Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-02 / 259. szám
Vasárnap, 1958. november 2. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kitűzték a Vaskombinát átadásának idejét — az üzem átszervezése nem jelenthet szervezetlenséget! — Megkötötte a Vaskombinát átadási, illetve átvételi szerződését a megyei tanács, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Transzvil Igazgatósága. Ennek értelmében az üzem átadására ez év december 31-én, az évvégi leltározás alkalmával kerül sor. A megyei tanács ipari osztálya vállalta leltározó. illetve felszámoló bizottság megalakítását, amely felméri a készleteket, és azt, amire a Transzvilnek nincs szüksége, értékesíti. A Transzvil azzal, hogy a jelenlegi profilból egyetlen gépet sem tart meg, a tanácsi ipar számára igen kedvező helyzetet teremt. A megyében maradó gépeket ugyanis a legjobban rászoruló tanácsi vállalatok kapják meg. Pl. a Faipari Vállalat egy esztergapaddal, a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés marógéppel és esztergapaddal gyarapíthatja gépparkját ebből a készletből. Szó van a Finommechanikai Vállalat és esetleg néhány ktsz berendezésének bővítéséről is. A Vaskombinát tehát csupa új géppel kezdheti meg év elején az új profil kialakítását. Az előkészületek során az átszervezés okozhat ugyan átmeneti zökkenőket, de semmiképpen sem ad okot és jogot a belső munkaszervezés elhanyagolására, (pedig az utóbbi hetekben ez egyre éleseb-j ben jelentkezik).-fizetett« | Nem tudni, vajon mi a szándéka az üzem vezetőségének azzal, hogy egész csoportok nem kapnak megfelelő beosztást, sőt némely helyeken alvászattal töltik el egyesek a munkaidőt. Érthető, hogy az ♦ átszervezés alatt nincs mód | munkaversenyre, de a dolgo-1 zóík rendszeres és célszerű | foglalkoztatására annál in- ♦ kább. Sőt, a 'becsületes terme- i lés kötelezővé teszi a dolgozói átgondolt, célszerű foglalkoz- tatását, rendszeres ellenőrzését. A ténfergés, a könnyel- műsködés aligha fogja növelni az üzem nyerésé- } gét. ! Furcsa, hogy ugyanakkor, amikor a pártbizottság, a tanács igen kemény harcot vív azért, hogy a Vaskombinát- nak jövőt teremtsenek, vállal-^ ják a minisztériumok huxavo-} ná javai járó rengeteg gondot | és felelősséget, az üzemben | elha/rapódzik a felelőtlenség. | Úgy véljük, nem vesztenének} vele a vaskombinátiak, ha a| gyár felügyeleti szervei körül-i tekintő vizsgálattal megkeres-1 nék ennek az okát. Az intézkedések minden bi-; zonnyal kedvező eredmény- i nyel járnának, s szervezetteb-? bé válna a munka. Sz. N. | Ipar! széljegyzet — Miért nem lesz nyereségrészesedés a Balatonboglári Sütőipari Vállalatnál? __ j k önyvelőt, igaz, elbocsátották,; és megkapja büntetését, de a * másik felelős, az igazgató ottmaradt. Neki kell odaállnia hetven dolgozója elé megmondani, miért nem lesz az idén nyereségrészesedés. Nem irigylendő helyzet! És az, ami miatt idáig jutott a gondatlan igazgató, egyáltalán nem követésre méltó — de figyelmeztető! (Szegedi) Egyszerű adat adja meg rá a választ. Mintegy 218 000 forint behajtatlan »kintlevősége« vap a Balatonboglári Sütőipari ^Vállalatnak. Különböző szállí- ^tök, megrendelők, köztük állami és magáncégek, kisiparosok tartoznak az üzemnek. A pénzügyi revízió ennek ellenére egyetlen olyan felszólító levelet sem talált, amelyet a tartozás behajtása végett küldtek volna ki az adósokhoz. Ezzel a behajtatlan 218 000 forint-, tál meg is pecsételődött az évvégi nyereségrészesedés sor-} sa. Nem lesz. Nem lehet! | Pedig igazán becsületesen t dolgoztak a bogiári pékek, j áruik minősége mindenütt t megelégedést váltott ki. I Meglepő a vállalat vezetőjé- ♦ Elnémul a zsivaj, amikor hek a magyarázkodása. Azt} Szomolnoki József tanító bemondja, azért nem intézkedett | lép a tanterembe. A gyerekek a pénz behajtása végett, mert ♦ fegyelmezetten, de kissé ijed- »nem jártas a szakmában«. * ten figyelik. A sovány, fakó Ez az érvelés ma már — a fel- f ruhájú to.níló gyakran kezdte szabadulás után 13 évvel — ♦ veréssel a napot, de ez ma el- idejét múlta. Még azoknak a vezetőknek a részéről sem áll„Jól“ kezdett! Ki így, ki úgy fogadja, ha megtiszteltetés éri. Mert mi másnak nevezhető, ha egy főkönyvelő egyik napról a másikra ideiglenesen olyan ipar- vállalat élére kerül, ahol se igazgató, se főkönyvelő előd már nincs, s rámarad a vezetés, iránta nyilvánul meg a bizalom. Akad, aki ilyenkor ö3z- szeszedi minden tudását, hogy a vállalatnál mindenki megelégedésére gördüljön tovább az élet. A többség szerencsére ilyen. De van egy kisebbség, és köztük is egy különös típus. Ide tartozik S. P. főkönyvelő is, aki amikor már bizonyos volt afelől, hogy ő lesz a felelős vezető az üzemben, beállított a restibe. Ez még nem is lett volna baj. De... Megrendelte az első féldecit, aztan a másodikat és így tovább. Az utolsót valamikor reggel rendelte annak a bejáró beosztottjának, aki észrevette őt a vasútállomáson erősen szeszközi állapotban. A legeslegutolsó féldecit a vállalat sofőrjének akarta fizetni, akit időközben autóstul erte küldtek. És ugyan mi mást mondhatott r.z lüumínált vállalatvezető a sofőrnek, mint azt, hogy »gyerünk az üzembe.« Felesége úgy látszik tudta (közben értesült a dologról), hogy ez a rosszabbik megoldás. Ezért azt telefonálta, hogy szállítsák férjét haza. Amíg azonban S. P. belátta, hogy csakugyan feleségének van igaza, addig hosszú órák teltek el a vállalat portóján, raktárában, ahol ... de nem akarunk részletekbe bocsátkozni. a hitelesség kedvéért csupán annyit, hogy a szesz jóval erősebbnek bizonyult a raktárban is, mint S. P. italbíró képessége. Ezt egyébként a raktári dolgozók és mindazok, akik aznap reggel a közelében haladtak el, közvetlenül is megfigyelhették az üzem új, Ideiglenes vezetőjén. (Hányán, de hányán fordultak el tőle megvető pillantással!) Annyi biztos, nem néztek rá túlságos nagy bizalommal, és vajmi keveset reméltek ettől a kezdettől. Mit is várhattak volna? A megyei tanács ipari osztálya fegyelmivel tette emlékezetessé az újdonsült vállalat- vezető »első lépéséit«. Ezzel a megérdemelt büntetést kiszabták. Nem is .szorgalmazunk mi súlyosabbat ennél, csak azokkal együtt, akik látták, ezt az igen rossz bevezetőt, kétségbe vonjuk az ilyen vállalatvezető munkájának sikerét. K-jvés bizalmat lehet adni az ö vállalatvezetésére. Oda sokkal több felelősségérzet, a dolgozók megbecsülését kiváltó tisztelet kell. Még ideiglenesen is! Pillanahfeivéfel 1. | Lassan télbe hajlik %az ősz, korán estele- t dik. Az utcán bá- I gyadtam pislákolnak } a lámpák. A kis ♦ könyvtárhelyiségből ♦ időnként csengő gye- irehkacagás röppen az I utcára. Odabent tá♦ tott szájjal, nagy sze- } mekkel mesét hallgat \öt apró cigánygyerek. ♦ Kis kezüket néha-né- l ha izgalmukban szá- t jukhoz kapják, de | hiába, éles sikkantá- l sok csapnak elő, mint ♦ a láng a tűzhelyből, i amikor a kéménybe tfúj a szél. Lábukat t maguk alá húzzák: a I cipő talpa kilyukadófélben van, de most ez eszükbe sem jut, hisz most a mese bi- t rodalmában bolyon- Z ganak, ahol Erős Já- t nos félkézzel vágja földhöz az óriásokat. A fiatal könyvtáros Iánátszellemülten olvassa a mesét az asztalon fekvő könyvből, már-már azt gondolja, hogy kitágult a terem, nem öt apró cigánygyerek kuporog a széken előtte, hanem egy egész regimentre való, hangja emelkedik, egyre jobban szárnyal. Amikor víssza- csöppen a valóba, az öt gyerekre néz, szemüvegét megigazítja, kezét végighúzza a zöld pulóverén, aztán olvas tovább rendíthetetlenül. Olvasó nyit be a terembe. Idős asz- szony. Nézi meglepetten a könyvtáros lányt, a cigánygyerekeket. — Csak nem iskolát tart? — kérdi kíváncsian s kicsit megdöbbentem — Ö, nem. Csak ezek a gyerekek még nem járnak iskolába, de mivel annyira szeretik a mesét, ha eljönnek, olvasok nekik néhányat. A gyerekeket zavarja az idegen, sze- delőzködnek. — Azstán együvünk ám hónap is! — zsuzs- mitol a legkisebb cigánygyerek, s még hozzáteszi: — Tessen ám mesélni akkor sokat. A gyerekek elsompolyognak. Az idős asszony is végez a válogatással, már viszi is a hóna alatt a könyveket, miközben értetlenül csóválja a fejét: »Nahát, ilyen könyvtáros sem volt még itt, aki becsődí- ti ide a cigánygyerekeket, hogy meséljen nekik!-» 2. A földművesszövetkezeti bolt ajtaján tablók fehérlenek. A község múltját és jelenét mutatják a fényképek. Az új iskola képe is ott van az egyik tablón, éppen középen. Két kisfiú toporászik a lépcsőn, kezük a kilincsen, szemük azonban a képen. — Ezek a mi osztályunk ablakai! — mutat a képre a csizmás, kerek képű gyerek. — Áh, az a földszinten van... az is valami... — legyint egyet a nagyobbik. — Arra vágsz fel, hogy ti az emeleten vagytok — horkan fel a csizmás gyerek, aztán huncutul mosolyogva folytatja: — Nagy valami. Ha majd hatodikos leszek, én is az emeletre járok. De a másodikra, mert akkorra biztosan építenek az iskolára azt is, s akkor lepipáltalak egy emelettel — ráüt barátja hátára, s kacagva beszalad a boltba. L. G. ■Szépen haled a v hi&xtes&i munka verseny a csurgói tejüzemben Épül a Szovjetunió egyik legnagyobb ruhagyára Penzában megkezdték a Szpvjetunió egyik legnagyobb ruhagyárának épí bérét. A gyárból, ahol az összes technológiai műveleteket gépesítik, évente 700 millió rubel értékű termék kerül ki. | Október elején a Somogy | megyei Tejipari Vállalatnál 5 megindult választási munka- | versenybe a Csurgói Tejüzem I dolgozói is bekapcsolódtak. Űj } profiljukban. a világhírű | roquefort gyártásban igyekez- | tek elsősorban kiváló ered- I ményt elérni. Ezért vállalták, | hogy az üzemben készített | roquefort 60 százalékát gyárt- ; ják export-minőségben a tava- i lyi negyven százalékkal szerűiben. Ügyanakkor ígéretet tet- j tek arra is, hogy mintegy 10 | százalékkal csökentik az alapanyag felhasználást. Hivatalos éi'tékelés eddig még nem Volt az üzemben. De az eredmények láthatóan biztatóak, és a verseny igen szépen halad. A vállalat dolgozói rövidesen tájékoztató értékelést tartanak, míg a végső eredmény elemzésére a választás utáni napokban kerül sor. Faipari jelentés 107 szäzai«ko$ tervteljesités, megérdemelt nyereségrészesedés A negyedik negyedév eddig eltelt egy hónapja után a Kaposvári Faipari Vállalatnál joggal bíznak munkájuk eredményességében. Ez a bizakodás a harmadik negyedév 107 százalékos tervteljesítése után nem alaptalan, azért sem, mert anyagszükségletét az év hátralevő részére már biztosította a vállalat. Anyaghiány miatt tehát meglepetés vagy fennakadás semmiképpen sem érheti a faipariakat. Az eddigi eredményekhez — különösen az önköltség csökkenéséhez — jelentősen hozzájárult a dolgozók körében megindult takarékossági verseny mozgalom, amely az alapos körültekintéssel kidolgozott takarékossági tervek megvalósításához vezetett. A tervteljesítés, az önköltség- csökkentés, a takarékoskodás lehetővé teszik, hogy a vállalat dolgosiói számára az idén Hatvan fillér napszámért.. is fizessenek nyereségrészesedést, hiszen mindig az összes nyereségtől függ a részesedés mértéke. A nyereségrészesedést illetően egyelőre még nem mondanak pontos adatokat, csupán annyit árulnák el a vállalat vezetői, hogy semmiképpen sem lesz kevesebb a tavalyi két hétnél. A vállalat vezetőinek és dolgozóinak figyelmét azonban nem csupán az év sikeres befejezése köti le. Már most gondolnak a következő gazdasági évre is, és hozzáláttak a felkészüléshez, a technológiai tervek kidolgozásához. Különös gonddal készülnek arra, hogy mindjárt januárban teljes erővel, zökkenő nélkül indíthassák meg a termelést, hiszen 1959-ben még nagyobb tervek megvalósításához kell felelősséggel felkészülni. Az ideinél mintegy 200—200 darabbal több fényezett és fesett háló gyártása az erők még ’’jobb összpontosítását, gondo- ‘ sabb munkaszervezést kíván ♦ még akkor is, ha marógéppel, ♦ esztergapaddal, préssel gazda- | gííják a faipari vállalat gép- } parkját. ; ja meg a helyét, akik nem a saját szakmájukban lettek vezetők. Mert lehetőség van arra, hogy mindenki megszerezze a szakmai tudást, beletekintsen a pénzügyi és könyve- iési munkába, ha akar. S akit egy kicsit szívügyének tekinti 1 a rábízott vállalat sorsát, az | akar. Hiszen ha a főkönyvelőt, * akkor az igazgatót is terheli a t felelősség. | De vajon tudott-e az igazga- ♦ tó ártól, hogy helytelen úton t halad a vállalat, hogy lehet t változtatni a tarthatatlan gazdasági állapoton, ha akarnak. Feltétlenül! Erre a banktól küldött három felszólítás is figyelmeztette őt: felhívta, szedje be sürgősen a vállalat kint levő pénzét, mert csak így szüntethető meg a banki sorbaállás, s a hitelmegtagadás megszüntetésének is ez . az egyetlen módja. De ez nem használt. Sőt, a bank által ki- | rótt 1200 forint pénzbírságot t sem a hanyagságokat elkövető * maradt. Leül az ócska dobogón levő rozoga asztalhoz, és körülnéz az osztályban. Szeme igen sok látnivalót talál. A kis felekezeti iskolát jó néhány évvel ezelőtt meszelhették. Piszkos, lehullott fái, papírral pótolt ablakok, a fü- tetlen tanteremben reszkető, rongyos ruhájú gyerekek. Lemondóan int kezével, felnyitja az osztálykönyvet, és a hiányzók megállapításához kezd... Hirtelen kivágódik az ajtó, s az uradalom intézője, Schöffer Zoltán lép be. Nyikorgás, fényesre pucolt csizmát, hozzáillő nadrágot, jólszabott félkabátot, zöld vadászkalapot viselő fiatalember. A gyerekek illemtudóan felállnak, a tanító hajlongva, szapora léptekkel siet a váratlan vendég elé. Az pedig köszönés helyett megböki kalapja szélét, s ellentmondást nem tűrő hangon félvállról veti oda: — A báró úr parancsa ... félórán belül húsz gyerek legyen a kastély előtt... hajtóowiii a, n-'-' v v.» yyeu- rvu-oi&uy cn/n> . . . /ovoj ou dolgozóval, hanem a vállalat | vadászat lesz... A gyerekek egyszámlájáról, a közvagyon-1 hol fizették be. És az sem voll £ elég figyelmeztetés, hogy ép- ; pen a banki sorbaállásra i kényszerülés miatt többször: 60 fillér napszámot kapnak. Szavait befejezve sarkon- fordul, köszönés nélkül távozik, s néhány pillanat múlva már csak vágtató lovának már á’munkások bérét is csak } dobogását hallani... késve fizethették ki. | Mi ez, ha nem hanyagság? | Az bizony a javából, amely J íme most gátat vet az évvégi | részesedésosztásnak. A fő-.*« Húsz gyerek...? Szomolnoki kétségbeesve jelöli ki őket, közben arra gondol, hogy mára be is zárhatja az iskolát. De hát nem tehet semmit. Báró Inkei nagy úr, parancsát teljesíteni kell. Állása, családjának kenyere veszik el, ha ellent mer mondani ... Az első sorban most feláll az egyik fiú, akit apró termete miatt a tanító nem jelölt ki a hajtők közé. Tüske Misi. Még ékesebbnek látszik a többinél, lábán apja foltos bakancsa, nagykabát helyett pedig anyja rongyos kendője védi a hidegtől... — Tanító bácsi, tessék engem is elküldeni — kéri vékonyka, szomorú hangján. — Ugyan, elveszel a nagy hóban — mondja a tanító, de a gyerek nem tágít. — Kenyérre kellene ... Apám hetek óta beteg, fel sem bír kelni... S nem tudja visszatartani, kitör belőle a zokogás ... Pár perc múlva Misi is ott igyekszik a többi gyerek között a vadaskert mellett lévő kastély felé, nehogy elkéssenek a hajtóvadászat kezdetéről... Nemsokára szánkók gördülnek ki a kastély udvaráról. Rajtuk jókedvű, bundás, kezüket fázósan dörzsölő urak. Báró Inkei méltóságos úr, egy orvos és a méltóságos úr néhány gazdag pesti barátja. Vitte őket a szánkó az Ilka- major irányában levő erdőhöz, ahol a lőállásokat már korábban felállították. Az erdő elején ezalatt megindult a hajtás. A hideg elől a kiszáradt bokrokba húzódott vadak, nyulak, özek, szarvasok kétségbeesetten ugrottak fel, s menekültek a vadászok puskái elől. Nyomukban a hajtó gyerekek, kezükben bot, azzal ütik a fákat, közben kiáltoznak, s úgy riasztják az amúgy is ijedten menekülő állatokat. Misi a nagy hóban elmaradt, s szaladva próbálja társait utolérni. Észre sem veszik, hogy azok a lőállás közelébe érve kissé balra térnek, hogy elkerüljék a lövések irányát. Csak szalad előre, szaporán szedve apró lábait, már csurom víz a foltos bakancs. Nagyon kell az a hatvan fillér, meg akarja szolgálni ... Néhány méterre tőle most hatalmas agancsú, gyönyörű szarvas áll meg, fejét feltartva figyel a vadászok irányában. Ugrana, hogy riassza, amikor lövés dörren... Misi úgy érzi, mintha valami mellbe vágná, égő fájdalom nyilall mellébe, s egyetlen hang nélkül a hóba rogy ... Az úr, aki a lövést leadta, bosszankodva hajol a gyerek teste fölé ... Hallgatja szíve verését, és zsebkendőjével próbálja elkötni a vérző sebet. — Szamár kölyök — szól az odaérkező intézőhöz —, hát nem tudott vigyázni...? Ebben a pillanatban a hajtők izgatott kiáltása: »szarvas balról!» vonja el figyelmüket a gyerekről. Puskájukat felkapva rohannak a jelzett irányba. Futtában kiáltják oda az egyik közelben ácsorgó kocsisnak: »Tegye szánkóra, és vigye a kórházba .. .» Késő délutánra jár az idő, amikor a szánkók a jókedvű vadásztársasággal megérkeznek a kastély elé. Érthető az őröm, hiszen jól sikerült a \Zenei est vadaszat... A zsákmányok-1 , . nak kijelölt szánon kéti Nciä'ydtCl CLOU szánon szarvas, három vaddisznó, * számtalan nyúl és egyéb apró | vad hever ... Az intézői iroda % előtt felsorakozva állnak a | U! (Tudósítónktól.) * Az ismeretterjesztésnek egy de a jelek szerint jól begyetekek átfázva, fáradtan,*-^ form^ját vezette be a hogy megkapjak az ígért ne-1 KPVDSZ S(>mogy megyei kul_ hány fillért... , E pillanatban érkezik visz-1 ó, I mely Tüske Misit szállította l a kórházba. A báró úr szemé- } lyesen »fárad» kocsisához, | érdeklődik, mi történt a gye-1 rekkel. A kocsis egy darabig} hallgat, majd megszólal: »Fél- | útig sem értem, amikor meg■ turális szakbizottsága. A bizottsza a kastély elé a szánkó, r^ág lelkes vezetője, Frimm Gézane három előadásból allo sorozatot állított össze, amelyet Kaposváron kívül a járási székhelyeken is megrendeznek. Eddig két előadást tartottak meg: egy csillagászatit és egy halt...» Az úr maga elé nézi zeneit. Ez utóbbira szerdán es- J».----majd így } került sor a naevatárii ián éhány pillanatig szól kocsisához: »menjen a nagyatádi já- művelődési ház klubterintéző úrhoz, kérjen tőle egy | méhen. Az előadás, melynek kis lisztet, némi élelmet, meg\ címe Olasz ég alatt, az olasz a napszámért járó hatvani opera kimagasló mestereinek fillért, s adja oda az anyja- i művével foglalkozott, hangiénak«. Ezzel sietve eltávozik, ♦ mezekkel illusztrálva. Az Igen mert a kastélyból kihallatszó | értékes zenei est összeállítója jókedvű nevetés barátai köze s és előadója Hook János, a ba- szólítja... ♦ latonboglári művelődési ház Igaz, miért is ne ment vol- 1 igazgatója volt. Előadása első na, hiszen nem történt semmi ■ »különös ...». »Csak» egy ti- < zenhároméves cselédgyerek; halt meg a »véletlenül» eltévedt golyótól, melyért senkit j nem lehet felelősségre von-: ni. Nem is lett semmi az ügy- '■ bői... Misit eltemették, s az újságban (Üj Somogy 1930. ja- j nuár 10.) egy szűkszavú hír < jelent meg: »Vadászszerencsétlenség történt báró Inkei j birtokán hajtóvadászai közrészében az olasz opera hőskora nagy mestereinek: Monte- verdinek, Donizettinek és Verdinek örökéletű műveiből mutatott be részleteket. A hallgatóság két órán át gyönyörködhetett a Sevillai borbélyból, a Rigolettóból, a Trubadúrból, és az Aidából bemutatott részletekben, Puccini és Leoncavallo leghíresebb operáinak áriáiban stb. A zenei est végén felcsatta- , nó taps Hock János értékes ben. Az egyik hajtogyíreket; előadását jutalmazta. Dicséren- elteyedt golyó találta. A se- . dő a KPVDSZ helyes kezdemé- besültet kórházba szállítót-1 nyezése. örvendetes a tény, tak...« Szalai László j hogy Nagyatádon is egyre töb} ben kedvelik meg a komoly *.U zenét.
