallal szemben. A* pártellenes csoport tagijai hé-# A partizán A Pécsről Kaposvárra érkezett »Partizánok a szabadságért« című kiállítás megnyitását követő harmadik napon is igen nagy volt a közönség érdeklődése. A délelőtti órákban sok iskolásgyerek látogatta a kiállítást, s a felnőtt dolgozók is szívesen eljöttek, hogy a képek segítségével nyomon kövessék, felelevenítsék ismereteiket a magyar partizánmozgalom tettekben gazdag útjáról. Végignézték a kiállítást a látogatók, s különösen sokat időztek el az ellenforradalom eseményeivel foglalkozó tablóknál. A magyar partizánok hervadhatatlan érdemeket szereztek a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása folytán az 1. sz. karhatalmi ezred megszervezésében, és a párt legrégibb, kipróbált harcosai fegyverrel küzdöttek az ellenforradalmi banditák ellen. A központi anyagokat kikiállításon egészítő helyi vonatkozású adatok visszanyúlnak a Tanácsköztársaság dicsőséges idejéhez. Az 1919-ben megjelenő Somogyi Vörös Újság vagy a Somogyi Munkás cikkei beszámolnak a munkáshatalom somogyi eredményeiről. Somogybán alakult meg hazánkban elsőnek termelő- szövetkezet. Viszontlátjuk Latinka Sándor és társainak küzdelmeit, harcait, azokat a dokumentumokat, melyek mindig közel őrzik szívünkhöz mindannyiuk nevét. A kiegészítő anyag második részének címe: Az ellen- forradalom Kaposvárott és a megyében. 1956 októberének sötét napjai elevenednek fel kronologikus sorrendben egészen addig, amíg november 4-én a szovjet hadsereg véget nem vetett az ellenforradalom viharának, míg ismét meg nem indult Somogy megyébe.» is » wocialista epüét,
