Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-08 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Somogyi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 264. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. november 8. Mai számunk tartalmából A tsx-moxgalom — ax égés.s dolgoxó parasztságé BESZÉLŐ KÉPEK Egész heti rádióműsor Koszorúzást ünnepség a szovjet hősi emlékműnél November 7-én, tegnap, pon­tosan 10 órakor felsorakozott a Szabadság parki szovjet hősi emlékműnél a honvéd helyőr­ség díszszázada, a hűvös idő ellenére százaik és százaik gyűl­ték össze a megemlékezésre. A katonai fogadás és a magyar szovjet himnuszok elhangzása után Bogy in János alezre­des elvtárs tartott beszédet, melyben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtörté­nelmi jelentőségét méltatta. A szovjet hősi emléikműnél a megemlékezés és a kegyelet koszorúit helyezték el az MSZMP megyei, városi és já­rási, valamint városi területi szervezete, a honvéd helyőrség, a BM megyei és városi kapi­tánysága, a munkásőrség me­gyei és városi parancsnoksága, a megyei és városi tanácsok, a KISZ megyei és városi bizott­sága, a pénzügyőrség, a B. V. őrség, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa, a városi nőtanács, az MSZBT és igen sok üzem, vál­lalat, valamint intézmény kép­viselői. A koszorúzás után a hely­őrség díszszázada díszmenet­ben vonult el a résztvevők előtt. November 7-i ünnepségek Nagyatádon {Tudósítónktól.} November 6-án és 7-én szer­te a községben ünnepségek zajlottak le a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. év­fordulójának tiszteletére. 6-án délelőtt a honvédségnél tar­tottak ünnepi megemlékezést, ahol Csurgó Sándor szá­zados tartott beszédet. Este a parkban tűzijáték előzte meg a művelődési ház mozitermében kezdődő ün­nepséget. A termet zsúfolásig megtöltő, mintegy 650 főnyi tömeg előtt özv. Tóth Ven­de 1 n é, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Utána kultúrműsor követ­kezett, melyen az üzemek, is­kolák szerepeltek szavalatok­kal, jelenetekkel és énekszá­mokkal. Itt. lépett fel először közönség előtt a művelődési ház szimfonikus zenekara is. A kultúrműsort filmvetítés követte, melyen a 306. sz. ügy című szovjet film terült be­mutatásra. November 7-én délelőtt fél 10 órakor különböző üzemek, intézmények helyezték el a szeretet és a tisztelet koszorúit a szovjet hősi emlékműnél. Délben az általános iskola tar­tott ünnepséget. Délután 4 óra­kor pedig ünnepélyes csapat­gyűlést tartottak az úttörők a művelődési házban. Katonai díszszemle a Vörös téren Moszkva (TASZSZ). Ünnepi díszben köszöntötte Moszkva november 7-ét, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 41. évfordulóját. A Vörös téren a Kreml falai mentén húzódó emelvényeken a reggeli órák­ban elfoglalták helyüket a meghívott vendégek, moszk­vai ipari munkások, kolhoz­parasztok, tudósok, írók, mű­vészek, külföldi küldöttségek tagjai, tisztek, tábornokok, tengernagyok, a diplomáciai testület tagjai, a külföldi ka­tonai attasék. A Lenin-Sztálin mauzóleum emelvényén foglaltak helyet a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a Szovjet­unióban tartózkodó lengyel küldöttség tagjai, és pontosan tíz órakor megkezdődött a Vö­rös téren az ünnepi katonai díszszemle. A díszszemlére felsorakozott csapatokat Malinovszkij mar­sall, szovjet honvédelmi mi­niszter fogadta, majd Moszka- lenko marsallnak, a szemle parancsnokának kíséretében megszemlélte a Vörös téren és a környező tereken és ut­cákon felsorakozott csapato­kat. Utána a mauzóleum emel­vényéről beszédet mondott a csapatokhoz, a vendégekhez, a Szovjetunió dolgozóihoz. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kommunista1 párt és a szovjet kormány a nép akara­tának megfelelően továbbra is következetesen harcol a tartós béke biztosításáért. Malinovszkij marsall beszé­dének elhangzása után meg­kezdődött a katonai díszszem­le, amelyet a szovjet főváros dolgozóinak lelkes hangulatú felvonulása követett. Malinovszkij . marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. év­fordulójára ünnepi napiparan­csot adott ki. A MEGYEI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG 1958. 111. negyedévi jelentéséből IPAR A megye szocialista ipara 1958 III. negyedévében 216 millió forint értéket termelt, mintegy 6 százalékkal többet, mint 1956 és 1957 azonos idő­szakáiban. Ezzel termelési ter­vét 7,9 százalékkal túlteljesí­tette. A vállalatok tervteljesí- tésének alakulásában azonban jelentős eltérések tapasztalha­tók. Az állami iparvállalatok kö­zül a legmagasabb volt a Nagy- bereki Tőzegkitermelő Válla­lat tervteljesítése (155,4 szá­zalék), a legalacsonyabb a Csurgói Faipari Vállalaté (91,8 százalék). A megyében termelt fonto­sabb termékek közül égetett téglából 2,8 millió darabbal, péksüteményből 1 millió da­rabbal, fogyasztói tejből 625 hektoliterrel, pamutfonalfoól 14 tonnával, festett hálószobabú- torból 72 garnitúrával többet, férficipőből 948 párral, férfi­ingből 3434 darabbal, kenyér­ből 2184 mázsával, csontos nyershúsból 596 mázsával, vö­rösáruból 200 mázsával keve­sebbet állítottak elő, mint az előző év azonos időszakában. 1958 III. negyedévében az egy munkásra jutó termelés a szo­cialista iparban a tervezettnél 7,7 százalékkal, az előző év hasonló időszakához viszonyít­va pedig mintegy 1 százalék­kal magasabb volt. E jelentős tervtúltóljesítés értékét azon­ban csökkenti az, hogy az egy munkásra jutó termelés III. negyedévi terve alacsonyabb volt — különösen a kisipari szövetkezeteikben —, mint az előző év hasonló időszakának teljesítése. A szocialista iparban 1958. III. negyedévében átlagosan 8063 munkás, 1949 alkalma­zott (műszaki, adhrúnisztra-tív tisztviselő stb.) dolgozott. A munkások átlagos állományi létszáma a tervezettnél 0,4 szá­zalékkal, a múlt év hasonló időszakánál pedig 5,3 százalék­kal volt magasabb. Az alkal­mazottak létszáma 8,2 száza­lékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. A munkások munkabéreként a szocialista iparban 32,1 millió forintot fizettek ki, 4,8 száza­lékkal többet, mint egy év­vel korábban. ÉPÍTŐIPAR A megye szocialista építő­iparának III. negyedévi saját építőipari termelése 41 millió forint volt, 27 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Ennek ellenére a III. negyedévi tervet csak 98,4 százalékra teljesítette a me­gye építőipara. Az állami építőipari válla­latok 1958 III. negyedévének végéig az I—III. negyedében átadásra előirányzott építmé­nyeknek csaknem egyharma- dát nem adták át az építtetők­nek. Az egy építőmunfcásra jutó termelés 30,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipari munkás létszám 2,9 százalékkal csökkent, átlagke­resetük pedig 4,7 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG Dicsőséget hozunk a vörösnyakkendőre! Izgatott, ünnepélyes arcú leányok, fiúk gyülekeztek a Petőfi utcai Állami Általános Iskolában november 7-én dél­előtt. Ugyanilyen ünnepélyes arcuk volt a pedagógusoknak, az odaérkező többi felnőttnek, az AKÖV dolgozóinak, a hon­védtiszteknek is. Azért jöttek, hogy tanúi legyenek 68 úttö­rő ünnepélyes fogadalomtéte­lének. Meghatottság nélkül senki sem tudta nézni a boldog gyermekeket. Katonatisztek, a város úttörőtitkára, a KISZ bizottság küldötte, az AKÖV párttttkár is elérzékenyiil, amint az őrsvezetők jelenté­sét hallja, s amikor dobper­gés közepette behozzák a csa­patzászlót. Felcsendül a Himnusz, majd, egy úttörő Tóth Kál­mán: Előre című versét sza­valja. Ezután a szervező tes­Az őszi vetésű gabonafélék ez. évi termésátlaga kö­zepes, a tavasziaké gyenge volt. Előzetes adatok alapján búzából 7,5 mázsa, rozsból 7 mázsa, őszi árpából 10,1 mázsa, tavaszi árpából 3,9 mázsa, zab­ból 5,9 mázsa termett kát. hol­danként. Ezek az eredmények jelentősen alacsonyabbak a múlt év termésátlagainál — ‘kivéve a rozsot, amelynek ter­mésátlaga azonos a tavalyival —, és alacsonyabbak az 1931— 40-es, valamint az 1952—57-es évek átlagánál is. Legna- gyobbmérvű a termésátlag csökkenése a tavaszi árpánál, amelyből 3,3 mázsával keve­sebb termett holdanként, mint az elmúlt évben. A búza és rozs említett termésátlaga ma­gasabb, mint az — egyelőre csak becslés alapján megállapí- % tott — országos átlag. | Az állami gazdaságok és a ♦ mezőgazdasági termelőszövet- | kezetek gabona átlagtermései ez évben is lényegesen meg­haladják az egyén! gazdasá­gokét, sőt a tavaszi árpa és tálét elnöke, Bakos Gyula |zab kivételével magasabb ter- igazgató beszél az úttörőjel- i mésátlagot értek el az 1952— vények, a vörösnyakkendő és | 57-es éveknél is-. Pl. az állami november 7 jelentőségéről. ♦ gazdaságok búzából 10,1 má- Fgy úttörő a 12 pontot ismer- J zsás, a mezőgazdasági termelő- teti, -majd megtörténik az ün- f szövetkezetek 8,6 mázsás, míg nepélyes fogadalomtétel. Elő­lép négy honvédtiszt, megkö­tik valamennyi úttörő vörös­nyakkendőjét. Kiosztják a tagkönyveket, s az úttörők keményen szoríta­nak kezet a könyvelőt átadó­val. Egy úttörő lép elő, s tár­sai nevében megígéri, hogy becsülettel végzik munkáju­kat, dicsőséget hoznak az ut­az egyéni gazdaságok 7,2 má­zsás átlagot értek el kát. hol­danként. A megye területén 1958. szeptember 30-án 127 mezőgazdasági termelőszövet­kezet és négy termelőszövet­kezeti csoport működött. A negyedév folyamán 7 új me­zőgazdasági termelőszövetke­zet alakult, 2 egyesült, 2 ter­melőszövetkezeti csoport pe­törő névre, a vörösnyakkendő- | dig beolvadt két mezőgazdá­ra. Majd a szervező testület jsági termelőszövetkezetbe. tagjai és az úttörők közös fo- | Ebben az időszakban 533 gadalmat tesznek, - végül ♦ tag lépett be a tsz-ekbe. Ezzel Kocka István, az AKÖV Ja termelőszövetkezeti tagok pár«mára f-'-SKBÄ ÄSE dolgozóinak ajándékát: egy |s-ági termelőszövetkezetek kö- fényképezőgépet. Jzös szántóterülete nagyobb arányiban növekedett, mint a tagok száma, így az egy tagra jutó szántóterület a félév végi 6,7 kát. holdról 7,2-re emelke­dett. A termelőszövetkezetek kö­zös állatállománya — a ló és a juh kivételével — növeke­dett. Szarvasmarhából 21 7 százalékkal, sertésből 33,8 szá­zalékkal tartanak többet, mint a félév végén. Ezeknél az állatfajoknál azonban az anya­állatok aránya csökkent. Az állatállomány fejlődését nagymértékben befolyásolta az idevágó kormányhatározat­ban előírt tenyész- és haszon­állat-vásárlás^ A negyedév fo­lyamán a Tenyészállatforgal­mi Gazdasági Iroda útján 202 tenyészüszőt. és tehenet. az állalforgalmi vállalat útján pe­dig 275, hizlalásra alkalmas szarvasmarhát vásároltak a termelőszövetkezetek. A kö­zös állatállománynak a szántó- területhez viszonyított kisebb arányú fejlődése miatt a fél­évi 100 kát. hold kzántóterü- letre jutó 20,4 darab számos­állat a III. negyedév végére 19,2-re csökkent. Ez nagyrészben annak a kö­vetkezménye, hogy szeptem­ber 30-án még mindig 18 szarvasmarhát, 25 tehenet, 32 sertést és 65 anyakocát nem tartó mezőgazdasági termelő­szövetkezet volt, sőt működ­nek olyan tsz-ek is, amelyek­nek semmiféle közös állatál­lományuk nincs. A közös munkában részt vett tagok 91,2 százaléka ka­pott a gazdasági év folyamán előleget, átlagosan 3279 forin­tot. Az előlegnászesedés 70,1 százaléka készpénz volt. Az állami gazdaságok állat­állománya, állatsűrűsége a félévihez viszonyítva némileg emelkedett. A gazdaságok 1958 III. ne­gyedévében 1847 hl-rel több tejet termeltek, mint egy év­vel korábban. 8,5 liter, 0,3 literrel töfbb, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. A III. negyedévben 1841 da­rabbal több sertést és 234 da­rabbal kevesebb szarvasmar­hát állítottak hízóba, műit 1957 III. negyedévében. A hiz­lalás eredményessége romlott: mindkét állatfajnál csőikként a napi súlygyarapodás. A gépállomásoknak a III. negyedév végén 724 szántó- és 221 univerzál traktoruk volt, némileg kevesebb, mint egy évvel korábban. A traktorok kihasználása az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyítva javult, emelkedett a munka termelékenysége, az üzemidőt jobban kihasználták. A gépál­lomások tavaszi-nyári tervü­ket 106,6 százalékra teljesítet­ték, és ezzel a tervezettnél 20 624 normálholddal több gé­pi munkát végeztek. A terme­lőszövetkezetek részére 83 320 noirmálholdat végeztek, telje­sítményük 25,1 százalékát, kö­zel kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A fontosabb tavaszi-nyári munkákból — a szántás és tarlóhántás, vala­mint a gatoonacséplés kivételé­vel — a gépállomások többet végeztek, mint egy évvel ko­rábban. Gabonaaratási tervü­ket 109,8 százalékra teljesítve 14 632 hold gabonát arattak le, 1891 kát. holddal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A kombájn aratás 1957. évi 39,2 százalékos aránya 1958. év­ben 42 százalékra javult. Az 1958. évi tavaszi — nyá­ri idényben végzett fontosabb munkák önköltsége — számí­tásaink szerint — magasabb, mint egy évvel korábban. A szántás önköltsége normálhol­danként 123 forintról 124 fo­rintra, a kombájnolásé 309 fo­rintról 359 forintra, a gabona- cséplés tonnánként 82 forint­ról 88 forintra emelkedett. KERESKEDELEM A kiskereskedelem 1958. III. negyedévében 485 millió forint értékű forgalmat bonyolított le, amely — folyóáron számít­va — 1,2 százalékkal több, mint 1957 III. negyedévében volt. A kiskereskedelem for­galmán belül az élelmiszerek — amelyek a vendéglátás for­galmát is magában foglalják — és a vegyes iparcikkek for­galma emelkedett, a ruházati cikkek eladása viszont csök­kent az előző év III. negyed­évéhez viszonyítva. Az élelmiszerek forgalma 1957 III. negyedévéhez képest 0,7 százalékkal emelkedett. Nagyobb volt a fogyasztás egyes alapvető élelmiszercik­kekből, pl. zsiradékból és fi­nomlisztből. Kevesebb cukrot adtak el a negyedévben, mert már a II. negyedév végén — a boltok nem 'kielégítő cukorel- látása miatt — a lakosság elő­re vásárolt. A Balaton-ipart élelmiszerellátása — a Mező- gazdasági Termékeket Értéke­sítő Szövetkezeti Vállalat (MÉK) egyes kiszállításaitól eltekintve — kielégítő volt. Egyes időszakokban azonban a Balaton-parton és a megye- székhelyen hiány volt zöldség­félében. A zöldség- és főzelék­félék szeptember havi szabad­piaci felhozatala — egyes cik­kek kivételével (pl. paradi­csom, zöldpaprika, tök) — ala­csonyabb, míg gyümölcsfélék­ből jóval magasabb volt, mint előző év szeptemberében. En­nélfogva a zöldségfélék éra 5 —10 százalékkal magasabbak, a gyümölcsfélék ára 20—50 százalékkal alacsonyabb volt a múlt év szeptember havi átlag­áraknál. A baromfi ára 7—10 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ruházati cikkekből 8,4 szá­zalékkal kevesebb volt a for­galom, mint egy évvel ko­rábban. A keresletet nem tud­ta a kereskedelem kielégíteni ruhaselyemből, nylon méter­áruból, tropikál szövetből, bal­lonkabátból és bőrárukból. A nyaralásra kedvező meleg idő­járás miatt kevesebb ruhane­műt (pl. paplan, ágynemű) vá­sároltak — különösen a Bala­ton mellett —, mint tavaly^ A vegyes iparcikkek forgal­ma az 1957 III. negyedévi for­galomhoz viszonyítva 10,6 szá­zalékkal volt magasabb, 1956 III. negyedévéhez képest pe­dig 43,5 százalékos emelkedést mutat. Különösen a földmű- vesszövetkezetek forgalma (17,9 százalék, illetve 59,8 szá­zalékkal) emelkedett. A ne­gyedév folyamán a bútor for­galma kiemelkedő volt, amely az augusztus 20-i ünnepi vá­sárra való jó felkészülés ered­ménye. A megnövekedett áruforga­lom ellenére is egyes cikkek­ből hiány mutatkozott. Pl. fér­fi túrakerékpár, kerékpár- és motorkerékpár-alkatrész, zo­máncedény, villamosvezeték, bergmaneső és villanyfelszere- lésd cikkekből. FELVÁSÁRLÁS 1958 III. negyedévében 4282 vagon kenyérgabonát és 587 vagon takarmánygabonát vá­sároltak fel. 917 vagon (17,6 százalékkal) kenyérgabonával és 3 vagon (0,5 százalékkal) ta­karmánygabonával keveseb­bet, mint egy évvel korábban. Az 1958. évi kenyérgabona termésmennyiségből a III. ne­gyedév végéig felvásárlásra került búzáiból a termés 34,8 százaléka, rozsból pedig 42,7 százaléka. A kenyérgabona- felvásárlás a termés százalé­kában a következőképpen ala­kult: 1-957 1958 III. negyedév Állami gazdasá­gok és vállalatok 85,3 81,2 Tsz-ek 34,0 33,9 Egyéni giazd. 31,6 31,2 Együtt 37,0 37,1 1958 III. negyedévében a termények szabadpiaci forgal­ma minimális mennyiségekre korlátozódott a gyengébb ter- Az istállóávlag mésátlagok következtében, de a kereslet sem volt jelentős. A piacokon kialakult árak: búza 210—240 forint mázsánként, rozs 200—230 forint, árpa 210 —260 forint. A III. negyedév­ben felvásárolt 36 vagon ku­koricából 18 vagon új kukori­ca volt. Az új-termésű csöves­kukorica éra a negyedév utol­só heteiben 100—115 forint kö­rül mozgott mázsánként. Vágósertésből többet vásá­roltak fel a negyedévben, mint a múlt év azonos időszakában; az átvett állatok átlag-súlya csökkent. Vágómarhából 30 százalékkal kevesebbet vásá­roltak fel, mint az előző év azonos időszakában, de az át­vett állatok súlya átlagosan 25 kilogrammal emelkedett. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek ötszörannyi szerződött vágómarhát adtak le a III. ne­gyedben, mint 1957 III. ne­gyedében. Az élőállatok szer­ződéses felvásárlására a szer­ződéskötések jó ütemben ha­ladnak. (Folytatás a 3, oldalon,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents