Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
Vasárnap, 1958. november M. 4 SOMOGYI NÉPLAP Dobi István elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) és elősegítsék a párt politikájának további érvényesülését és kiteljesedését. És szavazni fogunk a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája mellett. Meg fogjuk mutatni a világnak, hogy mi, a magyar nép ezzel a politikával egyetértünk, folytatását kívánjuk a magunk javára, mert ez a politika helyreállította az ellenforradalom által veszélyeztetett népi hatalmat, erőinket egyesíteni tudja a szocialista építkezésre, a termelő munkára — hazánk szabadságának, függetlenségének oltalmára és a béke védelmére. A párt és a kormány az étért nagy eredmények alapján joggal kér bizalmi szavazatot a magyar néptől. A szavazatok milliói erősítsék demokratikus nemzeti egységünket, a munkáshatalmat, s mindinkább szélesedő és tartalmában gazdagodó munkás-paraszt szövetséget. Juttassák kifejezésre, hogy szívvel-lélekkel hűségesek vagyunk és azok maradunk a szocialista tábor egységéhez. Hálásak vagyunk a Szovjetunió iránt, amely felszabadított bennünket, megnyitotta dolgozó népünk számára a szocializmus felépítésének lehetőségét. A szocialista tábor gazdasági támogatásával és világ- politikai mellénk állásával nagymértékben hozzájárult, hogy a párt és a kormány — dolgozó népünkben meglévő képességek segítségével — két esztendő alatt oly csodálatos eredményeket tudott elérni az újjáépítésben, a mezőgazdaság, az ipar fejlesztésében és az életszínvonal növelésében. A szavazatok milliói figyelmeztessenek mindenkit, aki gyűlöl bennünket: erősek vagyunk. Bárminő újabb kísérlet szocialista vívmányaink megdöntésére, előrehaladásunk gátlására, bárminő támadás népi hatalmunk ellen egy erős egészséges nemzet ellenállásába ütköznék és csúfos kudarcba fulladna. Legyen a szavazás a bizalom forró kifejezése a párt és a kormány iránt, és legyen buzdítás, ösztönzés, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány a választások eredményére, a választásokban kifejeződő nemzeti egységre támaszkodva még jobban, még céltudatosabban, még elhatározottabban dolgozzék a népért és a hazáért, a fejlődé sért és a szocializmusért, mint ahogyan eddig dolgozott. Hruscsov téziseinek amerikai saj tóvisszha ngj a New York (TASZSZ). Hruscsov tézisei nagy érdeklődést keltettek az Egyesült Államokban, annál is inkább, mert az amerikai nemzetgazdaság a hanyatlás és pangás szakasza* éli át. A lapok és rádióállomások különösen azt hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió utol akarja érni és el akarja hagyni az Egyesült Államokat. A New York Times az első kiadások után áttördeüte első oldalát, hogy a legszembeötlőbb helyen közölje Hruscsov téziseinek rövidített szövegét. A lap a következő címet adta: »Az oroszok hét év alatt nyolcvan százalékkal akarják növelni termelésűiket! Hruscsov új gazdasági programot hirdet és jobb életet ígér! Az oroszok számítása szerint a szovjet tömb adja majd a világ termeléséinek több mint a felét!« A New York Times úgy véli, hogy bár 1965-ben a szovjet termelési szint több iparágban valamivel alacsonyabb lesz, mint az Egyesült Államokban, az amerikai o-azdasági élet hanyatlásának fokozódása azt eredményezheti, hogy a Szovjetunió már 1965-ben utolérheti az Egyesült Államokat az ipari termelésben. Nemzetközi Szemle Ismét előtérben a német kérdés A Szovjetunió, a szocialista országok mindent elkövetnek, hogy biztosítsák a világ békéjét Hruscsov elvtárs beszéde a katonai akadémiák hallgatói tiszteletére rendezett fogadáson Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken nagy beszédet mondott a Kremlben a szovjet katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére rendezett fogadáson. Hruscsov elvtárs beszéde jelentős részében kongresszusi beszámolójának téziseit is érintette, majd a nemzetközi helyzet néhány kérdését elemezte. Hangsúlyozta: a kommunista párt és a szovjet kormány, a szovjet nép mindent elkövet, hogy a kellő színvonalon tartsa a Szovjetunió fegyveres erőit. Ezt azonban nem azért tesz- szük, hogy valamiféle hódító hadjáratokra készítsük elő hadseregünket, amint azt az imperialisták rágalmazó módon állítják. Tőlünk idegen minden hódító törekvés. Az ilyesmi szöges ellentétben áll ideológiánkkal, a marxizmus —leninizmus nagy tanításával, a Szovjetunió és az összes szocialista országok politikájával. Hruscsov megállapította: ismételten hangsúlyozzuk, mint ahogy ezt már korábban is megtettük, hogy fegyveres erőinket sehol és soha nem használjuk fel hódító célokra. Soha nem kívánjuk az államközi viszonyokban támadó vitás kérdéseket háborúval eldönteni. Arra törekszünk, hogy az ilyen kérdéseket békés úton, tárgyalásokkal rendezzük. Az imperialisták — mutatott rá Hruscsov — uralmuk fenntartására új formákat keresnek, támadó tömböket és szövetségeket létesítenek: ilyen például a NATO, a bagdadi tömb, a SEATO és a többiek, kétoldalú szerződéseket és katonai egyezményeket kötnek több országgal. A népek azonban — hangsúlyozta a szovjet kormányfő — szüntelenül harcolnak az imperializmus és a gyarmatosítók ellen. Hruscsov ezzel kapcsolatban emlékeztetett az Iraki forradalom eseményeire. Irak — mondotta — ma független köztársaság, amely békeszerető politikát folytat. Az iraki események ráijesztettek sz imperialista hatalmakra, az Irakkal szomszédos és a támadó imperialista tömbökhöz tartozó országokra. Meghökkentek ezeknek az országoknak királyai és vezetői, de nem a kommunizmustól, nem a Szovjetuniótól, hanem saját népüktől kell rettegniük. Éppen népüktől való rettegésükben azoktól várnak támogatást, akik a gyarmati rendet képviselik, akik a modern nemzetközi zsandár szerepét töltik be. Ezt a szerepet szívesen vállalja magára az I Egyesült Államok és Anglia. De semmiféle — sem belső, sem külső — erő nem mentheti meg azokat a királyokat és vezetőket, akik tevékenységükben nem saját országuk érdekeit tekintik legfontosabbnak, hanem külső, imperialista erőkre támaszkodnak. A nyugati hatalmak egyes tábornokainak, egyebek között Gale angol tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői helyettes főparancsnokának harcias nyilatkozataival foglalkozva Hruscsov megjegyezte, hogy a jelenlegi pusztító eszközök mellett elegendő egy gombnyomás és a levegőbe repülnek nemcsak egész repülőterek és különböző főhadiszállások, hírközlési eszközök, hanem egész városok is, rombadőlhetnek egész országok. Nem egyszer megmondottuk, hogy véget kellene vetni az uszító beszédeknek, amelyek nyugtalanságot és rettegést keltenek az-emberekben. Sokkal ésszerűbb lenne tárgyalások útján rendezni a vitás kérdéseket, fenyegetőzés nélkül és még- inkább fegyverek alkalmazása nélkül. Az imperialista hatalmak legagresszívabb köreinek képviselői azonban — mutatott rá a szovjet kormányfő — folytatják hírhedt erőpolitikájukat. Hruscsov ezzel kapcsolatban utalt Dulles nemrégiben tartott beszédére, amelyben ismét kijelentette, hogy a nyugati hatalmak készek fegyveres erőt alkalmazni, hogy megtartsák Nyugat-Berlint. A szovjet kormány megfelelő okmányt készít Berlin státusának kérdéséről. Határozott javaslatokat szándékozunk terjeszteni a hitleri Németország és a fasiszta Olaszország elleni háborúban részt vett országok elé. Amikor Berlinről beszélünk — mondotta•, Hruscsov —,, mi nem teszünk olyan kijelentéseket, hogy harcolunk a Nyugat ellen. A mi kijelentéseinkben nem volt ilyesmi. Ilyesmit mi soha sem mondtunk, de mondtuk és mondjuk, hogyha az agresszorok megtámadják a Szovjetuniót, a szocialista országokat, megsemmisítő visz- szavágásban részesülnek. Ma már nem lehet büntetlenül zsarolni és fenyegetőzni, amit pedig annyira kedvelnek az imperialista urak. A Szovjetunió, a szocialista országok mindent elkövetnek, hogy biztosítsák a világ békéjét. Az amerikai tőkések egyes képviselői azt hangoztatják — mondotta Hruscsov —, hogy a versengés szó helyett inkább a gazdasági együttműködés kifejezést kellene hc-sználni. Ez ellen nincs semmi kifogásunk — jegyezte meg Hruscsov. — Mi hívei vagyunk a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésnek. A fő az, hogy ki- rekesszük a háborút a vitás kérdések megoldásának eszközei közül, lehetővé tegyük a népeknek, hogy maguk válaszszák meg fejlődésük útját. Bizonyosak vagyunk abban — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a népek helyesen választanak és minden nép azt az utat választja, amelyet a marxizmus—leninizmus megjelölt Nagy lelkesedéssel fogadta a szovjet nép a kommunizmus építésének gigantikus programját Moszkva (MTI). A szovjet dolgozók hatalmas érdeklődéssel fogadták a hétéves nép- gazdasági terv irányelveit. Már péntek délelőtt az üzemekben, a kolhozokban sok ezer gyűlést rendeztek, amelyeken röA távol- és közép-keleti imperialista provokációk sorozata sem terelhette el a figyelmet arról a körülményről, hogy Európa közepében növekvő háborús veszélyként jelentkezik az újrafeifegyverkezó Ny ugat-N émet ország. Nincs még sok éve annak, hogy keresztül masíroztak hazánkon a győzelemittas náci csapatok, de még kevesebb esztendő múlt el azóta, hogy még gyorsabb ütemben futottak ugyanezen az úton hazafelé: romokat, lángtengert, vért és könnyeket hagyva maguk mögött. Még világosan emlékezünk a potsdami határozatokra, amelyekben a nagyhatalmak megegyeztek egymással: mindent elkövetnek annak megakadályozására, hogy a német imperializmus még egyszer vészt hozzon a világra: nem tűrik, hogy háborúra törő erők még egyszer fegyverhez jussanak N émetországban. Mi maradt ezekből az ígéretekből? A nyugatnémet parlament elfogadta az atomfelfegyverzést, s jövőre a nyugatnémet hadügyi költségvetés már 260 000 fő felszereléséről gondoskodik. Ez nem békeköltségvetés, s a német atomfegyverek nem a béke megvédését célozzák. A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatása a Szovjetunióban jó alkalmat nyújtott arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a Nyugat-Né- metország felől fenyegető háborús veszélyre. Senkinek sincs több joga, hogy erről a kérdésről beszéljen, mint a háborúban vérben és anyagiakban legtöbbet szenvedett Szovjetunió miniszterelnökének és nem lehet méltóbb társakat találni e kérdések felvetéséhez, mint a nácik által vandál módon elpusztított Lengyelország vezetőit. A szovjet és lengyel vezetők megemlékeztek arról a mérhetetlen veszélyről, amit Németország atom- és rakétafelfegyverzése jelent, szembeállították a nyugatnémet háborús múlttal a német békeszerződés megkötésének szükségességét, a közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának gondolatát. Az említett célok szolgálatában állónak kell tekinteni Hruscsov elvtárs felvetését, hogy a Szovjetunió esetlegesen átadja Berlin négyhatalmi megszállásából eredő jogait a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. A nyugati visszhang a szovjet és lengyel javaslatok kö- uui elsősorban a Perum szovjet jogok esetleges átruházásánál Keretesére ósszpontosuit es vad tiuaxozj aurusoan z.ngve egyet nem értését az uy6ii uiegüiuoiSöíu. v uagoj, Uugy miért ez a legfájóbb pont az egeszuen. Egy nyen aacio szuKáegazet meg Oiyan ne.yzet- oe nozna a nyugatiasat, es a Nemet szövetségi KoztársaStijitn, nogy tczöilüK ICH* né »les targyaiasosoa bocsátkozni az attaiuk nem leiezoneK nyilvánított Német Uemoiuati- nus leoztarsasag Kormányszerveivel. A tárgyalások peuig az elismerés bizonyos — s a to- vaooiaivoan leitetienül mind magasabb — fokát jelentőéinek. Ez a körülmény pedig végsó lökön az egész, Németországgal aapcsoiatos nyugati politika átértékeléséhez kel- teue, hogy vezessen. Márpedig ahogy azt az eddigi események mutatták, sem egységesen demokratikus és békeszerető Németország létrehozása, sem pedig a szocialista tábor oldalán álló békeszerető Német Demokratikus Köztársaság elismerése nem illik be az imperialista politika terveibe. Az említett szovjet felvetés körül csapott lármába azonban időnként — talán mint véletlen elszólás — őszinte hangok is vegyülnek. A baloldalinak egyáltalán nem nevezhető Daily Mail cimű angol hetilap például így ír vezércikkében: «-Hruscsov azzal indokolja javaslatát, hogy megsértették a potsdami egyezménynek az európai békére vonatkozó szakaszait, amikor a szövetségesek felfegyverezték Nyugat-Németországot. Igaz, hogy a potsdami szerződés ezt tiltja, de a szerződés már régen holt betű«. A javaslat egyik felvetése körül keltett zaj segítségével igyekeznek ugyanakkor elterelni a figyelmet a lengyel oldalról előterjesztett módosított Rapacki-tervről, mely a közép-európai atommentes övezet létrehozásának feltételeire tesz javaslatot. A Ra- packi terv új változata szerint a terv két szakaszban valósulna meg. Az első szakasz a nukleáris fegyverek Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területén történő betiltását tervezi. Ugyanakkor bevezetné az olyan hadseregek atomfegyverekkel történő ellátásának megakadályozását, amelyek eddig ilyenekkel még nem rendelkeztek. Megtiltaná a terv az atomfegyverekhez szükséges berendezések létesítését is. A második szakaszban kellene végrehajtani az övezetek teljes atommentesitését, és ezzel egyidejűleg végrehajtanák a hagyományos fegyverek csökkentését is. Mindezeket megfelelő ellenőrző intézkedések kísérnék és végső fokon egy, az érdekelt államok által ösz- szehivott konferencia tárgyalná meg a felmerült problémákat. Amikor hivatalos nyugatnémet vonalon mindenütt merev szembenállás mutatkozik minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely Németország atomfelfegyverzésének útjába kíván állni, addig magában a Német Szövetségi Köztársaságban — a munkásmozgalom erőit nem számítva — akadnak olyan polgári politikusok is, akik reálisabban értékelik a helyzetet, s többé vagy kevésbé látják azt a veszélyt, amit az imperialista járszala- gon haladó német politika jelent. Változás történt, vagy változás van folyamatban — írja erről az említett nyugatnémet felfogásról a Neue Zürcher Zeitung egyik cikkében — a békeszerződés helyével és funkciójával kapcsolatos véleményekben is. Az eddigi nézetek szerint ugyanis a békeszerződés megkötésének feltétele egy reprezentatív, felelős' összné- met kormány megalakítása, más szavakkal mondva, szabad választások megtartása volt. A mai álláspont szerint pedig a békeszerződésnek kellene elősegíteni az újraegyesítési folyamat megindítását. S bár a kormány hivatalosan ma még szembehelyezkedik ezzel az elgondolással, de egyes tagjainál máris helyeslésre talált — írja a lap. — Bár ezek a meggondolások távoliról sem fedik pontosan a lengyel— szovjet nyilatkozat egyik kitételében kifejezésre juttatott elgondolást, mely szerint mindkét fél támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy kezdjék meg a német békeszerződés megkötésének előkészítését, mégis arra lehet következtetni, hogy az erőviszonyok értékelése nem marad nyom nélkül egyes német politikusok gondolatában. Látnunk kell, hogy a német újrafelfegyverzés által előidézett veszély állandóan fokozódó fenyegetést jelent a békére. Ez pedig minden békeszerető erő összpontosítását igényli. viden ismertették a népgazdaság fejlesztésének nagyszabású terveit és megvitatták, mi- | lyen feladatok hárulnak ezekből a tervekből a dolgozókra. A vita máris megkezdődött, a gyűlések felszólalói több fontos javaslatot terjesztettek elő. I Wilhelm Pieck nyílt levele a választékhoz Berlin (TASZSZ). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke a november 16-i választások előtt nyílt levéllel fordult a választókhoz. Hangsúlyozta a választások demokratikus jellegét, majd megállapította, hogy a német nép történelmének dö> tő szakaszába érkezett. A v' lasztóknak elsősorban a hát rú és a béke kérdésére ki választ adniuk. Mi világosan béke és népünk jobb jövője mellett foglalunk állást — mondja az üzenet. Cseh sajtó a magyar választásokról Prága (MTI) A Rudé Prá- vó különtudósító járnak, Jozef Benesmek tollából hosszabb cikkben számolt be a magyar- országi választási előkészületekről és a választást megelőző napok közhangulatáról. Kiemelte a magyar dolgozók politikai aktivitását, rámutatott az életszínvonal emelkedésének jeleire, a magyar népgazdaság növekvő stabilitására. J\a88xer beszéde Kairó (Reuter). Nasszer elnök az egyiptomi Béni Szuef- ben pénteken beszédet mondott. Hangoztatta, hogy az imperializmus »-végső küzdelmét vívja« Adenben — mondotta, majd így folytatta: — Az Egyesült Arab Köztársaság politikája arab nemzeti politika. Nem csatlakozunk, egyik tömbhöz sem és a pozitív semlegességet hirdetjük«. Beszéde végén hangsúlyozta: -A Szovjetunióban tett láto- 1 ásom barátnak barátoknál tt látogatása volt. Nekik is gvam a maguk társadalmi ndszerük, nekünk is a magunké. És ezt Hruscsov is helyeselte«. ÉRDEKESSÉGEK J URCSISiGOK SHERLOCK HOLMES MA IS PÉNZT HOZ I Connan Doyle 1930-ban be- : következett halála óta híres j detektívregényeiből az Egyesült Államokban összesen 117 j filmet, 40 televíziós játékot, 14 j színdarabot és több mint 1600 rádió jelenetet készítettek. Az egyik New York-i Broadway színház a jövő évadot szintén Connan Doyle regényből átdolgozott operettel nyitja meg. Az író örökösei csupán az amerikai átdolgozások után nyolc és félmillió fontsterling tantie- mot kaptak eddig. »UTAZÁS A FÖLD KÖZÉPPONTJÁBA« A szverdlovi filmstúdióban fenti címmel fantasztikus tudományos filmet forgatnak. Erről a film két rendezője a következőket mondotta: — A fantázia szárnyain be akarjuk mutatni, hogyan jutnak el a szovjet tudósok — áthatolva a Föld mélyének titokzatos akadályain — a Föld középpontjába. Útjuk során olyan ásványfélékkel is találkoznak, amilyeneket még a világon sehol sem ismernek, csupán ... e film alkotói. Persze, nem képtelen és túl merészen szárnyaló elképzelésekről van szó, hiszen a Szovjet Tudományos Akadémia novo-i szibirszki tagozatán már tervet dolgoztak ki a Föld mélyének alapos tanulmányozására. AZ ÉJSZAKA HERCEGÉNEK PARANCSA Párizsban, 1736-ban az egyik útonálló-banda vezére, akit az »Éjszaka hercegének« neveztek, a város valamennyi negyedében hirdetményt ra- gasztatott ki, amelyben a lakosságot felszólítja: halálbüntetés terhe mellett, este 10 óra után senki ne mutatkozzék az utcán, ha nincs 120 frank, vagy ezzel egyenértékű ékszer a zsebében. » VAKMERŐSÉG A közelmúltban a düsseldorfi rendőrőrszobán éjjel egy fiatalember jelent meg és kérte, hogy kötözzék be súlyosan sebesült alsókarját. A rendőrök teljesítették kívánságát, közben érdeklődtek, hogyan sebesült meg. Rövid tagadás után a férfi bevallotta, hogy az egyik élelmiszerüzlet kirakatüvegét törte be. Alsókarjának kezelése után a vakmerő betörő egyenesen a börtönbe vándorait
