Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
KLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK? Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MI EGYE! TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 284. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1958. december 2. A karácsonyi munkaidő-beosztás rendje A kaposvári járás községeinek csaknem felében már megalakultak a tanácsok A november 16-án megválasztott új községi tanácsok ezekben a napokban tartják alakuló ülésüket. A kaposvári járás 74 községi tanácsa közül 35-ben már összeültek a tanácstagok, felülvizsgálták a megbízóleveleket, és soraikból megválasztották a tanács végrehajtó szervét: a végrehajtó bizottságot. Általános tapasztalat, hogy a községi népfrontbizottságok javaslataival a legtöbb esetben találkozik a tanácstagok véleménye, így mindenütt a legjobb tanácstagok kerülnek be a végrehaj- | tó bizottságba. Az alakuló üléseken mindenütt ott vannak a járási szervek képviselői, segítenek az elindulásban a tanácsnak, s egyúttal azt is I elmondják, hogy a tanácstagoknak milyen feladataik, jogaik, kötelességeik vannak és lesznek a négy év alatt. Az 1738 községi tanácstag közül mintegy ötszázan a végrehajtó bizottságok tagjai lesznek, a többiek pedig különböző állandó bizottságban tevékenykednek majd. A községi tanácsok megalakulása után kerül sor a járási tanács végre- i hajtó bizottságának megválasztására. A december 25—26-i karácsonyi munkaszünettel kapcsolatban mind munkaidő beosztására, mind a bérfizetés időpontjára vonatkozóan a vállalatok több kérdéssel fordultak a minisztériumokhoz. Erre vonatkozóan a Munkaügyi Minisztérium a következőket közli: Tekintettel arra, hogy karácsony két napját a vasárnaptól egy munkanap választja el, az érvényben levő rendelkezések szerint 1958. december 24-én, szerdán az egy műszakban dolgozó vállalatoknál, illetve a hivataloknál és intézményeknél a szombati napokra megállapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgozó vállalatoknál az MT. V. 61. paragrafusának megfelelően a miniszterek a szakszervezettel egyetértésben engedélyezhetik a munkaidő csökkentését, illetve a harmadik műszak elhagyását. Csökkentett munkaidő esetén munkabér csak a munkában töltött időre jár, a havidíjas dolgozók munkabérét azonban amiatt csökkenteni nem lehet. December hó 25 és 26 — csütörtök és péntek — karácsonyi munkaszüneti napok, december hó 27 — szombat — pihenőnap, december hó 28 — vasárnap — rendes munkanap. Atöolyamatosan termelő üzemekben, bányákban és a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek a szakszervezet elnökségével egyetértésben szabályozzák. A. bérfizetések rendjéről a Pénzügyminisztérium intézke- ' dik. Megváltozott, szebb lett életünk Irta: Kerekes Andrásné, a Kaposvári »öröfc dicsőség a hősöknek, akik életüket áldozták a szovjet hazáért, és megmentették Európa népeit a fasiszta rabságtól« — hirdeti a Szabadság parkban levő csodálatosan szép szovjet hősi emlékmű felirata. Elihez hasonló emlékművek nemcsak hazánk városaiban, hanem Európá-szerte is jelzik, hogy a szovjet nép saját szabadságáén és függetlenségéért harcolva nem maradt részvétlen más népek sorsa iránt sem, melyek a fasiszta iga alatt nyögtek. A Szovjetunió hős népei tudták, hogy a leigázott nemzetek a Szovjetuniótól várnak segítséget a fasiszta barbárok elleni harcban. Ezért a második világháborúban — legyőzve és megsemmisítve p német fasizmust — felszabadították Európa leigázott népeit, köztük bennünket is. Városunkat a 3. Ukrán Front hős katonái 1944. december 2-án szabadították fel. Bár hazánk egész területe csak később, 1945. április 4-én szabadult fel, városunkban és az ország más felszabadított területein megindult az új élet. Igen: az új élet. A szovjet hadsereg egységei nem csupán a német fasisztáktól tisztították meg hazánkat, hanem megsemmisítették a fasiszta Horthy-rendszert, a tőkések, nagybirtokosok uralmát is, s ezzel lehetővé tették, hogy a magyar nép szabadon, saját belátása szerint rendezze be életét. Ma — december 2-án —, felszabadulásunk 14. évfordulóján, amikor a hála és kegyelet érzésével hajtunk fejet a hősök emléke előtt, akik harcoltak, s ha kellett, életüket is adták a mi jobb, szebb életünkért, hasznos — ha nagy vonalakban is — megvizsgálnunk városunk elmúlt 14 esztendejét. A szovjet hadsereg által történt felszabadítás nyomán új élet indult városunkban. Egészséges, eddig tétlenségre kényszerűen politikai erők szabadultak fel, kibontakozott a város munkásosztályának alkotó készsége. A hatalom gyakorlásában, a város politikai, gazdasági és kulturális életének irányításában a munkások, parasztok, dolgozó kisemberek mind nagyobb súllyal vettek részt. A felszabadulás utáni első tennivalók: az új élet megszex-vezése, a háború okozta bajok megszüntetése, a hatalomért folyó belső harc megvívása. így csak a fordulat éve után, de különösen a tanácsválasztást követő időben kerülhetett sor számottevő előrehaladásra a város fejlesztésében. Ha csak a fontosabb eseményeket soroljuk is lel, nincs okunk szégyenkezni: az iparosítási program keretében épült és bővült o textilmű, a ruhaüzem, a hűtőház, a vaskombinát, a rendeltszabóság, a finommechanikai vállalat, a gépállomás, az állatkórház, a mesterséges termékenyítő állomás stb. Korszerű üzletek nyíltak. Jelentős a kulturális életben történt változás is. Hét középiskolánk van, köztük a tanító- és óvónőképző. Kilenc napközi otthon és óvoda, hét játszótér, állandó színház, az ötszáz gyereket tanító zeneiskola, tizennyolc kul- túrcsoport, a Somogy megyei Népi Együttes, a Szimfonikus Zenekar, a szentjakabi kultúrotthon, a hét fiókkal működő könyvtár stb. jelzi kultúránk fejlődését. Egészségügyünk is sokat fejlődött. Városunkban az SZTK havonta 28 000 beteget kezel. Uj jelenség az iskolafogászat is, ahol havonta 800 gyermek kap kezelést. S ha a kommunális helyzetet vizsgáljuk — a több okból eredő nehézségek ellenére is —, szembetűnők, vagy legalábbis érezhetők az eredmények. Városi Tanács VB elnökhelyertese Láthatók az állami erőből épült és épülő új lakótelepek a Szántó Imre, a Hunyadi, a Beloiannisz utcákban s a. kisemberek által, az állam segítségével épített új házak, utcák, sőt városrészek. A 15 km új út, a 8 km új járda, a 6 km-nyi új villanyhálózat, a 19 km új vízvezeték és hozzá a 14 mélyfúrású kút létesítése is igazolja, hogy népi demok- í'áciánk igyekezett a múlt nehéz örökségén enyhíteni. . Nagy vonalakban ezek a városunk felszabadítása ti tani > eredmények. De vannak olyan változások is, melyeket nem lehet fo- i'intban kifejezni. É változások: az emberek fejlődése, életkörülményeik javulása, az, hogy nyugodtan dolgozhatunk, mert van hol, s hogy lehetőségünk van gyermekeinket megfelelően táplálni, ruházni, taníttatni. Nyugodtan, bizalommal nézhetünk a jövőbe. Olyan tény mindez, ami a múlt rendszerben a munkások, de egyéb dolgozók előtt is ismeretlen volt. , Pei’sze — mondhatja valaki—, mindez szép, de városunkban kevés a lakás, villany és víz sincs mindenütt, van még sáros, csaknem járhatatlan útunk, járdánk, s hogy kevés a bölcsőde, napközi otthon. Valóban így van. Két évvel ezelőtt az ellenforradalom viharában ezeket a bajokat igyekeztek ellenségeink felhasználni ari-a, hogy népi demokratikus rendszerünk megdöntésére híveket toborozzanak az egyszerű emberek sorából. Nem tagadjuk, hogy az általunk elkövetett hibák is hátráltatták a régi rendszertől öröklött nehézségeink megszüntetését, további fejlődésünket lassították. Azonban, ha őszintén vizsgáljuk ezeket a problémákat, láthatjuk, hogy nagy részük a növekedés nehézségei, és egyáltalán nem megoldhatat- lanok. Városunk lakói előtt ismeretes mind az országos, mind a helyi hárcméves terv, mely elsősorban az emberek életkörülményeit van hivatva javítani. Hogy megvalósul-e? Kormányunk az ellenforradalom után hihetetlen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját, s hogy dolgozó népünk támogatását megnyerte, azt őszinteségének, nyíltságának köszönhette. Mindenki tapasztalhatta, a kormány sohasem ígért többet, csak annyit, amennyit meg is valósíthatott. Ezért bízhat mindenki fenntartás nélkül a hároméves tervben. Ami pedig városunk hároméves tervét illeti, annak megvalósítása kizárólag rajtunk — a város lakóin — áll. Azon, hogy a tervben vállaltakat mindenki teljesítse. A városi tanács végrehajtó bizottsága bizalommal tekint az elkövetkező időszak elé. Bizalmunk forrása az a tény, hogy november 16-án városunk szinte egy emberként szavazott az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltekre, ami elismerése pártunk, koi-mányunk eddigi politikájának, s egyet- éi'tést jelent a jövő terveivel. Ma, amikor városunk felszabadulásának 14. évfordulóját ünnepeljük, az ellenforradalom adta tapasztalatokkal tarsolyunkban meg kell fogadnunk, hogy a szovjet hősök vére árán elnyert szabadságunkat úgy őriztük, mint szemünk fényét. Mindennapi munkánk úgy végezzük, hogy az emberek szebb, jobb életét biztosító szocializmus nálunk is sjkerrel épüljön. R Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának november 27-én tett javas’atát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nvu- gat-Berlin »szabad várossá" nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkraszállt a német kér- ’ dés békés rendezése, a yaltai és a potsdami egyezmény kö- , vetkezetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy | véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremté- 1 se nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fon- ; tos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet j kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probCéma. A győztes nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demoknatkus állammá kell átalakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhataílimi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett »nagy-berlini« közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagyhatalmak azonban már 1948-ban megkezdték a yaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet külön kormány létrehozására, majd egyre fokozottabban ' megkezdték Nyugat-Németor- : szág felfegyverzését. A nyu- ■ gáti megszállók ezen intéz- ' kedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon jo- I guktóL, hogy Berlin egyes ré- ' szerben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a I Német Demokratikus Köztár- i saságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy legtfljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotó munkát folytató, demokratikus és egységes Németországot s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Bei’linben akadályozza a német kérdés békés megoldását s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revan- sista-militarista szellem újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt. s ez súlyosan veszé- j lyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában a német militarizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamenynyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedeteikkel, a yaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata ielen- tős lépés az európai feszülte g enyhítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is erezik a világ békeszerető néninek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió kormányának javaslatát a berbm kérdés megoldására és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erőszakkal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Német Demokratikus Köztársaság kormányának szuverenitása megőrzéséért és Európa békéjéért vívott harcához, és ha a Német Demokratikus Köztársaságot. Csehszlovákiát, Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Nép- köztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. Eíseuhower és Dulles tanácskozása a berlini kérdésről New York (TASZSZ). Mint a:| Associated Press hírügynökség jelenti, vasárnap Augustaban (Georgia állam) Dulles külügyminiszter felkereste Eisenhower elnököt, és beszélgetést folytatott vele. Dulles közölte, hogy tájékoztatta az elnököt a berlini kérdéssel kapcsolatos események menetéről a szovjet jegyzék kézhezvétele óta. Megállapítottuk — hangzik a nyilatkozat —, hogy az elsősorban érdekelt nyugati szövetségesekkel, ezen belül a Német Szövetségi Köztársasággal nézeteink azonosak. Természetesen tovább folynak a tanácskozások. Mint a nyilatkozatból kitűnik, »az elnök megerősítette az Egyesült Államok kormányának azt a szándékát«, hogy ragaszkodik a berlini kérdésben elfoglalt régi politikájához, azaz akadályozza a berlini helyzet normalizálását, és Berlint továbbra is a német és az európai feszültség tűzfészkének szánja; A bonni kormány javaslata a berlini kérdésben Bonn (MTI). F. vonEckardt, a nyugatnémet kormány szóvivője hétfői sajtóértekezletén közölte, hogy kormánya nyugati külügyminiszteri értekezletet javasolt a berlini kérdés megvitatására. Az értekezleten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország külügyminisztere venne »ászt. A nyugatnémet kormány- szóvivő szerint az értekezletet valószínűleg Párizsban tartják a NATO tanácsa december I6-án megnyíló ülése idején. Eekardt elmondotta újságíróknak, hogy Washingtonban, Londonban, Párizsban »rokon- szenwel fogadták« a nyugatinémet kormány javaslatát.
