Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-14 / 269. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Péntek, 1958. november 14. Milyen is az a jó asszony? Ez ma is a legnehezebb és a legvitathatóbb kérdések egyike. Abból ered, hogy koronként változik az ember, és változnak a szépség- és jóságideálok, ezenfelül egyazon koron belül és ugyanazon általánosan elfogadott szépség- és jóságideálon belül is meglehetnek és megvannak az egyéni elképzelések. Így aztán évezredes a kérdés, és amióta a férfiember a mai értelemben nősül, újra és újra felteszi magának a kérdést: milyen is a jó asszony? Felel rá. Ki így, ki úgy, mindenki a maga elképzelésének megfelelően. Akad, aki így: az asszony legyen szép, legyen csinos, valljon velem egy elvet, szeressen, ügyesen ossza be a keresetemet, ne legyen divatbolond, legyen kitartó a rosszban és hűséges a jóban, ne nyúljon soha a zsebembe, legyen gondja a nyakkendőmre, stoppolja meg zoknimat, szeresse a munkát stb. A kialakított eszményképpel aztán kiki elindul az életpárnak való után. Végre talál valakit. Hosszabb, rövidebb ismeretség után rájön, hogy a kiválasztott több olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit az eszményképből kifelejtett, ő a legcsi- nosabb a »földön« és a legszebb a »világon«. Szerelemre gyűl iránta, gyorsan dagad az az érzés is, amelynek a szerelem csak a virága — a szeretet. Közben rájön a férfi arra is, hogy a nagy erények mellett bizony találtatnak kisebb hibák is, de ezeket megbocsátja a meglevő erényekért. Olyan ember is akad, aki a kedves jellemében felfedezett hibákat tudomásul sem veszi, önmaga előtt is eltagadja, vagy fel sem fedezi. így lesz előtte láthatatlan az, ami mindenkinek szemet szúr. Erre azt mondják a kívül álló »józaélöbb megfelelünk arra a kérdésre, hogy mi a szerelem. Biztosan akadnak, akik azt mondják: a szerelem a legnemesebb emberi érzések egyike, az ember legszemélyibb magánügye. Az igazi szerelem nemcsak az ember egyik legnemesebb érzése, hanem politika is, mert a szerelem a házasság és a család alapja. A házasságból pedig gyermek születik, és a társadalomnak nem mindegy, hogy a gyermeket — a férfi és a nő természetes kapcsolatának következményét — hogyan nevelik. A szerelem ezen a ponton a társadalmi kötelességgel van szoros kapcsolatban. Tehát csak az lehet jó asszony, aki szerelemből ment férjhez, és nem érdekből: pénzért, névért, rangért stb. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy: nem egykönnyen lett szerelmes, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az igazi nagy szerelemhez nehézségeken és sok akadályon keresztül jutnak el az emberek. És csak az ilyen szerelem ad erőt, és nyújt számtalan szépséget a házaséletben. A szerelem — tartsa bármily nagynak is valaki — nem igazi szerelem, ha csak a vágyakon, testi kellemeken alapul, és hiányzik belőle a férfi és a nő társadalmi érdekeinek egysége, a közös eszme. Következésképpen abból a lányból nem lesz jó asszony, akii szociális és szellemi törekvései, társadalmi érdekei, eszméi, céljai másfelé szólítanak, mint a választott férfit. Az ilyen szerelem nem lehet tartós, mert csak testi. Az egymásraunás, az utálat, a hűtlenség és a válás következik utána. Az emberek többsége előtt ez már ismert. A történelem, az élet számtalan példát mulatott arra, hogy mire vezet a házasságban a célok különbözősége. Sajnos, mégis akadnak, akik már a házasság előtt tudják, hogy nincsenek meg kapcsolatukban az igazi, tartós szerelemhez szükséges elemek, de mégis házasságot kötnek, mert vonzza őket a »nagy név«, vagy a férfi »rangja«, beosztásával járó jövedelme, doktori, orvosi vagy más cím. Az ilyen házasságból egy idő után mindkét fél elkívánkozik, mert nem ismerheti meg a boldogságot. Abban a házasságban viszont, ahol a szerelem a két fél érdekközösségén, elveik egyezőségén alapul, a szerelem munkára, nagy tettekre ösztönöz, jótékony befolyással van az egész életünkre. Az ilyen szerelem képessé teszi az asz- szonyt és a férjet arra, hogy egymás boldogságáért megszabaduljanak hibáiktól, igényesebbekké váljanak önmagukkal szemben, s ha kell, mindkét fél meg tudja magát tagadni, sőt fel tudja magát áldozni is a másikért. Az ilyen házasságban a két ember nemcsak házasfél, nemcsak szerelmes, hanem barát is. Ez pedig újabb kötelékeket jelent, mert a barátság nemcsak a közös nézeteket és véleményeket feltételezi, hanem a kölcsönös segítséget, a kölcsönös támogatást is a mindennapi életben. A divat eif^dik&dxhi? nők«, hogy a »szerelem vak«. Az udvarlásból mátkaság, a mátkaságból házasság lesz. Az ifjú ember belép a házaséletbe. Néhány hónap múlva aztán megállapítja, hogy az ő felesége a »legjobb« asszony, párját keresve sem lehet találni, mert a természet, miután megalkotta, összetörte a formát. Ezek után pedig beszéljünk arról, hogy milyen a jó asz- szony? Erre a kérdésre csak úgy lehet okos feletet adni, ha Elhangzik ez a kifejezés, és meg kell mondani az egyenes választ: a divat neon cifrálko- dás. A jó ízléssel készített és viselt ruha — ha nincs benne különcködés — igen kellemes hatást tesz, és csak előnyére válik viselőjének. Az asszonyok nagyon jól tudják, no de tudják ezt a lányok is. hogy jól öltözködni felette előnyös. A divat tehát nem egy a oifrálkodássál. Aki cifrálko- dik, aki különcködik, aki után mosolyogva fordulnak meg az emberek, az nem divatosan öltözködik. A divatosan öltözködő nők sohasem lehetnek ízléstelenek. Az ízléstelenség és a divat nem fér össze, és akik túlhajtják az'öltözködésbeli különcködéseket, azok nem a jó ízlés hírnökei. A brüsszeli világkiállításon nagydíjat kaptak a magyar tervezők által készített ruhák. Az indokolás az, hogy a jó ízlés és a praktikus szemlélet szerencsés találkozása tette érdemessé a nagydíjra a magyar női ruhák 'bemutatott kollekcióját. A jól öltözködő nőt a férfiak megnézik az utcán, színházban, moziban, és természetesen saját otthonukban is szeretik a jó öltözködést. Helytelen tehát az, hogy egy fiatal leány csinosan öltözködik, míg vőlegénye van, de miután férjhez megy, elhanyagolja magát. Alapvetően téves ez a felfogás, mert nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a férfiért mindennap csatázni kell, de a férfinek is mindennap harcolnia kell azért, hogy jó ízléssieti, figyelmességgel, helyes öltözködéssel, ne hasson kiábrándítóan élete párjára. Mindenki egyéniségének megfelelően öltözködjék, érvényesüljön az aranyszabály, hogy ne csak divatos legyen öltözéke, hanem praktikus is. Ne a hirtelen hangulatok irányítsák az öltözködést, hanem a célszerű- lég. így kevesebbe is kerül az öltözködés, és nem lesz kapkodva végzett fölösleges kiadás. «—8 eves kislányok számára két csinos kis szövetrulia. TÖRVÉNYEINKBŐL A nők munkába állításának biztosítása Lepkemintás csillag csipkével Nőj munkaerőket nálunk nemcsak olyan munkakörökben lehet alkalmazni, amelyeket azelőtt is általában nőkkel töltöttek be, hanem minden olyan munkakörben, amelyre a nők alkatuknál fogva alkalmasak. Ez az intézkedés segíti a nők egyenjogúságának megvalósításáig ugyanakkor a nők védelmét is szem előtt tartja. A munkafeltételek megállapítása A nők számára megállapított munkakörökben is szükséges a nőknek az általánostól eltérő, feltételeket biztosítani. A terhes nő és a szoptató anya védelme s a dolgozó nő anyai hivatásának ellátása érdekében a legkedvezőbb munkafeltételek szükségesek. A teherben levő nővel a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anyával a szoptatás hatodik hónapjának végéig nem szabad nehéz testi munkát, éjszakad munkát vagy túlmunkát végeztetni. A több műszakban dolgozó üzemekben -lehetőleg biztosítani kell, hogy délelőtti műszakban dolgozhasson. Áthelyezés könnyebb munkakörbe Ezen túlmenően a dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától 'kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell áthelyezni. Az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző (12 havi, illetve ennél rövidebb ideig fennálló munkaviszony esettében a munkában eltöltött idő alapján számított) átlagkeresete volt. Első sor: 1 rövidpálca és 8 láncszem váltakozása a hatláncsze- ! mes pikóba. 1 Második sor: két-kát ívbe 11» minden harmadik ívbe 12 rovid- ! pálcát öltünk körbe a soron. Harmadik sor: 4 láncszem és 1 lcétráhajtásos pálca után 3 láncszem és 2 kétráhajtásos pálca váltakoznak, hol a harmadik, hol a negyedik rövidpálcába öltve. Negyedik sor: azonos az előzővel, a kettős pálcák mindig az előző sor láncíveibe kerülnek, de a hetedik sorban a kettős pálcák között már 4 láncszemet horgolunk. Nyolcadik sor: 2 hamispálca után az első ívbe 4 láncszem és 4 egyráhajtásos pálca. X 7 láncszem után a harmadik ívbe 1 egyráhajtásos, 2 láncszem és l egyráhajtásos pálca kerül. 7 láncszem és a harmadik ívbe öltött 5 egyráhajtásos pálca utón a minta X-től ismétlődik. Kilencedik—tizenegyedik sor: azonos az előzővel, de az öttagú pálcacsoportban a pálcák száma soronként 2—2-vel emelkedik mindig a szélső pálcáknál szaporítva. (Az itt bemutatott terítő nem így készült, de a szaporításnak megfelelően ajánlatos a láncívekben a szemek számát csökkenteni, úgyhogy a munka szépen kifeküdjék.) Tizenkettedik sor: azonos a tizedik sorral, de kétláncszemes ívbe most 3 — egymástól 2 láncszemmel ejválasztott — egyráhajtásos pálcát öltünk. Tizenharmadik sor: azonos a kilencedik sorral, de a kétláncszemes ívekbe most 4 — egymástól 2 láncszemmel elválasztott — egyráhajtásos pálca kerül. Tizennegyedik—tizenhatodik sor: lényegében azonos az előző sorral. A levélformájú pálcacsoportban a pálcák száma soronként 2— 2-vel fogy. Közöttük minden kétláncszemes ívbe újabb 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk közbe 2 láncszemmel. Az utolsó soron a pálcák közé négyláncszemes pi- kókat horgolunk. (A kilencedik sorhoz hasonlóan itt is ajánlatos a hétláncszemes ívekben a szemeket szükség szerint fogyasztani.) Jtlit WLmnk-lozziink? Rácsos linzer (burgonyából) Hozzávalók (5 személyre): 25 deka burgonya héjában főzve és áttörve, 25 deka liszt, 9 deka cukor, 5 deka őrölt dió, 1 tojássárgája. 5 deka zsír, csipetnyi só, késhegynyi szódabikarbóna, kevés citromhéj, szegfűszeg. Mindezt' gyorsan összegyúrjuk, felét kinyújtjuk, és sütőlemezre tesszük. Tetszés szerinti lekvárral megkenjük, és a fennmaradt tésztából rácsot teszünk rá. Forró sütőben sütjük, porcukorral meghintve felvágjuk. * Csabai por hány ós szívek 10 deka cukrot, 13 deka lisztet, 10 deka vajat kezünkkel gyengén összemorzsolunk, azután hozzáadjuk 3 főtt tojássárgáját, hidegen. szintén áttörve, fél citrom héját, pár csepp citromléét, és ezt az egészet gyúródeszkán gyorsan összegyúrjuk, azután szíyala- kú kiszúróval kiszúrjuk, s közép- meleg sütőben megsütjük. Sem a1 tésztát, sem a tepsit nem kell * megkenni. Töltött libanyak A libanyakról lehúzom a bőrt egy darabban, és a keskenyebbik végét bekötöm. Akkor aztán elkezdek lopkodni. Egy kis darabot a felső szárnyból, kicsit a mellhúsból» kicsit a combból, kicsit a májból, de mindenünnen csak annyit, hogy ne lehessen észrevenni. A szívet is hozzáveszem. Két nagy, főtt, hámozott burgonyát, és a húsdarabkákat átdarálom, sózom, borsozom; 10 deka libazsírban petrezselyemzöldjével és reszelt vöröshagymával párolom, Vékony szeletekre vágott gombát, 2 nyers tojást keverek hozzá, meg egy kis majoránnát, és megtöltöm vele a libanyakat. A felső széles nyílást bevarrom fehér fonallal, és libazsírral megsütöm, sütőben, mint a hurkát, egy-két evőkanál víz hozzáadásával. Mikor pirosra sült (kb. 40 perc alatt), úgy szeletelem, mint a szalámit. Hidegen is jó. Ha melegen tálaljuk, lencsefőzeléket vagy párolt piros káposztát adunk mellé. Bőrében sült vagdalt libamell A liba melléről lefejtjük a bőrt egy darabban, valamivel nagyobb •darabon, mint a mell maga. A bőrről éles késsel levagdaljuk a szalonnát, vigyázva, hogy a bőrt meg ne sértsük. A mellcsontról leszedjük a húst, és 15 deka sonkával, valamint egy tejbe áztatott zsemlével kétszer átdarálj uk. Hagymás zsírral, majoránnával, sóval, borssal fűszerezzük. Két nyers tojást adunk hozzá. Az egészet jól eldolgozzuk, visszarakjuk a mellcsontra, eredeti formájára idomítjuk, és beborítjuk a libabőrrel. Azután a mellcsont alján távoli öltésekkel a libabőr széleit összeültjük, de ne feszüljön nagyon a bőr, csak éppen le ne eshessen. Sütőbe téve, tepsiben, libazsírral öntözve átpároljuk, majd ropogósra sütjük. ( GYERMEKEKNEK ) URIKO-HIME — Japán mese — V alamikor réges-régen élt Kurokavában egy földműves, Magozaburonak hívták. Egyszer sétálgatott a folyóparton, s észrevette, hogy a víz egy dinnyét sodor lefelé. Kiemelte a dinnyét, hazavitte, s egy polcra helyezte. Néhány nap múlva gyermeksírást hallott. Végigkutatta az egész házat, hol is van a gyermek, végül a polcra pillantott s lám: a dinnyéből kislányka született. Felnevelte a kisbabát, csodálatosan szép leány lett belőle. Uriko-Himenek nevezte el, s annyira megszerette, hogy elhanyagolta a munkát, állandóan a szépséges lánykát nézegette. Mivel azonban csak kellett dolgoznia, hát lerajzolta a lányt, s munka közben maga elé tette a képet, hogy mindig láthassa. Egy napon nagy szél kerekedett, s magával ragadta ä képet. Sehol nem találta meg többé. A közeli kastély földesura, kertjében sétálgatva az egyik fa ágán megpillantott valamit a lombok között. Kíváncsian levette, s lám, a szép leány képe volt. A földesúr még sohasem látott ilyen szépet, s remélve, hogy a kép eredetije valahol a közelben él, elküldte embereit, kutassák fel a lányt. Magozaburo, a földműves, éjjel-nappal a képet kereste, s egyszer, amikor ismét nyugtalan kutató körútját végezte, a földesúr emberei odaértek a házához, megtalálták Uriko- Himet, s elvitték a földe&r- hoz. A kétségbeesett Magozaburo a kastélyba rohant, de a"' földesúr emberei elzárták az útját. Eszébe jutott, hogy a lány mennyire szereti a gesztenyét, gesztenyeárusnak öltözött hát, s így napról napra bejutott a kastélyba. Uriko-Hime nagyon-nagyon boldogtalan volt a kastélyban, nem is szólt senkihez. A kastély ura egyszer észrevette, hogy a lány elmosolyodik, amikor a gesztenye-árus ».gesztenye, gesztenye« kiáltással ajánlja áruját. Az úr először látta a lány mosolyát, s megigézte annak szépsége. Szerette volna, ha ismét mosolyog, s ezért kirohant az utcára, s kérte a gesztenyeárust, cseréljék el öltözéküket. A földesúr magára öltötte a gesztenyeárus rongyait, s »gesztenye, gesztenye« kitiltásaival mosolyt varázsolt a lány arcára. A lány mosolygott, a földesúr tovább kiáltozott »gesztenye, gesztenye« és végtelenül boldognak érezte magát. Magozaburo viszont magára öltötte a földesúr fényes ruháit, belépett a kastély kapuján, s végre együtt lehetett Vriko-Himével. Amikor eljött az este, bezárták a kastély kapuját. Az árusnak öltözött földesúr az éj beálltával haza akart térni, de már csak zárt kapukra talált. M agozaburo a kastélyban maradt szeretett Uriko- Himejével, s talán még ma is boldogan él...
