Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

Csütörtök, 1958. november 13.

6

SOMOGYI NÉPLAP

A vendéglátóipar lépést tart a kereskedelem fejlődésével

A napokban ismertettük a város és a megye kereskedelmi hálózatának fejlesztési tervét. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Hajdú István tájékoztatása szerint a vendéglátóipar sem maradt el a kereskedelem fejlődésétől. Kaposvárott és a megyében több új vendéglő nyílik, s a meglévők fejlesztésére, korszerűsítésére is sokat áldoznak^

Olcsó kisvendéglők a városban

Kaposvár lakóinak régi — s tegyük hozzá, jogos kívánsága hogy városunkban minél több olcsó kisvendéglő legyen, ahol a kisebb fizetésű emberek is azonkívül, hogy olcsón ebédelhetnek, vacsorázhatnak, még szórakozhatnak is. A kereskedelmi szervek és a vendéglátóipar vezetőit ez a cél

lodai szobák számát is. A régi Korona szállodát vissza akarják adni eredeti rendeltetésének. Ehhez azonban az szükséges, hogy a honvédség a Zalka Máté utcai laktanyák egy részét adja át kollégium céljaira. A tárgyalások folynak, s ha sikerrel járnak, akkor a Kaposvárra érkezőknek nem kell panaszkodniuk szállodai szobahiány miatt.

Felújítják a vidéki szállodákat, új cukrászdák, fagy- Ialtozók, vendéglők nyílnak a megyében is

A fonyódi Sirály Szálló rqssz állapotban van. A padlózat, tetőzet teljes rendbehozására 250 ezer forintot juttatnak. A fonyódi Rianás konyháját korszerűsítik. Nagyatádon étterem, cukrászda nyílik 225 ezer, Balatonbogláron új földművesszövetkezeti vendéglő 380 ezer, Szenyérben italbolt létesül 124 ezer forintból. A csokonyavisontai fürdőben lévő földművesszövetkezeti vendéglő fejlesztésére 439 ezer forint jut.

A felsorolt új létesítmények korszerűsítések még ez évben, illetve 1959-ben elkészülnek. Ezeken kívül 34 vendéglátóipari egységet látnak el új berendezéssel mintegy két és félmillió forint felhasználásával.

A tervek már 1960-ra is megvannak. Vízváron italbolt létesül 180 ezer forint, Zákányban fagylaltozó 210 ezer forint, Berzencén ugyancsak fagylaltozó 160 ezer forint, Kutason cukrászda 125 ezer forint, Nagyatádon fiók-cukrászda 110 ezer forint költséggel. Korszerűsítik a barcsi, a balatonboglári, a marcali és a nagyatádi szállodát is.

Szalai László

Második szereposztás

a Cigánybáróban

Az Előzetes jelentés című kabaréműsorban láttuk, hallottuk őket első ízben, de nevüket megjegyeztük, mint olyanok nevét, akikben adva van a kibontásra, pallérozásra váró tehetség, s ráadásul fiatalok, akik előtt ott áll az élet.

A két fiatal énekes, Kürti I la és Makai Sándor, akiket egy budapesti meghallgatáson fedezett fel és szerződtetett a színház vezetősége, kedden érkeztek a pályakezdés első igazán nagy próbatételéhez. Második szereposztásban Kürti Ha vette át Szaffi és Makai Sándor vette át Barinkay szerepét a Cigánybáró című Strauss-operett- ben. E napon városunk és a közeli falvak diákifjúsága alkotta a közönséget. S meg kell jegyeznünk, szerencsés dolog volt első alkalommal a két fiatal művészt fiataloknak bemutatni. A nézőtér soraiból

áradó lelkes önfeledtség, —

ho^lkMt^egyáltolto^néí?*0*1^^ “

legyen, csak kisvendéglő. AÍ

Lenin és áz Ady Endre utcá-| ban is ezért nyílt egy-egy kisvendéglő. Hogy a város lakóig örömmel fogadták, azt mindkettő forgalma bizonyítja. Kis-& vendéglővé alakul át a donneri - Kövecses-féle vendéglő is. AÍ Jókai ligetben egy kerthelyi-S séges, 500 személyt befogadó®- vendéglő létesül egymillió* forint felhasználásával. Kis-2 vendéglő nyílik a vágóhíd mel- -9- lett 735 ezer forint költséggel.® A város régi kirándulóhelyein,® a Balázs-kertben lévő prés-x háznál hidegkonyhát, borkós-2 tolót létesítenek, s felújítják aj Kapós-hegyen lévő Abbáziát';

SS;

Szeszmentes reggeliző, cuk-1

rászdák, meleg konyha a i

Szabadság parki vendéglő-£

ben

A kisvendéglők létrehozásán kívül jut pénz a meglévő ven- déglátóiparil egységek korszerűsítésére is. Ebben az évben fejlesztették a Béke Szálló konyháját több mint 309 ezer forintból, a szállodában1 (új kazánt szereltek fel, és hidrofort a vízszolgálat megjavítására;

A Május 1 utcában az Útfenntartó Vállalat volt irodáinak egyik helyiségében szesz-| mentes reggeliző bisztró nyí-r lik, ahol a munkába menők v kényelmesen reggelizhetnek® majd; A Kossuth téri népbüfé® átépítése presszó-cukrászdává!® még ez évben megkezdődik 150® ezer forint felhasználásával. Aj Szigetvári utcában, a volt® Csapó-féle cukrászda helyén ® új cukrászda létesül, teljesen® vállalati költséggel. Teljesül az® Arany tér környékén kívánsága is, mert ott

lakók ö lé- Y

tesül egy cukrászda 85 ,

forintos költséggel. £

A Szabadság parki vendég- ® Iőbe járók sokszor . hiányolták, % miért nem működik ott meleg* konyha; Most 200 000 forintot X fordítanak meleg konyha lé-* tesítésére. Gyarapítják a szál-*

fjpatuláL&k, előre is qratulálűk !

A Dózsa György és a Május 1 utca sarkán álló szí- ' * nészház Május 1 utcai frontját még a tatarozók állványai ölelték, és a frissen vakolt falakat nádfüggöny takarta, amikor az elmúlt napok egyikén csődület támadt este fél nyolc körül az állványok alatt és előtt. A csoportosulás pedig — valljuk be — úgy hat ránk felnőttekre is, mint parányi szegre az erős mágnes: hiába minden belső ellenállás, oda csapódunk akarva-akaratlan a bámészkodók tömegéhez. Ez történt velem is. Balesetet sejtettem, amit körülállnak a kiváncsiak és részvevő szívűek. Oda csapódva azonban a csendesen álldogálók csoportjához megláttam, nincs semmi baj. A RAVEL kirakatában elhelyezett televíziós készülék képernyője bűvöli bámulatra, a különben mindig siető embereket. Televíziós adás, korunk nem tudom hányadik technikai csodája. Oda álltam a nézők közé boldogan és büszkén, kicsit meghatott félelemmel is szívemben, amit mindig érzek, valahányszor azt látom, hogy az ember már nemcsak képzeli nagyságát. Egy pisszenés sem zavarta a1 kirakat üvege mögött folyó adásit. De a ritka szép pillanat nem maradt zavartalan.

Mellettem fiatal házaspár állt, ragyogó szemű fiatal asszonyka, jóval magasabb férjébe karolva.

— Jövőre nekünk is lesz, ugye, szívem? — súgta az asszony lelkendező bizalommal. A férfi egész leikével nézett le asszonyára, s bólintott. Ekkor az eddig hátamba nyomuló táska és esernyő eltávolodott, s mögöttem érces hang csattant hangosan:

— Gyere már, mit nézed ezt az in-gyen cirkuszt itt!

A Ijang gazdája jól öltözött asszonyság volt, akinek

magasan hordott orrára rá volt írva, hogy hajdan csak nagyságos asszonynak szólíthatták. Elment a kedvem a gyönyörködéstől. Elindultam szorosan a nyomukba lépkedve.

— Hallod a koszost!? Jövőre nekik is lesz televíziójuk — replikázta felháborodva.

— Legyen! Mi van abban? Bár mindenkinek lehetne — vélekedett a férfi csillapítón.

— Mi-i-i?! Te csak így mondod ezt? Az anyja a mosónőm volt, fazékban hordta az ételmaradékot a kölykei- nek, ruháikat kunyerált, hogy tudjon rájuk aggatni valamit, s a lánya! Televízió kell a koszosoknak, és még csak nem is köszönnek az utcán!

Gyökeret vert a lábam, szerencsére egy kirakat előtt. Ügy tűnt, förtelmes hüllő cs-úszta össze előttem az utat, s mérgez még a levegő is. Sarkon fordultam. De mire

diákelőadások sajátja — hatására Kürti Ila és Makay Sán- ídor már az első felvonás elején megszabadultak attól a »drukktól«, amit leginkább az életre szóló vizsgát tévő nagydiák ismer és képes átérezni.

Kürti Ila olvadóén lírai Y hangja, Makai Sándor szép T csengésű tenorja megtalálta az fjutat a közönséghez. Meghódí- Ktották az első közönséget. S fez a siker biztató záloga an- fnak, hogy a felnőtt közönség r is hamarosan szívébe fogadja a két tehetséges fiatal énekest.

Fehér éjszakák

Egy magányos fiatalember találkozik egy lánnyal, aki látszólag ugyanolyan társtalan, mint ö. Szerelemre gyullad a kedves teremtés iránt, s ekkor megtudja, hogy választottja szenvedélyes szerelemmel szeret egy másik férfit és rá vár. Az egyedüllét hajtja Mariot és Natáliát egymás felé. A lány hirtelen jött lángolása azonban hamar kialszik, amikor a kis hídon meglátja kedvesét, akiért elhagyja Mariot.

(Játssza a Vörös Csillag mozi.)

Vv tM. , Äiw*:

■

I

Változások az egészségügyi dolgozók munkakörülményeiben

A választás, a szavazás előkészítésének időszaka számadást is jelent: honnan indultunk el, és meddig jutottunk. Ezért esik sok szó napjainkban az egyik vagy másik dolgozó réteg munkakörülményeinek változásáról. Én e pár sorral az egészségügyi dolgozók figyelmét kívánom felhívni a múltra, s megmutatni a mai fiataloknak, hogy ebben az országban másféle élet volt a felszabadulás előtt.

Munkatörvénykönyv vagy egyéb jogszabály nem védte az egészségügyi dolgozók érdekeit. Munkaidejük a főorvostól és az osztályos orvostól függött. Naponta 12—13 órát dolgoztak, de ha éppen új be.4

KÉT TÖRTÉNET Ä

EQY SZOBORRÓL jí

g _ AZ SEMMI — veszi át hákat, ha nem is eppen na szót a házigazda, miközben »►urakra«.

®,hébérjéből telecsorgatja a ^megürült poharakat. — De ha omár a szentek kerültek elő,

4hadd mondjak én is velük kapcsolatban egy igaz törtéteg érkezett mondjuk az elmeosztályra, akkor munkában kellett tölteniük még 2—3

órát. Ennek lejártával sem

mehettek haza az ápolók, hanem a kórteremben, az elmebetegek között kellett »-pihenniük«. Szabadnap? Az nem járt akkoriban. Hetenként csupán egy fél napot — leginkább délután 2 órától másnap hajnali 5-ig terjedő időt — töltf- hetett családja körében a kórházi alkalmazott. Az évi szabadság mértékét ugyancsak nem a törvény, hanem a főorvos szabta meg.

A bérezés körül szintén áldatlan állapotok uralkodtak; A kaposvári kórházban például 10—12 kinevezett alkalmazott egyenként havi 90—120 pengő fizetést kapott. A többi, nem véglegesített dolgozónak pedig csaknem ugyanannyi ^munkáért 32—60 pengőig ter- | jedő összeget adtak. Ha pedig kórház valami ok. miatt ráfizetéssel zárta az évet, akkor az igazgató a »saját jóbelátá- ♦ sa« szerint nyomta le a mun- | kabéreket legalább olyan mér- A JA-J tékben, hogy a deficit megtéaz«

— HAT HA MAR NOSNÁL és a bornál tartunk | rüljön. (Ez volt az előfeltétele

— kezd beszédbe az egyik | annak, hogy a kórházigazgató vendég —, én is elmondanék g jutalmat kapjon.)

ónetet.

— Halljuk! — zúgják rá Qhelyeslően.

5 — A harmincas években új Jszabó jött a faluba. Idegen

egy történetet. Ez talán vi-J dámabb is lesz. Mint ahogy)

Ennyit a Jelenünk

múltról;

a felszabadulás

a legtöbb falu, így a mienk»óta egyre javult. Az a legelső sem volt János-szobor nélkül. I eredmény, hogy meghatároz- Igaz, az orrát csintalan köly-1 ták munkaidőnket: napi 8 kök ledobták, az eső is apró | órát dolgozunk. A röntgen- és

^volt szegény ördög, és bizony m£iyedéseket tarkított arcára, ♦ tüdőosztályon 6 órás a munkagazokban az években nemigen 4került a parasztnak ruhát csi- Snáltatni. Megvette a vásárban

de azért csak Szent János volt) az. A szobor a hegy felé veze-|

nap. Szabadnapja mindenkinek 24 órából áll. Ma már minkeszen. így hat a mi szabónk- évtizede s ^ emberek szinte gra -két hétig nem nyitották rá éan ^ vették. Közömbösen ?az ajtót, hogy igénybe vegyek haladtak e] előtte. Egy szőlős- J, állítólag Pesten szerzett tu- gazda azonban nem tudott a

úgy] hogy j

szóba ne elegyedjék vele. (A j

tő út mentén állt már több | denki tudja, és természetesnek

adományát. Mit ^ tehetett mást, hegyről visszafelé jövet »-1» 4 ruháit, és eibotorkálni mellette,

^foltozgatta saját icsak ábrándozott.

Ha beszélgetcj tarsa akadt, egyetlen barátság talán onnan adódott,

témája volt: o micsoda ruhát hogy az öreget is Jánosnak. .......................„..........

t

udna csinálni. Bármilyen hívták.) Amíg tartott a hegyen|ról annyit: ma is van eltérés j>nagy ur magara vehetne. Es ekkor következett annak

tartja, hogy fizetett évi szabadság jár az egészségügyi dolgozóknak is. Mégpedig egyéves szolgálat után 12 nap, s minden további két év után újabb 2 nap. Az egyes osztályokon dolgozók pótszabadságot is kapnak.

Ami a fizetéseket illeti, ara bor, megállt a szobor előtt,

, , , , 1S" kényelmesen elővette tariszJmertetese, hogy milyen tekin- nVniáhói a w™ i'íveuet

visszaértem a RAVEL kirakata elé, teremtett lelket sem. Cgtélyes megrendelői voltak an- emeite as ekéDD szóft a naav?téskülönbsée nem olvan aránv találtam ott az előbbi csoportosulásból. Pedig, pedig be- ®nak a cégnek, ahol_ő segédként figyeleméi hallgató szobor-1 taian, mint "a múltban volt, és

az egyes bérkategóriák között ^ a végzett munka természetét, föl-5 jellegét illetően. De ez a' fizeszélni akartam a mosónő lányával és fiatal férjével, gratulálni,- előre gratulálni otthonuk jövendő díszéhez, a televíziós készülékhez.

L. I.

í dolgozott, thétig.

így ment ez

két

hoz:

Szent vagy, János vagy,

[a besorolást ! végzi, ahogy

nem a főorvos akarja, hanem

beállít hozzá Cinege Jani, a közismert tréfacsinálója. Lélekszakadva ront be a szabóhoz.

— Gyüjjön gyorsan, mester úr! Olyan kuncsaftot szereztem, amilyen nagy úrnak maVita az ördögről

Október elején az anglikán egyház püspökei Londonban, a westminsteri apátságban találkoztak. Hihetetlen, de igaz: azért ültek össze, hogy a rossz szellemekről vitázzanak. Megszállottakról, szemmelverésről, ördögűzésrőt folyt a szó. 1958 októberében, a »művelt Nyugaton«.

Az anglikán egyház feje, Geoffrey Francis Fisher canterbury érsek elnökölt. A vitát az egyház egészségügyi bizottságának jelentéséhez csatolt függelék váltotta ki. A függelék felvetette a kérdést: betegek-e a bolondok, vagy esetleg ördöngösök, megszállottak, akikből csak ki kell űzni az ördögöt, s rögtön meggyógyulnak.

Mellesleg megjegyezve, az; ördögűzés ma már csak Belga Kongó egyes elmaradt törzseméi van még divatban. A katolikus egyház a középkorban folytatta az ördögűzés gyakorlatát, amikor az elmebajosokat vagy őrülteket könnyűszerrel lehetett »megszállottaknak« nyilvánítani. A »megszállottakból« aztán addig űzték az ördögöt, amíg el nem hagyta vendéglátóját, aki egyben az utolsót lehelte. De az egyház azóta némileg kijózanodott, úgyhogy Westminsterben a püspökök már vegyes érzelmekkel fogadták az említett jelentés függelékét.

Az 59 éves Maxwell Dunlope fődiákonus aggodalmát fejezte ki a kérdés ilyen felvetése miatt. »Nyilvánvalóan a bizottság egyetlen tagjának sem jutott eszébe, mielőtt a kérdést felvetették, hogy egyáltalában léteznek-e tossz szellemek« — mondotta.

Am egymás után szólaltak fel a püspökök és elítélték a »-hitetlen Tamást«. Szólásra

emelkedett Hamilton windsori dékán is. Kereken kijelentette: »Inkább hiszek az ördög és a rossz szellemek létezésében, mint nem, mert létezésük sok, egyébként megválaszolhatatlan kérdésre ad magyarázatot. Dunlo- pe-ot, a »hitetlen Tamást« egyik társa egyenesen azzal vádolta meg, hogy az ördög hatalmába került. Arthur Shepherd worchesteri apát kijelentette: »Az ördög taktikája, hogy elhiteti a keresztényekkel (értsd Dunlope- pal), hogy ő nem is létezik. Utána pedig azt hiteti el velük, hogy isten sem létezik«.

A vita során elhangzott érvek közül talán az utóbbi volt a legnyomósabb: Mivel az egyház hisz az isten létezésében, az ördög létezésében is hinnie kell. Ha nem hiszünk az egyikben, a másikban sem hihetünk.

A vitát Evan Burrough oxfordi apát betetőzésül »tudományos« alapra helyezte, mondván: »Mélységesen hiszek az angyalokban, ennélfogva a rossz szellemekben is. Hiszem,, hogy idegklinikáinkon a betegek többsége valójában inkább az ördög hatalmába került, és nem lelkibeteg«.

Dunlope újra felszólalt, és ezúttal azt javasolta, hogy alakítsanak bizottságot, amely végérvényesen eldönti majd, hogy az egyház hisz-e a rossz szellemekben, vagy sem. A gyülekezet azonban igen hűvösen fogadta a javaslatot, és elutasította. Az ördögűzés befejeződött, (Vjesnik)

A harmadik héten azonban mint a napfény oly ékes vagy • hivatalos rendelet szabályozza; ,A„o — = Ezzel fe]éje köszöntötte az? A szakszervezet éberen őrköüvegef, rövidet biccentett fe-fdlk a dolgozok jogait maguk- jével, és jót húzott a hegy le-!ban, J?®laJÓ rendelkezések véből. Utána, mint aki jól vé-»megtartasangezte a dolgát, tovább botor- f kált hazafelé.

Kormányunk nemcsak törvénybe iktatta, hanem anyagilag is gondoskodik arról,

lem, amilyen naj^y uiiidn. ma— T, , , . . ..... .. t>v/ i iuoímattu i k. airoi,

ft ÄÄatSn r£i!^. “^t9bb do“ üdütot. Most érkezett vidékről,

azonnal el kell menni hozzá mértéket venni. Siessen!

Szegény »kecske« ész nélkül rohant Cinege nyomában.

hogyan ? lökben tölthesise pihenő naptréfálhatnák meg. Végül a kis-; jait; A dolgozó anyák pedig bírónak született a legjobb öt- j bölcsődében, napköziben he- lete.

| lyezhetik gondos felügyelet aki sietős léptekkel húzta ma- ®Jalá gyermeküket. Az egészgaval a falu vege fele. Am kor amikor már látta> hogy az üregrsegugyi dolgozok munkáját az utoiso házat is elkerültek, a rátér a szobor {elé vezető út-; könnyítik meg a munkavédelszabó megállt.

ra, megvárta, míg János bácsi?mi bizottságok is, melyeknek

— Maga becsapott. Hol az előkeresi az üveget, és elkezdi

az úriember, akiről mértéket szokásos mondókáját: J

kell venni? — Szent vagy, János vagy?,,

— Itt e! - mutat Jani az - & amikor odáig ért kö-|ldevágo intézkedéseit segúse- ég felé meredő kopott Szent döntésében, hogy ».. .mint...«

János-szoborra és nevetve ott- megszólalt a kisbíró túlvilági | tézmériybeh hagyta a lesújtott embert. hangon:

A társaság legfiatalabb ;;. s mint a disznó, oly ré- j tagja élesen felkacag, a másik szeg vagy'

két idősebb nem szol. Elgon- SZQbrot aztán önérJtesen{ dolkodva kortyolgatnak a po- visszaszólt: |

harakban pirosló borból, aztán _ Nono, János, ezt azért* az egyik megjegyzi: nem szabad. — Ezzel, anélkül,

— Kegyetlen tréfa volt. hogy ivott volna, visszatette az

— Igen, én is sajnáltam sze- üveget tarisznyájába és tö- gényt. A vigasztaló azonban vább ballagott. Azóta csak ka-) Magyarországa.

az a megbízatásuk, hogy a kormány és a szakszervezet idevágó i

t nek minden üzemben

megtartani és

} megtartatni.

Ez a rövid összehasonlítás is | mutatja, hogy a népi demokrácia szívén viseli a dolgozó ember egészségvédelmét és gondoskodik az egészségügyi alkalmazottak munkakörülményeinek javításáról, amellyel nem sokat törődött áz urak

az a dologban, hogy az illető lapját billentette meg, ha el- j jelenleg egy nagy pesti ren- haladt névrokona szobra mel- deltszabóság szabásza. Most lett. «

már kedvére készítheti a ru- Somogyi Károlyi

Gergelyi József,

\z Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának mün!*- védelmi felügyelője.