Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

Kedd, 1958. december 2. 2 SOMOGYI NÉPLAP Ä franeia nemzetgyűlési választások eredménye Párizs (MTI). A francia belügyminisztérium közlése szerint a nemzetgyűlési vá­lasztások eredményeként 464 képviselői mandátum (a korzi­kai szavazási eredmények még nem ismeretesek) a követke­zőképpen oszlik meg: Franeia Kommunista Párt 10 mandátum, Franeia Szocialista Párt 40 mandátum, Más 'baloldali csoportok 2 mandátum, Az úgynevezett baloldali köz­pont csoport 8 mandátum, A radikális és radikális szo­cialista .'párt 13 mandátum, . Unió az új köztársaságért (vezetője Soustelle) 187 man­dátum, Parasztpárti Országos Köz­pont' (Pinay vezette jobboldali csoportosulás) 120 mandátum, MRP 44 mandátum, Keresztény Demokrata Párt (vezetője G. Bidault) 13 man­dátum, Más csoportok 27 mandá- tum, ­A kommunista párt, miely. az első fordulóban mintegy négymillió szavazatot kapott, 10 mandátumhoz jutott, az Unió az új köztársaságért vi­szont 3 600 000 szavazatával 187 mandátumot szerzett. Ilyenformán a kommunista párt jelöltjeire szavazó válasz­tók millióit megfosztották par­lamenti képviseletüktől. A Szajna megyei Montreuil •városában Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt K. B. titkárának jelöltségével szemben Profichte helyi jelöl­tet léptették fel. Az első for­dulóban a szavazatok több mint negyven százalékát Duc- ios kapta, lényegesen többet, mint Profichte. A második for­duló előestéjén azonban a szocialista párt jelöltje vissza­lépett Profichte javára, és ez­zel hozzájárult Profichte meg­választásához. A reakció erőinek azonban minden igyekezetük ellenére sem sikerült meghiúsítaniuk Maurice Thorez megválasztá­sát. A FKP Központi Bizott­ságának főtitkára választóke­rületéiben megkapta a szava­zatoknak több mint felét. XVIII. Lajos óta nem volt ilyen ultra-reakciós parlamentje Franciaországnak kapta Marcel Servin, a Francia Kommunista Párt titjeára, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja rádiónyi­latkozatban kommentálta a nemzetgyűlési választások má­sodik fordulójának előzetes eredményeit. Rámutatott, hogy a kommunista párt, amely már a november 23-i sza­vazások eredményeként is az ország első pártja volt, a második fordulóban még több szavazatot kapott. A kommunista pártra adott szavazatok száma sok válasz­tókerületben megközelítette az 1956. január 2-i eredményeket. Az abszolút antidemokratikus választási rendszer következ­tében azonban a kommunista pártnak mindössze tíz kép­viselője van. Ugyanakkor a Soustelle-féle »Unió az új köztársaságért« párt, amely a kommunista pártnál keve­sebb szavazatot kapott, a kommunista mandátumok szá­mának meg. Mint sokszorosát Servin megjegyezte, Guy Mollet-nak a legsöté­tebb reakcióval való szö­vetsége nem hozott hasz­not a szocialista párt­nak, amely 130 mandá­tumra számított, de mind­össze negyvenet kapott. Mindez azt bizonyítja, — hangsúlyozta Servin —, hogy a május 13-i lázadókkal (az algériai fasiszta katonai puccs. Szerk.) való szövetkezés csak a lázadóknak kedvez. Olyan ultra-reakciós nem­zetgyűlésünk lesz — mondot­ta Servin —, amilyen XVIII. Lajos óta nem volt Franciaor­szágban. Mától kezdve a köztársaság minden hívének ismét az a feladata, hogy szoros szövet­ségben tömörülve meggátolja a szélsőséges reakció mesterke­déseit, s megvédje a sza­badságot. December 21 -én: köztársasági elnökválasztás Az AFP jelentése szerint a most megválasztott új nemzet­gyűlés december 9-én ül ösz- sze. A képviselőcsoportok elő­reláthatólag már kedden meg­jelennek a Bourbon-palotában és valószínűleg félhivatalos megbeszéléseket folytatnak. A nemzetgyűlés január 19-én újból összeül, hogy érint­kezésbe kerüljön az új kor­mánnyal. Az elnökválasztásra ugyanis december 21-én kerül sor, és noha hivatalos nyilat­kozat erre vonatkozólag nem hangzott el, bizonyosra vehe­tő, hogy de Gaulle tábornok kerül az Elysée-palotába. Az új köztársasági elnök jelöli majd ki a miniszterelnököt, és bízza őt meg a V. köztársaság első kormányának megalakítá­sával. A nemzetgyűlés első rendes ülésszaka csak április 28-án nyílik meg, és három hó­napig tart majd. Áprilisban sor kerül a köz­ségi tanácsok, majd a szená­tus megújítására, és ekkor már az új alkotmány gépeze­tének minden fogaskereke mű­ködésbe lép. Á szavazatok megosz­lása a franciaországi választásokon Párizs (MTI). A franciaor­szági választások vasárnapi második, döntő fordulójában 426 választókerületben került sor újabb szavazásra. A hétfő reggelig megszámlált szavaza­tokból legtöbb szavazatot a degaulleista Unió az új köz­társaságért kapta: 3,973 420-at. Ez a leadott szavazatok 26,5 százalékának felel meg. A Francia Kommunista Párt kö­vetkezik 3 105 583 szavazatá­val — ez 20,7 százalék, tehát a párt növelte szavazatainak arányát. Sorrendben a jobbol­dali függetlenek következnek, 2 217 141 szavazattal, ami 14,8 százaléknak felel meg. A szo­cialisták 2 036 251 szavazatot Walter Ulbricht nyilatkozata a Hew York Times tudósítóiénak Berlin (TASZSZ). Mint az ADN hírügynökség jelenti, Walter Ulbricht, a Német Szo­cialista' Egységvárt Központi Bizottságának első titkára nyi­latkozott a New York Times tudósítójának a berlini kérdés­sel kapcsolatos szovjet jegyzék nyomán felmerülő kérdések­ről ............................. A tudósítónak arra a kérdé­sére, hogyan használhatják majd a nyugati .szövetségesek a Német Demokratikus Köz­társaságon keresztül vezető »útvonalaikat«, Ulbricht kije­lentette: — Vannak olyan közlekedési utak az NDK-bán, amelyeket a nyugati szövetsé­gesek eddig használtak, és to­vábbra is használhatnak bizo­nyos feltételek mellett, ha megfelelően rendezik a kér­dést az NDK kormányával. Egy másik kérdésre válaszol­va Űlbricht kijelentette, hogy azok a hatalmak és esetleg az ENSZ, amelyek szavatoljak Nyugat-Berlinnek, mint demi- litarizált szabad városnak a helyzetét, gondoskodnak majd arról, hogy Nyugat-Berlin sza­bad városban ne folyjék ellen­séges tevékenység a szocialis­ta tábor országai elleni , Ulbricht határozottan eluta­sította azt a gondolatot, hogy Németország egységét úgyne­vezett szabad választások út­ján állítsák helyre. Először meg kell teremteni a két né­met állam békés közeledését, tekintet nélkül társadalmi rendszerük különbözőségére. Ez a konföderáció értelme és jelentősége. kaptak, 14,5 százalékot. Az MRP szavazatainak száma 1 194 148, tehát nyolc százalék. A radikálisokra 242 413 szava­zat esett, a szavazatok 1,5 százaléka. A szavazástól tar­tózkodók száma magasabb volt a múlt vasárnapinál, és a 25 százalékot is meghaladta. Áz új francia nemzetgyűlés tagjai­nak foglalkozás szerinti megoszlása Párizs (MTI). Az új francia nemzetgyűlés tagjainak szo­ciális összetétele: 53 földbir­tokos, 28 kereskedő és iparos, 46 vállalkozó és gyáros, 60 alkalmazott, 92 magasrangú állami funkcionárius és 148 szabad foglalkozású — köztük 57 ügyvéd és 37 orvos —, va­lamint 8 katonatiszt, 12 pap. A többi »egyéb«, és ebbe az »egyéb« rovatba kerül az a ke­vés számú munkás is, aki a Francia Kommunista Párt programjával jutott be a Bourbon-palotába. Az új kommunista képvi­selők: Maurice Thorez, Fran­cois Billoux, Waldeck Rochet, Pierre Villon, René Cance, Maurice Nillss, Jean [Miive, Robert Ballanger, Paul Cerme- lacce és az első fordulóban megválasztott Fernand Gre­nier. Az algériai választásokról Algír (MTI). Az AFP és a Reuter jelentése szerint a hétfő délelőtti órákban a 18 algériai választókerületből csak 16 eredményei váltak ismeretessé. Mindenekelőtt a tartózkodók feltűnően magas száma jellem­zi a vasárnapi algériai válasz­tásokat, miközben a szeptem­ber 28-i népszavazáson a vá­lasztójogosultak: 96 százaléka járult az urnák elé, a mostani választásokon a szavazópolgá­rok nagy része tartózkodott a szavazástól. Elkísérték utolsó útjára Georgi Damjanovot Szófia (MTI). Vasárnap dél­előtt százezer ember kísérte utolsó útjára Georgi Dam­janovot, a Bolgár Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának váratlanul elhunyt tagját, a Bolgár Nemzetgyűlés elnöksé­gének elnökét. A koporsó után a hozzátar­tozók, a Bolgár Kommunista Párt és a kormányküldöttsé­gek tagjai — köztük Kiss Ká- rolynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésé­vel a magyar párt- és ker­Fasíszta sihederek provokációja Párizsban Párizs (TASZSZ). Vasárnap. Párizs XIII. kerületében — ahol Biaggi, az Ifjú Nemzet elnevezésű fasiszta szervezet főkolomposa lépett fel kép­viselőjelöltként —, fasiszta si- hederek támadást intéztek a Francia Kommunista Párt kerületi szervezetének helyi­ségei ellen. Hajnalban, néhány órával a szavazás kezdete eiőtt a fasiszta fejvadászok több gépkocsin érkeztek a helyszínre, és erőszakkal akar­tak behatolni a pártszervezet helyiségeibe, de az épületet őrző munkások ellenálltak a támadóknak. Ezután a feldü­hödött fasiszták ordítozni kezdtek, hogy »Algéria fran­cia!«, »Biaggi képviselő lesz«, majd nagy zajjal berregtették a járda mentén felsorakozott gépkocsijaikat, és hozzákezd­tek a kirakatok beveréséhez. Párizsba érkezett jUentések szerint Rouen városában, fa­siszta elemek géppisztollyal több lövést adtak le a Fran­cia Kommurista Párt helyi lapjának letére. mányküldöttség tagjai — vo­nultak. A gyászmenet a Szeptember 9-e térre vonult, a Georgi Di­mitrov mauzóleum elé, ahol gyásznagygyűlést tartottak. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csa és a Bolgár Nemzetgyűlés elnöksége nevében Bóján Bal- garanov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának titkára búcsúztatta a halottat. Balgaranov után N. G. Igna­tov, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának titkára, az SZKP el­nökségének tagja, a Bulgáriá­ban tartózkodó szovjet párt­ós kormányküldöttség veze­tője, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Szov­jetunió kormánya nevében bú­csúzott a bolgár nép nagy halottjától. A baráti szocialista országok párt- és kormány- küldöttségeinek nevében Ig­nacy Loga-Sowinski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a lengyel küldöttség vezetője mondott gyászbeszédet, majd Rodoljub Csolakovics, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke, a Dimit- rovi Népi Ifjúsági Szövetség nevében pedig Maria Zahar- jeva búcsúztatták a halottat. Innen a gyászmenet a szó­fiai temetőbe kísérte Georgi Damjanov koporsóját. szerkesztőségi épü­Szudán elismerte a Kínai Népköztársaságot Kairo (Reuter—AP). Ahmed Kheir szudáni külügyminiszter szombaton este bejelentette, hogy Szudán kormánya elis­merte a Kínai Népköztársasá­got. Dimitr Ganev, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségének á] elnöke Széria (TASZSZ). A Bolgár Nemzetgyűlés vasárnap tar­tott rendkívüli ülésén Dimitr Ganevet, a Bolgár Kommunis­ta Párt régi harcosát, a bolgár nép hűséges fiát választotta az elnökség elnökévé. Bolgár Nemzetgyűlés Elnöksége új elnökének életrajza Szófia (TASZSZ). A Bolgár Távirati Iroda közli Dimitr Ganevnek, a Bolgár Nemzet- gyűlés Elnöksége most megvá­lasztott elnökének rövid élet­rajzát. Dimitr Ganev elvtárs, a Bol­gár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára 1898-ban született. 1921 óta tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Tevékenyen részt vett az 1923-as szeptemberi an­tifasiszta fegyveres felkelés előkészítésében és a felkelés­ben. Ezért le is tartóztatták. 1924—1925-ben a párt legális lapjának, a Novininek volt egyik szerkesztője. 1929-ben a Központi Bizott­ság tagjává választották. 1924- ben a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága tag­jának választották, és ebben a minőségben tevékeny részt vett a monarcho-fasiszta dik­tatúra elleni népi fegyveres felkelés előkészítésében. Ugyanekkor a Rabotnicseszki Delonak, a párt illegális lapjá­nak vőít a szerkesztője. 1944 elejétől a várnai és a részei hadműveleti övezetekben irá­nyította az ellenállási mozgal­mat. Bulgária felszabadulása óta Dimitr Ganev elvtárs vezető helyet töltött be a párt- és az állami életben. Nemrégiben, 60. születésnap­ja alkalmából a párt és a nép szolgálatában eltöltött sok éves önfeláldozó munkájáért a Georgi Dimitrov-renddel és a Szocialista Munka Hőse cím­mel tüntették ki. MARAKODÁS A \ ATO-IS A \ írta: A. Bjelszkaja A írók nagy közelmúltban London­ban, a külföldi újság­társulatának ebédjén beszédet mondott Ri­chard Gale tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek fő- parancsnoka, aki a nyugalom­ba vonult, de még mindig sok ezelőtt, amikor az Egyesült 'Ál­lamok védnöksége alatt meg­alakult ez a katonai szövet­ség, ünnepélyesen kijelentet­ték, hogy a NATO tisztán vé­delmi jajlegű. Washington azt ígérte, hogy az összes NATO tagállamok egyenlő jogokat él­harcias ötlettel teli Montgo- j veznek majd, és szuverenitá­mery tábornagyot követte eb­ben a tisztségben. Richard Ga­le beszédét az Északatlanti Szövetség dicsőítésének szen­telte. Erőnek erejével próbálta fennállásának szükségességét bizonyítani és büszkén dicse­kedett az atlanti stratégia és taktika »sikereivel«. Gale, aki egyáltalán nem törekedett eredetiségre, több­ször hivatkozott, a misztikus »szovjet veszélyre«, amely- lyel szembe kell helyezni egy »visszatartó tényezőt«, az atomfegyverkezést. Egyedül a NATO nyújthat menedéket. Nem kellene különösebb fi­gyelmet fordítani Gale elme­futtatására, hiszen hány gáti tábornok tart manapság háborúra és atomfegyverke­zésre uszító beszédet! Ez a londoni beszéd azonban két oknál fogva is említésre méltó. Először azért, mert a NATO hivatalos képviselője éppen akkor mondotta mindezt, ami­kor a Varsói Szerződés ' és az Északatlanti Szövetség szak­értői a váratlan támadások el­hárításával foglalkozó genfi értekezletre jöttek össze. Ez új fényt vet a nyugati hatal­mak politikájának igazi céljai suk biztosítva lesz. Maga az élet bizonyította be, mennyire hazug volt ez az állítás. Az Északatlanti Szö- ’ vétség szégyenletes szerepet játszott Európában. Célja, .hogy elősegítse az Egyesült < Államok agresszív elgondol á- jsait és két ellenséges táborrá ' osztotta a világot. I A NATO-tagállamok az ere- ] iüket felülmúló katonai ki­adások következtében hihetet­len pénzügyi nehézségekbe üt­köztek. Most szuverenitásuk is veszélyben forog. Az atlanti tömbön belül uralkodó sokat dicsőített »egyenlőség« lénye­gében azonos az Egyesült Ál- nyu- ■ lgrnok hegemóniájával: min­den fontos kérdésben Was­hingtoné a döntő szó. A nyugati hatalmak tovább­ra is az atlanti utat járják. A nyugat-európai fővárosok­ban azonban egyre gyakrab­ban kerülnek szóba az el­múlt tíz év tanulságai. Anglia, amely beleegyezett, hogy Nyu- gat-Németország az európai | agresszió tűzfészkévé váljék, Í egymás után veszíti el tekin­télyét és lehetőségeit. Bonn kiszorítja Londont a legfonto­sabb gazdasági pozíciókból ra. Másodszor — és ez nagyon • é él kfi - • . - . jellemző - Gale szükségesnek tartotta, hogy a NATO védő­ügyvédjének szerepében lép- j jen fel, bár köztudomású, hogy j a nyugati vezetőkörök nem I akarják feloszlatni ezt a tíz! éve fennálló szervezetet. közös piac súlyos csapást mért Angliára. Franciaország — amely valamikor Európa egyik legerősebb szárazföldi hatal­ma volt — egészen elgyengült, gazdasági élete szétzilálódott lés keleti határain újjászületett M iről van itt szó tulajdon- a német militarizmus veszélye, képpen? Néhány hó- ' A többi kis országról már be- nappal ezelőtt az atlanti tömb ,zélni seiT) érdemes. .. Hely­szervezői megünnepelték a T6ibk tragikus. NA’TO létrehozásának tízéves A legutóbbi időkig a NATO évfordulóját. Tíz esztendővel . ban uralkodó állapotok miatti elégedetlenség többnyire ab­ban jutott kifejezésre, hogy az angol és a francia burzsoá sajtó időnként bosszús és ide­ges megjegyzéseket tett az amerikai »szövetségesre«. A közelmúltban azonban na­gyobb dolog történt. O któber végén Montgome­ry tábornagy élesen bírálta a NATO-t, és annak teljes átszervezését tanácsolta. Montgomery — akit az ame­rikaiakkal szemben használt éles hang miatt a Reynolds News »szenilis öregembernek« nevezett — valósággal villá­mokat szórt az »Anglia szere­pét lebecsülő« washingtoni szövetséges fejére.­A francia burzsoá sajtó ha­sábjain is egyre nagyobb elé­gedetlenség tükröződik amiatt, hogy Franciaország alárendelt szerepet játszik a NATO-ban. A NATO tagállamok gaz­dasági érdekei annyira szem- benállóak, hogy — a burzsoá lapok szerint — az idén Nyu- gat-Európában valóságos gaz­dasági háború törhet ki. Ugyanis hat állam — Francia- ország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Bel­gium, Hollandia és Luxem­burg — egyezményt kötött az úgynevezett »európai közös piacról«. Anglia »a szabad ke­reskedelmi övezetet akarja létre hozni, amelybe vala­mennyi nyugat-európai ország beletartozna. Úgy látszik azon­ban, hogy Anglia terve nem sikerül, hiszen a szabadkeres­kedelmi övezetről előbb Pá­rizsban, majd Londonban foly­tatott angol—francia tárgyalá­sok eredménytelenül végződ­tek. Angliának »véglegesen le kellett mondania a reményről, hogy létrejön a szabadkeres­kedelmi övezet«, — írja a »Daily Telegraph« című angol lap. S Bonn? Az ember azt hinné,.hogy az Egyesült a 'Irmok nyurat-németországi partnere Washington elkényez­tetett, kedvenc gyermekének összes privilégiumait élvezi: a NATO közép-európai száraz­földi erőinek parancsnoki tiszt­jét Speidel hitlerista tábornok­nak adományozták. De a nyu­gatnémetek ezzel nem elé­gedték meg és többre fáj a foguk. Strauss bonni hadügy­miniszter és Ruggo admirális, a nyugatnémet haditengeré­szeti erők parancsnoka nem­régiben javaslatot tett a NA­TO parancsnoki állományának újjászervezésére, valamint ar­ra, hogy a Dániában és Nor­végiában elhelyezett fegyveres erőket rendeljék alá a NATO közép-európai szárazföldi erői parancsnokságának, ahol Spei­del az úr. Strauss még ennél is tovább ment és felvetette a tervet, hogy létre kell hozni a NATO egységes parancsnok­ságát —< a Skagerraktól az Alpokig. A dán és a norvég sajtó óriási felháborodással vá1 aszóit a tervre... így fest a helyzet az Atlanti Szövetségben: marakodás a parancsnoki tisztségekért, bel­ső ellentmondások, egyre nyil­vánvalóbb elégedetlenkedés az Egyesült Államok hegemóniá­ja miatt. Ez a probléma any- nyira élessé vált, hogy a bur­zsoá sajtó is emlegeti a NA­TO »repedéseit«, »válságát«. Az amerikai vezető körök az­zal vádolják az Atlanti Szö­vetség európai bírálóit, hogy alá akarják ásni a szervezetet. Washington dühös —- írja ez­zel kapcsolatban a Sunday Dispatch című londoni heti­lap. — Az angol kormánynak már azt tanácsolták, hogy te­gyen hivatalos nyilatkozatot, amelyben elhatárolja magát Montgomery kijelentéseitől... E zért történt, hogy Gale tábornok nagy sietve hűbéri kijelentéseket tett és minden erővel magasztalta a NATO jelenlegi formáját. . . Ez azonban aligha ad nagyobb súlyt az agresszív katonai sző1 vétségnek, amelyet a belső el­lentmondások keresztül-kasul rágtak és elgyengítettek..«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents