Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 270. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. november 15. Mai számunk tartalmából Hogy folytathassa megkezdett útját a% autó Á rákói üzemegységben Egész heti rádióműsor NÉPSZAVAZÁS írta: SZÁNTÓ JÓZSEF, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkára II szavazással kapcsolatos tudnivalók M egyénik választópolgárai is november 16-án a választó £ urnák elé járulnak, hogy szavazataikkal újabb négy ► évre bizalmat adjanak azoknak, akik az országgyűlésben és tanácsokban képviselik dolgozó népünk ügyét. A választásnak népszavazás jellege lesz. A Hazafias Nép­front jelöltjeire való szavazás egyben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi politikájának helyeslését is jelenti. A népfront jelöltjeire való szavazás egyben helyeslése annak a bizalomnak, amely a ve­zetők és a dolgozó nép között mind teljesebben valósul meg. \ Alig két évvel az ellenforradalom sötét erői hangzatos frázisokkal és fegyverrel törtek a néphatalam ellen. A föld- birtokosok, gyárosok, urak Magyarországát akarták vissza­állítani a munkás-paraszt hatalom szétzúzásával. Somogy megye több községében jelentkeznek a régi földbirtokosok, hogy visszavegyék dolgozó parasztoktól a nekik juttatott földet. Már a hatalom birtokosának érezte magát Vidovics Ferenc volt főispán s megtette az első ígéretet a kaposvári kisebb üzemek magánkézbe adására. Ujjongott a reakció az egész országban, de korai volt öröme. A nép legjobbjai, a né­pet szerető erők, a Magyar Szocialista Munkáspárttal az élen, a Szovjetunió segítségével leverték az ellenforradal­mat. Népünk a munkásosztály hatalma mellé állt. Az ellen­forradalom pusztítása utáni gyors helyreállás a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány politikájának igazságát mutatta, s dolgozó népünk'kö­vette ezt a helyes utat. November 16-án, amikor választó- polgáraink a Hazafias Népfront jelöltjeire adják szavazatu­kat, egyúttal a munkás-paraszt hatalomra, dolgozó népünk hatalmára szavaznak / Somogy megye dolgozói büszkék azokra az eredmények­re, amelyet a felszabadulás óta magukénak vallhatnak. A több mint 40 ezer új földhöz juttatott s azok az ezrek, akik a Kaposvári Textilművekiben, a hűtőüzemben és más új gyárakban dolgoznak, tudják: népi demokráciánknak, szo­cializmust építő rendszerünknek köszönhetik, hogy ma embe­ri körülmények között élhetnek, nyugodtan hajthatják álom­ra fejüket, nem fenyegeti őket a munkanélküliség, az elesett- ség veszélye. A még boldogabb, műveltebb, nyugodtabb élet­re szavaz megyénk lakossága november 16-án. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a szavazás megkönnyítése végett a választók ré- része értesítéseket állítottak ki, s azokat a ta­nácsi aktívák útján juttatták el a választók­hoz. Az értesítések egy része — különösen a városban — a kézbesítés során elkallódott, vagy pedig a választó nem volt otthon, s így szomszédjánál hagyták azt, aki még nem ad­ta át a címzettnek. Egyes helyeken az értesí­téseket összetévesztik a szavazólappal, s olyan helytelen vélemény alakult ki, hogy aki nem kapta meg az értesítést, az nem is szavazhat. Ez a feltevés teljesen hibás. Az értesítés nem pótolja a szavazólapot, hanem csupán a vá­lasztás lebonyolításának meggyorsítását szol­gálja. Az értesítésen ugyanis feltüntették azt a sorszámot, ami alatt a választó a névjegy­zéken szerepel, s így annak felmutatása ese­tén könnyebb a választó nevét megtalálni. A szavazásnak azonban nem előfeltétele az értesítés felmutatása. A szavazás előfeltétele csupán az, hogy a szavazáson megjelenő sze­mély szerepeljen a választók végleges név­jegyzékében, vagy pedig rendelkezzék a ta­nács által kiállított igazolással. Azok a vá­lasztópolgárok tehát, akik értesítést kaptak a szavazáshoz, vigyék azt magukkal, akik vi­szont nem kaptak, anélkül jelenjenek meg a szavazóhelyiségben, mert személyi igazolvá­nyuk alapján az értesítés felmutatása nélkül is szavazhatnak. A NÉP JELÖLTJE DOBI ISTVÁN : RÁDIÓBESZÉDE : Dobi István, a Magyar Nép- ; köztársaság Elnöki Tanácsá- ' nak elnöke szombaton este, a ’ választások előestéjén 20 óra • 10 perckor rádióbeszédet mond Ja Kossuth rádióban. A beszé- ■ det vasárnap reggel 8 óra 10 ’ perckor a rádió megismétli. ÓRIÁSI VÁLASZTÉK AZ ÓRA- ÉS ÉKSZER­ÜZLETEKBEN Az óra- és ékszerkereskede­lem a negyedik negyedévben a tavalyinál nagyobb választék­kal áll a közönség rendelkezé­sére. Jóval több ezüst cigaret­tatárca, hatszemélyes alpakka evőeszközkészlet várja a vevő­ket és előreláthatólag kétmil­lió forinttal több értékű 'alu­mínium díszműáru kerül az üzletekbe, mint 1957 negyedik negyedében. Külföldről több mint százezer zseb- és karórát rendeltek. Nagyrészük a Szov­jetunióból érkezik. A Német Demokratikus Köztársaságból harmincezer kő nélküli olcsó órát várnak. Választási nagygyűlés Magyaratádon Róka Lajos nyitotta meg a nagygyűlést, köszöntötte az egybegyűlteket és vendégeiket. Vörösnyakkendős úttörők vi­rággal tették ünnepélyessé az estet. A megnyitó után Nánási Imréné, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, megyei tanácstagjelölt, a nagygyűlés előadója emelkedett szólásra. — Hamarosan az urnák elé járul Magyaratád dolgozó népe is. Én bízom a falu'dolgozóiban. Parasztságunk leg­nagyobb része az ellenforradalom idején is becsülettel meg­állta helyét, dolgozott — mondta bevezetésül. ■—< Nem így volt a szavazás a régi világban — foj- tatta az előadó. Csendőrszuronyok bíztatták az embere­ket: szavazzanak arra, akire az uraknak tetszett. Az öre­gebbek közül emlékeznek még néhányan Bethlenekre, Soms- sichokra és Inkeyekre. A megye területének a felszabadulás előtt 60,5 százaléka volt a nagybirtokosok és kulákok kezén. Gondoljunk a régi gazdasági cselédek életére, zsúfolt, nyirkos egészségtelen szobákban laktak az emberek. — Az ellenforradalom 22 milliárd forint kárt okozott számunkra. Ennek ellenére is az életszínvonal állandóan emelkedik. Mindent, amit kaptunk, amit elértünk, vessük össze a múlt embertelen politikájával, s így induljunk sza­vazni a nép igazi, becsületes képviselőire — fejezte be be­szédét Nánási elv társnő. Nagy Gyula tanító Magyaratád M őst független, szabad államot teremtett meg a párt vezette munkásosztály. A szocializmust építő népek 900 miHiós táborába tartozunk. A Szovjetunióban, Kínában, a népi demokratikus országokban a nép van hatalmon. Test­vérekként segítik egymást a szocializmus előrehaladása út­ján. Ezt a segítséget éreztük mi is, amikor a legnehezebb idő­ben, az ellenforradalom okozta pusztítások helyreállításához fogtunk hozzá. A szocialista országok testvéri szövetségében együtt küzdünk függetlenségünk megvédéséért, a béke fenn­tartásáért. A Hazafias Népfront jelöltjeire való szavazás egy­ben kiállás hazánk függetlensége, a világ békéje, a népek békés együttélése mellett. November 16-án a Hazafias Népfront jelöltjeire való szavazás bizalmat ad az országgyűlési képviselőnek, a ta­nácstagnak arra, hogy dolgozó népünk ügyeit képviselje. Nagyon fontos e bizalom megadása, hisz azoknak a mun­kásoknak, a dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik az államhatalomban képviselik dolgozóinkat, ez lebírhatatlan »őt kölcsönöz munkájukhoz. A párt és a kormány s az álta­lunk megválasztott jelöltek azonban csak úgy tudják nagy­szerű, országépítő programunkat — a hároméves tervet — eredményesen megvalósítani, ha a szavazás után dolgozó népünk egésze, minden hazafi együttes erőfeszítéssel, áldo­zatkész munkával, egységesen segíti a szocializmus építését hazánkban. Erre hív minden igaz hazafit a Hazafias Népfront. So­mogy megye minden dolgozója büszke lehet arra, hogy ami­kor a nemzeti haladás szolgálatába kellett állni, elődeink az országban mindig az elsők között voltak. Büszkék vagyunk az 1848-as szabadságharc hős somogyi partizánjaira, és ve­zetőjükre, Noszlopy Gáspárra. M indig új lelkesedést ad munkánkhoz, áldozatvállalá­sunkhoz az a tudat, hogy 1919-ben, a tanácsköztársa­ság vörös katonáinak ellátására ezrével küldték Somogyból az élelmiszeres vagonokat. Büszkék vagyunk az 1919-es vér­tanúinkra, köztük Latinka Sándorra. Az 6 ügyük folytatá­sáért, a szocializmus építéséért dolgozunk, küzdünk. No­vember 16-án szavazatunkkal, a választások után egységes összefogással, eredményes munkával bizonyítsuk, hogy ki­váló elődeinkhez méltóan dolgozunk a szocializmus épí­téséért. Ha valami jól Pillanatképek egy fiatal munkásnűről ITTTTTTTTTTTTtTTTTTTT TTTTTTTTTTTT Az igazgató beszól az er­kélyről a Kaposvári Ruha­üzem egyik géptermébe. Ma­jor Istvánná feláll gépétől, a többiek utána néznek, ahogy kimegy. Egy másodpercre megáll. igazít a ruháján. Szemei gyerekesen játékosak, amikor felnéz. Nemcsoda, hogy tegnap 'az SZTK-orvos nem akarta elhinni Majomé­nak, hogy ő a gyereke anyja. Tegnap óta nem sokat öre­gedett a világ, és ahogy Ma- jiomé kiperdült az* imént, nehéz lett volna eldönteni 16 vagy 24 éves. Az igazgató kö­rül ott az üzem vezetősége. — Hát hogy állunk azzal a disznó-üggyel, Majomé? — Azt szeretnék a dolgo­zók, ha az üzem szerezné be együtt a téli hízószükségle­tüket. — És azzal az autóbusz-do­loggal? — leontráz az igaz­gató. — A mieink folyton le­késnek a buszról és a vonat­ról. Valahogy úgy kellene intézni, hogy a műszak be­fejezése egybeessék az autó­buszok és a vonatok indu­lásával. — Nem lehet előbb el­menni, kérem, mert nagy lesz a kiesés — szól közbe valaki. — Én is azt hiszem, hogy szó sem lehet semmiféle vál­toztatásról — így az igaz­gató. — Dehát — emeli magasba két kezét Majomé — valamit csak lehet tenni, igazgató elvtárs. Másként beosztani a műszakot, vagy beszélni az AKÖV-vel, hogy változtasson a menetrenden. — Úgy van! — mondja aztán az igazgató. Mihely t indul az üzemrész, megoldjuk ezt a dolgot. Úgy nézem, nem va­lami rossz tanácstagot jelöl­tek magában, Majomé — mosolyodik el. ♦ * * Együtt az üzemi tanács. Majomét korábban az üzemi tanácsba is beválasztották. Éppen akörül parázslik a vi­ta, készpénzben osszák-e ki az évvégi nyereségrészese­dést, vagy betétkönyvben. Majomé egy ideig hallgat, aztán szót kér. Gyorsan be­szél, amúgy kislányosan, be­le is piml: — Azt hiszem, ezen nem kell annyit vitatkozni — mondja. — Persze, hogy min­denki a készpénzt szeretné jobban kézbevenni, de... tudják, nekem is van taka­rékbetétkönyvem. Nehéz volt az első lépés, de már nem tudok elég hálával arra gon­dolni, hogy takarékoskodni kezdtem. Bármikor hozzá­nyúlhatok, mindig biztos tar­talék. A. vita egyszerre megszűnt. Az üzemi tanácstagok dön­tenek, de már a takarékbetét­könyv mellett. * * * Zselickisfalud. Major Ist­vánná elindul a szónoki emelvény felé. Kipirult az izgalomtól, kicsit remeg is. Nem állt még ekkora nyil­vánosság előtt. Nyolc általá­nosa van, meg egy gimnáziu­ma, mert a másodikból már feleségül vették. Tud gépen varrni, és azt mondják, jó szíve van és őszinték a szán­dékai. De az izgatott, szívdo­bogás egyszerre csak megszű­nik. A fiatalasszony ott áü már az emelvényen. És ahogy hallgatóira néz, higgadt a hangja. Ezek a falusiak sem­miben sem különböznek azoktól, akik az üzemben egy­hangúan tanácstagnak jelöl­ték. A beszéd végén odafu- rakodik hozzá egy süldő lány. — Segítsen már neki abban — kéri hogy városba mehessen dolgozni.., A fiatalasszony nagyot néz, aztán együtt kacag a fa­lusi kislánnyal. Végezetül csak annyit mond neki: — Jöjjön be hozzánk, megindul az új üzemrész, s keresünk magának ott valami női munkát. * * * A varrógép egymás után ereszti meg a tűsorozatot. A ruha körben forog, s Major- né kezében egyre szebben alakul. Ha valaki nem lehe­tett tanítónő, mert 16 éves korában férjhez kérték, azért még lehet kitűnő varrónő. Azt kell először megtanulnia, hogyan tartsa a ruhát a tér­dén, hogyan varrjon kézzel. Később: hogyan lehet leg- Icönnyebben elkerülni a se- lejtet, együtt dolgozni 40—50 emberrel. Akadnak olyanok, akik nem tudják ezt a tudo­mányt elsajátítani. Majomé már évekkel ezelőtt túljutott a próbaidőn. Sőt, kézzel is olyan jól bánt a varrótűvel, hogy ma már gépen dolgozik. És könnyen ismerkedik en­nek az új munkakörnek is minden csínjával-bínjával. Az is lehet, hogy egyszer eb­ben o szakmában válik majd tanítóvá, * * * Nagyatádon az általános iskolá­ban tartott jelölőgyűlésen ötven pedagógus egyhangúlag járási ta­nácstagnak jelölte Deli Ist­vánt, a gimnázium igazgatóját. Deli István 1932-ben született, szülei gazdasági cselédek voltak. Elvégezte a polgári iskolát, de többre akkor nem futotta szülei­nek erejéből. Am nem azért bírt oly nagy akaraterővel, hogy ebbe belenyugodott volna. Dolgozott rt, mellette elvégezte az egyetemet, ahol középiskolai tanári képesítést szerzett. Tanárként került a nagy­atádi gimnáziumba. Jó munkája alapján 1957 januárjában igazgató lett. Hozzáértéssel, szorgalommal irányítja a tantestületet, űe szá­mára az det, a hivatás nem fe­jeződik be az iskolában végzett munkával. Dolgozik a pártban, részt vesz a tömegszerve: moz­galomban, aíoöke a jára nép­front-bizottságnak. S hogy mun­káján jól látja el, azt minden nagyatádi tanúsíthatja, kiváltkép­pen pedig kollégái és diákjai. Fogja a kerékpárját, haza­felé készül. Reggel ötkor in­dult ei otthonról. Délután fél háromig dolgozott. Ezen a napon , nem volt vezetőségi ülése a nőtanácsnak, sem az üzemi tanácsnak, de szemi­nárium kezdődött fél három­kor, és sötét már a város fe­letti az ég, amikor hazafelé áM Majomé kerékpárjának első kereke. Még a fejében kavarognak az üzemi gondok a munkaszervezésről, a taka­rékosságról. Akad gondja egy üzemi tanácstagnak, hát még az édesanyának. Két gye­rek várja otthon. Az anyósa dajkálja őket. De az ő anyó­sa nemcsakhogy jó dajka, áe jó közvetítő is. Majomé férje egy másik üzemben dolgozik és hát előfordul, hogy elke­rülik egymást. Amikor me­gyei tanácstagnak jelölték, a férje már nem volt otthon, amikor ő este a munkából hazatért. — Én mondtam az anyó­somnak, hogy mi újság. A férjem? Másnap este tudott csak gratulálni a kapott bi­zalomhoz. . i Azért persze, akad szabad­idő is, és van kelete a fiatal­korban nélkülözött legkedve­sebb szórakozásnak, a tánc-. nak. ígérjük, hogy mi is tán­colunk Majoméval legköze­lebb, de hozzon egy cipőt er­re a célra, mert... —■ Külön táncoscipöm nincs... ! — kacag. Kattan a dinamó, a kerék­pár elindul. Majomé, vé-‘ lwny, fiús alakja elfogy a gyér fényben. Mennyi, meny­nyi feladatvállalás! Bírja? Az utolsó szavait hallom még: >Olyan nagyszerű érzés, / ha valami jól sikerül. Akarat, akarat kell hozzá.« És sokszor kipróbált becsü­let! Szegedi Náadsr

Next

/
Thumbnails
Contents