Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

Vasárnap, 1958. november M. SOMOGYI NÉPLAP Városunk legfőbb gondjairól ♦ ♦♦ 9P ♦ 9 PP\ es jovojerol Mint minden választás, ez a mi mostani választásunk is számadás a megtett útról, egy­ben jövőbe tekintés is. Az or­szág és a nép történetének egy szakasza zárul le. Ezt a sza­kaszt simítja végig gondolat­ban a dolgozó nép, és a bizal­mukból választott vezetők. Mérleget készítünk most arról, hogy jól- sáfárkodtunk-e a hős szovjet hadsereg és a szocializ­mus nyújtotta lehetőségekkel. Most kell meghatároznunk jö­vendő útjainkat az országban, a megyében és városunkban is. Kaposvár dolgozóinak öröm­mel kell visszatekinteniük. A város az ellenforradalom pilla-- natnyi megtorpanásától elte­kintve az ország és a város la­kosságának nehéz küzdelmei, áldozatvállalása és felelősség- teljes munkája következtében rohamléptekben fejlődik, duz­zad, egészséges és jó úton ha­lad a gazdaságpolitika és kul­túra minden területén. De éppen ez a rohamléptek­ben való fejlődés adja meg je­lenlegi gondjainkat. A várost kinőttük. A volt mezőgazdasá­gi és hivatali jellegű Kapos­várból, iparváros, iskolaváros lett. A 30 000 emberre mérete­zett helységben mintegy 45 ezren élnek és tevékenyked­nek. E tény magával hozta a lakások, a kulturális helyisé­gek és intézmények, valamint a közszolgáltatások- iránti nagymértékű új igényt. E nagyon világosan kirajzo­lódó helyzet megszabja teen­dőinket s megmutatja, milyen irányba kell megtenni és köz­pontosítani minden erőfeszíté- Keinket, hogy a helyzet romlá­sát megállítsuk, fokozatosan megváltoztassuk bizonyos idő múlva az országos tervek és a helyi lehetőségek teljes kihasználásával véglegesen megoldjuk. Mielőtt e legfőbb célok irá­nyába mutató tevékenységün­ket körvonalaznánk, feltétle­nül szükséges emlékeznünk arra, ami itt alig egy évtized alatt történt. A »socialistmua hadállásai Az iparnak, a nagyüzemnek a múlt nem engedett teret. A fővárosra centralizált tőkeér­dekeltségek csak annyiban lát­tak fantáziát az itteni iparosí­tásban, amennyit egyáltalán a mezőgazdaságban láttak, vagyis elég keveset. A város és a falu közötti különbség a kapitaliz­musban ordítóan mutatkozott meg az iparosítás tekintetében. A magánkisipar nem tudta fel­szívni az állandó munkanélkü­liséget. Ezziel szemben ma, a szocialista középipar meghono­Pillanat­felvétel í. sodásának vagyunk tanúi Ka­posvárott. Ez az ipar ma több mint tízezer munkásnak és al­kalmazottnak ad biztos megél­hetést. A város és -falu közötti lé­nyeges különbség megszünteté­sére, az ipar decentralizálásá­ra nagyszerű példa az eddig épített új üzemek egész sora: textilművek, hűtőház, ruha­üzem, vaskombinát, faipari vállalat, a rendeltszabóság, a finommechanikai vállalat, a Patyolat, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a gépállo- ■»-más. A szocialista ipar másik ágazata, a ktsz-ek szintén iz­mosodnak, komoly fejlődésen mennek keresztül. A város kis­iparosaival együtt teljes egé­szében biztosítják a lakosság legfontosabb szükségleteinek kielégítését. Kulturális tekintetben mesz- szemenő előrehaladást tettünk. A múltbeli kettővel szemben most 6 középiskolánk van, me­lyekben 1879 munkás-, pa­raszt- és értelmiségi származá­sú fiatal tanul. Nyolc általá­nos iskolában 5272 gyermek kap a réginél magasabb szín­vonalú oktatást. Színházunk, zenekarunk, zeneiskolánk, kul- túrotthonaink, könyvtáraink, mozijaink mind állami segít­séggel tartatnak fenn, és tel­jes egészében kielégítik, a kul­túrát művelni és a kultúrát él­vezni kívánó dolgozóink igé­nyeit. De a nép nevelése és tudá­sának fejlesztése nemcsak a gazdaság és kultúra, hanem a politika terén is nagyot lépett előre. Az ellenforradalmi idő­szak után a város igen gyor­san konszolidálódott, amelynek mutatója, hogy két évvel az események után 2600 kommu­nista, 1789 kiszista fejt ki ak­tivitást. Tömegszervezeteink kivétel nélkül újjászerveződ­tek. Él és dolgozik a nőtanács, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság. Munkásaink és alkal­mazottaink több mint 90 szá­zaléka szakszervezeti tag. A Hazafias Népfront körzeti bi­zottságai nagy aktivitásának segítségével igen sok helyi je­lentőségű kezdeményezés, megbeszélés történt. A városi tanács és a Hazafias Népfront együttműködésével, a lakosság bevonásával készült el váro­sunk hároméves terve, melyet azóta nyomtatásban is közre­adtunk a lakosságnak. Ebből a tervből mindenki megtud­hatja apró részletességgel, mit valósítunk meg. E cikk kere­tében nincs módunkban, hogy mindenre kitérjünk. A három legfontosabb gondunkat emel­jük ki belőle, amelyek megol­dása egyben mutatja elképze­léseinket a város gél rendelkeznek. Ezzel szem­ben az építőipar munkaerő- hiánnyal küzd. Mit akarunk tenni? A női munkaerők főleg aj ruhaüzemiben és a textilmű-C vekben tudnak elhelyezkedni,? ahol jövőre mintegy 700 dol-j gozóra lesz szükség. Szakmun-^ kásáink és főleg a férfi mun-' kaerők a gépjavító helyett ala­kult kábelgyárban, a vaskom­binát helyett létesült Transz- , vil üzemnél és a valószínűleg i bővülő finommechanikai válla-' Anya nélkül... A kiskorúak bírósága vezetőjének, Gelen­csér Ilonának szavai a néma csendben határozottan, ke­ményen hallatszanak. Az előtte álló sovány, fiatal, barna fiú megilletődve, s tá­lainál találnak elhelyezést. A!rJ gadhatatlan félelemmel néz Transzvil valószínűleg váro-S| sunk legnagyobb üzemévé vá-s lik. V­3. A vízellátás § A helyzet: E probléma meg- 8 oldásához 24 millió forint vol-t? na szükséges. Eddigi tervekT szerint ezt az összeget 15 év® alatt gondolták e cél szolgála- tába állítani. T Alapos mérlegelés és meg-r fontolás után a város és a me-? gye vezetősége úgy döntött A hogy ez összeget és fel adatot 6—7 év alatt kívánja befek-gj; tetni, illetve megoldani. A 3-, év alatt 8 millió 700 ezer fo-5 rintot állítunk költségvetési szerint be, amelyben benneS foglaltatik az a másfélmilliói forint is, amelyet a tanácsi 1960-ban vesz fel azért, hogy) a fúrásokat meggyorsítsuk. Ez) az összeg alapot teremt arra,! hogy elkezdjük a Kaposvártól) messzebb levő gazdag víznye-ís résű lehetőséggel rendelkeződ sántosi vízmezők feltárását. í* a szigorú arcú bírónőre. De mintha annak szemei nem éreznének együtt az arc szi­gorúságával, bátorítóan, biz­tatóan intenek a sápadt gye­rek felé. A bírósági intézkedések: »Mivel úgy látjuk, hogy B. Géza kiskorú kelevízi lakos megbánta tettét, s mert van remény javulására, ügyét egy évi próbaidőre felfüg­gesztjük. Ha ez idő alatt nem követ el hasonló tette­ket, nem lop, nem csavarog, szófogadó gyerek lesz, meg­változik, akkor a bíróság a már megtörtént dolgokat is semmisnek tekinti...« Vége is van a tárgyalás­nak. Hazafelé ballag idős és ifjú B. Géza. A gyerek le­hajtott fejjel, szégyenkezve, apja pedig tűnődve, gondol­kodva: hol hibázott a neve­lésben, mi okozta, hogy fia bíróság elé került... Gondok és feladatok [1. A lakáskérdés Indulóra zendít a zenekar. Az utca tele kíváncsiakkal. Né­zik a csillogó rézhangszereket fúvó katonazenekart. Hosszú sorban bevonulok. Szőke, bar­na, fekete fiúk. Megilletődöt- ten menetelnek. Keményen lépkednek, mellüket kidüllesz- tik, szemük huncutul villan a járda szélén álló lányokra. A r ,, , , .................... , , s ort két teherautó zárja be. Te-4 Jakasba helyezni. A le ládával, bőrönddel, táskával. * helyzet tehat nehez [ A helyzet: Ebben a pillanat- jban a lakáshivatal előtt mint- r egy 1000 igénylő kérvénye fek- fszik. A városban évente mint- [egy 300 házasságot kötnek. Mi­ivel a házak állapota régi épí­tésüknél fogva igen rossz, [évente 25—30 házból kell csa­Ha filmoperatör lennék, elő­ször a sok lakkbőröndön pász­táznák végig a felvevőgéppel, majd a bevonulok egyformán koppanó cipőin: barna, fekete, szürke, bőrtalpú, gumitalpú, fűzős, csatlós — egyik szebb, mint a másik. Aztán a kabáto­kon, ruhákon folytatnám: mű­, helyzet tehát nehéz. Mit akarunk tenni? Állami erőből 217 lakás épül lés 60 lakásos háztömb építése 1 elkezdődik a hároméves terv • idején. Körülbelül ugyanennyi [lakóház épül fel az OTP kis- [ lakásépítési akció keretében. JA városi pártbizottság kezde- ményezésére ezenkívül a vál­Mindent egybevetve 1960. év Természetesen ezek a leg-.7 fontosabb kérdések. Nyilván-? Repülögépck való, hogy ezek mellett teve- - kenységünket különösen a közszolgáltatások további fej-i lesztésére, felújítására, meg-» óvására fordítjuk. Nagyon fon tcsnak tartjuk a villanyhálózat) bővítését, az utak és járdák jövőjéről is. | javítását, illetve konszerűsíté- ’ sét, és. házaink .állapotának ja­vítását» A kultúra területén örülünk annak, hogy városunk főiskolát — tanítóképző aka- ! démiát — kap, valamint an­nak, hogy a szakszervezeti székház, városunk egyik kul­turális gócpontja lesz. Igen szükséges, hogy az ifjúsásl ház szép udvarán létrehozzuk a város szabadtéri színpadát és moziját. S zünet nélkül, rémi tőén dörögnek az ágyúk. motorjának zúgása, nyomukban pedig bombák robbanása hallat­szik. Itt húzódik a front Ke- levíz közelében, s a robba­nás nyomán remegnek a ki­csiny házak ablakai. Az úton időnként gépkocsik ro­bognak, tankok dübörögnek. Menekülnek a németek a mindjobban közelgő szovjet csapatok elől. Benn a házakban féltőén szorítják magukhoz gyere­keiket az asszonyok, és a férfiak is hang nélkül, né­mán lesik, várják, hogy el­vonuljon a front, vége le­gyen a lövöldözésnek. Bi­zony még a legszüksége- mernek kés bizonyára hathatósan eny­híteni fogja mostani nagy ne­hézségeinket. A párt Közpcn'.i Bizottsága legújabb határozata — amely szerint 10—15 év alatt meg kell oldani a lakás­kérdést és amely igen kedvező „ . . . , ,.. ... . ™ , ­feltételekkel teszi lehetővé kis- ‘ Szep felemelő célok, de j sebben is alig-alig nagy gondok es nagy feladatoké az udvarra kimenni, állnak előttünk. Az idő, a szó- ) cia’izmus. ideje kedvez eröfe-J? Ha néha elcsendesült a lö- nííé'sünknek. Bízunk benne,Ö vöidözés, az udvarokon fei- -ogv véresünk, ez az új erők-í tűnik egy asszony vagy fér- *Ő1 duzzadó, meaifjult város1 tőakarattal, összefogással meg-i teszi, ami ráhárul, önmaea, "negvéje és hazája szocializ­musának további virágzásá­ban. keresetű és többtagú családok lakásépítését — városunk szá­mára is nagyjelentőségű lesz a következő ötéves terveinkbe’'’ 2. Munltaalltatmak megteremtése A helyzet: Városunkban fő­leg, fiatalok és női munka­erők keresnek állást. Szám üt­ném túlságosan nagy, de elég­gé fontos ahhoz, hogy e kér­déssel behatóan foglalkozzunk. Bizonyos szakterületek (esz­tergályos stb.) szintén tölös’eg­fi alakja. Nagy sietve vizet húznak, fát vágnak, ellátják az állatokat, majd újra el­tűnnek a biztosnak vélt la­kásokban. Csákvári János, az M87MP Kaposvári Városi Bizottságának titkára. ( A tanács áüapítja meg a íoníossépi sorrendet ) bőrkabát, balon, modern fazo- 4 ialatok a társadalmi erők ösz- nú télikabát, szürke felöltő. S 4 szefogásával szintén igyeke- a ruhák? Újak, simára vasal- fzünk mintegy 50—60 lakást tak. Híradóban talán csak négy * felépíteni, villanásnyi kép lenne a be vo­nulókról, de többet mondana a falusi fiatalok szebb és jobb SäIH-^zWegyeszerte több millió forintot költöttek brosúra. 4 , . 7 , 2. j tatarozásra az idén Végig sírtam az Édes Annát, lelkem. Cseléd voltam, átéltem a megaláztatást, kuliztam haj­naltól késő estig és bizony legszívesebben megfojtottam volna én is a gazdáimat, hogy he kínozhassanak tovább. Töpör anyóka, fején fekete kendő, keze reszket, magya­ráz a büfében, s aztán eltipeg, boldogan, megelégedetten, hogy kiönthette valakinek a lelkét. Kacagás. Viháncoló lányok. Kuncogva mesélik a büfésnek, akinek még az öreg portásné­ni szavai motoszkálnak agyá­ban: — Jaj, de csapnivaló volt ez a film. Ostoba cselédtörténet, olyan, mint a Bakaruhában. Hiszi, aki akarja, de én nem, i1 hogy így éltek régen a fiata­lok. Miért nem ment panasz­ra az Édes Anna valahova, miért tűrt, nem igaz?! Milyen jó, hogy ezek a lá­nyok nem ismerték a múltat... Es kár, hogy senki sem mond­ta el nekik. Akkor jobban ér­tékelnék a jelent. U A Somogy megyei Tatarozó és Építő Válla­lat, amely épületek felújításával és új létesít­mények felépítésével is foglalkozik, az idén több mint 16 millió forintot használt fel. En­nek felét felújításra, külső és belső tatarozás­ra költötték. Külön az ingatlankezelő vállalat megrendeléséből a tatarozó vállalat kivitele- ziésében 1 700 000 forinton teljes felújítást ka­pott az Ady Endre utca 8, a Mártírok tere 3. a Lenin utca 5—12, Dózsa György utca 2 és 16 a Május 1 utca 16 és 1, a Szigetvári utca 31 és a Berzsenyi utca 34 számú lakóház. A tatarozó vállalat a nyolcmillió forintot ki­tevő, 12 községben folyó tsz-, és öt helyen tör­ténő iskola és egyéb építkezések mellett ugyancsak a városban újította fel az AKÖV, a megyei tanács, a Béke Szálló konyháját, együtt több mint 560 ezer forintért. 808 ezer forint értékben végzett munkát a kórháznál, tatarozta a tűzoltólaktanyát 130 ezer, és a G. 4 kaposvári postát 300 ezer- forintért. Ezeken kí­vül mintegy kétmillió forintot használt fel la- íj kőhazak felújítására az ingatlankezelő válla-'* lat saját karban tartó részlege is, és 850 ezer forint értékben végeztetett az IKV épületifel- újítást ktsz-ekkei és kisiparosokkal. A temérdek külső és belső épület csinosítás fontossági sorrendjét a szakemberek és a ta­nácstagok javaslatai alapján a végrehajtó bi­zottságok döntötték el. Tavaly is, az idén is mkat számított a körzeti tanácstagok segítsd-?} tje, akik lakóterületük véleményét tolmácsol-^ va tették meg észrevételeiket, a lakóházak és|s középületek felújítására vonatkozóan. W A nagyarányú felújítást tovább folytatják, fi \ Zalka Máté utca 1, ? Rákóczi tér 4, Május, 1 utca 6—8—15—20, a Dózsa György utca 14, a Latinka utca 1—2, * Kanizsai utca 21, a Rá­kóczi tér 2, a Széchenyi tér 9, az Ady Endre utca 5, és a Mikszáth utca 7 számú házak jö­vő évi tatarozását már jóvá is hagyta a váró-- si tanács végrehajtó bizottsága. B.-né az udvaron tesz- vesz valamit nagy sietősen. S amint befelé menne, ször­nyű süvítés hasítja keresz­tül a levegőt. Az akna né­hány lépésnyire robbant a szerencsétlen asszonytól... S hiába vitték Nagykanizsá­ra kórházba, a hosszú út, a nagy vérveszteség miatt nem ijf tudták megmenteni... Ott is temették el a kanizsai te­metőben. B. feleség nélkül maradt hétéves kisfiával, s öreg ap­jával. Megnősülni nem akart. Inkább vállalta a sok gondot, törődést, amit*az öt hold mellett a kétéves gye­rek, meg a jóformán tehe­tetlen öreg apja jelentett. És dicséretére legyen mondva, becsülettel iparkodott ennek eleget tenni. Mosott a gyerekre, apjá­ra, magára, vasalt, főzött, szántott, ellátta az állatokat. Nem volt se éjjele, se nappa­la. Amikor apja meghalt, már otthon sem hagyhatta Gézát. Vitte magával a föld­re, piacra, ahová csak ment, akár jó vagy rossz idő volt. Közben felnőtt a gyerek, is­kolába kellett járnia. B. Géza megadott gyerme­kének, amit csak tudott. Amikor nagyobb lett, sötét­kék ruhát, kerékpárt vett számára, hogy ne fájjon a szíve mások holmija után. Nem, még a rosszimdulatúak sem mondhatják, hogy nem kapott a gyerek eleget. De... talán nem volt benne, ahogy a gyereknek adta, elég sze­retet ... ? Vagy talán a ba­rátok az okai? Nehéz lenne erre felelni. Az mindenesetre tény, hogy Géza az iskolában ba­rátaikat is szerzett. És mi­vel apja most már nem vi­hette magával munkájába, a barátokkal tartott. Délután is, este is. És amikor meglát­tak a kocsma vagy a mozi előtt egy kerékpárt, leszed­ték róla a pumpát, a dinamót meg a lámpát. Ki kezdemé- 5 nyezte? Nem tudni. Egyik ö éjszaka Géza részeg társasó- jgj got kísért haza a kocsmából. Náluk aludt, s reggel magá­val vitte vendéglátó asszo­nyának óráját. Sok minden .elveszett még. Motorkerékpárok szerelőtás- káiból a szerszámok és más alkatrészek. Szüksége volt ezekre Gézának? Nem, hi­szen apjától, ha kéri és ha szüksége van rá, bizonyára mindent megkap. S mi lehe­tett ennek a vége? Rendőri nyomozás, és bár az óra is visszakerült jogos tulajdono­sához és a többi kár is meg­térült, Géza mégis a kisko­rúak bírósága elé jutott * * * S zeptember 9-én, a bíró­ság intézkedésének ki­hirdetésekor vette kezdetét az egyévi próbaidő. Géza most dolgozik. Mérnökök mellé jár, nincs ideje bará­taival csavarogni. Este pe­dig apja, aki azelőtt is szá- monkórte idejét, de most a bíróság előtt határozott ígé­retet tett, nagyon ritkán en­gedi el hazulról. Amikor a kelevízi nőtanács asszonyai meghallották, mi történt, elhatározták, segít­ségére sietnek idős B. Gézá­nak. Kimossák a gyerek, s az ő fehérneműjét is, kivasalják ruháikat, megfőznek részük­re. Az pedig, amikor meg­hallotta az asszonyok ajánla­tát, ennyit felelt: »Nem fo­gadhatom el, ne mondják, hogy én és fiam másra szo­rulok ,,. « Az asszonyok mégis meg­hívták a gyereket az iskola fennállásának ötvenedik év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségre, vendégül látták. Boldog volt a gyerek, jólesett neki a szeretet. A nőtanács asszonyai több­ségükben gyermekes anyák, akiknek problémái, gondo­latvilága nem azonos Gézáé­val. De ott van a KISZ! Áll­janak Géza mellé, legyenek barátai a munkában és a szó­rakozásban. Hívják maguk­kal Gézát az ifjúsági rendez­vényekre. S azokat a hango­kat, melyek Gézát vádolják és akadályozzák, hogy jó út­ra térjen, utasítsák vissza. Legyenek Gézának őszinte, igaz barátai, akik segítenék, tanácsokkal látják el, hogy az egy évi próbaidő ne vesz- szen kárba. Segítsenek a kelevízi ki- szósták, hogy Géza az egy év leteltével emelt fővel állhas­son a kiskorúak bírósága elé, mely bizalmat szavazott ne­ki, hogy belőle, az anya nél­kül felnevelt gyermekből — ha hibázott is — becsületes, rendes ember válhasson. Szalai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents