Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-14 / 269. szám

SOMOGYI NÉPLAU 3 Péntek, 1958. november 14. A Tahi Téglagyár szakszervezeti bizottságának gondjai Leltár, mely nemcsak a máról vall... Zárszámadásra készül a somogyi ádi Augusztus 20 Tsz A tari téglagyár udvarán ak­kora sár van, hogy a kocsi kereke el­vesz benne. Bíztatják is a kocsisok eleget a lo­vakat, amíg a téglával megrakott szekerek a köves útig kievickélnek. ■— Most még istenes, de a nagy esőzések idején látná az elvtárs! — mondja Hajdú Benő adminisztrátor, a szakszervezet gazda­sági felelőse — a volt Útfenntartó Vállalat és a cukorgyár járművei is a mi telepünkön járnak át. Az idén nem végezték el a kar­bantartást. Járt már itt ebben az ügyben a bizottság, remélhetőleg hamarosan intézkedés is történik; Áttérünk a minket leginkább érdeklő té­mára, milyen munkát végez a téglagyár szak- szervezeti bizottsága. A gyárban 97-en dol­goznak. A 70 szakszervezeti tag közül harmin- ean nem fizetik rendesen a tagsági díjat. A legtöbb baj a fiatalokkal van. Ha valaki meg­nézné, rendszeresen vásárolják-e a tagsági bélyeget, bizony igen foghíjasnak találná könyvüket. — Igyekszünk pedig a tagokon mindenben segíteni, ha panaszról, ha segélyről van szó — mondja Hajdú elvtárs. — Idén négyezer fo­rint segélyt adtunk a dolgozóknak. Papp Sán­dor, aki huzamosabb ideig volt beteg, 300 forint segélyben részesült. Ugyanennyit ka­pott Kadaravek József művezető, aki ugyan két éve nyugdíjban van, de helyzetére való tekintettel támogatja, a szakszervezet. Vagy említsük meg Czabulá Ferenc esetét. Felesé­gének gyereke született, segélyt kért. Bár öt­hónapi tagsági díjjal tartozott, adtunk neki, mert megígérte, rendezi elmaradását, és ez­után rendszeresen fizeti a tagsági díjat. ígé­retét meg is tartotta DÜLÖJEGYI5KBEN nemigen bővelke­dett a szakszervezeti bizottság sem a múlt években, sem az idén. A dolgozók nem is nagyon igénylik. Hisz hét végén mindenki kirándul nyáron a Balatonra. Ha valaki még­is kér beutalót, akkor inkább Hévízre, és Lil­lafüredre, (Tavaly öten voltak a két üdülő­helyen.) — Foglalkozik-e a szakszervezeti bizott­ság a dolgozók ügyes-bajos dolgaival? — Természetesen. Most is két komoly ügy foglalkoztat bennünket. Az egyik Paska An­tal segédmunkás. panasza: visszamenőleg von­tak le béréből nagyobb összeget, a másik: a kihordók, ha az udvarra hordják a téglát, kevesebb, ha a rámpára, több bért kapnak. Az egyik elszámolás szerintük pontatlan, sok­kal kevesebb bért számfejtettek nekik, .mint amit megdolgoztak. A két ügy végére még nem tettünk pontot, de nemsokára tisztázzuk, rm az igazság. Hogy olyan panaszt is említ­sek, amit már elintéztünk: Horváth György lakatosnak 180 forint családi pótlék jár a há­rom gyerek után, a múlt hónapban azonban csak 75 forintot utalt ki neki az SZTK. Köz­belépésünkre tisztázódott a tévedés.. Pavela László behordónak téglára volt szüksége, mert építkezik: tízezer darab IV. osztályú téglát biztosítottunk neki. 1600 forintot fize­tett érte. Ha I. osztályút vett volna, 5700 fo­rintjába kerül. O ALESET az utóbbi két hónapban nem é* fordult elő a gyárban. Filótás Gyula biztonsági megbízott lelkiismeretes munkája is hozzájárult ehhez. A november 2-án fel­vett jegyzőkönyvben például ezeket olvas­hatjuk: A présház tetőzete javításra szorul, a préstápláló kút gyűrűje meglazult, a nyolc­vanas színben hat méter hosszúságban ja­vítani kell a sínhálózatot, a várható őszi eső­zések miatt az árkokat és átereszeket ki kell tisztítani. Az észlelt hibák gyors kijavítása hozzájárul ahhoz, hogy ebben a hónapban se forduljon elő baleset. — Milyen fontosabb feladatok állnak a szakszervezeti bizottság előtt? — Legutóbbi termelési értekezletünkön megállapítottuk, hogy harmadik negyedévi tervünket 118 százalékra teljesítettük, az évi szintet egy hónapja elértük a nyersgyártás­ban, azonban a társadalmi tulajdon védelmé­re, a takarékosságra az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Az önköltséget csök­kenthetik a kihordók azzal, hogy nem a rámpára hordják a téglát, hanem az udvar­ra. Kevesebb lesz a selejt, ha az elszedők, le­rakók, kocsirakók jobban ügyelnek arra, hogy ne törjék össze a téglákat. A dolgozók megértik szavunkat, hisz világosan megma­gyarázzuk mindenkinek: az ő munkájuktól is függ, több lesz-e a nyereségrészesedés, mint tavaly, amikor átlag 1400—1500 forintot kap­tak a dolgozók. yA SZAKSZERVEZET a sport- és kultúr­' » munkában sem marad el a többi tég­lagyár mögött. A dolgozók közel állnak a szakszervezeti bizottsághoz, szoros kapcsolat­ban vannak vele. Ezt azzal értük el — mondja búcsúzóul Hajdú elvtárs —, hogy részt vállalunk az emberek mindennapi gondjaiból. Ha jogos panasza van valakinek, elintézzük, ha indo­koltan segélyre van szüksége, adunk, ha be­teg, meglátogatjuk, ajándékot viszünk neki. Beteg dolgozóinkat még a kaposvári kórház­ban is felkeressük. Az emberek tehát érzik, hogy a szakszervezeti bizottság nem feledke­zik meg róluk, ezért ők sem feledkeznek meg rólunk. q TÉNYEK, ADATOK Somogy megye helyzete a felszabadulás előtt és «tán A mezőgazdaság átalakulása a felszabadulás után Y. Somogy megye mezőgazda­sága a felszabadulás után gyö­keres változáson ment át. Megváltozott szerkezetében, a birtoknagyság megoszlásában, területi tagoltságában és fej­lődési lehetőségéiben. Ez az alapvető átalakulás a magyar parasztság évszázados álmait váltotta valóra. 1945 tavaszán a magyar kommunisták veze­tésevei megkezdődött a föld­osztás^ a kizsákmányoló grófi, hercegi, uradalmi nagybirto­kok felszámolása. »-Azé a föld, aki megműveli!« Ezt, az agrárproletárt, a nincstelen zsellért csatasorba állító jelszót írta fel a Magyar Kommunista Párt a földre­form zászlajára. S e jelszó va­lósággá vált: azé lett a föld, aki évszázadokon át verejté­kével öntözte: az eddig kisem­mizett, agyongyötört zsellére­ké, a kiuzsorázott, pánholdas parasztoké. 1945 tavaszán már saját maigának szántott -és ve­tett a somogyi paraszt. Véget ért a szolgaság, a kisemmizett- ség, a magyar paraszt elin­dult a szebb, boldogabb és biztonságosabb élet útján. Mit mutatnak az 1945-ös földreform számadatai? Ha az 1945-ös földreform számadatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Somogy megyé­ben volt a legszembetűnőbb a kizsákmányoló nagybirtokok száma, és ami ebből termé­szetszerűleg fakadt, itt volt a legtöbb teljesen nincstelen és elenyészően kis gazdasággal rendelkező parasztember. Me­gyénk az uradalmi nagybirto­kok fellegvára volt. A földosztáskor Somogybán összesen 39 531 ember része­sült földjuttatásban. Ebből 5119 család teljesen földnél­küli volt, akik azelőtt valame­lyik nagybirtokon cselédesked- tek. A földreform során ház- és házhely-juttatásban is ré­szesültek a rászoruló családok. Összesen 1730 család kapott házat. Házhelyet 16 019 család kapott. Ebből 4545 család tel­jesen nincstelen, gazdaságnél­küli volt. Ezeken a házhelye­ken egy-két év alatt az egész­séges kislakások százai, ezrei nőttek ki, és nőnek ki ma is. Uj települések, új falvak szü­lettek és születnek a régi, egészségtelen cselédházak és nyomortanyák helyén. Rácegresen több mint hat­van szép téglaház hirdeti egy új falu születését, melynek he­lyén a felszabadulás előtt szántóföld volt. Segesd és Bö- hönye között a régi cselédek több mint hatvan házból álló új falut építettek a régi László- major helyén. Rinyaszentkirá- lyon, Rinyaújlakon, Kutason, Somogytarnócán, Nagyatádon, Somogyszobon, Sávolyon és még sok községben 40—50 új házból álló, új falurészek épül­tek. 1955-től napjainkig — hoz­Kedves kis ünnepséget ren­dezett a községi művelődési otthonban az elmúlt napok egyik estéjén a szabása KISZ- szervezet. Ezen az ünnepségen búcsúztatták el a hat bevonu­ló fiatalt, aíkik két évre meg­váltak a községi KlSZ-szerve- zettől, s új környezetben, egy másik közösségben nevelőd­nek, formálódnak:. Az ünnep­séget összekötötték az ifjú vá­lasztók gyűlésével, melyen 120-an jelentek meg, nemcsak fiatalok, hanem ott voltak az idősebbek: a szülőik is. A választásokkal kapcsola­tosan Tóth János, a KISZ bizottság járási titkára tar­tott előadást, majd ezt köve­tően került sor a műsorra. Szavalatok, táncok és énekszá­mok váltogatták egymást. A műsor végén egy kiszista lány hatalmas, mozdonyalakú tor­tát adott át búcsúszavak kásé­závetőleges adatok szerint — megyénkben 3483 új ház épült, ebből 750 kislakásépítési köl­csönnel és állami támogatással. Mint e néhány számadatból és a való életből is látjuk, a felszabadulás utáni években óriási mértékben megváltozott a parasztság helyzete. A dol­gozó parasztság életszínvonala ugrásszerűén emelkedett. Ja­vultak életviszonyaik, köny- nyebb és jobb lett a megélhe­tése. Közben megalakult a szocia­lista szektor: állami gazdasa­gaink, erdőgazdaságaink, gép­állomásaink és egyre nagyobb számban születő termelőszövet­kezeteink, amelyek a paraszti munka megkönnyítését szol­gálják, és a szebb, boldogabb, kizsákmányölás-mentes parasz­ti élet lehetőségét teremtették meg a dolgozó parasztság szá­mára. rétében. a bevonuló fiatalok­nak. — Ezzel a mozdonnyal utaztok el, és ezzel is jöjjetek vissza. Várunk benneteket! — Megcsókolták egymást, bú- csúzkodtak ... Az édesanyák és édesapák szemébe könny szökött, de nem azért, hogy két évre el kell válniuk sze­retett fiaiktól. Tudják, hogy jó helyre mennek, nem eshe- tik bajuk. No, meg aztán ka­tonának mindig kellett lenni. Azért könnyeztek, mert eszük­be jutott: az ő korukban nem volt ilyen ünnepélyes a búcsúz­tatás. A bevonulok megígérték, hogy írnak.majd, beszámolnak élményeikről, a honvédségi KlSZ-szervezetről. Éjfélfelé járt az idő, de a szabási fiata­lok nem néztek óráikra, to­vább ropták a friss, magyar táncot. _ ■ _ N em mindennapi dolog miatt hajolnak az asztalok fölé a Somogyjádi Augusztus 20 Tsz irodájában az emberek. S ép­pen ezért gyakrabban parázs­lik föl az ujjak között a Terv meg a Kossuth cigaretta. Aj­tónyitáskor mozgásba jön a szoba levegője, s a füst vas­tagon bodorodik kifelé a belé­pők feje fölött... Leltároz a bizottság, számba veszi a tsz vagyonát az utolsó szegig. Két évvel ezelőtt, mi­kor tűzcsóvás, hangoskodó emberek jártak, nem volt ilyen nyugodt a légkör. Be­szélni kell erről is, hisz 56 mégiscsak határkő a szövetke­zet életében. Sok mindent in­nen számítanak a tagok. Nyolc­vanhármán voltak a majdnem háromszázból, akik továbbra is kitartottak a szövetkezeti mozgalom mellett. S mikor, eldőlt a hatalom kérdése, mi­kor rendet teremtett a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány, egy emberként álltak csatasorba. A felfordulás ide­jén óvták, az elmúlt két év alatt pedig szorgalmas mun­kával gyarapították az 1956- ban kezükön maradt vagyont. 1956 óta immár másodszor rakják serpenyőbe évi fárado­zásuk gyümölcseit. S a mérleg nyelve ma többet mutat, mint tavaly ilyenkor, jövőre pedig... Az ajtó melletti asztalnál Molnár József brigádvezető és Buzsáki István, a jutái üzem­egység vezetője a munkaegy­ségek értékelésével bajlódnak. Mellettük a pádon bíborszínű tagkönyvek egymásra rakva. Innen Horváth Gyula admi­nisztrátorhoz visz az útjuk. O összegezi a munkaegységeket, s a könyvecskék tovább kerül­nek Varjú József könyvelőhöz. Nézzük meg, mit mutatnak a beírt szárítok. Nagy József harmadmagá­val dolgozik a termelőszövet­kezetben. Összmunkaegységük 1278. Kovács Gábor másodma­gával 990, Árok István egye­dül 751 munkaegységet ért el. — Mennyi egy munkaegység .értéke? — kérdezzük a köny­velőtől. , — A múlt évben 48 forin­tot ért. Most ha csak húsz fil­lérrel is, de többet osztunk. E számok mellé — azt igazolan­dó, hogy a tsz nem oszt ki mindent, gondol az összvagyon gyarapítására is — írjuk ide, hogy a fel nem osztható alap 1957-ben 2 millió 5916 fprint, az összvagyon értéke pedig túl van a hárommillión. A tagok egyáltalán nem bánták meg, hogy 56 után is a közös úton haladtak tovább. Bár ez az év, a nagy szárazság az ő terveik­be is beleszólt. A negyven ka-» tasztrális hold tavaszi telepí­tésű lóhere és lucerna oda­lett, hiábavaló volt a fárado­zás. Mivel azonban az Augusz­tus 20 Tsz nemcsak egy nö­vényféleség termesztésével foglalkozik, az aszály nem okozhatott katasztrofális veszteséget. Búzából például a szárazság ellenére is 12, bur­gonyából pedig 220 mázsa ter­mett holdanként. Az előbb azt mondtuk, hogy nemcsak megóvták a vagyont, hanem gyarapodott is a szövetkezet. És ez így is van. Két évvel ezelőtt — a főbb dolgokat említve — 500 hold földje volt. Negyvenhárom szarvasmarhát, tizenkét lovait, 134 sertést mondhattak ma­gúikénak a tagok. Az idei lel­tározáskor már 63 szarvas- marhát, 16 lovat, 37-1 sertést, 316 juhot (juh 56-ban is volt) és majd ezer baromfit szám­láltak. S ide még nincs is be­számítva a 66 hízó (most is hízik 96 és 21-et még ebben az évben elszállítanak), meg a száznál is több birka, amit eladtak. Épületekkel, gazdasági gé­pekkel is gazdagodott a szö­vetkezet. Tejház, doihánypajta épült. Burgonyaszedő gépet, vetőgépeket, MlA-xnorfcort, Ze- tart, fűkaszát, tejszeparátort, hűtőberendezést (a tejházba) vásárolták. A beruházásra for­dított pénz meghaladja a 200 ezer forintot. Azonban azt is meg kell mondani, hogy ami épült, amit vásárolt a szövet­kezet, nem maradéktalanul a saját forintjaikból fedezték a Bevonuló fiatalokat búcsúztattak Szabáson költségeket. Magukba tagok is tudják, hogy gyarapodásukhoz az állam keze is közrejátszott. Az viszont vi­tathatatlanul az ő érdemük, hogy éltek a 3004-es határozat nyújtotta lehetőségekkel, s hogy jól sáfárkodtak az ugyan­csak állam nyújtotta előnyök­kel. Egy hold földre 167 kiló műtrágyát szórtak ki. Az ilyen mérvű mű trágya-f el­használás 20 600 forint kedvez­ményt, meg például búzából 12 mázsás átagtermést ered­ményezett. Az építkezésnél hasonló­képpen részesültek kedvez­ményben. A tejiház és a do­hánypajta 14—14 ezer forint­tal került kevesebbe, mint máskülönben. Tenyészjércék vásárlásához 12 ezer forinttal járult hozzá az állam. 16 gőböly hízik a tsz istál­lójában. A szarvasmarha-állo­mány egy részét szintén nem saját pénzen szerezték be. A hosszú- és középlejáratú köl­csönök visszafizetésénél hi­telengedmény formájában se­gíti termelőszövetkezeteinket a munkás-paraszt kormány. Az Augusztus 20 Tsz-nek ez évi törleszteni valója 70 000 forint. Ha a szövetkezet 627 ezer forint évi forgalmat bo­nyolít le, vagyis, ha ennyi ér­tékű árut ad el az állami szer­veknek, akkor a 70 000 forint felét a javára írják. Ezt is megkapták a jádiak, mert tel­jesítették a megszabott nor­mát, sőt jóval több árut ad­tak el. 27 000 forinttal több maradt a kasszában csak azért, mert a gépállomás a kedvez­ményes díjtételt alkalmazta, ugyanis egy katasztrális hold­ra számítva három normál- holdnyi munkánál többet vé­geztek itt a gépállomás trak­torai. Ezt is papír és ceruza igazolja. A szövetkezet tagjai mun­kájukból is felemelik fejüket, túlnéznek a saját birtokon, és kezüket nyújtják azoknak, akik közéjük kívánkoznak, hívják a tétovázókat, nem zárkóznak el, nem áll őr a hozzájuk vezető utak kapui előtt. 1956 óta négy­szer ült össze a közgyűlés új családok felvétele végett. A négy alkalommal 17 család 27 tagja lépett be a termelőszö­vetkezetbe. Köztük hét-nyolc- tíz holdas parasztok is — mint például Tóth István, Kató Sán­dor, Gajdos József, Buzsáki István — búcsút mondtak az egyéni gazdálkodásnak. Nem­csak a saját jövőjükkel, anya­gi javaik gyarapodásával tö­rődnek. Kívül álló társaiknak is jót akarnak. Egykoron az Eszterházyak- nak dolgozott a bentlévők és kívül állók jó része. Egyfor­mán rosszul ment akkor. E megváltozott világban, most is összetartoznak ők. «-Tartsunk ma is együtt — de a jobb, a könnyebb úton« — hívják tár­saikat az Augusztus 20 Tsz tagjai. »Nemcsak a miénk, tiétek is, az egész dolgozó pa­rasztságé ez a mozgalom« — hirdetik, ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal. Az ered­mény nem is marad el. S akik jönnek, meggyőződésből jön­nek. Most is három család fel­vételi kérelme fekszik az el­nöki íróasztal fiókjában. A jó példa, a jó munka vonzó. Be­csülik a faluban a szövetke­zetei, de a benne dolgozó em­bereket is. És egyáltalán nem véletlen, hogy tíz tsz-tagot je­löltek a községi tanácsba. Boszkovics Jánost, a tsz elnö­két járási tanácstagnak is je­lölték. Id. Csohány László, Zrínyi János, Farkas István, Kőműves József és a hozzá hasonlók — 45 előtt a hatalom­ból kisemmizett emberek, ma tsz-tagok vagy kívül állók — irányítják a falut a maguk gyarapodására, saját hasznuk­ra. Gőbölös Sándor Magyar film első díjat nyert San Francisco (AP). A »Ház a sziklák alatt« című magyar film első díjat nyert a San Francisco-i nemzetközi film­fesztiválon, amelyen 11 ország, 16 játékfilmjét mutatták be. Az eredményhirdetés kedden este volt. Körzeti orvosnál — Sokat fáj a fejem — panaszkodik a páciens. — Foglaljon helyet, megmé­rem a vérnyomását — mond­ja dr. Stamucz József, a 11. körzet orvosa és tanácstagje­löltje. — Itt a recept, az orvosságból naponta háromszor egy sze­met tessék bevenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents