Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

E h ' 'SVA* ‘ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 276. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. november 22. Mai számunk tartalmából Rendezni kell Nyugat-Berlin kérdését Hallgatók ax esti egyetemen Egész bet! rádióműsor Összesítették a termelőszövetkezetek 1959. évi beruházási tervét PEREG A ROKKA, TELIK AZ ORSÓ A korábbi években a megyei ; tanácsok bevonásával a mi- j •misztérium »felülről lefelé« ké- I szítette, »bontotta« a termelő- l szövetkezetek terveit. Az idén ♦ a termelőszövetkezetek maguk I állították össze beruházási ter- í veiket, amelyeket azután a já­♦ r.ási, illetve megyei tanácsok | javaslata alapján a Földműve- {lésügyi Minisztérium vezeté­sével működő tervbizottság vizsgált felül, illetve összesített országos szinten, A hároméves terv irányelvei szerint 1959-ben az ország terme­lőszövetkezetei összesen 130 millió forint értékű, saját erőből történő beru­házást eszközölnek, az állam pedig 345 millió fo­rint hosszúlejáratú hitel fo­lyósításával segíti terveik megvalósítását. Az igények növekedése mind­két tétéi felemelését szüksé­gessé teszi. Az ország termelőszövetke­zeteiben az építési beruházá­sok jelentős része az állatfé­rőhelyek. növelését szolgálja. Az előkészített terv szerint a jövő évben szarvasmarha-is­tállóink férőhelyét' csaknem harmincezerrel, a lóistállókét Az üzemi tanács ülésének napirendje: az elmúlt gazdasági úv mérlegbeszámolája Tegnap az üzemi tanácsülést megelőzően ünnepi párttag­gyűlést tartott a Közép-Somo­gyi Állami Erdőgazdaság Ka­posvárott. Celeta Ferenc párt­titkár méltatta a negyven éve megalakult KMP jelentőségét. Az ünnepi beszéd után került sor az erdőgazdaság évi mér­legének ismertetésére. Tavaly nyereség nélkül zár­ták az évet. Most — az egyes üzemágak munkáját, jövedel­mezőségét is részletesen ele­mezve — nagy javulásról szá­molhatott be Molnár Ferenc főkönyvelő. A párt-, a szak- szervezet, a gazdasági irányí­tást végző szervek és az er­dészetek dolgozóinak összefo­gása eredményeképpen egy­millió tizenkilencezer forint a nyereség. Az egységes erőfe­szítések gyümölccsé értek: a Közép-Somogyi Állami Erdő- gazdaság kiköszörülte a tava­lyi csorbát. Ebben az évben kereken fél­millió forintot osztanak ki az erdészetek között nyereségré­szesedés, jutalom és prémium címén. A gazdaság minden al­kalmazottja, aki legalább 180 napot dolgozott és becsülettel végezte munkáját, részesül a félmillióból. Nyereségrészesedésként 297 ezer forintot osztanak ki. En­nek az összegnek az 52,2 szá­zalékát a fizikai munkát vég- ’ zők kapják. A kardosfai erdé­szetben 14 970, a lipótfaiban balázsiban 19 120, a kisbárapá- sén közölték a munka verseny­tiban 22 700, a nagybereki er­dészetben pedig 14 020 forint kerül kiosztásra. A központi műszaki csoport dolgozóinak a nyereségrészesedése 27 720 fo­rint. Az erdőgazdaságban össze­sen 15 fizikai, 18 műszaki és 3 adminisztratív dolgozó kap kiváló dolgozó jelvényt és ok­levelet, illetve kiváló dolgozó oklevelet, s hozzá a kitünte­téssel járó pénzt. Az üzemi tanács tegnapi ülé­ben elért eredményeket is: a negyedik negyedévben a hét erdészet közül a nagybajomi került az élre. Mögötte a ka­posvári és a lipótfai erdészet következik. Az egymillió fo­rintos nyereség — egyes üzem­ágak veszteséges működése el­lenére is — a legjobb példa arra, hogy egyetgondolással és akarással meg lehet menteni a veszett fejsze nyelét, s hogy a ma veszteséges üzemág hol­nap már lehet nyereséges is. Harmadik évébe lépett a kaposvári repülő-klub 1700 felszállás egy kiképzési idényben Meglehetősen rég hallottunk utoljára a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség repülő­klubjának működéséről. Pedig a számokkal felmutatható té­magassági repülés. A modelle­zők pedig egy világbajnoksá­got jegyezhetnek fel számlá­jukra. Ugyanis a budapesti Bene Péter Kaposvárott töl­nyek azt bizonyítják, hogy de- j tötte a nyarat, és itt építette rekas munkát végeztek ebben ' azt a modellt, mely szeptember az évben is, megteremtették az alapokat ahhoz, hogy jövőre talán sohasem látott méretek­ben virágozzék ki a repülő­sport városunkban, megyénk­ben. A teljesítmények 1958-as adatai között 1700 felszállás szerepel, 140 óra repülés, 172 ejtőernyős ugrás, három »A« 18 010, a nagybajomiban 17 640, j vizsga, öt »B« vizsga és öt »C« a kaposváriban 20 720, a szent- i vizsga letétele, valamint egy Banai Mihály fonói gazda elégeti a kukoricaszárat. Van ele gendő takarmánya, ez meg csak akadály az eke előtt. 3-án a brüsszeli világbajnok­ságon a műrepülök kategóriá­jában első helyezést ért el. Nem szűkölködtek tehát eredményekben a kaposvári repülősök, s míg a számtalan üzemnapon igyekeztek minél több sikert elérni, sokat dol­goztak új hangáruk felépíté­sén is. Társadalmi munkában építették fel a ma már deré­kig érő falakat, s mivel az építőanyag rendelkezésre áll, tavaszra tető alá akarják hoz­ni a kaposújlaki repülőtér vi­torlázó-hangárját. Nem szük­séges külön hangsúlyozni, hogy ez milyen nagyfokú se­gítséget jelent majd a jövő esz­tendei munkában. A felfejlődés támogatására indul decemberben egy három­hónapos elméleti kiképzés is a klub tagjai számára. Alap-, középfokú és teijesítmény-ok- tatás lesz. Március 1-én pedig elkezdődik ismét a gyakorlati kiképzés. A repülőtér parancs­noka, Szalontai Sándor jelen­leg Gyöngyösön van hullám­repülő teljesítmény-táborban. Az ő tudása is segítséget je­lent majd az új kiképzési év­ben. • A repülő-klub legnagyobb feladatának jelenleg a tagto­borzást tekinti. A klubnak most mindössze 38 tagja van, s e számot kétszeresére lehet­ne növelni. Ha a toborzás si­kerrel jár, több gépet is kap­nak, s 5—6 emberre juthat egy- egy vitorlázó repülőgép. Sok kaposvári fiatal szeretne re­pülni: itt az alkalom a levegő meghódítására, az egyik leg­több akaratot, bátorságot, áll­hatatosságot igénylő s egyben egszebb sport elsajátítására. (Fehér) ezerrel, a sertésfi aztatókét 5500-zal, a sertésszáliásokét és hizlalókét 28 000-rel, a juho- dályokét 53 Ó00-rel, a baromfi- ólakét pedig 227 000-rel növelik. Mintegy 3400 vagon termény tárolására alkalmas magtára­kat, és több minit 50 000 köb­méter űrtartalmú silógödröt építenek. Az előző éveikhez viszonyít­va igen erősen megnőtt a ter­melőszövetkezetek mélyépíté­si igénye, 63 százalékkal több öntö­zőtelepet és 211 százalék­kal több halastavat szán­dékoznak építeni a jövő évben. Az e célra fordított össizegből öntözőtelepeik területe 4246 holddal, a halastavaké pedig 496 holddal növekedik. A gépi beruházások értéke nagyjából azonos a múlt évivel. 321 különböző típusú traktort, 43 tehergépkocsit, 152 pótiko- i csit vásárolnak a termelőszö- J vetkezetek a következő évben, i Állattenyésztésük gépesítését 31 silótöltő, 143 kalapácsos da­ráló 55 fejőgép és 52 önitató berendezés vásárlásával kíván­ják fejleszteni. A tervbizottság megítélése szerint a termelőszövetkezie- tek viszonylag kevés, az állat­tenyésztés korszerűsítéséhez szükséges gépet szándékoznak vásárolni. Különösen alacsony­nak találták a vízellátás és a fejes gépesítésével kapcsolatos igényeket. _______ K özzéteszik a második világ­háborúra vonatkozó magyar külügyminisztérium! doku­mentumokat A Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Intézete a Külügyminisztérium hozzájárulásá­val és az Országos Levéltár köz­reműködésével megkezdte a má- FOdik világháború előzményeire és menetére vonatkozó kiilügymí- nisztéríumi dokumentumok sajtó alá rendezését. Közzétételük alap­vető jelentőségű lesz e korszak­nak, a háború történetének tudo­mányos feldolgozása szempontjá­ból hazánkban. Előreláthatólag 1960-ban jelenik meg az első kötet, amely a Ber­lin—Róma tengely kialakulására és ; Ausztria annexiójára vonatkozó ! anyagot tartalmazza. A kővetkező j kötet A csehszlovák válság és Ma­gyarország címmel a München (előtti és utáni Idők iratait fog- i lalia össze 1999 márciusáig, majd a háború első szakaszának vé­géig, 1940 májusáig terjedé iratok következnek. fl Népfront legközelebb! teendőit vitatja meg bétlön a megyei titkárok értekezlete A Hazafias Népfront megyei és megyei jogú városi bizott­ságainak titkárai hétfőn érte­kezletet tartanak a Népfront Országos Tanácsának székhá­zában. Meghallgatják Harmati Sándornak, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titká­rának tájékoztatóját a nép­front-bizottságok választási munkájáról, és megbeszélik a népfront-bizottságok téli fel­adatait. Magyar—lengyel ünnepség Bem szülővárosában Varsó (MTI).- A magyar szabadságharcban nemzetközi zászlóaljak is részt vettek, s azokban számos lengyel har­colt. E zászlóaljak megalaku­lásának 110. évfordulóján ma­gyar—lengyel ünnepséget ren­deztek Tamowban, Bem szü­lővárosában. A tamowi lengyel—magyar társaság e napon a város ve­zetőivel együtt megkoszorúzta Bem tábornok mauzóleumát és a két nép barátságának tisz­teletére magyar estet rende­zett Ä varsói magyar kulturális intézet Tarnowban nagysikerű hangversenyt rendezett Az Izvesztyija Dulles kijelentéseiről Moszkva (TASZSZ). Dulles amerikai külügyminiszter a Szovjetunió berlini kezdemé­nyezésére nem talált jobb vá­laszt, mint azt, hogy bármi áron, — ha kell atombombá­val is — megőrzi a NATO előretolt állását Berlinben. Az Izvesztyija megállapítja, hogy amikor Dulles fonák helyzet­be kerül, mindig a kardja után kapkod, mint valami párbajhős. A szputnyikok ko­rában — fűzi hozzá az Iz­vesztyija — a párbajhősök eny- hénszólva régimódian hatnak. Fenyegető hangnemük nem in­gatja meg a Szovjetunió el­határozását, hogy Berlin ügyében megtegyen mindent, amit az európai béke meg­erősítésére szükségesnek tart. Az új párbajhősök »ezt csupán a múlt tanulságai alapján is megtehetnék«; Az Új Kína kommentárja Selwyn Lloyd képtelen kijelentéseiről Peking (Uj Kína). Az Uj Kí­na tudósítója írja: Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter szerdán azt ál­lította, hogy a tajvani szuve­renitási jog fontos »nemzet­közi probléma«. Másnap kije­lentette, hogy a tajvani prob­léma »nemzetközi megoldást igényel«. Lloyd nem fejtette ki, miféle »nemzetközi meg­oldásra« gondol. Viszont egy másik angol politikai személy, Attlee volt miniszterelnök Amerikában jártában megis­mételte azt a javaslatát, hogy Tajvant helyezzék »ENSZ- gyámság alá«. Nem nehéz megállapítani, mi rejlik az angol külügymi­niszter kijelentése mögött. Kedden este Dulles amerikai külügyminiszter azt mondotta, az Egyesült Államok továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy a »kínai kommunisták« és a taj­vani »szabad kínai kormány« kölcsönösen mondjon le az »erőszak alkalmazásáról, mint politikai célkitűzéseik megva­lósításának eszközéről«. A kínai nép azonban szilár­dan oltalmazza nemzeti szu­verenitását és területi integri­tását, szétzúzza mindazokat az összeesküvéseket, amelyeknek a »két Kína« létrehozása és Tajvan gyámság alá helyezése a célja. SZERETIK A KÖNYVET Pattogó induló hangjai szállnak szer­te a hatalmas állami gazdaságban, majd népszeri}, operameló­diákat kap szárnyra a nőnemben esőterhes szél. — Megérkeztek a könyvesek! — újsá­golják a Balatonbog- lá-ri Szőlőoltványter- melő Állami Gazda­ság dolgozói egy­másnak a hírt, ami­kor megpillantják a Magyar Könyvter­jesztő Vállalat szürke autóbuszát, amelyet országszerte csak »guruló könyvesbolt­nak« neveznek. A guruló könyvesbolt dolgozói, Hoffman Ferenc és Horváth Olivér régi ismerő­sei megyénkben az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, a tsz- parasztságnák, az ál­lami gazdasági dol­gozóknak egyaránt. A boglári gazdaság az egyik legjobb »könyv­fogyasztó-« Somogy­bán — mondja Hor­váth elvtárs. Egy nap alatt több száz — kb. 13 000 forint értékű — könyvet adtunk itt el részletre. — Igaz, hogy eb­ben nagy része van a gazdaság vezetői­nek, a lelkes ' aktí­váknak — vág köz­be Hoffman elvtárs —^ nélkülük nem volna oly eredményes a felvilágosítás és a terjesztés. Bubelényi Zoltán főkönyvelővel és László Zoltán pénztárossal az élen a gazdaság értelmi­ségi dolgozói min­denben segítenek eb­ben a fontos, kultú­rát terjesztő mwnká- ban. Megbízottunk, Honti Elek bácsi pe­dig valóban példamu­tatóan veszi ki ré­szét a szervezésből. Közben a kocsi mellett egyre többen gyülekeznek. — Milyen új köny­vet hozlak? — kérdi egy szőke kislány. Hoffman elvtárs ki­száll a kocsiból, és »kapásból« egy for­más kis irodalmi is­meretterjesztő elő­adást, tart Móricz Zsigmondról, Mik- száthról, Brechtről, úgyhogy egy iroda- lómszakos tanár em­bernek is becsületére válnék. Gyűlnek a rendelések, a négy­havi részletre vásár­lások. Antal Ferenc éjjeliőrt, Fátyol Lu­kács rakodómunkást és özvegy Sárkány Lajosné takarítónőt az olcsó regények so­rozata érdekli, amely­ben különösen Móra, Móricz, Anatol Fran­cej Dwrhttriu és Wassermann írásaira kíváncsiak. Alacsony férfi izeg- mozog az autó mel­lett. Nem tudja, mit vegyen. Látszik, hogy még nem sok köny­vet olvashatott. Hor­váth elvtárs javasol. — Talán ezt. Jó­kait ismeri? — És Horváth elvtárs tü­relmesen, szeretettel magyaráz Jáloairól, úgyannyira, hogy a kis ember rövidesen az olcsó könyvtárso­rozat könyvei között viszi haza a többi között Jókai egyik remekét, az Bjrdély aranylooiát is. Lassan véget ér a könyvvásár. Még egy utolsó zsneszám, szép magyar nóta hangzik fel — az egyik vásárló kedves szánna — a hangszóró tölcséréből, és a szürke autóbusz lom­hán mozdul a kijárat felé, hogy egyre gyor­suló sebességgel vi­gye a kultúrát, a tu­dást a műveltségre szomjas somogyi me­zőgazdasági dolgozók, kérges kezű parasz­tok közé. li. JL

Next

/
Thumbnails
Contents