Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-18 / 272. szám

Kedd, 1958. november 18. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov téziseinek világvisszhangja •Az Elnöki Tanács rendelete (MTI) A világsajtónak és a legnagyobb rádióállomásoknak figyelme változatlanul Hrus­csov téziseire összpontosul. A sajtókommentárokból megálla­pítható, hogy e tézisek közlése a világ legnagyobb szenzáció­ja, s felkeltette a nemzetközi közvélemény osztatlan figyel­mét. * * * * Bonn. A nyugatnémet sajtó igen sok kommentárban fog­lalkozik Hruscsov téziseivel. A Stuttgartén Zeitung beszá­molójának címe: »1970-ben a Szovjetunióban lesz a legma­gasabb az életszínvonal*1. * * * * Párizs. A párizsi sajtó ve­zércikkei általában megálla­pítják: A Szovjetunió »kihívta a kapitalista országokat«. Á Paris Presse azt írja, hogy a szovjet nép az októberi for­radalom évfordulója alkalmá­ból óriási értékű ajándékot kapott. * * * * Bécs. A Neues Österreich cí­mű bécsi lap megállapítja, hogy teljes kudarcba fulladt az úgynevezett embargó poli­tika, amelynek segítségével akadályozni próbálták a Szov­jetunió gazdasági fejlődését. * * * * London. A Scotsman című angol befolyásos konzervatív lap írja: »Ä Hruscsov tézisei­ben kitűzött feladatok teljesen megvalósíthatók«. A Szovjet­unió sikereinek következtében a fejlődésben elmaradott or­szágok elgondolkoznak azon, hogy milyen nagy előnyei van­nak a tervgazdálkodási rend­szernek az ipar fejlesztésében. Ezek az országok úgy látják, hogy a nyugati szabadvállal­kozási rendszer nem felel meg nekik. * * * * New York. A Christian Science Monitor című ameri­kai lap megállapítja: »Azok a szakembereink, akik ellátogat­tak a Szovjetunióba, évek óta könyörögtek az Egyesült Ál­lamoknak, figyeljen fel a szov­jet termelés rendkívüli emel­kedésére. Könyörgő szavuk azonban éveken át süket fü­lekre talált«. — Az amerikaiak hétfői • A Magyar Közlöny Azután mindenkit elkápráztat«*”“ a Népköztársaság tott a szputnyikok fellövése. :Elnokl Tanácsának torveny- tény újabb bizonyítéka !ereJ”rendeletet az újonnan ... . tanácsok első egyetlen más területen voltak önhittebbek, mint Ez a volt annak az óriási ellentét-1 Megválasztott nek, amely a Szovjetunió gyors I uiesenek összehívásáról. A gazdasági fellendülése és az ♦ rendelet kimondja, hogv az Egyesült Államok 1958: évi ha-1 illetékes tanácsi végrehajtó nyatlása között mutatkozott, -bizottság az 1958. évi novem- ----------^------------♦ bér hó 16. napján megválasz­tott tanács első ülését 1958. A Pravda különrovata jj££,ber 15'ig köte,es 5ssze- a tézisek vitájának Moszkva (TASZSZ). A Prayda külön rovatot nyitott a íé^isek megvitatásának. E rovatban jelennek meg a mun­kások. a kolhozparasztok, al­kalmazottak, különböző funk­cionáriusok, technikusok stb. cikkei, levelei, javaslatai és megjegyzései a gyűlésekről, pártkonferenciákról és kong­resszusokról szóló beszámolók. A Pravda már vasárnap meg­kezdte a szerkesztőségbe ér­kezett anyagok közlését. Választások az NDK-ban Berlin (MTI). Vasárnap reg­gel a Német Demokratikus Köztársaságban Is megkezdő­dött a választás. Összesen 24 választási körzetben 400 népi kamarai képviselőt választot­tak meg. Kari Maron, az NDK belügyminisztere — akit a választások lefolytatásával bíztak meg — televíziós inter­jújában a következőket állapí­totta meg: »A választásokban való nagyarányú részvétel és a városainkban és falvainkban tapasztalható örömteli légkör csattanós választ ad a nép ellenségeinek, akik uszító je­lentésekkel és híresztelések­kel akarták félrevezetni la­kosságunkat«. A Német Demokratikus Köztársaságban vasárnap 18 óráig a választó jogosultak 97,5 százaléka, Berlinben pedig 95 százaléka élt szavazati jogá­val. A nyugati hatalmak buzgó kísérleteket tesznek, hogy kibújjanak a felelősség alól A Pravda cikke Csang Kaj-sek nyilatkozata Jelentések a választásokról Jó hangulatban, bizakodóan adta le szavazatát az ország népe A Magyar Távirati Iroda tudósítói és munkatársai va­sárnap már a kora délutáni órákban nagy számban adtak hirt arról, hogy a községek, a járások, a. városok, később pedig a megyék egymás után fejezték be a szavazást. Az Országos Választási Elnökségtől kapott tájékoztatás szerint a választási szervek messzemenően ügyeltek a törvényes elő­írások megtartására, a szavazások titkosságára. Megállapít­ható, hogy visszaélés sehol sem fordult elő. Az ország dol­gozó népe jó hangulatban, bizakodóan adta le szavazatát. Azt is megállapíthatjuk már — hangzik az Országos Vá­lasztási Elnökség vasárnap esti tájékoztatója —, hogy a vá­lasztási szervek, a szavazatszedő bizottságok, a választóke­rületi bizottságok és a különböző választási elnökségek jól megálltak helyüket és mindenütt biztosították a szavazások zavartalan lebonyolításához szükséges feltételeket Moszkva (TASZSZ). A Prav­da kommentálja az amerikai kormányköröknek azt az állí­tását, hogy nem a potsdami egyezmény, hanem »Németor­szág feltétel nélküli megadásá­ból származó megszállási jog határozza meg a nyugati ha­talmak Berlint illető álláspont­ját«. A Pravda rámutat, hogy a Németország feltétel nélküli megadásáról szóló deklaráció­ra való hivatkozás minden alapot nélkülöz. A potsdami egyezmény volt az a határozat, amely meg­szabta Németország megszál­lásának céljait — hangsúlyoz­za a Pravda. A szovjet kor­mány a háborút követő egész időszakban kitartóan töreke­dett arra, hogy a nyugati ha­Angol hetilapok a berlini kérdésről London (TASZSZ). N. Sz. Hruscsovnak az a javaslata, hogy meg kell szüntetni a ber­lini megszállási rendszer ma­radványait, továbbá a Rapac- ki-terv módosítása Angliában megerősítette azt a követelést, hogy reálisabb szemszögből kell felülvizsgálni a nyugati hatalmak európai politikáját. Az Economist című konzer­vatív hetilap véleménye sze- .rint »e javaslatok alapján meg lehet vitatni a csapatok köl­csönös visszavonásának első mozzanatait, enélkül nem is lehetséges előrehaladás a né­met kérdésben«. A lap azt írja, hogy a nyu­gati hatalmak az NDK elisme­rése kérdésében is »tanúsíthat­nának ésszerűbb magatartást«. Az Economist több bíráló megjegyzést tesz a nyugatné­met vezetőkörökről is, amelyek megpróbálják vitássá tenni a jelenlegi Odera—Neisse határt, s nem hajlandók diplomáciai kapcsolatot teremteni Len­gyelországgal és a többi kelet­európai szocialista országgal. Peking (Uj Kína). New! York-i jelentés szerint Csangj Coíürnbi^Vr!fdiótárfíalá°tudó3j Külföldi hírközlő szervek tudósítói felkerestek sítójának. ! több szavazóhelyiséget Csang Kaj-sejc elismerte, t hogy Tajvan Kína területének! A külföldi hírügynökségek, része, viszont minden gátlás | napilapok, ' rádió és televízió nélkül hangoztatta, hogy he- ♦ társaságok állandóan Buda- lyeselne egy Olyan kammunis- T pesten tartózkodó és a vá- taelienes szövetséget, amely ♦ lasztások alkalmából hazánk- magában foglalná Tajvant,!133 érkezett tudósítói közül a Dél-Koreát, Dél-Vietnamot. aíPl'avda, a TASZSZ, az Iz- Fülöp-szigeteket és Japánt. Ivesztyija, a szovjet rádió, a Hozzátette, hogy ezt a szövet- $ Mezsdunarodnaja Zsizny, a séget az Egyesült Államoknak jGomelszkaja Pravda, a Szel- kellene megszerveznie. jszkoje Hozjajsztvo, a litván _____ ÍTiesza, az Uj Kína hírügy­— ^ . nökség, a Renmin Ribao, a ♦ Csehszlovák Távirati Iroda, a Maurice Thorez cikke :Rudé Pravo, a bratislavai a Monde-ban iPravda’ a LengyeI Távirati j Iroda, a Neues Deutschland dó..™ /it>Tn*T\ » kh j *az NDK rádiója, a TANJUG, , * ' ^, ^ori<:|e. S7^~i 3 noviszadi rádió, a Volksstim­badforum rovatában közölte! a vie Nouve a Land og Maurice Thoreznek, a Fan-!,«*, a Waarheid tudósítója, talmak következetesen meg­valósítsák mind Nyugat-Né- metországban, mind Nyugat- Berlinben a potsdami egyez­ményt. De az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország, durván megsértve vállalt kö- , cia Kommunista Párt főtitká-t telezettségeiket, kettészakítot- rának cikkét. Thorez beveze- í ták Németországot és Berlint tőben rámutatott, hogy Fran-| s nyíltan ráléptek a német ciaország politikai helyzetét a* militarizmus feltámasztásának kor egyik nagy problémája, a t útjára. Az Egyesült Államok, gyarmati probléma uralja. } Anglia és Franciaorszáe kor-1 Megállapítja, hogy az algé-j Anglia es t ranciaorszag Kor riaj háború következményei: manykorei labbal tiportak napról napra súlyosabbak.! Berlin négyoldali státusából ; Félmillió katonát köt le ez a! rájuk háruló kötelezettségeket, háború, a könny és a vér; Nyíltan űzik azt a politikát, ! c®ak tovább folyik. A katonai* , ,T , t*> i • t. t I költségvetés 1555 milliárd t amely Nyugat-Berl.nt puska-, franlJt ^ fel Thorez| poros % hordóvá, a Német De- cikkében hangoztatta, hogy a; mokratikus Köztársaság és a Francia Kommunista Párt el-! szocialista tábor többi országa célja az algériai béke meg- J elleni aknamunka, felvonulási j teremtése tárgyalások , utján. 3 Párizs (AFP); Vasárnap reg­területévé kívánja változtatni. !ge) hét órától kezdve hat és Az imperialista körök sem- _ Jfél millió magyar választó a miképpen sem cáfolhatják meg en A meglepetem-•szavazóumák elé járul. A vá­azokat a tényeket amelvek bi- 1 SZeru tamadasok megelőzésé- ♦ lasztok a szavazatban tömé­vé! foglalkozó genfi értekezlet! Sesen vesznek részt. Vasár­az AP, a Reuter, az AFP, a New York Times, a BBC és az ITN angol televíziós társa­ság, a francia televízió, a Né­met Szövetségi Köztársaság rádiója, és napi sajtója, az A1 Nur, az Evening News, a Berlinske Tidende, az Asahi Sinbun, a Bombay National Héráid, a Svájci Távirati Iro­da, a Kansan Uutiset, a BCINA televíziós társaság tu­dósítója — szám szerint mint­egy hatvanén — vasárnap fel­keresték a főváros számos szavazóhelyiségét — többek között Csepelen és Budán —■, a délutáni óráikban pedig több vidéki községbe, városba láto­gattak eL zonyítják, hogy a nyugati ha­talmak megsértették a potsda­mi egyezményt. Azt sem sike­rül megindokolniuk, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában fenn kell tartani a megszállási rendszer maradványait. hatodik részt. Idél„.„ .““ír Tis 2ÄAÄS8&*.» } délelőtt 10 óra 30 perckor ♦ nagyobb részében a választók­megkezdődött. | nak több mint ötven százaié­Szaud király nyilatkozata Dzsedda (AFP). Szaud ki­rály trónrajutásának évfordu­lója alkalmából kifejtette Szaud-Arábia politikáját. Töb­bek között kijelentette: »Ami Izraelt illeti, soha nem tekintettük államnak, s jogos létezését nem ismerjük el«. Államcsíny Szudánban Kairó (MTI). Az AP szerint a szudáni rádió bejelentette, hogy Ibrahim Abbud, a had­sereg főparancsnoka állam­csíny útján hétfőn átvette a hatalmat. Rendben és időben lezárult a választás Az Országos Választási Elnökség közli: az 1958. novem­ber 16—i országgyűlési és tanácstagi választások este 8 órakor az egész országban^ rendben lezárultak. A beérkezett előzetes jelentések szerint, a választásra jogosultaiknak több mint 98 százaléka leszavazott. A szavazatok összeszámlálása meg­kezdődött. Az Országos Választási Elnökség az országgyűlési és ta­nácsi választások végeredményeit előreláthatólag november 19-én hirdeti ki. Az AFP a magyarországi választásokról ka tett eleget kötelességének. Semmiféle incidens vagy tün­tetés sem történt. Az utcákon kevés egyenruhás ember lát­ható. A szavazóhelyiségek kö­rül nincs különösebb rendőri ellenőrzés. Borok és szeszesita­lok eladását és fogyasztását két napra betiltották. Gazdag aratás írta: Sz. Nyebjesznyij A BERLINI KÉRDÉS 1958. november 10­én a szovjet kormány nagyjeientőségű lé­pésre határozta el magát, midőn beje­lentette, hogy a Szov­jetunió Berlinnel kapcsolatos jogait át­adja a Német De­mokratikus Köztársa­ságnak. Berlin, a kettésza­kított város státuszát az 1945-ös potsdami egyezmény határozta meg. Berlin összterü­letéből 480 négyzet- kilométer Nyugat- Berlin, 2 229 000 la­kossal. Berlin de­mokratikus szektorá­nak területe 403 négyzetkilométer, la­kosainak száma 1 180 000 fő. Nyugat- Berlin államjogilag nem tartozik a Német Szövetségi Köztársa­ság területéhez. Ö RVENDETES ŐSZI GONDOK uralkod­nak most szovjetországban. Az egész ! népet a termés betakarítása foglalkoztatja. A szovjet emberek érthető büszkeséggel gyűjtik össze a föld bőkezű járadékát, munkájuk ju- 1 talmát. Az ősz mindig a földművesek várako­zásának és reménységének ideje. Az idén bő termés volt gabonából és cukorrépából. Már learatták és kicsépelték a búzát délen és az ország központjában. De végefelé közeledik a betakarítás Szibériában és Kazahsztánban is. Ezek a kerületek, amelyek az ugar hektár­millióit hódították meg, most a szovjet állam gazdag búzatermő vidékévé váltak. Reggelen­ként az újságokat lapozva, a rádiót hallgatva, a város és falu lakói egyaránt örülnek a kol­hozokból és szovhozokból érkező híreknek. Ukrajna, Kazahsztán, az OSZSZSZK több milliárd púd gabonát adtak az államnak. Az 1958-as termés jelentősen meghaladja az elő­ző évek rekordtermését, öreg, őszhajú kubá- niak nem emlékeznek olyan gazdag gabona­termésre, mint a mostani. Nem véletlen az sem, hogy a sztálingrádi körzet kolhozai és szovhozai háromszorosan túlteljesítették ter­vüket és lfil millió púd gabonát adtak az ál­lamnak. Ugyanennyit termeltek a szaratovi körzet parasztjai is. A Volga alsó folyása men­tén ilyen dús termés még nem volt. Vajon mi tette lehetővé a kiemelkedő mezőgazdasági eredményeket? Egyes kapitalista államok sajtója a szovjet földművesek sikereit kizárólag az időjárásnak tulajdonítja. Ez azonban nem felel meg a va­lóságnak. A múlt esztendőben, amikor a Szov­jetunió sok kerületében aszály uralkodott, ugyanazok a lapok nem hivatkoztak az idő­járásra, hanem az alacsony termést az »oro­szok tudatlanságával«, a »kolhozrendszer élet­képtelenségével« és más, a valóságnak meg nem felelő okokkal magyarázták. Ez erősen emlékeztet a második világháború során ki­fejtett hitleri propagandára. A szovjet hadse­regnek a fasiszták felett aratott nagy győzel­meit akkor »Fagy generális« tevékenységével próbálták indokolni. Bebizonyosodott azonban, hogy a szovjet hadsereg képes volt a fasisz­tákat tönkreverni nemcsak télen, de nyáron is. Térjünk csak vissza azonban a termésered­ményekhez. Nem vitás, hogy az időjárás is be­folyásolja a termés alakulását. De meg kell mondanunk azt is, hogy az idő nem kényez­tette el az idén a. szovjet földműveseket. A tavasz késett és csípős volt, az ősz pedig ko­rábban köszöntött be és esős volt. Ezért a ve­tést is, a betakarítást is késéssel kezdték, oly­kor három-négy héttel későbben. Mégis ha­marabb fejeződött be a betakarítás, mint ta­valy. Vajon miért? Az idei esztendő nagyszerű eredményei tör­vényszerű következményei a falun végzett óriási szervező- és tömegnevelő munkának és azoknak a bölcs intézkedéseknek, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kormány fo­ganatosított a mezőgazdaság fellendítése érde­kében. Ugyancsak hozzájárult ehhez a gépál­lomások átszervezése. Ennek révén megjavult a föld megmunkálása, emelkedett a termelé­kenység. Példaként megemlítjük, hogy az OSZSZSZK kolhozaiban az őszi vetés idején egy-egy traktor teljesítménye 35—40 százalék­kal haladta meg a műit évit. Döntő hatással volt az esztendő eredményeire a mezőgazda- sági termékek begyűjtésének új módja, az a tény, hogy növekedett a kolhoztagok érde­keltsége a gazdálkodás fejlesztésében. Ki ne tudná, hogy minél magasabb fokú a termelés kultúrája, annál magasabb a termelékenység, annál több anyagi ellenérték jut minden kol­hoztagra. Számos nehézséget kellett leküzdeni az ered­mények elérése érdekében, hiszen a betakarí­tási munkálatok fő szakaszában elromlott az idő, megkezdődtek az esőzések. A kolhozok és szovhozok dolgozói azonban sikeresen leküz­dötték a nehézségeket. Sok száz példát lehetne említeni, amikor traktorosok, kombájnvezetők, gépkocsivezetők, egyszerű kolhoztagok értékes javaslataikkal gyökeresen megváltoztatták a termelés tech­nológiáját, hogy a legkisebb munkaráfordí­tással a legmagasabb termelékenységet érjék el. A betakarítás végeztével majdnem 37 mii- hó hektáron végezték el az őszi szántást-ve- tést. A SZOVJETUNIÓ MEZOGAZDASAGI DOLGOZÓI méltóképpen, új munka­ikerekkel készülnek a közelgő XXI. párt­kongresszusra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents